Nemzeti Ujság, 1931. április (13. évfolyam, 75-97. szám)

1931-04-03 / 76. szám

Péntek, 19. április 1 NEMZETI ÚJSÁG K­ÖZGAZDASÁG Az energiagazdálkodás fontossága Magyarországon Behozatalunk 22 százaléka szén, fa és ásványolaj import Az­ energiagazdálkodás problémáját a megnövekedett és még ma is mindjobban növekvő energiafogyasztás hozta előtérbe, politikai fontosságát pedig a háború vi­lágította meg. Az energiagazdálkodás probléma mindenütt, még Amerikában is, ahol óriási szén, fa, nyersolaj energia­­készletek vannak és olcsó árak uralkod­nak. Problémája azoknak az országoknak, melyeknek energiatelepeik vannak, úgy még sokkal fontosabb problémájának kell lennie azoknak az országoknak — legelsősorban pedig Magyarországnak — melyek jelentős energiabehozata­lra szo­rulnak. Az energiagazdálkodás szükséges, mert az ipar, kereskedelem (árucsere­), közle­kedés, mezőgazdaság stb. az energiaszük­ségletet óriási módon megnövelte, tehát nagy mennyiségről van szó, már­pedig a fölöslegesen elpocsékolt energia semmivé válik, elveszett kincs, amelynek megmen­tése nemzeti kötelesség. De másrészről meg szükséges az ener­giagazdálkodás azért, mert a növekvő ener­giaszük­séglettel nem állnak arányban e­ner­giaforr­ásaink. Különös gondot kell fordítanunk azok iránt az energiaforrá­sok iránt, melyek véges mennyiségben állnak a rendelkezésünkre és így kimerít­­hetőek, mint pl. a kőszén, barnaszén, lignit, nyersolaj, földgáz stb, mert ezek köny­­nyelmű elhasználása soha többé nem pó­tolható. A fa erdősítés útján újra telepít­h­ető, a vízenergia később felállított jobb hatásfokú szerkezetekkel racionálisabban használható ki, de a gazdaságtalanul el­használt szén nem pótolható. Van Hays adatai szerint az egész világ szénkészlete 6 billió tonna, a nyersolaj­­készlet 95 millió tonna, a vízierők pedig 300 millió kilowattot képviselnek. Európa szénkészlete 1,2 billió tonna, ebből Csonka- M­agyar­or széfsé körülbelül 12 millió tonna, ami mintegy 2700-ad része az euró­pai készletnek. Ez az energiakészlet Ma­gyarországnak 50—60 évre volna elegendő — ha energiabehozatalunk nem volna. Mint azonban később látni fogjuk, a szén, fa és ásványolaj importunk a legjelen­tősebb importunk, amivel meghosszabbít­ják ugyan energia telepeink kimerülésé­nek idejét, de ehelyett­ külkereskedelmi mérlegünket igen károsan befolyásolná, mely ugyancsak van olyan katasztrófái is az országra, mint a eze­n készletek kimerü­lése. Jobbról az energiabehozatal fenye­gető veszedelme, balról a véges idő alatt kimerülő energiaforrásaink a legradiká­lisabb intézkedést követelik a nemzet ér­dekében. Ezért kell örömmel fogadnunk, hogy az energiatörvény megvalósulás alatt áll, mely igen sokat hivatott előbbre vinni az energiagazdálkodás kérdését Magyarországon. Nemzetgazdasági szempontból legártal­masabb a tüzelő­szer-import, úgy, hogy ezt semmi szín alatt sem szabad a növekvő energiaszükséglettel fokozni, hanem ehe­lyett kedves energiagazdálkodással csök­kenteni kell. Még olyan államok is, me­lyeknek külkereskedelmi mérlege aktív (mint pl. Svájc), minden módot megra­gadnak, hogy a­züzem­anyagbehozatalt csökkentsék, mennyivel fontosabb ez Ma­gyarországnak, melynek és az energia­­import billenti félre legjobban külkeres­kedelmi mérlegét a passzíva felé. Az ásványi eredetű energiaforrások mösött különösen újabban fontos szere­pet játszik a vízi­ energia. Ennek kihaszná­lását érthető módon karolták fel a szén­ben szegény országok. De másrészről is előnyös a vízi energia kihasználása, míg ugyanis a szén világpiaci ára folyton in­gadozik — már­pedig a vállalatok kalku­lációjához igen fontos az ár —, addig a vízierőknél ez az áringadozás nincs meg. Magyarország vízierejét mintegy 115.000 LE-re teszik, tehát nem sok erőt képvi­sel, azonban ennek még tizedrésze sincs kihasználva. Mindent meg kellene tehát tenni, hogy ez ne menjen veszendőbe, ami­kor másrészről olyan súlyos következmé­nyekkel jár, ha ehelyett energiát impor­tálni kell Nem is szólva arról, hogy az import szén a külföldön teremt munka­­alkalmat, míg egy hazai vízerőmű magyar munkásoknak adna kenyeret. Nagy­ fontosságú az általános energia­­gazdasági törvény, mert pozitív ered­ményt csak úgy érhetünk el, ha úgy az energiatermelés, mint az energia­elosztás és felhasználás egész területére kiterjed az okszerű gazdálkodás. Ezt pedig csak az energiatörvény tudja majd biztosítani. Ami az energiagazdálkodás keresztül­vitelét illeti, az ország energiaellátásának első és legfontosabb lépése az egész or­szág villamosításának szüksége. Magyar­­országon fontos ezért az elektromos cent­­rálék felállítása, hogy azokat a silány tüzelőanyagokat (palás szén, lignit), me­lyek az elszállítás költségeit nem bírják el, helyben feldolgozzák. A centrálék fel­állítása nem jelentené kisebb telepek üzemből való kivonását és így elértékte­lenedését, mert az elektromos energia­­fogyasztás, mint tudjuk, az idő függvé­nyében változik, vannak napszakok, ami­kor több (pl. este) és vak­nak, amikor ki­sebb a fogyasztás. Az alapterhelést szol­gáltatják a jó ökonómiával dolgozó, de a költségesebb térvezetekkel bíró centrálék és az úgynevezett csúcsterheléseket — melyek úgyis csak rövid ideig szüksége­sek — szolgáltatják a rosszabb ökonómiá­val dolgozó helyi telepek. Magyarországon a villamosítás először is azt jelenti, hogy olcsóbb energiához juthat az energiafogyasztó. Másodszor azt, hogy a magyar ipar és a magyar munkás foglalkoztatva volna, amelynek nemcsak az ipar fellendülése lehetne az eredménye, hanem egészen természetesen a mezőgazdaság és az egész ország anyagi ,­jólétének fokozását jelentené. Harmad­­szor és talán legelsősorban jelentené a külkereskedelmi mérlegünk kedvezőbb alakulását. Az energiagazdálkodás további feladata a minél jobb hatásfokkal bíró tüzelőszer­kezetek alkalmazása, a hulladékenergiák felhasználása, új széntelepek felkutatása, földgáz­fúrások elvégzése és mint már az elején említettük, erdősítések megvalósí­tása Elősegíti az energiagazdálkodás or­ganikus keresztülvitelét még egyrészt a hathatós­­propaganda másrészről pedig a megfelelő szakemberek nevelése. Nem elég az, hogy csak elméleti tudással kezeljék ezt a kérdést, hanem gazdasági érzékkel kell ezt felkarolni. Az olyan országoknak, melyek nem bírnak elegendő energiaforrással létér­dekük az energiával való gazdálkodás. Már­pedig a mai megcsonkított Magyar­­ország, amennyire egységes volt a teljes nagyságában az energiatelepek szempont­jából (szén, fa, víz, földgáz), annyira tönkre van most téve. Másutt az energia­gazdálkodás megvalósítása racionális gondolat, nálunk nemzeti érdekből köte­lesség. ifj. Bozzay Ödön oki. gépészmérnök. Valuta- és devizapiac Az árjegyző bizottság a következő hi­vatalos árfolyamokat állapította meg: Valuták: 1 angol font 27.80—27.95, 100 „belga“ 79.50—79.90, 100 cseh korona 16.90—17.02, 100 dán korona 153.00—153.60, 100 dinár 10­01—10.09 100 dollár 171.10—574.10, 100 francia frank 22.30—22.60, 100 hollandi forint 229.30—230.30, 100 lengyel zloty 6395-64.35, 100 leu 3.385-3.425, 100 leva 4.12 4.18, 100 lira 20.00-30.20 100 német márka 13. 20—136.80, 100 norvég korona 153.10—153.70, 100 osztrák seb­ilib­b 80 070—.■■60.77, 100 svájci frank 110.— 110.50, 100 svéd korona 153.50-15. 80 Devizák: Amsterdam­­22957'A —230.27'A, Athén 7.40—7.50. Belgrád 10 06—10 09 Ber­lin 136.6714—136 77 '­., Brüsszel 79.62'A— 79.87­% Bukarest 8.40%—3.42%, Kopenhága 15'.20—153 60. London 27.33—27 91. Madrid 61.60—64 60 Milano 299816—30.0811. New­­york 572 70-574.30 Oslo 153 25-153.65 Pa­ris 22.40%—22.4730. Prága 16.96V21-17.01K. Szófia 4.13%—417%. Stockholm 153.37%­— 153 77­­4. Varsó 64.15—64.35. Bécs 80.52V21- 80.77 %?. Zürich 110.21 %4—110.51%. H­ermazofics utcai Komfortos lakos Ji­karban, olcsó bérért, Szigetvári­ utca tfz. sz házban (Baross-u. mellett) május 1-re kiadó. négynapos tőzsde­szünet előtt üzletfelen volt az értékpapírpiac Az értéktőzsdén a négynapos tőzsdeszünet előtt a forgalom teljesen megbénult úgy, hogy még a favorizált értékpapírok iránt sem mu­tatkozott érdeklődés. A tőzsdeidő folyamán egyes értékkategórákban történt ugyan egy­két kötés, azonban az értékpapírokat csak a tegnapi záróárfolyamoknál olcsóbban lehetett elhelyezni. A berlini értékpapírpiac kedvező jelentésére javult a hangulat és néhány véle­ményes­ vásárlás­ig előfordult, azonban ezek a vásárlások nem voltak elégségesek ahhoz, hogy az értékpapírok árfolyamát megjavít­sák. Hogy az árfolyamokban az árlemorzsoló­dás nem öltött nagyobb arányokat, az kizáró­­lagosan annak tulajdonítható, hogy a kínálat is tartózkodó volt A fixkamatozású értékpapírok piacén a hadi­­kölcsönkötvények iránt csekély volt az érdek­lődés és a névleges árfolyamokban nem is tör­tént változás. Előfordult jegyzések: Kötvé­nyek: Hitelbank 7 és fél százalékos dollár kötv. 98.5 Hitelbank 7 százalékos dollár kötv 96, Népszövetségi kölcsön 104 5—105—104.5 szá­zalék, Kényszerkölcsön 59.6—59.7—59.6 száza­lék. — Vasúti kötvények: Beszkár A 6.65, Beszkár B 0.53. A nemesfémpiacon a magánforgalomban a buszkoronás aranyat 23 10—23 30 az ezüst egy­­koronást 0.21—0.23, a forintost 0.57—0 59, az ötkoronást 1.09—1.15 pengővel jegyezték. Az utótőzsdén még névleges árfolyamok sem alakultak ki a pengő jegyzése külföldön A külföldi devizapiacok középárfolyamai alapján adtak. Bécs, április 3. (Devizazárlat.) Budapest 123.76—121.06, Amsterdam 284.58—285 .58, Bel­­grád 12.46 és hétnyolcad—12.50 és hétnyolcad, Berlin 169.09—169.59, Bukarest 4.21 és hétnyol­cad—4.23 és hétnyolcad, London 34.49 és öt­­nyolcad—3459 és ötnyolcad, Milano 37.18 és fél—37.28 és fél, Newyork 709.75-712.25, Páris 27.77—27.87, Prága 21.02 és háromnyolcad—21.10 és háromnyolcad, Zürich 136.53—137.03, Berlin, április 2. (Devizazárlat.) Budapest 73.12--73.26, London 20.3910—20.4310, Newyork 4.1965—4.2045, Amsterdam 16­.22—168.56, Buka­rest 2.4950-2.4990, Milano 21.98—22.02, Belgrád 7.3680-7.3820, Paris 16.4123—16.4520, Prága 12.4290—12.4490, Zürich 80.73 és fél-80.89 és fél, Bécs 59.01—59.13. — Valutazárlat: Pengő 72.95—73.25, Zürich, április 2. (Devizaforgalom.) Buda­pest 90.61 és fél, Páris 20.34, London 2525.62 és fél­, Newyork 519.70, Milano 27.21 és fél, Am­sterdam 208.35, Berlin 123.73 és fél, Prága 15.31 és negyed, Belgrád 9.13, Bukarest 3.09 és há­­rmncyolcad, Bécs 73.07 ée fél. Amerika megindítja a tőkeexportot Euró­pába? Newyorkból jelenik: Montagu Nor­mann, az Angol Bank kormányzója, tegnap hosszasan tanácskozott Eugene Meyerrel, a Federal Reserve Bank kormányzójával. A newyorki tőzsdekörükben elterjedt hírek sze­rint a tanácskozások célja minden cáfolat ellenére is az, hogy a két nagy jegyintézet között újabb szoros kooperációt készítsen elő, de e tanácskozások összefüggésben állanak azzal is, hogy a Wallstreet véleménye szerint a legközelebbi hónapokban nagyarányú ame­rikai tőkeexport indul meg Európa felé. A hivatalos demon­üikkel szemben rámutatnak arra, hogy az Angol Bank kormányzójának folyó ügyek elintézése végett nem­ lett volna szükséges Amerikába átjönnie. Mr. Nor­mann, az Angol Bank kormányzója csütör­tökön reggel elhagyta Newyorkot és Wa­shingtonba utazott, hogy az amerikai kor­mánnyal folytassa tárgyalásait. A Machlup-bőrgyár beszüntette üzemét. Magyarország egyik legrégibb ipari vállalata, a Machlup-féle Bőrgyár Rt. beszüntette üzemét és elbocsátotta összes tisztviselőit és munká­sait. Az üzem beszüntetését a vállalat üzlet­menetére való tekintettel határozták el a fő­­részvényesek. A Machinp-gyár üzem­ének be­szüntetése minden valószínűség szerint végle­gesnek tekinthető és egyes hírek szerint arról van szó, hogy a gyártelepet lebontják és az értékes Lónyay-utcai telkeket felparcellázzák. Más verziók szerint az üszom beszüntetése csak ideiglenes és szó lehet róla, hogy a viszonyok változásával ismét üzembe helyezik esetleg a gyárat. A részvénytársaság nem mondja ki egyelőre felszámolását. Nem változott az angol bankkamatláb. Lon­donból jelentik: Az Angol Bank mai ülésén a bankkamatlábat változatlanul három száza­lékban állapította meg. Megbukott egy nagykanizsai borkereskedő cég bécsi üzlete. Bécsből jelentik: Az ismert bécsi Zerkovitz Albert-féle bornagykereske­delmi cég, amelynek főüzlete Nagykanizsán van, fizetési nehézségekbe került, amelyek arra kényszerünk, hogy a bíróságtól kényszer-egyez­ségi eljárás megindítását kérje. A cég kötele­zettségei, hír szerint, körülbelül egy millió, schillingre rúgnak. Egy angol pamutipari vállalat kötvényköl­­csönének csak négy százalékát jegyezték le. Londonból jelentik: A Lancashire Cotton Cor­poration március végén történt 2 millió font értékű 6 százalékos kötvénykibocsátása a Bank of England Jegyzésre való felhívása és ama körülmény ellenére, hogy egy nagy biztosító vállalat az első öt év kamatfizetéséért, vala­mint a 97 és félszázalékos kedvező kibocsátási árfolyamért garanciát vállalt, kedvezőtlen ered­ménnyel végződött A tőkeösszeg 96 százalékát a Bank of Industrial developement-nek, a ki­bocsátást végző bankcégnek kellett előterem­teni. A Magyar Általános Ingatlanbank r.­­ Madarassy-Beck Marcell dr. báró elnöklete alatt megtartotta ezidei rendes közgyűlését mely részvényén­kint. 12 pengő osztalék kifize­tését határozta el. Az 1930. évi 5. számú szel­vén­yek április 4-től kezdve váltatnak be az intézetnél (IV., Deák Ferenc­ utca 17), a Ma­gyar Általános Takarékpénztár r.­­ (V., Gróf Tisza István­ utca 8—10.), a Magyar Le­számítoló és Pénzváltóbank (V. Dorottya­­utca 6.) és az Oesterreichische Credit-Anstalt für Handel und Gewerbe (Wien L, Ron­gasse 2.) pénztárainál Küzdelem a drága üzletbérek ellen A Magas Bolt és Műhelybérek Elleni Liga teg­nap tartotta vezetőségi ülését, amelyen az elnöklő Wittenberg István bejelentette, hogy eddig negyvenhét kereskedelmi és ipari érdek­­képviselet, testület csatlakozott a Ligához, majd ismertette azt a munkát, amelyet a Ligának a legközelebbi időben végeznie kell. Zilahy Géza dr. ügyész beszámolt arról, hogy­­ a Liga, rövid fennállása óta, több mint hat­­­­van esetben eredményes munkát végzett, amennyiben sikerült a bérlő és a háztulajdo­nos között egyezséget létrehozni. Számos fel­szólalás után a vezetőségi ülés egyhangúlag­­ elhatározta, hogy április második felében de­­­­monstratív nagygyűlést rendez, továbbá, hogy panaszirodája (V., Sas­ utca 29. I., 55.) minden kereskedőnek és iparosnak készséggel Külföldi értékpapírpiacon Bécs, április 2. (Értéktőzsde.) A négynapos tőzsdeszünettel kapcsolatban a mai értéktőzsde nyugodt hangulat mellett nyitott Mivel a létrejött kisszámú kötések többnyire árkiegyen­lítődésekre vezettek, az áralakulás nem volt egységes. — Zárlat: Államvasút elsőbbségi, I—•­X. 106.85, Duna—Száva—Adria elsőbbségi 88.48, Wiener Bankverein 16.15, Angol-Magyar 79.50, ősz­ Kredit 46, Anglo 1910, Niederöst Bo­­kompte 159, őst Nationalbank 295, Dunagéz­­hajózási 24.50, Duna—Száva—Adria 14.81, Kohó 24, Salgótarjáni 44, Magyar Általános Kőszén 589, Urikányi 107.50, Magyar Hofherr 4­2, Rima 55.75, Magyar Cukor 120.05. Berlin, április 2. (Értéktőzsde.) Az finné­­pekelőtti utolsó tőzsdenapon meglepetésszerűen szilárd irányzat uralkodott Tegnappal szem­­ben átlag 2,3 százalékos árjavulás mutatko­zott A tőzsdeidő későbbi folyamán a hangulat barátságos maradt, jelentékenyebb árnyeresé­gekre azonban csak egyes speciális részvények tettek szert. — Zárlat: Osztrák aranyjáradék 4 százalékos C. C. 23.5, Magyar államkölcsön 4 és félszázalékos 1914. évi 18.9, Magyar arany­járadék 4 százalékos 19.25, Magyar koronajára­­dék 1.20, Budapesti kölcsön 1914. évi 60.75, D. Reichsbahn 93.75, Bert Handelsgesellschaft 128.50, Commerz nnd Privatbank 115.25, Darm­­staedter 150, Deutsche Bánk Und Disconto 118 és háromnyolcad, Dresdner Bank 112 és hét­nyolcad, őst. Kredit 27, Reichsbank 281.25, AEQ 110, Bemberg 99.5, I. G. Farben 156 ée egynyol­­cad, Gesfiirel 133, Harpéner 76, Siemens 188, Glanzstoff 125.75, V. Stahlwerke 61. Genf, április 2. (Értéktőzsde.) Ofa 40, Buda­pesti kölcsön 305 (egyes címletek 306), Magyar Általános Kőszén 428 (429), Newyork, április 2. (Értéktőzsde.) Az érték­tőzsde irányzata ma barátságos nyitás után elgyengült A forgalom szűk keretek között mozgott. Kedvetlenitően hatottak a csalódást keltő osztalékalakulások és az irányzatvál­­tozás az acéliparban. Nyitáskor az áralaku­lás inkább felfelé irányult s a javulások 1—8 dollár között mozogtak. Közüzemi vállalatok­ban és ipari értékekben fedezések történtek, azonban a forgalom a holnapi szünetre való tekintettel rendkívül vontatott volt. A dél­után folya­mán visszaesés állott be és főleg a közüzemi vállalatok és vegyipari részvények területét támadta a besszpárt. A piac nyo­mottan zárult. Zárlat: Atchison Topeca & Santa Fé (előző zárlat 182%) 180%, Baltimore and Ohio (72%) 73%, Canadian Pacific (40%) 40, Newyork Central (106%) 107%, Pennsylvania (55%) 55%, Union Pacific (181%) 181%, American Can. (122%) 121V«, American Smelting (45%) 45%, American Telephon and Telegraph (187%) 187 ■/«, American Tobacco (115%) 117%, Anaconda Copper Mining (32%) 32%, Bethle­hem Steél Oorp. (57%) 57, Chrysler (20%) 20%, Consol Gas (99%) 98, General Elektrio (46%) 47, General Motors (42%) 42%, Radio Corporation (22) 21%, Royal Dutch (36%) 36, Sears Roebuck (55) 54%, Standard Oil (41%) 41%, U. S. Rubber (16%) 16%, U, S. Steel Corporation (139%) 138%, Woolworth (62) 62%. Részvényforgalom (2.300.000) 2.500.000 da­rab. 3% % U. S. A. Liberty Bonds (101%) 101 23/32, 6% A. E. G. 1948. (84%) 88, 6%%­ Siemens & Halske-Siemens Sebünkért 1951. (100%) 100%, 7% Dawes kölcsön 1949. (103%) 103*/*, 6% osztrák népszövetségi kölcsön 1943. (106%) 106%, 5%% német birodalmi (Young) kölcsön (80%) 81. Fémpiai London, áprilsi X i Fémtőzsde.) Réz és ón irányzata lanyhuló, óh­m és horgany szilárd. Vörösréz standard 43% -43%, 3 hónapra 43% —45 13/16. lesz. árf 43% elektrolyt 45%-46%, best. ser. 44%­—45%. ón standard 119%—119%, 3 hónapra 120%,—120%. lesz árf 119%, banca ón 123%, straits 122. ólom külföldi prompt 12%, 3 hónapra 12 15/16. lesz. árf. 12%, hor­gany prompt 12, 3 hónapra 12 9/16, lesz. árf. 12. — Nemhivatalos jegyzések: öntöttvas 58%, réz strong sheets 77, aluminium bel- és kül­földre 85, antimon regulus 42—42%, nikkel ; bel- és külföldre 175, higany 22%, antimon,­­ kinai 26. Wolframérc 18%, fehérbádog 15%, vörsrézszulfát 21— 21%, ezüst prompt 12%,­­ kés. száll. 12 15/16, arany 84.10%, platina 5.50. 1 Miért nem fizet elő rádióra, erre a modern találmányra? más pengőért! Triesztben 332.95 lírát Bécsben 123.91 osztr. Schillinge* Berlinben. 73.19 bírod, márkit Zsiriebben 90.41% svájci frankot Prágában 588.45 cseh koronát Belgrádban 992.88 dinárt 13 áll rendelkezésére jogon érdekeknek megtol­dáséra. Kényszeregyezségek és csődök. A budapesti törvényszéken Kunst Győző dr. törvényszéki bíró jóváhagyta Perényi Mór (Károly király­út 19.) cipőkereskedő ügyében az 50 százalékon kvóta és nyolchavi részletfizetés mellett meg­kötött egyezséget. — Müller Ignác (Rákóczi­ út 34.) divatáru kereskedő ügyében Szathmáry Jó­zsef dr. törvényszéki biró jóváhagyta a meg­kötött m­agánegyezség­et és az eljárást befeje­zettnek nyilvánnitotta — Steiner J. és Társa (15 a­ross-utca 105.) férfi és gyermekbuhakeres­­kedő, valamint Kulka és Orosz (Bécsi­ út 141—■ 143.) cég és ennek tagjai. Kulka Ferenc és Orosz Samu ügyében az egyezséget jóváhagyó végzés jogerős, a budapesti törvényszék az el­járást befejezettnek nyilvánította. — Szita Sán­dor (Városház­ utca 16.) szabómester és Nádor Oszkár (Ferry Oszkár­ utca 34.) fű­sze-­kereskedő ügyében a budapesti törvényszék az egyezségi eljárást megszüntette. A Rosenberg Miklós (Rákóczi­ út 56.) divatárukereskedő ellen elren­delt kényszeregyezségi ügy tárgyalását április hó 25-én délelőtt fél 12 órára tűzték ki Szath­­máry József dr. törvényszéki biró elé.­­ A bu­dapesti törvényszék ma csődöt nyitott Király Ferenc (Markovich Iván­ utca 4.) fűszer- és cse­­megekereskedő ellen. Csődbiztos Menyhárd Al­fréd dr. Tömeggon­dnok B­rent­er Péter dr. Kö­vetelések bejelentése május hó 15-ig. Felszámo­lási tárgyalás június hó 1-én délelőtt 9 órakor, csőd­választmány megválasztása június hó 3-án délelőtt 9 órakor.­­ Suszmann Bertalan buda­pesti cég csődügyében a törvényszék a csőd­­vagyon teljes kimerülése, illetve vagyonhiány okából a csődeljárást jogerősen megszüntette és az iratokat a Hr. ügyészséghez áttette.

Next