Nemzeti Ujság, 1931. június (13. évfolyam, 122-145. szám)

1931-06-28 / 144. szám

28 NEMZETI ÚJSÁG MEZŐGAZDASÁG Az első számszerű becslés szerint búzából 18­2 millió mázsa, rozsból 6­1 millió mázsa várható Tavaly búzából 229 millió mázsa, rozsból 72 millió mázsa termett Megkezdődött a búza és a rozs aratása A magyar gazdasági élet nagy érdeklődés­sel és feszült figyelemmel várta a földműve­­kt befigyi mindester mai vetésjelentését, mert az a repeta­­tvra nyilvánosságra hozta a búza át a rost első számszerű termésbecslését. A jelentésből megállapítható, hogy a vetéseikben okozott fagy-, rovar- és egyéb kár sokkal fe­­ladlákonyebb volt mint hinni lehetett volna. Természetesen az első termésbecslés, amint a tapasztalatok igazolják, csak nagy általános­ságban adhat még számszerű adatokat a ter­més a várható mennyiségéről és pontosabb adatokat csak akkor fogunk megtudni, ha­­megkezdődnek a próbacséplések, amelyek elyepjén már inkább kiszámítható a várható termés mennyisége. A földmivelésü­gyi miniszter jelentése min­denekelőtt utal arra, hogy a legutóbbi hiva­talos vetésjelentés közzététele óta eltelt két hét időjárást az időszakhoz képest rendkívül magas hőmérséklet és az ország túlnyomó­­részében nagy csapadékhiány jellemzi. A rendkívüli gyakori zivatarok többnyire csak kisebb esőkkel jártak. A zivatarokat néhol jégeső kísérte.­­ Befejezték a repce aratását Az egyes terményeket részletezve a je­lentés utal arra, hogy a repce aratását legnagyobbrészt befejezték, behordása és cséplése folyamatban van. A termésered­mény kielégítő. Becslés szerint kat hol­danként 5.16 q. a 18.180 hat. holdon tehát összesen 93300 g. repcetermésre van ki­látás. A múlt évben 16.643 katasztrális hold területen, holdanként 504 g., vagyis összesen: 92384 g. repce termett. Az idei repcetermée tehá­t a múlt évi végleges termésnél 1300-al többnek ígérkezik. Legjobbak a repcetermée kilátások Sop­­ron megyében, ahol 7.5, Baranyában 7, Tolnában 6.5, Fejérben 6.3, Győrben, Ko­máromban, Somogyban és Vasiban 6, Csamádban 5.5, Veszprémiben 5.4, Csongrá­­ban 5.2 g. repcetermésre van kilátás. Az átlagtermésnél kevesebb termést várnak Abaújtorna és Nógrád-Hont megyében, ahol 5, Szabolcsban 4.7, Zalaiban 4.6, Pest­megyében 4.5, Borsodban 4.2, Biharban 4.1, Heves, Zemplén, J­ász-Nagy-Kun-Szol­nok megyében 4, Békés- és Hajdú me­­gyében 3,7 db Szatmár megyében 2,7 g-ra számítanak. Búzából 4-7 millió mázsával kisebb termésre van kilátás A búza száraz és igen meleg időjárás következtében hirtelen érik, sok helyen attól tartanak, hogy a szem megszorul. A szárazabb részeken az aratást meg­kezdték. A búzavetés általában ritka, szalmája alacsony, kalásza apró és rö­vid. Rovariparok fordultak elő: Csongrád, Hajdu­, Komárom, Nógrád-Hont, Sopron, de főleg Borsod, Heves, Szabolcs és Szatmár vármegyékben. Abaúytorna és Zemplén vármegyékben az esők miatt a rovarkártétel megszűnt. Levélrozsdát ész­leltek: Komárom, Veszprém, Somogy és Zala vármegyékben. Törzs­gomba lépett fel: Békés, Csongrád, Fejér, Somogy és Sopron megyékben. Az idei első becslés szerint holdanként 1.26 g., a 2,906.411 kai holdon tehát ösz­­szesen 18306.300 g. búzatermés várható. A múlt évben 2.944.635 kát. holdon holdan­ként átlag 779 g. összesen 22353.426 g. búza termett. Az idén tehát becslés sze­rint 1747300 g-val kevesebb búzatermésre lehet számítani. Legjobbak a búzatermés­­kilátások: Baranyában, ahol 80, Bácská­ban 7,8, Fejér-, Sopron- és Tolna megyé­ben 7.5, Somogy-, Csanád- és Csongrád­­megyében 7, Békés 6.8, Vas 6.6, Pest-, Veszprém- és Zala megyében 6.5, valamint Biharban, ahol 6.3­­ átlagtermésre van kilátás. Az országos átlagnál kevesebbet várnak: Szabolcsban 6.1, Komáromban és Jász-Nagy-Kun-Szolnokban 6, Hajdúban 5.9, Győrben 5.8, Nógrádiban 5, Hevesben 4­, Abaújtomában 3.9, Zemplénben 3.8, Borsodban 3.5, Szatmárban 3 .-1 A rozs 1 millió mázsával kevesebbet igér mint tavaly A rozs a nagy szárazságon szinté­n ro­hamosan érik, úgy, hogy a homokos ta­lajokon már aratják. A rozs vetés általá­ban ritka és kevés kivétellel véko ny­akára, alacsony, kalásza rövid és sokhe­lyütt ablakos, a szem pedig nem elég telt és a nagy hőségben meg is szorul. A ro­­varikár rozsban is fellépett, főleg Borsod és Hajdu vármegyékben. Becslés szerint kát, holdanként átlag 573 g, vagyis 1,076.043 kat holdon összesen 61­64.700 g rozstermés remélhető. A múlt éviben 1,133.059 kát. holdon holdanként 6.37 g, összesen 7315.452 g rozs termett. A vár­ható termésmennyiség tehát a miult é­vi termésnél 1350300 g-al kevesebbnek mu­tatkozik. Legjobbak a romterméskilátá­sok Bács-Bodrogban, ahol 7.8, Baranyá­ban és Sopronban 7.5, Fejér és Csanád­­ban 7, Somogyhám 6.7, Győrben 6.4, Zalában 6.3, Vasban 63, Békésijein 61, Tol­naiban 6, Komáromban 5.9, valamint Vesz­prémben és Hajdúban, ahol 5.7 %-ra szá­mítanak. Az országos átlagnál kevesebb rozstermésre van kilátás: Szabolcsiban, ahol 5.6, Nógrádiban, Csongrád- és Jász­­nagyizumszolnokbam 5.5, Pest megyében 5.2, Biharban 4.8, Albanibam 4.7, Heves és Zempléniben 4—5, Borsodban 4—3, vala­mint Szatmáriban, ahol 3.8 g-t várnak. A közepesnél gyengébb az árpa és a rozs Az őszi árpa aratása folyamatban van, a tavaszi érik, fejlődésében visszama­radt, szalmája alacsony, kalásza rövid és vékony. Somogy-, Bácsbodrog- és Tolna­­vármegyében a rozsda. Heves- és Csong­­rádrmegyében rovarok károsítják. Több be®yen aszálykár is vám. Nógrád várme­­gyében se árpavetés úgyszólván teljesen tönkrement. Az egész országban átlag a közepesnél valamivel gyengébb termésre lehet számítani. A zab általában gyenge, alacsony, ritka és sok­­ helyen gazos, a nagy meleg és szárazság miatt csak nehezen tud fej­lődni, de kiadós eső még javíthat rajta. Helyenként már ki is sült, így Nógrád­­megyében majdnem teljesen elpusztult. Tolna-, Somogy- és Zemplén vármegyék­ben a rozsda, Győr megyében a fonalfé­reg, Békés-, Heves-, Szatmár-, Borsod-, Csanád- Csongrád- és Tolna vármegyék­ben a fritz és hesseni légy, a szalmada­rázs és egyéb rovar, Csongrád és Vas­­megyékben pedig az üszög károsítja. Or­szágos átlagban a gyengénél valamivel jobb zabtermésre lehet számítani. • A tengeri a szárazság ellenére jól fejlő­dött, de azért esőt kiván. Szatmáriból jég­kárt jelentettek. A burgonya jól bokroso­­dott, lombozata egészséges, virágzik. A cukorrépa jól fejlődik, ahol eső járt, üde zöld. Az ormányos bogár több helyen ká­rosítja. Szintén esőt kíván. A takarmány­répa jól bírja a szárazságot. A rovarká­­rok miatt helyenként ritka. A kerti vélemények sínylik a szárazságot A kerti vetmények közül a későiek sinylik a szárazságot és lassan fejlődnek. A bortó a nsgr melegtől sárgulni kiesd A káposztát a mshmntsig visszatartja, helyremünt bolha ká­­nos£tJa_ A len * szárazság miatt sok helyen alacsony és gazos, a dohány a szárazság miatt lassan fejlődik. A lóhere­ső lucerna e­lső kaszálását általában jó eredménnyel betaka­rították. A tarja növésében eső kellene. A lucernát helyenkint másodszor kaszálják. A zabosbükköny, közepes terméssel részben már levágták. A baltacím jó termést adott. A csatornádé általában alacsony, néhol kezd fonnyad­ni. A rétek kaszálása általában köze­pes eredménnyel befejeződött, a sarja fejlő­déséire ugyancsak esőre volna szükség. A le­gelők a magasain fekvő és szikes talajokon kiégtek, a jószág csupán a mélyebb fekvésű legelőkön talál még táplálékot A gyümölcsök között sok a férges, hibás, a szélviharok sokat levertek. A kajszinbarack minősége jó, mennyisége gyenge. A cseresznye és meggy közepes. Az alma, körte, szilva és egyéb gyümölcsök terméskilátásai vidéken­­ki­nt nagyon különböző, általában jó közepes. A dinnye fejlődéséhez eső kellene A szőlő szépen fejlődik, el­virágzott. A pe­­ronpszpóra szórványosan észlehető. Ugyanígy a szőlőmoly és a szőlőib­uoa. A borker­eslet lanyha, a kínálat élénk. Jánoshalmáról jégesőt jelentettek. Mezőgazdasági különlegességek és állványokon szárított széna — A rozsdafa felhasználása a silótakarmánynál — A „bika­­golás“ — A dalmadinnye — A drótfonat és a mész használata a baromfitenyésztésben Köztudomású, hogy az eső játontéke­­nyen csökkenti a széna értékét. A takar­mányozási kérdésekkel foglalkozó német szakemberek a széna v­egy­elem­zésével megállapították az eső káros hatását, úgy hogy eső előtt és kétszeres eső után vegyelemezté­k a szénát. A vegyelemzés azzal az eredménnyel járt, hogy az eső­ben ázott széna száraz anyagárnak és nyers fehérjének körülbelül felét és zsír­­tartalmának háromnegyed részét veszí­tette el. A fehérje emészthetőségére vo­natkozóan pedig megállapították, hogy az esőben ázott széna fehérjéje sokkal kisebb részben emészthető, mint a szép időben száradt széna fehérjéje. Több szakember a szárít­óál­lványok használa­tát ajánlotta, mert az állványok haszná­lata révén jelentékenyen csökkenhet az eső káros hatása. Az Érchegységben eb­ben az irányban kísérleteket is végeztek és arra az eredményre jutottak, hogy a földön száradt szénában 332—435 száza­lék volt a fehérjetartalom, az állványo­kon száradt szénában pedig 5,06—5,16 szá­zalék. A földön száradt szénában több az emészthetetlen anyag, mint az állványon száradt szénában, ezért az utóbbi módon szárított széna a takarmányozás és a tej­­hozam fokozása szempontjából jobb. A bajor növénytermelési intézet neder­­lingi kísérleti telepén kísérleteket végez­tek az olcsó takarmán­ycukor, az úgyne­vezett siló-cukor és a rozsdara felhasz­nálásával. A rozsdarát 3 százalék lóheré­vel együtt fújták be fúvókészülékkel a silóba. A takarmány­cukrot, amelyből 0,7 százalékot használtak, kézzel keverték a siló takarmányhoz! Nyolc heti erjedés után felnyitották a silót, amelyben sötét olivzöld anyagot találtak kellemesen sa­vanyítás és részben kenyérre emlékez­tető szaggal. A baleteorológiai vizsgálat jó eredményt mutatott és a vegyvizsgá­­lat is kedvezőbb eredményt adott, mint­ha csak egyedül cukrot kevertek volna a silótakarmányba. Ebben az irányban most tovább folytatják a kísérletezése­ket. Bikagolásnak nevezik a pápai mező­gazdasági szakiskola tangazdaságában azt, ha a bikát szabályszerűen, nyereggel megölik és az orrsövénybe illeszthető, kivehető rugós orrzóra ráerősített gyep­lőszárral irányítják. A tangazdaságban azért vezették be a tenyészbikák mozga­tásának ezt a szokatlan módját, hogy ez­zel megakadályozzák a tenyészbikák úgy­nevezett elnehezesedését. A tenyészbikák ugyanis az állandó istállóztatás és a szűk kifutókban való tartás következtében idő előtt elnehezednek és végtagjaik meg­­rokfzartak, úgy hogy már fiatalon ki kell selejtezni. Ilyen formán a jó származású, kiváló bikák már három-négyéves kor­ ■ ban mészároskézre kerülnek, tehát mire a bika nemesítő hatását az utódok tej­­hozamánál láthatnék, a tejhozamot fo­kozó bikát már régen levágták. A jó és értékes bikát pedig évekig kell használni, hogy a benne rejlő tulajdonságokat mi­nél több utódra átvih­esse. A tenyészbi­kák idő előtti elnehezedésének, megrokka­násának és elértéktelenedésének megaka­dályozása céljából vezette be Pápán Né­meth Jenő, a szakiskola igazgatója a te­nyészbikák mozgatásának ezt a módját, amely sokkal megfelelőbbnek mutatko­zik a szekérbe való fogásnál, vagy igá­­zásnál, mert az állatot nem kínozza meg. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy ez a módszer célszerű és alkalmas az elnehezedés ellen­ A másféléves bika, ha eléggé fejlett, elbírja a nyerget és néhány napi nyereggel való járatás után ápolóját is. A bika alaptermészete álta­laiban jámbor s tulajdonképpen csak a tudatlan ápolószemélyzet és a környezet ingerléssel és durva bánásmóddal teszi veszedelmessé. Örményországban, a kajszinbarack eredeti hazájában az utóbbi években egyre nagyobb arányokban termesztik az úgynevezett dutma-dinnyét, amely Per­­mából származik. A durma-dinnye rend­kívül bőtermő és igen tartós. A húsa tömörebb, mint a többi dinnye fajtáé és nem is annyira nedveús, mint a nálunk termesztett dinnyéé. Az izét is jobbnak tartják a tudkesztáni és a cantalup din­­­nye izénél. A termesztési módja rendkí­vül érdeke, amennyiben a dinnyéket az élősdiek pusztítása ellen majdnem az érés idejéig a földbe ássák, ami ellentét­ben van a mi termesztési eljárásunkkal. Nálunk a szabadfekvés annyira fontos, hogy még a fa árnyéka is árt a dinnyé­nek és innen­­ a magyar közmondás, hogy „a dinnye csak kapásának árnyé­kát tűri el“. Az Észak amerikai Egyesült Államok­ban a baromfifarmokon a baromfi be­tegségek ellen úgy kezdenek védekezni, hogy drótfonatra áll­itják az etetőket és itatókat, ami nem költséges és mégis megóvja az állatokat a fertőzéstől. Eze­ken a baromfi farmokon egyre nagyobb teret hódít a mész használata különösen a barom­filegel­éknél. A barom­filegel­őket őrölt mészkőporral hintik be. Oltott, vagy égetett meenet nem m­abad használni, mert az a baromfitrágyával keverve a nitrogént felszabadítja. A mész a lóhere és a lucerna fejlődését is elősegíti, ez a két növény pedig, mint ismeretes, a leg­jobb baromfilegelőt szolgáltatja. Gabona- és őrleményt késztet az Áruraktárak­ban. Az ország nyilvános áruraktáraiban , szövetkezeti gabonaraktáraiban tárott gabona­én őrlem­én­ykészlet Június 20-án a következő volt: Budapesti raktárakban: búza 1,28­132 q, ross 1134 q, árpa 139 q, aab 2341 q, tengeri 5670 q, liszt 10.063 q, korpa 191 q. Pestvidéki raktárakban: búza 439 q, árpa 22 q, zab 25 q, tengeri 1284 q. Felsőtiszavidéki raktárakban: basa 87.3­07 q, rozs 2388 q, árpa 189 q, zab 470 q, tengeri 63 q, liszt 1088 q. fliszavidéki raktárakban: búza 71.673 q, rozs 1 q, árpa 42 q, zab 36 q, tengeri 1674 q, liszt 116 q, korpa 285 q. Dunántúli raktárakban: busa 19.221 q, rozs 400 q, zab 300 q, tengeri 4713 q, liszt 245 q. Az összes raktárakban volt búzából 1,459.571 q, rozsból 3831 q, árpából 392 q, zabból■ 3072 q, tengeriből 14­ 404 q, lisztből 11367 q, korpából 476 mázsa. Magyarország takarmánysilói címmel Csiki László keszthelyi gazdasági akadémiai tanár könyvet írt, amely joggal tarthat számot a gazdaközönség érdekl­ődésére. Csiki László neve a szakirodalomna­k ezen a terén nem ismeretlen, hiszem csak nemrégen adta­m a­­földtak­armst­ryok konzerválása“ cíímű mun­káját, amely rövid idő alatt tel­jesen elfogyott. Már ebben a munkájában is részletesen fog­lalkozik a silózással, ami napjainkban egyre nagyobb méreteket ölt. Ma a megváltozott gazdasági viszonyok közepette mindig töké­letesebb takarmányér­őké­szítési módszerekre van szükségünk, hogy annál jobban kihasz­nálhassunk minden terményt, sokszor a telje­sen értéktelent is. Épen ezért kísérik figye­ Tiadmup, 1931 Janing & L legutóbbi záró, El. legalacsonyabb, A zárójelben 25 drb-tól eltérő kötésegység III. legnagyobb, IV. záró árfolyamok. " ® " " Árfolyamok pengőben. 1931 junius 27. *• I­I **" ***" *• J . n. u*1 ív.­­ u. m. ív. 1. 11. ui. ív. 1. u. 111. ív. Bankok malmok 4­80 P»Um (M)............ —.— — Neuswhl­­,leh (50) —.— — 15 50 Pannónia sör ... — 16 60 15­ 60 — — Rév*l *° —.— —.— —.— 39 50 Kata (Zvr.) (10).. 45.— 45­— 44 — 9 — Egiss (10) —.— 9— 9 — 63 75 Angol Magy. (10) — 64 — 64 - 11}'77 — 0­0 T'T7 8.— Egler (50)...... —.— —.— —.— — Rézbányái (50).. —.— —.— —.— 2 20 Üget­ssanat (10) —.— — — — 20-—Bpesti iparbank. —.— --------- 20 — 8 40 Borsod-Miskolc.. ..— 8-40 8 40 15.50 Stephanonm (50) —.— —.— — 5 50 Thék (20) —— — — — Ifi — Schwartzer .... —.— —— — — 20-— Babunk (20) .... — 21— 21-— 59 — T-, Tü iT. 8-70 Wodisner — ------------------— 85 25 Nasioi (20) 88— 88 25 88-- 40 — Lnkáce-Mrd«.... — 43— 4.3 - 41-40 Hazai tank (20). — 41-— 4L— 1l 30 L',.' H'10 AI'10 Vasművek rénírárak 8 — Toplicai........ —.— —.— •--------4 — Gyapjúmosó (60) — — ---------------33.— Hermes (20).... —— 34-— 34— '-3 — Első Budapesti.. 23— 24 — 24 — vasművek, gépgyárak Kib­lekr­ieil ránmntnb 5 — Kötött erő*.’'tt... — __.— 5 — 16­ 25 Horvát Jelzálog. —.— — 16 25 11 Tj, 0?TM»?”'mikl ' ~ _ 19 — 19 — 4 80 Brödi vígon (50) 4.80 5 — 4 90 4 75 Adria ______________ 44 — Goldberger (10). —.— —.— 44 — 56 — Magyar Hitel (20) 56 - 56-50 56-5­ 950 2’zelf 1.............. ~~ “ 77 77 77 —— ••••'— ---------— —~ 1 1 . S ......................... ZZ ZZ Z~ 40-­­5 Győri totel (10) —.------------ 4150 1461— Ingatlanbank(10) —.— 145 — 145 — — Hungiria............ 12-29 12-50 12-20 3 - Qazdasági (50).. —.— —.— 330 10­­!“081.................... ■ • — 15.50 Juta........................ —.— — -------7-50 M.-Cseh ipb. (60). — 8- 8 - 8 - Királymalom ... ---------------------------- 161 50 Fegyvergyártó­. 168 - 170 - 169 - ,C­ néV^ni.............. ZZ Z Z 77 Z 2.- Karton (50)......... —­-----------------------.-64 —Forgalmi B. (20). —— 63 — 63— Bán­yák és téglanyárak 43 25 Femkereek............ —.— 44 — 44 - 1,1 ,n m p t W..................... 11 40 11-30 35­­ Pamntipar(50).. — —— 40 - 35 — Jeleálogbank (20) —.— 35.— 35 — ,, ,, , ,y 32 75 Ganr Dan. (5)... 84-30 36 — 35 60 , J-40 nil T ^ .................. ' 18-50 Sreg kender (20) —.— 18 — 18 50 64 _ Keresk hitt. (10) 63 — 64— 63 - 36-50 Barmit1(10) 38 50 40-- 39 90 2 10 Hottter (50) .... 2 1 0 2 5 0 2 4 0 4r lf) UyAá'.................. "7 Z 'trá 4up 8 05 Ctdfoin (20) .... — —.— —.— 82- — LeBzám.bank (10) 8l-~ 82-— 82 - J*®0***“1................ —•“ 155 — 155 — 39 — Kawab (20)......... —— 39 — 39 — 6 10 ................ 3*60 3 70 3 6C fi fíO Daoica (10) . _____________________ =:= f:- J 6-0 r ;z _4-i° r«o 21 - $5e5 í z S ? E ! E z z z !5z z= íi- íi:z |z p Ä n,.<.10! zz: z ;z fiz z z r9= üTM 99-100- * - z z 6—0«tr4k hitelt... — 97 50 Draeehe................ —.— 99— 99 - 45-50 Lámpa (10)......... 45— 47— 45— EUsemnléle vállalatok is 10 litetuHJo) ” — _ _ 93— Keresk. bank(10) —.— 93 6C 93 60 196 77 (5)"” — ~ ~ Ifg— 5— Chandoir....... — — —.— 6— 82 — Délenkor —.— 84— 84— 270 — Brikra (5)....­. — — ----------12— Wiener Bankv . ---------------------12 — , JS'80 V­.V.V .7717 — 17— — — Vegy Gépgy (50)--------—— — — 85-50 Magy.­onkor------- 88— 90— 80.50­ Török................... — — ---------411 Alt kőszén (10). 432 — 446 435— 15— Gyón vagongy­. 15-60 15­ 90 15 80 7 15 Georgia (50)... —.— 7.— 7 — 160 — Wander (5).........................—.— ------------­Takarékok és biztosíték “7­7 SlITM *.............. — ~ ~ — — 38 50 BtmamarányipO) 39.20 43 75 40— 5-20 Sttimmer (10)... —.— 5 — 5.- 3 SolAtlantika.______________ 3 80 3 80 — SswTM*,1 — 59- 29 7^ Nagybát (20) 31— 31- 20 - Scholler (20).... — 20 - PaupCkl­horp.... — — ~ — 40 1° fWO(20))--------­­— lí’— — — 100 — Könnurkt*flof0 — —— 35 30 OUakit*ríAni"'" 36-— 38 80 36-75 — _ vertl0t,í£lfr(20) “ 227 — Egyesült írd... 236 — 238-50 237 — 201 - Feiten és GnilZ — —.— —— fifi -taf­kfise tim* 77 64— 64— 74 50 Drikányl (10)... 76— 79 60 76 50 5 30 Wenter (20).... ------._ 6— 25—Vasvm. Vili........... -!•------------------ — 27 - BaSy^'.... —------------------­------Z 146 - Hasai ete5 (5) 146 — 148— 148— Könyvnyomdák Faipari vállalatok snín Résiv^jdr '-iöi-- Z‘Z Z'Z ZZ év'Z 18tí,rmel?n 1201- ■ ~~ — — ~ 440 — Magy bist. (1)..-------- 420 — 420 — 62—­­Athenaeum......... —.— —.— 60— ---------Konrner (60) —.— — ______16 50'Fővárosi sör (80) ' 17'. Sq sn VnsnU' temiimt Inon In— sn — ■ 8SBSIW&# n= 6l - 0.M =:= — sr 'i“SSSr.»: =z 7; '»»••JiJSaa« '!!=•“'= tiSSSZ ' "»» ati-PAonoeta (5)....­­.----------------------— 32-25 Glóbn..................... — 32-50 32-50 --Malomsok...... ---------------- 93-50 Å sör (10). -----------|_______Z A SSf'«J' ZZ ZZ ZZ I Patri*..........10' |Knno8,y................................................................................. ~~ 1050 16-50 16 — Nemseti la..........................17.50 17-50 80 - Kranszsressgyár------------— 3S 50|Nomwitk Gépk —— 38 75 38-75 |

Next