Nemzeti Ujság, 1931. június (13. évfolyam, 122-145. szám)
1931-06-28 / 144. szám
28 NEMZETI ÚJSÁG MEZŐGAZDASÁG Az első számszerű becslés szerint búzából 182 millió mázsa, rozsból 61 millió mázsa várható Tavaly búzából 229 millió mázsa, rozsból 72 millió mázsa termett Megkezdődött a búza és a rozs aratása A magyar gazdasági élet nagy érdeklődéssel és feszült figyelemmel várta a földművekt befigyi mindester mai vetésjelentését, mert az a repetatvra nyilvánosságra hozta a búza át a rost első számszerű termésbecslését. A jelentésből megállapítható, hogy a vetéseikben okozott fagy-, rovar- és egyéb kár sokkal feladlákonyebb volt mint hinni lehetett volna. Természetesen az első termésbecslés, amint a tapasztalatok igazolják, csak nagy általánosságban adhat még számszerű adatokat a termés a várható mennyiségéről és pontosabb adatokat csak akkor fogunk megtudni, hamegkezdődnek a próbacséplések, amelyek elyepjén már inkább kiszámítható a várható termés mennyisége. A földmivelésügyi miniszter jelentése mindenekelőtt utal arra, hogy a legutóbbi hivatalos vetésjelentés közzététele óta eltelt két hét időjárást az időszakhoz képest rendkívül magas hőmérséklet és az ország túlnyomórészében nagy csapadékhiány jellemzi. A rendkívüli gyakori zivatarok többnyire csak kisebb esőkkel jártak. A zivatarokat néhol jégeső kísérte. Befejezték a repce aratását Az egyes terményeket részletezve a jelentés utal arra, hogy a repce aratását legnagyobbrészt befejezték, behordása és cséplése folyamatban van. A terméseredmény kielégítő. Becslés szerint kat holdanként 5.16 q. a 18.180 hat. holdon tehát összesen 93300 g. repcetermésre van kilátás. A múlt évben 16.643 katasztrális hold területen, holdanként 504 g., vagyis összesen: 92384 g. repce termett. Az idei repcetermée tehát a múlt évi végleges termésnél 1300-al többnek ígérkezik. Legjobbak a repcetermée kilátások Sopron megyében, ahol 7.5, Baranyában 7, Tolnában 6.5, Fejérben 6.3, Győrben, Komáromban, Somogyban és Vasiban 6, Csamádban 5.5, Veszprémiben 5.4, Csongrában 5.2 g. repcetermésre van kilátás. Az átlagtermésnél kevesebb termést várnak Abaújtorna és Nógrád-Hont megyében, ahol 5, Szabolcsban 4.7, Zalaiban 4.6, Pestmegyében 4.5, Borsodban 4.2, Biharban 4.1, Heves, Zemplén, Jász-Nagy-Kun-Szolnok megyében 4, Békés- és Hajdú megyében 3,7 db Szatmár megyében 2,7 g-ra számítanak. Búzából 4-7 millió mázsával kisebb termésre van kilátás A búza száraz és igen meleg időjárás következtében hirtelen érik, sok helyen attól tartanak, hogy a szem megszorul. A szárazabb részeken az aratást megkezdték. A búzavetés általában ritka, szalmája alacsony, kalásza apró és rövid. Rovariparok fordultak elő: Csongrád, Hajdu, Komárom, Nógrád-Hont, Sopron, de főleg Borsod, Heves, Szabolcs és Szatmár vármegyékben. Abaúytorna és Zemplén vármegyékben az esők miatt a rovarkártétel megszűnt. Levélrozsdát észleltek: Komárom, Veszprém, Somogy és Zala vármegyékben. Törzsgomba lépett fel: Békés, Csongrád, Fejér, Somogy és Sopron megyékben. Az idei első becslés szerint holdanként 1.26 g., a 2,906.411 kai holdon tehát öszszesen 18306.300 g. búzatermés várható. A múlt évben 2.944.635 kát. holdon holdanként átlag 779 g. összesen 22353.426 g. búza termett. Az idén tehát becslés szerint 1747300 g-val kevesebb búzatermésre lehet számítani. Legjobbak a búzaterméskilátások: Baranyában, ahol 80, Bácskában 7,8, Fejér-, Sopron- és Tolna megyében 7.5, Somogy-, Csanád- és Csongrádmegyében 7, Békés 6.8, Vas 6.6, Pest-, Veszprém- és Zala megyében 6.5, valamint Biharban, ahol 6.3 átlagtermésre van kilátás. Az országos átlagnál kevesebbet várnak: Szabolcsban 6.1, Komáromban és Jász-Nagy-Kun-Szolnokban 6, Hajdúban 5.9, Győrben 5.8, Nógrádiban 5, Hevesben 4, Abaújtomában 3.9, Zemplénben 3.8, Borsodban 3.5, Szatmárban 3 .-1 A rozs 1 millió mázsával kevesebbet igér mint tavaly A rozs a nagy szárazságon szintén rohamosan érik, úgy, hogy a homokos talajokon már aratják. A rozs vetés általában ritka és kevés kivétellel véko nyakára, alacsony, kalásza rövid és sokhelyütt ablakos, a szem pedig nem elég telt és a nagy hőségben meg is szorul. A rovarikár rozsban is fellépett, főleg Borsod és Hajdu vármegyékben. Becslés szerint kát, holdanként átlag 573 g, vagyis 1,076.043 kat holdon összesen 6164.700 g rozstermés remélhető. A múlt éviben 1,133.059 kát. holdon holdanként 6.37 g, összesen 7315.452 g rozs termett. A várható termésmennyiség tehát a miult évi termésnél 1350300 g-al kevesebbnek mutatkozik. Legjobbak a romterméskilátások Bács-Bodrogban, ahol 7.8, Baranyában és Sopronban 7.5, Fejér és Csanádban 7, Somogyhám 6.7, Győrben 6.4, Zalában 6.3, Vasban 63, Békésijein 61, Tolnaiban 6, Komáromban 5.9, valamint Veszprémben és Hajdúban, ahol 5.7 %-ra számítanak. Az országos átlagnál kevesebb rozstermésre van kilátás: Szabolcsiban, ahol 5.6, Nógrádiban, Csongrád- és Jásznagyizumszolnokbam 5.5, Pest megyében 5.2, Biharban 4.8, Albanibam 4.7, Heves és Zempléniben 4—5, Borsodban 4—3, valamint Szatmáriban, ahol 3.8 g-t várnak. A közepesnél gyengébb az árpa és a rozs Az őszi árpa aratása folyamatban van, a tavaszi érik, fejlődésében visszamaradt, szalmája alacsony, kalásza rövid és vékony. Somogy-, Bácsbodrog- és Tolnavármegyében a rozsda. Heves- és Csongrádrmegyében rovarok károsítják. Több be®yen aszálykár is vám. Nógrád vármegyében se árpavetés úgyszólván teljesen tönkrement. Az egész országban átlag a közepesnél valamivel gyengébb termésre lehet számítani. A zab általában gyenge, alacsony, ritka és sok helyen gazos, a nagy meleg és szárazság miatt csak nehezen tud fejlődni, de kiadós eső még javíthat rajta. Helyenként már ki is sült, így Nógrádmegyében majdnem teljesen elpusztult. Tolna-, Somogy- és Zemplén vármegyékben a rozsda, Győr megyében a fonalféreg, Békés-, Heves-, Szatmár-, Borsod-, Csanád- Csongrád- és Tolna vármegyékben a fritz és hesseni légy, a szalmadarázs és egyéb rovar, Csongrád és Vasmegyékben pedig az üszög károsítja. Országos átlagban a gyengénél valamivel jobb zabtermésre lehet számítani. • A tengeri a szárazság ellenére jól fejlődött, de azért esőt kiván. Szatmáriból jégkárt jelentettek. A burgonya jól bokrosodott, lombozata egészséges, virágzik. A cukorrépa jól fejlődik, ahol eső járt, üde zöld. Az ormányos bogár több helyen károsítja. Szintén esőt kíván. A takarmányrépa jól bírja a szárazságot. A rovarkárok miatt helyenként ritka. A kerti vélemények sínylik a szárazságot A kerti vetmények közül a későiek sinylik a szárazságot és lassan fejlődnek. A bortó a nsgr melegtől sárgulni kiesd A káposztát a mshmntsig visszatartja, helyremünt bolha kános£tJa_ A len * szárazság miatt sok helyen alacsony és gazos, a dohány a szárazság miatt lassan fejlődik. A lóhereső lucerna első kaszálását általában jó eredménnyel betakarították. A tarja növésében eső kellene. A lucernát helyenkint másodszor kaszálják. A zabosbükköny, közepes terméssel részben már levágták. A baltacím jó termést adott. A csatornádé általában alacsony, néhol kezd fonnyadni. A rétek kaszálása általában közepes eredménnyel befejeződött, a sarja fejlődéséire ugyancsak esőre volna szükség. A legelők a magasain fekvő és szikes talajokon kiégtek, a jószág csupán a mélyebb fekvésű legelőkön talál még táplálékot A gyümölcsök között sok a férges, hibás, a szélviharok sokat levertek. A kajszinbarack minősége jó, mennyisége gyenge. A cseresznye és meggy közepes. Az alma, körte, szilva és egyéb gyümölcsök terméskilátásai vidékenkint nagyon különböző, általában jó közepes. A dinnye fejlődéséhez eső kellene A szőlő szépen fejlődik, elvirágzott. A peronpszpóra szórványosan észlehető. Ugyanígy a szőlőmoly és a szőlőibuoa. A borkereslet lanyha, a kínálat élénk. Jánoshalmáról jégesőt jelentettek. Mezőgazdasági különlegességek és állványokon szárított széna — A rozsdafa felhasználása a silótakarmánynál — A „bikagolás“ — A dalmadinnye — A drótfonat és a mész használata a baromfitenyésztésben Köztudomású, hogy az eső játontékenyen csökkenti a széna értékét. A takarmányozási kérdésekkel foglalkozó német szakemberek a széna vegyelemzésével megállapították az eső káros hatását, úgy hogy eső előtt és kétszeres eső után vegyelemezték a szénát. A vegyelemzés azzal az eredménnyel járt, hogy az esőben ázott széna száraz anyagárnak és nyers fehérjének körülbelül felét és zsírtartalmának háromnegyed részét veszítette el. A fehérje emészthetőségére vonatkozóan pedig megállapították, hogy az esőben ázott széna fehérjéje sokkal kisebb részben emészthető, mint a szép időben száradt széna fehérjéje. Több szakember a szárítóállványok használatát ajánlotta, mert az állványok használata révén jelentékenyen csökkenhet az eső káros hatása. Az Érchegységben ebben az irányban kísérleteket is végeztek és arra az eredményre jutottak, hogy a földön száradt szénában 332—435 százalék volt a fehérjetartalom, az állványokon száradt szénában pedig 5,06—5,16 százalék. A földön száradt szénában több az emészthetetlen anyag, mint az állványon száradt szénában, ezért az utóbbi módon szárított széna a takarmányozás és a tejhozam fokozása szempontjából jobb. A bajor növénytermelési intézet nederlingi kísérleti telepén kísérleteket végeztek az olcsó takarmánycukor, az úgynevezett siló-cukor és a rozsdara felhasználásával. A rozsdarát 3 százalék lóherével együtt fújták be fúvókészülékkel a silóba. A takarmánycukrot, amelyből 0,7 százalékot használtak, kézzel keverték a siló takarmányhoz! Nyolc heti erjedés után felnyitották a silót, amelyben sötét olivzöld anyagot találtak kellemesen savanyítás és részben kenyérre emlékeztető szaggal. A baleteorológiai vizsgálat jó eredményt mutatott és a vegyvizsgálat is kedvezőbb eredményt adott, mintha csak egyedül cukrot kevertek volna a silótakarmányba. Ebben az irányban most tovább folytatják a kísérletezéseket. Bikagolásnak nevezik a pápai mezőgazdasági szakiskola tangazdaságában azt, ha a bikát szabályszerűen, nyereggel megölik és az orrsövénybe illeszthető, kivehető rugós orrzóra ráerősített gyeplőszárral irányítják. A tangazdaságban azért vezették be a tenyészbikák mozgatásának ezt a szokatlan módját, hogy ezzel megakadályozzák a tenyészbikák úgynevezett elnehezesedését. A tenyészbikák ugyanis az állandó istállóztatás és a szűk kifutókban való tartás következtében idő előtt elnehezednek és végtagjaik megrokfzartak, úgy hogy már fiatalon ki kell selejtezni. Ilyen formán a jó származású, kiváló bikák már három-négyéves kor ■ ban mészároskézre kerülnek, tehát mire a bika nemesítő hatását az utódok tejhozamánál láthatnék, a tejhozamot fokozó bikát már régen levágták. A jó és értékes bikát pedig évekig kell használni, hogy a benne rejlő tulajdonságokat minél több utódra átvihesse. A tenyészbikák idő előtti elnehezedésének, megrokkanásának és elértéktelenedésének megakadályozása céljából vezette be Pápán Németh Jenő, a szakiskola igazgatója a tenyészbikák mozgatásának ezt a módját, amely sokkal megfelelőbbnek mutatkozik a szekérbe való fogásnál, vagy igázásnál, mert az állatot nem kínozza meg. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy ez a módszer célszerű és alkalmas az elnehezedés ellen A másféléves bika, ha eléggé fejlett, elbírja a nyerget és néhány napi nyereggel való járatás után ápolóját is. A bika alaptermészete általaiban jámbor s tulajdonképpen csak a tudatlan ápolószemélyzet és a környezet ingerléssel és durva bánásmóddal teszi veszedelmessé. Örményországban, a kajszinbarack eredeti hazájában az utóbbi években egyre nagyobb arányokban termesztik az úgynevezett dutma-dinnyét, amely Permából származik. A durma-dinnye rendkívül bőtermő és igen tartós. A húsa tömörebb, mint a többi dinnye fajtáé és nem is annyira nedveús, mint a nálunk termesztett dinnyéé. Az izét is jobbnak tartják a tudkesztáni és a cantalup dinnye izénél. A termesztési módja rendkívül érdeke, amennyiben a dinnyéket az élősdiek pusztítása ellen majdnem az érés idejéig a földbe ássák, ami ellentétben van a mi termesztési eljárásunkkal. Nálunk a szabadfekvés annyira fontos, hogy még a fa árnyéka is árt a dinnyének és innen a magyar közmondás, hogy „a dinnye csak kapásának árnyékát tűri el“. Az Észak amerikai Egyesült Államokban a baromfifarmokon a baromfi betegségek ellen úgy kezdenek védekezni, hogy drótfonatra állitják az etetőket és itatókat, ami nem költséges és mégis megóvja az állatokat a fertőzéstől. Ezeken a baromfi farmokon egyre nagyobb teret hódít a mész használata különösen a baromfilegeléknél. A baromfilegelőket őrölt mészkőporral hintik be. Oltott, vagy égetett meenet nem mabad használni, mert az a baromfitrágyával keverve a nitrogént felszabadítja. A mész a lóhere és a lucerna fejlődését is elősegíti, ez a két növény pedig, mint ismeretes, a legjobb baromfilegelőt szolgáltatja. Gabona- és őrleményt késztet az Áruraktárakban. Az ország nyilvános áruraktáraiban , szövetkezeti gabonaraktáraiban tárott gabonaén őrleménykészlet Június 20-án a következő volt: Budapesti raktárakban: búza 1,28132 q, ross 1134 q, árpa 139 q, aab 2341 q, tengeri 5670 q, liszt 10.063 q, korpa 191 q. Pestvidéki raktárakban: búza 439 q, árpa 22 q, zab 25 q, tengeri 1284 q. Felsőtiszavidéki raktárakban: basa 87.307 q, rozs 2388 q, árpa 189 q, zab 470 q, tengeri 63 q, liszt 1088 q. fliszavidéki raktárakban: búza 71.673 q, rozs 1 q, árpa 42 q, zab 36 q, tengeri 1674 q, liszt 116 q, korpa 285 q. Dunántúli raktárakban: busa 19.221 q, rozs 400 q, zab 300 q, tengeri 4713 q, liszt 245 q. Az összes raktárakban volt búzából 1,459.571 q, rozsból 3831 q, árpából 392 q, zabból■ 3072 q, tengeriből 14 404 q, lisztből 11367 q, korpából 476 mázsa. Magyarország takarmánysilói címmel Csiki László keszthelyi gazdasági akadémiai tanár könyvet írt, amely joggal tarthat számot a gazdaközönség érdeklődésére. Csiki László neve a szakirodalomnak ezen a terén nem ismeretlen, hiszem csak nemrégen adtam aföldtakarmstryok konzerválása“ cíímű munkáját, amely rövid idő alatt teljesen elfogyott. Már ebben a munkájában is részletesen foglalkozik a silózással, ami napjainkban egyre nagyobb méreteket ölt. Ma a megváltozott gazdasági viszonyok közepette mindig tökéletesebb takarmányérőkészítési módszerekre van szükségünk, hogy annál jobban kihasználhassunk minden terményt, sokszor a teljesen értéktelent is. Épen ezért kísérik figye Tiadmup, 1931 Janing & L legutóbbi záró, El. legalacsonyabb, A zárójelben 25 drb-tól eltérő kötésegység III. legnagyobb, IV. záró árfolyamok. " ® " " Árfolyamok pengőben. 1931 junius 27. *• II **" ***" *• J . n. u*1 ív. u. m. ív. 1. 11. ui. ív. 1. u. 111. ív. Bankok malmok 480 P»Um (M)............ —.— — Neuswhl,leh (50) —.— — 15 50 Pannónia sör ... — 16 60 15 60 — — Rév*l *° —.— —.— —.— 39 50 Kata (Zvr.) (10).. 45.— 45— 44 — 9 — Egiss (10) —.— 9— 9 — 63 75 Angol Magy. (10) — 64 — 64 - 11}'77 — 00 T'T7 8.— Egler (50)...... —.— —.— —.— — Rézbányái (50).. —.— —.— —.— 2 20 Ügetssanat (10) —.— — — — 20-—Bpesti iparbank. —.— --------- 20 — 8 40 Borsod-Miskolc.. ..— 8-40 8 40 15.50 Stephanonm (50) —.— —.— — 5 50 Thék (20) —— — — — Ifi — Schwartzer .... —.— —— — — 20-— Babunk (20) .... — 21— 21-— 59 — T-, Tü iT. 8-70 Wodisner — ------------------— 85 25 Nasioi (20) 88— 88 25 88-- 40 — Lnkáce-Mrd«.... — 43— 4.3 - 41-40 Hazai tank (20). — 41-— 4L— 1l 30 L',.' H'10 AI'10 Vasművek rénírárak 8 — Toplicai........ —.— —.— •--------4 — Gyapjúmosó (60) — — ---------------33.— Hermes (20).... —— 34-— 34— '-3 — Első Budapesti.. 23— 24 — 24 — vasművek, gépgyárak Kiblekrieil ránmntnb 5 — Kötött erő*.’'tt... — __.— 5 — 16 25 Horvát Jelzálog. —.— — 16 25 11 Tj, 0?TM»?”'mikl ' ~ _ 19 — 19 — 4 80 Brödi vígon (50) 4.80 5 — 4 90 4 75 Adria ______________ 44 — Goldberger (10). —.— —.— 44 — 56 — Magyar Hitel (20) 56 - 56-50 56-5 950 2’zelf 1.............. ~~ “ 77 77 77 —— ••••'— ---------— —~ 1 1 . S ......................... ZZ ZZ Z~ 40-5 Győri totel (10) —.------------ 4150 1461— Ingatlanbank(10) —.— 145 — 145 — — Hungiria............ 12-29 12-50 12-20 3 - Qazdasági (50).. —.— —.— 330 10!“081.................... ■ • — 15.50 Juta........................ —.— — -------7-50 M.-Cseh ipb. (60). — 8- 8 - 8 - Királymalom ... ---------------------------- 161 50 Fegyvergyártó. 168 - 170 - 169 - ,C néV^ni.............. ZZ Z Z 77 Z 2.- Karton (50)......... —-----------------------.-64 —Forgalmi B. (20). —— 63 — 63— Bányák és téglanyárak 43 25 Femkereek............ —.— 44 — 44 - 1,1 ,n m p t W..................... 11 40 11-30 35 Pamntipar(50).. — —— 40 - 35 — Jeleálogbank (20) —.— 35.— 35 — ,, ,, , ,y 32 75 Ganr Dan. (5)... 84-30 36 — 35 60 , J-40 nil T ^ .................. ' 18-50 Sreg kender (20) —.— 18 — 18 50 64 _ Keresk hitt. (10) 63 — 64— 63 - 36-50 Barmit1(10) 38 50 40-- 39 90 2 10 Hottter (50) .... 2 1 0 2 5 0 2 4 0 4r lf) UyAá'.................. "7 Z 'trá 4up 8 05 Ctdfoin (20) .... — —.— —.— 82- — LeBzám.bank (10) 8l-~ 82-— 82 - J*®0***“1................ —•“ 155 — 155 — 39 — Kawab (20)......... —— 39 — 39 — 6 10 ................ 3*60 3 70 3 6C fi fíO Daoica (10) . _____________________ =:= f:- J 6-0 r ;z _4-i° r«o 21 - $5e5 í z S ? E ! E z z z !5z z= íi- íi:z |z p Ä n,.<.10! zz: z ;z fiz z z r9= üTM 99-100- * - z z 6—0«tr4k hitelt... — 97 50 Draeehe................ —.— 99— 99 - 45-50 Lámpa (10)......... 45— 47— 45— EUsemnléle vállalatok is 10 litetuHJo) ” — _ _ 93— Keresk. bank(10) —.— 93 6C 93 60 196 77 (5)"” — ~ ~ Ifg— 5— Chandoir....... — — —.— 6— 82 — Délenkor —.— 84— 84— 270 — Brikra (5)..... — — ----------12— Wiener Bankv . ---------------------12 — , JS'80 V.V.V .7717 — 17— — — Vegy Gépgy (50)--------—— — — 85-50 Magy.onkor------- 88— 90— 80.50 Török................... — — ---------411 Alt kőszén (10). 432 — 446 435— 15— Gyón vagongy. 15-60 15 90 15 80 7 15 Georgia (50)... —.— 7.— 7 — 160 — Wander (5).........................—.— ------------Takarékok és biztosíték “77 SlITM *.............. — ~ ~ — — 38 50 BtmamarányipO) 39.20 43 75 40— 5-20 Sttimmer (10)... —.— 5 — 5.- 3 SolAtlantika.______________ 3 80 3 80 — SswTM*,1 — 59- 29 7^ Nagybát (20) 31— 31- 20 - Scholler (20).... — 20 - PaupCklhorp.... — — ~ — 40 1° fWO(20))--------— lí’— — — 100 — Könnurkt*flof0 — —— 35 30 OUakit*ríAni"'" 36-— 38 80 36-75 — _ vertl0t,í£lfr(20) “ 227 — Egyesült írd... 236 — 238-50 237 — 201 - Feiten és GnilZ — —.— —— fifi -tafkfise tim* 77 64— 64— 74 50 Drikányl (10)... 76— 79 60 76 50 5 30 Wenter (20).... ------._ 6— 25—Vasvm. Vili........... -!•------------------ — 27 - BaSy^'.... —------------------------Z 146 - Hasai ete5 (5) 146 — 148— 148— Könyvnyomdák Faipari vállalatok snín Résiv^jdr '-iöi-- Z‘Z Z'Z ZZ év'Z 18tí,rmel?n 1201- ■ ~~ — — ~ 440 — Magy bist. (1)..-------- 420 — 420 — 62—Athenaeum......... —.— —.— 60— ---------Konrner (60) —.— — ______16 50'Fővárosi sör (80) ' 17'. Sq sn VnsnU' temiimt Inon In— sn — ■ 8SBSIW&# n= 6l - 0.M =:= — sr 'i“SSSr.»: =z 7; '»»••JiJSaa« '!!=•“'= tiSSSZ ' "»» ati-PAonoeta (5).....----------------------— 32-25 Glóbn..................... — 32-50 32-50 --Malomsok...... ---------------- 93-50 Å sör (10). -----------|_______Z A SSf'«J' ZZ ZZ ZZ I Patri*..........10' |Knno8,y................................................................................. ~~ 1050 16-50 16 — Nemseti la..........................17.50 17-50 80 - Kranszsressgyár------------— 3S 50|Nomwitk Gépk —— 38 75 38-75 |