Nemzeti Ujság, 1931. július (13. évfolyam, 146-172. szám)

1931-07-01 / 146. szám

2 utód irányától csak taktikai kérdések választanak el, de akik világnéz­etüikben és célkitűzésükben a keresztény és nem­zeti politika elveit teljes mértékben vall­ják. Kétség­telen, hogy ezeken a pártokon­­kívüli megválasztott képviselőkön túl azt az agrárpártot, amelyik Gaal Gaszton vezérlete alatt áll, sem választják el tulajdonképpen világnéz­eti elvek vagy komoly törekvések a többségi politikától, s így ennek a pártnak sorsa valóban nem mutat mást, mint azt, hogy tulajdonképen ugyanazzal a céllal s ugyanazzal a vég­állomással próbálta jegyét megváltani a választásokon, csak éppen különvonatot szeretett volna rendelni magának. Olyan távol áll ez a párt a radikalizmustól és annyira elől a konzervativizmusban, hogy azt lehet róla mondani, inká­bb a teher­vonat tempójával szeretne döcögni a ma­gyar gazdasági élet útjain, semmint gyorsvonaton, amit pedig sokszor a mos­tani idők tempója megkövetel. A választások után így nem változott meg tulajdonképpen a magyar politikai élet struktúrája, ellenben meg kell vál­toznia annak a lehetőségnek, hogy a radi­kális baloldali törekvések teleszájjal és nagy hűhóval merészeljenek befelé sikon­­gani és sokszor szokásuk szerint kifelé jajveszékelni. Az októbrizmus utolsó nyomai is megsemmisültek ezen a válasz­táson, a szociáldemokráciának azt kellett tapasztalnia, hogy a vidék földmivelő munkásságában és a bányavidékeken sípos semmi talaja, a polgári radikaliz­mus teljesen belezápulit a ghetto süpped­é­­kébe. —É­s mindezzel szemben a keresztény és nemzeti politika az ország diadalmas akaratára hivatkozott. Ez nemcsak sikert jelent, hanem kötelességet is és az új parlamentinek teljesítenie is kell a maga, nagy feladatait a nemzet érdekében annál is inkább, mert az ország világosan meg­mondotta, hogy alkotó munkát kíván és nem szájaskodást. A FELVIDÉK EGÉSZ NÉPE RAGASZKODIK AZ AUTO­NÓMIA KÖVETELÉSÉHEZ­ ­*• Selmecbánya, június 10. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Sel­mecbánya főterén az országos keresztény­­szocialista párt több mint ezer főnyi tót­­ajku és tót nemzetiségű közönség rész­vételével nagygyűlést rendezett a fel­vidéki autonómia mellett. Szüllő Géza képviselő beszédében nyo­matékosan hangsúlyozta, hogy a­z elvittek bajait nem lehet apró flastromokkal meg­gyógyítani. A tótoknak, magyaroknak és németeknek tiltakozniok kell az ellen, hogy a Felvidéket el akarják csebesíteni és gyarmatként akarják kihasználni. A Tótföld őslakosságának a célját csak az­­autonómia biztosíthatja. Azelőtt a Munka­­párt is magáévá tette a tótföldi auto­nómia hirdetését. De mikor hatalomhoz jutott, politikáját megváltoztatta és . amelyik a békének, az igazi, az emberi­séget megnyugtató és szent­­ béken­ek őszintébb és hivatottabb őrzője lenne, mint a francia. Egyébként pedig az egész el, van hi­bázva. Még Versailles-ban hibázták el, amikor nem hadisarcot, hanem repará­­ciót róttak ki a németekre. Rosszul tet­ték, mert egyszerre kellett volna elvenni tőlük mindent, amijük csak volt. Ha ak­kor bevonultak volna Berlinbe és min­denüvé, akkor ma nem lenne sem repa­­ráció, sem Yenfig-tervezet, sem morális ítélkezés, akkor ma Franciaország gaz­dag lenne és nem kellene holmi európai együ­ttmű­kö­désrő­l álmodozni. Egyébként is mi egy ilyen európai együttműködési Franciaország az Európa! «** D« hiszen önök gazdagok . . . Ez nem igaz. Határozottan nem igaz. Az egész világ összefogott és rosszimá­­júan, irigyen, a C’Sik­kodva kitalálna a ülését. Épen az ellenkezője az igaz. A francia szegény. Földhöz ragadt és kol­dus. A francia nem akar semmi egyebet, csakhogy békén hagyják. Nincsenek sem igényei, sem követelései. A békekötés óta ez már százszor és ezerszer bebizonyoso­dott. Vagy talán nem igaz az, hogy min­dég az idegenek akarnak valamit a fran­ciáktól? Ki meri át.záfdl az ellenkező­­jét. Aztán lefekszik. Előzőleg még megevett ép­y rem­ek vacsorát. Felhuztatta a­ patyucsot, levetette a kabátját, este pont hétkor le­ült az asztal mellé és­ kilenc, fél tízféle kelt , onnan. Ehhez joga van. Ez a leg­elemibb élet­igény. A villanyt nem gyúj­­totta meg, mert nyáron nem­ kell villanyt pazarolni. Kikönyökölt az ablakba és ott­­hon nézte az utca életét. Most már min­den rendben van. Lefekszik és alszik. Éjjel felriad, mert határozottan hal­lotta, hogy valaki járt a szobában..A pár­­­ fiája alatt megtapogatta a pénztárcáját. Itt van még. Nem vitte el senki. Pedig akárki bármit is mond, ki akarták fosz­n­­­i NEMZETI ÚJSÁG Szerk., 1931 Jaffas 1. nem az autonómiáért, hanem a maga kormányhatalmi érdekeiért dolgozott és tűrte, hogy a Felvidéket gyarmattá sülyesszék. Nem igaz az, hogy a tótság ezer esztendőn át járom alatt nyögött, hiszen a 48-as szabadságharc bizonyítja, hogy a magyarságnak magának is küz­denie kellett az idegen elnyomás ellen, hogyan nyomhatott volna el tehát máso­kat A beszéd óriási hatást tett a tót hall­gatóságra és a gyűlés egyhangúlag el­fogadta a benyújtott határozati javasla­tot amely szerint a tótság ragaszkodik a Felvidék autonómiájához és ebből a köve­teléséből nem hajlandó engedni. Tiltako­zik a gyűlés továbbá az ellen, hogy Benes és társai a magyarországi tótok helyzeté­vel foglalkozzanak, mert ezt nem azért teszik, mintha a magyarországi tótok iránt jóakarattal volnának, hanem azért hogy eltereljék a figyelmet a Tótföldön uralkodó nyomorról, elszegényedésről és elnyomatásról. A gyűlésen csatlakozott a határozathoz Richter János magyar nemzeti párti sze­nátor, Fedor Miklós képviselő s Petrasek József tartomány­gyűlési képviselő is. Hárommillió pengővel csökkent a Beszkárt bevétele A budapesti villamos olcsóbb, mint a berlini és bécsi közúti vasút és tarifája olcsóbb a békebelinél A Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rész­vénytársaság június hó 30-án tartotta Vili. évi rendes közgyűlését Folkusházy Lajos al­­elnök-vezérigazgató elnöklésével. A közgyűlés elfogadta az igazgatóságnak az 1930. üzleti évre vonatkozó jelentését, megállapította a mérleget és zárószámadást és mind az igaz­gatóságnak, mint a fel­ügyel­őbizottságn­ak megadta a felmentést. A közgyűlésen a szé­kesfőváros közönsége képviseletében Borven­dég Ferenc alpolgármester jelent meg, aki a székesfőváros nevében megemlékezett arról a munkáról, melyet az igazgatóság, Folkusházy Lajos alelnök-vezérigazgató, valamint a tiszti­kar és a személyzet az elmúlt év folyamain végzett. Az 1930. évben kifejtett eredményes működéséért, mellyel a vasút hálózatának fejlesztését, a kocsipark növelését és a for­galom javítását elősegítette és a vállalat pénzügyi egyensúlyét biztosította, a székes­főváros nevében az igazgatóságnak és a végre­hajtóbizottságnak, valamint Folkusházy Lajos alelnök-vezérigazgatónak teljes elismerését és köszönetét fejezte ki, a tisztikarnak és a sze­mélyzetnek hű és készséges szolgálattel­jesíté­­séért köszönetét és megelégedését nyilvání­totta. Az igazgatóság jelentése Az igazgatóság évi jelentéséből kiemeljük a következőket:­­ - f A jelentés rámutat arra, hogy a gazdasági viszonyok súlyosbodása következtében az uta­sok száma, mely az 1929. évben több mint 316 millió volt, az 1930. évben kereke® 304 millióra csökkent. Az­ utasforgalom csökkenését ter­mészetszerűen követte a vasut bevételeinek visszaesése. Az 1930. évben, a Beszkárt bevé­tele 2.979.419 pengővel, vagyis 4,25 százalék­kal kevesebb volt, mint az 1929. évben. A közúti vasutak utasforgalmának és bevéte­leinek csökkenése általános európai jelenség, így Berlinben, Bécsijén, Brennen,be® és Ham­burgban sokkal nagyobb mértékben csökkent a villamos vasutak utasforgalma, mint Buda­pesten. A bevételek visszaesése ellenére azon­ban nemcsak a vállalat pénzügyi egyensúlyát sikerült biztosítani, hanem a teljesítmény nö­velése mellett a vállalat a forgalmi eszközök gyarapításával és a hálózat fejlesztésével elő­segítette a közönség közlekedési és kényelmi igényeinek minél teljesebb kielégítését 1403 kocsi bonyolítja le a villamos forgalmat A Beszkárt az 1930. évben mintegy 89,6 millió kocsikilométert teljesített, kereken hét­százezer kocsikilométerrel többet, mint az előző évben. A naponta átlag­üzemben tartott kocsik száma az 1929. évi 1314-ről 1367-re emel­kedett, az 1930. év végén pedig az üzemben tartott kocsik napi átlaga elérte az 503 ko­csit. A múlt évben helyezte üzembe a Beszkárt az 50 új típusú pótkocsit, ezenk­ivül, főkép­pen a budapest—szentlőrinci vasút forgalmá­nak javítása céljából 18 távkapcsolású motoros és 12 távkapcsolású pótkocsit helyezett üzembe Az öt kocsiból összeállított távkapcsolású vo­natokkal nemcsak ezen a vonalon sikerült a reggeli és esti tömegforgalom gyors és aka­dálytalan lebonyolítását megoldani, hanem az uj rendszerű vonatak a temetői ünnepek ide­jén s egyéb alkalmakkor a rendkívüli mérték­ben megnövekedett utasfo­­galom mintaszerű ellátását is lehe­tővé tették. A BSzKRT az 1930. évben újabb jelentős lépést tett a kocsipark fejlesztése terén, amennyiben az említett új járműveken kívül még 15, egyenként két motoros és egy pót­kocsiból álló távkapcsolású vonatot és 12 ikerkocsipárt, összesen tehát 69 új kocsit, a régi kocsimotorok fokozatos kicserélése céljá­ból 100 új kocsimotort rendelt. Az új kocsikat,­éperúgy, mint a BSzKRT eddig üzem­behelye­zett új járműveit, magyar mérnökök tervei alapján a magyar gyáripar állítja elő, ezzel a nagyarányú megrendeléssel tehát a munka­­nélküliség enyhítését­­ szolgálja a BSzKRT. A 69 új kocsit a folyó év őszén fogják üzembe helyezni. Az eddigi beruházásokat, amelyek­nek értéke a BSzKRT üzemvitele óta mintegy 27,5 millió pengőre növekedett, a BSzKRT nem a napi bevételekből, hanem a nyugdíj­alaptól kamattérítés mellett igénybevett köl­csönből és áruhitellel fedezte. A Beszkárt beruházást! A vonalhálózat fejlesztésére és kiegészíté­sére irányuló munkálatait az 1930. évvben is folytatta a BSzKRT. Befejezte a Szent Imre herceg-ut — Budaörsi-út — Alkotás-utcai vonal építését s ezzel a környék lakosságának régi kívánságát teljesítette. A Rákóczi-úton a régi vágányoknak egyéb­ként is szükségessé vált rekonstrukciójával kapcsolatban a vágányokat az elmúlt évben a Kossuth Lajos­ utcától Rókus-kórházig terjedő vonalrészen az út közepére helyezte, a folyó évben pedig a Baross-térig végzik el a vágá­nyok középre helyezését. Az 1930. évben 75 új automatikusan mű­ködő elektromos váltót építettek be. A közön­ség kényelmét és testi épségének megvédé­sét szolgálják a megállóhelyeknél létesített járadószigetek, melyeinek száma az eternit évben harminccal szaporodott. A nagyobb forgalmú megállóhelyeken szép kiállítás®, modern, üvegfalú várócsarnokokat épít a Beszkárt Az 1930. évvi üzemi események közül ki­emeli a jelentés a Beszkárt áramellátásának a bánhidai állami erőműbe történt bekap­csolódását. A részben két-, részben három­emeletes kapcsolóház építése és belső beren­dezése az elmúlt évben elkészült és az új kapcsolóépület méltán foglalhat helyet A szé­kesfőváros legmodernebb és legnagyobb sza­bású műszaki alkotásainak sorában. Az áramellátás biztonsága érdekében a Beszkárt a Révész utcai áramfejlesztő telepet azonban továbbra is üzemi készenlétben tartja, hogy a bánhidai áram kimaradása esetén nagyobb üzemzavaroknak elejét vegye. Nagy a ráfizetés a fogaskerekűre A Beszkárt tarifája az 1930. évben se­m­ vál­tozott. A jelentés adataiból kitűnik, hogy a Beszkárt díjszabása a Budapesttel összehason­lítható európai nagyvárosok között ma a legalacsonyabb. Berlinben és Hamburgban 34 pengőfillér, Bresdenben 27.2 pengőfillér, Wien­­ben 25.6 pengőfillér az átszálló jegy ára, míg Budapesten 24 pengőfillér, ami a békebeli ár­nál 35 százalékkal alacsonyabb. Ezt az ala­csony tarifát természetesen semmiféle ma­gánüzem nem tartaná. A Svábhegyi Fogaskerekű Vasút üzemének fenntartása azonfelül, hogy a vasút villamo­sítására két és fél millió pengőt kellett a Beszkártnak áldoznia, továbbra is nagy ter­heket ró a vállalatra. A fogaskerekű vasút villamos üzemre történt átalakítása ugyanis a mai rossz gazdasági viszonyok között nem váltotta be az utasforgalom és a bevételek fejlődéséhez fűzött reményeket , az üzem­viteli hiány, amely az 1930. évben is több, mint százezer pengő volt, a fogaskerekű vasút átvétele óta 911.000 pengőre szaporo­dott fel. 61 millió a Beszkárt bevétele Végül a jelentés beszámol az 1930. év pénz­ügyi eredményeiről. A székesfőváros részére beszedett közlekedési adóval együ­tt 61,345.427 pengő volt a társaság bevétele, a kiadások pedig 61,177.688 pengőt tettek ki. A tiszta nyereség tehát 167.739 pengő. Noha a Beszkárt üzletvezetéséről a közön­ség érdekeinek védelmében a Nemzeti Újság nem egyszer éles kritikát gyakorolt és min­den egyes alkalom­mal helyet adtunk a kö­zönség köréből eredő panaszoknak is, most, a Beszkárt terjedelmes évi jelentését lapoz­gatva, meg kell állapítanunk, hogy a Besz­kárt vezetősége, amennyire tat a nehéz vi­t 140-150 OBres telken 7 pengőtől, Felsőgödön közvetlenül az állomásnál, 5 évi részletre lakott épületek között, villany, telefon, orvos, hetipiac, templom, iskola, Dunastrand, naponta 32 vonat- és autóbusz-közlekedéssel. Ilyen árért ilyen ellenértéket sehol sem kaphat. Köztisztviselőknek kedvező építési feltételek! PESTKÖRNYÉKI TAKARÉK VII., Erzsébet­ körút 27. Alapítási év: 1909. Telefon: 1. 856-53. szonyok ée lecsökkent pénzügyi ereje en­gedte, mindenben igyekezett eleget tenni a közönség kérelmeinek. Ez elsősorban Foleus­­házy Lajos alelnök-vezérigazgatónak érdeme, aki — miután az igazgatóságban a külön­böző pártérdekek, sokszor a legélesebben üt­köznek össze, — sokszor a legnehezebb viszo­nyok között vezette a vasút ügyeit. Ki kell emelnünk azt is, hogy a Beszkárt évi je­lentése könnyen áttekinthető képet nyújt, a vasút egész üzletviteléről, grafikonjai és diagramjai könnyen szemlélheő módon ad­nak képet a vállalat üzemtechnikai, pénz­­ügyi stb. eredményeiről. A jelentésnek ilyen mintaszerű összeállítását a vállalat vezér­­titkára, Kőhalmy József dr. Végezte. Ítélet a zágrábi schlegi MONTRE-BŰNPÖRBEN Két vádlottat kötél általi halálra, tizenötöt pedig kényszermunkára ítéltek - Zágráb, június 30. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Közel két hónapig tartó tárgyalás után a zágrábi bün­­tetőtörvényszék kedden délelőtt féltíz órakor kihirdette az ítéletet az úgynevezett Schlegl- perben, amelynek 23 vádlottját különböző „terrorista“ bűncselekményekkel, elsősorban pedig a zágrábi Iugostampa lapkonszern ve­zérigazgatója, Schlegl Antal dr. meggyilkolá­sával vádolták. A törvényszék palota nagy tárgyalótermét már a kora reggeli órákban zsúfolásig megtöltötte a hallgatóság. A rendre és nyugalomra nagy rendőri készültség ügyelt A vádlottakat pontban 9 órakor vezették a tárgyalóterembe s öt perc múlva bevonult a bíróság is. A tanács tagjai valamennyien fe­kete ruhában voltak, amiből a közönség mind­­járt tudta, hogy halálos ítéletet is hirdetnek. Ez a feltevés be is igazolódott A bíróság a per két fővádlottját, Hragu­lovics Márkot és Soldin Mátyást kötél általi halálra és azonkívül 20 évi börtönre ítélte, mert részt­­vettek Schlegl Antal dr. meggyilkolásában, ül­döztetésük közben agyonlőttek egy detektívet s hazaárulás bűntettét követték el azáltal, hogy összeköttetésben állottak a horvát emi­gráció vezérével, Percsec Gusztávval. Herczeg Antal és Jávor István vádlottakat a bíróság hazaárulás büntette és külföldi for­radalmár elemekkel való összeköttetés miatt 20—20 évi, Krizsnyák Dragutin vádlottat­ ugyanezért a bűncselekményért 18 évi, H­or­ve­tek Istvánt és Glad Pál vádlottakat pedig­ 15—35 évi börtönre ítélte. Hranilovics Mária magántisztviselőnő ha­lálraítélt bátyja bűncselekményeiben való bűnrészesség miatt másfélévi börtönt kapott. Filadi Milán és Veznarovics Antal vádlotta­kat a bíróság a velika a göricai vasúti híd ellen megkísérelt bombamerénylet miatt 6, illetve 5 évi börtölnnel sújtotta. Markutin Lukács, István és Péter vádlottakra, három testvérre 3, 1 és fél, illetve 2 évi börtönt sza­bott ki a bíróság azért, mert elősegítették Schlegl Antal két gyilkosának, Bábicsnak és Poszpisili­ek Szökését. Sztarcsevics Milán jog­hallgató revolverek és robbanóanyagok rejte­getése miatt 1 és fél, Kruhac Imre, Gábor János Vádlottak pedig ugyanezen bűncselek­­mény miatt 1 és félévi börtönt kaptak. Ezik Emil üvegseségédet hasonló bűncselekmény miatt másfélévi börtönre ítélték. Kopcsinovics István, Cserdasics Lukács, Novacsics István, Knoblach József és Sztahan Cvetko vádlottakat felmentette a bíróság. A vizsgálati fogságot valamennyi vádlott­nál beszámították. A hat évnél súlyosabb bör­tönre ítélt vádlottak polgárjogait életük végéig felfüggesztették. A két halálraítélt vádlott közül elsőnek Soldint, másodiknak pedig N­ramilovicsot végzik ki. Az ítélet kihirdetése után megkezdődött a terjedelmes indokolás felolvasása. Az elsőfokú ítélet ellen jogorvoslatnak van helye.

Next