Nemzeti Ujság, 1931. július (13. évfolyam, 146-172. szám)
1931-07-01 / 146. szám
2 utód irányától csak taktikai kérdések választanak el, de akik világnézetüikben és célkitűzésükben a keresztény és nemzeti politika elveit teljes mértékben vallják. Kétségtelen, hogy ezeken a pártokonkívüli megválasztott képviselőkön túl azt az agrárpártot, amelyik Gaal Gaszton vezérlete alatt áll, sem választják el tulajdonképpen világnézeti elvek vagy komoly törekvések a többségi politikától, s így ennek a pártnak sorsa valóban nem mutat mást, mint azt, hogy tulajdonképen ugyanazzal a céllal s ugyanazzal a végállomással próbálta jegyét megváltani a választásokon, csak éppen különvonatot szeretett volna rendelni magának. Olyan távol áll ez a párt a radikalizmustól és annyira elől a konzervativizmusban, hogy azt lehet róla mondani, inkább a tehervonat tempójával szeretne döcögni a magyar gazdasági élet útjain, semmint gyorsvonaton, amit pedig sokszor a mostani idők tempója megkövetel. A választások után így nem változott meg tulajdonképpen a magyar politikai élet struktúrája, ellenben meg kell változnia annak a lehetőségnek, hogy a radikális baloldali törekvések teleszájjal és nagy hűhóval merészeljenek befelé sikongani és sokszor szokásuk szerint kifelé jajveszékelni. Az októbrizmus utolsó nyomai is megsemmisültek ezen a választáson, a szociáldemokráciának azt kellett tapasztalnia, hogy a vidék földmivelő munkásságában és a bányavidékeken sípos semmi talaja, a polgári radikalizmus teljesen belezápulit a ghetto süppedékébe. —És mindezzel szemben a keresztény és nemzeti politika az ország diadalmas akaratára hivatkozott. Ez nemcsak sikert jelent, hanem kötelességet is és az új parlamentinek teljesítenie is kell a maga, nagy feladatait a nemzet érdekében annál is inkább, mert az ország világosan megmondotta, hogy alkotó munkát kíván és nem szájaskodást. A FELVIDÉK EGÉSZ NÉPE RAGASZKODIK AZ AUTONÓMIA KÖVETELÉSÉHEZ *• Selmecbánya, június 10. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Selmecbánya főterén az országos keresztényszocialista párt több mint ezer főnyi tótajku és tót nemzetiségű közönség részvételével nagygyűlést rendezett a felvidéki autonómia mellett. Szüllő Géza képviselő beszédében nyomatékosan hangsúlyozta, hogy az elvittek bajait nem lehet apró flastromokkal meggyógyítani. A tótoknak, magyaroknak és németeknek tiltakozniok kell az ellen, hogy a Felvidéket el akarják csebesíteni és gyarmatként akarják kihasználni. A Tótföld őslakosságának a célját csak azautonómia biztosíthatja. Azelőtt a Munkapárt is magáévá tette a tótföldi autonómia hirdetését. De mikor hatalomhoz jutott, politikáját megváltoztatta és . amelyik a békének, az igazi, az emberiséget megnyugtató és szent békenek őszintébb és hivatottabb őrzője lenne, mint a francia. Egyébként pedig az egész el, van hibázva. Még Versailles-ban hibázták el, amikor nem hadisarcot, hanem reparációt róttak ki a németekre. Rosszul tették, mert egyszerre kellett volna elvenni tőlük mindent, amijük csak volt. Ha akkor bevonultak volna Berlinbe és mindenüvé, akkor ma nem lenne sem reparáció, sem Yenfig-tervezet, sem morális ítélkezés, akkor ma Franciaország gazdag lenne és nem kellene holmi európai együttműködésről álmodozni. Egyébként is mi egy ilyen európai együttműködési Franciaország az Európa! «** D« hiszen önök gazdagok . . . Ez nem igaz. Határozottan nem igaz. Az egész világ összefogott és rosszimájúan, irigyen, a C’Sikkodva kitalálna a ülését. Épen az ellenkezője az igaz. A francia szegény. Földhöz ragadt és koldus. A francia nem akar semmi egyebet, csakhogy békén hagyják. Nincsenek sem igényei, sem követelései. A békekötés óta ez már százszor és ezerszer bebizonyosodott. Vagy talán nem igaz az, hogy mindég az idegenek akarnak valamit a franciáktól? Ki meri át.záfdl az ellenkezőjét. Aztán lefekszik. Előzőleg még megevett épy remek vacsorát. Felhuztatta a patyucsot, levetette a kabátját, este pont hétkor leült az asztal mellé és kilenc, fél tízféle kelt , onnan. Ehhez joga van. Ez a legelemibb életigény. A villanyt nem gyújtotta meg, mert nyáron nem kell villanyt pazarolni. Kikönyökölt az ablakba és otthon nézte az utca életét. Most már minden rendben van. Lefekszik és alszik. Éjjel felriad, mert határozottan hallotta, hogy valaki járt a szobában..A pár fiája alatt megtapogatta a pénztárcáját. Itt van még. Nem vitte el senki. Pedig akárki bármit is mond, ki akarták foszni NEMZETI ÚJSÁG Szerk., 1931 Jaffas 1. nem az autonómiáért, hanem a maga kormányhatalmi érdekeiért dolgozott és tűrte, hogy a Felvidéket gyarmattá sülyesszék. Nem igaz az, hogy a tótság ezer esztendőn át járom alatt nyögött, hiszen a 48-as szabadságharc bizonyítja, hogy a magyarságnak magának is küzdenie kellett az idegen elnyomás ellen, hogyan nyomhatott volna el tehát másokat A beszéd óriási hatást tett a tót hallgatóságra és a gyűlés egyhangúlag elfogadta a benyújtott határozati javaslatot amely szerint a tótság ragaszkodik a Felvidék autonómiájához és ebből a követeléséből nem hajlandó engedni. Tiltakozik a gyűlés továbbá az ellen, hogy Benes és társai a magyarországi tótok helyzetével foglalkozzanak, mert ezt nem azért teszik, mintha a magyarországi tótok iránt jóakarattal volnának, hanem azért hogy eltereljék a figyelmet a Tótföldön uralkodó nyomorról, elszegényedésről és elnyomatásról. A gyűlésen csatlakozott a határozathoz Richter János magyar nemzeti párti szenátor, Fedor Miklós képviselő s Petrasek József tartománygyűlési képviselő is. Hárommillió pengővel csökkent a Beszkárt bevétele A budapesti villamos olcsóbb, mint a berlini és bécsi közúti vasút és tarifája olcsóbb a békebelinél A Budapest Székesfővárosi Közlekedési Részvénytársaság június hó 30-án tartotta Vili. évi rendes közgyűlését Folkusházy Lajos alelnök-vezérigazgató elnöklésével. A közgyűlés elfogadta az igazgatóságnak az 1930. üzleti évre vonatkozó jelentését, megállapította a mérleget és zárószámadást és mind az igazgatóságnak, mint a felügyelőbizottságnak megadta a felmentést. A közgyűlésen a székesfőváros közönsége képviseletében Borvendég Ferenc alpolgármester jelent meg, aki a székesfőváros nevében megemlékezett arról a munkáról, melyet az igazgatóság, Folkusházy Lajos alelnök-vezérigazgató, valamint a tisztikar és a személyzet az elmúlt év folyamain végzett. Az 1930. évben kifejtett eredményes működéséért, mellyel a vasút hálózatának fejlesztését, a kocsipark növelését és a forgalom javítását elősegítette és a vállalat pénzügyi egyensúlyét biztosította, a székesfőváros nevében az igazgatóságnak és a végrehajtóbizottságnak, valamint Folkusházy Lajos alelnök-vezérigazgatónak teljes elismerését és köszönetét fejezte ki, a tisztikarnak és a személyzetnek hű és készséges szolgálatteljesítéséért köszönetét és megelégedését nyilvánította. Az igazgatóság jelentése Az igazgatóság évi jelentéséből kiemeljük a következőket: - f A jelentés rámutat arra, hogy a gazdasági viszonyok súlyosbodása következtében az utasok száma, mely az 1929. évben több mint 316 millió volt, az 1930. évben kereke® 304 millióra csökkent. Az utasforgalom csökkenését természetszerűen követte a vasut bevételeinek visszaesése. Az 1930. évben, a Beszkárt bevétele 2.979.419 pengővel, vagyis 4,25 százalékkal kevesebb volt, mint az 1929. évben. A közúti vasutak utasforgalmának és bevételeinek csökkenése általános európai jelenség, így Berlinben, Bécsijén, Brennen,be® és Hamburgban sokkal nagyobb mértékben csökkent a villamos vasutak utasforgalma, mint Budapesten. A bevételek visszaesése ellenére azonban nemcsak a vállalat pénzügyi egyensúlyát sikerült biztosítani, hanem a teljesítmény növelése mellett a vállalat a forgalmi eszközök gyarapításával és a hálózat fejlesztésével elősegítette a közönség közlekedési és kényelmi igényeinek minél teljesebb kielégítését 1403 kocsi bonyolítja le a villamos forgalmat A Beszkárt az 1930. évben mintegy 89,6 millió kocsikilométert teljesített, kereken hétszázezer kocsikilométerrel többet, mint az előző évben. A naponta átlagüzemben tartott kocsik száma az 1929. évi 1314-ről 1367-re emelkedett, az 1930. év végén pedig az üzemben tartott kocsik napi átlaga elérte az 503 kocsit. A múlt évben helyezte üzembe a Beszkárt az 50 új típusú pótkocsit, ezenkivül, főképpen a budapest—szentlőrinci vasút forgalmának javítása céljából 18 távkapcsolású motoros és 12 távkapcsolású pótkocsit helyezett üzembe Az öt kocsiból összeállított távkapcsolású vonatokkal nemcsak ezen a vonalon sikerült a reggeli és esti tömegforgalom gyors és akadálytalan lebonyolítását megoldani, hanem az uj rendszerű vonatak a temetői ünnepek idején s egyéb alkalmakkor a rendkívüli mértékben megnövekedett utasfogalom mintaszerű ellátását is lehetővé tették. A BSzKRT az 1930. évben újabb jelentős lépést tett a kocsipark fejlesztése terén, amennyiben az említett új járműveken kívül még 15, egyenként két motoros és egy pótkocsiból álló távkapcsolású vonatot és 12 ikerkocsipárt, összesen tehát 69 új kocsit, a régi kocsimotorok fokozatos kicserélése céljából 100 új kocsimotort rendelt. Az új kocsikat,éperúgy, mint a BSzKRT eddig üzembehelyezett új járműveit, magyar mérnökök tervei alapján a magyar gyáripar állítja elő, ezzel a nagyarányú megrendeléssel tehát a munkanélküliség enyhítését szolgálja a BSzKRT. A 69 új kocsit a folyó év őszén fogják üzembe helyezni. Az eddigi beruházásokat, amelyeknek értéke a BSzKRT üzemvitele óta mintegy 27,5 millió pengőre növekedett, a BSzKRT nem a napi bevételekből, hanem a nyugdíjalaptól kamattérítés mellett igénybevett kölcsönből és áruhitellel fedezte. A Beszkárt beruházást! A vonalhálózat fejlesztésére és kiegészítésére irányuló munkálatait az 1930. évvben is folytatta a BSzKRT. Befejezte a Szent Imre herceg-ut — Budaörsi-út — Alkotás-utcai vonal építését s ezzel a környék lakosságának régi kívánságát teljesítette. A Rákóczi-úton a régi vágányoknak egyébként is szükségessé vált rekonstrukciójával kapcsolatban a vágányokat az elmúlt évben a Kossuth Lajos utcától Rókus-kórházig terjedő vonalrészen az út közepére helyezte, a folyó évben pedig a Baross-térig végzik el a vágányok középre helyezését. Az 1930. évben 75 új automatikusan működő elektromos váltót építettek be. A közönség kényelmét és testi épségének megvédését szolgálják a megállóhelyeknél létesített járadószigetek, melyeinek száma az eternit évben harminccal szaporodott. A nagyobb forgalmú megállóhelyeken szép kiállítás®, modern, üvegfalú várócsarnokokat épít a Beszkárt Az 1930. évvi üzemi események közül kiemeli a jelentés a Beszkárt áramellátásának a bánhidai állami erőműbe történt bekapcsolódását. A részben két-, részben háromemeletes kapcsolóház építése és belső berendezése az elmúlt évben elkészült és az új kapcsolóépület méltán foglalhat helyet A székesfőváros legmodernebb és legnagyobb szabású műszaki alkotásainak sorában. Az áramellátás biztonsága érdekében a Beszkárt a Révész utcai áramfejlesztő telepet azonban továbbra is üzemi készenlétben tartja, hogy a bánhidai áram kimaradása esetén nagyobb üzemzavaroknak elejét vegye. Nagy a ráfizetés a fogaskerekűre A Beszkárt tarifája az 1930. évben sem változott. A jelentés adataiból kitűnik, hogy a Beszkárt díjszabása a Budapesttel összehasonlítható európai nagyvárosok között ma a legalacsonyabb. Berlinben és Hamburgban 34 pengőfillér, Bresdenben 27.2 pengőfillér, Wienben 25.6 pengőfillér az átszálló jegy ára, míg Budapesten 24 pengőfillér, ami a békebeli árnál 35 százalékkal alacsonyabb. Ezt az alacsony tarifát természetesen semmiféle magánüzem nem tartaná. A Svábhegyi Fogaskerekű Vasút üzemének fenntartása azonfelül, hogy a vasút villamosítására két és fél millió pengőt kellett a Beszkártnak áldoznia, továbbra is nagy terheket ró a vállalatra. A fogaskerekű vasút villamos üzemre történt átalakítása ugyanis a mai rossz gazdasági viszonyok között nem váltotta be az utasforgalom és a bevételek fejlődéséhez fűzött reményeket , az üzemviteli hiány, amely az 1930. évben is több, mint százezer pengő volt, a fogaskerekű vasút átvétele óta 911.000 pengőre szaporodott fel. 61 millió a Beszkárt bevétele Végül a jelentés beszámol az 1930. év pénzügyi eredményeiről. A székesfőváros részére beszedett közlekedési adóval együtt 61,345.427 pengő volt a társaság bevétele, a kiadások pedig 61,177.688 pengőt tettek ki. A tiszta nyereség tehát 167.739 pengő. Noha a Beszkárt üzletvezetéséről a közönség érdekeinek védelmében a Nemzeti Újság nem egyszer éles kritikát gyakorolt és minden egyes alkalommal helyet adtunk a közönség köréből eredő panaszoknak is, most, a Beszkárt terjedelmes évi jelentését lapozgatva, meg kell állapítanunk, hogy a Beszkárt vezetősége, amennyire tat a nehéz vit 140-150 OBres telken 7 pengőtől, Felsőgödön közvetlenül az állomásnál, 5 évi részletre lakott épületek között, villany, telefon, orvos, hetipiac, templom, iskola, Dunastrand, naponta 32 vonat- és autóbusz-közlekedéssel. Ilyen árért ilyen ellenértéket sehol sem kaphat. Köztisztviselőknek kedvező építési feltételek! PESTKÖRNYÉKI TAKARÉK VII., Erzsébet körút 27. Alapítási év: 1909. Telefon: 1. 856-53. szonyok ée lecsökkent pénzügyi ereje engedte, mindenben igyekezett eleget tenni a közönség kérelmeinek. Ez elsősorban Foleusházy Lajos alelnök-vezérigazgatónak érdeme, aki — miután az igazgatóságban a különböző pártérdekek, sokszor a legélesebben ütköznek össze, — sokszor a legnehezebb viszonyok között vezette a vasút ügyeit. Ki kell emelnünk azt is, hogy a Beszkárt évi jelentése könnyen áttekinthető képet nyújt, a vasút egész üzletviteléről, grafikonjai és diagramjai könnyen szemlélheő módon adnak képet a vállalat üzemtechnikai, pénzügyi stb. eredményeiről. A jelentésnek ilyen mintaszerű összeállítását a vállalat vezértitkára, Kőhalmy József dr. Végezte. Ítélet a zágrábi schlegi MONTRE-BŰNPÖRBEN Két vádlottat kötél általi halálra, tizenötöt pedig kényszermunkára ítéltek - Zágráb, június 30. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Közel két hónapig tartó tárgyalás után a zágrábi büntetőtörvényszék kedden délelőtt féltíz órakor kihirdette az ítéletet az úgynevezett Schlegl- perben, amelynek 23 vádlottját különböző „terrorista“ bűncselekményekkel, elsősorban pedig a zágrábi Iugostampa lapkonszern vezérigazgatója, Schlegl Antal dr. meggyilkolásával vádolták. A törvényszék palota nagy tárgyalótermét már a kora reggeli órákban zsúfolásig megtöltötte a hallgatóság. A rendre és nyugalomra nagy rendőri készültség ügyelt A vádlottakat pontban 9 órakor vezették a tárgyalóterembe s öt perc múlva bevonult a bíróság is. A tanács tagjai valamennyien fekete ruhában voltak, amiből a közönség mindjárt tudta, hogy halálos ítéletet is hirdetnek. Ez a feltevés be is igazolódott A bíróság a per két fővádlottját, Hragulovics Márkot és Soldin Mátyást kötél általi halálra és azonkívül 20 évi börtönre ítélte, mert résztvettek Schlegl Antal dr. meggyilkolásában, üldöztetésük közben agyonlőttek egy detektívet s hazaárulás bűntettét követték el azáltal, hogy összeköttetésben állottak a horvát emigráció vezérével, Percsec Gusztávval. Herczeg Antal és Jávor István vádlottakat a bíróság hazaárulás büntette és külföldi forradalmár elemekkel való összeköttetés miatt 20—20 évi, Krizsnyák Dragutin vádlottat ugyanezért a bűncselekményért 18 évi, Horvetek Istvánt és Glad Pál vádlottakat pedig 15—35 évi börtönre ítélte. Hranilovics Mária magántisztviselőnő halálraítélt bátyja bűncselekményeiben való bűnrészesség miatt másfélévi börtönt kapott. Filadi Milán és Veznarovics Antal vádlottakat a bíróság a velika a göricai vasúti híd ellen megkísérelt bombamerénylet miatt 6, illetve 5 évi börtölnnel sújtotta. Markutin Lukács, István és Péter vádlottakra, három testvérre 3, 1 és fél, illetve 2 évi börtönt szabott ki a bíróság azért, mert elősegítették Schlegl Antal két gyilkosának, Bábicsnak és Poszpisiliek Szökését. Sztarcsevics Milán joghallgató revolverek és robbanóanyagok rejtegetése miatt 1 és fél, Kruhac Imre, Gábor János Vádlottak pedig ugyanezen bűncselekmény miatt 1 és félévi börtönt kaptak. Ezik Emil üvegseségédet hasonló bűncselekmény miatt másfélévi börtönre ítélték. Kopcsinovics István, Cserdasics Lukács, Novacsics István, Knoblach József és Sztahan Cvetko vádlottakat felmentette a bíróság. A vizsgálati fogságot valamennyi vádlottnál beszámították. A hat évnél súlyosabb börtönre ítélt vádlottak polgárjogait életük végéig felfüggesztették. A két halálraítélt vádlott közül elsőnek Soldint, másodiknak pedig Nramilovicsot végzik ki. Az ítélet kihirdetése után megkezdődött a terjedelmes indokolás felolvasása. Az elsőfokú ítélet ellen jogorvoslatnak van helye.