Nemzeti Ujság, 1931. július (13. évfolyam, 146-172. szám)

1931-07-25 / 167. szám

Szombat, 1931 Július 10. NEMZETI ÚJSÁG LÓVERSENY Magyar lovasok újabb sikere Aachenban l'Aachenből jelentik. A nemzetközi lovasmér­kőzések negyedik, pénteki napján a szerencse díjugratáson a harmadik díjat Platty József főhadnagy nyerte. Az öttös és hatos fogatok első díját Pettkó- Szandtner Tibor őrnagy vitte el. A Müstaryban Németh Dezső százados ötö­dik, Szaly Endre százados hatodik helyezést ért el. Budapesti ügetőversenyek — Péntek, július 21 — Az utolsó napok felfordult versenyei után pénteken mintha magára talált volna az ügetősport. Különösebb érdeme ugyan nem volt a napnak, de már az, hogy zavaró mo­mentumok nélkül s legnagyobb részben a várt keretekben folytak le a versenyek, elég volt, hogy a közönség jól szórakozzon. Az első futamot Novák nyerte meg, végigvezetve Tóbiással. Újabb bizonyítékát adva régi ru­tinjának. A jó formában lévő Bamn­yai-istálló kettős sikert könyvelt el Munkács és Libertás győzelmével. A Handicap eredménye is reális, mert a formán kívü­l lévő jutalom nem ad­hatott le 40 métert a jelenlegi kitű­nő kondí­ciójú Gjerdimn-nak. Gézengúz és Tündérleány győzelme ugyancsak a papírformát igazolta. Részletes eredmény a következő: 1. Háromévesek versenye: 1. Székely M. Tamás (8) Nová­k (1:87.7), 2. Ethel Harvest (3) Zwilling»]­. 8. Misma (1 és egynegyed) Maszár I. F. m.: Patrik, Balaton, Najád. Nem nem soha. Könny. Tot.: 10:22, 12. 17. 11. Olasz: 102. SL Petendi díj: 1. Baranyai I. Munkács (3) Mol­nár (1:32.6). 2. Nelson (6) Jónás. 3. Kópé (8) Deák. F. m.: Jeles D. S., Erzeck, Eduard B., Ipse, Több­­sincs. Karola Melinda. Bizt. Tot.: 10:30 . 22, 40. 30. Olasz: 97. Kettősfog.: 50. m­. El­adóverseny: 1. LOM M. Gézengúz (1 és fél) Kalilinka (1:30.7). 2. Hullám (3) Maszár X. 3. Helyre Kati (p) Marschall. F. m.: Fényes, Eszter. Sarga­­rigó, Orbán, Poganac. Könny. Tot.: 10:28. II. 14. 1. Olasz: 53. Kettősfog.: 162. IV. Feri-díj. 1. Baranyai I. Libertás (1 és egyne­gyed) Fityó (1.31.4). 2. Matyóka (6) Maszá­r 1. 3. Szerető (6) Feiser. F. m.: Feri, Kedves. Ingeborg, Orestes. Küzd. Tot.: 10:29. 10. 10. 19. Olasz: 68. Ket­tősfog.: 54. V. Handicap. 1. Deák S. Gierdan (2) Maszár I. (1.29.2). 2. Jutalom (2) Feiser. 3. G. Endre bácsi (12) Deák. F. m.: Llubimae. Baba. Könny. Tot.: 10:29­ Olasz. 31. Befutófog.:­lló. Kettősfog.: 118. VI. Csepeli díj: 1. Kistoidid­isz. Tündérlány II. ( és fél r.) Haas (1.36­9). 2. Napkirály (3) Wi­esner. 3. General Laudon (2) Maszár F. F. m.: Cbester. Jeles O. S., Suhanez B., Drákó. Küzd. Tok: 10:22, 12, IS, 17. Olasz: 46. Kettesfog­: 168. Budapesti lóversenyek — Szombat, július 25 — A gyengén sikerült nevezések miatt csak mérsékeltebb sportja lesz a szombati verse­nyeknek. A program számaiból a­­ kétévesek részére kiírt Liget díj emelkedik ki, de mert mindössze három 16 indul az értékes díjért, a versenynek jelentősége nem lehet. A Tó­városi díjban Rapallo-nak nincs méltó ellen­fele, ha Rapallo nem indulna, sőt a II., Ár­mány és Livorno találkozása már érdekesebbé tenné e küzdelmet. A 2800 méteres Handicap bármint végződjék is, unalmas lesz, mert ugyanezt a társaságot látjuk mindig a hosz­­szabb távolságokon. A papír egyébként Taps­ot, Tárnokot és Lelkem­et helyezi elő­térbe. A Mátyásföldi díj adhat élénkebb szint a napnak, melyben Musset, Példás, Csak előre, Hopmester, Dáma és Páratlan II. küzdelme elsőrangú esemény lesz. A Welter-handicapet illetően igen érdekes, hogy a nevezettek közül leginkább a pesti pálya lovait törölték s inkább a megyeri nagyságok dominálják a mezőnyt. Erősen lesz képviselve a versenyben a Hifele-család, Annahal­m és Fogd meg­re pedig utolsó jó futásuk hivja fel a figyelmet. Az utolsó futam kétévesei közül Mai nap és Hajnalka értek meg leginkább a győzelemre, meglepetést Pervesztes okozhat. Jelöltjeink a következők: I. Rapallo—Livorno TI. Tárnok—Lelkem HI. Adagio IV. Musset—Példás V. Drágám—Annából VT. Mai nap—Hajnalka A kereskedelem aktuális kérdéseivel foglalkozott az Országos Magyar Keres­kedelmi Egyesülés választmányának ülése, amelyen Magyar Bertalan alelnö­k rámutatott mindazokra a lépésekre, ame­lyeket az OMKE az átmeneti állapot első percétől kezdve a kereskedelem érdeké­ben megtett és a kereskedelem nevében mély köszönet­tel vette tudomásul a kor­mányzónak az országgyűlés megnyitó szózatában a kereskedelem megsegítésé­ről mondott ig­az szavait. Majd Horváth István főtitkár utalt arra, hogy a ma­gyar kereskedelem a nemzetközi válság­nak ezekben a kritikus napjaiban példát­lan fegyelmezettséggel állta meg a he­lyét és a pengő szilárdságába vetett hit­tel védte a magyar valuta integritását és súlyos áldozatok árán vállalta azokat a kényszerrendszabályokat, amelyek a kereskedelmi élet folytonosságát meg­akasztották.­­Részletesen beszámolt arról, hogy az OMKE elnöksége és irodája per­manens érintkezést tart­ fenn elsősorban a Nemzeti Bank vezetőségével, valamint a pénzintézetek és a­ kereskedelem szer­vezeteivel és rámutatott arra, hogy szá­mos­­ oldalról­ hangzott fel olyan kíván­ság is, nem volna-e helyesebb a morató­rium nyílt deklarálása. Az OMKB elnöksége ezzel a felfogással szembehelyezkedve, fontosabbnak azt tartja, hogy az ország hitelérdekei szem­pontjából is minden lehető eszköz vétes­sék igénybe a magyar kereskedelem leül­és belföldi hitelének a megóvására és ezért egy generális moratórium gondo­latát elutasítja, magától. A valutavédelmi intézkedések fokásában­ minél erőteljesebb defláció keresztülvitele áll, ezt a deflációt felesleges módon érvényes­ítik olyan terüle­teken­­ is,­­ ahol a val­utavédelmi érdekek megvédésén túlmenően romboló hatása érezhető, napról-napra fokozódó mérték­ben. Elég e részben a termésérték­es­ítés problémájára utalni. Részletesen felso­rolta azután a Nemzeti Bank vezetőségé­vel folytatott tárgyaláson előterjesztett kívánságokat, amelyek a következők: A posta-takarék­pénzt­ári számlák felett való szabad rendelkezés, tiszta helyzet a váltó óvások terén, a bankközi klíringfor­­ga­lom lehetővé tétele, a jelenlegi váltó­­leszámítolási keretek épségben tart­ás­a, a 40 napos váltókkal tett kísérlet lehetet­lensége, új vál­tóan­yag les­zám­í­tolása, a teknésértékesítés financiális lebonyolí­tása, a fuvarokmányok ellenében történő kifizetések biztosítása, az építési hitelek zavartalan folyósítása, az indokolt de­vizaigénylések honorálása. Neumann La­jos szóvátette, hogy amikor a Budapesti Kereskedelmi Kamarához fordulnak egyes kartárak a bankbetétekből és folyószámla-követelésekből való igénylés jogosul­t­ságának iga­zolásáért, a­ kamara ezért, a véleményezett összeg fél százalé­kát szedi. Sürgős intervenciót kér ate­­kintetében, hogy ez a — bár talán törvé­nyes felhatalmazáson alapuló, de­­ sem­miesetre sem méltányos — eljárás meg­szűnjön. A textilfázis kérdése A fázisrendszerekről Bodroghy József dr., az OMKE ügyésze tett jelentést. A textilfázis rendszerre vonatkozó rendelet a pénzügyminisztérium kijelentése sze­rint augusztus 1-én életbe lép. A válság­kulcsokat illetően a pénzügyminisztérium álláspontja az, hogy a textil anyagokat vegyes árucsoportokra osztva, minden egyes csoportra számításokat eszközöl, hogy a mai forgalmiadó rendszer mel­lett az illető árucsoportot milyen for­galmiadó terheli. Ez az eljárás nem he­lyes és pedig azért nem, mert egyfelől csaknem lehetetlen annak megállapítása, hogy egy-egy árucsoport hány kézen át jut el a fogyasztóhoz, másfelől pedig, mert a közvetítő kezek jelentékeny része épen a forgalmiadó mai rendszerének ha­tása alatt ügynökként bizományossá, ala­kult át. Egyszerűbb az a rendszer, ame­lyet az érdekképviseletek követnek a ma­guk számításainál, amikor az áruk érté­kéből és a kincstár által elérni kívánt bevételből indultak ki. Annál inkább he­lyes ez a rendszer, mert félő, hogy a pénzügyminisztérium által kiszámítandó kulcsok magasabb megterhelést fognak eredményezni, mint amennyit a textil­áruk eddig tényleg viseltek. Határozati javaslatot terjesztett elő, amely szerint az OMKB az augusztus 1-vel életbelépő fázisrendszer olyan szabályozását kí­vánja, hogy a válts­ág kulcsa az eddigi tényleges teherviselésnek megfelelően belföldi árura 5, külföldi árura pedig 7 százalékot tegyen ki. Vértes Emil, az OMKE alelnöke főként a detailkereske­­delem szempontjából világította meg a textilfázis kérdését és kifejtette, hogy az O­MKE csak önmagához marad követke­zetes, ha ma is leszögezi, hogy változat­lan erelytel követeli az egyfázisú for­galmiadórendszert. A termésértékesítésh­íz lombard­hitelekre van szükség A termésértékesítés helyzetéről Va­­rannai Aurél dr. titkár számolt be s utalt arra, hogy a termésrendelet a gabonake­reskedelem szempontjából rendkívül sú­lyos megterhelést jelent, hiszen a gabona­­kereskedőnek a 10 %-es boletta előlegezése céljából olyan tőkéket kell előteremtenie, amelyeket a jelenlegi hitelviszonyok kö­zött nem tud megszerezni. Az OMKB ga­bonakereskedő szakosztálya éppen ezért sürgeti a baletta-hitelkérdés megoldását. Az értékesítés megindulását késleltették a kereskedelempolitikai megállapodások is. A kormány egy kiviteli szindikátus létesítése mellett döntött és így jött létre a Magyar Gabonakereskedők Kiviteli Egyesülése. Az OMKE gondoskodott ar­ról, hogy a Gabonakereskedők Országos Szövetsége és a Vidéki Gabonakereske­dők Országos Szövetsége által alapított alkalmi egyesülések révén a közép- és kis­kereskedelem is bekapcsolódjon a kivi­telbe. Prey Kálmán mutatott rá ezután a termény­értéke­sítés mai aggasztó hely­zetére. A gabonakereskedelem a szüksé­ges pénz híjján sehogy nem tud oly mér­tékben belekapcsolódni a terményértéke­­sítés folyamatába, mint ahogy a gazda­társadalom és az ország helyzete meg­kívánja. Megfelelő fizetési eszközt kell mielőbb a kereskedelem kezébe adni, ha a terményértékesítés csődjét el akarjuk kerülni. Arra kell törekedni, hogy lom­bardhitelek ismét rendelkezésre, álljanak a kereskedelemnek. Balkányi Kálmán dr. kifejtette, hogy speciálisan a terményér­­té­kesítésénél Prey Kálmán megjegyzései nagy súllyal fognak latba esni. A kereskedelempolitikai helyzetről tett jelentésében Varannai Aurél rámutatott arra, hogy a magyar—osztrák kereske­delmi szerződés életbeléptetésével kapcso­latban a kormány autonóm vámemelése­ket is léptetett életbe. Az OMKB ezért szükségesnek tartotta, hogy előterjesz­tést tegyen és kérje, hogy azokra az áruk­ra, amelyeknek július 18-ika előtte­ történt megrendelését a kereskedő kellőképpen igazolja, engedjék meg a régi vámtéte­lekkel való elvámolást. fel, hogy a budapesti Giro és Pénztárk­egyeletet ne tekintsék pénzintézetnek, ha­­nem egy leszámoló szervezetnek,­ amelyet kiemelnének a pénzintézetek köréből, úgy hogy a Giro a hetenként kétszer hozzá fedezetként beszolgáltatott összegek­et köz­vetlenül kiutalhassa az árut szállító igény­jogosultaknak, vagy pénz hiányában csekk útján utalhassa át és kompenzálhassa az ilyen üzleteket. A búza áresésének kérdésével foglalko­zott a mai minisztertanács is. KÖZGAZDASÁG A gabonakereskedelem a boletta hitelkérdés megoldását sürgeti Az OMKB ellenzi és elutasítja a generális moratórium gondolatát A kereskedelem kívánságai az átmeneti intézkedésekkel kapcsolatosan Bútort leglobimíi | sí évtize­ Rt .a BJ[3| VL, Vilmo»császár- §3 dek­ót» RIli?«föl | I at 43.sz. Nagymenő-atca M ktaísmeH |jiy­! 1 !!!| rt-nil sarok mellett g| néeárAlhat Legkedvencbb Baetesi feltételek H VaSdrUlíla I Mintatermék fBMskint, I és I) em ||§ Gs?®rifi®!«It®r$l$18§r©h 100, 120, 140 pengőtől Láng lakaik ás Fia kerékpárnagykereskedés Budapest, József-körut 41. Árjegyzék ingyen. 1896. » külföldi gyártmányok Rákos fe Metőpolgár mögött 153 öles kertben 2 szobás mellékhelyiséges c­saládi ház alkalmi áron 15.500 pengőért eladó, 6000 pengővel megvehető. Bővebbet: Központi Ingatlanforgalmi és Pénzkölcsön­közvetítő Iroda Budapest, Honvéd­ utca 10. Telefon: Automata 127—47, 130—06. Tanácskozás a földmivelésügyi minisztériumban a búza árhanyat­lásáról Körülbelül egy héttel ezelőtt indult meg az új gabonában az intenzívebb for­galom és ekkor átlagosan 13,50—15 pen­gővel jegyezték a búzát, természetesen nem hivatalosan, mert a hivatalos jegy­zést csak ezen a héten vezették be. Az új búza forgalmának megindulása óta az árak egyik napról a másikra csökkentek s ma már körülbelül 2,50—3 pengővel ol­csóbb a búza, mint egy héttel ezelőtt. Ez a számottevő áresés nincs összefüggés­ben a külföldi gabonapiacok áralakulá­sával, hiszen ez alatt az idő alatt a leg­fontosabb külföldi gabonapiacokon Chi­cagóban, Winnipegben, vagy Liverpool­ban alig változott valamit a búza ára, de az általános világpiaci helyzet sem tette indokolttá ezt az árlemorzsolódást, mert, mint tudvalevő, a világ gabonapiacain bizonyos mértékben javuló irányzat ta­pasztalható, ami arra vezethető vissza, hogy a világpiacokon mindenütt számol­nak már azzal a körülménnyel, hogy a világ idei búzatermése kisebb lesz a ta­valyinál. Az árcsökkenés a budapesti gabona­piacon tehát kizárólag technikai jellegű. A 2,50—3 pengős árhanyatlást amely ter­mészetesen rendkívül aggályos, mert meghiúsulással fenyegeti azt a törekvést, amely a baletta árának a felemelésével rentábilissá akarja tenni a mezőgazda­­sági termelést, az idézte elő, hogy a nagy­arányú kínálattal szemben a kereslet minimális. A kínálat megnövekedése kézenfekvő. A termelőnek a mezőgazda­­sági munkálatok folytatásaihoz pénzre van szüksége s mivel pénzhez nem tud jut­ni, kénytelen azt az áruját piacra bocsá­tani, amelynek most van az értékesítési ideje. Eladni azonban alig tudja gaboná­ját, mert a kereskedelem vásárlóképtelen, a malmok pedig csak a szükségletüknek megfelelő mennyiségű gabonát vásárol­nak s mivel a kínálat nagy, attól vásárol­nak, aki olcsóbban ad. Ez azután termé­szetszerű folyománya a további árletörés­­nek. A gabonapiacon tapasztalható jelensé­gek természetesen a legnagyobb aggoda­lommal töltik el a gazdákat, mert hiszen ma már az a helyzet, hogy a felemelt boletta mellett is a gazda alig kap többet a búzájáért, mint a 3 pengős boletta mel­lett. A gabonapiaci helyzettel kapcsolato­san Prónay György báró államtitkárnál értekezlet is volt s azon a tőzsde képvise­letében Politzer Sándor vett részt és kép­viseltette magát a Mezőgazdasági Kiviteli Intézet is. Az értekezleten a tőzsdei érde­keltség annak a véleményének adott ki­fejezést, hogy a határidőüzleti forgalom sürgős visszaállításával lehet csak széle­sebb körű üzleti forgalmat elérni és az árhanyatlást megakadályozni. A határidő­­üzleti forgalom visszaállításának pedig nagy technikai akadályát jelenti a pénz­­forgalom korlátozásáról szóló rendelet, a­mely a Giro ügyforgalmát és ezzel a­ határidőüzleti kötések lebonyolítását gá­tolja. Éppen ezért az a kívánság merült A pengő külföldi jegyzése változatla­­nul szilárd. Zürichben a pengőt 90.02­4 svájci frankkal, Milánóban 332.— lírá­val, Berlinben 73.45—73.59 birodalmi már­kával jegyezték. Bécs, július 24. (Devizazárlat.) Amszterdam 286.25—287.25, Belgrád 12.55 és egynegyed— 12.50 és egynegyed, Bukarest 4.20 és egynyel­esd—4.22 és egynyolcad, London 34.45—34.55, Milano 37.15—37.25, Newyork 7­9.95—712.45, Paris 27.93—28.03, Prága 21.03 és fél—2011 és fél, Varsó 79.46—79.74, Zürich 138.25—138.75, Berlin, július 24. (Devizapiac.) A Beich®­­bank és a Bedingungsgemeinschaft mai hiva­talos deviza pénz- és áruárfolyamai: Buda­pest 73A5—173.59, London 20.40 és fél—20.44 és fél, Newyork 4.209—2.217, Amsterdam 169.73— 170.07 Bukarest 2.507—2.513, Milano 22.04— 22.08 Belgrád 7.453—7.467, Páris 16.53—16.57, Prága 12.47 és fél—12.49 és fél, Zürich 81.90— 82.06, Bécs 59.19—59.31, Zürich, július 24. (Devizaforgalom.) Buda­pest 90.02 és fél, Páris 20.12, London 24.89, Newyork 513.87, Milano 26.86, Amsterdam 206.90, Prága 15.23, Belgrád 9.09 Bukarest 3.05. Bécs 72.27. Külföldre postautalványon legfeljebb kétszáz pengőt lehet feladni. A kereske­delemügyi minisztériumtól vett értesülés szerint a további rendelkezésig külföldre egy-egy postautalvánnyal legfeljebb csak kétszáz pengőnek megfelelő összeg ad­ható fel. Eddig mintegy húszezer munkás vesztette el kenyerét Csehországban a magyar keres­kedelmi szerződés hiánya miatt. Amint köze­ledik a magyar-cseh kereskedelmi tárgyalások folytatására kitűzött határidő, a cseh lapok annál többet foglalkoznak azokkal a következ­ményekkel, amelyeket a szerződésnélküli álla­­pot idézett elő. Tegnapi számunkban két cseh­országi lapnak idevonatkozó véleményét közöl­tük, amelyben feltárják a szerződés hiányá­­ban előállott helyzetet. Legújabban a Pravo Lidu foglalkozik a magyar-cseh kereskedelmi szerződés nélküli állapot következményeivel és utal arra, hogy eddig körülbelül 20.000 munkás vesztette el kenyerét annak következtében, hogy a szerződést nem újították meg; a család­tagokkal együtt ez százezres számot jelent. Az agrárpárt tehát akadékoskodásával, amellyel meghiúsította, hogy a magyar-cseh szerződést meghosszabbítsák, százezer csehszlovákot dön­tött nyomorba, anélkül, hogy ebből néhány nagybirtokoson kívül valakinek haszna lenne. Ha ilyen dolgot könyvben olvasna az ember, azt gondolhatná, hogy ilyesmi legfeljebb a XVIII. században volt lehetséges, ma azonban már nem történhet meg. A csehszlovákok igen gyakran, de ok nélkül hivatkoznak állítólagos haladó gondolkodásukra nemzetgazdasági té­ren és közben sok mindent ostobábbul intéznek el, mint ahogy ükapáik tették volna. Az embe­rek tízezreinek nincsen kenyere. Magyar-román kereskedelmi kamara meg­alakulása. A magyar és román gazdasági élet vezető tényezői hosszabb idő óta foglalkoznak azzal a tervvel, hogy a két ország egymáshoz való viszonyának ápolására, ipari és kereske­delmi összeköttetéseinek intenzívebbé téte­lére kereskedelmi kamara formájában külön intézményt teremtenek. A két ország kormá­nyai természetesen kezdettől fogva tudtak a tervről s nagy szimpátiával kisérték az elő­készítés munkálatait. Az akció élén nálunk Grátz Gusztáv dr. volt külügyminiszter, orsz. képviselő, Romárnéban Valentin Bibescu her­­ceg, a román közélet egyik vezető alakja ál- 13 Valuta- és devizapiac A Magyar Nemzeti Bank a következő­ képen állapította meg a valuták és a de­vizák árfolyamát: 1 angol font 27.70—28—, 100 belga 79.20—80.—, 100 cseh korona 16.94—17.10 100 dán korona 152.-----153.— 100 dinár 10.08-10.18, 100 dollár 571.25-576.25, 100 francia frank 22.60-23.—, 100 holland forint 229.40—231—, 100 lengyel zloty 63.65—64.25, 100 leu 3.40—3.45, 100 leva 4.10—4.18, 100 lira 29.80—30.20, 100 német márka 135.-----136.20, 100 norvég korona 152.30—153.30, 100 osztrák schilling 80.05—8075, 100 svájci frank 110.70—111.90, 100 svéd korona 152.50—153.50. Devizák: Amszterdam 229.40—231.—, Athén 7.34 VI—7.46 '­, Belgrád 10.06%— 10.14%, Berlin 135.15—136.15, Brüsszel 79.3712—79.97%, Bukarest 3.37—3.41, Kopen­hága 152.-----153—, London 27.61—27.81, Madrid 50.----54.—, Milánó 29.80—30.—, Network 569.50—573.50, Oszló 152.05—153.05 Pak­s 22.32—22.48, Prága 16.87—16.99, Szó­fia 4.13—4.17, Stockholm 152.25—153.25, Varsó 63.75—64.25, Bécs 80.02­/2­80.62­/1, Zürich 110.75—111.75. M peng® jegyzése külföldön

Next