Nemzeti Ujság, 1932. január (14. évfolyam, 1-25. szám)
1932-01-06 / 4. szám
20 UJ KÖNYVEK P. König Kelemen: Hatszáz éves ferences élet Szécsényben 1932 március 9-énl lesz hatszáz éve, hogy XXII. János pápa megadta engedély levelét s ennek erejével Assissi nagy szentjének kisebb testvérei megtelepedhettek Széchenyi Tamás Szécsény nevű helyiségeiben. Az idei év tehát jubileum, még pedig hat centenáriumnak a jelző köve. Ez a körülmény ihlette meg a szécsényi barátok volt novicius-mesterét, hogy lelkes sorokban, dagadó lapokban s vaskos kötetben örökítse meg szent elődeinek magyar és franciskánue élettörténetét. Munkája immár kószán áll s majdnem 400 lapon át regél a múltról, tele lelkesedéssel s szent szeretettel rendre, népe s hazája iránt. P. König könyvét két részre osztja. Az elsőben történeti fázisokban mutatja be a szécsényi zárda 600 évesmúltját, míg a másodikban kiegészítő fejezetekként a kolostor és templom művészi vonatkozásairól stb.-ről szól. Nincs a magyar történelemnek olyan időszaka, amelybe határozott vonásokkal bele ne tudná illeszteni hőseit. Ez alól talán csak az első száz esztendő a kivétel, amikor a messze távlat még kissé ködössé teszi a zárda életét. De azután mind több világosság gyalád, úgy hogy pl. P. Bárkásy, a kolostor második alapítója idején (1689) s II. Rákóczi Ferenc szécsényi toborzása alkalmával már ragyogóan tiszta lapokat kapunk a zárda életéből. S ez annál jobban fokozódik, minél közelebb jutunk a mi korunkhoz. Vukumi vonzóan kedves naivság ömlik el a könyv lapjain. A szerzőnek megvan az az Istenadta tehetsége, hogy egyszerűen és mégis nagyszerűen beszéli el az eseményeket. Vérbeli franciakánus. ..aki minden, kis örömnek nagyon tud örülni, de a nagy csapásokon sem hangolódik le tétlenül, hanem keresi a kintekat. S ezt a szerencsés tulajdonságait a könyv sorain át észrevétlenül bele tudja lopni olvasóiba, is. Történeti kritikáiban is melegszívű. Buzdít, tanít, korhol, gáncsol, aszerint, ahogy eseményei ezt, megkívánják. Ahol csak lehet, nem mulasztja el az alludációkat a jobb reménységre és bizalomra. Ha vannak könyvének fogyatékosságai, azokról majd szóljanak a szakfolyóiratok, mi inkább csak a derűs oldalait látjuk s ezek igen szép és nagy számban vannak. Kétségtelen érdeme Kelemen atyának, hogy neki mert vágni a szécsényi zárda nagy múltjának a felderítéséhez s ebben nagyon előnyösen mutatkozott be. Hangyaszorgalommal gyűjtögette össze a tárgyára vonatkozó adatokat s nagy lelkesedéssel illesztette össze azokat könyvvé. Meg vagyok győződve, hogy szép miuikáját nemcsak ferences társai fogják nagy élvezettel olvasni, hanem a laikus közönség is. Annál inkább, hiszem a szécsényi barátok története szervesen összefügg nemcsak Nógrád vármegye,, hanem hazánk egyházi, kulturális, társadalmi és politikai történetével is. Mészlényi Antal idealizált alakokat mozgat a ngény nánpadán, hogy aki látja és olvassa, as igyekezzék hozzájuk hasonló lenni. Lehet azonban az is, hogy Temesi Győző csak a maga köréből, a cserkészek köréből válogatta a vonásokat, a szemekot regényének hőseihez ■ talán azok a fiúik, akik a cserkészetben nőttek és nevelődtek fel, egy tisztább, bátrabb életigen több természetet vetnek bele az élet küzdelmeibe, mint a többiek s lehet, hogy ezeken a cserkészembereken kevésbbé látszik meg a mai kor komor bélyege. Temesi Győző regénye fordulatos mese keretében mutatja meg a válságokon és kalandokon átment hőseinek lelkét s a könyvből, mint azt a címes kifejezi, ldharsan. A bátor, erőteljes életigenlése a magyar fiúnak. Temesi Győző könyve a karácsonyi könyvpiacon igen szép és elegáns kiállításban jelent meg. Regényével egyidőben jelent meg a szerző egy műfordítása is. Ernest Thompson Seton Bolt című regényét fordította le s a kedves és bájos, indiánhistóriákkal tervezett mese angol szövegét a szerző tökéletes és szép magyar nyelven adja vissza. (Sz. EJ Temesi Győző könyve: Élni! Temesi Győző neve, egyénisége valóságos fogalom a cserkésztársadalomban. Nemcsak a kicsi cserkészek, hanem az öreg cserkészek is jól ismerik és tisztelik őt. Ő volt a legutóbbi angliai Jamboree magyar csapatának vezetője és ott megmutatta, hogy egyike a legkitűnőbb cserkészpedagógusoknak. Temesi Győző azonban nemcsak mint cserkész, nemcsak mint élen járó pedagógus, tehát nem csupán mint ember és egyéniség ismert és közszeretetben álló férfi, hanem mint író és műfordító is kitűnő nevet vívott ki magának. Már eddig több műfordítása jelent meg s annak idején Győzni! című ifjúsági regénye, amelyet a Magyar Cserkész Szövetség megbízásából a Franklin Társulat adott ki, igen nagy sikert szerzett, neki Újabb regénye, az Émit című, amely mintegy folytatása előbbi könyvének, ugyanazokat az értékeket reprezentálja, mint régebbi munkája. Uj regényének azt az alcimet adta a szerző, hogy az Uj magyar fiatalok regénye. És ez az alcím ki is fejezi a könyv mondavalóját. Hősei ugyanazok a gyermekek, akik Győzni! című regényében szerepeltek, de itt már ráléptek a férfikor útjára s életük, szenvedésük a mai ifjúság élete, a mai ifjúság szenvedése. Ha Temesi Győző nem is festi meg még plasztikusan a mai fiatalság életét, ha azokat a lelki válságokat, amelyek ezt a szerencsétlen generációt gyötrik, nem is tudja kellő erővel megéreztetni, ha talán egy kissé a felszínen is mozog, akkor, amikor a mai húszévesek problémáját érinti, mégis olyan regényt ad az ifjúság kezébe, amelyből erőt menthet. Talán a pedagógus vezette inkább az írót, mintsem az író a pedagógust, mikor Terni esi ezt a regényt írta. Mert lehetséges, hogy talán nem is volna kívánatos megmutatni ennek a fiatalságnak a maga igazi arcát, ezt a feomom, kietlen, nihil felé révedező tekintetet. Talán helyesebb is, ha egy kissé romantikus. NEMZETI ÚJSÁG Szerda, 1932 Január 8. Első osztályon Csathó Kálmán új regénye Csathó Kálmán Írói termését évről-évre rendkívüli érdeklődéssel várja a magyar olvasóközönség. Ez az érdeklődés természetes, hiszen a kitűnő elbeszélő és színpadi szerző pompás írásaival mindenkinek ajándékozott már egypár kallemes órát, mindenkinek, aki szívesen vesz könyvet a kezébe, vagy belül a színházi nézőtérre magyar író mondanivalóját hallgatni. A Csathó Kálmán mondanivalója mindig értékes, érdekes és rokonszenves, népszerűsége épp ezért teljesen érthető s így érthető az is, hogy most megjelent „Első osztályon“ című regényét ugyanaz az öröm és tetszés fogadja, mint minden eddigi munkáját. És most hallgassuk Csathó Kálmánt, mi az új regényében a mondanivalóját A törvényszéki bíró elszegényedett özvegyének leánya, aki tanítónői diplomájával hiába vár állásra a vidéki városkában, végre nevelőnői állást kap egy gazdag pesti famíliánál. Boldogan mond búcsút eddigi szürke életének, a fizetésére kapott előlegből csinosan ki öltözködik s titokban elsőosztályu jegyet vált, hogy legalább egyszer kiélvezhesse az uthózás előkelőségét. Az elsőosztályú fülkében aztán véletlenül megismerkedik egy szimpatikus úrral, aki szeretné folytatni a vasúti ismeretséget, azonban hiába, a lány erről hallani sem akar. Az ismeretség azonban mégis folytatódik a® szó jóvoltából, mert kiderül, hogy az említett szimpatikus úriember éppen az az előkelő ügyvéd, akinek a két kislánya mellett nevelőnői állás vár a hősnőre. Az ügyvéd felesége súlyos szívbajban szenved, de férje gondosan eltitkolja előtte, hogy minden pillanat halállt hozó lehet. Ebben a gyöngédségben segítségére jön az új nevelőnő, aki a férjjel együtt széppé, boldoggá és derültté varázsolja a halála szánt fiatalasszony egyre rövidülő életét, de ugyanakkor feltartóztathatatlanul egyre közelebb és közelebb kerül a férjhez, akármennyire is küzdenek mind a ketten az ébredő érzelem elhatalmasodása ellen. Az asszony halála után természetesen egymáséi lesznek, de kényes és sokszor talán egy kissé ellenszenves helyzeteiken keresztül annyi ügyességgel, finomsággal és ízléssel vezeti őket az író, hogy sem a halálra szánt, sem a halott feleségeit egy pillanatra sem éri kegyetlenség és kegyeletlenség. Csatthó Kálmán valósággal virtuóz módon győz meg bennünket az élők jogairól, az életben maradt férj láncait leoldozza a sírdombról, de ugyanakkor rózsákat ültettet vele a soha el nem feledhető hantra. Az új Csathó - regénynek különös érdekessége, hogy cselekményét nem a már ismertetett főalakok pergetik, hanem három mellékalaik, három sógornői, a haldokló hitves növésnek Ez a három, fölényes íród kétséggel példátlanul ellenszenvesnek rajzolt figura, válogatott kínzással, kegyetlenséggel, pletykaáradattal hajszolja áldozatait a happy and felé és így teljességgel megértjük, hogy a két agyongyötört s amúgy is a végzet által egymás felé sodort ember végre egymásba kapaszkodik és kimenti magát a rettenetes környezetből. De ez a három sógornő nemcsak a két hőst hajszolja, hanem az olvasót is. Rosszindulatú és gonosz taktikázásuk olyan feszültté teszi a regény levegőjét, hogy az olvasó egyre lázasabban várja, reméli és követeli azt a pillanatot, mikor az összekínzott özvegyember végre öklével az asztalra csap és magához emeli százszor megalázott szerelmét. A három sógornő — úgy melékesem és mindegyik külön-külön — a hősért harcol, mindegyik a halott feleség örökébe akar lépni s igy aztán teljes elégtétel az olvasónak, mikor nagyfokára áldatlan harcuk kudarcot vall. Egy mély és elégedett sóhaj, a vége a vesszőfutásnak és az elbeszélő elhallgat, de a * 9.15: A rádió házikvintettjének hangversenye. — Közben 9.30: Hirek. — 11.10: Vizálásjelentés. — 12: Déli harangszó az Egyetemi templomból, időjárásjelentés. — 12.05: Vörös Jancsi és cigányzenekarának hangversenye. — Közben 12 25: Hirek. — 1: Pontos időjelzés, időjárás- és vízállásjelentés. — 245: Hírek, élelmiszerárak, piaci árak, árfolyamhírek. — 410: Dénes Gizella novellája. „Két fekete szem.“ Felolvassa a szerző. — 445: Pontos időjelzés, időjárás- és vízállásjelentés, hírek. — 5: A m. kir. földmivelésügyi minisztérium rádióelőadássorozata. özv. Kovács Józsefné dr.-né. ..A háztartás célszerű berendezése és vezetése (I. rész). — 5.30: Másfélóra könnyű zene. Zenekari hangverseny. Karnagy: Polgár Tibor. — 7: Angol nyelvoktatás. (J. W. Thompson). — 7.25: A m. kir. Operaház előadásának ismertetése. — 7.30: A m. kir. Operaház előadásának közvetítése. „A zsidónői“ Dalmű öt felvonásban. Szövegét irta: Seribe Fordította: Lányi Viktor. Zenéjét szerezte: Halévy. — A II. felv. után: Pontos időjelzés, hírek. — II. felv. után: Hirek. — Az előadás után: Időjárásjelentés. — Majd: Magyari Imre és cigányzenekarénak hangversenye. « Telefonhírtmondó. 5 órától 5.45 percig gramofonhangverseny. Egyébként azonos a rádió műsorával.A végeredményben roppant egyszerű történet színe, mozgalma, lüktető előadása, keserű és izgalmas fordulatai az író jóvoltából még sokáig kápráztatják és foglalkoztatják az olvasót. Nyugtalanító könyv ez, épp ezért feltétlenül érdekes, lehet vitatkozni is fölötte, kifogásolni is egy és más jelenetének esetleges túlzásait, de a végén feltétlenül és nagyon meg kell dicsérni. Épp ezért olvassa el mindenki, no meg azért is, hogy ellenőrizze a kritikust, mennyire igazságos volt új babérágat tűznie a Csathó Kálmán írói koszorújába. Endrődi Béla J’Ajándékozásra Rendkívüli Jiakalma JMyuiki Kiváló irók Grökértékü munkáival filyujtson örömet ! l Vegye meg az Aranykönyvtár Tartalmas köteteit Jóíra P 1.50 Rendelje megt — Májusi szivárvány. A „Nyű" című irodalmi vállalkozás, amely korszerű, ötlettel hetenként egy-egy kitűnő magyar író kis regényét adja ki újság formájában, e héten Tóth László „Májusi szivárvány“ című regényét jelentette meg. Tóth László — akit olvasóinknak igazán nem kell bemutatni — új regényében is azon a csapáson halad, amelyet a „Különös kérő"-vel maga taposott ki: a végkép elmerülni készülő tegnapot, elmúlt ifjúságunk könnyeit és mosolyait, a béke ködbevesző életét visszaidézni a ma ítélőszéke elé. A „Májusi szivárvány“ a háború előtti fiatalok sweet pepper szerelmi regénye, de az író realisztikus ereje és fantáziája felrebbenti vele a békeévek úri társadalmának egész életét. A magyar úri világ erényei és kedves félszegségei, az aranyifjú hetvenkedések, a meghitt családi élet, az eseményszámba menő zsúrok, az ártatlan vasárnapi korzók adják meg a regény történelmi patináját és azt a sajátos helyi izét, amely ma már csak a múlté. Az író rokonszenvező derűvel tart szőlőszéket a tegnap felett és a mosolyba burkolt igazság így szól: A ma a vádlott. Amikor a fordulatokban bővelkedő, izgalmas meséjű és lélektanilag elmélyített regény elér a végkifejléshez, ott szinte felsóhajt az író rejtett nosztalgiája és titkos reménye: a tegnap tisztább, jobb és szebb világa talán mégsem halt meg, hanem csak alszik. (M. V. Iszlám hittan. Azzal kapcsolatban, hogy Budán megalakult az első mohamedán hitközség, Imam Durics Husszein Helmi efendi budai mufti magyar nyelvű iszlám hittant írt, amelyet Hadzsi Mehemet Dzsemaluddin Csansovics effendi v. h. t.„ a volt osztrák-magyar monarchia reisz-ul-alomájának jóváhagyásával adott ki. Légy Diplomata! Orbók Attila új könyve. Orbók Attila a Stádium kiadásában egy igen ötletes zsebkönyvet ró a külföldet járó magyar kezébe. Az Idegenforgalmi irodák és a külföldi barátokat fogadó magyar társaságok asztalán méltán foglalhat helyet — Orbók „Idegenforgalmi Kiskátéja.“ Az alig 140 oldalas könyvében a különböző népeket helyesen és alaposan analizáló író lép elénk, akinek ötletessége, közvetlen szellemessége több a Lexikon és Útikalauzokban található száraz ismertetéseknél. Irodalmi receptek százait sorolja fel, amelyek által a magyart helyesen ismerteti meg Nyugat és az Uj világ utasa. Személyes élményeinek leírásában jóízű humor csillog s oly eseteket sorol fel, amelyekbe valamennyien beleeshetünk s nagyon árthatunk — Orbók könyvének ismerete nélkül — a magyarság külföldi hírnevének. Orbók könyve az amerikai propaganda könyvek meglepő praktikus ötleteire emlékeztet s az, aki eredeti utasításait magáévá teszi — akkreditív levél nélkül is diplomata, még pedig a magyarságot, az ország ősi értékeit propagáló fő diplomata A kötet végéhez egy kis „idegen nyelvre fordított magyar könyvek Jegyzék“-et is csatol, melyben helyesen és a könyvek értékmérője szerint sorolja fel a magyar irodalom legújabb fordításait, azonban kifelejtette Madách „Tragédie de l‘homme“-t bevenni, amelyet a külföld nagyon keres. Munkáját érdemes lefordítani így is sokat tanulhat a „műveit“ Nyugati D. K. RÁDIÓ Házanként ellenőrzik az orvhallgatókat. A posta legközelebbi házankénti összeírás útján szigorúan ellenőrizteti, hogy a rádióhallgatók közül kinek nincs engedélye; az utóbbiak ellen a kihágási eljárás haladéktalanul megindul. Az a régebbi rendelkezés, hogy mindazok, akik engedély nélküli rádiózót a postahivatalnál feljelentenek, a kihágási eljárás után 5—5 pengő jutalomban részesülnek, továbbra is érvényben marad. Illetékes helyről figyelmeztetik a közönséget, hogy a rádiódíjak beszedésére csak postai alkalmazottaik jogosultak. Rövid rádióhírek a világ minden tájából Európában HM rádió-adóállomás működik és első helyen Németország áll 29 állomással. —• Angliában több mint 4 millió az előfizető a 400 ezer orvhallgató rejtőzik. 26 ezer vak ingyen hallgat rádiót. — Az Egyesület Államok rádióbizottsága nemrégiben beszüntetett egy állomást, mert az vallási előadásokat közvetített, amelyek a különböző hitfelekezetek körében heves vitákra adott okot. A Szovjetkormány Moszkvában rádiópalotát építtet, amelyet 1933-ban fejeznek be. Azonkívül három 100 stn. leadóállomást építtet Minska Kiev és Sverdlovikban. A moszkvai rádióállomás gyárat alapított, amely évenként egy millió készüléket fog gyártani. — Az izlandi kormány rendeleti után megtiltotta a hangszerek, zenei szerszámok és gramofonlemez bevitelét. — A német rádióállomások 250 ezer rokkant, munkanélküli és szegény embernek elengedte az előfizetési díjat. — Belgiumban a gandi fegyház rabjai ebédidőben rádiót hallgatnak. A belga lapok most sajtóhadjáratot indítottak a fegyház igazgatósága ellen, hogy vonja vissza a raboktól a rádiózási engedélyt. — Németországból két repülő karácsony napján afrikai kutató útra indult s gépükön rövidhullámú leadót visznek, amely 21 m. hullámhosszon dolgozik. Az expedíció február közepéig tart. Szerda január 1. 9. Hírek. — 10: Egyházi zene és szentibeszéd a budavári koronázó főtemplomból. Szentbeszédet mond: Koszterszitz József dr., a soproni Szent Imre-kollégium igazgatója. A szentbeszéd szentmise közben, evangélium után van. Egyházi zene: Demény Dezső: Szegedi mise. A változó részeiket a Graduate Romanum szerint énekli a kar. Mise előtt és után egy-egy régi karácsonyi ének. Vezényel és befejező orgonaszámot játszik: Sugár Viktor. — 11.15: Görögkatolikus istentisztelet a Szegényház-téri gör. kat. magyar plébániatemplomból. Szentbeszédet mond: Kiss Andor dr. hittanár. Az énekkar előadja Boksay János C-dúr miséjét. Vezényel: Popovics Andor karnagy. — Utána kb. 12.30: Pontos időjelzés, időjárásjelentés. Majd: A m. kir. Operaház tagjaiból alakult zenekar hangversenye. Karnagy: Berg Ottó. — 2. Gramofonhangverseny. — 3.45: Az Országos Állatvédő Egyesület meseórája. Konca Margit meséiből olvas fel. — 4.20: Ifj. Sáray Elemér és cigányzenekararnak hangversenye. — Közben 4.45: Pontos időjelzés, időjárás jelentés. — 5.30: „Mulatságos régi szokások, viseletei.“ Ifj. Gonda Béla előadása. — 6: A Városi Színház zenekarának hangversenye. Karnagy: Komor Vilmos. — 7.20: „Régi magyar toborzás táncok és urtófogadó verbunkosok (kállai kettős, magyar lassú, népi verbunkos zeneköltők).“ Revilagna-Borsody Béla dr. előadása. Közreműködik: Welser Tibor (ének), Kazacsay Tibor (zongora) és Árkossy Vilmos. — 8.30: Hoor- Tampls Erzsébet hangversenye. Zongorán kísér: Polgár Tibor. 1. a) Durante: Danza, danza; b) G. Recli: La pastoreila; c) Lo cuano: Pavo Real. 2. a) Lányi Viktor: I. Tartózkodó kérelem: H. Boldog éjjel; b) Kodály: Jöjj te hozzám; c) Szabados: Fanny áriája. 3. Meyerbeer: Dinorah — árnyéktánc. — 9. Bartók Béla zongorahangversenye. 1. Purcell: Prelude, Gavotte, Air-Hornpipe, Prelude C-dúr (zongorára átírta: Bartók Béla). 3. Scarlatti: Domenico (két egytételes szonáta). 3. Zipoli: Pastoral (zongorára átírta: Bartók Béla). 4. Bach: III. angol szvit g-moll. 5. Beethoven: Szonáta, op. 109. E-dúr — Utána kb. 10. Pontos időjelzés, sport- és ügetőversenyeredményeik. Majd: Szalon-, jazz- és cigányzene Kalmár Pál énekszámaival — Telefon hírmondó. A műsor egész nap azonos. Csütörtök január 7.