Nemzeti Ujság, 1932. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1932-01-06 / 4. szám

20 UJ KÖNYVEK P. König Kelemen: Hatszáz éves ferences élet Szécsényben 1932 március 9-énl lesz hatszáz éve, hogy XXII. János pápa megadta engedély leve­lét s ennek erejével Assissi nagy szent­jének kisebb testvérei megtelepedhettek Széchenyi Tamás Szécsény nevű helyisé­geiben. Az idei év tehát jubileum, még pedig hat centenáriumnak a jelző köve. Ez a körülmény ihlette meg a szécsényi barátok volt novicius-mesterét, hogy lelkes sorokban, dagadó lapokban s vas­kos kötetben örökítse meg szent elődei­nek magyar és f­ranciskánue élettörténe­tét. Munkája immár kószán áll s majd­nem 400 lapon át regél a múltról, tele lelkesedéssel s szent szeretettel rendre, népe s hazája iránt. P. König könyvét két részre osztja. Az elsőben történeti fázisokban mutatja be a szécsényi zárda 600 éves­­múltját, míg a másodikban kiegészítő fejezetekként a kolostor és templom művészi vonatkozá­sairól stb.-ről szól. Nincs a magyar tör­ténelemnek olyan időszaka, amelybe határozott vonásokkal bele­­ ne tudná illeszteni hőseit. Ez alól talán csak az első száz esztendő a kivétel, amikor a messze távlat még kissé ködössé teszi a zárda életét. De azután mind több vilá­gosság gyalád, úgy hogy pl. P. Bárkásy, a kolostor második alapí­tója idején (1689) s II. Rákóczi Ferenc szécsényi toborzása alkalmával már ragyogóan tiszta lapokat kapunk a zárda életéből. S ez annál job­ban fokozódik, minél közelebb jutunk a mi korunkhoz. Vukum­i vonzóan kedves naivság ömlik el a könyv lapjain. A szerzőnek megvan az az Istenadta tehetsége, hogy­ egysze­rűen és mégis nagyszerűen beszéli el az eseményeket. Vérbeli franciakánus. ..aki minden, kis örömnek nagyon tud örülni, de a nagy csapásokon sem hangolódik le tétlenül, hanem keresi a kintekat. S ezt a szerencsés tulajdonságait a könyv sorain át észrevétlenül bele tudja lopni olvasóiba, is. Történeti kritikáiban­­ is melegszívű. Buzdít, tanít, korhol, gán­csol, aszerint, ahogy eseményei ezt, meg­kívánják. Ahol csak lehet, nem mulasztja el az alludációkat a jobb reménységre és bizalomra. Ha vannak könyvének fogya­tékosságai, azokról majd szóljanak a szak­folyóiratok, mi inkább csak a derűs oldalait látjuk s ezek igen szép és nagy számban vannak. Kétségtelen érdeme Kelemen atyának, hogy neki mert vágni a szécsényi zárda nagy múltjának a fel­derítéséhez s ebben nagyon előnyösen mutatkozott be. Hangyaszorgalommal gyűjtögette össze a tárgyára vonatkozó adatokat s nagy lelkesedéssel illesztette össze azokat könyvvé. Meg vagyok győ­ződve, hogy szép m­­i­uikáját nemcsak ferences társai fogják nagy élvezettel olvasni, hanem a laikus közönség is. Annál inkább, hiszem a szécsényi barátok története szervesen összefügg nemcsak Nógrád vármegye,, hanem hazánk egy­házi, kulturális, társadalmi és politikai történetével is.­ ­Mész­lényi Antal idealizált alakokat mozgat a ngény nánpa­dán, hogy aki látja és olvassa, as igyekezzék hozzájuk hasonló lenni. Lehet azonban az is, hogy Temesi Győző csak a maga köréből, a cserkészek köréből válogatta a vonásokat, a sze­­mekot regényének hőseihez ■ talán azok a fiúik, akik a cserkészetben nőttek és nevelőd­tek fel, egy tisztább, bátrabb életigen több természetet vetnek bele az élet küzdelmeibe, mint a töb­biek s lehet, hogy ezeken a cserkészembereken kevésbbé látszik meg a mai kor komor bé­lyege. Temesi Győző regénye fordulatos mese kere­tében mutatja meg a válságokon és kalando­kon átment hőseinek lelkét s a könyvből, mint azt a címe­s kifejezi, ldharsan. A bátor, erő­teljes életigenlése a magyar fiúnak. Temesi Győző könyve a karácsonyi könyv­piacon igen szép és elegáns kiállításban je­lent meg. Regényével­ egyidőben jelent meg a szerző egy műfordítása is. Ernest Thompson Seton Bolt című regényét fordította le s a ked­ves és bájos, indiánhistóriákkal tervezett mese angol szövegét a szerző tökéletes és szép ma­gyar nyelven adja vissza. (Sz. EJ Temesi Győző könyve: Élni! Temesi Győző neve, egyénisége valóságos fogalom a cserk­észtársadalomban. Nemcsak a kicsi cserkészek, hanem az öreg cserkészek is jól ismerik és tisztelik őt. Ő volt a legutóbbi angliai Jamboree magyar csapatának vezetője és ott megmutatta, hogy egyike a legkitűnőbb cserkészpedagógusoknak. Temesi Győző azon­ban nemcsak mint cserkész, nemcsak mint élen járó pedagógus, tehát nem csupán mint ember és egyéniség ismert és közszeretetben álló férfi, hanem mint író és műfordító is ki­tűnő nevet vívott ki magának. Már eddig több műfordítása jelent meg s annak idején Győzni! című ifjúsági regénye, amelyet a Ma­gyar Cserkész Szövetség megbízásából a Franklin Társulat adott ki, igen nagy sikert szerzett, neki­ Újabb regénye, az Ém­it című, amely mintegy folytatása előbbi könyvének, ugyanazokat az értékeket reprezentálja, mint régebbi munkája. Uj regényének azt az alci­­met adta a szerző, hogy az Uj magyar fiatalok regénye. És ez az alcím ki is fejezi a könyv mondavalóját. Hősei ugyanazok a gyermekek, akik Győzni! című regényében szerepeltek, de itt már ráléptek a férfikor útjára s életük, szenvedésük a mai ifjúság élete, a mai ifjú­ság szenvedése. Ha Temesi Győző nem is festi meg még plasztikusan a mai fiatalság életét, ha azokat a lelki válságokat, amelyek ezt a szerencsétlen generációt gyötrik, nem is tudja kellő erővel megéreztetni, ha talán egy kissé a felszínen is mozog, akkor, amikor a mai húszévesek problémáját érinti, mégis olyan re­gényt ad az ifjúság kezébe, amelyből erőt me­nthet. Talán a pedagógus vezette inkább az írót, mintsem az író a pedagógust, mikor Te­rni esi ezt a regényt írta. Mert lehetséges, hogy talán nem is volna kívánatos megmutatni en­nek a fiatalságnak a maga igazi arcát, ezt a feomom, kietlen, nihil felé révedező tekintetet. Talán helyesebb is, ha egy kissé romantikus. NEMZETI ÚJSÁG Szerd­a, 1932 Január 8. Első osztályon Csathó Kálmán új regénye Csathó Kálmán Írói termését évről-évre rendkívüli érdeklődéssel várja a magyar ol­vasóközönség. Ez az érdeklődés természetes, hiszen a kitűnő elbeszélő és színpadi szerző pompás írásaival mindenkinek ajándékozott már egypár kall­em­es órát, mindenkinek, aki szívesen vesz könyvet a kezébe, vagy belül a színházi nézőtérre magyar író mondanivalóját hallgatni. A Csathó Kálmán mondanivalója mindig értékes, érdekes és rokonszenves, nép­szerűsége épp ezért teljesen érthető s így ért­hető az is, hogy most megjelent „Első osztá­lyon“ című regényét ugyanaz az öröm és tet­szés fogadja, mint minden eddigi munkáját. És most hallgassuk Csathó Kálmánt, mi az új regényében a mondanivalóját A törvény­széki bíró elszegényedett özvegyének leánya, aki tanítónői diplomájával hiába vár állásra a vidéki városkában, végre nevelőnői állást kap egy gazdag pesti famíliánál. Boldogan mond búcsút eddigi szürke életének, a fizeté­sére kapott előlegből csinosan ki öltözködik s titokban elsőosztályu jegyet vált, hogy leg­alább egyszer kiélvezhesse az uthózás előkelő­ségét. Az elsőosztályú fülkében aztán vélet­lenül megismerkedik egy szimpatikus úrral, aki szeretné folytatni a vasúti ismeretséget, azonban hiába, a lány erről hallani sem akar. Az ismeretség azonban mégis folytatódik a® szó jóvoltából, mert kiderül, hogy az említett szimpatikus úriember éppen az az előkelő ügyvéd, akinek a két kislánya mellett nevelő­női állás vár a hősnőre. Az ügyvéd felesége súlyos szívbajban szenved, de férje gondosan eltitkolja előtte, hogy minden pillanat halállt hozó lehet. Ebben a gyöngédségben segítsé­gére jön az új nevelőnő, aki a férjjel együtt széppé, boldoggá és derültté varázsolja a halál­a szánt fiatalasszony egyre rövidülő életét, de ugyanakkor feltartóztathatatlanul egyre közelebb és közelebb kerül a férjhez, akármennyire is küzdenek mind a ketten az ébredő érzelem elhatalmasodása ellen. Az asszony halála után természetesen egymáséi lesznek, de kényes és sokszor talán egy kissé ellenszenves helyzeteiken keresztül annyi ügyes­séggel, finomsággal és ízléssel vezeti őket az író, hogy sem a halálra szánt, sem a halott feleségeit egy pillanatra sem éri kegyetlenség és kegyeletlenség. Csatthó Kálmán valósággal virtuóz módon győz meg bennünket az élők jogairól, az életben maradt férj láncait leol­­dozza a sírdombról, de ugyanakkor rózsákat ültettet vele a soha el nem feledhető hantra. Az új Csat­hó - regén­y­nek különös érdekes­sége, hogy cselekményét nem a már ismerte­tett főalakok pergetik, hanem három mellék­­alaik, három sógornői, a haldokló hitves nö­vésnek Ez a három, fölényes íród két­séggel pél­dátlanul ellenszenvesnek rajzolt figura, váloga­tott kínzással, kegyetlenséggel, pletykaáradat­­tal hajszolja áldozatait a happy­ and felé és így teljességgel megértjük, hogy a két agyongyö­tört s amúgy is a végzet által egymás felé sodort ember végre egymásba kapaszkodik és kimenti magát a rettenetes környezetből. De ez a három sógornő nemcsak a két hőst haj­szolja, hanem az olvasót is. Rosszindulatú és gonosz taktikázásuk o­lyan feszültté teszi a regény levegőjét, hogy az olvasó egyre láza­sabban várja, reméli és követeli azt a pilla­natot, mikor az összekínzott özvegyember végre öklével az asztalra csap és magához emeli százszor megalázott szerelmét. A há­rom sógornő — úgy melékesem és mindegyik külön-külön — a hősért harcol, mindegyik a halott feleség örökébe akar lépni s igy aztán teljes elégtétel az olvasónak, mikor nagyfokára áldatlan harcuk kudarcot vall. Egy mély és elégedett sóhaj, a vége a vesszőfutásnak és az elbeszélő elhallgat, de a * 9.15: A rádió házikvintettjének hangver­senye. — Közben 9.30: Hirek. — 11.10: Vizálás­­jelentés. — 12: Déli harangszó az Egyetemi templomból, időjárásjelentés. — 12.05: Vörös Jancsi és cigányzenekarának hangversenye. — Közben 12 25: Hirek. — 1: Pontos időjelzés, időjárás- és vízállásjelentés. — 245: Hírek, élelmiszerárak, piaci árak, árfolyamhírek. — 410: Dénes Gizella novellája. „Két fekete szem.“ Felolvassa a szerző. — 4­45: Pontos időjelzés, időjárás- és vízállásjelentés, hírek. — 5: A m. kir. földmivelésügyi minisztérium rá­dióelőadássorozata. özv. Kovács Józsefné dr.-né. ..A háztartás célszerű berendezése és vezetése (I. rész).­ — 5.30: Másfélóra könnyű zene. Zenekari hangverseny. Karnagy: Polgár Tibor. — 7: Angol nyelvoktatás. (J. W. Thompson). — 7.25: A m. kir. Operaház előadá­sának ismertetése. — 7.30: A m. kir. Operaház előadásának közvetítése. „A zsidónői“ Dalmű öt felvonásban. Szövegét irta: Seribe Fordí­totta: Lányi Viktor. Zenéjét szerezte: Halévy. — A II. felv. után: Pontos időjelzés, hírek. — II­. felv. után: Hirek. — Az előadás után: Idő­­járásjelentés. — Majd: Magyari Imre és ci­gányzenekarénak hangversenye. «­ Telefonhírt­mondó. 5 órától 5.45 percig gramofonhangver­­seny. Egyébként azonos a rádió műsorával.A végeredményben roppant egyszerű történet színe, mozgalma, lüktető előadása, keserű és izgalmas fordulatai az író jóvoltából még so­káig kápráztatják és foglalkoztatják az ol­vasót. Nyugtalanító könyv ez, épp ezért fel­tétlenül érdekes, lehet vitatkozni is fölötte, kifogásolni is egy és más jelenetének esetle­ges túlzásait, de a végén fel­tétlenül és na­gyon meg kell dicsérni. Épp ezért olvassa el mindenki, no meg azért is, hogy ellenőrizze a kritikust, mennyire igazságos volt új babérágat tűznie a Csathó Kálmán írói koszorújába. Endrődi Béla J’Ajándékozásra Rendkívüli Jiakalma JMyuiki Kiváló irók Gr­ökértékü munkáival filyujtson örömet ! l Vegye meg az Aranykönyvtár T­­artalmas köteteit Jóíra P 1.50 Rendelje megt — Májusi szivárvány. A „Nyű" cím­ű irodalmi vállalkozás, amely korszerű, öt­lettel hetenként egy-egy kitűnő magyar író kis regényét adja ki újság formá­jában, e héten Tóth László „Májusi szivár­vány“ című regényét jelentette meg. Tóth László — akit olvasóinknak igazán nem kell bemutatni — új regényében is azon a csapá­son halad, amelyet a „Különös kérő"-vel maga taposott ki: a végkép elmerülni készülő tegnapot, elm­últ ifjúságunk könnyeit és mo­solyait, a béke ködbevesző életét visszaidézni a ma ítélőszéke elé. A „Májusi szivárvány“ a háború előtti fiatalok sweet pepper szerelmi regénye, de az író realisztikus ereje és fantá­ziája felrebbenti vele a békeévek úri társa­dalmának egész életét. A magyar úri világ erényei és kedves félszegségei, az aranyifjú hetvenkedések, a meghitt családi élet, az ese­ményszámba menő zsúrok, az ártatlan vasár­napi korzók adják meg a regény történelmi patináját és azt a sajátos helyi izét, amely­­ ma már csak a múlté. Az író rokonszenvező derűvel tart szőlőszéket a tegnap felett és a mosolyba burkolt igazság így szól: A ma a­ vádlott. Amikor a fordulatokban bővelkedő, izgalmas meséjű és lélektanilag elmélyített regény elér a végkifejléshez, ott szinte felsó­hajt az író rejtett nosztalgiája és titkos re­ménye: a tegnap tisztább, jobb és szebb vi­lága talán mégsem halt meg, hanem csak alszik. (M. V. Iszlám hittan. Azzal kapcsolatban, hogy Bu­dán megalakult az első mohamedán hitközség, Imam Durics Husszein Helmi efendi budai mufti magyar nyelvű iszlám hittant írt, ame­lyet Hadzsi Meh­emet Dzsemaluddin Csanso­­vics effendi v. h. t.­­„ a volt osztrák-magyar monarchia reisz-ul-alomájának jóváhagyásá­val adott ki. Légy Diplomata! Or­bók Attila új könyve. Orbók Attila a Stádium kiadásában egy igen ötletes zsebkönyvet ró a külföldet járó magyar kezébe. Az Idegenforgalmi irodák és a kül­földi barátokat fogadó magyar társaságok asztalán méltán foglalhat helyet — Orbók „Idegenforgalmi Kiskátéja.“ Az alig 140 olda­las könyvében a különböző népeket helyesen és alaposan analizáló író lép elénk, akinek öt­­letessége, közvetlen szellemessége több a Lexi­kon és Útikalauzokban található száraz is­mertetéseknél. Irodalmi receptek százait so­rolja fel, amelyek által a magyart helyesen ismerteti meg Nyugat és az Uj világ utasa. Személyes élményeinek leírásában jóízű hu­mor csillog s oly eseteket sorol fel, amelyekbe valamennyien beleeshetünk s nagyon ártha­tunk — Orbók könyvének ismerete nélkül — a magyarság külföldi hírnevének. Orbók könyve az amerikai propaganda könyvek meglepő praktikus ötleteire emlékeztet s az, aki ere­deti utasításait magáévá teszi — akkreditív levél nélkül is diplomata, még pedig a ma­gyarságot, az ország ősi értékeit propagáló fő diplomata A kötet végéhez egy kis „idegen nyelvre fordított magyar könyvek Jegyzék“-et is csatol, melyben helyesen és a könyvek ér­tékmérője szerint sorolja fel a magyar iro­dalom legújabb fordításait, azonban kifelej­tette Madách „Tragédie de l‘homme“-t be­venni, amelyet a külföld nagyon keres. Mun­káját érdemes lefordítani így is sokat ta­nulhat a „műveit“ Nyugati D. K. RÁDIÓ Házanként ellenőrzik az orvhallgatókat. A posta legközelebbi házankénti összeírás útján szigorúan ellenőrizteti, hogy a rádióhallgatók közül kinek nincs engedélye; az utóbbiak el­len a kihágási eljárás haladéktalanul meg­indul. Az a régebbi rendelkezés, hogy mind­azok, akik engedély nélküli rádiózót a posta­hivatalnál feljelentenek, a kihágási eljárás után 5—5 pengő jutalomban részesülnek, to­vábbra is érvényben marad. Illetékes helyről figyelmeztetik a közönséget, hogy a rádiódíjak beszedésére csak postai alkalmazottaik jogo­sultak. Rövid rádióhírek a világ minden tájából Európában HM rádió-adóállomás működik és első helyen Németország áll 29 állomással. —• Angliában több mint 4 millió az előfizető a 400 ezer orvhallgató rejtőzik. 26 ezer vak in­gyen hallgat rádiót. — Az Egyesület Államok rádióbizottsága nemrégiben beszüntetett egy állomást, mert az vallási előadásokat közvetí­tett, amelyek a különböző hitfelekezetek köré­ben heves vitákra adott okot.­­ A Szovjet­kormány Moszkvában rádiópalotát építtet, amelyet 1933-ban fejeznek be. Azonkívül há­rom 100 stn. leadóállomást építtet Minska Kiev és Sverdlovikban. A moszkvai rádió­állomás gyárat alapított, amely évenként egy millió készüléket fog gyártani. — Az izlandi kormány rendeleti után megtiltotta a hang­szerek, zenei szerszámok és gramofonlemez bevitelét. — A német rádióállomások 250 ezer rokkant, munkanélküli és szegény embernek elengedte az előfizetési díjat. — Belgiumban a gandi­ fegyház rabjai ebédidőben rádiót hall­gatnak. A belga lapok most sajtóhadjáratot indítottak a fegyház igazgatósága ellen, hogy vonja vissza a raboktól a rádiózási engedélyt. — Németországból két repülő karácsony nap­ján afrikai kutató útra indult s gépükön rö­vidhullámú leadót visznek, amely 21 m. hul­lámhosszon dolgozik. Az expedíció február közepéig tart. Szerda január 1. 9. Hírek. — 10: Egyházi zene és szentibeszéd a budavári koronázó főtemplomból. Szentbe­­szédet mond: Koszterszitz József dr., a sop­roni Szent Imre-kollégium igazgatója. A szentbeszéd szentmise közben, evangélium után van. Egyházi zene: Demény Dezső: Szegedi mise. A változó részeiket a Graduate Roma­­num szerint énekli a kar. Mise előtt és után egy-egy régi karácsonyi ének. Vezényel és befejező orgonaszámot játszik: Sugár Viktor. — 11.15: Görögkatolikus istentisztelet a Sze­gényház-téri gör. kat. magyar plébániatem­plomból. Szentbeszédet mond: Kiss Andor dr. hittanár. Az énekkar előadja Boksay János C-dúr miséjét. Vezényel: Popovics Andor karnagy. — Utána kb. 12.30: Pontos időjelzés, időjárásjelentés. Majd: A m. kir. Operaház tagjaiból alakult zenekar hangversenye. Kar­nagy: Berg Ottó. — 2. Gramofonhangverseny. — 3.45: Az Országos Állatvédő Egyesület meseórája. Konca Margit meséiből olvas fel. — 4.20: Ifj. Sáray Elemér és cigányzenekarar­nak hangversenye. — Közben 4.45: Pontos idő­jelzés, idő­járás jelentés. — 5.30: „Mulatságos régi szokások, viseletei.“ Ifj. Gonda Béla elő­adása. — 6: A Városi Színház zenekarának hangversenye. Karnagy: Komor Vilmos. — 7.20: „Régi magyar toborzás táncok és urtó­­fogadó verbunkosok (kállai kettős, magyar lassú, népi verbunkos zeneköltők).“ Revi­­lagna-Borsody Béla dr. előadása. Közreműkö­dik: Welser Tibor (ének), Kazacsay Tibor (zongora) és Árkossy Vilmos. — 8.30: Hoor- Tampls Erzsébet hangversenye. Zongorán kí­sér: Polgár Tibor. 1. a) Durante: Danza, danza; b) G. Recli: La pastoreila; c) Lo­ cuano: Pavo Real. 2. a) Lányi Viktor: I. Tar­tózkodó kérelem: H. Boldog éjjel; b) Kodály: Jöjj te hozzám; c) Szabados: Fanny áriája. 3. Meyerbeer: Dinorah — árnyéktánc. — 9. Bartók Béla zongorahangversenye. 1. Purcell: Prelude, Gavotte, Air-Hornpipe, Prelude C-dúr (zongorára átírta: Bartók Béla). 3. Scarlatti: Domenico (két egytételes szonáta). 3. Zipoli: Pastoral (zongorára átírta: Bartók Béla). 4. Bach: III. angol szvit g-moll. 5. Beethoven: Szonáta, op. 109. E-dúr — Utána kb. 10. Pontos időjelzés, sport- és ügetőver­senyeredményeik. Majd: Szalon-, jazz- és ci­gányzene Kalmár Pál énekszámaival — Tele­fon hírmondó. A műsor egész nap azonos. Csütörtök január 7.

Next