Nemzeti Ujság, 1932. április (14. évfolyam, 73-95. szám)
1932-04-19 / 85. szám
10 SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET Ravel-est a Vigadóban Beszélgetés a világhírű francia zeneszerzővel (a Nemzeti Újság tudósítójától.) A modern francia zeneirodalom egyik legkiválóbi egyéniség© érkezett vasárnap este Budapestre. Európai hamgvarrsenykörútjának során a magyar fővárosbalátogatott el M. Ravel, a világhírű francia zeneköltő, akinek hétfő estére hirdetett szerzői estje iránt általános érdeklődós nyilatkozott meg a magyar zenei élet és társadalom körében. Alkalromik volt beszéltes a nagynevű muzsikussal, aki hétfőn délelőtt a Vigadó termeiben rendezett próba alkalmával fogadta a Nemzeti Újság munkatársát és szívélyes közvetlenséggel nyilatkozott művészi terveiről. Kistermetű, őszhajú, rendkívül élénk és mozgékony férfi a nagy zeneszerző, akinek nevét oly gyakran emlegették együtt Debussyével és akinek társaságában Marguerite Long, a párisi Conservatoire művészképző osztályának vezető tanárnője, a legkiválóbb francia zongoraművésznők egyik®, valamint Fritz Fall, a bécsi Volksoper karnagya is Budapestre érkezett. Mindketten közreműködnek Ravel szerzői estjén. Madame Long a művész Concertino című legújabb alkotásának zongoratételét adjaelő, amelynek egyébként ez lesz budapesti bemutatója is. Fali karnagy Ravel egyéb zenekari szerzeményeit vezényli. — Nem először járok Budapesten — kezdi a beszélgetést Maurice Ravel. — Évek óta baráti kapcsolatban állok sok kiváló magyar muzsikussal, így többek között Bartók Bélával és Dohnányi Ernővel. örülök, hogy végre személyesen lesz alkalmam szerepelni a magyar közönség előtt és máris a legnagyobb elismeréssel nyilatkozhatom a Magyar Filharmonikusok zenekarának tagjairól. Valamennyien vérbeli művészemberek, akik számára nem léteznek technikai és stílusbeli akadályok. A beszélgetés során elmondotta Ravel, hogy aránylag igen hosszú idő alatt, lassan és rendkívül nehezen teremti meg különböző műalkotásait. A művész, aki most töltötte be életének ötvenhetedik esztendejét, gyakran egy-két évig is dolgozik egy-egy szerzeményén. Arra a kérdésre, hogy vájjon melyik a legkedvesebb műve, Ravel elmosolyodott: — Azt hiszem, még mindig a „Madagaszkári dalok“ — mondotta. — Bennük találom meg a legjobban önmagamat. A rövid beszélgetés után ismét a dobogóra sietett, karmesteri pálcája meglendült, a zenekarból felbugtak a Concertino különös hangszínei, s a próba folyt tovább.• A Magyar Filharmóniai Társaság Ravel-estje a nagyszabású művészi eseményekhez méltó fényes külsőségek között zajlott le hétfőn este a Vigadóban. A műsoron Ravel legújabb szerzeményei kerültek előadásra Marguerite Long zongoraművésznő, Fritz Fall karnagy és a szerző személyes közreműködésével. A Couperin sírja című zenekari suite költőien finom előadása iránt csak nehezen melegedett fel a díszes közönség, amelyet azután annál jobban ragadott el Ravel egy hatalmas dinamikai hatásokkal felépített keringője és végül az est újdonsága, a művész háromtételes zongoraversenye, amelynek szinte példa nélkül álló technikai nehézségei fölött az előadó zongoraművésznő, Marguerite Long bravúros virtuozitással diadalmaskodott. A zongoraversenyt személyesen vezénylő Ravelt a közönség a legnagyobb lelkesedéssel üdvözölte és rendkívül érdekes alkotásának befejező tételét meg is kellett ismételnie. A műsor további részében Ravel ismert Bobroja és Moussorgskij !képek egy kiállításról. cárna pompás zenekari snittje került előadásra, amelyet a múlt esztendőben Dohnányi Ernő mutatott be nagy sikerrel és amelynek hangszerelése Ravel műve volt. A kitűnően sikerült szerzői est szereplőit a hallgatóság elhaknozta tetszésnyilvánításokkal s az elismerésből, amely Ravel zeneszerzői invenciójának jutott, megérdemelten vette ki részét a kitűnő francia zongoraművésznő és Fritz Fall, a bécsi Népopera nagyráhivatott fiatal karnagya, aki a legtökéletesebb stílusban mindenre kiterjedő figyelemmel vezényelte a szerzeményeket. (d. f.) döttségét. A Nemzeti Újság képviseletében K. Török Miklós v. főispán jelent meg. Harsányi Lajos költői székét a Micha BIT, Embert, A kalapácsos ember és az őszi szántáé elanji verseinek előadásával foglalta el, melyek frenetikus hatással voltak a nagyszámú, előkelő közönségre. A kiváló költőt szűnni nem akaró, zúgó tapsokkal ünnepelték s a forró ünneplés után Pekár Gyula elnök mondta el avató beszédét. Pekár elnök gyönyörű szavakkal méltatta a vallásos költészetet, melyet „kék virág“-nak nevezett. — Ritka virág! — mondotta többek között. — A modern, anyagias korban kevesen vannak a szárnyaló hit, az igaz ihletű vallásos költészet apostolai. Pedig az Istenben való hit édes testvére a múzsák ihlette rajongó idealizmusnak. Pap az igazi költő is, amint hogy a múltak nagy és szent papjai fenkes poéták tudtak lenni. Az volt szent és nagy Gergely a maga drámaian megrázó Dies irae- és Circumdederunt-jának a végitéleti harsonához hasonló szövegében és énekében. Az volt a mélázóan mély Kemvis Tamás s a másik végleten fensőbb ihletű költőnő, avilai Szent Teréz spanyolosan szenvedélyes imáinak és elmélkedéseinek viharzó elragadtatásában. És vájjon van-e bűbájosabb szent lira annál, ami a fenevadakat szeliditő s a madarakkal társalgó Assisi Szent Ferenc ajkairól oly mennyei malaszttá árad a Fioretti poézisében. — Kedves társunk, te nagy elődök méltó utódaként vetted kézbe a hit szent líráját, hogy a katolikus vallásos költészet uj hangú, hivatott művelőjévé emelkedjél. Tizennyolc köteted dicséri nevedet, melyet már a Szent István Akadémia is magáénak ismer. A régi hit lakik szívedben, de modern vagy teljesen, szigvérig rajongó szimbolista, kinek kifinomult esztétikája nemcsak freskófestői szín pompát, hanem folyton uj tartalmat s uj formákat ad képzeletednek. Fantáziád plasztikus és kolorista. A liturgikus színek aranya, bíbora, lilája festi gazdagra elragadtatásaidat. Mert misztikus is vagy, ki „napraforgó szemmel“ nézed Isten túlvilági fényességét s a leroskadó lélek benső harcait oly drámai erővel revelálod, amely az olasz renesszánsz mestereinek szenvedelmesen mozgalmas és szinpompás vásznaira emlékeztet. Kimagasló csúcspontja költészetednek a Hagia Sophiae & De profundis című művei, melyeknek miszticizmusa már a metafizika világát is belevonja a lírai ihlet körébe. Emellett magyar pap, magyar költő vagy teljesen, de neved már is túlteng a határokon, műveidben a külföld nemcsak németül és franciául, hanem már olasz, lengyel és horvát nyelven is gyönyörködik. Üdvözlégy a lantoddal, a hit lantjával, nálunk, Petőfi? táborában! A hit édes szülőanyja, ihletett iskolája minden más idealizmusnak! Aki Istenben hisz, az hisz a hazában is, ama Petőfi magyar hazájában, kinek mi itt lángőrző katonái vagyunk. Lépj be hozzánk, mint az ő papkatonája: az ő szellemének nevében a hit- és honszeretet méltó fantosaként fogadlak ez ünnepi percben a Petőfi Társaság rendes tagjául! Pekár Gyula nagy lelkesedéssel fogadott beszédére Harsányi Lajos meghatottan válaszolt. Az ülésen egyébként Pekár Gyula elnöki megnyitójában a Goethe centennáriummal kapcsolatosan Goethe problémákat fejtegetett. Lampérth Géza főtitkári jelentésében a társaság elmúlt hónapjáról számolt be, majd Teleki Sándor mutatta be néhány sikerült Goethe-fordítását a nagy német költő dalaiból és balladáiból. Koroda Pál Emlékeim Arany Jánosról címmel olvasta fel egy érdekes visszaemlékezését. Ezután került sor Harsányi Lajos székfoglalójára. Falu Tamás Gyorsírás című szellemes novellájával szórakoztatta a közönséget. Végezetül Kiss Menyhért Páy Ilona Osztozkodás című ügyesen felépített történelmi novelláját mutatta be. Harsányi Lajos székfoglalója a Petőfi Társaságban Fényes keretek között zajlott le vasárnap Harsányi Lajos Petőfi Társaság-beli székfoglalója a Tudományos Akadémián. Az ünnepélyes alkalomra zsúfolásig megtelt az Akadémia felolvasó terme. Az előkelőségek között ott láttuk Hász István dr. tábori püspököt, Szász Károly dr.-t, Négyessy László dr.-t, Túri Béla prelátuskanonokot, Voinovich Gézát, Sik Sándort, Alszeghy Zsoltot, a Petőfi Társaság majdnem valamennyi tagját, a szerzetesrendek képviselőit, a központi szeminárium kül NEMZETI ÚJSÁG ram, 12 apriBan. Senki nem kifogásolta a Világrekord című darab műsoron tartását A „Reggeli Újság“ közlésének nyomán olyan hitnek terjedtek el a közönség körében, hogy Boross Elemér „Világrekord“ című darabja, amelyet a Kamara Színház mutatott be s amely a Nemzeti Színház műsorán is szerepelt három estén keresztül, azért nem került többé színre, mert a darab sportellenes irányzatával a kultuszminiszter nem értett egyet. A cikk írója arra is hivatkozik, hogy a darab azóta nem került színre, amióta a miniszter a darab előadását, végignézte. A hétfői lap állításának igazodására magától a szerzőtől is intervjút közölt. Ezzel a valószínőtlen hírrel kapcsolatban Hevesi Sándor dr., a Nemzeti Színház igazgatója, a következőket jelentette ki: — Merőben légből kapott beállításról van szó, amely ellen a leghatározottabban tiltakoznom kell. Az sem lehetséges, hogy ez a nyilatkozat a szerzőtől származzék, aki tisztában van azzal, hogy a kultuszminiszter a darabot már a darab bemutatóján, március elején nézte végig s a Világrekord azóta tizennyolcszor szerepelt a műsoron a két állami színházban. Velem szemben a kultuszminiszter soha egyetlen szóval semfogásolva a darab előadását s a hírnek valószínűtlenségét és alaptalanságát legjobban az a körülmény világítja meg, hogy a Kamara színházi előadássorozat után a darabot a Nemzeti Színházba is áthoztam. Merő kitalálás tehát minden egyéb kombináció. Baross Elemér, a Világrekord szerzője is nyilatkozott ebben az ügyben és ezeket mondotta: — Semmiféle interjút nem ad sa ki, senkit ilyesmiről nem informáltam. A dologról biztos tudomásom szerint szó sem volt. Nyilvánvaló ebből, hogy a hétfői lap közlése merő kitalálás. A Világrekord című vígjáték kétségtelen irodalmi kvalitásai ellenére, — amelyet egyébként a Nemzeti Újság scrnszfiikája is elismert, — nem tudta megnyerni a közönség széles rétegeinek tetszését s mivel nem volt többé közönsége, azért került le a műsorról. Sem a tehetséges szerzőnek, sem a színháznak nem tesz szolgálatot az olyan hírlapi álszenzáció, amely rosszakaratú pletykák híresztelésével akarja a közvéleményt félrevezetni. — Tury Gyula és Révész Imre festőművészeknek a kis állami aranyérmet adományozta a kultuszminiszter. A magyar királyi vallás- és közoktatásügyi miniszter, mint a Hivatalos Lap közölte, Tury Gyula és Révész Imre festőművészeknek eddigi munkálkodásuk kiváló művészi értékének elismeréséül az állami kis aranyérmet adományozta. A két kiváló és érdemeikben vallóban gazdag képzőművész kitüntetése művészkörökben általános megelégedést keltett, mert úgy Tury Gyula, mint Révész Imre jelentős szerepet tölt be festő művészetünkben és számos szép sikerre tekinthetnek vissza. Tury Gyulla legkiemelkedőbb freerkk festőink egyike, akinek nem egy alkotása örökbecsű érték© marad a magyar művészetnek. Révész Imre különösen mint tájkép- és zsánerfestő ért© él azt a magas rangot, amelyet művészeti társadalmunkban betölt. Mind a két művészt méltán érte ez a kitüntetés, amellyel a kultuszminiszter honorálta munkásságukat. — Siklós Albert előadása a magyar táncokról. Vasárnap délelőtt „Magyar táncok“ csimmel Siklós Albert, a Zeneművészeti Főiskola tanára tartott előadást a Székesfőváros Népművelési Bizottságának előadássorozatában. Ismertette az első kótafeljegyzésektől napjainkig a magyar táncok fejlődését, amit nemcsak szóban adott elő, hanem zongorajátékkal is illusztrált. Az előadáson a tehetséges Zipernovszky Fülöpke hegedült. — Felber Pál magyar nótaestje. Vasárnap este a Zeneakadémia nagytermében Felber Pál, az ismert dalköltő a közönséget teljesen meghódította zengő és szívből fakadó egyszerű magyar nótáival. József főherceg írt az esthez meleg barátsággal bevezetőt volt katonájához, amit Kiss Ferenc, a Nemzeti Színház tagja olvasott fel. — Gárdonyi Géza-emlékünnepet rendeztek a postások. A Postás Zene- és Kulturegyesület a Gárdonyi Társaság közreműködésével műsoros Gárdonyi-estét rendezett. Simon Lajos megnyitóbeszédében Gárdonyiról szólt, Havas István, Koncz Dezső, Horváth Margit verseikből olvastak fel, B. Leimeister Józsa énekszámokkal, Tóth Pál hegedűjátékkal, C. Baán Jolán szavalattal szerepelt. Az Országos Postászenekar ifj. Roubál Vilmos karnagy vezetésével játszott. A kulturegyesület nevében Hencz Lajos dr. mondott köszönetet a Gárdonyi Társaság tagjainak közreműködésükért. A Székesfővárosi Zenekar nagysikerű hangversenyt adott vasárnap délután a Vigadóban Haydn, emlékére. A második hegedűversenyt — mely ezúttal került nálunk előszörelőadásra — Országh Tivadar játszotta komoly művészi elmélyüléssel. Báthy Anna és Sebestyén Sándor dr. gordonkaművész produkciói szintén méltó részesei voltak a nagy sikernek. A hangversenyt Bor Dezső vezényelte gondos körültekintéssel. A közönség az összes szereplőket megérdemelten tapsolta. (I.) — Azra századszor. Századik előadása lesz kedden este a Nemzeti Színházban Szép Ernő Azrájának s a jubiláris előadáson is Bajor Gitt, Uray Tivadar, Gömöry Vilma, Környey Paula, Sugár Károly, Garamszeghy, Bodnár Jenő, Cseréphy, Fehér, Bartos, Onody, Gabányi és Mihályffy játsszák a főszerepeiket. A zenetanárok új kulturcsoportja vasárnap, 17-én Tellér hangversenytermében jól sikerült, nívós matinét rendezett Haydn második centenáriumának emlékére. A Haydnművek előadói közül különösen kitűnt a fiatal tanári kar egyik kitűnő tagja, Pártos Erzsébet hegedűtanár, aki két, eddig ismeretlen menüettet adott elő finom ízléssel. A kíséretet Tóth Béla zenetanár látta el művészi alkalmazkodással. Ki kell még emelnünk a Bressler Lucia, Pártos Erzsi, Rejtő Gábor által előadott zongoratriált, melyben úgy Bressler Lucia, mint a trió többi tagjai kitűnő formai érzékről, abszolút muzikalitásról tettek tanúságot. Haydn egyéb zeneműveit még Tibay Takács Erzsi, Höger Mária és Grünfeld Márta interpretálták a szépszámú hallgatóság hálás tetszésnyilvánítása mellett. (I.) — A Magyar írónők Körének jótékonycélú előadása. A Magyar írónők Köre hétfőn este nyolc órakor az Otthon Körben beteg és keresetképtelen írónők javára vidám estét rendezett. Ez alkalommal színre került „Hogyan készül a vasárnapi számi“ című jelenet, amelyet a Magyar Írónők Körének tagjai adtak elő. Különösen sok tapsot aratott Törökné Kovács Herman, Kosáriné Réz Lola, D. Medveczky Bella, Osváth Eszter, Solymosy Bella, Ádám Éva, Altay Margit, Pálföldy Margit, Geöcze Anna, Gy. Czike Valéria és Janovitz Józsefné szereplése. Az előadás után tea volt. A termet zsúfolásig megtöltő közönség lelkesen tüntetett a magyar írónők mellett. — Rigoletto a Városi Színházban. Nagy siker jegyében mutatkozott be a szegedi színház koloratur primadonnája, Lamberg Rózsa, Gilda szerepében. A fiatal énekesnő nagy feltűnést keltett kulturált, intelligens énekével, üdés hangja, csillogó koloraurája staccatói, meleg előadása tomboló tapsokra ragadtatta a telt ház közönségét. — A Szinyei-Szalon beküldési határideje. A Szinyei-Tavaszi Szalon beküldési határideje április 20-án, szerdán délben két óraikor lejár. — Németh Mária és Schorr Frigyes vendégjátéka az Operaházban. A kedden színrekerülő Bolygó hollandi címszerepében, továbbá a csütörtöki Walkürben, mint Wotan Schorr Frigyes kamaraénekes lép fel, Németh Mária pedig szerdán a Hunyadi Lászlóban Erzsébet szerepét énekli. Angyalt vettem feleségül Énekes játék a nők dicséretére 6 képben — Bemutató szombaton Mihhály-szinhász Színházak heti műsora OPERAHÁZ. Kedd: Bolygó hollandi (A. 26); szerda: Hunyadi László (Bérletszünet); csütörtök: Walikür (E. 18. fél 7); péntek: Nincs előadás: szombat: Don Juan (G. 18.); vasárnap este: A patikus. Székely Fonó (F. 18.). (Fél 8). NEMZETI SZÍNHÁZ. Kedd: Azra. szerda: Mohács után. Magyar asszony (D. bérlet): csütörtök: Süt a nap: péntek: A három testőr (AJ; szombat: Faust (K 32.); vasárnap délután: Gyöngykaláris: vasárnap este: Az ember tragédiája. (3. fél 8). KAMARASZÍNHÁZ. Csütörtök: Porcallán. VÍGSZÍNHÁZ. Kedd: Angliai Erzsébet. szerda, csütörtök: A méltóságos asszony trafikja; péntek: Angliai Erzsébet: szombat: A méltóságos asszony trafikja; vasárnap délután: Angliai Erzsébet: este: A méltóságos asszony trafikja. (Fél 4. 8). VÁROSI SZÍNHÁZ. Egész héten minden este ás vasárnap délután: Vőlegényem a gazember. (3. fél 8). KIRÁLY SZÍNHÁZ. Szombat: Angyalt vettem feleségül; vasárnap délután: Vizsgaelőadás; vasárnap este: Angyalt vettem feleségül. 3. 8). BELVÁROSI SZÍNHÁZ. Kedd: A torockói menyasszony; szerda: Főpróba; csütörtök, péntek, szombat: Egy kis senki; vasárnap délután: A torockói menyasszony; este: Egy kis senki. (Fél 4,8) FŐVÁROSI OPERETTSZÍNHÁZ. Kedd, szerda, csütörtök, péntek: Régi orfeum; szombat: Szibill; vasárnap délután: Régi orfeum; este: Szibill. (Fél 4, 8). MŰVÉSZ SZÍNHÁZ. Egész héten minden este és vasárnap délután: Tűzmadár. (4, 8). ANDRÁSSY-ÚTI SZÍNHÁZ. Egész héten minden este és vasárnap délután: Huszár Pufi, Medgyaszay Vilma, Vaszary Piroska, Darbukát Ilona, Kökény Ilona. Békeffi, Bársony, Peti, Radó, Pártos felléptével. Le az álarccal! Revü 12 képben. — Nyáréjszaka. (4, 9). ROYAL ORFEUM. Tropikus Express Villám, revü 68 képben. Előadások kezdete hétköznapokon fél 5 és fél 9, vasárnap 3, 6 és 9 órakor. TERÉZKÖRÚTI SZÍNPAD. Egész héten minden este és vasárnap délután. Salamon Béla és Rátkay Márton vendégjátéka. Üldöznek a nők. A betörő. Ha Sekszok filmet írnak . Elrabolták a Bethlenbabyt. A tisztességes asszony. Hacsek és Sálé. (4. 9). BETHLEN-TÉRI SZÍNPAD. (Telefon: 443—76.) Minden nap 6 és 9 órakor. Kacagtató műsor Konferál: Szentiványi STEINHARDT SZÍNPAD. (Akácfa utca 4. Telefon: 429—74.) Egész héten minden este, vasár- és ünnepnap délután: Az éjjeli portás. — Darázsfészek. — Bohózatok. (Háromnegyed 5. háromnegyed 9). KOMÉDIA ORFEUM. (Jókai-tér 10.) Egész héten minden este és vasárnap délután. Rott bncsúfellépései: Miss Fregott és Pulyka címü bohózatokban. Kende Mária. Virágh, Vidos: Nagy varieté. (Fél 5. fél 9). Mozgófényképszínházak műsora BODOGRAF FILMSZÍNHÁZ (József körút 63. Telefon: József 834—75.) Hármak titka. (Dráma). — A pampák bikája. (Filmjáték). — Híradók. — Előadások kezdete hétköznapokon fél 5, egynegyed 8 és 10 órakor, vasár és ünnepnap 2 órától folytatólagosan. CORSO MOZGÓKÉPSZÍNHÁZ. (Váci utca . Telefon: Aut. 87—4—02.) önagyságú soffőrje. (Vígjáték). — Mukti a hómezőkön. (Trükkfilm). Híradók. — Előadások kezdete mindennap 4, 6, 8 és 10 órakor. CORVIN FILMSZÍNHÁZ. (József körút és Üllői-út sarok. Telefon: József 389—88 és 395—84.) Viharzó szenvedély. (Filmjáték). — Hangos Híradók. — Előadások kezdete hétköznapokon fél 6. fél 8 és fél 10. vasár- és ünnepnapokon fél 4. fél 6. fél 8 és fél 10 órakor FÉSZEK MOZGÓ (József körút 70. Telefon: 460—40.) Brigant. (Kalandorfilm). — önagysága kimenője. (Filmjáték). — Hangos Híradók. — Előadások kezdete hétköznapokon fél 5. eeryneeryed 8. és háromnegyed 10 órakor, vasárnap fél 3 órától folytatólagosan. FORUM FILMSZÍNHÁZ. (Kossuth Lajos utca 18. szám. Telefon: Aut. 897—07 és Aut. 895—43.) Ketten eery autón! (Vígjáték). Hongros Híradók. Előadások kezdete hétköznapokon 4. 6, 8 és 10. vasárnap 2. 4, 6 8 és 10 órakor. — Az első előadás minden nap fél helyárakkal. KAMARA MOZGÓ. (Dohány- és Nyár-utca sarok. Telefon: József 440—27.) Megszólalt a szivem. (Filmjáték). — Hangos Magyar Világhiradó. — Előadások kezdete hétköznapokon 4, 6. 8 és 10. vasárnap 2. 4, 6. 8 és 10 órakor. KULTUR HANGOS MOZGÓ (Kinizsi utca 16. Telefon: Aut. 861— 93.) Az ezred büszkesége. (Vígjáték). — Páris Fantomja. (Dráma). — Híradók. — Előadások kezdete hétköznapokon fél 5. 7 és fél 10, vasár- és ünnepnapokon fél 6, 5. 8 és 30 órakor.