Nemzeti Ujság, 1932. április (14. évfolyam, 73-95. szám)

1932-04-19 / 85. szám

10 SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET Ravel-est a Vigadóban Beszélgetés a világhírű­ francia zene­szerzővel (a Nemzeti Újság tudósítójától.) A modern francia zenei­rodalom egyik leg­­kiválóbi­ egyéniség© érkezett vasárnap este Budapestre. Európai hamgvarrseny­­körú­tjának során a magyar fővárosba­­látogatott el M. Ravel, a világhírű fran­cia zeneköltő, akinek hétfő estére hirde­tett szerzői estje iránt általános érdek­lő­­dós nyilatkozott meg a magyar zenei élet és társadalom körében. Alkal­romik volt beszéltes a nagynevű muzsikussal, aki hétfőn délelőtt a Vigadó termeiben rendezett próba alkalmával fogadta a Nemzeti Újság munkatársát és szívélyes közvetlenséggel nyilatkozott művészi terveiről. Kistermetű, őszhajú, rendkívül élénk és mozgékony férfi a nagy zeneszerző, akinek nevét oly gyakran emlegették együtt Debussyével és akinek társaságá­ban Marguerite Long, a párisi Conserva­toire művészképző osztályának vezető tanárnője, a legkiválóbb francia zongora­művésznők egyik®, valamint Fritz Fall, a bécsi Volksoper karnagya is Budapestre érkezett. Mindketten közreműködnek Ra­vel szerzői estjén. Madame Long a mű­vész Concertino című legújabb alkotásá­nak zongoratételét adja­­elő, amelynek egyébként ez lesz budapesti bemutatója is. Fali karnagy Ravel egyéb zenekari szerzeményeit vezényli. — Nem először járok Budapesten — kezdi a beszélgetést Maurice Ravel. — Évek óta baráti kapcsolatban állok sok kiváló magyar muzsikussal, így többek között Bartók Bélával és Dohnányi Ernő­vel. örülök, hogy végre személyesen lesz alkalmam szerepelni a magyar közönség előtt és máris a legnagyobb elismeréssel nyilatkozhatom a Magyar Filharmoniku­sok zenekarának tagjairól. Valamennyien vérbeli művészemberek, akik számára nem léteznek technikai és stílusbeli aka­dályok. A beszélgetés során elmondotta Ravel, hogy aránylag igen hosszú idő alatt, las­san és rendkívül nehezen teremti meg különböző műalkotásait. A művész, aki most töltötte be életének ötvenhe­tedik esztendejét, gyakran egy-két évig is dol­gozik egy-egy szerzeményén. Arra a kérdésre, hogy vájjon melyik a legkedvesebb műve, Ravel elmosolyodott: — Azt hiszem, még mindig a „Mada­gaszkári dalok“ — mondotta. — Bennük találom meg a legjobban önmagamat. A rövid beszélgetés után ismét a dobo­góra sietett, karmesteri pálcája meglen­dült, a zenekarból felbugtak a Concertino különös hangszínei, s a próba folyt tovább.• A Magyar Filharmóniai Társaság Ra­­vel-estje a nagyszabású művészi esemé­nyekhez méltó fényes külsőségek között zajlott le hétfőn este a Vigadóban. A mű­soron Ravel legújabb szerzeményei ke­rül­tek előadásra Marguerite Long zon­goraművésznő, Fritz Fall karnagy és a szerző személyes közreműködésével. A Couperin sírja című zenekari suite költőien finom előadása iránt csak nehe­zen melegedett fel a díszes közönség, ame­lyet azután annál jobban ragadott el Ravel egy hatalmas dinamikai hatások­kal felépített keringő­je és végül az est újdonsága, a művész háromtételes zon­goraversenye, amelynek szinte példa nél­kül álló technikai nehézségei fölött az előadó zongoraművésznő, Marguerite Long bravúros virtuozitással diadalmas­kodott. A zongoraversenyt személyesen vezénylő Ravelt a közönség a legnagyobb lelkesedéssel üdvözölte és rendkívül érde­kes alkotásának befejező tételét meg is kellett ismételnie. A műsor további részében Ravel is­mert Bob­roja és Moussorgskij !képek egy kiállításról. cárna pompás zenekari snittje került előadásra, amelyet a múlt esztendőben Dohnányi Ernő mutatott be nagy sikerrel és amelynek hangszerelése Ravel műve volt. A kitűnően sikerült szerzői est szerep­lőit a hallgatóság elhaknozta tetszésnyil­vánításokkal s az elismerésből, amely Ravel zeneszerzői invenciójának jutott, megérdemelten vette ki részét a kitűnő francia zongoraművésznő és Fritz Fall, a bécsi Népopera nagy­ráhi­vatott fiatal karnagya, aki a legtökéletesebb stílusban mindenre kiterjedő figyelemmel vezé­nyelte a szerzeményeket. (d. f.) döttségét. A Nemzeti Újság képviseletében K. Török Miklós v. főispán jelent meg. Harsányi Lajos költői székét a Mi­cha BIT, Embert, A kalapácsos ember és az őszi szán­táé elanji verseinek előadásával foglalta el, melyek frenetikus hatással voltak a nagyszá­mú, előkelő közönségre. A kiváló költőt szűnni nem akaró, zúgó tapsokkal ünnepelték s a forró ünneplés után Pekár Gyula elnök mondta el avató beszédét. Pekár elnök gyö­nyörű szavakkal méltatta a vallásos költésze­tet, melyet „kék virág“-nak nevezett. — Ritka virág! — mondotta többek kö­zött. — A modern, anyagias korban ke­vesen vannak a szárnyaló hit, az igaz ih­letű vallásos költészet apostolai. Pedig az Istenben való hit édes testvére a mú­zsák ihlette rajongó idealizmusnak. Pap az igazi költő is, amint hogy a múltak nagy és szent papjai fenkes poéták tud­tak lenni. Az volt szent és nagy Gergely a maga drámaian megrázó Dies irae- és Circumdederunt-jának a végitéleti har­sonához hasonló szövegében és énekében. Az volt a mélázóan mély Kemvis Tamás s a másik végleten fensőbb ihletű költő­nő, avilai Szent Teréz spanyolosan szen­vedélyes imáinak és elmélkedéseinek vi­harzó elragadtatásában. És vájjon van-e bűbájosabb szent lira annál, ami a fene­vadakat szeliditő s a madarakkal tár­salgó Assisi Szent Ferenc ajkairól oly mennyei malaszttá árad a Fioretti poézi­­sében. — Kedves társunk, te nagy elődök méltó utódaként vetted kézbe a hit szent líráját, hogy a katolikus vallásos költé­szet uj hangú, hivatott művelőjévé emel­kedjél. Tizennyolc köteted dicséri neve­det, melyet már a Szent István Akadé­mia is magáénak ismer. A régi hit lakik szívedben, de modern vagy teljesen, szig­­vérig rajongó szimbolista, kinek kifino­mult esztétikája nemcsak freskófestői szín pompát, hanem folyton uj tartalmat s uj formákat ad képzeletednek. Fantá­ziád plasztikus és kolorista. A liturgikus színek aranya, bíbora, lilája festi gaz­dagra elragadtatásaidat. Mert misztikus is vagy, ki „napraforgó szemmel“ nézed Isten túlvilági fényességét s a leroskadó lélek benső harcait oly drámai erővel re­­velálod, amely az olasz renesszánsz mes­tereinek szenvedelmesen mozgalmas és szinpompás vásznaira emlékeztet. Kima­gasló csúcspontja költészetednek a Hagia Sophia­e & De profundis című művei, melyeknek miszticizmusa már a meta­fizika világát is belevonja a lírai ihlet körébe. Emellett magyar pap, magyar költő vagy teljesen, de neved már is túl­­teng a határokon, műveidben a külföld nemcsak németül és franciául, hanem már olasz, lengyel és horvát nyelven is gyönyörködik. Üdvözlégy a lantoddal, a hit lantjával, nálunk, Petőfi? táborában! A hit édes szülőanyja, ihletett iskolája minden más idealizmusnak! Aki Isten­ben hisz, az hisz a hazában is, ama Petőfi magyar hazájában, kinek mi itt láng­őrző katonái vagyunk. Lépj be hozzánk, mint az ő papkatonája: az ő szellemének nevében a hit- és honszeretet méltó fan­tosaként fogadlak ez ünnepi percben a Petőfi Társaság rendes tagjául! Pekár Gyula nagy lelkesedéssel fogadott be­szédére Harsányi Lajos meghatottan vála­szolt. Az ülésen egyébként Pekár Gyula elnöki megnyitójában a Goethe centennáriummal kapcsolatosan Goethe problémákat fejtegetett. Lampérth Géza főtitkári jelentésében a társa­ság elmúlt hónapjáról számolt be, majd Te­leki Sándor mutatta be néhány sikerült Goethe-fordítását a nagy német költő dalai­ból és balladáiból. Koroda Pál Emlékeim Arany Jánosról címmel olvasta fel egy érde­kes visszaemlékezését. Ezután került sor Har­sányi Lajos székfoglalójára. Falu Tamás Gyorsírás című szellemes novellájával szóra­koztatta a közönséget. Végezetül Kiss Meny­hért Páy Ilona Osztozkodás című ügyesen fel­épített történelmi novelláját mutatta be. Harsányi Lajos székfoglalója a Petőfi Társaságban Fényes keretek között zajlott le vasárnap Harsányi Lajos Petőfi Társaság-beli székfog­lalója a Tudományos Akadémián. Az ünnepé­lyes alkalomra zsúfolásig megtelt az Akadé­mia felolvasó terme. Az előkelőségek között ott láttuk Hász István dr. tábori püspököt, Szász Károly dr.-t, Négyessy László dr.-t, Túri Béla prelátuskanonokot, Voinovich Gézát, Sik Sándort, Alszeghy Zsoltot, a Petőfi Társaság majdnem valamennyi tagját, a szerzetesren­dek képviselőit, a központi szeminárium kül­ NEMZETI ÚJSÁG ram, 12 apriBan. Senki nem kifogásolta a Világrekord című darab műsoron tartását A „Reggeli Újság“ közlésének nyomán olyan hitnek terjedtek el a közönség körében, hogy Boross Elemér „Világrekord“ című darabja, amelyet a Kamara Színház mutatott be s amely a Nemzeti Színház műsorán is szerepelt három estén keresztül, azért nem került többé színre, mert a darab sportellenes irányzatával a kultuszminiszter nem értett egyet. A cikk írója arra is hivatkozik, hogy a darab azóta nem került színre, amióta a miniszter a darab előadását, végignézte. A hétfői lap állításának igazodására magától a szerzőtől is interv­jút közölt. Ezzel a valószínőtlen hírrel kap­csolatban Hevesi Sándor dr., a Nemzeti Színház igazgatója, a következőket jelen­tette ki: — Merőben légből kapott beállításról van szó, amely ellen a leghatározottabban tiltakoz­nom kell. Az sem lehetséges, hogy ez a nyilat­kozat a szerzőtől származzék, aki tisztában van azzal, hogy a kultuszminiszter a darabot már a darab bemutatóján, március elején nézte végig s a Világrekord azóta tizennyolcszor szerepelt a műsoron a két állami színházban. Velem szemben a kultuszminiszter soha egyet­len szóval sem­­fogásolva a darab előadását s a hírnek valószínűtlenségét és alaptalanságát legjobban az a körülmény világítja meg, hogy a Ka­mara színházi előadássorozat után a da­rabot a Nemzeti Színházba is áthoztam. Merő kitalál­ás tehát minden egyéb kombináció. Baross Elemér, a Világrekord szerzője is nyi­latkozott ebben az ügyben és ezeket mondotta: — Semmiféle interjút nem ad s­a ki, senkit ilyesmiről nem informáltam. A dologról biztos tudomásom szerint szó sem volt. Nyilvánvaló ebből, hogy a hétfői lap köz­lése merő kitalálás. A Világrekord című vígjáték kétségtelen irodalmi kvalitásai el­lenére, — amelyet egyébként a Nemzeti Újság scrnszfiikája is elismert, — nem tudta megnyerni a közönség széles rétegeinek tetszését s mivel nem volt többé közönsége, azért került le a műsorról. Sem a tehetséges szerzőnek, sem a színház­nak nem tesz szolgálatot az olyan hírlapi ál­szenzáció, amely rosszakaratú pletykák hí­resztelésével akarja a közvéleményt félreve­zetni. — Tury Gyula és Révész Imre festő­művészeknek a kis állami aranyérmet adományozta a kultuszminiszter. A ma­gyar királyi vallás- és közoktatásügyi miniszter, mint a Hivatalos Lap közölte, Tury Gyula és Révész Imre festőművé­szeknek eddigi munkálkodásuk kiváló művészi értékének elismeréséül az állami kis aranyérmet adományozta. A két ki­váló és érdemeikben vallóban gazdag kép­zőművész kitüntetése művészkörökben ál­talános megelégedést keltett, mert úgy Tury Gyula, mint Révész Imre jelentős szerepet tölt be festő művészetünkben és számos szép sikerre tekinthetnek vissza. Tury Gyulla legkiemelkedőbb freerkk fes­tőink egyike, akinek nem egy alkotása örökbecsű érték© marad a magyar művé­szetnek. Révész Imre különösen mint táj­kép- és zsánerfestő ért© él azt a magas rangot, amelyet művészeti társadalmunk­ban betölt. Mind a két művészt méltán érte ez a kitüntetés, amellyel a kultusz­miniszter honorálta mun­kásságuk­at. — Siklós Albert előadása a magyar táncok­ról. Vasárnap délelőtt „Magyar táncok“ csim­mel Siklós Albert, a Zeneművészeti Főiskola tanára tartott előadást a Székesfőváros Nép­művelési Bizottságának előadássorozatában. Ismertette az első kótafeljegyzésektől nap­jainkig a magyar táncok fejlődését, amit nemcsak szóban adott elő, hanem zongorajá­tékkal is illusztrált. Az előadáson a tehetséges Zipernovszky Fülöpke hegedült. — Felber Pál magyar nótaestje. Vasárnap este a Zeneakadémia nagytermében Felber Pál, az ismert dalköltő a közönséget teljesen meghódította zengő és szívből fakadó egyszerű magyar nótáival. József főherceg írt az est­hez meleg barátsággal bevezetőt volt katoná­jához, amit Kiss Ferenc, a Nemzeti Színház tagja olvasott fel. — Gárdonyi Géza-emlékünnepet rendeztek a postások. A Postás Zene- és Kulturegyesület a Gárdonyi Társaság közreműködésével műso­ros Gárdonyi-estét rendezett. Simon Lajos megnyitóbeszédében Gárdonyiról szólt, Havas István, Koncz Dezső, Horváth Margit verseik­ből olvastak fel, B. Leimeister Józsa énekszá­mokkal, Tóth Pál hegedűjátékkal, C. Baán Jolán szavalattal szerepelt. Az Országos Pos­tászenekar if­j. Roubál Vilmos karnagy veze­tésével játszott. A kulturegyesület nevében Hencz Lajos dr. mondott köszönetet a Gárdo­nyi Társaság tagjainak közreműködésükért.­­ A Székesfővárosi Zenekar nagysi­kerű hangversenyt adott vasárnap dél­után a Vigadóban Haydn, emlékére. A második hegedűversenyt — mely ezúttal került nálunk először­­előadásra — Országh Tivadar játszotta komoly mű­vészi elmélyüléssel. Báthy Anna és Sebestyén Sándor dr. gordonkaművész produkciói szintén méltó részesei voltak a nagy sikernek. A hangversenyt Bor Dezső vezényelte gondos körültekintéssel. A közönség az összes szereplőket meg­érdemelten tapsolta. (I.) — Azra századszor. Századik előadása lesz kedden este a Nemzeti Színházban Szép Ernő Azrájának s a jubiláris előadáson is Bajor Gitt, Uray Tivadar, Gömöry Vilma, Környey Paula, Sugár Károly, Garamszeghy, Bodnár Jenő, Cseréphy, Fehér, Bartos, Onody, Gabá­­nyi és Mihályffy játsszák a főszerepeiket.­­ A zenetanárok új kulturcsoportja vasár­nap, 17-én Tellér hangversenytermében jól sikerült, nívós matinét rendezett Haydn má­sodik centenáriumának emlékére. A Haydn­­művek előadói közül különösen kitűnt a fia­tal tanári kar egyik kitűnő tagja, Pártos Er­zsébet hegedűtanár, aki két, eddig ismeretlen menüettet adott elő finom ízléssel. A kíséretet Tóth Béla zenetanár látta el művészi alkal­mazkodással. Ki kell még emelnünk a Bress­­ler Lucia, Pártos Erzsi, Rejtő Gábor által előadott zongoratriált, melyben úgy Bressler Lucia, mint a trió többi tagjai kitűnő formai érzékről, abszolút muzikalitásról tettek tanú­ságot. Haydn egyéb zeneműveit még Tibay Takács Erzsi, Höger Mária és Grünfeld Márta interpretálták a szépszámú hallgatóság hálás tetszésnyilvánítása mellett. (I.) — A Magyar írónők Körének jótékony­­célú előadása. A Magyar írónők Köre hétfőn este nyolc órakor az Otthon Kör­ben beteg és keresetképtelen írónők ja­vára vidám estét rendezett. Ez alkalom­mal színre került „Hogyan készül a va­sárnapi számi“ című jelenet, amelyet a Magyar Írónők Körének tagjai­ adtak elő. Különösen sok tapsot aratott Törökné Kovács Herman, Kosári­né Réz Lola, D. Medveczky Bella, Osváth Eszter, Soly­­mosy Bella, Ádá­m Éva, Altay Margit, Pálföldy Margit, Geöcze Anna, Gy. Czike Valéria és Janovitz Józsefné szereplése. Az előadás után tea volt. A termet zsú­folásig megtöltő közönség lelkesen tün­tetett a magyar írónők mellett. — Rigoletto a Városi Színházban. Nagy si­ker jegyében mutatkozott be a szegedi szín­ház koloratur primadonnája, Lamberg Rózsa, Gilda szerepében. A fiatal énekesnő nagy fel­tűnést keltett kulturált, intelligens énekével, üdés hangja, csillogó koloraurája staccatói, meleg előadása tomboló tapsokra ragadtatta a telt ház közönségét. — A Szinyei-Szalon beküldési határ­ideje. A Szinyei-Tavaszi Szalon bekül­dési határideje április 20-án, szerdán dél­ben két óraikor lejár. — Németh Mária és Schorr Frigyes vendég­játéka az Operaházban. A kedden színre­­kerülő Bolygó hollandi címszerepében, to­vábbá a csütörtöki Walkürben, mint Wotan Schorr Frigyes kamaraénekes lép fel, Németh Mária pedig szerdán a Hunyadi Lászlóban Erzsébet szerepét énekli. Angyalt vettem feleségül Énekes játék a nők dicséretére 6 képben — Bemutató szombaton Mihhály-szinh­ász Színházak heti műsora OPERAHÁZ. Kedd: Bolygó hollandi (A. 26); szerda: Hunyadi László (Bérletszünet); csütörtök: Walikür (E. 18. fél 7); péntek: Nincs előadás: szom­bat: Don Juan (G. 18.); vasárnap este: A patikus. Székely Fonó (F. 18.). (Fél 8). NEMZETI SZÍNHÁZ. Kedd: Azra. szerda­: Mohács után. Magyar asszony (D. bérlet): csü­törtök: Süt a nap: péntek: A három testőr (AJ; szombat: Faust (K 32.); vasárnap délután: Gyöngykaláris: vasárnap este: Az ember tragé­diája. (3. fél 8). KAMARASZÍNHÁZ. Csütörtök: Porcallán. VÍGSZÍNHÁZ. Kedd: Angliai Erzsébet. szerda, csütörtök: A méltóságos asszony trafikja; péntek: Angliai Erzsébet: szombat: A méltóságos asszony trafikja; vasárnap délután: Angliai Erzsébet: este: A méltóságos asszony trafikja. (Fél 4. 8). VÁROSI SZÍNHÁZ. Egész héten minden este ás vasárnap délután: Vőlegényem a gazember. (3. fél 8). KIRÁLY SZÍNHÁZ. Szombat: Angyalt vettem feleségül; vasárnap délután: Vizsgaelőadás; vasár­nap este: Angyalt vettem feleségül. 3. 8). BELVÁROSI SZÍNHÁZ. Kedd: A torockói menyasszony; szerda: Főpróba; csütörtök, péntek, szombat: Egy kis senki; vasárnap délután: A to­­rockói menyasszony; este: Egy kis senki. (Fél 4,8) FŐVÁROSI OPERETTSZÍNHÁZ. Kedd, szerda, csütörtök, péntek: Régi orfeum; szombat: Szibill; vasárnap délután: Régi orfeum; este: Szibill. (Fél 4, 8). MŰVÉSZ SZÍNHÁZ. Egész héten minden este és vasárnap délután: Tűzmadár. (4, 8). ANDRÁSSY-ÚTI SZÍNHÁZ. Egész héten min­den este és vasárnap délután: Huszár Pufi, Med­­gyaszay Vilma, Vaszary Piroska, Darbukát Ilona, Kökény Ilona. Békeffi, Bársony, Peti, Radó, Pár­tos felléptével. Le az álarccal! Revü 12 képben. — Nyáréjszaka. (4, 9). ROYAL ORFEUM. Tropikus Express Villám, revü 68 képben. Előadások kezdete hétköznapokon fél 5 és fél 9, vasárnap 3, 6 és 9 órakor. TERÉZKÖRÚTI SZÍNPAD. Egész héten minden este és vasárnap délután. Salamon Béla és Rátkay Márton vendégjátéka. Üldöznek a nők. A betörő. Ha Sekszok­ filmet írna­k . Elrabolták a Bethlen­­babyt. A tisztességes asszony. Hacsek és Sálé. (4. 9). BETHLEN-TÉRI SZÍNPAD. (Telefon: 443—76.) Minden nap 6 és 9 órakor. Kacagtató műsor Kon­ferál: Szentiványi STEINHARDT SZÍNPAD. (Akácfa utca 4. Tele­fon: 429—74.) Egész héten minden este, vasár- és ünnepnap délután: Az éjjeli portás. — Darázs­fészek. — Bohózatok. (Háromnegyed 5. három­negyed 9). KOMÉDIA ORFEUM. (Jókai-tér 10.) Egész héten minden este és vasárnap délután. Rott bncsúfel­­lépései: Miss Fregott és Pulyka címü bohózatok­ban. Kende Mária. Virágh, Vidos: Nagy varieté. (Fél 5. fél 9). Mozgófényképszínházak műsora BODOGRAF FILMSZÍNHÁZ (József körút 63. Telefon: József 834—75.) Hármak titka. (Dráma). —­ A pampák bikája. (Filmjáték). — Híradók. — Előadások kezdete hétköznapokon fél 5, egynegyed 8 és 10 órakor, vasár és ünnepnap 2 órától foly­tatól­a­gos­an. CORSO MOZGÓKÉPSZÍNHÁZ. (Váci utca . Te­­lefon: Aut. 87—4—02.) önagyságú soffőrje. (Víg­játék). — Mukti a hómezőkön. (Trükkfilm). Híradók. — Előadások kezdete mindennap 4, 6, 8 és 10 órakor. CORVIN FILMSZÍNHÁZ. (József körút és Ül­lői-út sarok. Telefon: József 389—88 és 395—84.) Viharzó szenvedély. (Filmjáték). — Hangos Híradók. — Előadások kezdete hétköznapokon fél 6. fél 8 és fél 10. vasár- és ünnepnapokon fél 4. fél 6. fél 8 és fél 10 órakor FÉSZEK MOZGÓ (József­ körút 70. Telefon: 460—40.) Brigant­. (Kalandorfilm). — önagysága kimenője. (Filmjáték). — Hangos Híradók. — Előadások kezdete hétköznapokon fél 5. eeryneeryed 8. és háromnegyed 10 órakor, vasárnap fél 3 órá­tól folytatólagosan. FORUM FILMSZÍNHÁZ. (Kossuth Lajos­ utca 18. szám. Telefon: Aut. 897—07 és Aut. 895—43.) Ketten eery autón! (Vígjáték).­­ Hongros Híradók. Előadások kezdete hétköznapokon 4. 6, 8 és 10. vasárnap 2. 4, 6 8 és 10 órakor. — Az első előadás minden nap fél helyárakkal. KAMARA MOZGÓ. (Dohány- és Nyár-utca sa­rok. Telefon: József 440—27.) Megszólalt a szivem. (Filmjáték). — Hangos Magyar Világhiradó. — Előadások kezdete hétköznapokon 4, 6. 8 és 10. vasárnap 2. 4, 6. 8 és 10 órakor. KULTUR HANGOS MOZGÓ (Kinizsi­ utca 16. Telefon: Aut. 861— 93.) Az ezred büszkesége. (Víg­játék). — Páris Fantomja. (Dráma). — Híradók. — Előadások kezdete hétköznapokon fél 5. 7 és fél 10, vasár- és ünnepnapokon fél 6, 5. 8 és 30 órakor.

Next