Nemzeti Ujság, 1932. május (14. évfolyam, 96-118. szám)

1932-05-21 / 111. szám

10 NEMZETI ÚJSÁG Szombat, 1932 május 21 KÖZGAZDASÁG A malmok a lisztet csereüzletre akarják fölhasználni Teljesen megszűnt a lisztexport - Körülbelül 400.000 méter mázsa liszt eladatlan . Az országban már nincs fölösleg az új termés fel­dolgozásáig A lisztkivitel már a múlt esztendőben igen nagy mértékben visszaesett. Míg 1930-ban még 2,37 millió métermázsa lisz­tet exportáltak a magyar malmok, a múlt esztendőben már csak alig 1,3 millió métermázsát tudtak a külföldön elhe­lyezni. Emellett a liszt világpiaci ára is érzékenyen csökkent, úgy hogy az ex­portált lisztért tavaly már csak 32 millió pengő értékű valuta jött az országba, míg az előző évben az exportból a mal­mok 83 millió pengőnél többet vettek be. Az idén az év első negyedében a külföldi piacok elzárkózása következtében még erősebben csökkent az export, amennyi­ben az idén három hónap alatt mindössze 131.186 métermázsát sikerült a külföldön elhelyezni, a tavalyi 758.303 métermázsá­­val szemben, így azután a malmok az idén az év első negyedében mindössze 3,51 millió pengőt vettek be, a múlt évi 5,8 millió pengővel szemben. Tekintettel arra, hogy a lisztexport túl­nyomó része nullás liszt, amelynek fo­gyasztása a belföldön is­­ lényegesen visszaesett a közönség vásárlóerejének gyengülése miatt, a malmok nullásliszt­­készlete igen erősen megnövekedett. Kö­rülbelül 100.000 métermázsára becsülik ezt az eladatlan lisztmennyiséget, amelynek értékesítése most a malmok legnagyobb gondja. A malomkartel éppen ezért a Nemzeti Bankhoz fordult segítségért. Rá­mutatott arra, hogy a lisztexport most teljesen stagnál és semmi kilátás sincsen arra, hogy valutáért lehessen a külföldön lisztet eladni. Ellenben a malomkartel előadása szerint a lisztet nagyon jól fel lehetne használni kompenzációs üzletekre és cserébe olyan külföldi árukat és nyersanyagokat lehetne behozni, amelye­kért valutával kell fizetni, így tehát a lisztnek kompenzációs üzletekre való fel­­használása végeredményben valutameg­­takarítást jelent. A malomkartelnek ez az előterjesztése most az illetékes körök tanácskozásának tárgya. Mindenesetre figyelembe kell venni azt, hogy az a búza- és lisztmeny­­nyiség, amely még az országban van, már csak arra elegendő, hogy az új termés feldolgozásáig a belföldi szükségletet fe­dezze. Az új búzát október előtt alig lehet megőrölni, tehát öt hónap múlva lesz csak liszt az új búzából. A liszt-csereüzlet engedélyezésénél tehát gondot kell for­dítani arra, hogy a lisztexport következ­tében ne dráguljon meg a liszt, nehogy a belföldi­­ fogyasztók legyenek kénytelenek a lisztkivitelt megfizetni. Csak nészárny éviért iránt élénkült meg a kereslet az értéktőzsdén Az értéktőzsdén a hivatalosan jegyzett ér­tékek piacán a forgalom jelentéktelen volt és túlnyomó részben csak névleges jegyzések történtek, amelyek a legutóbbi árnk­rón mozog­tak. A hivatalosan nem jegyzett kötvények és zálogleveleik piacán egyes záloglevelek iránt megélénkült a kereslet s hírek szerint a bankok vásárolták volna a zálogleveleket, amelyeknek árfolyama emelkedett is. A rész­­vénypiac továbbra is lanyha maradt és a fa­vorizált értékeiket is csak árengedménnyel le­hetett elhelyezni. Az aranypiacon a Napóleon érmék iránt volt tapasztalható élén­kebb ke­reslet A szí­óarany vásárlása csökkent, úgy­hogy a szióarany árában nem is történt vál­tozás. Hivatalos árfolyamok (zárójelben a zá­ró árfolyamok): Hat százalékos állami pénztár­jegy 100 (100—101) százalék, Hadikölcsön 6 százalékos I—V. kibocsátású (0.08—0.09, Hadi­kölcsön 5 és fél százalékos IV. kibocsátású (0 06—0 06), Hadikölcsön 5 és fél százalékos V kibocsátású (0.05—0.06), Hadikölcsön 5 és fél százalékos VIII. kibocsátású (0.05—0.06) százalék. Május 31-én lesz a tőzsde közgyűlése. A czstetanács ma délben tartott ülésében el­­­tár­ozta, hogy a tőzsde idei rendes közgyű­­ése május 31-én délután 4 órakor tartassák a.tf'ig s egybe® megál­lapította a "közgyűlés elé terjesztendő s az 1931. évről szóló jelentése­ik szövegért. A közgyűlés tárgysorozatának ,166 pontja a tanács évi jelentésének előtör­jesztése, második pontja öt tőzsdetmacsos választása. Harmadával csökkent Franciaország külke­reskedelme. Parisból jelentik. Az idei év első négy hónapjának külkereskedelmi mérlege hí­­ven visszatükröző, a gazdasági válságot,­­ alól most már Franciaország sem tudja ki­­vonni magát. A francia kormány szigorú kon­­tingentálási politikája az egész francia kü­l­kereskedelmet megbénította. A külkereske­delmi forgalom az előző év megfelelő idő­szakához képest nem kevesebb, mint 36 száza­lékkal csökkent: az árubehozatal 55 százalék­kal, az árukivitel pedig 38 és fél százalékkal. A szigorú behozatali korlátozások tehát vég­eredményben azt eredményezték, hogy a kü­l­­földi államok ellenrendszabályai folytán a francia árukivitel még jobban összezsugoro­dott, mint az árubehozatal. A behozatal ér­téke 10,105 millió frank volt, szemben a múlt év megfelelő időszakának 15.711 milliós beho­zatalával, az árukivitel értéke pedig 7.037 millió frank (a múlt évben 11.270 millió). Három milliárd dollár új hitel az amerikai üzleti életnek. A newyorki Federal Reserve Bank jelenti, hogy vezető bankárokból és gyá­rosokból fontos bizottság alakult a Federal Reserve Bankok által felszabadított tőkéknek az üzleti forgalomban való hasznosítására. A jelentés szerint Amerika bankjainak tartalék­­feleslege meghaladja a 300 millió dollárt, ami 3000 millió dollár hitel alapjául szolgál. Szanálni kellett egy nagy angol bankot. Londonból jelentik: Az egyik angol bankcso­port a Bank of England vezetése alatt át­vette az angol tulajdonban lévő England- South Amerika Bank hétmillió font, a nitrát­­iparban levő követeléseit. Ezzel szemben ugyanilyen összegű, látra szóló tartozása alól mentette fel a bankot. Az említett követelések a jövőben a bankbetétek és a felek egyéb kö­vetelései után következnek. A bank tőkéjének megfagyasztása következtében nehézségekkel küzdött úgy, hogy fíz font névértékű részvé­nyei 6 pennyre zuhantak le, de a segélyakció következtében ismét magukhoz tértek. A Baross Szövetség a közszállításoknál fize­tendő kötbérek enyhítését kérte. A Baross Szövetség felterjesztést intézett a kereskede­lemügyi miniszterhez, amelyben rámutatott arra, hogy a hatóságok az utóbbi időbeni eréllyel szereznek érvényt a vállalkozókkal szemben a közmunkák határidőtul­lépései ese­tére kikötött kötbérfizetési kötelezettségek­nek. Mivel az ilyen határidőtúllépések igen gyakran a vállalkozó hibáján kívül álló kö­rülmények folytán állnak be, a Baross Szö­vetség arra kérte a minisztert, hogy a köt­­bérre vonatkozó szabályokat enyhítse s köte­lezze a hatóságokat, hogy a közmunkák kiírá­sánál műszaki szempontból megfelelő határ­időket írjanak elő s a kikötött kötbér álljon arányban a túllépés által okozható kárral, to­vábbá, hogy a munkálatok ellenőrzésével meg­bízott közegek idejekorán figyelmeztessék a vállalkozót a bekövetkezhető határidőtúl­é­­pésre. A Gazdasági Világ, Kármán Aladár kitűnő közgazdasági lapjának legújabb száma fel­öleli cikkeivel, riportjaival és adataival az összes aktuális magyar gazdasági eseménye­ket és nemzetközi problémákat. Szerkesztőség és kiadóhivatal V., Fálk Miksa­ utca 7., tele­fon: Aut. 156-70 Deviza- és valutapiac. A Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamai. Devizák: Amster­dam 231.75—232.95, Belgrád 10.03—10.13, Berlin 135.80— 136.60, Brüsszel 80.30—80.80, Bukarest 3.41—3.49, Kopenhága 114.40—115.20, London 20.95—21.15, Milánó 29.34—29.54, Newyork 571— 574, Oszló 104.60—105.40, Paris 22.33—22.47, Prága 16.96—17.04, Szófia 4.08—4.19, Stockholm 106.60—107.40, Varsó 64.10—64.50, Zürich 110.80-111.40. — Valuták: Angol font 21—21.40, belga 80.20— 80.80, cseh korona 17—17.10, dán korona 114.20— 115.20, dinár 9.95—10.07, dollár 570.50— 573.50, francia frank 22.30—22.50 holland fo­rint 231.55—232.95, lengyel zloty' 64-64.50, lei 3.46—3.56, leva 4.06—4.19, lira 29.24—29.54, né­met márka 135.70—136.60, norvég korona 104.40 —105.40 svájci frank 110.70—111.40, svéd ko­rona 106.40—107.40. — Berling kliring árfo­lyama 136.20, Paris kliring árfolyama 22.401. Bécs kliring árfolyama 80.454. Bécs, május 20. (Devizazárlat.) Bu­dapest 124.295, Amsterdam 287.80—289.40, Belgrád 125.16, Berlin 169.20—170.20, London 25.95— 26.15 Milánó 37-37.20, Newyork 709.20—713.20, Paris 28.02—28.18, Prága 21.04—21.16, Zürich 138.80— 139.60, Berlin, május 20. (Devizazárlat.) London 15.43—15.47 Newyork 4.2090—4.2170, Amsterdam 170.93—171.27, Bukarest 2.5240—2 5300, Milánó 21.67—21.71, Belgrád 7.4230—7.4370, Páris 16.60 és fél—16.64 és fél, Prága 12.46 és fél—12.48 és fél, Zürich 82.34—82.50, Bécs 51.95—52.05, Zürich, május 20. (Devizaforgalom.) Páris 20.16, London 18.77, Newyork 510.75, Milánó 26.30, Amsterdam 207.30, Berlin 121.90, Prága 15.15, Belgrád 9.05, Bukarest 3.06. Prága, május 20. (Devizazárlat.) Budapest 587.50—589.50 névleg, Amsterdam 1366.50— 1370.50, Belgrád 59.12 és fél—59.37 és fél, Berlin 804.50—807, Bukarest 20.10-20.30, Zürich 658.50 —660.50, London 123.32 és fél—123.92 és fél, Milánó 174.10—174.90, Newyork 33.65—33.75, Páris 132.79—133.19, Bécs 473.12 és fél—474.62 és fél. Kényszeregyezségek. A törvényszék Löwi Ida (Krisztina krt 34.) játékára kereskedő el­len megindította a kényszeregyezségi eljárást Vagyonfelügyelő Kell József dr. ügyv. Köve­telések bejelentése június 8-ig az OHB-nél. • Lésinger Ferenc Turul Női Kalapipar (Ki­rály­ u. 23.) kényszeregyezségi ügyében június 16-án, délelőtt 11 órakor lesz tárgyalás Kunszt Győző dr. törvényszéki bírónál. • Külföldi értékpapírpiacok Bécs, május 20. (Értéktőzsde.) Az üzleti hét végén a mai értéktőzsde forgalma szü­k kere­tek között mozgott. Zárlatkor gyengébb árfo­lyamok voltak túlsúlyban.­­ Zárlat: Állam­­vasút els. 40.50, D. Sz. Adria el.s. 48.50, 4 száz. Kassa-Oderberg 16.25, Phoenix 215, W. Bank­verein 11, Niederöst. Bs. 100, Ost. National­­bank 136, Dunagőzhajózési 4.20, D. Sz. Adria 13.05, Államvasút 14.50, Berlin, május 20. (Értéktőzsde.) A tegnap esti valamivel jobb frankfurti tőzsde után mára itt is kisebb emelkedéseket vártak, azonban már a nyitási árfolyamok is csaló­Csehországban új komlótörvényt készítettek. A cseh földművel­ésügyi minisztérium tör­vénytervezetet dolgozott ki, amely hivatva van az 1921-es törvény rendelkezéseit megvál­toztatni és a komlótermelést szabályozni. A tervezet szerint a forgalomba kerülő komló származási helye kötelezőleg megjelölendő. 1933-tól kezdve minden komlótermelő köteles minden év június végéig a komlóval bevetett területét bejelenteni. A földmivelésügyi mi­niszternek jogában áll a termelők központi szervezetének meghallgatása után a komlóval bevetendő területek kiterjedését szabályozni. Új komlóterületek csak külön engedéllyel lé­tesíthetők, de csakis az esetben, ha egy régi komlóterület megszűnik. Az országos gazdatiszti kongresszus és a nagybirtokosok. Az országos gazda­tiszti kon­gresszus, melyet a Magyar Gazdatisztek és Erdőtisztek Országos Egyesülete június 5-én József főherceg fővédnöksége és tizennyolc nagybirtokos védnöksége alatt rendez Buda­pesten, nemcsak a magyar gazdatiszti kar körében keltette fel a legnagyobb érdeklődést, de a birtokosok is érdeklődéssel tekintenek a kongresszus elé, mert ettől várják annak a tehernek a megváltását, amely eddig a házi nyugdíjbiztosítás révén reájuk nehezedett. A nagybirtokosoknak is az az óhaja, hogy egy létesítendő gazdatiszti nyugdíjintézet kötelező alakban lássa el a nyugdíjbiztosítást, amelyet a társadalombiztosításról szóló törvény be­ígért. Az agrárképviselők közül többen fel is szólalnak a kongresszuson. A kongresszus előkészítő bizottsága (Budapest, EK., Üllői­ út 25.) felkéri a gazdatiszteket, hogy akik a részvételre még nem jelentkeztek, okvetlenül tegyék meg hogy a belépő igazolványt meg­­küldhessék. Romániában veszedelmesen terjed a kolum­­bácsi légy. Románia egyes helyein nagy ra­jokban jelent meg a kolumbácsi légy. A ve­szedelmes szunyogfajta milliószámra lepi el a szabadban legelésző szarvasmarhákat és egyéb háziállatokat, erős szivókájával sebet üt bő­rükön s az igy támadt sebeket percek alatt tenyérnyi, sőt ennél is nagyobb foltokra szé­lesíti­k, úgy hogy az állatok a vérveszteség- dást okoztak, a mennyiben %—1%-ig ala­csonyabbak a tegnapiakhoz viszem gátra. A tőzsdeidő vége felé újból kisebb gyengülés állott be és az összes piacokon 1 százalékos árveszteségek voltak észlelhetők. — Zártai: Osztr. ar. jár. 4 száz. C. C. 7.8, Osztr. kor. jár. 4 száz. M. Áll. k. 1914-es 5 és háromnyolcad, Magy.­ar. j. 4 száz. 5 és egynyolcad, M. AU- k. 4 száz. 1910-es 5 és egynyolcad, Budapesti ködösöm 1914-es 26.25, Bor­. Hand. Qes. 84, Coram. und Privat Bank 17, Darmstadter 19.50, Deutsche Bank 35, Dresdner Bank 19.5, Reichsbank 115, AEG 22 és háromnyolcad, Bem­berg 34,­­ G. Farben 90 és egynegyed, Gesfürd­ 49 és hétnyolcad, Harpen 6r 39, R. Braunkohle 155.5, R. Stahl 39 és hétnyol­cad, Siemens 107, Stahlwerke 15.75. Genf, május 28. (Értéktőzsde.) Budapesti kölcsön 91. Frankfurt, május 20. (Esti értéktőzsde.) Az esti tőzsdén némi javulás mutatkozott, a for­galom azonban csak egyes értékekre szorítko­zott.­­ Zárlat: Dannstoedter 19 és fél, Deutsche Bank und Disconto 35, Gelsenkirchen 41, Phoenix 17 és fél, Rhein, Braunkohle 155 és fél, AEG. 22 és fél, I. G. Farben 90 és öt­­nyolcad, Nondd, Lloyd 12 és egynyolcad. Newyork, május 20. (Értéktőzsde.) A piacon az irányzat nyitáskor barátságos volt, miután tudni vélték, hogy több nevesebb bankár és vezető iparférfi részt vesz a Federal Reserve Bankok ama akciójában, melynek célja a hitelkeretek kibővítése révén minél nagyobb összegeket juttatni a gazdasági élet vér­keringésébe. Általában véve azonban az ár­­javulások voltak túlsúlyban. Norfolk 2% dol­lárral drágult. A tőzsde tartott irányzattal zárult. — Zárlat: Italian Publ. 87, Allied Che­­ mioal 5314, Amerd«. Oan. 3714. Amerlc. Smelt. 8%, Americ. Sugar 76%, Amerlc. Települ. 95%. Amerlc. Tobacco 57%, Anaconda Copper 1%, Atchison Topeca 28%, Baldwin Loc. 63%, Bal­timore and Ohio 5%, Betlehem Steel 12%, Can. Pac. 10%, Chase National Bank 27%, Chesapeake and Ohio 14%, Chrysler 6%. Consol Gas 45%, Delaware and Hudson 58%, Eastman Codak 42%, Gen. Elefctric 13%, Gen. Motors 10‘A, Hudson Motors 83%, Intem Han­­wester 7Vs, Intern. Telepih. 3%, Missouri Pae. 2, National City Bank 10, Newyork Central 11%, Norfolk and Western 76, Northern Pac. 7%, Paramount Publ. 1%, Pensylvania R. R. 9%, Radio Corp. 3%, Royal Dutch 16, Stand. Oil 24%, Socony Vacuum Oil 8%, Southern Pac. 8%, Southern R. 3%, Union Pac. 41%, U. S. Rubber 2%, U. S. Steel 28%. A forga­lom 800.000 darab részvény volt. Fémpiac London, május 20. (Fémtőzsde.) Réz, ón és horgany tartott, ólom lanyhuló. Vörösréz standard 28—28%, 3 hónapra 28 %—28%, lesz. árf. 28, elektrolyt 32—33%, best. ser. 30%— 31%, ón standard 124%—121%, 3 hónapra 127 —127%, lesz. árf. 124%, banca ón 136%, straits 129, ólom külföldi prompt 10%%, 3 hónapra 10%, lesz. árf. 10%, horgany prompt 12%, 3 hónapra 12 15/16, lesz. árf. 12%. — Nem­hivatalos jegyzések: ezüst prompt 16%, kés. száll. 13/16, arány 113,3, platina 211, öntöttvas 58%, réz strong sheets 63, aluminium bel- és külföldi 95, antimon regulus 42—42%, nikkel belföldi 225—230, külföldi 237—238, higany 14, antimon kínai 18—18%, Wolfnamérc 11%, fe­hérbádog 14%—­15%, vörösréz szulfát 17%— 17%. MEZŐGAZDASÁG Rövidesen beható tanácskozások indulnak meg a gabonaértékesítés megoldásáról Újból felszínre került a gabonamonopólium terve A gabonaértékesítés problémája, ami­óta régi piacainkon a tengerentúli búza versenyével állunk szemben, állandóan a felszínen van és a probléma körül meg­indult vitáik és tanácskozások egyre szé­lesebb mederbe terelik gazdasági éle­tünknek ezt az elsőrangú kérdését. Kü­lönösen akkor foglalkoztatja a szakem­bereket a búzaértékesítés problémájának kérdése, amikor küszöbön van az új ter­més betakarítása és annak elfogadható áron történő értékesítése ellen merülnek fel aggályok a termelők körében. Kétségtelen, hogy az eddig meg­valósí­tott tervek, amelyek a búzaértékesítés kedvezőbb menetére és folyamatosságára vonatkoztak, csak egyes részletkérdése­ket oldottak meg, de magát a búzaproblé­­mát, tehát azt, hogy a gazda számára a nyugodt termelést lehetővé tegyék, egy lépéssel sem vitték előbbre. A külföld számos országában a gabonaértékesítés nehézségeinek leküzdésére monopóliumot vezettek be és kétségtelen, hogy ez­­ a rendszer egyes országokban be is vált, más országokban viszont nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Ha azt vizs­gáljuk, hogy a monopólium milyen or­szágokban vezetett eredményre, akkor megállapíthatjuk, hogy a monopólium ott vert gyökeret, ahol nem termelnek annyi gabonát, amennyi a belföldi szük­séglet ellátásához elégséges. A svájci ga­­b­onamo­n­o­p­óli­um, az úgynevezett Ge­treidhe Verwaltung könnyen tudja szabá­lyozni a belföldi árszínvonalat, mert hi­szen Svájc nem termel annyi búzát, amennyire összesen szüksége van. Azok­ban az országokban ellenben, amelyek gabonatermésük nagy részét exportálni kénytelenek, a gabonamonopólium nem vezetett eredményre. Nálunk is többször vetődött a felszínre a gabonamonopólium terve, azonban ná­lunk ilyen tervekről még hallani sem szeretnek és azt már az első pillanatban a kereskedelem ellen irányuló merénylet­nek minősítik, pedig bizonyos, hogy a fejlődés iránya azt mutatja, hogy a mos­tani értékesítési, piaci és egyéb viszo­nyok között új lehetőségeket és megol­dási módokat kell keresni a gabonaérté­kesítésre. Sokan azért szállanak síkra a monopóliumos megoldás mellett, mert szerintük egy szakszerűen vezetett, ko­moly alánokon nyugvó monopólium az értékesítésen túlmenően magára a ter­melésre is irányító hatással lehet. A gabonaértékesítés rendezésénél két megoldást szoktak emlegetni. Az egyik az előbb említett monopóliumos megol­dás, a másik a szövetkezeti megoldás. A nyugati országokban és a tengerentúl, ahol a szövetkezeti mozgalom régibb ke­letű, ahol már nagyobb sikerekre tekint­het vissza és nagyobb tömegeiket tudott megnyerni a maga számára, ott a szö­vetkezeti forma dominál. Nálunk ellen­ben, ahol a szövetkezeti szervezkedésre még nevelni kell az embereiket, a mi vi­szonyainkhoz tehát más megoldási módo­zatok kellenek s ezek között a módozatok között első helyen emlegetik a monopó­liumos megoldást. Az elmúlt években több tervezetet dol­goztak már ki monopólium útján történő gabonaértékesítésre. Az Országos Ma­gyar­ Gazdasági Egyesület, úgyszintén az Országos Mezőgazdasági Kamara meg is vitatta ezeket a s­zervezeteket, amelyek számszerűen és részletesen is kifejtették a . m­ ° n ° po ti ti mate megold­ás előnyeit és közölték azt az összeget is, amely a mo­nopólium megvalósításához, illetően funkciójához szükséges. Most az új ter­més betakarítása előtt a buzamonopó­­lium és a vele kapcsolatos buzacentrálé tervezetével újból behatóan foglalkoznak-e a gazdasági körökben és a felsőház agrárblokjának­­ egy része a buzamonopó­­lium bevezetésében, illetően a buzacen­­trális megalkotásában látja a búzaértéke­sítés problémájának megoldási módját. Mivel a monopólium bevezetése nagyon igénybe venné az álamkincstárt, erre pe­dig a mostani súlyos pénzügyi viszonyok mellett az államnak nem is áll a meg­felelő összeg rendelkezésére, a gabon®­­monopolium hívei az általános gabona­­monopólium helyett egyelőre az export­­monopólium bevezetését tartják célirá­nyosnak. Ezzel a tervvel szemben azon­ban sokan arra az álláspontra helyez­kednek, hogy az exp­ortmonopóliumot egymagunkban nem tudjuk eredménye­sen megvalósítani,a rovat ahogy nem tudta megoldani Jugoszlávia sem. Az export­­monopólium csak abban az esetben lenne eredményes, ha a dunai gabonatermelő és exportáló államok egységesen oldanák meg ezt a kérdést, amire vonatkozóan egyébként az elmúlt években már tör­téntek is lépések. A motet felszínre került tervekkel kapcsolatosan a közeli napok­ban nagyobb szabású értekezletet tarta­nak, ahol újból megvitatják, várjon ezek a tervek megértek-e a megvalósításra, vagy pedig új utakon kell keresni a ga­bonaértékesítés problémájának megoldá­sát.

Next