Nemzeti Ujság, 1932. július (14. évfolyam, 144-169. szám)

1932-07-01 / 144. szám

Péntek, 1932 július 1. NEMZETI ÚJSÁG A miniszterem­ ismertette az egységes pártban nyári és őszi programját 71 gazdasági rekonstrukció nem szorítkozz t­mjuk a dunai államokra . Semmit sem fogadunk el, ami a beszerelés egyenlőtlen­ségének fennt­artását jelenti Betgen a kormány és a többségi párt viszonyáról (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Az egységes párt csütörtöki értekezletén Festhy Pál pártelnök megemlékezett a­ Kormányzó autóbalesetéről és a párt leg­őszintébb igazi örömének adott kifejezést a Kormányzó szerencsés megmenekülése alkalmából. Ezután felolvasta Rother­­mere lord táviratát, amelyben a lord meg­köszöni a pártnak, hogy üdvözölte őt ab­ból az alkalomból, hogy a magyar revízió érdekében a lausannei konferencia meg­kezdése előtt lapjában MacDonaldhoz fel­hívást intézett. Festhy Pál ezután visszapillantást ve­tett az elmúlt politikai évre. A pártelnök javaslatára elhatározták még, hogy a nyári szünetben kéthetenként megbeszé­lést tartanak az általános helyzet és a teendők megvitatására. Károlyi Gyula gróf miniszterelnök szó­lalt fel ezután. Hangsúlyozta, hogy kor­mányra jutása után kabinetjének az volt a kitűzött célja és legsürgősebb teendője, hogy a budget egyensúlyát helyreállítsa, kiegyensúlyozott költségvetést terjesszen be a következő évre és meghozza­­ azokat az intézkedéseket, amelyek a pengő állan­dóságát voltak hivatva biztosítani és le­hetővé tették az infláció veszedelmének elkerülését.­­ Ezek a célok, amint azt a parlament mindkét háza több ízben is kimondotta, elsődleges fontosságúak voltak. A kor­mánynak sikerült feladatának ezt a részét megoldania és az említett célok a jövőre is biztosítottnak látszanak. De nem sza­bad szem elől téveszteni, hogy a nehezen, nagy áldozatok révén egyensúlyba hozott költségvetés egyelőre még csak papíron van meg és hogy a kormánynak céltuda­tosan a legrigorózusabban és néha talán könyörtelenül is ragaszkodnia kell a papi­roson összeállított költségvetés keretei­hez, mert csak így valósulhat meg mindaz, ami a költségvetés egyensúlyának a fenn­állásához fűződik. Az egyensúlyba hozott budget szilárd talajáról nem szabad le­csúsznunk a bizonytalan lejtőre és ha erő­sen meg akarunk állni, akkor meg kell, hogy tudjuk tartani a költségvetés kitű­zött méreteit. Ezért a legbehatóbban kéri a párt tagjait, hogy ebben az irányban ők is legyenek a kormánynak segítségére. Érthető, hogy az ország minden rétegé­ben, a nagyközönségben és ennélfogva a párt tagjaiban is fel fog merülni az a gondolat, hogy olyan kívánalmakkal for­duljanak a kormányhoz amelyek a bud­­gethez való ragaszkodás tekintetében egyik vagy másik oldalról engedménye­ket vonnak maguk után. A kormány kénytelen lesz ezek elől a kérések elől a legrigorózusabban elzárkózni mert ha­ ezt nem teszi, akkor egész munkája hiába­való volt, már­pedig az eddig elért ered­ményeket nem szabad a kormánynak koc­káztatnia. Nem azért lesz kénytelen a kor­mány elzárkózni, mintha nem volna ér­zéke az egyes méltányos kívánalmak iránt és mintha makacsul szembe akarna helyezkedni a közkivánalmakkal. De szem előtt kell hogy tartsa az általános közér­deket és a legfőképpen biztosítandó ered­ményt s éppen ezért bármennyire nehe­zére esik is majd, hogy szigorúan ragasz­kodjék a megállapított tételekhez, azoktól nem lesz módjában eltérni. — Lehetséges, hogy parciális érdekek szempontjából, vagy talán népszerűség miatt a kormánynak ezeket a rigorózus intézkedéseit kikezdik bizonyos oldalról. Érthető is az ilyenfajta eljárás az eljárás az ellenzék részéről, hiszen az ellenzék mindig abban a könnyebb szerepben volt,­­ és ez így is lesz mindig —, hogy kriti­zálhatott, kihasználhatta az elégületlensé­­get ígéreteket tehetett, mert azok beváltá­sáról úgysem neki kellett gondoskodni. Volt már eset arra, a magyar politika tör­ténetében, hogy az ellenzék, amikor kor­mányra jutott, még azokat a követelése­ket sem valósította meg, amelyekért utcai harcokat is provokált, de félretette azo­kat. Ezen csodálkozni nem lehet, rossz­néven venni nem lehet, valószínű, hogyha mi volnánk az ellenzéki oldalon, mi is beleesnénk az ellenzéknek ebbe a régi hi­bájába. Ám ezt a könnyű és a népszerű­ség szempontjából hálás szerepet a kor­mány és a kormánypárt nem­­vállalhatja; akármennyit is feláldoz a népszerűségé­ből a párt, akármennyi szidalomnak is lesz kitéve, kell hogy lelkiismeretétől ve­zettesse magát és kizárólag az ország ér­dekét, a közérdeket tekintse és ha felada­tába belebuknék, akkor is tiszta lelkiisme­rettel és nyugodtan távozhasson. Ki megy Li ? A kormánynak a parlamenti szünet alatt előreláthatólag egyáltalán nem lesz szünete, sőt valószínűleg nagyon sok és fontos kormányzati elfoglaltsága lesz. Ma kaptuk meg a hivatalos meghívót Lau­­sanneba, ahova a legközelebb kiutazik egyelőre a külügyminiszter, azután való­színűleg a pénzügyminiszter és esetleg magam is. A jóvátételi kérdés természe­tesen érdekel bennünket, valamint Eu­rópa gazdasági rekonstrukciójának kér­dése is, hasonlóképpen a „dunai államok problémája“. Leghatározottabb meggyő­ződésem szerint a gazdasági rekonstrukció nem szorítkozhatik a dunai államokra, mert ilyen formában életképes és gyakor­lati megoldás nem várható. — Miként és hogyan folynak le majd ezek a tárgyalások milyen javaslatok me­rülnek fel, milyen fázisokon fognak azok keresztülmenni, — előre tudni nem lehet. Bizonytalan ideig folynak még a leszere­lési tárgyalások, amelyek bennünket más formában érdekelnek, mint a többi álla­mok legtöbbjét, hiszen mi le vagyunk sze­relve. Az ott kötendő megállapodásokkal szemben a kormány leszögezte már állás-p­ontját és mindenesetre kitart amellett h­ogy semmi olyan megállapodást alá nem ír és el nem fogad, ami az egyenlőtlensé­get ebben a kérdésben továbbra is fenn akarja tartani. (Zajos helyeslés.) A lesze­relési tárgyalások több-kevesebb vonatko­zásban belejátszanak és befolyásolják a pénzügyi és gazdasági tárgyalásokat is és azt lehet mondani, hogy Genfben és Lau­­sanneban a világot érdeklő összes pro­blémák mint egy nagy üstben kavarog­­nak.­­ A kormánynak tehát a közeljövőben ezekkel a kérdésekkel kell majd foglal­koznia hosszabb ideig úgy itthon, mint a külföldön. A kéthetenként tartandó nyári összejöveteleken a kormánynak módjá­ban lesz, hogy a tárgyalások folyásáról és az esetleges eredményekről tájékoz­tassa a pártot. — A külföldi tartozásaink kérdésében állandó tanácskozásokat folytatunk, ál­landó érintkezésben vagyunk külföldi hi­telezőinkkel. Határozott meggyőződésem, hogy külföldi hitelezőinknél mindinkább erősbödik a megértés és a belátás, mint jobban látják ők is, hogy mi tisztességes adósok vagyunk és csak momentán nem tudunk fizetni. Mindinkább erősbödik hi­telezőinkben az a meggyőződés, hogy úgy a kamatok, mint a tőkék terén engedmé­nyeket kell tenniük, hogy ha az adósokat fizetőképes állapotban akarják megtar­tani. Ez a kérdés nagyon jó úton halad és rohamosan érik. Addig azonban, míg nem vagyunk abban a helyzetben, hogy fizessünk, addig a transzfermoratóriumot Első teendő a földteher és a kamat rendezése­ ­ A legközelebbi teendője és legégetőbb sürgős feladata a kormánynak a föld­­teherrendezés és a kamatkérdés rende­zése. A Magyar Nemzeti Bank újabb 1 százalékkal most már 5 százalékra szállí­totta le a hivatalos kamatlábat és a hitel­ügyi tanács is csökkentette ennek követ­keztében a kamatokat. A kamatredukciók útján vagyunk tehát és ha az eddigi ered­mények minden igényt és kívánalmat nem elégítenek ki és­ minden kívánság még nem volt honorálható, megnyugvást kelthet az, hogy a kormányzat ezen az úton tovább akar haladni és további in­tézkedések várhatók. — Ezekkel és az ezekhez hasonló intéz­kedésekkel kívánja megsegíteni a kor­mány a bajbajutott kisembereket, a kis­polgároknak súlyos gondokkal küzködő rétegét, a mezőgazdaság, a kereskedelem és az ipar körében egyaránt. — A földteherrendezés meglehetősen komplikált és nehéz problémája most már a megvalósulás stádiumában van. Az első rendelkezések már a legközelebbi napok­ban véglegesen meg lesznek szövegezve és azokat a 33-as bizottság elé terjesztik, mint olyan fórum elé, amely a felhatal­mazási törvény alapján kibocsátandó kormányrendeletek felett van hivatva tárgyalni. De mihelyt a minisztertanács a rendelettervezet végleges formájában megállapodott, azt a párt által megválasz­tott tizenhatos bizottsággal is ismertetni fogják. 3 Mft­őL KEZDVE a szezon folyamán felgyülemlett sokezer méter selyem, mosóáru és szövet maradékot féláron dobjuk piacra! FISCHER SIMON ÉS TÁRSAI RT. selyem- és női divatház V., Bécsi­ utca 10. és a Stillhalte egyezményt fenn kell tar­tanunk. Mindezek nagy horderejű kérdé­sek, amelyek elsősorban fogják a kor­mányt a nyár folyamán foglalkoztatni. Hogy a szünet utáni parlamenti szezon­ban milyen törvényjavaslatokkal fog majd a kormány a Ház elé állni, arra most részletesen nem óhajtok ki­terjesz­kedni, hiszen kéthetenkint tart majd ér­tekezletet a párt, úgy, hogy módomban lesz a pártot orientálni, ha ezek a tör­vényjavaslatok már formát öltöttek. Leg­sürgősebb feladatnak tartom, ha nem 16 törvényjavaslat alakjában, de minden­esetre kormányintézkedés formájában — lehet ugyan, hogy törvényhozási intézke­désre is szükség lesz — már most foglal­kozni és tervszerűen előkészíteni a téli munkanélküliség és insegakció problémá­ját. Már most a­karunk ezzel a kérdéssel igen behatóan foglalkozni és azt minden vonatkozásban kidolgozni, nehogy azután kapkodni kelljen. Hangsúlyozni kívánom azonban, hogy munkanélküliségi segélyt adni képtelenek vagyunk. Pénz nélkül nincs földbirtokpolitika . Kívánatosnak tartom, hogy a kor­mány egy birtokpolitikai terv kidolgozá­sának az előmunkálataival foglalkozzék. Már ismételten hangsúlyoztam, hogy egy úgynevezett földreformot elvetendőnek tartok, mert ez mesterséges, erőszakos átváltoztatása és megbolygatása a föld­birtoknak, amely azonban sehol a vilá­gon eredményt nem hozott. Egészséges evolúciószerű földbirtokpolitikára van szükség, mely mentős több embernek teszi lehetővé a földszerzést, annak megmun­kálását és megtartását. Ez kívánatos is, mert egy prosperáló földdel bíró gazda­ság kell, hogy képezze és képezze a múlt­ban is mindig a legbiztosabb alapját az országnak. Erről a kérdésről most azon­ban csak általánosságban, szinte ha­bozva merek csak nyilatkozni. A mai ne­héz körülmények között nem lehet gyors megoldásokat kilátásba helyezni. Föld­­birtokpolitikát inaugurálni és megfelelő módon keresztülvinni pénzügyi megala­pozás nélkül nem lehet. Ez alatt azonban nem értem azt, hogy bármilyen rózsásan álljon is az állam kasszája, mintha ne­kem az volna a nézetem, hogy az állam fizesse ki és ingyen osztogassa a földe­ket. Ezt a lehető­­legelhibázottabb ponti­nak tartanám és erre józanul senki sem gondolhat. Átmenetileg azonban kell, hogy pénzügyi támaszt és biztosítékot találjon az állam, ha azt akarja, hogy ez a földib­i­rt­okőpoli­t­i­ka­i változás egészsége­sen legyen végrehajtható.­­ Ezekben voltam bátor nagyjában vázolni azokat a teendőket, amelyek a kormány előtt állnak. Hogy azonban a kormány feladatainak megfelelhessen, először is azt a keservesen és nagy áldo­zatok árán elért eredményt, az államház­tartás egyensúlyát s a másik megbecsül­hetetlen eredményt­, a pengő stabilitását kell továbbra is biztosítanunk. Hogy ezt megtehessük, a párt megbízható segítsé­gére és támaszára van szükségünk. Szük­ség van e támogatásra a most felsorolt és az országra nézve vitális fontosságú, valamint a jövőre nézve is a legnagyobb mérvben kiható külpolitikai teendők és tárgyalások sikeres lefolytatására és le­bonyolítására. Feltétlenül szüksége van a kormánynak arra, hogy tudatában le­gyen és tudatában legyenek a külföldön is annak, hogy a kormány nem mint egyes műkedvelő magánszemély jár el, hanem mögötte az ország többsége áll. E tudat nélkül a külföldön eredményes tárgyalást folytatni nem lehet s ezért kérlek benneteket, ajándékozzátok meg továbbra is a kormányt bizalmatokkal, hogy nehéz tárgyalásainkba azzal a tu­dattal mehessünk bele, hogy támogatni fogtok és velünk egyetért­etek. Bethlen István gróf válasza a miniszterelnöknek Hosszantartó lelkes éljenzés és taps fo­gadta a miniszterelnök szavait, aki után Bethlen István gróf szólalt fel. — A mai napon — kezdte el beszédét Bethlen István gróf — igen nagyjelentő­ségű nyilatkozat jelent meg a legfelsőbb helyről, amely a lemondott kormányt megerősíti állásában és kifejti az okát is annak az elhatározásnak, amely a nyilat­kozatban foglaltatik. Azt hiszem, a párt nevében és a magam részéről is csak a legnagyobb megelégedéssel, szeretettel és megnyugvással vesszük tudomásul ezt a nyilatkozatot, s teljesen osztozunk abban a felfogásban, amely e nyilatkozatban van.­­ A legutóbbi időben két ízben volt al­kalmunk nyilatkozatot hallani a minisz­terelnök részéről, mégpedig az elmúlt és a mostani értekezleten olyan kérdésekről, amelyek életbevágó problémái a nemzet­nek. A legutóbbi értekezleten a minisz­­terelnö­k számos kormányzati kérdésről nyilatkozott, így a földteher rendezéséről, a termésrendeletről, a föld­höz juttatottak terheinek könnyítéséről, a mai napon pe­dig számos fontos külpolitikai kérdések­ről hallottunk nyilatkozatot. Köszönettel akarom aláhúzni azt a nyilatkozatot, amely a munkanélküliség kérdésében el­hangzott. Nekünk igenis tisztá­ban kell lennünk azzal, hogy bármennyire törek­szik is a kormány és a többségi párt arra, hogy ebben az országban a gazdasági élet körülményeit javítsa, egy világgaz­dasági krízis közepette mégis elkerülhe­tetlen szüksége lesz annak, hogy a jövő télen is a munkanélküliek régióiról gon­doskodjék olyan formában és elvek alap­ján, amilyen elvek alapján ezt a kor­mány e télen is tette, úgy, hogy azzal a tudattal mehetünk bele az elkövetkezendő télbe, hogy sikerül majd ezt a súlyos pro­blémát megoldani.­­ A tárgyi nyilatkozatoknak egész sora hangzott el a miniszterelnök ajká­ról, amelyek ezt a pártot megnyugtatják és teljesen egyeznek a párt felfogásával, s amelyek, mint azt a miniszterelnök úr kilátásba helyezte, olyan értelemben fog­nak megoldást találni, ahogy azt a párt túlnyomó többsége óhajtja. — A miniszterelnök úr beszéde végén nyilatkozott a bizalom kérdéséről is. Hangsúlyozni kívánom, hogy a mai hely­zetben ez a nyiltakozat igen nagy jelen.

Next