Nemzeti Ujság, 1932. augusztus (14. évfolyam, 171-194. szám)

1932-08-12 / 180. szám

8 . (Nemzetközi zsebtolvaj-egyetm mű­ködik Kairóban.) Londonból jelentik: Kairóban a rendőrség­ zsebtolvaj--egyete­met fedezett fel, hol ismert nemzetközi tolvajok a legelelenesebb eszközök segé­lyével oldatják ki az ifjú zsebtolvaj-je­lölteket pályájuk mesterfogásaira. A tan­folyamok megkezdése előtt a „tanárok“ mérgezett tőröket és töltött pisztolyokat mutogatva, halállal fenyegették meg a növendékeket, ha elárulnák az intézettet. A tanfolyamot végzett hallgatóikat Kairó utcáin tanítóik felügyeletével próbaútra küldték.­­ (Őrült garázdálkodott a Louvre-ban.) Párisból jelentik: Millet híres festménye, az „Angelus“ ellen, amely 1910 óta függ a párisi Louvre-ban, csütörtök délután egy elmehábo­rodott ember merényletet követett el. A mú­zeumőr hirtelen azt vette észre, hogy az em­ber késsel ront neki a festménynek. Mielőtt még sikerült volna az őrültet lefogni, az is­meretlen többször belehasított a képbe. Törvényszéki hírek Metzger Rubin Ferenc, Karácsonyi Jenőné grófné titkára ellen feljelentés érkezett az ügyészségre, amely szerint­ Metzger jogosulat­lanul használja a bárói elmet. A feljelentő elő­adta azt, hogy Metzger Zürichből akart haza­jönni Magyarországba és a zürichi magyar kö­vetségnél útlevelet váltott, ahol bárónak adta ki magát. A kár.­ügyészség közokirathamisí­­tás címén vádat is emelt Metzger Rubin ellen, aki azonban a vádirat ellen kifogással élt. A büntetőtörvényszék vádtanácsa Jankovics Ti­bor dr. törvényszéki bíró elnöklete mellett ma foglalkozott a kifogásokkal és azok tárgyalása után Metzger Rubin Ferencet vád alá helyezte. • Magyar József 21 éves alkalmi napszámos albérletben lakott Rákospalotán, Deli Mihály alkalmi munkásnál. Magyar József — mint utólag kiderült — Üzletszerűen űzte a betöré­ses lopást és rövid időn belül mintegy 10 he­lyen tört be. A lopásból származó holmi egy részét szobabér fejében házigazdájának, Deli Mihálynak adta át. Az üzelmeket a rendőrség leleplezte és a tolvaj, valamint Deli és fele­sége lopás, illetve orgazdaság bűntettével vá­dolva a pestvidék­i kir. törvényszék elé került. A pestvidéki törvényszéken a Somogyi Jenő dr. tanácselnök vezetésével működő szüneti büntetőtanács ma foglalkozott az üggyel. A bíróság bűnösnek mondotta ki M­agyar Jó­zsefet nyolcrendbeli lopás bűntettében és egy­­rendbeli lopás kísérletének bűntettében s ezért az enyhítő körülmények figyelembevételével egyévi börtönre ítélte. Deli Mihályt és felesé­gét orgazdaság vétségében mondotta ki bű­nösnek a törvényszék és a férfit háromhónapi, a nőt egyhónapi fogházbüntetéssel sújtotta. • A budapesti bü­ntetőtörvényszéken Gamber­­szky Guidó dr. egyesbíró ma vonta felelős­ségre betöréses lopás miatt Tóth Aladár pék- és cipészsegédet, aki a Bokotov-cirkuszban nemrégiben tartott maratoni táncverseny egyik győztese volt, ugyanekkor a bíróság elé került Tóth Aladárnak társa is, Mallai Varga Imre kereskedősogéd. Az ügyészség vádirata szerint ez év június 4-én, Tóth Aladár és Mal­lai Varga Imre a Teréz­ körúton a Feldbauer­­féle harisnyakereskedésbe betört. Az egyik arra haladó rendőr észrevette a betörést és mindkettőjüket sikerült elfognia.­­ A tárgya­láson mindkettő tagadta bűnösségét. Tóth Aladár kijelentette, hogy foglalkozására nézve jelenleg táncvilágbajnok és táncból él. A bíró­ság, mivel több fontos tanú nem jelent meg a tárgyaláson, a mára kitűzött tárgyalást elna­polta, ugyanakkor azonban elrendelte Mallai Varga Imre sza­badlá­bra helyezését, míg Tóth Aladár továbbra is fogva marad. • Ez év július 29-én a hajnali órákban Fried­mann In­ius utazó arra riadt fel Visegrádi­­utcai lakásában, hogy valaki motoszkál a szobájában. Hirtelen felült ágyában és akkor vette észre, hogy valaki kiugrik a magasföld­­szinti ablakból az utcára. Friedmann utána rohant és üldözni kezdte a menekülőt, aki gyors iramban rohant előtte, majd a Lehel­téren épülő templom állványaihoz érve, fel­kapaszkodott a templom tetejére s körülbelül 12 méter magasságból leugrott és vére sem te­rült el a földön. A mentők a kórházba szállí­tották, ahol kiderült, hogy jobblába eltört. A kir. ügyészség lopás büntette címén emelt, Friedmann ellen vádat, akinek ügyében mára már tárgyalást tűzött ki Gamberszky Guido törvényszéki bíró és bűnösnek mondotta ki lopás vétségében Lewist, akit ezért három­­hónapi fogházra ítélt el. ­ — — (Külön gyorsvonat indul vasárnap a­­ Ba­latonra.) A Budapest Déli-pályaudvarról 7 óra 40 perckor induló trieszti gyorsvonat mentesítésére augusztus 14-én, vasárnap Budapest Déli-pályaud­varról Pusztn Szabolcson át, tehát Székesfehérvár elkerülésével Balatonboglárig külön gyorsvonat közlekedik, amely Budapest Déli­ pályaudvarról 7 óra 2­5 perckor indul és Siófokra 9 óra 22, Ba­­latonfökrvárra 9 óra 42, Balatonszemesre 9 óra 51, Balatonboglárra 10 óra 01 perckor érkezik.­­ (Nem­ volt tényleges tiszt.) A Nemzeti Újság 1932 .június 22-i számában egy hírrel kapcsolat­ban Herzfeld Julia szerkesztő, mint volt tényle­ges tiszt szerepel. A budapesti városparancsnok-­ságtól kapott értesítés szerint Herzfeld neve nem szerepel a volt tényleges tisztek nyilvántartásá­ban. ••MeaMMMáMeetMMMMMMtMNtMMMMI s­zomorúak­] VIGASZTALÓJA Imakonyv m m­a Reftyl János I betegek ÜB Esztergom föegyház-D­ajna megyei áldozópap számára ^ Ára : P 1.80 Kaphato­tt adóhivatalunkban : V., Honvéd­ utca 10 szám. Vidékieknek 30 fillér postaköltség. Imakönyv betegek számáraI Irta NEMZETI ÚJSÁG Kimúlt Hollywood négylábú sztárja A szenzációkra mindig éhes Hollywoodnak szomorú eseménye van. Kimúlt Rin-Tin-Tin, a csodakutya. Ha ember lett voln­a, úgy bi­zonyára azt irák most róla az újságok, hogy mint a kötelességtudás hősét, élete alkonyán, dicsőséges, jól végzett pályája végén a munikia és a kötelességtudás harcmezején érte utól a halál. Ment Rin-Tin-Tin a leghíresebb, legis­mertebb kutyasztár filmfelvétel közben vala­melyik bravúros attrakció folyamán terült el a hollywoodi homokon és már hiába élesztget­ték kihűlt, öreg tetemét a köréje csoportosuló emberi kollegák. 1. Ott hagyta tehát a küzdelemteli, sokszor talmi fényű filmváros életét a mozinak egyik legnagyobb csillaga, mely valóban a lena­­gyobbak közé tartozott, holott mindössze egy­szerű, igénytelen­­ farkaskutya volt. Nem mintha számára is küzdelmes, nehéz sorsot je­lentett volna a primadonna-szerep. Karrierjét bizvást megirigyelhetné nem egy beérkezett emberi kollega, vagy kolleganő, kik csak meg­alkuvások, szenvedések, nagy küzdelmek árán jutottak el a világhírnevet jelentő vászon elő­terébe. Bin-Tin-Tinnek nem voltak testi-lelki problémái, hiszen lelke nem is volt szegény­nek, testéről pedig ugyancsak féltő szeretettel gondoskodott gazdája, az az amerikai repülő­tiszt, aki a világháború folyamán fedezte fel a későbbi kutyasztárt. Hirtelen felfelé ívelő volt a csodakutya pá­lyafutása, mely mögött Hollywood egy-két legnagyobb csillaga is elhomályosult. Okos, intelligens, kutyanívóval mérve nagyművelt­­ségű arca volt, élénk, csillogó szeméből szinte sugárzott az értelem, amint fülét hegyezve megállóit valamely szírt tetőn és belekémlelt a puszta csendjébe. Kedves, okos, drága jószág volt ez a derék Rin-Tin-Tin, „aki“ mindig a maga helyén, a legjobb pillanatban jelent meg a vásznon, amikor a közönség idegei már pattanásig feszültek az izgalomtól. Ami­kor a szerel­meeszm­­i cowboy fölött már ösz­­szecsaptak a sebesáradatú folyamnak hullá­mai, akkor egyszerre csak kibukkant­­a bozót sűrűjéből a megszabadító Rin-Tin-Tin és ki­­cipelte nagy erőlködéssel gazdáját a partra. És hogyha szeretett gazdájának szíve szép szerelmét elvetemült gaz emberrablók éppen kötélhágcsón eresztgették lefelé valamelyik bungalow kifeszíte­tt rácsa ablakából, felájul­­tan és összekötözve, torkába dugott színes cowboy-sállal, akkor pajzán csaholással a jó ég tudja honnan, közöttük termett a derék Rin-Tin-Tin, hatalmasakat harapdálván a latrok lábikráiba. Hát persze, hogy szerette Amerika, de még ez a vén cinikus Európa is szerette az áldoza­tos, hűséges Rin-Tin-Tint, „akinek“ filmjeire csak úgy tódult a közönség. De Rin-Tin-Tin nemcsak a művészetben volt kiváló. A reális életben is bebizonyította bölcsességét és rá­termettségét szemben sok emberkollégájára! Mert bizony a filmkrónikák gyakran beszá­moltak arról, mint tékozoltak, pocsékoltak el jólkereső „csillagok“ királyi fizetéseket pályá­juk deid­ején, hogy azután öreg korukra kö­nyöradományokból tengődjenek, vagy tyúk farmot alapítanak. Bin-Tin-Tin sokkal előrelátóbban viselke­dett. Neki is volt egy impresszáriója, aki éppen úgy a gazdája volt, mint ahogy az em­beri csillagoknak is az impresszárió a gazdá­juk, de Rin-Tin-Tin az életbe is átvitte a vász­non lepergő történeteiből a hűséget, vonzal­mat, egyenességet, amiben bizonyára fölötte állt sok kétlábú kollégájának. Szerette im­presszárió-gazdáját és ezáltal föltétlenül egye­dülálló helyet foglalt el a filmtörténelemben. Szállította neki az ezreket, százezreket, rossz nyelvek azt beszélik: milliókat, hűséggel, csa­lás és levonások nélkül, becsülettel és nem kért érte mást, mint megbecsülést és szerető­jét, mert az ilyesmire a kutyasztárnak nagyon sok szüksége van. Ha Rin-Tin-Tin ember lett volna és nem csak négylábú, lelketlen pária, akkor emlék­beszédet is tartanának teteme fölött és meg­említenék benne, hogy nagy szerepe volt a legújabb kor lelki világának fejlődésében. Ta­lán kevés gondolatokkal és szavakkal rendel­kező filozófus járult hozzá annyira az ember­nek és az állatnak közeledéséhez, barátságához, mint ez a farkaskutya, a világ első állat­­szt­ája. Nyomdokába léptek a film későbbi négylábú sztrájai. Ezért nem túlozunk, ha azt mondjuk, volt bizonyos kultúrtörténeti jelentősége is a mo­dern korban ennek a hollywoodi sztárnak, mely nem táncolt, nem énekelt, hiszen a han­gosfilmben meg is bukott és amely mégis egyike volt a legnagyobbaknak — noha csak egy szegény, egyszerű kis farkaskutya volt. (n. m.) — A has teltsége, májtájéki fájdalmak, emésztési nehézségek, gyomcsóélhurut és sár­gaság a természetes „Ferenc József" keeerü­viz használata által megszüntethetők és az agy, a szem, tüdő vagy szív felé irányuló vértan­lások ellensúlyozhatók. Gyomor- és bélspecialisták igazolják, hogy a Ferenc József vízzel, különösen az ülő életmód következté­ben jelentkező bajoknál, nagyon kedvező eredményeket érnek el. A Ferenc József ke­­serűvíz gyógyszertárakban, drogériákban és fűszerüzletekben kapható. ­imváltozás . (A Szent István-napi tűzijáték idején is külön sétahajó jár a Dunán.) A székesfőváros népművelési bizottsága 1200 férőhelyes külön hajót biz­tosí­tott­t a budapesti r. k. egyházköz­ségek hívei és r. k. egyesületeik tagjai szá­mára. A hajó a Dunagőzhajózási Társaság Petőfi­ téri alsó állomásáról este fél 9 óraikor indul. Jegyek 2.— pengő helyett kedvezménye­sen 1.— pengőért válthatók kiadóhivataluink­­ban V., Honvéd­ utca 10., az Országos Kato­likus Szövetség (IV., Ferenciek­ tere 7., I.) iro­dájában és Budapest Székesfőváros Népmű­­vel­ési Bizottsága IV., Szép­ utca 5. félemelet 2., hivatalában.­­ (Már a vatikáni pénzt is hamisítják.) Római jelentés szerint az új vatikáni pénzből forgalomba kerültek az első hamisítványok. A vatikáni pénztár közlése szerint az utóbbi napokban több hamis etlírást szolgáltattak be a pénztárnak, amelyeket alig lehet megkülön­böztetni a valódi vatikáni pénztől. Az új vati­káni érmék alig egy éve vannak forgalomban s a hamisítások is azért tűntek fel, mert eddig még csak igen kis mennyiségű vatikáni pénz forog közkézen.­­ (Ismeretlen veszedelmes pókot fedeztek fel.) Londonból jelentik: Az eastlondoni (Dél- Afrika) kórház orvosai egy eddig ismeretlen, rendkívül veszedelmes fekete pókot fedeztek fel, amelynek marása több esetben életveszé­lyes vérmérgezést okozott. Az orvosok leírása szerint a pók közönséges légyhez hasonlít, ki­tűnő ugró és valószínűleg a táplálékul szolgáló egyéb rovarok hulláitól kapja a fertőző mérget.­­ (Nyári egyetemi tanfolyamok Olaszország­ban.) Rómából jelentik: A téli és tavaszi tanfo­lyamok után most nyári tanfolyamokat is ren­deznek a külföldiek számára olasz nyelvből, iro­dalomból, azonkívül ismertetik a tanfolyamokon az olasz kulturális kérdéseket. A nyári tanfolya­mokat Firenzében, Perugiában, Rómában és Sien­­nában tartják. Szeptemberben Velencében­­lesz tanfolyam, amelyen kultúrtörténeti és irodalom­­történeti előadásokat tartanak.­­ (A berlini belga alkonzul halálos bal­esete.) Berlinből jelentik: Richeroux belga al­konzul, akit néhány nappal ezelőtt lakásán eszméletlenül találtak meg, az éjszaka a St- Gerhard-kórházban anélkül, hogy eszméletét visszanyerte volna, meghalt. Az alkonzul oly nagy adag mérget vett be, hogy már nem lehe­tett életrekelteni. öngyilkosság nincs kizárva, noha más verzió szerint álom porból vett be túlságosan nagy adagot. alkalmával arra kérjük­­ előfizetőinket, hogy új címükkel együtt az utolsó lakásuk clmét is legalább három nappal , m­a közölj­ék a ki­­előbb 8® adóhivatallal.­ ­ (A tisztviselők szeme előtt írógépet lopott a főkapitányság épületéből.) Furfangos és vakmerő betörő nyomát keresik a detektívek. A főkapitányság bejelentőhivatalának egyik földszintes szobájába beállított egy kormos­­arcú és kezű férfi, aki a szobában dolgozó tisztviselőknek azt mondotta, hogy kayhás mester s a gondnoki hivatal intézkedésére a kályhát akarja kijavítani. A tisztviselők gya­nútlanul tudomásul vették a „kályhás ember“ bejelentését s megengedték neki, hogy dol­gozzék. A jövevény néhány percig tapogatta, vizsgálgatta a kályhát, majd felkérte a tiszt­viselőket, hogy vonuljanak ki a helyiségből, mert a kályhába próbaképpen be kell gyúj­tania s az valószínüleg nagy füstöt fog okozni. A tisztviselők eleget tettek a felszó­lításnak, kint a folyosón várakoztak, „amíg a füst eloszlik“. Elmúlt egy félóra is és ekkor türelmesü­l­em­kedni kezdtek. Az egyik tisztvi­selő benyitott a szobába, de a kormosközis embert nem találta. Nyoma veszett. Vele együtt azonban eltűnt az az írógép is, amely félórával előbb még ott állt az egyik hivatali asztalon a tisztviselők használatára. Csak­hamar kiderült, hogy a „kályhás" vakmerő tolvaj volt, aki a tisztviselők kivonulása után az ablakon át kiadta az írógépet cinkostársá­nak, majd maga is megszökött. A detektvek már megállapították azt is, hogy az írógépet az egyik zálogházban hatvan pengőért elzá­logosították.­­ (Sétahajójáratok a Dunán.) A MFTR közli, hogy a sétahajójáratok indulási ideje változatlan maradt. A „Zsófia“-sétahajó na­ponta este 8.30 és 10.30 órakor indul. Az első járat éjfélig tart s a menetdíj vacsorával együtt 4.00 pengő. A második járatra a menet­díj 2 pengő. Az 1 pengős kis sétahajók na­ponta délután 6 és este 9 órakor indulnak. Ezenfelül vasár- és ünnepnapokon délután 5 órakor is indul a „Zsófia“-sétahajó, amelyre a menetdíj uzsonna nélkül 2 pengő. A sétahajók mind a Vigadó­ téri kikötőből indulnak és a budai Pálffy­ téren is kikötnek. Kitűnő hajó­­vendéglő és zenekar gondoskodik a résztvevő közönség jó ellátásáról és szórakozásáról.­­ (Huszonkét leány a vízbe zuhant.) Töz­­földből jelentik: Csütörtök délelőtt müncheni iskolásleányok csoportja Jachenau mellett fényképfelvételeket akart csinálni. A leányok a Leichenbachba vezető pallóra álltak, amely azonban nem bírta el a terhet. A palló­­lesza­kadt és 22 leány a vízbe zuhant. Többen meg­sérültek, három súlyosan megsebesült. A víz­ből mind­annyiukat sikerült kimenteni. Péntek, augusztus 12. — (Fehér fecske.) Székesfehérvárról jelen­tik: Isztimér községben a nagyvendéglő fél­szere alatt fészkelő fecskepárnak fehér fiókája van, amely már repülni tanul. A hófehér tollú kis madár a legnagyobb ritkaságok közé tar­tozik. A fehér fecske néhány hét múlva útra­­kél társaival. ....«♦»...... Szabadság és diktatúra Le a diktatúrával, éljen a szabadság! — ezzel a csatakiáltással csinálták meg a spanyol forradalmat s mikor már meg­volt az, amit akartak, t. i. a hatalom, akkor a gyors iramban elkoboztak minden szabadságot és megcsinálták a forradalmi diktatúrát. Buzgó forradalmi törvény­székek a valóságban és in contumatiam számtalan évi fegyházakra ítélik a Primo de Rivera-diktatúra „bűnöseit“ a forra­dalmi diktatúra nevében. Azt lehetne mondani: nagy gyermekek kis játékai lelszo-lapdákkal és csillogó frázisokkal, ha a tény nem lenne olyan véresen és olyan siralmasan szomorú. Most a republi­kánus diktatúra Spanyolország minden­­jobboldali konzervatív lapját betiltotta és lám, hallgat, újra a nevezetes Emberi Jogokat Védő Liga és a diktatúrák ellen adaz körmondatokban szónokló liberál­­radikalizmus néma lett világszerte, mint a sir. Szabadság! — kiáltották azzal az előre megfontolt szándékkal, hogy majd adnak ők szabadságot annak, aki a hiva­talos forradalomtól eltérően gondolkodni. Írni vagy véleményt nyilvánítani mer. És ebben a „szabadságihoz megjegyzett együttesben nincs különbség, hogy ezt a „szabadságot“ a Pireneusokon, az Alpese­­ken és a Kárpátokon innen vagy túl kiabálják-e abból a célból, hogy a szabad­ság birtokában elvegyék azt a szabadsá­got, ami nem az övék, hanem a másé. Mussolinira haragusznak, mert diktátor is, mert a liberál-radikális jelszó szédel­géseket sem a sajtóban, sem a kocsmák propaganda légkörében nem engedi meg. Mussolini nyíltan és becsületesen tiltja azt a fajta szabadságot, amivel ők alat­tomosan és dühösen élnek, hogy az igazi szabadságra annál hipokritább módon fütyüljenek. — (Alkalmi bélyegek az ottawai konferen­cia emlékére ) Londonból jelentik: A kanadai postaigazgatóság az ottawai birodalmi konfe­rencia emlékére 3, 5 és 13 centes alkalmi bé­lyegeket bocsátott­­ki, amelyeket a király, il­letve a walesi herceg arcképe diszít. Miután a király szenvedélyes bélyeggyűjtő, Bessbo­­rough lord canadai főkormányzó a bélyegek első példányait az uralkodóhoz intézett levél boritékára ragasztotta s a levelet a Welland­­csatorna megnyitása alkalmával sz­ír elvesen adta fel a légi postán.­­ (Vasúti kedvezmény az iparoskiállításra utazóknak.) A kereskedelmi miniszter az Or­szágos Kézművesipari Kiállítás igen nagy közgazdasági jelentőségére való tekintettel 33 százalékos vasúti kedvezményt engedélyezett a kiállítás vidéki látogatóinak. Ez a kedvez­mény augusztus 29-től szeptember 19-ig érvé­nyes. A külföldi látogatók 50 százalékos vas­úti kedvezményt élveznek, tekintet nélkül arra, hogy menet és jövet hol lépik át a ma­gyar határt. AUGUSZTUS 14-ÉN NYÍLIK MEG A BRITANNIA-SZÁLL­Ó SZONDY-SÖRÖZŐJE Az intimus, barátságos, jóizlésű és emellett olcsó pesti sörözőhelyiségek, vagyis a pompás sör, a kitűnő ennivalók és históriás hangula­tok barátainak nagy örömére augusztus 14-én délután nyitik meg a Britannia-szálló Szondy­­sörözője. A magyar hangulatok barátai majd örömmel üdvözlik a régi, szabványos francia­­német Gambrinusok és az idealizált, unott svájci és tiroli tájképek helyett ezt a vonalai­ban, tónusában művészi, elgondolásában szig­­vérig magyar freskókkal diszített sörözőt, melyet Németh Aladár, a Britannia-szálló ven­dégfogadója Haranghy Jenő festőművésszel, az Iparművészeti Főiskola tanárával tervez­tetett. Senki se higyje azonban, hogy ez az artisztikum az árak rovására megy. Nem. A Szondy-söröző olcsó, egy pohár sör 26 fillér, egy zóna-föl­östököm 50 fillér és az egy borra­­való-rendszer is a mai takarékos idők szelle­mével számol. A Teréz-körút és Szondy-utca sarkán kovácsoltvas-cégér, vidám vándorló legény hívja a lármás világvárosi boulevard rohanó polgárát, hogy megpihenjen a Szondy­­söröző csendjében és freskói történelmi leve­gőjében. — Jó lesz itt üldögélni és jó lesz itt elnézelődni a drégelyi vár hegyoldalán fel­kanyarodó seres-szekereket, melyek a vár 1540-iki számadásai tanúsága szerint szállítot­ták a végvári vitézek serét. — Míg azonban a sereshordók csak képek és történelmi hangu­latot teremtenek, azon hordók, melyek a Szondy-söröző vendégei számára üttetnek csapra, oly valóságok, melyek e hangulatot hangulatos valósággá váltják.

Next