Nemzeti Ujság, 1932. szeptember (14. évfolyam, 195-219. szám)

1932-09-25 / 215. szám

Vasárnap, 1932 szeptember 25. NEMZETI ÚJSÁG Millg'im­­“J” um****.--**’'-rCKSMmmimM—ma—29 KÖZGAZDASÁG Akció a Nemzeti Bank jelzálogüzletének bevezetésére Százmillió pengős keretben kívánják a záloglevélkibocsátás megkezdését A bankok akadályozták meg az Osztrák-Magyar Bank régi üzletágának átvételét a Nemzeti Bank megalakulásakor ! A gazdahitelek problémájának megol­dásáról folytatott viták során többször felmerült már az a kívánság, hogy a Nemzeti Bank is hosszúlejáratú törlesz­­téses kölcsönök folyósításával tegye lehe­tővé a kérdés könnyebb megoldását. Is­mételten történt utalás arra, hogy az Osztrák-Magyar Bank fennállásának egész ideje alatt rendszeresen foglalko­zott a jelzálogüzlettel, sőt ezt az üzletágat folytatta már a múlt század első felében az a régi Osztrák Nemzeti Bank, amely­ből a kiegyezés után az Osztrák-Magyar Bank alakult. Az Osztrák-Magyar Bank alapszabályai értelmében 150 millió forint erejéig bocsáthatott ki zálogleveleket és adhatott jelzálogos kölcsönöket. A valuta­­reform idejében 300 millió koronára vál­toztatták át ezt az összeget. Az évek során úgy alakult ki a helyzet, hogy a 300 millió koronás jelzálogköl­csön hitelkeretet Magyarország négy­ötödrészben vette igénybe, az osztrák tar­tományok pedig csak egyötödrészben, így a Magyarországon kihelyezett jelzálog­kölcsönök összege 210 millió korona kö­rül volt, Ausztriára pedig csak 60 millió korona jutott. Ausztriában sokat támad­ták is emiatt a közös jegybankot és nem egyszer azt követelték, hogy a jelzálog­­üzletet egészen hagyja abba, mert az nem fér össze a jegybank természetével. Az Osztrák-Magyar Bank teljesen kü­lönálló osztályban bonyolította le a jelzá­logüzletet, amelynek ügyviteli szabály­zata az alapszabályoknak külön függvé­nye volt. A jelzálog osztály budapesti ve­zetője hosszú éveken át Gesztesi Ferenc dr. volt, aki ma a Magyar Nemzeti Bank jogügyi osztályának igazgatója. A közös jegyibank az ingatlanok becsértékének 50 százalékáig nyújtott előbb 5, majd 4 szá­zalékos jelzálogkölcsönöket, amelyek 50 év alatt voltak törlesztendők és ez a rend­kívül kedvező fizetési feltétel volt az oka annak, hogy az Osztrák-Magyar Bank kölcsönei rendkívül népszerűek voltak. De hasonlóan nagy volt az Osztrák-Ma­gyar Bank zálogleveleinek népszerűsége is, amelyek állandóan névértéken állottak. Amikor a valutastabpilizálás után, 1924- ben, a Magyar Nemzeti Bankot fölállítot­ták, szintén fölmerült az a gondolat, hogy a Magyar Nemzeti Bank is foly­tassa az Osztrák-Magyar Bank jelzálog­­üzletét. Abban az időben azonban éppen az inflációt megszüntető szanálás után bekövetkezett pénzügyi válság miatt nagy nehézséggel járt az új jegybank 30 millió aranykoronás alaptőkéjének lejegyzése. Végül is a bankok voltak kénytelenek a részvények nagy részét átvenni, ezt azon­ban csak azzal a feltétellel vállalták, ha a Nemzeti Bank a jelzálogüzletet teljesen kikapcsolja üzletágai közül. Ezt a követe­lésüket keresztül is tudták vinni, úgy­hogy a Nemzeti Bank alapszabályai IX. fejezetének 57.­ cikke, amely a bank üzle­teiről szól, a jelzálogüzletet és a zálogle­vél kibocsátást tényleg nem sorolja fel azok között az üzletek között, amelyeket fellytatni a bank jogosult. Az a kívánság, amely arra irányul, hogy a Magyar Nemzeti Bank is föl­vegye üzletágai sorába a jelzálogüzletet, tehát szükségessé teszi, hogy a Nemzeti Bank törvénybe iktatott alapszabá­lyainak ezt a pontját törvényhozási úton módosítsák. A terv kezdeményezői abból indulnak ki, hogy Nagymagyarországon az Osztrák-Magyar Bank 240 millió aranykorona jelzálogkölcsönt folyósított, tehát Csonkam­agyarországon a Magyar Nemzeti Bank 100 millió pengőt fordíthat erre a célra. A bankok egyesített félévi mérl­ege szerint a hosszúlejáratú törlesz­­téses jelzálogkölcsönök összege ifil­­mil­lió pengő, holott a háború előtt Csonka­­magyarország mai területére ennek az összegnek kétszeresénél is több teher esett.­­ • ,í,a Nézeti Bank 100 millió pen­­gős jelzálogkölcsönt folyósítana a rév. Osztrák-Magyar Bank kedvező törlesztési felételei mellett, .a. ,gazdák a terhes rö­­vidm­aratú kölcsönök számottevő részé­től tudnának megszabadulni. Ez az el­­gondolás vezeti azokat, akik azt kivár­­nák, hogy a Magyar Nemzeti Bank a jel­­zálogüzletet üzletágai sorába fölvegye. nemű engedményt, hogy az adósállamok meg­szüntetik vagy legalább is enyhítik a deviza­­forgalom korlátozását. Csehországban fél százalékkal leszállították a kamatlábat. Prágából jelentik: A Cseh Nemzeti Bank szeptember 26-i hatállyal fél százalékkal leszállította a kamatlábakét, még­pedig a leszámolási kamatlábat 4 és fél száza­lékra, az állampapírokra adott lombardkölcsö­­nök kamatlábát 6 százalékra és a többi érték­papírra adott lombardkölcsönök kamatlábát 6 és fél százalékra. Az eddigi kamatlábak ez év február 12-étől kezdve voltak érvényben. Emelkedik a munkanélküliek száma. Az állami Munkaközvetítő Hivatal jelentése sze­rint szeptember 21-én a budapesti és a hét vi­déki hatósági munkaközvetítőnél együttesen 322 munkahelyet tartottak nyilván és pedig férfi és női szakmunkások részére 99, segéd­munkások, napszámosok részére 30, háztartási alkalmazottak részére 94 és tanoncok részére 99 munkahelyet. Nyilvántartottak­­ összesen 141­ 59 munkakeresőt, és pedig 6691 férfi és női szakmunkást, 6324 segédmunkást és napszá­most, 1101 háztartási alkalmazottat és 43 ta­­noncot. Száz munkahelyre jutott tehát 4397 munkakereső, a tanonchelyek és a tanoncok leszámításával pedig 6330. A múlt heti arány­­szám 4224, illetve 5998 volt. Október 3-án tartják meg Brüsszelben a cukorkonferenciát. Brüsszelből jelentik: A Chadbourne-tervben résztvevő cukortermelő ál­lamok kiküldötteinek elnökeit október 3-ára hívták össze konferenciára Brüsszelbe. Hir szerint Cuba elhatározta, hogy ragaszkodni fog a nemzetközi megállapításokhoz, az ara­tás kezdetét február 1-ére halasztja el és a visszatartott 0,7 millió tonna cukormennyiséget január 1-e helyett csak július 1-én hozza piacra. Általában az a vélemény, hogy Brüsz­­szelben megegyezés fog­­létrejönni. A magyar fixkamatozású papírok össze­állítása. A Jakobovics Gyula és Társa cég most adta ki a magyar fixkamatozású papírok összeállítását tartalmazó füzetet. Ez a füzet száraz adatokat hoz az állami, a városi, a megyei, a bank és más magánfix kamatozású papírok emisszióiról, de a nagy gonddal készí­tett táblázatok gén fontos segédeszközt nyúj­tanak mindenkinek, aki a magyar hitelélettel foglalkozik. A cég kiadványával kétségtelennül nagy szolgálatot tett a magyar közgazda­ságnak. Deviza- és valutapiac. A Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamai. Devizák: Amszterdam 229.35 —230.55, Belgrád 9.88-9.98, Berlin 135.80—136.60, Brüsszel 79.20—79.74, Bukarest 3.43—3.51, Kopenhága 102.39-193.30, London 19.75—19.89, Milánó 39—30.18, Newyork 571—574.—, Oszló 99.49—100.20, Paris 22.33 —22.47, Prága 16.93-17.01, Szófia 4.08-4.19, Stock­holm 101.20—102—, Varsó 04.05—64.45, Zürich 110.80 —111.40. — Cliringárfolyam: Berlin 136.20, Brüsszel 79.50, Milánó 30.0926, Páris 22.401, Bécs 80.454. — Va­luták: angol font 19.75—20.15, belga 79.16—79.74, cseh korona 16.92—17.02, dán korona 102.10—108.30, dinár 9.78—9198, dollár 570.50—573.50, francia frank 22.30—22.50, holland forint 229.15—230.55, lengyel zloty 63.95—64.45, lei 3.46—3.56. leva 4.06—4.19, líra 29.90—30.20, német márka 135.70—136.60, norvég ko­rona 99.20—100.20, svájci frank 110.70—111.40, svéd korona 101—102.—,,,,____,,, ,. London, szeptember 24. (Devizazárlat.) Budapest 19-21.—. Prága, szeptember 24. (Devizazárlat.) Budapest 567.50—589.50. — Valutazárlat: pengő 473.50—476.50, Berlin, szeptember 24. (Devizazárlat.) London 14.57—14.61, Newyork 4.2000—1.2170, Amszterdam 169.23—160.57, Bukarest. 2.5180—2.5240, Milánó 21.60— 21.61, Belgrád 6.3140—6.3560, Páris 16.49—16.53, Prága 12.46 és fél— 12.48 és fél. Zürich 81.16—81.32, Bécs 51.95—52.05. Züric­h, szeptember 24. (Devizaforgalom.) Páris 20.32 és fél. London 17.96 és egynegyed, Newyork 518.62 és fél. Milánó 26.59. Anw.ierda.rn 208.27 és fél. Berlin 123.40, Prága 15.34, Bukarest 3.06. Kényszeregyezségek. A törvényszék Titsch Ignác (Rökk Szilárd­ utca 14.) cipéezmeeter ügyében jóváhagyta a­z egyezséget. — Özvegy Goldberger Stermanné, született Steiner Julia (Lipót­ körút 13.) kézimunkakereskedő ügyében az egyezséget jóváhagyó végzést jogerősnek, Czigl Rezső (Népszínház­ utca 25.) ügyében pedig az eljárást befejezettnek nyilvánította. Külf­üldi értékpapírpiacok Berlin, szeptember 24. (Értéktőzsde.) Az előtőzs­­dén bizakodó hangulat volt, nyitáskor azonban ki­tűnt, hogy a m­agánközönség részéről csak csekély­­szá­mú megbízás érkezett. Kezdőbben az áralakulás egyenetlen volt és számos részvény 1 százalékig terjedő árveszteséget szenvedett. Hasonló mérvű ár­javulások is előfordultak. Zárlat felé némi ja­vulás volt észlelhető. — Zárlat: Magyar államköl­csön 4 és fél százalékos 1914-es 7. Magyar amn­yjá­­radé­­ 4 százalékos 7.5. Magyar állam­kölcsön 4 szá­zalékos 1910-es 6 és háromnegyed. Magyar korona­­járadék 0.45. Budapesti kölcsön 1914-es 32 és há­romnegyed. Reichsbahn 82 és háromnegyed. Bérs. Handelsgesellschaft 92, Commerz- und Privatbank 54 és háromnegyed, Darmslaedter 75 és háromne­gyed, Dresdner Bank 62.5, österr. Kredit 2.5, Reichsbank 126.5, A. E. G. 35, Bemberg ?2, I. G. Kar­n­] 100 és háromnyolcad, Gestürel 74 és egy­­nyolcad, Harponer 76, Rhein. Braunkohle 173, Rhein. Stahl 68.5, Siemens 185 és egynyolcad, Glanz­­etoff 79, Ver. Stahlwerke 19 és háromnyolcad, Genf, szeptember 24. (Értéktőzsde.) Ofn 7.50. Newyork, szeptember 24. (Értéktőzsdezárlat.) A tőzsde meglehetős szilárd Irányzattal nyi­tott. A délutáni órákban nyereségbiztositó eladásokat eszközöltek, ez azonban a tőzsde hangulatát nem befolyásolta. A tőzsde szilárd irányzatai zárt. — Zárlat: Allied Chemical 82%, Americ. Can. 57%, Amer. Smelt. 21%, Americ. Sugar. Ref. 27, Americ. Telegr. and Teloph. 116'/8, Amer. Tobacco 79%, Anac. Cop. 14%, Atchinson Topeca 58%, Baldwin Locomotive 59, Baltimore and Ohio 19%, Bethlehem Steel 247/e, Canadian Pacific 177/s. Chase National Bank 447/2, Chase peak o and Ohio 26, Chrysler Corp. 20*4, Consol Gas. 62%, Curtis Aeroplane 9, Delaware and Hudson 80, Eastman Kodak 58, General Electric 20, Ge­nera! Motors 18%, Hudson Motors 8%, Intern. Harwester 28*/4, Intern Tel. and Telegr. 14%. Missouri Pacific 8, National City Bank 57%, Newyork Central 31 %, Norfolk and Western 106, Northern Pacific 23, Paramount Publ. 5%, Pennsylvania R. R. 21%, Radio Corp. of Ame­rica 10%, Royal Dutch Petroleum 21 ló. Stan­dard Oil of New-Yersey 32, Socomy Vacuum Oil 10, Southern Pacific 30%, Southern Rail­ways 14%, Union Pacific 80, U. S. Rubber 7%, U. S. Steel Corp. 45%. Westinghouse Electric 36, Wool worth Company 40%, Wright Aero­nautical 15%, 3%% USA Liberty Bonds 101 %'. Az összforgalom 1.300.000 darab részvény volt. Ingadozó volt az irányzat az értéktőzsdén Az értéktőzsdén a spekuláció folytatta tevékenységét, amely a tőzsdeidő elején az értékpapírok újabb áremelkedésére vezetett, azonban hiába bátorították egy­mást a piacon a hossz folytatásával, a vételi megbízások, amelyek talán elő is segítették volna a további áremelkedést, alig érkeztek a piacra, sőt egyre nagyobb számban jelentkeztek az eladók, az óvatos spekulánsok. A nagyobb kínálat folytán a tőzsdeidő elején tapasztalt árnyereség csakhamar elveszett, sőt igen sok érték árfolyama a tegnapi záróárfolyamok nívója alá esett vissza. A külföldi ter­ménypiacokról, különösen Berlinből érke­zett jelentések nagy csalódást keltettek,é­s ezek a jelentések teljesen ellensúlyozták a newyorki értéktőzsde szilárdságának más alkalommal mindig kihasznált elő­nyét Az értékpapírok közül a Fegyver tudta a zárlatra megőrizni 7 pengős ár­nyereségét. A Ganz másfél pengővel drá­gult, ezzel szemben a Bauxit 3, a Nemzeti Bank, amely a tőzsdeidő folyamán 4 pen­gővel volt drágább tegnapi záróárfolya­mánál, 4 pengővel olcsóbbodott A fix kamatozású értékpapírok piacán a forgalom jelentéktelen volt, az irányzat pedig tartott maradt Az aranypiacon sem történt lényegesebb változás : a szin­­aranyért 5000—5050, a Napóleon-aranyért 30.50—30.85 pengőt fizettek. Hivatalos árfolyamok (zárójelben a záró­­árfolya­mok): 5 százalékos állami pénztárjegy 100 (100 f—lől), Budapest székesfővárosi 4% százalékos 1011-es kibocsátású kölcsönkötvény 35.9 (34.75­­-35.25) százalék. Ú­jra eltolódott a magyar—osztrák kereske­delmi tárgyalás. Ezen a héten sem folytatták a magyar-osztrák kereskedelmi tárgyalást, amelyet újra a jövő hétre halasztottak A jövő hét elejére Budapestre várják az osztrák delegációt Miután az újabb provizórium októ­­beri második­án már lejár, Jnnét a provizórium meghosszabonása lesz a tárgyalás legelső fel­adata. _ Bécsből jelentik, hogy a bécsi keres­­edők egyesülete a Pénzügyminisztériumtól a szeptember végén lejáró behozatali engedélyek­­nek december végéig való meghosszabbítását érték. Az indokolás az, hogy az engedélyeket eddig nem tudták kihasználni. A kereskede­lemügyi minisztérium pártolja a kérést: két legnagyobb debreceni pénz­intézet. Debrecen városánál már régóta foe­gyobb^h^® tTVVeI’ hoffy a két leg-nl vT? m debreceni pénzintézetet, a Debr­ocei VáTOSI Taka^k­'és «^beolvaszt­já­k, illetve hogy tizaót létesítenek a két Mézet között Vásári hc2ta"err' p°'gaTM(*tor most nyilvánosságra hcata erre vonatkozó jelentését. A jelentés meint a tárgyalások a Pénzintézeti Központ p&ztás 110-TM0*' A Debreceni Esuő Takarék- Á^ v11/?00 resZvényét a Városi Takarék- és Hitelintézet Rt. - illetőleg a város ma-a Xv«hLkeZében a Város Tak^ék rész­vény többsége, 1 millió pengővel átvenné A ^^rMlátAst Bfk Gerymi,h­ó Pengőt­­ho­­lít­át/ ha a tran­zakció lebonyomtáná­ ??°VI központ pedig hárommillió Pengő­jabb hitelt hajlandó adni a ban­krátát egy százalékkal meghaladó kamatláb mellett. A­z jf intézet mérlege a fúzió után 35.492.000 pengő vagyont hintene fel az a fill­iáit intézetek agyottával együtt, a részvénytőke 3.300.000 peogo lenne amihez 1 millió pengő­italék járni. A fízió ügyét október 4-én tárgyalja a város törvényhatósági bizottsága, s itt akadályozza meg a gazda­r­é. javulását. Londonból jelentik: Lord Mitcheff, az angol gazdasági élet egyik mondotta­hkjazHZK ktr.alg­ikuíiak egyesületében mondott beszédében kijelentette, hogy a mai gazdasági felfordulás csak azért következhetett be, mert a világ a spekulánsok számára van berendezve és nem a termelők számára Az ipar a tudomány segítségével óriási lendületet vett és bizarr dolog, hogy minél több tudással rendelkezik az emberiség, annál szegényebb lesz. Ezt a káoszt csak úgy lehet megszüntetni, ha a gazdasági élet számára biztosítjuk a stabilitást. Az ipar termelni akar és nem spe­kulálni. Eddig a gazdasági élet működése a nyerészkedés gondolatára volt felépítve, az emberi lélekben élő kapzsi ösztönök támogatá­sával akarták a termelést lendületben tartani. A spekuláns típus azonban más, a múlté és most arra kell törekednünk, hogy a felfordu­lásból az egyenletes termelés útjára vezessük a gazdasági életet. A devizakorlátozások enyhítését sürgeti Amerika. Newyorkból jelentik. Az Egyesült Államok kereskedelmi kamaráinak igazgató­­tanácsa elé jelentést terjesztettek, amely töb­bek között megállapítja, hogy jelenleg 32 or­szágban ellenőrzik a külföldre irányuló deviza­­forgalmat. Ez igen hátrányos a világ külke­reskedelmére. A jelentés alapján az igazgató­­tanács határozatot fogadott el, amelyben ja­vasolják, hogy a jövőben az Egyesült Álla­mokkal szemben fennálló hadiadósságok kér­désében csak azzal a feltétellel adjanak bármi­ Előrő Előfordult zárlat kötéseik Zárlat Nemzeti Bank 143.— 138—147 139.— Bauxit 43.5 40.5—43.5 40.5 Beposini 152.5 — 153.— M. Alt Kőszén 394.— 393—398 393.— Salgótarjáni 30.7 30.5—31.75 30.5 Uriksányi 46.5 47—49 47.75 Fegyver 86.— 95 93.— Ganz 15.25 16—17 16.75 Rimamurányi 29.75 28.75—30.25 29.— Egyesült Izzó 263.— 263­ 264 263.5 Nasici 74.— 74 74— Nova 19— 18.9 18.8 Tröszt 79— 78.25—80 79— Ítéletikor 87.5 87.75—88.25 87.75 Magyar Cukor 80.— 80—82 80.5 Pesten 125.— — 125.— Magy. Buggyanta 26.— 27—27.5 27.— Vasutforgalmi 25.5 26—27.25 26.5 MEZŐGAZDASÁG A szőlő eltartása A szőlő és a must felhasználásának kü­lönböző módjait ismertető cikksorozatun­kat a szőlő el­tevésének, illetően eltartásá­nak ismertetésével kezdjük, hogy ezzel is kiterjesszük a­­szőlőfogyasztás érdekében indított propagandánkat. A szőlő eltartásának az alapfeltétele az, hogy vastaghéjú, húsos bogyójú szőlőfaj­tákat használjunk téli eltevésre, mert ezek ellenállóbbak mint a lebendás és a vékony héjú fajták, amelyek könnyebben rothad­nak és az elpárolgás következtében­ ha­marább is ráncosodnak. A laza, fürta faj­ták jobban eltarthatók, mint a tömöttek. Általában téli eltévésre ajánlják a kecske­­csöcsű­ fajtákat, az ismertebb fajták kö­zül például a ropogós csaiszlát, a pasea­­nitit, a piroedinkát, tehát általában az olyan fajtákat, amelyek az előbb említett követelményeknek megfelelnek. Rendkí­vül fontos, hogy a szőlő teljesen érett le­gyen, mert a tőkéről féléretten leszedett szőlő többé meg nem érik. Az eltevésre szánt szőlő egészséges legyen, a fürtben ne legyenek repedezett és penészedésre könnyen hajló, vagy már penészedésnek induló bogyók. Ha az eltevésre szánt szőlőben ilyen bogyókat találunk, azokat hegyes vékony ollóval kicsipegetjük. Ugyanezt tesszük a foltos, vagy a zúzódás jelét mutató szőlőbogyókkal is. Ezt szem­­előtt kell tartanunk a szőlő eltevésének­ bármelyik módszerénél. A szőlő eltevésének többféle módja van. A leggyakoribb talán az, amikor a fürtö­ket párosával pamut, vagy raxfia háncsra kötik és hűvös, de száraz présházban, kamrában, esetleg padláson felaggatják Ez a felaggatás természetesen úgy tör­ténjék, hogy a fürtök ne érintkezzenek egymással, hanem felváltva, az egyik ma­gasabban, a másik alacsonyabban legyen. A szőlő eltűrésére az olyan helyiség a legalkalmasabb, amelynek hőfoka közel van a fagyponthoz, mert ilyen hőfok mel­lett ritka a penészképződés és a párolgási veszteség is csekély. Ha zárt helyiség­ben akaszthatjuk fel a szőlőfürtöket, a penészképződés megakadályozása céljából tanácsos időnkint egy kevés ként elégetni. A tapasztalat azt mutatja, hogy minél egészségesebb a szőlő és minél tökélete­sebben érett, annál jobban eláll. A szőlő eltartásának egy másik módja a termőhajtással, illetően vesszővel való eltérés. A fürtöket körülbelül egy arasz­nyi darab vesszővel együtt le kell vágni és ezeket a vesszőket vízzel telt kőnyakú üvegbe bedugni, a vessző felső végét a wéíban pecsét viasszal, vagy parafinnal kell bevonni. A üvegeket nem egyene­sen állítjuk, hanem erre a célra készí­tett tartóban ferdén helyezzük el. Ez az üvegtartó vagy úgy készülhet, hogy áll­ványt készítünk s az állványba megfe­lelő lyukakat vágunk, úgyhogy a palack ferde helyzetben legyen, vagy pedig lé­cekre drótból kampókat készítünk és ebbe illesztjük bele a palackokat, kicsit eldöntve, úgyhogy a vesszőé fürt szabadon lógjon. Az üvegben levő vízbe kevés sót és faszénport kell tenni, hogy a víz meg ne poshadjon. Ha a víz párolgás közben az edényből kifogy, pótolni kell. Termé­szetesen ebben az esetben is a fürtöket időről-időre gondosan meg kel­l vizsgálni és ha valamelyik fürtön rothadó, pené­szedő bogyókat találunk, azokat el kell távolítani. A szőlő eltartásának harmadik módja, amely bizonyos módosításokkal az utóbbi időben egyre nagyobb teret kezd hódí­tani, a­­szőlőnek hermetikus elzárása a levegőtől. Igen sok helyen ezzel az eljá­rással úgy teszik el a szőlőt, hogy elő­ször a szőlővenyigének jól megszitált hamujából lúgot készítenek és abba mártják többizben a szőlőfürtöket mind­addig, amig a bogyó el nem homályoso­­dik. Az így kezelt és megszárított fürtö­ket azután olyan ládába helyezik, amely­nek a fenekén szintén venyige hamuja van. Egy sor Vlitre megint hamut szór­­nak,­ majd ismét fürtö­k kerülnek a hamu tetejébe és ezt addig ismételik, amig a láda meg nem telik. Most azután a ládát jól leszegezi­k és hűvös pincébe teszik, esetleg a ládát egy másik nagyobb lá­dába állítják és a két lláda közötti űrt hamuval vagy fűrészporral töltik ki. Ha a szőlőt fel akarják használni, úgy fel­­nyitjá­k a ládát és csak annyi fürtöt szednek ki, amennyi szükséges, majd új­ból leszegezik a lládát. Ilyen módon a szőlő hónapok múlva is egészen friss állapotban marad. A szőlőt a rátapadt hamutól friss vízben való áztatással meg lehet tisztítani. Ehhez hasonló módszer a szőlőnek hor- tóba való elt evése. Ez a módszer abban különbözik az, előbbitől, hogy a teljesen beérett szőlőfürtöket először alkalmas helyiségben elteregetve, vagy felaggatva elhelyezik és amikor már bekövetkeznek a fagyos éjszakák, a szőlőt kihordják a szabadba, majd a repedt, rothadó bo­gyóktól megszabadított fürtöket gondo­san megtisztított kis hordókba rakják, úgyhogy­ azok tömöttek legyenek. A hor­dót ezután lezárják és egy ládába helye­zik, amelynek aljára fűrészport, hantot.

Next