Nemzeti Ujság, 1932. szeptember (14. évfolyam, 195-219. szám)

1932-09-25 / 215. szám

Vasárnap, 1932 szeptember 25. NEMZETI ÚJSÁG 27 SZÍNHÁZ, művészet Nem küldik nyugdíjba Hubay Jenőt (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Az egyik estilapban olyan hir jelent meg, hogy Hubay Jenőt, a Zeneművészeti Fő­iskola igazgatóját, a világhírű magyar hegedűművészt és hegedüpedagógu it nyugdíjazni akarják. Érdeklődésünkre be­avatott helyről azt a felvilágositást kap­tuk, hogy Hubay mester nyugdíjazásá­ról nincs szó. A joggal nagy megütközést keltő hir megcáfolását annál nagyobb örömmel adjuk közre, mert meg vagyunk győződve, hogy úgy a magyar művészi életben, mint a nagyközönség soraiban teljes megnyugvást fog kelteni. Hubay Jenőnek, mint művésznek, zene­szerzőnek, de főleg mint zenepedagógus­nak olyan világhíre van s képességeinek még ma Í6 olyan friss erejével rendelke­zik, hogy sem a magyar zeneművészet, sem a Zeneművészeti Főiskola, sem pedig a hegedüszak nem nélkülözheti. A Hubay- operákat Európaszerte játsszák és Hubay mester tanítványai a világon mindenhol diadalt szereznek nemcsak a magyar névnek, hanem a magyar mesternek is. így tehát mindenhogy helyeselhető a kultuszkormánynak az az elhatározása, hogy a mestert magas kora ellenére is alkalmazni kívánják legfelsőbb zenei ok­tatásunk élén, annyival inkább, mert hi- S2en Hubay a főiskola vezetését tizen­három^ év óta teljesen ingyen látja el, a fiatalság érvényesülése szempontjából pedig sokkal fontosabb, hogy olyan mes­ter áll a Zeneművészeti Főiskola élén, aki mindenkor a fiatalság leglelkesebb támo­gatója és barátja volt. Jó házból való urilány A Vígszínház bemutatója A szerzőnek van egy többé-kevésbbé si­került kabaréötlete s van több inkább kevésbbó szerencsés kabaré helyzete és vicce, ezeket hol szorosabban, hol egé­szen lazán, ha nem éppen fejtetőre állí­tott logikával összefűzi és kész az öt kép­ből álló vígjáték, amelyet ezúttal téve­désből a Vígszínház mutatott be. A da­rab nyilván összetévesztette a színházat a most gomba módra elszaporodott szín­játszó lokálokkal. Mert legfeljebb ezek valamelyikében volna létjogosultsága. A Vígszínházban mindenesetre a legmé­lyebb színvonalat jelenti eddig. És ezt a sekélyességét még mulatságossága sem menti. Nehezen indul, még nehezebben fejlődik. A vérszegény ötlet nem bir el öt_ felvonást. Alakjai, az orvost nem szá­mítva, akinek félelmetes butasága még a bohozati arányokat is felülmúlja s igy magát az alakot is képtelenné teszi, mind régi színpadi közhelyek. A szerző rakéta­szerűn sziporkáztatok viccekkel próbálja pótolni darabja vérszegénységét. De ezekben sincs köszönet. Csupa kétértelmű vicc, amelynek csak egy értelme van s amely a jobblétre szenderült Fidibusz fénykorára emlékeztet. A legborsosabb francia bohózatoktól csak az különböz­teti meg, hogy ami azokban csípős szel­lem, itt mindent a nevén nevező vaskos- ság. Igazán kár azért a kitűnő elő­adásért, amit a Vígszínház rápazarol. Brilliáns előadás néhány brilliáns alakí­tással. Ezek közül elsősorban Hajmás- syét emeljük ki. Hajmássy uj oldaláról mutatkozott be. Kiderült, hogy kitűnő komikus jellemszinész, Rajnay játé­kának biztos vonalú lendülete és ezer apró részletfinomsága egyformán elra­f adó. Csortos klasszikus erejű szinész- arikaturája tökéletes, Fejes Teri zabo­látlan jókedve csupa stilus, Dayka Mar­git eleven, kedves játéka kissé igénytelen a darab középpontjában. A kisebb szere­peket is művészettel juttatja érvényre Végh Sári, Kertész Dezső, Gárdonyi és Peti. A darabot Vaszary János, néhány si­kerűit francia bohózatkép szerzője, irta. K. M. Manolita Harmath Imre és Fényes Szabolcs operettje a Fővárosi Operett- színházban A párisi Operaház bálja, bágyadt szép­ségű szépségkirálynők masirozása, e^y elmés operaparódia, görlök viharzó rit­musú táncai, néhány édesen felszálló me­lódia, fantasztikusan gazdag, sőt a pesti színházak jelenlegi helyzetében egysze­rűen tékozlásnak minősíthető káprázatos díszletek, elképesztően nagy tömegjele­netek, a színpadi képek gyors egymás­utánjának valóban bravúros felsorakoz­tatása — mind, mind kétségtelenül bom­basztikusán ható, lehetne ezúttal talá­lóan mondani, hogy teátrálisan külső hatásokra vadászó beállítás eredményei, amelyek Fényes Szabolcs és Harmath Imre uj operettjének (?) premierjét ese­ménnyé avatják, de ha a színházi tála­lásnak ezt a grandiózus formáját a kitü­nően sikerült rendezés számlájára írjuk, felmerül a kérdés, vájjon minő részt kér­hetnek maguknak a sikerből a librettista és a komponista? Erre feleletet adni ne­héz. Egyrészt, mert librettónak nyoma sincs. Harmath Imre munkája minden, csak nem operett szövegkönyv, egysze­rűen keret, amelyet okosan használ ki a jBUíiező és bőkezűen telit meg minden­nel, mi szem-szájnak ingere. Harmath munkája egyszerűen scenárium, afféle színpadi segédkönyv rendezők használa­tára. A színpadi képek sokaságában nem lehet követni a mese pergését, minden széthull, jelenetekre aprózódik és ha az utolsó kép után lehull a függöny, aligha lehet másra emlékezni, mint legfeljebb egy gyönyörű díszletre, vagy pazar kosz­tümre, esetleg egy robogó, szilaj iramú táncra. Épp úgy elsikkad a nagy parádé­ban Fényes Szabolcs kétségtelenül talen­tum-ős muzsikája, amely pedig nagyon szépen hangszerelt partitúra. Pedig a színház kétségtelenül rengete­get áldozott a siker érdekében. & talán éppen az a hibája, hogy mindent megpró­bált és kihasznált, hogy a színpadi ké­pek teljes hatásúak legyenek. Valamivel kevesebb sokkal több lett volna, mert igy fárasztó egyfolytában követni a színpadi játék menetét, amelynek pedig ritmusa igazán gyors. Kevesebb pompa, kevesebb tánc, kevesebb színpadi kép ugyanezzel a gazdagsággal és szépséggel erőteljeseb­ben, szuggesztiveben hatott volna. De igy roppant súlyos a produkció, főképp a második felvonásban, amely csekély két és fél óráig tart! A teljes revüszerü beállításban eltör­pül az egyes színészek egyéni teljesít­ménye is. Honthy Hanna, ez a nagyszerű színésznő most is hóditó megjelenés pa­zar toalettjeiben, de szinószileg sokkal többet tudna nyújtani, ha erre a librettó lehetőséget nyújtott volna. így is van­nak jelenetei, amelyekben megkapóan közvetlen és gazdagon színezett a játéka. Az együttes lendítő ereje Latabár Kál­mán, aki, ha mint színész túloz is leg­többször, de szédítő táncaival, macska­ügyességével nem egyszer bámulatba ejt A legjobbat nyújtja Rátkay Márton, aki mintha reneszánszát élné, csupa ötlet, csupa frisseség és temperamentum. Ha­sonlóan nagyon jó Somogyi Nusi, aki a legvidámabb perceket jelenti a színpa­don. Elegáns és ügyesen táncol Szokolay Oly, szépen énekel Solthy György, kár, bogy játéka kissé merev, remekel Déry Hugó, kitűnő Simon Marcsa és nagyon mulatságos Major István. A festői díszleteket Gyarmathy Miklós tervezte, az Orchester élén a kulturált Komor Vilmost látjuk. Rendező Lóránt Vilmos, akinek oroszlánrésze van a si­kerben. A szinház startja hihetetlen lendülettel történt, remélhető, hogy ezt a lendületet nem töri meg az a törekvése, amellyel a sikert mindenáron ki akarja harcolni. Kotba Gyula írja hadnagy Az uj Belvárosi Szinház első bemuta­tója Ez az uj Belvárosi Szinház a régi Bel­városi Színház. Az a szinház, amelyet Bárdos Arthur alapított, nevelt művészivé, stílusossá és amelyhez most, hat évi távoliét után, újra visszatért, művészibb és stílusosabb eszközökkel a tarsolyában, mint valaha. Az övé legyen az első elismerés azért a fiatalosan lelkes és finom ötletekkel tel­jes, nagy munkáért, amellyel első ezidoi produkcióját sikerre vitte, ismét uj szí­nekkel a rendezésben, uj emberekkel a szinlapon és uj, megdöbbentően tehetsé­ges szcenikussal — Fűlőp Zoltánnal a színpadon. Rendkívüli szerencséje mindez a ma­gyar színpadon eddig szintén ismeretlen szerzőnek: Meller Rózsinak, aki ezzel a darabjával a Burgszinház kamaraszínhá­zában, egy másik darabjával egy másik osztrák színpadon Frank Maar név alatt aratott sikert. Anélkül a tálalás nélkül ugyanis, ahogy Bárdos színpadra hozza írja hadnagy történetét, nem írhatnánk róla többet, csak annyit, hogy egy igen kellemes, vidáman csufondáros ötletből tehetségesen felépített, helyenkint drá­maivá mélyülő, néhol szatírává emel­kedő, de itt-ott majdnem az operettig sekélyesedő alkotás, amelyet végig lehet nézni, de nem feltétlenül szükséges. írja hadnagy, a darab hőse, nem élő ember, csak egy ezredirnoki tévedésből származó iráshiba. Amidőn a katonai iroda főnöke az ezredirnoknak lediktál egy sereg gárdatiszti nevet, közben rá­förmed, hogy: na Írja! Erre ő beírja a nevek közé az „irját“ is, de nem mint igét, hanem mint testőrtisztet. így lesz az irjából írja, az igéből tulajdonnév és ebből a tulajdonnévből megkancsukázott deportált, fogoly, aztán tábornok, győz­tes hadvezér és a cár mindenható ba­rátja, sőt végül — egy kézenfekvő ötlet segélyével, — húsból és vérből való ember, aki mögött, mint boldog férj mögött zá­ródik be az írja hadnagy történetéről szóló képeskönyv utolsó lapja. A rendezés ugyanis jókedvű, furcsa el­gondolással, felnőtteknek való képes­könyvbe illő történetnek fogta fel a dara­bot, melynek tizennégy képe ehhez mér­ten egy óriási képeskönyv két-két lapja között kerül a közönség szemei elé. Ha az egyik képnek vége, akkor egyszerűen kilép egy frakkos diszletmester és — át­lapoz a következő képre. Ennek és az ehhez hasonló egész sereg kedves rendezői ötletnek, a fülbemászó és kellemes kísérőzenének, továbbá az iga­zán maradéktalanul összehangolt, kitűnő előadásnak köszöni ez a finom, de egyéb­ként nem kivételes darabka azt a hangos és kivételes elismerést, amellyel a kö­zönség fogadta. Ez utóbbiban a szereplők közül elsősorban a szivhezszóló kedves- ségü, meleg liráju és ezúttal sok uj szint csillogtató Turay Idának, továbbá Ba­ráti Józsefnek, Harsányt Rezsőnek, Delly Ferencnek, Farkas Endrének és — last, but not least — a kedves, jóízű Huszár Pufinak van különös érdeme. Zágon István — A kultuszminiszter utasítására vizsgálat indul meg a Csók-nyilatkozat ügyében. Csók Istvánnak, a Képzőmű­vészeti Főiskola tanárának nyilatkozata ügyében, amelyet a kultuszminiszter leg­utóbbi rendeletével kapcsolatban tett, szombaton újabb fordulat történi Kara- fiáth Jenő dr. kultuszminiszter utasította rendeletileg Réti Istvánt, a Képzőművé­szeti Főiskola rektorát, hogy az ügyet haladéktalanul vizsgálja meg és a leg­sürgősebben jelentést tegyen róla. — A Nemzeti Szalon csoportkiállitása. A Nemzeti Szalon uj csoportkiállitásan hat kevéssé ismert nevű fiatal művész mutatkozik be. Egyik sem tehetségtelen és egyik sem kiforrott tehetség. Borsos Miklós plasztikájában sok a keresettség, de itt-ott, főleg a plakettekben olyan han­gokat is megüt, amelyeket érdemes meg­hallgatni. Grafikái is fejlődést ígérnek. Fehér Frigyes, noha Matisse-t vallja mes­terének, más utakra lépett, élénk szin- foltos tájképei koloritban jók, csak köz­helyes érdekességükben üresek. Gombos Lilly világos szinskáláju, opálos fényű tájképei és kompozíciói ügyesek, de mintha nem ezekkel szerezte volna azt a külföldi presztízst, amelyről a katalógus beszámol. Polonyi Károly még alig tapodta ki a művészet gyermekcipőit. Szabó Aurél tájképei színesek, portréin kissé Boromissza karakteres fejeit idézi. Zakar Zoltán szolid tehetség és a fiatalon elhunyt Rozsay Márta posthumuß képei is szomorú bizonyságai annak, hogy komoly tehetségű festőt vesztettünk el korai halá­lával. tn. — Kiss Irén és Garamszeghy Sándor a Nemzeti Szinház örökös tagjai. Kara- fiáth Jenő dr. vallás- és közoktatásügyi miniszter a mai napon Kiss Irén és vitéz Garamszeghy Sándor nemzeti színházi tagokat a Nemzeti Szinház örökös tag­jaivá nevezte ki. — Kamaraszínház. A nagy dij: nagy siker. — A színházi törvény tervezete. A Budapesti Színészek Szövetsége vasárnap délelőtt 11 órakor tartja évi közgyűlését a Fészek Clubban. A közgyűlés legfonto­sabb tárgya a színházi törvénytervezet. Amennyiben a közgyűlés elfogadja a ter^ vezetet, úgy azt az illetékes tényezők elé terjesztik. A színházi törvénytervezet 17 paragrafusból áll, amelyek közül a. fon­tosabbak a következők: 1. §. Színházi vál­lalkozás, valamely költött cselekmény nyilvános színpadi előadása élő szereplők­kel. 2. §. Aki színházi üzemet akar foly­tatni, köteles engedélyt szerezni. 4. $. Meg kell tagadni az engedélyt, ha a kérelmező nem tudja igazolni az üzemhez kívánatos megbízhatóságát, művészi, erkölcsi és gaz­dasági vonatkozásban. 5. §. Az engedély csak akkor adható ki, ha a vállalkozó hitelt érdemlően kimutatja vagy biztosí­ték letételével igazolja, hogy a vállalatánál foglalkoztatott művészek járandóságait pontosan tudja fizetni. A biztosítékot az illetékes hatóság a vállalatnál foglalkoz­tatott művészszemélyzet járandóságai ki­egyenlítésére használja fel, ha a vállal­kozó vagyonára csődöt nyitnak, ha vállal­kozását abbahagyja, ha az engedélyt visszavonják, vagy az megszűnik, vagy ha a vállalatnál foglalkoztatott művész­személyzet járandóságait esedékességkor nem fizeti ki. 6. §. A megadott engedélyről az illetékes hatóság okiratot ad ki. 7. §. Minden uj, vagy lényegesen megváltozott színházi vállalkozáshoz uj, illetve módo­sított engedélyre van szükség. 9. §. Meg­szűnik az engedély, ha lejárt az ideje és ha az engedélyes engedélyéről lemond. 11. §. Ha valamely színházi vállalat enge­délye a jelen törvény szerint megszűnik, a színház művészszemélyzetének kérel­mére az illetékes hatóság a színházi ér­dekképviseletek meghallgatása után a személyzet egy vagy több, de legfeljebb három tagjának megengedheti a vállalat ideiglenes továbbvezetését. 12. §. Az illeté kés hatóság minden engedélyokirat ki­adása, visszavonása, megszüntetése előtt tartozik a színházi érdektestületeket meg­hallgatni. — Kamaraszínház. A nagy dij: nagy siker. — Magyar Rapszódia a Zeneakadémián. Kiváló magyar zeneszerzők szerzeményeiből összeállított nagy magyar dalegy vei eget Ma­gyar Rapszódia cimen Cselényi József, For­gács Loncy és 257 szereplő közreműködésével rendezik a Zeneakadémia nagytermében. A nagyszabású magyar est iránt általános az érdeklődés. Jegyek a Zeneakadémia portásánál kaphatók. — Kamaraszínház. A nagy dij: nagy siker. — Október 15-én kezdi meg előadásait az Operaház. Az Operaház gazdasági hi­vatala azok számára, akik eddig távol voltak a fővárostól és utólag bérletet óhajtanak váltani, az Opera II. emeleti Zongorataoíolpm Bin! Boné DM Teréz áll. kép. oki. zongoratanárnő UCsaba-u. 9.1.3. Telefon: 567-73. Beiratás naponta: 9—12-ig és 3—6-ig. helyiségében délelőtt 9—12, délután pedig 4—6 óra között ad még ki bérletjegyet — A Bethlen-térl Színpad premierje. A Bethlentéri Színpad szombaton este a szokás­tól eltérően teljes estét betöltő operettet muta. tott be, amelynek ohne a Csókos regiment. A% operett komponistája és szövegírója Erdélyi Mihály, primadonnája pedig a tehetséges Fe- renczy Marika. A kedves meséjü, hangulatos mnzsikáju operett a bemutatón megérdemel­ten aratott nagy sikert. — Kamaraszínház. A nagy dij: nagy siker. — Calderon-repriz a Nemzeti Színházban. Pénteken a Nemzeti Szinház klasszikus előadá­sai során uj betanlüiásbau kerül színre elő­ször Calderon „Két szék közt a pad ílatf* oimü vigjátéka, D. Ligeti Juliska, T. Mc api Erzsi, M. Iványi Irén, Uray, Sugár, Harasz- tos, Forgács, Náday, és Major alakításaival a főszerepekben s a klasszikus reprizt hétfőn is megismétlik. A Veronika Babay József nagy­sikerű magyar legendája, most vasárnap, ked­den, csütörtökön és szombaton van műsoron. Ezenkívül most vasárnap délután a Porcollánt, hétfőn a Pelesbei nótáriust szerdán a Bizán­cot, jövő vasárnap délután a Krétakört, este A vén gazembert, kedden pedig Azrát játsszák. — Rolkó József temetése. A tragikus kö­rülmények között hirtelen elhunyt Rolkó Jó­zsef, a Kamara-szinház művészének temetése szeptember 26-án, hétfőn délután 4 órakor lesz a Rákoskeresztúri temető halottas házából. A temetésről a Kamara-szinház, mely saját ha­lottjának tekinti Rolkót, testületileg megje­lenik. A Budapesti Színészek Szövetségét a temetésen Herczeg Jenő képviseli. — Magyar vígjáték Párisban. Orbók At­tila „Fiacskám“ cimü háromfelvonásos vigjá- téka még ebben a szezonban szinre kerül Pá­risban, a Theatre des Nouveautés-ban. A dara- dot Henry Bhartet adaptálta, — Mindig lesznek Júliák. A Nemzeti Szin­ház igazgatósága soron kívül műsorába ik­tatta Drudten angol iró Mindig lesznek Júliák cimü darabját. Az újdonságból hétfőn kez­dődnek a próbák és október hetedikén már meg is tartják a premierjét. A darabnak ke­vés szereplője van. A főszereplők: Leona: Bajor Gizi, Tom: Lehotay, Florence: Kiss Irén. a tükör előtt, Fodor László szenzációs szín­müve minden este rendkívüli sikerrel kerül színre a Magyar Színházban. Szereplőit, élü­kön Titkos Ilonával, Törzs Jenővel, Gellérttel, Gózonnal, Tarnayval, Székely Lujzával, Sulyok Máriával viharos tapsok szólítják minden kép után a függöny elé. A ragyogón átalakított Magyar Szinház olcsó helyárai mindenkinek megengedik, hogy Fodor László kitűnő szín­müvéhez megváltsa jegyét. Lakner bácsi gyermek- színháza október 2-án a Vígszínházban megkezdi nagysikerű előadásait. Színre kerül a legszebb gyermekoperett: Angyalka. Irta Lakner bácsi, zenéjét szerezte Zakál Dénes dr. Főszereplők: Várady Kató, Polgár Zsuzsi, Kál- iay Zsuzsi, stb. Ezen az előadáson lép fel elő­ször a kis gyermekcsalogány: Major Ida. Je­gyek már válthatók a Vígszínház pénztáránál. Bodán Margit és Cselényi József október 9-i nótaeetje a magyar dal legszebb ünnepe. A rádió kedvencei gyönyörű műsort énekelnek végig. Jegyek Rózsavölgyinél és a Zeneakadémián (Bán-iroda, Teréz-körut 17.). — „A huszadik század ajándéka“. Kiss Ma­riska előadása a Zeneakadémiában október hó 15-én. Évezredeken át olyan érték keletke­zett a földön, melyTől az emberek nem tudják, hogy a gazdasági életben rendeltetése szerinti felhasználása az államoknak milMárdokat ki­tevő nemzeti vagyonosodást jelent, a munka- nélküliek millióinak pedig biztos megélhetést. Jegyek Bárdnál és a Szent Istvánnál, Kecske­méti-utca 2. — A torockói menysszony — ma délután a Magyar Színházban. Indig Ottó nagyhirü vigjátéka vasárnap délután 146-odszor kerül szinre. Az előadás fél 4 órakor kezdődik. Dél­utáni, olcsó helyárak. Este az uj nagy siker: Csók a tükör előtt van műsoron. Színházak heti műsora NEMZETI SZÍNHÁZ. Vasárnap délután é6 este: Porcellán; hétfő: Peleskei nótárius (B.); kedd; Veronika (K. 2.); ßzerda: Bizánc (D.): csütörtök; Veronika (K. 3.); péntek: Két szé»k között a pad alatt (A.); szombat: Veronika (K. 4.); vasárnap délután: A krétakör; vasárnap este: A vén gaz- ember. (Fél 4. fél 8). VÍGSZÍNHÁZ. Vasárnap, hétfő: Jó házból való urilány; kedd: Emmy; szerda: Jó házból való uri­lány; csütörtök: Emmy; péntek* ^ó házból való urilány; szombat: Emmy; vasárnap délután: Gyer- mekeléadá6; vasárnap e6te: Jó házból való uri­lányr (Fél 4, 8). MAGYAR SZÍNHÁZ. Egész héten minden este: Csók a tükör előtt; vasárnap délután: A torockói menyasszony (Fél 4, 8). BELVÁROSI SZÍNHÁZ. Egész héten minden, este: írja hadnagy; vasárnap délután: Tűzmadár. (Fél 4. 8). KAMARASZÍNHÁZ. Vasárnap délután: • Eöóforv dtiüiat a legjobb csaAádokbaca is. vasárnap este: Á T_r T A SZÍNHÁZAK közleménye

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék