Nemzeti Ujság, 1932. december (14. évfolyam, 270-294. szám)
1932-12-02 / 271. szám
Péntek, 1932 december 2. NEMZETI ÚJSÁG imfff—■BUI WilMIIIIIHB 'f I ■ iilMiTThIHII IfUIMIIII'H11 Angliai Erzsébet uralkodásának regényes krónikája írta: Kállay Miklós 27 Copyright by Nemzeti Újság Hiába védekezett nagy tudásának, sziporkázó elméjének és nemes ékesszólásának fegyverével, halálra ítélték és Tyburnban azon a bitón végezték ki, amely még piros volt Felton vérétől. Cecil lord parancsára szemlátomást és szántszándékkal nyújtották halálkínjait. Még élt, mikor belső részeit egyenként kitépték. A csonkítás gyalázatos hóhérmunkája alatt, végső erejét összeszedve dobálta föl magát. Védekezett és küzködött kínzóival. Négy pribéknek kellett lefognia a rettenetes erejű aggastyánt, míg a felnégyelésig eljutottak. Fejét a királynő a London Bridge bejáratának férvére tűzette ki. A kivégzésnél, amelyet a vérhez és embertelen kínzásokhoz szokott csőcselék sem tudott megrendülés nélkül nézni, jelen volt Edmond Campion, aki akkor álruhában bujkált üldözői elől. Itt érlelődött meg benne az elhatározás, hogy haladéktalanul Donayba megy, ahol akkor már William Allen doktor megalapította angol ifjak számára a hittudományi iskolát, hogy papokat neveljen a lassanként egészen magukra hagyatott angol katolikusok számára, mert félő volt, hogy a kíméletlen üldözés következtében pásztorok nélkül maradt nyáj szerteszéled s a régi hitnek rövidesen izmagja sem marad Britanniában. IX.: Az égig magasló árnyék aitek sokasodtak. A London-Bridge fölött dárdahegyen himbálódzó fejek hirdették a trón véres hatalmát. Városok kapui fölött vad szél fosztogatta a szétmálló húst felnégyelt testek kalimpáló csontjáról. A lelkekre döbbent csönd súlyosult. Kerülte minden a napvilágot. Halálos nyugalom igáját nyögte Anglia. Csak Erzsébetnek nem volt nyugalma. Érezte a láthatatlan kezet. Ez a kéz átnyúlt országokon, tengereken. Elsöpört utjából minden akadályt. Megragadta és megrázta alatta a trónt. Még egyre rengett bele a vérhegy. Hiába táplálta itt meg új párolgó itallal. A hegy repedezett, mállott. Érezte, hogy nem ül biztosan a tetején. Veszedelmek döngették a hegy falait. Félelmes férgek őrölték, morzsolták morajló mélyét. Alba herceg büszke ármádája kétnapi járóföldre horgonyzott a csatorna túlsó partjain. Franciaországban mint két egyenlő birkózó elkeseredett tusa gubancában hentergett a földön a régi és az új hit. Ki tudta volna megmondani, melyik tápászkodik fel hamarább. Főtt, forrott minden a nyugtalan Írországban is. De itt volt a legégetőbb kérdés, a legkötélűbb talány: Mária. A legyőzött, gúzsbakötött vetélytárs így is félelmes ellenfél volt. Az odvaik mélyére húzódott katolikusok talán csak a szelek fordulására vártak, hogy újra mellé álljanak. A pápai bulla már megoldotta esküjük kötését Számukra most üres a trón. Bitorló ül benne. Egyetlen jogszerű várományosa szemükben a trónjavesztett skót királynő. Míg Mária él nem lehet biztos tulajdon trónján. Hátha hirtelen halál ragadná el a királynőt? Kathrinnak gyorsan ölő, nyomtalan mérgei vannak. Ki hinné el, hogy nem ő a gyilkos? Tétlenül nézné-e Európa ezt a gaztettet? Hogy állna meg az ő gyámoltalan kis szigetországa a felháborodott Európával szemben. Várnia kell. Mária halála aránytalan kockázat, vakmerő játékára vetne fel mindent. Ki kell böjtölnie a pillanatot. Addig ravaszsággal, képmutató keglyesség mázas álságába rejtve, simulékony, hízelgő alázkodással kendőzve, de izgalmat nem ismerő következetességgel kell kiirtania minden magot, amelyből Mária aratása megnőhetne. Végérvényesen, feltámaszthatatlanul meg kell semmisítenie Angliában a régi hitet. Ebbe a gondolatba görcsösen belekapaszkodott. Dacos gőg dagasztotta szívét. Úgy érezte, hogy az ő személye az a reformáció számára, amit a pápistáknak a Katolikus Felsége jelent. Mint két ércoszlop nőttek ki ketten a kavargó zajlásból. Tudta, hogy a nagy küzdelem kettőjük közt dől el. Tehát Fülöp és újra csak Fülöp! Bárhonnan indult, bárhová tartott, mindig Fülöphöz ért el. Fülöp ott tornyosult közte és a mindenség közt. Mint delejes csúcs vonzotta s egyben taszította is. Rettegve gondolt rá, gyűlölte, de nem tudott szabadulni tőle. Léte, mint babonás varázs bimbózott benne. Láthatatlan hatalom, mint végzetes tengelyt taszította keresztül sorsa két ellentétes sarkán. Mint mennyboltig kavargó hullámtorony rohant felé. Készen akarta várni a pillanatot, mikor ez a roppant örvénylés kitárja rá halálos sodra tölcsérének fekete torkát. Fülöp magányos lelke kőszáli bércek komor magasságában lakott. Hogy közelebb legyen Istenhez, aki minden rebbenését irányította. Ritkán szállt le az emberek közé. Nem gyűlölte őket, de érezte, hogy nem emelheti fel a maga szűz szelek járásától hűvös magasságaiba. Már épült is ezeknek a magányos magasságoknak sziklavára. Évek óta raktak már követ kőre a rideg fensík közepén, ahol a levegő kemény szelek száguldásától volt tiszta és acélos, míg a mély alapokból a haragos égkárpitokig dagadt ez az óriás kék menny és föld között. Várfalai és templomkupolái elbástyázták itt a kisértő világtól és zsámolyt raktak Isten trónusa körül udvarló áhítata alá. Komorló, szürke tömegéből fény lövelt szerte a határtalan birodalom minden tája felé. De ez a szürkeség csak a vakolat vaksága volt. Imák és szent ereklyék összetartó ereje sugárzott köveken, márványon és eretetőkön át, gyújtott remegő lobogást díszes párkányok, ormok öblei és sudár oszlopok fülkéi közt. Mennyi küzdelmébe került neki, a világ leghatalmasabb urának, míg káprázatos álma testté válhatott. Évekig dédelgette tervét, formálta, építette. Küzdelmeket vívott kicsinyes akadályok hangyahadával, tulajdon töprengéseivel, amelyek egyre sokasodtak, ahogy a nagy terv mind tündöklőbben zárta ki benne földöntúli pompáját. De még sokkal több esztendőbe telt, míg lassú, meg-megszakadó, újra nekifeszülő munkával egyenként kőbe, márványba dermedtek egy szertelen szárnyalású lélek megfoghatatlan álmai. (Folytatása következik.) . Fémpiac London, december 1. (Fémtőzsde.) Réz lanyhuló, ón tartott, ólom lanyhuló, horgany tartott Vörösréz standard 31 %—31 96, 3 hónapra 31 13/16—31%, lesz. árt. Siti, elektrolyt 36%_31%, besteeL 34 %—36, 6n standard 151%—151 Vs, 8 hónapra 152%—153, les®, árt. 151%, banca ón 158%, straits 157, ólom külföldi prompt 11%, 3 hónapra 12 3/16. lesz. árt. 11%, horgany prompt 15 1/16, 3 hónapra 15%, less. árt. 15%. — Nemhivatalos jegyzések: ezüst prompt 17 9/16. kés. száll. 17 11/16, arany 127,8%, platina 190, öntöttvas 58%, réz strong sheets 63%, aluminium belföldi 100, antimon regulus 42—422, nikkel belföldi 260—265, külföldi 237—238, higany 10%—11%, antimon kínai 25—25%, Wolframéro 10%—11, fehérbádog 15%—16%, vörösrézsulfát 17—17%. KISIPAR Ünnepélyesen felavatták a Drogista Otthont A Drogista Ipartestület, a Magyar Drogista Testület és a Drogista Ifjak Egyesülete vasárnap délelőtt avatta fel ünnepélyesen Sándor utca 38. számú székházát a hatóságok, az ipari és közélet előkelőségeinek jelenlétében. Az ünnepséget Balogh Gábor díszelnök nyitotta meg. Lányi Lajos elnök ismertette a drogista testületek történetét. Krüger Aladár dr. országgyűlési képviselő tartotta meg ezután az ünnepi beszédet, majd Salamon Géza fővárosi tanácsnok a polgármester nevében, Éber Antal országgyűlési képviselő a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara nevében üdvözölte az alapító testületeket. Beszédet mondottak még Ilovszky János a Baross Szövetség, Dobsa László dr. az IPOSz., Perlaki György az Országos Kézműves Testület, valamint Dembitz Gyula ipartestületi elnök, Kelety Kornél és Tost Dezső. Az ünnepség Balogh Gábor díszelnök zárszavával ért véget. Délben díszebéd volt, Moór Jenő előadása a Rákospalotai Ipartestületben. A kisiparosok küzdelme az életért címen Moór Jenő kamarai titkár gazdaságpolitikai előadást tartott a Rákospalotai Ipartestület helyiségében, ahol az összes iparos és kereskedő érdekeltségek megjelentek. A magas nívójú előadás után Tóth András, az ipartestület elnöke, Szemmey Károly, az Iparos Társaskör elnöke, Reisz Gábor, a rákospalotai kereskedők egyesületének elnöke, valamint Vargha József, a Gazdakör elnöke díszes oklevelet nyújtottak át Moór Jenőnek. Faácaspéten villamosmegállónál, 250 öles gyönyörű fekvésű, villalatok féláron, sürgősen eladó, busz P-ért félenkint. — Megbízottam: Központi Ingatlan- forgalmi Iroda, Honvéd u. 10. Telefon: 130—06 MEZŐGAZDASÁG Az abraktakarmányfélék drágasága miatt panaszkodnak a gazdák Külföldi állatértékesítésünknél fontos szerepet játszik az árkérdés, a versenyképesség. Ennek feltétele az olcsóbb állattartás, az olcsóbb hizlalás. Sajnos, ezen a téren kevés olyan eszköz áll rendelkezésre, amely az állathizlalást olcsóbbá tehetné, mert hiába olcsóbb a tengeri, a zab, vagy az árpa, a burgonya, amikor a legtöbb előtakarmányféleség, amely az előbb említett takarmányfélékkel tulajdonképpen nem helyettesíthető, drága és a mai állatárak mellett megfizethetetlen. Ezenkívül a külföldről beszerezhető olcsó abraktakarmányra nem is lehet devizát, illetően valutát kapni. Az állattartó és hizlaló gazdák már több alkalommal hívták fel ezen a téren tapasztalható anomáliákra az illetékes körök figyelmét. Különösen az olajpogácsafélék, a répaszelet és a malasz drágasága miatt panaszkodnak a gazdák. Az olajpogácsafogyasztásra utalt gazdaságok sokkal olcsóbban tudnának külföldi, lényegesen olcsóbb olajpogácsához jutni, ámde erre a célra nem utalnak ki devizát s így a külföldi olajütők, amelynek pedig meg kellene hajlaniuk a gazdaérdekek előtt, teljesen kihasználják a devizakorlátozó rendelet óriási előnyét. A répaszelet alakulása terén is tarthatatlan a helyzet és éppen ott jutnak drágán szelethez a gazdaságok, ahol a takarmánytermés amúgy is gyengébb volt. Vonatkozik ez elsősorban a Dunántúlra, ahol a cukorgyárak az ármegállapításnál ki is használják a gazdákat, mert a szeletért 9 pengőt kell fizetniük, holott 7 pengőért megkaphatnák a jugoszláviai répaszeletet. A gazdák szerint a répaszelet vasúti tarifája is sújtja a gazdákat, viszont előnyös a cukorgyárnak. Erre vonatkozóan kirívó példát közöl a Köztelek, amely szerint, ha egy alföldi cukorgyár külföldre viszi a répaszeletet, akkor a vasúti fuvar Hegyeshalomig mázsánként 1,20 pengő, ellenben, ha egy ottani gazdaság hozat ugyanabból a cukorgyárból répaszeletet, ezt már 2,20 pengő fuvarköltség terheli. A melasszal kapcsolatosan szintén sok a panasz, mivel annak is megfizethetetlen az ára. A gazdák mindenekelőtt szükségesnek tartják a melasz kivitelének megszüntetését, ugyanekkor pedig a melasz vámjának a felfüggesztését legalább erre a gazdasági évre. A gazdák véleménye szerint a cukorgyárak részéről ez az „áldozat“ elviselhető, mert a védett belföldi piac cukorárai és a csökkent kiviteli cukormennyiség bőven nyújt kárpótlást a csekély haszon elmaradásáért, amely viszont bizonyos mértékben enyhítheti a gazda téli gondjait. Néhány esetet ragadtunk ki csupán azokból a panaszokból, amelyek mostanában a gazdák részéről állandóan hallhatók. Az abraktakarmányfélék behozatalának lehetővé tétele egészen bizonyosan elvégezné a belföldi piacon szükséges árszabályozást. Jági Kamara főtitkára szóltak hozzá. Dörschng Tibor OMGE-etitkár bejelentette, hogy a ciroktermelés értékesítésének előmozdítása érdekében a kereskedelemügyi minisztertől a cirokszalma fuvardíjának mérséklését kéri az OMGE. A német gazdák elégedetlenek a kontingentálás eddigi menetével. A német mezőgazdasági tanács állandó bizottsága újból foglalkozott a mezőgazdasági termények kereskedelempolitikai védelmével és megállapította, hogy a birodalmi kormány eddig nem váltotta be a szükségtelen külföldi behozatal korlátozására szilárdan és kötelezően tett ígéreteit a kontingentálásról. Az állandó bizottság utal arra, hogy a német mezőgazdaság minden körében a legmagasabbra hágott, ezért a felháborodást jogosnak tartja, ha a német mezőgazdaság a maga egészében a legélesebben ellenzéki álláspontra helyezkedik minden olyan birodalmi kormánnyal szemben, amely nem viszi keresztül haladéktalanul a szükségtelen behozatal hatásos korlátozásával a földműveslakosság védelmét. A mezőgazdaság éles ellentétben áll minden olyan birodalmi közélelmezési miniszterrel, aki a kormányba való belépését nem e rendszabályok sürgős keresztülvitelének előzetes biztosításától teszi függővé. Kedvezményes utazás az OMGE közgyűlése és a gazdanapok alkalmából. A kereskedelemügyi minisztérium az OMGE közgyűlése, a GEOSz 1ragygyűlése és a velük kapcsolatos gazdanapok alkalmából az OMGE igazgatóságának felterjesztésére a MÁV és annak kezelésében levő helyiérdekű vasutak vonalain bármely vonatnem és kocsiosztály használatánál a mintegy 30 százalékot kitevő, azt az utazási kedvezményt engedélyezte december 4-től december 14-ig terjedő időben, hogy az illető vonatnem alacsonyabb kocsiosztályára váltott menetjeggyel a következő magasabb kocsiosztályon, illetve Ed. osztályon való utazásnál az illető vonatnem n. osztályára váltott féljeggyel lehet utazni. Az utazás a kedvezmény a® OMGE titkári hivatalánál beszerezhető igazolványok alapján vehető igénybe. A gabonapiacon néhány fillérrel javult a búza ára A gabonapiacon az elmúlt napokban történt árlemorzsolódás miatt a kmánlat tartózkodóbb lett, ezzel szemben a kereslet megélénkült, mert úgy a malmok, mint az exportőrök él érkezettnek látták az időt arra, hogy olcsóbb árfolyamok mellett vásárlásba bocsátkozzanak. A határidőpiacon a márciusi búza 11, a májusi 8 fillérrel javult. A rozspiacon azz érdeklődés, illetően a kereslet hiánya miatt lanyha volt az irányzat s a márciusi rozs kisebb árveszteséggel zárult. A tengeripiacon szintén tartózkodó volt a kínálat, viszont a kereslet megélénkült, ami annak tudható be, hogy a tengeri a legolcsóbb takarmánycikk. Előfordult legmagasabb és legalacsonyabb jegyzések (zárójelben a záróárfolyamok): Magyar buza márciusra 12.61—12.51 (12.60— 12.61). * Magyar buza májusra 12.90—13.02 (13.61 —13.01). Magyar rozs márciusra 7.53—7.0 (7AS—7.50). Tengeri májusra 7.70—7.90 (7.89—7.90). Tengeri júniusra 7.10—8.25 (8.30—8.32). A készárupiacon a forgalom megélénkült és a búzáért 5 fillérrel fizettek többet, mint tegnap. A rozs 5 fillérrel olcsóbbodott. Búzából elkölt 150 ti pestvidéki (76) 11.45, 150 tiszsági (77) 11.65, 150 q jászsági (77) 11.70, 250 q pestvidékiai (77) 11.55, 300 q dunántúli (77) 11.50, 150 q jászsági (77) 11.65, 300 g dunántúli (77) 11.50, A kertészképzés reformja. Az Országos Magyar Kertészeti Egyesület választmánya Varga Márton elnökletével ülést tartott, amelyen egyhangúan elhatározták, hogy a magyar virág-, gyümölcs- és zöldségkertészkedés fejlődésének bemutatása céljából a jövő, 1933. évben is, tavaszikor, nyáron és ősszel Budapesten nagyobb szabású kiállításokat rendeznek. Egyben megbízta a választmány az elnökséget azzal is, hogy a kertészképzés reformjára vonatkozó javaslatát terjessze az illetékes hatóság elé, másrészt pedig hasson oda, hogy a jövőben — mint a háború előtti időben a kertészeti kiállítások rendezésben, továbbá minden sertészeti szakkérdésben a hatóságok előtt is csakis az Országos Magyar Kertészeti Egyesület legyen a hivatott tényező. A pillangósvirági takarmánynövények talajjavító hatása. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület földmivelési és növénytermelési szakosztályának Kerpely Kálmán dr. elnöklésével tartott gyűlésén Válax Ödön dr., a magyaróvári növénytermelési kísérleti állomás adjunktusa érdekes előadást tartott a pillangósvirágúak gyökérzetének jelentőségéről. A pillangósvirágúak gyökérzete különösen a talaj nitrogéntartalmának gyarapítása szempontjából nagyjelentőségű. Egy kat, hold lucerna gyökérzete egy év alatt 50 kg nitrogént gyűjt a gyökérgumókban és ugyanennyire tehető a lekaszált takarmányban foglalt nitrogén menynyisége. Ilyenformán a gazda kát, holdalókint 100 kg ingyen nitrogénhez jut, amelynek a műtrágyák ára alapján számított értéke 80— 100 pengő. A nitrogéngyűjtő gumók képződve, nitrogénsovány sava, homokos talajon a legkedvezőbb és mennyiségük a talaj foszfor- és kálitartalmának növelésével emelkedik. Előadásából azt a tanácsot vonta le, hogy növénytermesztésünk és állattenyésztésünk fejlesztése érdekében termesszünk minél több pillangós takarmányt. Az előadáshoz Halász Mikklós debreceni gazdasági akadémiai tanár és Szabó Lajos, a Duina-Tiszaközi Mezőgazda