Nemzeti Ujság, 1933. február (15. évfolyam, 26-48. szám)
1933-02-01 / 26. szám
id. KA ' Vv 1 /y U/XY\AJ i ' N . •*' 0 ' j ffk ^ W* : i^lOTfllfTP'TI TTfCjto “ NrJll#XLI I IJJonSlXJP&s ■IkMa-At 15. ntms. VS d^stabis saerint« Felelős szerkesztő: TÓTH LÁSZLÓ dr. ♦ KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP + Főmunkatáró: TUHA BÉLA __________________________________________________________________________________________________xI _ XV. évfolyam 26. szám # SzCFily # Budapest, 1933 fecAl ápk. "~i"~ 'TiÍÍ7ÍÍTm“iT*i' MiTiliiíiliií mn'ii i'i i r',*T~íi"T~M’T~öii~iÍMi ilii i hm ibiiiii i mii un in inni ni"' mi i i iiniii ■iihwiiii ii i iuhihiii mii i i ÜT u~J*XJJ~7ir ' n 'i mii mii mi írni hí i i iiiii mhhimi n . -rf " r A kormány a 33-as bizottság utján életbeléptette szanálási tervét Az év végéig meghosszabbították a transzfermoratóriumot és aranyfizetési moratóriumot — Erősen emelik a kamatilletékeket és az egyenes adókat — A gazdák egy és félszázalékos kamatfizetési hozzájárulást kaphatnak — 5—7 százalékkal szállítják le a köztisztviselők törzsfizetését, de csak március hó elsejétől kezdve . A nyugdíjakat csak két százalékkal csökkentik . A 150 milliós deficit eltüntetésére 50 millió a transzferalapból nyer fedezetet, a kiadásokat 30 millióval csökkentik, a bevételeket 25 millióval emelik és 45 milliós belső kölcsönt vesznek fel . A kormány nevében kedden terjesztette Imrédy Béla pénzügyminiszter a Ház elé szanálási tervezetét. 150 millió pengős deficit eltüntetéséről kellett a kormánynak gondoskodnia. Ez a 150 milliós hiány nagy vonásokban a következőképpen tűnik el a magyar állam költségvetéséből: a) A kormány kölcsön formájában fölhasznál a transzferalapból a külföldi hitelezők beleegyezésével 30 millió pengőt. b) 15 millió pengőt belföldi kölcsön útján teremtenek elő, (ebből 25 millió pengőt az ipar, 20 millió pengőt a mezőgazdaság vállal magára.) c) 30 millió pengővel csökkentik az állam kiadásait. Ebből 18 millió pengő esik dologi megtakarításokra, 12 millió pengő személyi csökkentésekre. A személyi megtakarítások 12 milliójában szerepel az az 5 millió pengő is, amelyet a kormány azáltal nyer, hogy havonta fizeti a tisztviselőknek a lakbérét és így a júliusi lakpénzt át tudja tolni a következő év költségvetésének terhére. d) 25 millió pengőt az adók újabb pótlékolásából és különféle új adónemek útján teremt elő a kormány. Egyébként azok a rendeletek, amelyek formájában ezt a szanálási tervet a kormány végrehajtja és amelyeket a 33-as bizottság kedden a késő hajnalba nyúló tanácskozásán letárgyalt, a következők: A tíz rendelet A Magyar Távirati Iroda jelenti. A Budapesti Közlöny február 1-i száma közli azokat a rendeleteket, amelyeket a kormány egyrészt a transzfermoratórium meghoszabbításával kapcsolatban, másrészt az államháztartás biztosításának céljából adott ki. Ezek a rendeletek a következők: " A külfölddel szemben fennálló egyes tartozásoknak pengőértékben való befizetéséről szóló miniszteri rendelet módosítása, kiegészítése és hatályának újabb meghosszabbítása tárgyában kiadott 1238/1933. számú M. E. rendelet (transzfermoratórium rendelet). 2. Az arányban teljesítendő fizetésekről szóló rendelet kiegészítése, módosítása és hatályának újabb meghosszabbítása tárgyában kiadott 1210/1933. számú M. E. rendelet. 3. A kamatilleték felemeléséről és az osztalékilleték rendkívüli pótlékának emeléséről szóló 1360/1933. számú M. E. rendelet. 4. A villamosáram felhasználásával fényforrásul szolgáló berendezések és eszközök, továbbá az elektroncsövek megadóztatása tárgyában kiadott 1370/1933. M. E. rendelet. 5. A pénzügyi vámok alá eső egyes árucikkek vámjának emelése tárgyában kiadott 1380/1930. számú M. E. rendelet. 6. Az egyenes adók után fizetendő rendkívüli pótlékok és egyes adótételek felemelése tárgyában kiadott 1390/1933. számú M. E. rendelet. 7. Az állam és az önkormányzat személyi kiadásainak további csökkentése tárgyában kiadott 1400/1933. számú M. E. rendelet. Ezeken a kormányrendeleteken felül a Budapesti Közlöny a pénzügyminiszter következő rendeleteit közli: 8. A szivarkahüvely és szivarkapapír által fizetendő kincstári részesedés újabb szabályozása tárgyában kiadott 4600/1953. számú rendeletet; 9. A villamosáram felhasználásával fényforrásul szolgáló berendezések és eszközök, továbbá az elektroncsövek megadóztatása tárgyában kiadott 1379/1933. számú M. E. rendelet végrehajtására vonatkozó 16.400/1933. számú rendeletét. 10. A szeszadó és a kincstári szeszeladási részesedés újabb szabályozása tárgyában kiadott 16453/1933. számú rendeletet. Meghosszabbították 1933 december 22-ig a transzfermoratóriumot Az első rendelet a külfölddel szemben fennálló egyes tartozásoknak pengőértékben való befizetéséről szóló 6900—1931. M. E. számú rendelet módosítása, kiegészítése és hatályának újabb meghosszabbítása tárgyában kiadott 1290—1933. M. E. számú rendelet a transzfermoratórium hatályát 1933 december 22. napjáig meghosszabbítja és felhatalmazza a pénzügyminisztert arra, hogy az alaprendeletben megállapított pengőletétbehelyezési kötelesség mérvét és módját erre az átmeneti időre rendelettel szabályozhassa. Kimondja továbbá a rendelet, hogy ha az adós a pengőletétbehelyezési kötelességének a letét idején fennálló szabályoknak megfelelően eleget tesz, az alaprendeletben meghatározott külföldi tartozások tekintetében a törlesztőtervben vagy egyébként megállapított kötelezettségek a moratórium tartama alatt nem járnak le. A rendeletben ezenkívül még technikai rendelkezések jutnak kifejezésre, amelyek az alaprendelet szerkezetéből és lényegéből folynak, azonban újításokat egyébként nem tartalmaznak. Az arányban teljesítendő fizetések A második rendelet az arányban teljesítendő fizetésekről szóló 410/1932. M. E. számú rendelet kiegészítése, módosítása és hatályának újabb meghosszabbítása tárgyában kiadott 1210/1933. M. E. számú rendelettel a kormány a 410/1932. M. E. számú rendelet hatályát a transferrendelet meghosszabbításával kapcsolatban 1933. december 23-áig meghosszabbította. A meghosszabbítással egyidejűleg oly értelemben történt rendelkezés, hogy a hitelező újból nyilatkozhat arranézve, váljon elfogadja-e adósától a fizetést pengőben, avagy a tartozás kiegyenlítésének elhalasztását választja a rendelet tartamának idejére. Az új rendeletben ki van mondva az is, hogy a 410/1932. M. E. számú rendeletre megállapított átszámítási kulcs alkalmazandó azokra a transferrendelet hatálya alá eső tartozásokra is, amelyek valóságos arányban vagy aranyérmekben vannak kikötve. Felemeli át a kamatilletéket A harmadik rendelet a kamatilleték felemeléséről és az osztalékleták rendkívüli pótlékának emeléséről szóló 1360— 1933. M. E. számú rendelet a betéti kamatilletéknek az 1926. évben 10 százalékban megállapított, de kevéssel utóbb átmenetileg 5 százalékra leszállított mérvét most ismét az eredeti 10 százalékra állítja vissza. Felemeli továbbá a rendelet a magánkölcsönök kamataira a múlt évben behozott 10 százalékos illetékulcsát is, mégpedig 15 százalékra. Kimondja egyben a rendelet, hogy az osztalékilleték eddigi 20 százalékos rendkívüli pótléka helyett 100 százalék rendkívüli illetékpótlékot kell fizetni, vagyis az osztalék után fizetendő illeték kulcsa ezentúl 1 százalék, illetőleg a kedvezményezett szövetkezeteknél 0,5 százalék lesz. A rendelet szerint a kamatilleték után rendkívüli illetékpótlékot nem kell fizetni. Adó az izzólámpákra és a rádiócsövekre A negyedik rendelet a villamosáraim felhasználásával fényforrásul szolgáló berendezések és eszközök, továbbá az elektroncsövek megadóztatása tárgyában kiadott 1370/1933. M. E. számú rendelet felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a villamosáram felhasználásával fény- forrásul szolgáló berendezések, eszközök, így például az izzólámpák, ívlámpák, világítócsövek, továbbá a rádiócsövek után frgyesirtási adót szedhessen. Az adótetsléést a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg. A kormányrendelet megállapítja az izzólámpák és rádiócsövek után a pénzügyminiszter által szedhető adó legmagasabb mérvét, így például a 15 wattos izzólámpa adótételét darabonként 35 fillérben, a 25 wattosét 38 fillérben, a 40 wattosét pedig legfeljebb 49 fillérben állapítja meg. Az átlagosan használatos rádiócsövek adótétele darabonként 1,50 pengő. A rendelet egyben megállapítja az adó kijátszásával járó pénzbüntetéseket. A gyarmatáruk vámját is emelik Az ötödik rendelet a pénzügyi vámok alá eső egyes árucikkek vámjának emelése tárgyában kiadott 1380/1933. M. E. számú rendelet szerint a kávé, tea és fahéj vámja 50 százalékkal, az egyéb fűszeráruk és déligyümölcsök vámja pedig általában 100 százalékkal emeltetett fel. Mennyivel emelik az adókat? A hatodik rendelet szerint az egyenesadók után fizetendő rendkívüli pótlékok és egyes adótételek felemelése tárgyában kiadott 1390/1932. M. E. számú rendelet szerint a házadó alap 5%-ának megfelelő rendkívüli pótlékon felül a házadó 20 száalékának megfelelő rendkívüli pótlékot is kell fizetni. E rendkívüli pótlékok alól az ideiglenes adómentes épületek, valamint a tulajdonos által lakott legfeljebb kétszobás épületek mentesek. A házadó 20%-ának megfelelő rendkívüli pótlék alól ezenfelül mentesek még a kis- és nagyközségekben, vagyis a falvakban — tekintet nélkül a szobák számára — a tulajdonos által lakott épületek. A társulati adónál a 25*/%-os rendkívüli pótléknak a kulcsa 40%-ra, a jövedelemadónál a 30%-os rendkívüli pótlék kulcsa 60% -ra emeltetett fel, míg a vagyonadó után szedett 100%-os rendkívüli pótlék fenntartatik. Az 1933. év első felére a jövedelemadó után járó felemelt pótlékot csak azok az adózók tartoznak fizetni, akiknek 1932. évi jövedelemadója több mint 16® pengő.A rokkantellátási adó 100%-kal, a magánalkalmazottak különadója 25%-kal, végül a tehergépkocsikat terhelő közúti adó 100%-kal emeltetett fel. A rendelet végül kimondja, hogy a ház- tulajdonosok a terhükre az 1933. év első felére kivetett adókat február havától kezdve öt egyenlő havi részletben kamatmentesen fizethetik. A fizetés és nyugdíj csökkentése A hetedik rendelet az állami és kormányzati személyi kiadásainak további csökkentése ügyében kiadott rendelet. Eszerint az 1933. évi március 1-től kezdve I—IV. fizetési osztályokba tartozó tisztviselők további 7 százaléka V—VII. fizetési osztályokba tartozó tisztviselői fizetések további 6 százalék,a VIII—IX. fizetési osztályokba tartozó tisztviselőknek, továbbá az egyéb alkalmazottaknak fizetése, amennyiben az utóbbiaknál az ez idő szerint élvezett fizetések havi összege a havi 108 pengőt meghaladja, további 5 százalékkal, illetőleg az alkalmazottak egyes csoportjainál három százalékkal csökkennek. ■ —A rendelet* szerint: A fokozatos előléptetések szüneteltetéséről szóló, az 1932—33. Lapunk mai száma 16 fillér Y"