Nemzeti Ujság, 1933. március (15. évfolyam, 49-73. szám)

1933-03-01 / 49. szám

Szerda, 1933 március . volna, hogy sorozatos utcai zavargásokat provokáltak volna, később pedig kikiál­tották volna az általános sztrájkot és lehetetlenné tették volna a legfontosabb közüzemek munkáját. A végső terv a nyílt polgárháború volt. Az egész kommu­nista terrorakciónak a rajnai ipari kerü­letekből kellett volna kiindulnia. A Rajna-vidéken már hetek óta valóban fokozott mértékben folyt a kommunista agitátorok tevékenysége. Essenben, Gel­­senkirchenben és Dortmundban volt az akció központja. Dortmundban összekötő állomást rendeztek be, amelynek az volt a feladata, hogy állandó kapcsolatot tart­son fenn a közeli holland határon keresz­tül a hollandiai kommunista párttal. Az elmúlt napokban a holland csendőrség tömegesen tartóztatta le a német határ közelében fekvő holland falvakban és városokban a német kommunistákat, akik azért jöttek Hollandiába, hogy onnan fegyvereket csempésszenek Németor­szágba. Sattard, Heerlen, Venlo és Mas­­tricht községekből napokon át állandóan hozták a holland csendőrök a kitoloncolt német kommunistákat a német határra. A holland és a német rendőrség több tit­kos fegyverszállítmányt is elkobzott. Ezenkívül Hollandiában is lefoglaltak néhány kommunista fegyverraktárt. Újabb bizonyíték a kommu­nista párt ellen Berlin, február 28. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Kedden a rendőrség újra a legnagyobb gondossággal átvizsgálta a birodalmi gyűlésnek tűz által elpusztított belsejét, hogy adatokat szerezzen a gyújtogatás módjáról és a gyújtogatók hovatartozandóságáról. Eközben a rendőrtiszt­viselők érdekes felfedezést tettek. Az előcsar­nok, ahol Vállatnák, a birodalmi gyűlés épí­tőjének képe függ s ahonnan a kommunista frakció termébe lehet jutni, üvegtetővel van befedve. Ennek a tetőnek egyik üvegablaka — mint megállapították — be van törve, noha az előcsarnok távol van a tűz által el­pusztított helyiségektől és ott a tűznek semmi nyoma sincsen. Ezt a felfedezést a rendőrség igen értékesnek tekinti és azt hiszi, hogy lé­nyegesen közelebb fog általa jutni a kérdés­nek teljes tisztázásához, milyen összefüggés van a birodalmi gyűlés kommunista frakciója és a gyujtogatók között. Horogkeresztes lobogó a L­ebknecht-palotán Berlin, február 28. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A Bülon­­téren kedden este nagy nemzeti szocialista tüntetések voltak a kommunista párt székháza, a Liebknecht-palota előtt. A palota — mint ismeretes — a múlt hét vége óta rendőri meg­szállás alatt van s azóta egyetlen kommunista sem tehette be a lábát az épületbe. Kedden este többszáz főnyi nemzeti szocialista tömeg vonult fel a palota elé s nagy tüntetések közben felvonta az épületre a horogkeresztes lobogót. Erősödik a gyanú a kommunista képviselők ellen Berlin, február 28. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A po­rosz hivatalos sajtószolgálat jelenti a né­met­­ irodalmi gyűlés épületében elköve­tett gyújtogatás ügyében, hogy a lefoly­tat­ott­­vizsgálat megállapítása szerint a gyújtóanyag odaszállításához legalább hét emberre volt szükség. A tűzfészek el­osztásához és az egyidőben történő meg­gyújtásához az óriási épület méreteit te­kintve legalább tíz ember kellett. Kétség­telen, hogy a gyújtogatást olyan egyének hajthatták végre, akik a hatalmas épü­letben kiismerhették magukat é­s évekig tartó akadálytalan járás­keléssel tájéko­zódást szerezhettek az épületben. Alapos tehát a gyanú a kommunistapárti képvi­selők ellen. A letartóztatott holland kom­munista azt mondja, hogy egyedül kö­vette el tettét, azonban megállapították, hogy minden kommunista akcióban részt vett és a kommunista képviselőkkel több­ször együtt látták. Három szemtanú val­lotta, hogy a letartóztatott holland kom­munistát Torgler és Koehnen kommu­nista képviselők társaságában látták a birodalmi gyűlés folyosóin. Torgler és Koehnen képviselők este fél 10 órakor szobáikba vitték a ruhatárban lévő ruha­darabjaikat és tíz óra tájban egy másik kapun keresztül távoztak az épületből, tehát jóval a tűz kitörése után. Ezek alapján tehát nyomatékos a gyanú, hogy a gyújtogatásban részük volt. a prágai rádió agent provocateurok munkájának tartja a gyújtogatást Bécs, februiár 28. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Osz­trák politikai körökben nagy megütkö­zést keltett a prágai rádiónak az a be­mondása, hogy a német birodalmi gyűlés palotáját agent provokátorok gyújtották fel- Ez a feltevés már önmagában is ne­vetséges, de ettől eltekintve az elfogott gyújtogató nyíltan beismerte, hogy kom­munista és kommunista utasításra kö­vette tettét. A prágai rádió eljárását tehát semmiképpen sem lehet jóhiszemű­­nek mondani. NEMZETI ÚJSÁG Berlin, február 28. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Egész Németországban felháborodással tárgyal­ják a prágai rádiónak azt a cselekedetét, hogy hírszolgálati anyagának közlése so­rán agent provokátor-cselekedetnek mon­dotta a birodalmi gyűlés épületének el­pusztítását. A koholmányt cáfolatra sem tartják érdemesnek, de általános felfo­gás, hogy a prágai rádió a rosszhiszemű verzió közlésével rejtett politikai célok szolgálatába áll. ­Az Emberi Jogok Lig­áj­a tiltakozik Páris, február 28. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Az Emberi Jogok Ligájának francia osztálya „minden demokratikus országhoz“ felhívást intéz, hogy tömörüljenek és hassanak oda, hogy kormá­nyaik a rendelkezésükre álló nemzetközi szer­ződéses módokon igyekezzenek elhárítani az „Európát fenyegető veszedelmet, a fasciz­­m­ust". A németországi helyzet — mondja a felhívás — óráról-órára komolyabbá válik. Diktatúra van uralmon, amely Hitler cso­portjait egyesíti a nagyiparosokkal, a nagy­birtokosokkal és a volt hadsereggel. A sajtót elnémították. A cenzúrát újra bevezették. El­ismert államférfiakat, amilyenek Brüning és Stegerwald, megsértenek és tettleg bántalmaz­nak. A rendőrséget kényszerítik, hogy a gyil­­acélsisakszervezetbelieket felvegyenek tagjaik acélsisakszrevezetbeleket felvegyenek tagjaik közé. Még a bíróság is arra az álláspontra helyezkedik, hogy „minden gyilkost szabad­lábra kell helyezni, föltéve, hogy nem marx­ista“. Az összeütközések és gyilkosságok nap­­ról-napra tömegesebbek. Ez az a borzalmas látvány, amit ma a birodalom nyújt. Sajnálatos tény, hogy a mai kor életviszonyainak finomodása mellett a fogak mind rosszabbak lesznek. Csakis az észszerű fogdpolás akadályoz­­­hatja meg a fogak romlását. Ápolja fogait mindig ODOS *száj fertőtlenítővel, ez az elképzelhető legjobb száj-és fogdpolás. Zichy János gróf vette át a szervezetek irányítását Károlyi József gróf külön megbízatása Legutóbb a magyar sajtóban különféle találgatások láttak napvilágot arról a kérdésről, hogy a jogfolytonosság híveinek és egyúttal a fennálló legitimista szer­vezetnek ki lesz az új vezetője. Erre vonatkozólag arra illetékes oldal­ról a következő értesülést kaptuk: IV. Károly király 1921-ben Apponyi Albert grófot bízta meg a magyarországi legitimista szervezetek irányításával. Ezt a megbízatást a nagy államférfiú halála után most Ottó Királyé Felsége rendelkezésére Zichy János gróf vette át. A Zichy János gróf elnöksége alatt álló szervezetek vezetőségé­nek tagjai közül Károlyi József gróf egyúttal külön megbízást kapott ő Felségétől arra, hogy az ő, a magyar alkotmányjog és a jogfolyto­­nosság törvényes erejéből folyó jogait és érdekeit képvi­selje. Vasut­as-sz­tráj­at Ausztriában Szerdán reggel 9 órától 11-ig szünetel az osztrák vasúti forgalom Bécs, február 28. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A vasutas szakszervezetek kedden este ki­adták az utasítást, hogy szerdán reggel kilenc órakor az összes osztrák vasútvo­nalakon minden forgalomnak le kell álla­nia. Az a remény, hogy a vasútigazgató­­ság és a szakszervezetek között megegye­zés jön létre, nem teljesedett be s szer­dán délelőtt az osztrák vasutasok meg­tartják a beígért kétórás sztrájkot, hogy tiltakozzanak a fizetések és nyugdíjak részletekben való folyósítása ellen. A szakszervezetek utasítása úgy szól, hogy szerdán délelőtt kilenctől tizenegyig va­lamennyi vonatot le kell állítani, még­pe­dig, ha csak lehetséges, nem a nyílt pá­lyán, hanem a legközelebbi állomáson. Hozzávetőleges számítás szerint körülbe­lül ezer vonat áll meg szerdán reggel ki­lenc órakor az osztrák vonalakon. A vo­natok legnagyobb része természetesen tehervonat. A szomszédállamok vasút­­igazgatóságát kellő időben értesítették a sztrájkról és felkérték, tegyék lehetővé, hogy a sztrájk miatt kétórás késéssel be­érkező osztrák gyorsvonatok a határon csatlakozást kapjanak. Bécs, február 28. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A kormány tagjai kedden rendkívüli mi­nisztertanácson foglalkoztak az állam­vasutak helyzetével. Jóváhagyóan tudo­másul vették a vezérigazgató jelentését, amely szerint nincs mód arra, hogy a havi illetmények három részletben tör­ténő kifizetésének tervét megváltoztas­sák, sőt a sztrájkkal való fenyegetőzés olyan kárt okozott, hogy kérdésessé vált a tervbe vett fizetési napok betartása. Utal­nak arra, hogy egy 1914. évi s még ma is érvényes császári rendelet alapján min­den szándékos kötelességmulasztás, amely az üzemet megzavarhatja, hat héttől egy évig terjedhető elzárással, vagy az alkal­mazott elbocsátásával sújtható. Szükség esetétt élni fognak ezzel a rendelettel. A kormány mindent meg fog tenni, hogy a nemzeti tanácsban már benyújtott vasút­­szanálási törvényt mielőbb letárgyalják, s reméli, hogy az államvasutak személy­zete szolgálati kötelessége tudatában s a gazdasági helyzet helyes felismerésében nem ragadtatja magát megfontolatlan lépésekre. MEGÁLLÍTJÁK az amerikai bank­pánikot A kormány szabályozza a betétek kifizetését — Ford bankreformot követel — Súlyos vádak a bankvezérek visszaélései miatt Newyork, február 28. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Va­sárnap hajnalra már Roosevelt veszi át az Egyesült Államok kormányzását s a Hoover-kormány utolsó napjai azzal tel­nek el, hogy az amerikai pénzügyi erőt sértetlenül adhassák át az új kormány­nak. Mert az utolsó hetek eseményei, kü­lönösen pedig a legutolsó két hétben ki­tört tömeghisztéria egyre válságosabb helyzetbe hozta magát a dollárt, amely­nek szilárdságára támaszkodik az Egye­sült Államok egész pénzügyi és társa­dalmi rendje. Az a tömegpánik, amely az Egyesült Államok lakosságát elfogta s amely a betétek kiadását követelte a bankoktól, azzal az eredménnyel járt, hogy számos középbank, különösen a nyugati államok bankjai, kénytelenek voltak a Federal Reserve Bankhoz fordulni segítségért. Hiába a dollár ereje és aranyfedezete, mihelyst a betevők őrült tömegekben kö­vetelik vissza a pénzüket, azok kifizetése csak inflációs eszközökkel lehetséges. Ezért kellett a kormánynak megmente­nie a bankokat és ezért kellett életbe­léptetni azokat a rendszabályokat, ame- 3 lyekkel a legtöbb államban a betétek kifizetését öt százalékra korlátozták, a többi betétet pedig fokozatosan fogják kiadni. Remélik azonban, hogy erre már nem kerül a sor, mert az amerikai töme­gek megnyugszanak és pénzüket ott hagyják a bankokban. Ha ez nem történ­nék meg és a pénzkivétel folyamata to­vább tartana, akkor ennek végzetes ha­tásai jelentkeznének, mert a gazdasági élettől a szükséges tőkéket vonnák el. Nehézzé teszi a helyzetet az, hogy az óriási munkanélküliség, valamint a jö­vedelemcsökkenések folytán az emberek azokat a megtakarított pénzeiket vonják ki a bankokból, amelyekből most már megélni akarnak. A betétek elvonása részben nem is spekulációs célokból, vagy ijedelemből történik, hanem azért, mert a pénzből élni akarnak. Ilyen körülmények között az egyes amerikai államok, Ohio, Pensilvania, Deltaware, Arkansas, Kentucky, Michi­gan és még húsz más állam korlátozták a bankok kifizetési kötelezettségeit. A kormány minden erőfeszítést megtesz, hogy a helyzetet úgy oldja meg, hogy ezáltal a dollár szilárdságát ne fenye­gesse baj. Bizonyos, hogy a mostani helyzet viszont számos bank belső életé­be nyújtott olyan betekintést, hogy az amerikai közvélemény a legerősebben sürgeti a bankreformot. Ford, aki a detroiti két nagybankot átvette és azok­ért garanciát vállalt, egyáltalán azt kö­veteli, hogy olyan banktörvényt léptes­sen életbe, amely szerint a betevők pén­zét nem kockáztathatják, hanem meg­őrzik. Ford tehát arra gondol, hogy a bankok őrzési díjat kapjanak a pénz vé­delméért, mint ez a középkorban történt, de hogy akkor a gazdasági élet honnét ves­zi a hitelt, azt egyelőre a Ford-féle megoldás sem tudja megmondani. Annyi bizonyos, hogy a pénzek kihelyezésével és a betevők tőkéjének biztosításával a legnagyobb óvatosságot és körültekin­tést kell tanúsítani és ez bizonyára hiányzott az amerikai gazdasági életből. A nagy newyorki bankok ugyanis szi­lárdan állják helyüket, ellenben a Natio­nal City Bank körül különböző híreszte­lések kerültek forgalomba. Ez az oka annak, hogy Mitchel, a bank elnöke és Baker alelnök visszaléptek. Ez egyenesen Roosevelt követelésére történt, mert állí­tólag kitűnt, hogy a City Bank vezérei a bank pénzén spekuláltak, a hasznot el­lenben maguk vágták zsebre. Az is kide­rült, hogy saját veszteségeiket a bankra hárították és hogy rossz részvényeiket a bank útján helyezték el a közönség kö­zött. Más bankárokról is különböző pana­mák derültek ki. A vádak persze terjed­nek, így többek között Mellon londoni nagykövetet, aki Hoover kincstári állam­titkára volt és aki az Egyesült Államok egyik leggazdagabb embere, azzal vádol­ják, hogy négyszázmillióval megkárosí­totta a­ kincstárt, mert hajózási társasá­gok adóvisszaéléseit fedezte. Ameriká­ban is az történik, ami általában min­denütt, a bajokkal együtt jár a panamák leleplezése. Hitler Rómába megy Berlin február 28. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Hi szerint Hitler kancellár március 20. és 21 között hivatalos látogatást tesz Rómában hogy tanácskozást folytasson Mussolini­val. A hir Géniből, a párisi Petit Parisier révén kerül Berlinbe, de hivatalos helyet nem nyilatkoznak. Viszont Rómából égi Havas távirat megerősíti a híradás azzal, hogy hivatalos időpontot még nem állapítottak meg, de a látogatás hivata­los jellegű lesz.

Next