Nemzeti Ujság, 1933. május (15. évfolyam, 98-122. szám)
1933-05-02 / 98. szám
Kedd, 1933 május 1. NEMZETI ÚJSÁG "Az osztrák külügyminiszter egyetlen célja: Ausztria függetlensége". Dollfuss kancellár nyíltan ellene fordult az Anschluss kísérleteknek Bécs, május 1. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A keresztényszocialista párt vasárnapi alsóausztriai pártgyűlésén Dollfuss szövetségi kancellár feltűnő beszédet mondott Ausztria bel- és külpolitikájáról. Külpolitikai vonatkozásban a többi között ezeket mondotta: " Az osztrák külügyminiszter egyetlen célja csak az lehet, hogy Ausztria függetlenségét minden irányaiban biztosítsa és hozzájáruljon ahoz, hogy Ausztriában hazánk további sorsának alakulásáról senki másnak ne legyen döntő szava, mint önmagunknak. Meg vagyunk győződve arról, hogy a német kérdés nem oldódik meg azzal, ha a német birodalmat néhányezer négyzetkilométernyi területtel megnövelik. Az ausztria német nép összekötő kapocs a többi nemzetekkel, ezt a feladatát mindig betöltötte és ezzel a német népnek nagy szolgálatot tett. Örömmel teszünk vallomást német voltunk mellett, de nem engedhetjük, hogy a népiességgel bálványozást űzzenek. Feladatunk továbbá, hogy a német katolicizmusnak támasztéka legyünk. De a mostani időben talán még egy különös feladatunk is van, a külföldi németséggel szemben. Azt hiszem, hogy e dolgokra a keresztényszocialista pártnak is különös figyelmet kell fordítania, mert nem egyedül azok németek, akik régebben a fekete-piros-arany, majd a fekete-pirosfehér színeket viselték, most pedig a horogkereszttel szaladgálnak, de sohasem a mi német-osztrák hazánk színeivel. — Mi is németek vagyunk, akiknek itt, osztrák földön a mi különleges német feladatunkat teljesítenünk kell. A múlt évben, kormánynyilatkozatomban megállapítottam, hogy különös barátságunk a német birodalom iránt jogosít és kötelez. Rajtunk semmi sem fog múlni. A birodalmi német nép teremtsen a maga számára olyan viszonyokat, amin őket akar. Mi fenntartás nélkül és teljes barátságban együtt akarunk dolgozni a német kormánnyal. A mi részünkről ezt a viszonyt sohasem fogjuk pártszemüvegen nézni. Mi így akarjuk szolgálni az egész németséget, a német jövőt és az európai békét. Mint a második német államnak különös nemzeti hivatásunk van, amelyet teljes szabadságban és függetlenségben akarunk teljesíteni Teljes szabadságban és függetlenségben fogunk hozzálátni hazánk újjáalakításához és legjobb képességeinkkel fogunk közreműködni Európa újjáépítésében. Hitler programot adott a nemzeti munka ünnepén Bevezetik az általános munkaszolgálati kötelezettséget—a tőke feladata — Gigászi közmunkák Egymillió ember vonult el a kancellár elött a tempelhofi mezőn Berlin, május 1. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A német „nemzeti munka ünnepe“, amelyet a kormány óriási apparátussal rendezett meg, komoly incidensek nélkül, fegyelmezetten folyt le. Az ünnep már vasárnap este kezdődött óriási tűzijátékkal. Hétfőn, május elsején egész Németország, de különösen Berlin zászlódíszbe öltözött: mindenütt lobogók, horogkeresztek és feliratok hirdették a nemzeti munka ünnepét. Délelőtt a Luftgartenben, a császári palota közelében volt óriási arányú gyűlés és pedig elsősorban az ifjúság, a fiatal Németország számára. Már a kora reggeli órákban mindenki rendbehozza emésztését. Székrekedés, bélenyheség, rossz emésztés szabályozására vegyen be este 1 3 pici Artin dragéet, reggelre normális ürülése lesz. 12 dragée ára 54 fillér. A déli órákban megkezdődött a „világtörténelem leggigantikusabb felvonulása“. Egymillió ember indult el a főváros különböző pontjairól a tempelhofi mezőre, ahol este nyolc órakor kezdetét vette a munka ünnepének állami aktusa. Miután a tempelhofi mezőt este hét órakor már lezárták, a külső kerületekből már déli tizenkét órakor el kellett indulniuk az egyes menetoszlopoknak, hogy idejében az ünnepség színhelyére érjenek. Az előzetes számítások szerint egy-egy menetoszlopnak 4—6 órát kellett menetelnie s a résztvevőket ezért már napokkal ezelőtt felszólították, hogy lássák el magukat élelemmel, itallal. Az egyes csoportok tíz nagy téren gyülekeztek s ezekről a terekről indult el azután a tiz nagy menetoszlop. Egy-egy menetoszlopban hatvanezer ember haladt s miután mind a tiz oszlop különböző irányokból jött, a felvonulás tartamára: déli tizenkét órától este hétig majdnem minden főbb útvonalat teljesen lezárták a forgalom számára. A tíz nagy menetoszlophoz útközben még kisebb-nagyobb csapatok csatlakoztak, úgyhogy egyik-másik menetoszlop már 100—120.000 emberből állott, amikor a tempelhofi mezőre ért. Külön oszlopban vonultak fel a vidék küldöttségei. Az óriási felvonulás incidens nélkül folyt le. A fotóriporterek óriási fényszórókkal világították be a teret, a szónoklatokat 90 hangszóró közvetítette. Megjelent a mező fölött egy óriási Zeppelin is. Pontosan este 8 órakor nyitották meg hivatalosan a nemzeti munka ünnepét. A birodalmi véderő hét zenekara indulókat játszott, de a zene hangjait elnyomta az a hatalmas Holl-kiáltás, amellyel a tömeg a közben megérkező birodalmi kancellárt üdvözölte. Göring üdvözölte a kancellárt. A lelkes üdvözlés után óriási énekkar énekelte a „Der Gott, der Eisen wachsen Liess, der wollte keine Knechte“ kezdetű dalt. Göbbels birodalmi miniszter mondott ezután beszédet, majd Hitlernek, a német nép vezérének adta át a szót. Hitler beszéde a német munkáról és a nemzeti újjászületésről Hitler Adolf mindenekelőtt visszapillantást vetett az elmúlt hetven év május elsejei ünnepségeire s a régi május elsejét a gyűlölet és a testvérharc napjának mondotta. Ezentúl a május elseje mottója az lesz: „Tiszteljétek a munkát és becsüljétek a munkást“. Az ember értékének mértéke ezentúl a munka lesz. Minden foglalkozási ágnak meg kell tanulnia a többi foglalkozási ág megbecsülését. Olyan államról álmodunk, amely mindenkinek megadja a földön mindennapi kenyerét. A kancellár ezután azokról a célokról beszélt, amelyeket a kormány a most következő évben szem előtt tart. Folytatni kell a harcot, hogy az új eszme és az új politikai hitvallás ne tűnjön le többé, hanem mindjobban meghódítsa a német népet. A német feltámadás zászlóját mindenkivel szemben meg kell védelmezni. A német nép többé nem másodosztályú nemzet, ha ezerszer is így akarja a világ. A kancellár ezután bejelentette, hogy a kormány az elkövetkező évben proklamálja az általános munkaszolgálati kötelezettséget, amivel elsősorban az a célja, hogy becsületet teremtsen az emberi kéz munkájának. Ismerje meg minden német ezt a munkát s egyszer életében dolgozzék mindenki, legyen tudós, vagy munkás fia, két puszta kezével, hogy azután ne nézhessen le arra, aki két keze munkájával keresi kenyerét. A kormány további feladatait Hitler a következőkben foglalta össze: Minden kezdeményezést meg kell szabadítani a többségi határozatok végzetes befolyásától. Ennek az elvnek nemcsak a parlamentben kell érvényesülnie, hanem a gazdasági életben is. A gazdasági élet irányításának megszervezése terén a kormány abból indul ki, hogy mindent a gazdasági élet gyökerénél, a parasztnál kell kezdeni. A paraszttól a munkáshoz visz az út, onnan pedig az intelligenciához. Ha egészséges a mezőgazdaság, akkor adva van az egész gazdasági élet szanálásának előfeltétele. A munkanélküliséget a kormány munkaalkalmak teremtésével akarja megoldani. Óriási jelentőséget tulajdonit a magánkezdeményezésnek s éppen ezért felhívja az egész német népet: tegyen meg mindent, ami munkát teremthet. Hozzák rendbe ismét a német házakat és palotákat s már ez is száz- és százezer embernek ad kenyeret. A kormány a maga részéről gigászi közmunka-programot akar megvalósítani: az egész német úthálózatot újjá akarja építeni Utolsó programpontként Hitler a mai kamattételek ellen indítandó harcok és olyan kereskedelmi politika kezdeményezését jelölte meg, amely biztosítja a termelés állandóságát, anélkül, hogy tönkretenné a német mezőgazdaságot. Hitler Adolf a következő szavakkal fejezte be beszédét: — Harcolni akarunk nemzetünkért és meg akarjuk oldani feladatunkat, bár tudjuk, hogy nagy nehézségeket kell leküzdenünk. A világ üldöz bennünket s nem akarja elismerni, hogy jogunk van az élethez és hazánk védelméhez. Német népem! Ha egy egész világ van ellenünk, annál inkább egységesnek kell lennünk. Hangoztassuk szünetlenül és kiáltsuk a világ fülébe: „Tehettek, amit akartok, soha nem fogunk meghajolni, sohasem fogtok kényszeríteni bennünket, hogy jármot vegyünk a nyakunkba. Soha nem szűnünk meg követelni egyenlő jogainkat. Ne reménykedjetek abban, hogy árulók lesznek közöttünk, akik majd segítenek nektek. A német nép magához tért és nem tűr meg soraiban többé olyanokat, akik nem akarják Németországot!“ — Becsületesen meg akarjuk érdemelni népünk újjászületését. Nem kérjük a Mindenhatót: „Uram, tégy bennünket szabaddá!“ Cselekedni és dolgozni akarunk, hogy eljöjjön egyszer az óra, amikor odaállhatunk a Mindenható elé és megkérhetjük: „Uram, látod, megváltoztunk. A német nép nem a becstelenség, szégyen, önmarcangolás, kicsinyesség és kishitűség népe többé. Nem, Uram! A német nép ismét erős lett, erős szellemében, erős akaratában, erős a kitartásban és erős az áldozatok elviselésében. Uram, melletted akarunk maradni, csak áldd meg harcunkat és szabadságunkat, áldd meg a német népet és hazát!“ A kancellár több mint egyórás beszédét viharos „Heil!“-kiáltás fogadta s percekig zúgott a hatalmas térség a tömeg szűnni nem akaró éljenzésétől. Ezután a két himnusz, a nemzeti szocialista induló és a Deutschland-Lied eléneklése következett, majd a nemzeti szocialista ifjúsági szervezetek küldöttsége fiatal tölgyet ültetett Hindenburg elnök tiszteletére. Az ünnepséget takarodó zárta be, majd megkezdődött a káprázatos tűzijáték, amelyet a tömeg mindvégig lelkes tapssal kísért. A milliós tömeg szétoszlása az éjszakai órákban minden rendzavarás nélkül ment végbe. talpon volt és azok is résztvettek menetoszlopokban a felvonulásban, akik nem tagjai a nacionalista szervezeteknek, a rohamosztagos csapatoknak, a védőrségeknek, az acélsisakszervezetnek, a különböző frontharcos egyesületeknek, sportegyesületeknek, szakszervezeteknek és a nagyszámú egyéb egyesületnek. A Luftgartenben megjelent Hindenburg birodalmi elnök is Hitler és Göbbels társaságában s beszédet intézett az ifjúsághoz. Utána Göbbels beszélt az ifjúság feladatairól. A tömeg tomboló lelkesedéssel üdvözölte Hindenburgot, aki azután viszszatért palotájába. Ezután az ünnepségek második része következett, a munkásküldöttségek felvonulása Hitler előtt. A kormány 71 német és 8 osztrák munkást tíz nagy repülőgéppel államköltségen Berlinbe hozatott s a legelőkelőbb szállodákban helyezte el őket. Csupa régi, megbízható nemzeti szocialista munkásról van szó, akik már hosszú évek óta dolgoztak a párt érdekében. Ezek a munkások jelentek meg kihallgatáson Hitler Adolfnál. ♦ Szép asszony, szép lesz a lakása, A ha függönyét nálam vásárolta ! ▼ # Löwy Riptfmp vs::Z£?tr*zc‘,lí + 3 44204 a telefonszáma Gr. Károlyi Imre Hamzsabégi Parcellázási Irodájának. Ön nemcsak családi otthont létesít, hanem met, imm idilli, ha telket vásárol Hamzsabégtelepen (Érd) Pompás termő gyümölcsösök, szőlőterületek, vadregényes erdős részek. Óriási strandfürdő gyönyörű őserdős parkban. Olcsó árak 4—8 évi részletfizetésre. Május 7-től minden vásár- és ünnepnapon ingyenes autóbuszjárat. VII., Erzsi Derhorut 14. alatti városi irodánktól. Autóbuszok indulnak i. e. 1/a9—11-ig és délután 3 órakor. Telefon : 44-2-04. 71 bécsi marxista tüntetést elfojtotta a kormány Bécs, május 1. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A nagy félelemmel és izgalommal várt bécsi „vörös május“ aránylag elég simán folyt le. Már kora reggel kordont vont a rendőrség és katonaság a belváros körül, úgy hogy a Ringet, ahová sétálni küldötték a vezérek az elvtársakat, teljesen elzárták. Emiatt a belvárosban tüntetés nem is volt. A főbb utcákban gépfegyveres katonaság sorakozott fel s őrizték a német követség házát is, amelyen horogkeresztes birodalmi zászló lengett. A munkásság megkísérelte behatolni a King felé vezető mellékutcákon, de a kísérlet sehol sem sikerült s ilyen helyeken kisebb összeütközések voltak. Az előállított emberek száma délután 200-ra rúgott. A rendőrség precíz munkáját maga Vaugoin tábornok, hadügyminiszter vezette és ellenőrizte. A vidékről érkező jelentések szerint a déli órákig a tartományi fővárosokban sem voltak említésreméltó rendzavarások. A szocialista munkásság mindenütt csak gyűléseket tartott, felvonulásokat azonban nem rendezett. A szociáldemokraták tüntetősétája számszerűleg nem mutatott túlságosan nagy részvételt, annál többen tolongtak azonban a külső kerületekben, főként a zsúfolt MariahilferStrassen. A szociáldemokraták és a nemzeti szocialisták délutáni nagygyűlései teljes rendben és nyugalomban folytak le. A nemzeti szociális