Nemzeti Ujsag, 1933. június (15. évfolyam, 123-145. szám)
1933-06-25 / 142. szám
Vasárnap, 1933 június 25. NEMZETI ÚJSÁG Magyar plébániák A tisztviselőtelepi plébánia Az Üllőáfat baloldalán, a Ludovika Akadémia mögött a Hungária-körút, Orozgút, Simor- és Elnök-utcáik által határolt s a Népliget tőszomszédságában fekvő területen létesült az 1885—1887-ik években a csupa családi házból álló fővárosi tisztviselőtelep. Lakosai között nagy számban voltak katolikusok, akiik egyházilag a kőbányai plébániához tartoztak. A kőbányai templom azonban messze volt. Ezért mozgalom indult arra, hogy a Golgota-téren időközben a Stációk végére épült szép kis kápolnát a főváros engedje át istentiszteleti célokra. A főváros a kérést teljesítette is. 1898-tól kezdve az eddigi alkalmi miséik helyett az egyik kőbányai káplán minden vasár- és ünnepnapon mondott misét és szentbeszédet. Ugyanezen évben épült fel a Simor-utcában az állami gépgyáraik óriási munkásotthona az úgynevezett kolónia, miáltal a hívek száma örvendetesen megszaporodott. A kápolna közben kicsi lett és 1900 augusztus 20-áia kisbindi Hindy Kálmán elnöklésével megalakult a Szent István Filléregyesület, azzal a céllal, hogy a telepen a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére megfelelő nagy templom épüljön. Már 1913-ban szerették volna megkezdeni az építkezést, de a közbejött háború ezt megakadályozta s a hadikölcsön elvitte a templomra összegyűjtött 600.000 pengőt. Csernoch János bíboros hercegprímás engedélye alapján Bacsinszky Ede iskolaigazgató sürgetéseire alakult meg a tisztviselőtelepi egyházközség, a mely a következő év május 1-én külön vált a kőbányai plébániától s a prímás a hívek gondozását Filé Károly adminisztrátorra bízta. Az érseiki helynök 1919 augusztus 15-én álltotta fel az önálló plébániát.. Ettől a naptól kezdve már szabályszerűen megindult és igen szépen kisterebélyesedett a tisztviselőtelepi egyházközség élete". 1923-ban a székesfőváros vállalta a plebyma kegyuraságát, 1924-ben pedig a főváros által plébánossá választott és a hercegprímás által kinevezett Filé Károlyt maga Csernoch hercegprímás installálta a kolónia kápolnává átalakított dísztermében Ebben az évben határozta el a főváros a Rezső téri templom építését, amely a tisztviselőtelepi plébániatemploma is lett volna. November végén, nagy ünnepség keretében folyt le az alapkőletétel. A megyúr főváros azonban a rossz gazdasági viszonyok miatt csak 1930 júniusában tudta megkezdeni azt a kétezer férőhelyes templom építkezését, amelyet 1931-ben fejeztek be. A Zechner Jenő tervei szerint az esztergomi, egri és váci székesegyházakat formázó rendkívül szép és impozáns térhatású plébániatemplomot Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás 1931 október hó elején szentelte fel. Az elmúlt évtizedben a filléregyesület folyton ébrentartotta a templom gondolatát és kérésére a főváros 1925- ben ideiglenes templomnak engedteát a Simor utcai barokkiskola nagy tornatermét, amelyet az új templom felszentelése óta kultúrteremnek használnak. Az egyházközség a tizenötezer katolikus hivő lelki és társadalmi életét legnagyobb odaadással vezeti Pillis Károly országgyűlési képviselő, állami gépgyári főfelügyelő buzgósága és agilitása. Van karitatív szakosztályuk, sajtó-, hitbuzgalmi szakosztályuk, oltáregyesületük, Credo-egyesületük és szívgárdájuk, amelyet Szabó László káplán vezet nagy hozzáértéssel és buzgalommal. A kari túsz irodát a plébános irányítása mellett derék ifjú magántisztviselő vezeti. Az egyházközség sokoldalú munkásságában az új káplán, Kurucz Mihály is osztozik. A kari túsz iroda a tél folyamán százötven szegény családot tartott el. Filó Károly plébános szeme felcsillan, amikor az egyházközség belső hitéletéről beszél. — A nép nagyon jó és vallásos. Vasárnap mind az öt misén tele a templom. Egyesületünk ülései mindig zsúfolva vannak. A nép szegénysége mellett is áldozatkész, amit az is mutat, hogy az uj templom négy harangjára tizenhétezer pengőt adakoztak. Van énekkarunk, itt van a Ganz és a gépgyár több cserkészcsapata . . . Hálát adok az Istennek — mondja —, hogy így állunk. De még két dolog kellene. Állandó kultúrház és plébánia. Filó Károly született 1876-ban. Iskoláit Szakolcán és Esztergomban végezte. 1899-ben szentelték fel s mint hitoktató működött Pesten, mint káplán Kőbányán, ahonnan 1919-ben a Tisztviselőtelepre került. Rendkívül agilis ember és tevékeny irodalmi munkásságot fejtett ki. Annak idején az „Alkotmány“ igen sok novelláját és több kitűnő történelmi regényét közölte. Kiadott nyolc imakönyvet és húsz évig szerkesztette a Szent Család és a Páduai Szent Antal naptárt. Ma főként hitbuzgalmi folyóiratokban fejti ki tevékenységét. «»♦»♦» 4»■♦» 4»«» ♦»♦» ♦» 4» 4» ♦» 4» O ♦» 4» «»«» 4» »H <» «»»»♦♦ Q Iktorikus'Qet Nyolcszáz nyomortanyát szüntet meg Kecskeméten az „egri norma“ Az a nagyszabású karitász-akció, mely országszerte „egri norma“ néven vált ismeretessé, talán legnagyobb arányban Kecskeméten valósult meg, ahol most már ötödik esztendeje nincsen koldus, hanem a társadalom vállalta az élet elesettjeinek gondozását. Ideálisan fejlődött ki az a rendszeres szegénygondozás, amely az egri norma alapján immár tizenöt városban végzi lélekmentő munkáját. Aki a „hírös városban“ ma megfordul, kellemesen tapasztalja, hogy nincsen, aki az utcán megállítsa, markát tartva kérjen adományt az Isten nevében, nincsenek kintornás kéregetők, a templomok kapuiban az ájtatosokat, zavaró koldusok. Ma már ezek mind el vannak helyezve és kellő gondozás alatt élnek a szegénygondozó szervezet felügyelete alatt. P. Oslay Oswald, v. ferences tartományfőnök, előadásával indult meg Kecskeméten a mozgalom, amelynek nyomán legelőször is eltűntek a nyomortanyák, amelyek szinte hihetetlenül még a város közepén is fennállottak. Ezeknek lakóit kiemelték a szennyből, az elhagyatottságból. Nehéz és fáradtságos munka volt, amelynek nyomán nyolcszáz nyomortanya tűnt el Kecskeméten. Ahol lehetséges volt, ott renováltak, tisztogattak, ahol pedig földbevájt kunyhók, szinte állati lakhelyek voltak, onnan a szegényeket új lakásba helyezték át. Nagyon vigyáztak azonban az egri norma nagy gondolatára, hogy a szegényeket is meg kell hagyni személyes szabadságukban. Természetesen megcsinálták az egyéni katasztereket, amelyek alapján kitűnt, hogy 1300 olyan ember van Kecskeméten, aki feltétlenül eltartásra szorul. Ezen az alapon azután kiépítették a szegénygondozás rendszerét. Megalakult Zimay Károly polgármester elnöklésével a szegényügyi bizottság és ennek végrehajtó szerve, a szegénygondozó hivatal, amelynek munkásságába belekapcsolódott a hivatalos város, a társadalom és főképen az egyházi szervezetek. Az első nyújtja a szervezetnek az egységet és a megbízhatóságot, a társadalom és főleg annak lelkes hölgytagjai gyűjtik az adományokat, míg a vallásos szervezetek és elsősorban a ferences szegény gondozó nővérek és a diakonista testvérek végzik a gyakorlati szegénygondozást. De az egyházi szervezetek az adományozás gondolatát is állandóan ébren tartják. A templomi szószékről állandóan elhangzanak A felszólítások az adakozásra és az első felszólításra hatezer ember jelentkezett, akik valamennyien ígéretet tettek arra, hogy havonta önmaguk által meghatározott összeget adnak a szegények eltartására. Kétszáztíz lelkes úrihölgy jelentkezett, akik minden hó elsején bekopogtatnak az adományozók házához. A szegénygondozó azonban más úton-módon is jut adományokhoz. Évente kétszer „templom-napot“ rendeznek, amikor a lelkészek a szegényekről tartanak beszédeket és a hívők a szegényeknek adakoznak. Kérte a szegényügyi bizottság, hogy tehetősebb családok néha vendégül lássanak egy-egy szegényt és a magánházak évente 15.000 ebédet adnak a szegényeknek. Külön ebédeltetési akciót, bonyolított le a katonaság. Minden évben a tél elején ruhagyűjtés van a szegények részére. A nővérek, diakonisszák, úrhölgyek és cserkészfiúk csengettyűvel ellátott kocsikon járják a várost és bekopogtatnak minden házhoz ruhákért, cipőkért. Annyi ruha összegyűlt, hogy a rongyosokat meg lehet menteni a téli hidegtől. Külön nagy összegeket adnak a bankok, gyárak és nagyvállalatok. De mindezen felül meg kell említeni azt az egyedülálló tényt, hogy ma már nincsen Kecskeméten lakodalom, keresztelő, névnap, vagy haláleset, hogy az emberek, örömükben vagy szomorúságukban ne adnának a szegényeknek is. Nagy ünnepek napján külön szeretet vendégségben részesítik a gondozott szegényeket. Külön adakozik a társadalom a szegények téli tüzelőjére is és igy volt lehetséges, hogy az elmúlt négy év alatt 90 vagon fát, venyigét tudtak kiosztani a szegények között. A kezdet óta 310.000 pengőt adott a társadalom, amelyhez jelentősen hozzájárult a város is. Látogatás a szegénygondozottak lakásán A szegénygondozás nagy erőssége, hogy a gondozottakat meghagyta egyéni szabadságában. Nem zárta az embereket szegényházba, hanem minden egyes szegénygondozott részére bérelt egy kis szobát, ahol az meghúzódik. Meghatározott napon bemegy a szegénygondozó hivatalba kenyérosztásra, burgonyaosztásra, vagy a „boltos könyvéért“, amivel a meghatározott üzletben a kiszabott árukat megveheti. A szegény gondozótól kap azonkívül ruhát, cipőt, orvost, patikát, borbélyt (természetesen a derék borbélymesterek díjtalanul beretválnak) és mindent, amire jogos a kérése. A gondozottakat vallásuk szerint látogatják a ferences nővérek, vagy diakonissza testvérek. Oktatják őket a tisztaságra, a rendre, Istenhitre, a lélek értékelésére. Ha betegek, ápolják őket. Ahogy az ember jár-kel a gondozottak házaiban, úgy érzi, hogy itt megelőzően „Krisztus járt Kecskemét vadonában.“ A szegénygondozás munkája a végső kétségbeesésben levő embereket ismét visszavitte az alkotó eszközökhöz. Az átkozódás, szidalmak helyett a hálálkodás hangja hallatszik, mert úgy érzik, hogy szegénységük mellett is szeretik az embertársaik. Más ütemet ver a mankó kopogása is, amióta puha kézzel nyúltak a szegények hóna alá, amióta viszszaadták őket az életnek, önmaguknak és az Istennek. Nagy erkölcsi erőt képvisel ma Kecskeméten a szegénygondozás, a rendőrség megállapítása szerint évről évre csökken a bűnesetek száma, amit a szegénygondozásnak tudnak be. Vitéz Szathmáry Kálmánnal, a szegénygondozó kitűnő igazgatójával járjuk a gondozottak házait. — Nem kívánjuk vissza azt az időt, amikor koldulni lehetett — mondják nagy hálálkodások közepette az öreg nénikék, bácsikák. Aki most jelentkezik, hogy vegyék fel a gondozottak közé, annak — segélyezés előtt — kivizsgálják az anyagi körülményeit és kivizsgáló nővérek referációja alapján a segélymegállapító bizottság dönt róla. Minden krajcár és falat kenyér olyan helyre jut, ahol égetően szükség van rá. A szegénygondozást másképp nem lehet elképzelni, minthogy mindenkinek a munkáját a szeretet, a hála finanszírozza. A ferences szegénygondozó nővérek és diakonissza testvérek egész életüket, minden munkásságukat hivatásszerűen a szegénygondozásnak szentelték. A szegények lelkes, fáradhatatlan atyja, akihez minden gond, segítés szála összefut, vitéz Szathmáry Kálmán, a szegénygondozó hivatal neves igazgatója. A papság részéről a szegénygondozás ébrentartásának leglelkesebb apostola Kovács Sándor apát-plébános és P. Kriszten Ráfael ferencrendi atya. A végkép elszerencsétlenedett, munkaképtelen emberekről gondoskodik a szegénygondozó, de hol van az a mindent és mindenkit átfogó meleg szív, amely az agrárválság miatt napi falatért küzdő kecskeméti ezreket keblére tudná ölelni. A város 15.000 ellátatlanról volt köteles gondoskodni a télen. Az inségmunkák már régen befejeződtek s ki tudja, van-e most falat a sok-sok éhező munkanélküli szájában?! ... Itt is kellene megoldást találni. (K. L.) A szeged-móravárosi új templom, amelyet vasárnap szentel fel Glattfelder püspök 25 Templomszentelés Szegeden Szeged Móravárosnak nevezett külső városrészében, amely egy évvel ezelőtt alakult önálló lelkészséggé. Halász Pál dr. vezetése alatt a hívek saját erejükből új templomot építettek a megváltás tizenkilencedik századfordulójának emlékére, amelyet Glattfelder Gyula dr. Csanádi püspök június 25-én, vasárnap reggel 8 órakor fog felszentelni a hatóságok, egyesületek és egyházközségek jelenlétében. A templom modern stílusban épült 52.000 pengős költséggel és 1200 hivő befogadására alkalmas. Fennesz László építészmérnök, a budapesti építőipariskola tehetséges fiatal tanára tervezte s ugyanő készítette a berendezési terveket is ajándékképen. A főoltárt egyetlen hatalmas feszület ékesíti, amely egy nagytehetségű fiatal faszobrász, Pleskó Béla alkotása. A Mária-oltár gyönyörű modern Madonnáját Ambrózy Sándor szobrászművész, Szentgyörgyi mester egyik kitűnő tanítványa alkotta. A vasbetonkeret szerkezeteket ftarcsay János számította. Az építést Kiss és Méder szegedi építési vállalkozók hajtották végre, a templom bútorzatát pedig Nagy József jónevű szegedi asztalosmester készíti.’ Az egész templom vasbetonszerkezetü s finom vonalaival, külső árkádsorával és jellegzetes tornyával egyik érdekessége a városnak. Fennesz tanár e templom építésével nagyszerű példát szolgáltatott arra is, hogyan lehet egyszerű eszközökkel, aránylag csekély összegből szépet alkotni még a mai időkben is, amikor a legtöbb helyen nem is mernek templomépítésre gondolni. Iparosok és kereskedők felajánlása Jézus Szivének. Mint már jelentettük, az apostolfejedelmek napján Jézus Szive templomban délelőtt 11 órakor ünnepélyesen avatják fel Jézus Szivének magukat a budapesti katolikus iparosok és kereskedők. Az ünnepséget 28-án este 8 órakor a Kongregációs Otthonban (Horánszky utca 20.) konferencia vezeti be, amelyet P. Bíró X. Ferenc S. J. tartományfőnök tart. A vasárnapi misét Mészáros János dr. érseki helytartó celebrálja, majd P. Biró X. Ferenc S. J. tartományfőnök allokációja után lesz az ünnepélyes felavatás, végül Angelo Rotta c. ■érsek. apostoli nuncius XL Pius pápa Őszentsége áldását osztja ki a felajánláson résztvevőknek, családjaiknak, iparuknak és üzleteiknek és az „összetartás“ fogyasztó táborának. A templomi ünnepséget 12 órakor a Kongregációs Otthonban rövid eszmecsere követi. A résztvenni szándékozó testületek jelentkezzenek az „összetartás“ katolikus gazdasági szövetkezés központi irodájában (Rákóczitér 11. Telefon 306—49). A vasárnap egyházi zenéje. Vasárnap, június 10-én délelőtt 10 óraikor a budavári koronázó templom, érnek és zenekara, Sugár Viktor karnagy, kormány főtanácsos vezényletével Haydn Nelson miséjét adja elő. — A Szent István Bazilika ének- és zenekara délelőtt 10 órakor Dömény Dezső: Szent László (G-dúr) miséjét adja elő korétól változó részekkel, Griesbacher graduciójával és offertóriumával. A déli 12 órai mise alatt Dezmény és Harmat feldolgozásában magyar egyházi énekeket ad elő a kar. A belvárosi főplébánia templom érnök kara délelőtt 10 órakor A. Faist B-dúrban irt IX. miséjét (op. 50.) adja elő gregorián korális változó részeikkel és Goller offertóriumával (Suerent in te). A déli truee műsorára Deák—Bárdos, Kyrie, Sándrás és Benedictus - án kívül egy régi magyar egyházi ének van felvéve a Szentlélekről. — Az Árpádházi Boldog Margit Vegycsikar Mátraverebély-Szentkúton Kiins C-dúr ünnepi miséjét adja elő és régi magyar egyházi énekeket énekel. Egy rendalapító boldoggá avatását kérik. Az Isteni Ige missziós társaság generális káptalanja a rend alapítójának, P. Janssen Arnoldnak boldoggá a válását kérelmezi a római Szentszéktől. P. Janssen 1875-ben alapította a missziós társaságot és annak első házát Stégiben állította fel. A rend tagjai Kína, Japán, Ausztrália, Afrika és Amerika földjén működtek és az általuk evangelizált híveik száma félmillióra tehető.