Nemzeti Ujság, 1933. augusztus (15. évfolyam, 172-197. szám)

1933-08-01 / 172. szám

Kedd, 1933 augusztus 1 NEMZETI ÚJSÁG KEDDEN DÖNTENEK A GÖMBÖS ELLENI „ÖSSZE­ESKÜVŐK“ SORSÁRÓL Szombaton este a rendőrség letartóz­tatott négy egyént, akik állítólag a mi­niszterelnök ellen merényletet akartak, elkövetni. A letartóztatottak között volt Perley Lajos OTT számtanácsos, tör­vényhatósági bizottsági tag, Prückler János, Perley frontharcos pártjának igazgatója, Klein Vilmos, a párt alkal­mazottja és Lőwinger Samu munkás. A letartóztatott embereket az ügyészségre kísérték, de Perley Lajost még szomba­ton elbocsátották. Kihallgatása során ugyanis azt vallotta, hogy bár értesült az állítólagos „összeesküvés“-ről, ko­molytalan dolognak tartotta azt, őt is megfenyegették, hogy elteszik láb alól. Hétfőn délelőtt Bubics Jenő vizsgáló­­bíró megkezdte a letartóztatott gyanúsí­tottak kihallgatását. Perley Lajost Széchy István ügyész hallgatta ki. A vizsgálóbíró előreláthatóan holnap dönt a gyanúsítottak további fogvatartása ügyében. Az Országos Frontharcos Szövetség egyébként, mint a világháborúban részt­­vett magyar frontharcosok egyedüli hi­vatalosan is elismert politikamentes tár­sadalmi szervezete, tiltakozó átirattal fordult a belügyminiszterhez, kérve a frontharcos szó szabályozását. Erre köz­­vetlen okot az adott, hogy a napokban a Perley-féle „Független Frontharcospárt“ több vezetőségi tagja került a rendőr­ségre, illetve az ügyészségre, de a tilta­kozó átirat megemlíti azt is, hogy már a multiban is többször előfordult, hogy frontharcos jelzőt ügynöki cégévül hasz­náltak fel — sőt a Frontharcos Szövet­ség nevét is — azok az ügynökök, akik minden ellenőrzési lehetőségeken kívül dolgoztak. A Frontharcos Szövetség a belügyminisztertől határozott és erélyes állásfoglalást vár ebben az ügyben, mert a frontharcos gondolatnak és elnevezés­nek szándékos lejáratását látja abban, hogy minden ellenőrzés nélkül használ­hatja bárki is a különben megkülönböz­tetést és megtiszteltetést jelentő front­harcos elnevezést. » 4» 4» 4» 4» 4» 4» 4» 4» 4» 4» 4» 4» 4» 4»4 A MISKOLCI SZEMÉLY­­VONAT HALÁLRA GÁZOLT EGY SÜKET HÁZASPÁRT Miskolc, július 31. Hétfőn a kora reggeli órákban meg­döbbentő szerencsétlenség történt a mis­­kolc—sátoraljaújhelyi vasútvonalon az Olaszliszka—Tolcsva vasútállomás köze­lében. Kevéssel hat óra előtt indult el a reg­geli személyvonat és amikor túlhaladt a váltókon és a legközelebbi átjáróhoz ér­kezett, éppen akkor haladt át a sínpá­ron egy tolcsvai házaspár, Hegedűs György és a felesége. A házaspár mind­egyike születésétől fogva süket, így nem vették észre a sebesen haladó vonat dü­börgését A mozdonyvezető látta ugyan a síneken áthaladó két embert füttyjele­ket is adott de hiábavaló volt, mert a házaspár nem hallotta a figyelmeztetést. A borzalmas szerencsétlenség pillanatok alatt bekövetkezett, a mozdony elkapta a házaspárt maga alá gyűrte őket és mindkettőjüket darabokra szaggatta. He­gedűs György és felesége azonnal ször­nyet halt és amikor a vonat megállott, már nem volt bennük élet A kettős halálos gázolás ügyében meg­indult vizsgálat megállapította, hogy a szerencsétlenségnek a Hegedűs-házaspár volt az oka, akik süketségüknél fogva nem hallották a vonat mozdonyvezetőjé­nek vészfüttyjelzéseit és éppen akkor léptek a sínekre, amikor a vonat az át­járóhoz érkezett A GANZ-GYÁRI KIZÁRT MUNKÁSOK EGYHANGÚAN A BEDEAUX-RENDSZER ELLEN SZAVAZTAK A Ganz-gyár három telepén kizárt 2500 munkás ügye még mindig megoldatlan. A gyár vezetősége ragaszkodik a Be­­deaux-rendszer változatlan fenntartásá­hoz, a munkások ellenben a rendszer tel­jes megszüntetését kívánják azzal az in­dokolással, hogy az teljesen felőrli a munkások erejét Hétfőn délután a kizárt munkásokat Ülésre hívta össze a szakszervezet a Vas­as Fémmunkások Magdolna­ utcai ottho­nába, ahol megszavaztatták őket a to­vábbi teendőkre vonatkozóan. A szava­zás eredménye az volt, hogy a kizárt munkások egyhangúan a Badeaux-rand­ szer ellen foglaltak állást- A szavazást Kabók Lajos országgyűlési képviselő, a vasmunkások főtitkára vezette. Kedden délelőtt a gyár vezetősége és a munkások küldöttsége egyeztetési ta­nácskozásra ül össze Kádár Levente dr. miniszteri tanácsosnál. Értesülésünk sze­rint az egyeztetési tárgyalás sikerrel fog járni és a kizárt munkások hamaro­san elfoglalják munkahelyüket. Meg­kezdte tárgyalásait Budapesten az osztrák kereskedelmi miniszter Stockinger Frigyes osztrák kereske­delmi és közlekedésügyi miniszter vasár­nap délután 12 óra 42 perckor a menet­rendszerű bécsi gyorsvonattal a Keleti­­pályaudvaron Budapestre érkezett. A miniszter kíséretében volt: Mörth dr. osztályfőnök, Dahlem báró miniszteri ta­nácsos, Canisius pénzügyminiszteri ta­nácsos, Reichmann földmivelésügyi mi­niszteri tanácsos, Kaan mérnök, minisz­teri tanácsos, Zehden dr. kereskedelmi és közlekedésügyi minisztériumi sajtófőnök és Irinyi Jenő, a bécsi Universal Korres­pondenz főszerkesztője. Az osztrák vendégek fogadására meg­jelent a pályaudvaron Fabinyi Tihamér dr. kereskedelemügyi miniszter, Tormay Géza dr. kereskedelmi államtitkár, Sa­­marjay Lajos MÁV. elnökigazgató, bár­­cziházi Bárczy István dr. miniszter­­elnökségi államtitkár, Antal István dr., a miniszterelnökségi sajtóosztály veze­tője és Dorner Aurél miniszteri taná­csos. Az osztrák minisztert Fabinyi Ti­hamér dr. kereskedelemügyi miniszter üdvözölte, majd az osztrák vendégek Gel­­lért­ szállóbeli lakásukra hajtattak. Délután 2 órakor az osztrák követsé­gen ebéd volt Stockinger miniszter tisz­teletére, délután pedig megkezdődtek az osztrák-magyar kereskedelmi tárgyalá­sok, melyeknek előkészítésére már egy hé­t óta Budapesten tartózkodik az osz­trák delegáció. Vasárnap este Fabinyi Tihamér ke­reskedelemügyi miniszter a margitszigeti Tarján-étteremben vacsorát adott Sto­ckinger tiszteletére. A vacsorára hivata­losak voltak: Heinet Lipót báró osztrák követ és az osztrák követség tagjai, va­lamint az osztrák-magyar külkereske­delmi­ tárgyalásokon résztvevő osztrák delegátusok, Imrédy Béla pénzügymi­niszter, Khuen-Héderváry Sándor gróf rendkívüli követ és meghatalmazott mi­niszter, Tormay Géza államtitkár, Fe­­renczi Izsó helyettes államtitkár, Pétery Ödön helyettes államtitkár, Serbán Iván, a külkereskedelmi intézet alelnöke, Dor­ner Aurél miniszteri tanácsos, Nemes­hegyi Tibor miniszteri tanácsos, Fabi­nyi István miniszteri osztálytanácsos, Fellner Alfréd tiszteletbeli osztrák fő­konzul, Miklós Elemér, az Idegenfor­galmi Tanács főtitkára, Siegescu Miklós miniszteri titkár és a magyar delegáció tagjai. Hétfőn eredeti terv szerint az osztrák kereskedelmi miniszter a Balatonra uta­zott volna, de ez az utazás az időjárás miatt elmaradt. Stockinger Frigyes osztrák kereskede­lemügyi miniszter Dahlen Herman báró miniszteri tanácsos kíséretében hétfőn délután 5 órakor megtekintette a magyar királyi posta bélyegmúzeumát, amely őt mint bélyeggyűjtőt is igen érdekelte. A miniszter, akit Szalay Gábor báró posta­­vezérigazgató fogadott és kalauzolt, öt­negyed órát időzött a múzeumban, a­melynek egyes ritkább darabjait, a ma­gyar különlegességeket, valamint különö­sen a­ boszniai különgyűj­teményt lát­ható érdeklődéssel és örömmel szemlélte. A múzeum berendezésének szépsége és célszerű volta is megkapta és említette, hogy Bécsben a magyarhoz hasonló be­rendezésű múzeumot kíván létesíteni. A miniszter úgy Szalay vezérigazgatónak, mint Fabinyi kereskedelemügyi minisz­ternek akihez innen tanácskozásra haj­tatott, a legnagyobb elismeréssel nyilat­­kozott a látottak felett és melegen gra­­tulált Fabinyi miniszternek a szép és érdekes múzeumhoz. Miről tárgyal Budapesten Stockinger? Fabinyi Tihamér kereskedelmi minisz­ter az osztrák kereskedelmi miniszter bu­dapesti útjával kapcsolatban, a követke­zőket mondta: — Az osztrák kereskedelmi miniszter úr tárgyalni fog Gömbös miniszterelnök úrral, továbbá Imrédy pénzügyminiszter és Kállay földművelésügyi miniszter urakkal. Gazdasági kapcsolataink kimé­­lyítésére vonatkozóan tett nyilatkozatai nagy megértésre és szívélyes visszhangra találnak nálunk.­­ A tárgyalások előterében a magyar gabonának Ausztriában való elhelyezése áll, de tanácskozunk a kölcsönös kereske­delmi forgalom egyéb cikkeiről is. Min­dent megteszünk, hogy a kapcsolatokat intenzívebbé tegyük. Az osztrák minisz­ter úr személyesen fogja kipróbálni pél­dául a fázisváltó rendszerű villamos moz­donyokat. Stockinger Frigyes osztrák kereske­delmi miniszter a következőleg nyilatko­zott tárgyalásairól: — Meg akarom erősíteni és ki akarom mélyíteni a Magyarország és Ausztria kö­zött fennálló hagyományos kapcsolato­kat, mert enélkül egyik ország sem bol­dogul. — A mostani tárgyalásokon konkrét kérdéseket kell rendeznünk, a magyar gabona preferenciáját és az osztrák fel­hozatal lehetőségeit. Tárgyalunk a ma­gyar-osztrák közlekedés gyorsításáról, ezért megtekintem a bánhidai centrálét is, a Fertő-tó lecsapolásának tanulmá­nyozására pedig szakbizottságot kül­dünk ki. A miniszter végül kijelentette, hogy út­jának nincs politikai háttere. Knop Zdenik állástalan építész robbantotta fel a brünni Európa­szállót Brünn, július 31. Morvaország fővárosában, mint­ ismeretes, hétfőin reggel szörnyű robbanás történt. A város egyik legszebb szállodája, a négyeme­letes Európa-szálló, néhány perccel reggel nyolc óra előtt irtózatos detonációval a leve­e­gőbe repült. A robbanás olyan óriási ereryű­ volt, hogy azt az egész városban hallották és a szálló egész épülete romba dőlt. Összeomlott a hom­lokzat, csupán a földszint és az első emelet tűzfalai maradtak helyükön. Hogyan történ® a robbanás ? A katasztrófa szörnyű arányairól a Szem­tanuk elbeszélése nyomán bomlatkozot­t ki a tragédia képe. A robbanás pillanatában ezek szerint hatvan méter magasságig feltörő láng­­nyelvek csaptak ki az összeomló szálloda épü­letéből s a rombadőlt épületrészek fülsiketítő robajjal zuhantak alá a Szabadság-téren és a János­ utcában, ahol az épület állott. Teljesen megsemmisült az Európa-kávéh­áz is, amely az épület első emeletén volt elhelyezve , amely­nek óriási tükönabla­kai millió darabra töre­dezve hullottak az utcáira. A robbanás óriási erejét legjobban bizonyítja az a körülmény, hogy a detonáció pillanatában az összes szom­szédos házak is megremegtek s azoknak nem silaik ablakai zúzódtak szaé­ppná, de a lég­nyomás ereje a házak vakolatát is letépte, úgy hogy mindenütt a puszita téglák meredez­­nek elő. Az első pillanat­ban senki nem tudta elkép­zelni, mi történhetett. Azonnal értesítették a rendőrséget és a tűzoltóságot és általános volt a feltevés, hogy gázrobbanás törté­nt és hogy a vitágítógáz vezetékével történhetett valami baj. Később azonban a vizsgálat megcáfolta ezt a feltevést. Halottak, sebesültek eltűntek... A mentési munkálatok azonnal megindultak s a romok eltakarítása folyamatban van. Katonaság és rendőrség segédkezik a men­tőknek és tűzoltóknak a mentési munk­ál utak­ban. Eddig hét súlyosan sebesültet és 37 könnyebben sérült egyént, további 17 seb­esi tűzoltót tvállítounk n­­-"’" 1­­7" v-•- -• 3 Nincs jobb házi barát Az ipTIV,TrTMI usznél, Azért tegyen minden Háztartásban kéznél! de kiemeltek a szálloda romjai alól két, a fel­­ismerhetetlenségig összeroncsolt tetemet, egy anyát és gyermekét, továbbá három járókelőt, akiket a leomló törmelék temetett maga alá. Élve sikerült kimenteni a romok alól Schopp asszonyt, a szálloda tulajdonosnőjét. Azt az egyént viszont, aki a szálloda 7-es szobájában lakott, ahol a robbanás törté­nt és ak­i Bauer Adolf morva-ostraui utazó néven volt beje­lentve, nem sikerült megtalálni. Annyit meg­állapítottak, hogy Bauer, aki feleségével és gyermekével együtt szállt meg az Európa­ szállodában, nem hagyta el a szálloda épüle­tét és alapos a feltevés, hogy a robbanást nyil­ván öngyilkossági szándékból ekvazitpatronnal ő maga idézte elő. Súlyosan megrongálódott az épület másik szárnya is, mert a robbanást az egész szál­loda épülettömbjét a szó szoros értelmében kettészelte. A környékbeli utcákat haladékta­lanul elzárták a forgalom elől és és megtet­ték a legszükségesebb biztonsági intéz­kedésü­­ket a szomszédos házak tűzfalainak beomlása ellen is. A tragédia egész Bruimben mélységes meg­döbbenést és izgalmat keltett. A légnyomás a szomszéd lakásokba dobálta a szét­szaggatott testrészeket Eddig még csak három holttestet és huszon­négy súlyos sebesültet találtak, a prágai esti­lapok különkiadásai azonban már úgy tudják, hogy tizenöt halott és több mint ötven sebe­­­­sült került elő a romok alól. A halottak szá­mának megállapítását megnehezíti az a kö­rülmény is, hogy mindenütt találnak emberi testrészeket, amelyekről nem tudni, hogy hová tartoznak. A légnyomás ereje még a szomszé­dos házak ablaküvegein át is dobott csont­­töredékeket és húscafatokat, így például az egyik lakásban, amely a szállodával szemben fekszik, egy emberi gerincoszlop maradvá­nyait találták a mennyezetre ragadva. Óriási az anyagi kár is. Többszáz méteres körzetben minden ablaküveg és kirakat betört s a laká­sok és üzletek berendezésében is nagy pusztí­tást vitt végbe a robbanás. A romok eltakarí­tásához az egész brü­nni tűzoltóságot s az ösz­­szes technikai csapatokat kivezényelték. A munka lázasan folyik, hogy minél előbb meg­állapíthassák az áldozatok számát és tisztá­z­­hassák, mi is okozta tulajdonképen a rette­netes katasztrófát. Szörnyű szerelmi dráma a katasztrófa ma igel •Brü­nn, július 31. Az Európa-szállóban történt titokzatos rob­banás körülményeit sikerült, kideríteni. Meg­állapítható, hogy szerelmi tragédia történt. A nap folyamán egy asszony jelentette, hogy 23 éves leánya, Zivieselbauer Irma nyolchetes gyermekével együtt eltűnt. A leánynak kap­csolata volt Knop Zdenik 31 éves brünni fog­lalkozásnélküli építési asszisztenssel. Annak a kéznek az írása, mellyel az állítólagos Bauer Adolf nevét a szálló lajstromkönyvébe beve­zették, megegyezik Knop írásával. Knop a leánnyal négy esztendő óta volt ismeretség­ben. Knopnál az utóbbi időben búskomorság jelei látszottak. Ezek alapján valószínű, hogy a robbanást Knop idézte elő. RENDSZERES LÉGIFORGALOM AZ ATLANTI-ÓCEÁNON Hamburg, július 31. A Graf Zeppelin szombattól kezdve két­­hetenkint rendes légiforgalmat akar lebo­nyolítani Friedrichshafen és Rio de Ja­neiro közt. Ez a járat lesz az első rendszeres légi járat az Atlanti-óceán felett. Hosszú, több éves kísérletezés után válik most valóra az utópisták álma: levegőn át k­özlekedni az óvilágból az újvilágba. Kétségtelen, hogy a Z­eppelin-rendszerű légi jármű még mindig tökéletesítésre szorul, hiszen elég utalnunk az R. 101., majd nemrégiben az Acron szörnyű katasztrófájára mégis úgy látszik, hogy tervezői már elég tö­kéletesnek tartják arra, hogy egy ilyen merész vállalkozásba bocsátkozzanak vele. Amennyiben Eckenenék terve siker­­­­rel jár, ez új korszakot jelent nemes?... a­­ közlekedés történetében, hanem a világ-

Next