Nemzeti Ujság, 1933. november (15. évfolyam, 250-272. szám)
Péntek, 1933 november 1 NEMZETI ÚJSÁG EL-FUSSATH BÉG, A PALESZTINAI ARABOK VEZÉRE nyilatkozik az arabok szabadságharcáról, amely a bevándorló zsidókban az angol impérium gazdasági bástyáit támadja Jaffa. november 1. A közel Kelet problémáival már többször foglalkoztunk. Megírtuk, hogy az arabokat sehogy sem elégítik ki csak papíron létező függetlenségük. Már augusztusban közöltük, hogy az araboklakta területeken és az újdonsült keleti államokban olyan arab vérszövetséget szerveztek, amely az arabok minden pártállású vezéregyéniségeit tömöríti magában s amelynek célja az egységes és minden idegen hatalomtól független arab királyság megteremtése. Ez a szövetség behálózza Nyugat-Ázsia és Afrika egész arablakta területét. A központi végrehajtó bizottság székhelye — mondják, mert pontosan senki sem tudja — Bagdad közelében van. Második Feysalnak, Irak elhunyt királyának bátyja, herceg Ali Ben-Hussein sejk csak kényszerűségből ismerte el unokaöccsének, I. Ghazinak az angolok által történt trónraléptetését. De már akkor kijelentette, hogy nemcsak ő, hanem valamennyi arab politikus és vezérférfi csak a teljesen független és szabad arab királyságot hajlandó végképen elismerni. Kemény dia ez az angol imperiumnak, mert az arabok nem passzív hinduk, Ben Hussein nem Gandhi s Anglia el lehet készülve a legelkeseredettebb fellobbanásokra és lázadásokra. Az angol impérium számára különösen az aggasztó, hogy az arabokat nem félvad bandavezérek, hanem európai kultúrájú, Európában kiképzett, nagyműveltségű férfiak vezetik. Felkerestem Jaffában ezek közül a vezetők közül Mohamed Jemedhiek Fussath béget. Reggel kilenc óra volt, mikor Jaffába megérkeztem. A hatóságok mindenkit szigorúan igazoltatnak s aki nem tudja okát adni ideérkezésének, vagy kitoloncolják, vagy őrizetbe veszik. A pályaudvar és a kikötő ostromállapotban lévő város képét mutatja. Gépfegyverek, golyószórók, teljes hadifelszerelésű katonacsapatok, tengerészek, rendőrök várják körül a pályaudvart és a kikötőt. A város utcáin dübörögve cirkálnak ide-oda páncélos autók és tankok. A város felett minduntalan két-három egységből álló bombavető repülőgépek és hydroplánok keringenek. Az üzletek — még az európai tulajdonosoké is —, az arabok kávéházai mindenütt zárva vannak. A városban feltűnően sok a titkos utakon ideérkezett beduin és pusztai arab harcos. Zsidót nem is látni az utcákon, de egyebütt sem. Az európaiak csak kettőesével-hámasával mernek az utcára lépni s akkor is lehetőleg autón járják meg útjaikat. A város utcáinak csendjét csak a rendőri és katonai őrjáratok egyhangú menetelése zavarja meg. El-Fussath bég szívesen fogad, miután előzőleg beküldöttem hozzá az arabok legnagyobb bölcsészének ajánlólevelet. A bég modern angol bútorzata dolgozószobájába vezetnek. A szokásos kölcsönös udvariassági nyilatkozatok után megkérdeztem, mi az oka és célja a mostani zavargásoknak. El-Fussath bég gondolkodás nélkül felelt: — A világháború nekünk is óriási csalódást és keserűséget okozott. A háború előtt a mi fiaink nem törekedtek európai műveltségre és tudásra. De az után annál inkább... És az Európában szerzett tudás és tapasztalat nyitotta fel az ifjabb nemzedék szemét. Meggyőződtünk arról, hogy az európai tudás és képzettség nem áll ellentétben a mi nemzetiségi, faji és vallási felfogásunkkal. Ezért képeztettük ki az ifjabb nemzedéket Európában. S most ők kezdik a nemzeti ellenállás mozgalmának megszervezését. Ha jól tudom, így hívják az ilyesmit Európában. Én még a világháború előtt egy török hajón ismerkedtem meg valami Magrits nevű osztrák diplomatával (valószínűleg Móricz főkonzulról van szó. A szerk.) Sokat, beszélt nekem Magyarországról. Nos, a mi mozgalmunk azonos azzal a mozgalommal, amelyet önök szabadságharcnak hívnak s amelyet 1848- ban vívtak... — Szóval a jelenlegi felkelés — teszem fel a kérdést — esetleg még nagyobb arányokat is ölthet? — Még nem — hangzik a határozott válasz —, mert még nem vagyunk elég jól megszervezve. Felszerelésünk is tökéletlen. A mostani megmozdulás csak termesztés következménye egy meg nem hallgatott panaszunknak. Mi tiltakoztunk a zsidóság idetelepítése ellen, mert éreztük, hogy a nekünk sérelmes államrendszer stratégiai kiépítése miatt hozták őket ide. A mi rovásunkra földhöz, vagyonhoz és hatalomhoz engedik őket jutni. Márpedig ezt semmiképpen sem fogjuk tűrni! Anglia politikája és gyarmatai ma már nem állnak azon a biztos alapon, mint azelőtt. Angliának nem szabad elfelejtenie, hogy Perzsiában és Indiában számottevő tömegekben élnek hittestvéreink, akik nekünk segítenek és nem nekik. De hiszen az angolok tudják is ezt, s ezért akarják stratégiai bázisukat kiépíteni és az őslakosságot idegenek idetelepítésével és hatalomrajuttatásával megbántani. — Mi békés uton akarjuk szabadságunkat kivinni. És csak kényszerűségből nyúlunk fegyverhez . . . Láthatja az utcákon dübörgő tankokat, a levegőben cirkáló repülőgépeket. S ha még nem is érkezett gel, amelynek nevében Pekár Gyula francianyelvű üdvözlő beszédet mondott. Kemál pasa a következő beszéddel válaszolt: — Nagyon örülök ennek a szívélyes és barátságos üdvözletnek — mondta —, amelyet az Önök küldöttsége a magyar parlament és a magyar társadalom nevében intézett hozzám a török köztársaság tízéves évfordulójának alkalmából. Örülök, hogy személyes kapcsolatba léphettem a küldöttség révén a nemes magyar nemzettel. Egy nemzet nagysága nem a politikai és nem a geográfiai területétől függ, hanem eszményeinek fajsúlyától és lelki nemességétől. Kérem Önöket, hogy fejezzék ki üdvözletemet, a magyar nemzet előtt és adják át a magyar nemzetnek, a magyar felsőháznak és a képviselőházet a mi időnk, — mert most csak néhány tülvérmes fiatalabb vezér zabolátlansága robbant le, — ez még nem jelent semmit. Mert eljön az idő, amikor óriási arab tömegek fognak megmozdulni és az angoloknak hiába lesznek hadihajóik, páncélos autóik, tankjaik, repülőgépeik s egyéb félelmes fegyvereik, a győzelem a miénk lesz. El-Fussath bég szeme már szinte lángol s hangja egyre szenvedélyesebb. Amikor megkérdezem tőle, hogy szabad-e mindezt megírnom, kipirult arccal feleli: — Nyugodtan, megírhatja. Mert én mindezeket már az angol kormányzónak és a főbiztosnak többször is kifejtettem, ők azt is nagyon jól tudják, hogy én csak biztosra megyek! ... A mostani eseményekhez semmi közöm. Én békítőleg igyekeztem fellépni, sajnos, sikertelenül. Az angolok ezt is nagyon jól tudják, s engem nem csuknak le. Legfeljebb, ha nagyon komolyra válik a helyzet, túszként őrizetbe vesznek. Az angolok — úgy a főbiztos, mint a kormányzó, — nagyon jól tudják, hogy már nincs messze a mi időnk sem . . . Mekhtubh! Csodálkozva szemlélem ezt a szenvedélyes erkölcsi bátorságot. „Mekhtubh“ .. A fatalista arab szójárása ez. Jelentése: „Meg van írva“- És ami meg van írva, abban az arab hisz életre, halálra- íme, a jaffai zsidóüklözéseik magyarázata: az angol Imperium gazdasági bástyáit támadták meg az arabok — a zsidókban. N E zeteink kultúrájának emelésével és országaink modernizálásával foglalkozunk, úgyhogy ennek a munkának a során a két nemzet között szoros kapcsolatot hozhatunk létre. Ennek a munkának a nyomán feltétlenül és megrendíthetetlen hittel bízom a magyar nemzet jövőjében. Nagy éljenzés fogadta a Gházi szavait, amelyeknek elhangzása után Pekár Gyula ismertette a jövő évben, Attila megkoronáztatásának 1500 éves fordulóján Magyarországon rendezendő nagyszabású ünnepségek tervét, amelyekre meghívta a testvér török nemzetet. Kemál pasa a beszédek elhangzása után mintegy félóráig beszélgetett a magyar küldöttség tagjaival, akiket ezután Kjazim pasa, a nemzetgyűlés elnöke és Hassan bej, a nemzetgyűlés alelnöke, később KÉMÜL PASA a török nemzetgyűlés palotájában ünnepélyes keretek között fommbi mám Dx Nimoni A rodostói ünnepségekre leutazott magyar küldöttségből Pekár Gyula, gróf Bethlen Pál felsőházi tag, Erődy-Harrach Tihamér, Somogyi Béla, Téglássy Béla, Rubinek István, Lukács Béla és Kálmán István képviselők Sztambulon át a bagdadi expresszel Ankarába utaztak hogy a török kormány meghívására részt vegyenek a köztársaság tízéves évfordulójának ünnepségein- Kemál pasa hétfőn délután 5 órakor ünnepélyes keretek között fogadta a nemzetgyűlés épületében a magyar küldöttjénak azzal, hogy a testvér török nemzet üdvözli a testvér nagy magyar nemzetet. — Én tudom, hogy milyen nagy értéket jelent az emberiség szempontjából a magyar kultúra és nagyon örülök, hogy magyar testvéreim részt vettek az új Törökország, a török köztársaság tízéves jubileumán. Voltak idők, amikor távol állottunk egymástól, azonban ennek a legfőbb oka az a valláskülönbség volt, amely a két nemzetet elválasztotta egymástól. Most azonban abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy csak nem MÖSSMER vászon-, fehérnemű- és kelengyeüzlet új helyisége Váci-utca 1—3 alatt (Tisza István-utca sarok, megnyílt a Kristóf-térrel szemben). " A KRISTÓF TÉRI ÁRUHÁZ igazgatósága a megnyitás hetében azzal kedveskedik vevőinek, hogy mindazoknak, akik e héten az áruház bármely osztályán vásárolnak, a Zeneakadémia vidám délutánjára november 5-én (vasárnap) fél 6 órakor, amelynek szereplői Rózsahegyi Kálmán, Rátkai, Boross Géza, Fejes Teri, Szász Ila, Vadnál L., 1 drb SD%-os kedvezményre jogosító utalványt bocsát rendelkezésre. A vidám délután népszerű helyárai: 1—4 pengő és így kedvezményes utalványaink alapján már 50 fillértől kaphatnak jegyeket vevőink s vasárnapi szenzációs műsorunk vidám délutánjára. Ugyanilyen kedvezményt nyújtunk vásárlóinknak a november 5-i (vasárnapi) Belvárosi Színház Táncmarzinéjéra amelyen a nemzetközi viszonylatban is elsőrangú táncművésznő, Pataky Veronika amerikai turnéja után Budapesten először mutatja be szenzációs műsorát. A Belvárosi Színház táncmatinéjának helyárai 15,80 pengőig, tehát vásárlóink már 50 fillértől vásárolhatnak jegyeket utalványaink alapján. Az utalványok a IV. emeleti színházjegy-irodánkban és a Koncert jegyirodában (Váci u. 23.) válthatók be. [ tíz áruház élelmiszerosztálya este 8-ig nyílva. | 5 NORDDEUTSCHER LLOVD Leggyorsabb MEIMI NORDDEUTSCHER LLOVD BREMEN Budapest, VIII., Baross-tér 9 pedig izmet pasa miniszterelnök fogadott. Az ünnepélyes fogadtatások után a magyar deputáció tagjai hétfőn délután hét órakor vonatra ültek, kedden délelőtt tíz órakor érkeztek meg Haydar- Pasába, a Bagdad—Stambul-i vasút végállomására. Onnan hajóraszállva tették meg az utat a sztambuli pályaudvarig, ahonnan kedden délben egy órakor indult el a magyar zarándokok külön vonata, amely csütörtökön hajnalban három órakor érkezett meg a Keleti pályaudvarra- KÖZÖS FRONTON A HÁZTULAJDONOSOK IS HÁZFELÜGYELŐN A LAKBÉRSZABÁLYRENDELET ELLEN November elsejével megindult a költözködések áradata s a lakók, a háztulajdonosok, házfelügyelők és vicék a legkülönbözőképp magyarázzák az új jogállanpotot. A lakók közül igen sokan már nem akartak liftpénzt fizetni, mert azt hitték, hogy a lakbérleti szabályrendelet megszavazása után liftpénzt fizetni már nem kötelesek. Természetes, hogy a házfelügyelők és a háztulajdonosok ezzel szemben azt állították, hogy igenis kell liftpénzt fizetni. Ebből magától értetődően hangos viták és veszekedések robbantak ki a lépcsőházakban. A háztulajdonosok és a házfelügyelők most egy fronton küzdenek a lakbérleti szabályrendelet ellen. A háztulajdonosok sérelmezik az új szabályrendeletnek azokat a részeit, amelyeket a lakók érdekében szavazott meg a közgyűlés, a házfelügyelők pedig azokat a rendelkezéseket kifogásolják, amelyeket részben a lakók, főleg pedig a vidék érdekében alkotott a főváros törvényhatósági bizottsága. Az érdekeltek nagy harcát a belügyminiszter dönti el. Ő az, aki a végső szót kimondja ebben a perben. A lifthasználat kérdésében egyébként a következő hivatalos kommünikét adták ki. „A lakásügyi korlátozások megszüntetése tárgyában kiadott 1300/19®.°.. M. E. számú rendelet értelmében november első napja után is hatályban maradnak az 1931. évi lakásrendeletnek a házfelügyelőik és segédházfelügyelők jogviszonyait szabályozó szakaszai és hatályban marad a felvonóról szóló rendelkezés is, amely megállapítja a fizetendő liftpénzek összegét. A rendelkezés azt mondja, hogy a liften szállításért idegenek mindenkor és személyenként, a ház lakói pedig csak kapuzárás után és menetenként 10 fillér díjat kötelesek fizetni. Eszerint tehát november 1-től kezdődően a ház lakói nappal a lift használatáért semmit sem kötelesek fizetni, kapuzárás után pedig menetenként, nem pedig személyenként 10 fillért, viszont az idegenek bármikor használják is a liftet, személyenként, tehát nem menetenként 10 fillér díjat fizetnek. Eltérés ettől a szabálytól csak ott van, ahol a bérbeadó és a bérlő írásban november első napját megelőzően a szabad forgalmú lakásokra nézve másként állapodtak meg, mert ebben az esetben a megállapodás az irányadó abban a vonatkozásban, hogy a lift használatáért a bérbeadó jogosult-e a bérlőktől külön díjat követelni, ily esetben a magánjog rendes szabályait kell alkalmazni, elsősorban tehát a jelenleg érvényben lévő 1909. évi fővárosi lakbérleti szabályrendeletet“. Az a kérdés, hogy az új lakásbérleti szabályrendelet értelmében miként alakul a liftdíj kérdése, azon fordul meg, hogy a kormányhatóság jóváhagyja-e a szabályrendelettervezet idevonatkozó rendelkezéseit. Az elfogadott szabályrendelettervezet visszahatóerejű rendelkezést nem foglal magában, ha tehát a felügyeleti hatóság változatlanul elfogadná a liftről szóló rendelkezéseket, olyan szabadforgalmú lakásokra vonatkozó bérleteknél, melyeknél a lakbérleti szabályrendelet hatálybalépését megelőzően írásban kötött megállapodás szerint liftdíjat kell fizetni, ez a kikötés az illető bérleti jogviszonyok fennállása alatt hatályos is marad.