Nemzeti Ujság, 1934. február (16. évfolyam, 25-47. szám)
1934-02-06 / 28. szám
12 NEMZETI ÚJSÁG Kedd, 1934 február 1. Kilenc óceánjáró viszi az aranyat Amerikába A londoni piacon az aranyárak hétfőn emelkedtek és finom unciánként 140 chillinget értek el. Ez az ár még 1 schilling 11 és fél pennyvel alacsonyabb a 35 dolláros amerikai hivatalos aranyegyenértéknél, ami továbbra is nyereségessé teszi az aranyarbitrázst London és Newyork között. A londoni piacra került 1.515.000 font értékű aranyat ismét amerikai vevők vásárolták meg. A hét folyamán Angliából Amerikába induló kilenc óceánjáró gőzösön az aranyszállításra alkalmas minden férőhelyet lefoglaltak és ezenkívül nagyobb aranyszállítmányoikat jelentettek be a hónap közepén Amerikába induló gőzösökre is. A váratlanul nagy aranykínálatra való tekintettel a piac egyesre nem gondol a Francia Bank készleteiből történő aranykivonásokra. A Financial News megállapítja, hogy az Egyesült Államok egyszerűen visszatértek régi aranyhalmozási politikájukhoz, amely a világgazdasági válság kitörésének egyik főoka volt. Angol bankkörök meg vannak győződve arról, hogy csak idő kérdése, mikor tér le Franciaország és az aranycsoport többi tagja az aranyalapról, sőt egyes körök nem helyeslik Franciaországnak azt a politikáját, amely aranykészletét a frank reménytelen alátámasztására vesztegeti. Ha Franciaország letér az aranyalapról, a newyorki aranyarbitrázs céljaira fenmaradó aranymennyiség elenyésző csekély lesz és az aranyfolyam önmagától kiapad. Nem terjesztik ki az értéktőzsde hivatalos forgalmát. A kötvénypiacon történt legutóbbi események miatt felmerült az a kívánság, hogy a zálogleveleket és kötvényeket is jegyezzék hivatalosan. Ennek a kérdésnek tárgyalására ma délben a tőzsdén értekezlet volt, amelyen kimondták, hogy a kötvénypiac forgalmát ellenőrizni fogják s ezért jövőben a fontosabb kötvények és záloglevelek forgalmát is a Zsirón keresztül fogják lebonyolítani. Ez annyit jelent: a kontreminőröket kötelezni fogják, hogy a megállapított időre tényleg leszállítsák az eladott papírokat. Élénk vita folyt az összes záloglevelek hivatalos jegyzéseinek megindításáról. A bankok határozottan ellenezték a záloglevelek hivatalos jegyzését, részben külföldi szempontokat emlegettek. Újabb részvények hivatalos jegyzését sem tartották a mai időben alkalmasnak. „Új magyar fémgazdasági politikát!“ Figyelemreméltó tanulmány jelent meg Michaelis Samu miniszteri tanácsosnak a m. kir. állami pénzverő nyug. igazgatójának a tollából „Új magyar fémgazdasági politikát!" címmel. Gazdag történelmi adatokkal bizonyítja Michaelis, hogy mily rendkívül nagy jelentősége van a helyes fémgazdálkodásnak békében épp úgy, mint háborúban. 2500 vagont tesz ki kb. egy évben Magyarország fémbehozatala, ami hozzávetőleg 37 millió külföldre vándorló pengőt jelent. A nyugati államok példájára biztosítani kell Magyarország számára ércforrásokat a Keleten és ahelyett, hogy kész fémeket hozzanak be az országba, biztosítani kell azoknak a hazai feldolgozását. Ebből a célból a Duna mentén modern üzemi nagy állami fémkohót kell létesíteni. Ez a hazánkban található ércekkel egyetemben kohósítani a Kelet államaiból importált érceket, kitermelni a hazai fémszükségletet és később ellátva a Kelet fémszükségletét is. A szerző személyes tapasztalatai alapján állapítja meg, hogy erre komoly lehetőség kínálkozik. Az érvek egész sorával bizonyítja, hogy a fémkohók felállítása rentábilis lenne és hogy erre a célra az anyagi eszközöket is elő lehetne teremteni. Svájcban megszűnt a szabad aranypénzverés. Zürichből jelentik: A szövetségi pénzverde eddig köteles volt magánosok részére aranyrudak vagy külföldi aranyérmék beszolgáltatása ellenében aranyérméket verni. Ez a kötelezettség most megszűnt. Újabb rendelkezés szerint az illetékes pénzügyi hatóságoknak a magánosok részére való aranyérmeveréshez mindaddig, míg a svájci Nemzeti Bank bankjegyeit korlátlanul nem váltja be aranyra, a Nemzeti Banktól kell engedélyt kérni. Ha a Nemzeti Bank ezt az engedélyt nem adja meg, úgy szabad választása szerint az aranyat a pénzverési költségek levonásával a törvényes érmeértéken megvásárolhatja vagy az aranydevizákat olyan áron átveheti, amely legalább az aranyimport pontnak megfelel. A Nemzeti Bank ezidőszerint csak aranyra szóló bankjegyeket köteles aranyra beváltani és hosszabb idő óta tényleg csak aranydevizákat szolgáltat ki, hogy az aranytezaurálást megnehezítse. Az új rendelkezés ugyanezt a célt szolgálja. Fogadalmi mozgalom a hazai termelés pártolására. Negyedik éve folyik már a Honi Ipar és Mezőgazdaság-Pártoló Fogadalmi Mozgalom, amelynek az a célja, hogy aláírások gyűjtésével tömörítse egy táborba azokat, akik a hazai termelés pártolására tesznek fogadalmat. Ez a fogadalom semmi anyagi megterheléssel, vagy tagdíjfizetéssel nem jár, de erkölcsileg kötelez annak becsületes betartására és az érdekében való munkálkodásra. A nemes és önzetlen mozgalom élén irsai Szabó Tiborné, a mozgalom központi vezetője áll, aki most kis füzetben ismerteti a módozatokat, amelyekkel a mozgalmat eddig vezették és amelyeknek minél szélesebb körben való ismertetését célozza. Körzeti vezetők utcán kiván a mozgalom minden faluba eljutni és a kis füzet ezeknek feladatait ismerteti meggyőző, szívhez szóló szavakkal. Valuta- és devizapiac. A Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamai. Devizák: Amszterdam 231.10 —233.30 Belgázt 7.60—7.99. Berlin 135.80—136.60. Brüsszel 70 26—79.74. Bukarest 3.41—343. Kor,ankéiia 78.50—79 70. London 17.11 1—17.74. Milánó 80-30.13. Newyork 856—562.—. Oszló 88.40—89.20. Páris 22.33 —22.47. Prága 10.16—17.05. Szófia 4.11 és háromnegyed—4.14 és egynegyed. Stockholm 90.70—91.50. Varsó 64.75—65.15. Zürich 110.80—111.40. Valuták: angol font 17.60—18.—, belga 79.16—79.74, cseh ko- T. -1- 163—17.07. dér, korona. 78 30—79.39, dinár 7.80 —yv, dollár sm—792—, francia frank 22.30—22.50, holland forint 230.90—230.60, lengyel zloty 64.65— 65.15, lei 3.42—346, leva 4—4.26, líra 29.90-30.20, német márka 135.70—136.60, osztrák schilling 78.70 Közgazdaság A kartelbizottság pénteken tárgyalja a szikvizkartel ügyét A kartelbizottság pénteken ülést tart, amelyen különböző konkrét kartelügyeket tárgyalnak. Ezen az ülésen kerül napirendre a szikvizkartel ügye is. A szikvizkartel ügyei több alkalommal foglalkoztatták a közvéleményt, mert ez az erős kartelszervezet minden alkalmas eszközzel igyekezett a kartelen kívülieket tönkre tenni. A legkönnyebben a cserecsarnok útján sikerült a kartelnek mindig a hatalmi törekvését érvényesíteni. A cserecsarnok, amely állami ellenőrzés alatt áll s amelynek az a feladata, hogy a kicserélt szikvizüvegeket visszacseréljék, ugyancsak a kartel vezetése alá került, amely ezen keresztül a múltban a hatóságokat is sokszor sikeresen tudta befolyásolni érdekeinek megfelelően. A múlt évben kipattant szikvizkartel botrány során számos visszaélést megszüntettek, sőt Süss Sámuel kartelvezér is kénytelen volt a cserecsarnok elnökségéről, valamint a kartel éléről visszavonulni. Bár a legutóbbi botrányok a kartelt erősen megtépázták, mégis az épp oly erős, mint a múltban volt és épp olyan kíméletlen versenyt folytat a kartelen kívüliekkel szemben, mint a múltban. A kartelnek negyvenöt tagja van és tagjai közé a legnagyobb vállalatok tartoznak. A legutóbbi évben a vendéglősök és két sörgyár is alapított egy-egy kartelen kívüli szikvizgyárat, amely a karteltagok helyzetét a piacon megnehezítette, de a kartell magát meg nem törte. Ennek következtében a szikvizkartel ellen a legerélyesebb eljárás még mindig helyénvaló. A sérelmek orvoslására már régóta sürgetik, hogy a cserecsarnokot ki kell venni a kartel vezetése alól, e cél elérése érdekében a cserecsarnok autonómiáját meg kell szüntetni és az érdektelenek vezetésére kell bízni. A kartelbizottság pénteki ülésére hatalmas jelentést készítettek a szikvizkartel ismeretes ügyeiről, amely feltárja a való helyzetet. A kartelbizottság állásfoglalásától várják, hogy végre megrendszabályozzák a hatalmaskodó kartelt. 75.77.5 (75.25), Délcukor (65) 67.5 (67.5), Magyar Cukor (84) 80.5-82 (80), Georgia (—) 15 (15), Stummer (40.5) 40.5—41 (40.5), Royal (21.5) — (21.75) , Goldberger (35) — (35), Juta (13.5) — (13.5) Pamutipar (43) — (43), Szegedi kender (14.75) 13.5 (13.5), Chinoin (5) 5—5.2 (4.8), Műtrágya (10.75) 10 (10), Papír (47) — (45), Felton (105) — (105), Gumi (34.75) — (33.5), Vasútforgalmi (18) 18 (18), Telefon (6.25) 6.25 (6). —80.70. svájci frank 110.70—111.40, norvég korona 88.20—89.20, svéd korona 90.50—01.50, kanadai dollár 342—362.—. — Cliringárfolyamok: Berlin 136.20. Brüsszel 79.50, Bukarest 3.42. Milánó 30.0926. Páris? 22.401, 8*5/ fia 4.13. Bécs 80.454. Bécs, február 5. (Devizazárlat.) Budapest 124.295, Amszterdam 282.85—284.45, Belgrád 12.516, Berlin 166.85—167.85, London 20.88 és ötnyolcad—21.08 és ötnyolcad. Milánó 37.01—37.21, New York 436— 440.—, Páris 27.70—27.86, Prága 20.80—20.92, Zürich 136.25—137.05, Berlin, február 5. (Deviza zárlat.) Amszterdam 168.03—168.37, Milánó 20-22.04, Belgrád 5.6640— 5.6760, Paris 16.42-16.46, Prága 12.4270-12.4470, Zürich 80.90—81.08, Béce 47.20—47 30, Zürich, február 5. (Devizaforgalom.) Páris 20.31 és fél, London 16.07, Newyork 325.50, Milánó 27.15, Amszterdam 207.60, Berlin 122.57 és fél, Prága 15.29, Belgrád 7.—, Bukarest 3.05. Prága, február 5. (Devizazárlat.) Budapest 589.75 —591.75. Az értéktőzsdén a lebonyolító eladások miatt lanyhább volt az irányzat Az értéktőzsdén szilárd irányzattal indult a forgalom, az üzleti tevékenység azonban aránylag kis terjedelmű volt és csak a favorizáltabb értékpapírokra terjedt ki a kereslet. A tőzsdeidő folyamán nyereségbiztosító eladások indultak meg a piacon s ezek nyomán a legtöbb értékpapír árfolyama csökkent. A fixkamatozású értékpapírok piacán a záloglevelek iránt megélénkült a kereslet. A kölcsönkötvények olcsóbbodtak. Az aranypiacon az irányzat ingadozó volt. A szinaranyat 5130— 5140, a Napóleon-aranyat 31—30.80 pengővel jegyezték. Hivatalos árfolyamok (az első zárójelben a legutóbbi, a második zárójelben a hétfői záróárfolyamok): Állami pénztárjegy 1933-as (100) 100 (100), Székesfővárosi kölcsönkötvény 1914-es (41.10) 41.10-41.70 (41.20), Székesfővárosi kölcsönkötvény 1927-es (39.5) 39.25—39.75 (39 375), Hadikölcsönkötvény 6%-os I—V. kib. (0.32) — (0.31), VI—VII. hadikölcsön (0.29) 0.25—0.27 (0.25), öt és félszázalékos II—VII. hadikölcsön (0.29) — (0.25), V. hadikölcsön (0.28) — (0.23), VIII. hadikölcsön (0.28) 0.25— 0.27 (0.23), Nemzeti Bank (140) 140 (140), Első M Bszt. (325) 350 (345), Első Bp. Malom (10 — (11), Bauxit (29) 28-29 (28), Beocsini (-) 18— 185 (18.25), Cementia (124) 130 (128), Kohó (8.5) — (8), Magnezit (92) — (90), Aszfalt (9.5) — (8), Kőszén (280) 275-280 (275), Salgó (21.9) 21.4—22 (21.5), Tarikányi (38.7) 38—39 (38.6), Athenaeum (18.5) 19 (18.5), Stephan cum (4.5) — (4.5), Fegyver (59.5) 58—61 (58.1), Chaudoir (8) — (8), Ganz (13) 11.75—12.7 <11.75), Győri vagon (_) _ (8) Láng (20.5) — (20.5), Rima (20.7) 20.1—20.95 (20.2), Schuller (10.5) — (10.5), OF A (6) 6—6.3 (6.3). Nasici (65) 65.75 (64.5), HÉV (44) — (45.5), Nova (16.5) — (15.75), Trust (79) KDiffildl értéiktiaDirolacok Bécs, február 5. (Értéktőzsde.) A mai tőzsde csendes üzlet mellett egyenetlen áralakulással nyitott és végeredményben a gyengülések voltak túlsúlyban. — Zárlat: Államvasút elsőbbségi I—X. 73, Duna Száva Adria Vasút elsőbbségi 64, Osterr. Nationalbank 152, Dunagőzhajózási 3.20, Duna Száva Adria Vasút 12, Államvasút 16.20, Kohó 8.20, Salgó 23.80, Magyar Általános Kőszén 323, Urikányi 45.50, Rima 21.75, Berlin, február 5. (Értéktőzsde.) A mai tőzsdén alig mutatkoztak változások a szombati tőzsdéhez viszonyítva. A speciális értékek közül számosan ióleértékeny nyereséget értek el. Zárlat: Osztrák arany járadék 4 százalékos C. C. 23 és egynegyed, Osztrák koronajáradék 4 százalékos 0.45, Magyar államkölcsön 4 és fél százalékos 1913-as 7.10, u. a. 1914-es 7 és egynegyed, Magyar arany járadék 4 százalékos 7.80, Magyar államkölcsön 4 százalékos 1910-es 7.40, Magyar korona járadék 0.40, Budapesti kölcsön 1914-es 51, Béks. Handelsgesellschaft 00 és fél, Commerz- und Privatbank 53, Deutsche Bank und Diisconsco 67, Dresdner Bank 67 és fél, Reichsbank 166 és egynyolcad, A. E. G. 30 és fél, Bemberg 45, I. G. Farben 128 és egynegyed, Gestürd 95 és háromnegyed, Karnener 92 és egynyolcad, Rhein. Braunkohle 200, Rhein. Stahl 89 és háromnegyed, Siemens 146, Glanzstoff 58 és egynegyed. Ver. Stahlwerke 41 és háromnyolcad Frankfurt, február 5. (Esti értéktőzsde.) Az esti tőzsdén úgy a részvénypiacon, mint a járadéküzletben is barátságos volt a hangulat, bár az üzlet nem öltött nagyobb méreteket. A zárlatjegyzések Berlinhez viszonyítva nem voltak egységesek, általában azonban a három nyolcad százalékig terjedő árjavulások voltak túlsúlyban. Zárlat: Gelsenkirchen 62 és ötnyolcad, Harpener 91.5, Mannesmann 64.5, A. E. G. 30.75, I. G. Farben 129 és háromnegyed, Nordd. Lloyd 32. Genf, február 5. (Értéktőzsde.) Urikányi 28.50. Ora 5.75. Budapesti kölcsön 1914. évi 185. Általános Kőszén 185. Fomplac London, február 5. (Fémtőzsde.) Réz barátságos, ón, ólom és horgany tartott volt. Vörösréz standard 34—34 1/16, 3 hónapra 34 3/18 —34(4, lesz. árf. 34, elektrolyt 37—37(4, best. ser. 36(4—37 Vi, ón standard 227%—227(4, 3 hónapra 226%—226%, lesz. árf. 227(4, banea ón 232%—, straits 232, ólom külföldi prompt 11%, 3 hónapra 12(4, lesz. árf. 11%, horgany prompt 14 13/16, 3 hónapra 15(4, lesz. árf. 14%. — Nemhivatalos jegyzések: ezüst prompt 19%, kés. száll. 19 11/16, arany 140, platina 165, öntöttvas 62(4, réz strong sheets 64, aluminium belföldi 100, antimon regulus 39—40, nikkel bel- és külföldi 225—230, higany 9(4—9%, antimon kínai 22—22(4, Wolframérc 26(4 —27(4, fehérbádog 16(4—16(4, vörösrézszulfát 15(4—16. Mezőgazdaság A gabonaértékesítésről tárgyaltak a földmivelésügyi miniszternél a gazdakamarák vezetői A mezőgazdaság helyzetéről és időszerű kérdéseiről, a gazdatársadalom különleges kívánságairól az Országos Mezőgazdasági Kamara és a körzeti gazdakamarák vezetői újabban minden hónapban jelentést tesznek a földmivelésügyi miniszternek. A februári beszámolón, amelyen részt vett gróf Hoyos Miksa, az Országos Gazdakamara elnöke, Koós Mihály és Marschall Ferenc igazgatók, továbbá a kerületi mezőgazdasági kamarák részéről gróf Khuen-Héderváry Károly, báró Vay László, gróf Benyovszky Mária, Lukács Béla elnökök, akik tájékoztatták a földmivelésügyi minisztert az aktuális kérdésekről. Báró Vay László, a debreceni gazdakamara elnöke kifejtette, hogy a svájci gabonakivitelnél az elérhető legmagasabb árat száz százalékig a gazdák számára kell biztosítani és kijelentette, hogy a gazdák az általuk exportálandó búza minőségére nézve az eddig szokásban levő vizsgálatnak minden tekintetben alávetik magukat. Marschall Ferenc a gabonaárak kérdéséről, az irányított gazdálkodásra vonatkozó kerettörvényről, a gazdaadósságokról és más időszerű agrárproblémákról adott felvilágosítást. Kállay Miklós földmívelésügyi miniszter a bejelentések elhangzása után utalt arra, hogy a kormány a gazdák javára szolgáló intézkedéseket a közeljövőben már életbe is léptet. A földmivelésügyi minisztériumban tartott tanácskozás anyagának egy része, nevezetesen a gabonaértékesítés problémája szóba kerül az OMGE igazgatójá lasztmányának szerdai ülésén is, amely felé nagy várakozással tekint a gazdatársadalom. A gyűlés tárgysorozatán szerepel az idei gabonaértékesítés ügye. Ezzel kapcsolatosan úgy tudják, hogy e mögött egy érdekes tervezet rejlik, amely a gabonaértékesítés központosítására vonatkozik. Értesülésünk szerint magát a tervezetet az ülésen nem ismertetik, mert az a bizottság, amely a gabonaértékesítés új tervezetén dolgozik, először a kormánnyal kívánja megismertetni tervezetét és a gabonaértékesítésben elfoglalt álláspontját és csak azután terjesztené azt a gazdák elé. Természetesen ezzel a kérdés nem került le a napirendről, már csak azért sem, mert a probléma már hónapok óta foglalkoztatja a gazdákat, sőt a felvidéki gazdák, mint a Nemzeti Újság megírta, már határozottan állást is foglaltak a gabona központi értékesítése mellett. A gyümölcstermelés megszervezését határozták el a pázmándi gazdák. Pázmánd község gazdái február 2-án népes értekezletet tartottak Papp Lajos esperes-plébános elnöklésével. A nagyszámú gazdaközönség soraiban ott láttuk Schőnweitz József jegyzőt, Schuch Antal kántortanítót, Rölich József bírót, továbbá Lukács Károly, Nagy István, Tóth Lukács, Csurgó Balázs gazdavezetőket. A Faluszövetséget dr. Szekeres László főtitkár képviselte. Papp Lajos esperes-plébános hazafias megnyitó beszédében reámutatott a gazdaszervezkedés fontosságára és szükségességére, kiemelve azt, hogy bajainkban magunknak kell segíteni önmagunkon hittel és bizalommal. Utána dr. Szekeres László főtitkár a szakszerű gyümölcstermelésről beszélt, hangsúlyozva, hogy át kell csoportosítani mezőgazdasági életünket a mai időknek megfelelőleg és újabb pénzforrásokat nyitni a gazdaközönség számára. Ezek a tojás, baromfi és gyümölcs. Az elhangzottak után vita indult meg, amelyen elhatározták, hogy megalakítják a Faluszövetséget és mindent megtesznek a gyümölcstermelés kifejlesztése érdekében. A szépen sikerült gyűlés Papp Lajos esperes-plébános zárószavaival és a Himnusz eléneklésével ért véget. A kisebb fogyasztás ellenére is emelkedik a bor ára. A borpiacon az irányzat továbbra is szilárd. A kereslet lényegesen megcsappant, ami azt mutatja, hogy a fogyasztás nem hajlandó a magasabb árakat megadni. Ez így magában az árak lanyhulását vonná maga után, de a piacra kerülő csekély mennyiségek egyelőre a magas árakat tartják. A múlt évi hivatalos bortermelési statisztika hiányában a múlt évi termést csak becslések és találgatások alapján ítélik meg, bár az egyes bortermelő vidéken a készletek a tavalyihoz képest erősen meggyérültek. A Magyar Mezőgazdák jelentése szerint a homoki vidéken az alacsonyfokú borok ára kistermelőknél 1.70— 1.90. 10 fok körüli árué 1.90—2.10 pengő csekély forgalom mellett. Uradalmi tételekért 9 fok körül 2.—, 10 fok körüli áruért 2.20—2.30, 11 fokos áruért 2.50—3.—, 12 fok körüli áruért 3—3.50 pengőt fizettek a termelő állomás hektoliterfokonként. A szines ára még keresettebb és ennél hektoliterfokonként 3.— pengő körül, sőt ennél többet is engedélyeznek. A belföldi forgalom az utolsó héten bizonyos fokig ellanyhult. Az export szintén elég gyenge. Csehországban több mint 10 millió mázsával kisebb volt a burgonyatermés az előző évinél. Prágából jelentik. A múlt évi terméseredményekről most közzétett jelentés szerint 1933-ban a cseh köztársaságban a késői burgonya szedése 78.9 millió métermázsát, eredményezett, szemben a múlt évi 89.3 millió métermászával. A visszaesés nem a vetésterület csökkenésére vezethető vissza, mert ez 694,000 hektárról 698000 hektárra emelkedett; a kedvezőtlen terméseredmény a rossz termés következménye, amennyiben az átlagos terméseredmény hektáronként az előző évi 128,8 mázsáról 113,1 mázsára csökkent. A gabonapiacon 10-15 fillérrel enekedett a búza ára A gabonapiacon a forgalom megcsappant, de az irányzat továbbra is szilárd maradt. A tervezett gabonamonopóliumról szóló hírek nem voltak hatással sem a forgalomra, sem az áralakulásra, a malmok fedezővásárlásba bocsátkoztak és a kiviteli cégek részéről is megélénkült a kereslet, a kínálat azonban meglehetősen tartózkodó volt. A határidőpiacon a márciusi búzánál nagyobb áringadozás mutatkozott, amit azzal magyaráztak, hogy egy gabonakereskedő cég márciusi búzát kínárt, viszont májusi búzát vásárolt. A márciusi búza még a nagyobb kínálat ellenére is 13 filléres árnyereséggel zárult és 14 fillérrel volt drágább a májusi búzánál. A rozspiacon szintén szilárdabb volt az irányzat. A márciusi rozs 5, a májusi 8 fillérrel drágult. A tengeripiacon az élénk kereslet nyomán a májusi tengeri ára 22 fillérrel emelkedett. Előfordult legmagasabb és legalacsonyabb jegyzések (zárójelben a záróárfolyamok): Magyar búza márciusra 8.30—8.50 (811—8.45). Magyar búza májusra 8.18—8.59 (8.56—8.57). Magyar rozs márciusra 5.02—1.97 (1.97—4.98). Magyar rozs májusra 5.27—5.22 (5.20—5.22), Tengeri májusra 8.50—8.60 (8.55—8.57). A készárupiacon a búza ára 10—15 fillérrel emelkedett, a rozs pedig 20 fillérrel drágult. Búzából elkelt: 150 q jászsági (80) 8.50. 100 q jászsági (80) 8.50. 100 q pestvidéki (80) 8.575. 300 q jászsági (80) 8.50. 150 q felsőtiszai (80) 8.65. 150 q hajdúi (80) 8 70, 150 q kunmadarasi (80) 8.70. 150 q gyomai (80) 8.67.5, 600 q kisújszállási (80) 8.85. 150 q fegyverneki (80) 8.85. rozsból 150 q 4.50 pengős áron. A liszt- és őrleménypiacon a malmok nem változtatták meg lisztáraikat, a korpa és a takarmány árát ellenben újból emelték. A takarmánycikkek piacán szilárd volt az irányzat. Az árpa 10—15, a tengeri 15 fillérrel drágult, a zab ára változatlan maradt. Tengeriből 150 q 6.80, 150 q 6.75, 150 q 7.20, 150 q 6.90, zabból 150 q 8.35, 150 q 8.40, árpából 300 q 8 pengős áron kelt el. A különféle termények piacán a lucernamag, a tökmag, a zöldborsó és a lencse olcsóbbodott, a köles ellenben drág