Nemzeti Ujság, 1934. március (16. évfolyam, 48-72. szám)
1934-03-11 / 57. szám
RÜMPFST KfjRNYIKP Kispest tüntetett a revízió mellett A kispesti revíziós liga csütörtök este nagygyűlést rendezett az ipartestület székházának nagytermében. Eckhardt Tibor országgyűlési képviselőt kérték fel a nagygyűlés előadójául, aki nemrégiben Angliában tett szolgálatot a magyar revízió ügyének. Óriási érdeklődés nyilvánult meg a nagygyűlés iránt. Molnár József dr. polgármesterrel az élén felvonult társadalmi és politikai különbség nélkül Kispest egész társadalma. Ott volt Bráz János kormányfőtanácsos a feleségével, Végh Dezső alezredes, a kispesti frontharcosok elnöke, Rózsa Lajos dr. főügyész, vitéz Varjú Alajos dr., Holvay János és Potoczky Károly dr. városi tanácsnokok, Polka Béla bankigazgató, Kovácsy Zoltán dr. közjegyző, Turek Ferenc dr., Fajkusz János, a postaaltisztek elnöke, Varjú Sándor dr., Simonfay Lajos dr. városi tanácsnok, Verseghy Károly törvényhatósági bizottsági tag, vitéz Somogyi Ferenc dr., Vásárhelyi László dr., vitéz Földessy Lajos, Lucza János polgári iskolai felügyelő, Merzigay Aladár főjegyző, Rozsnyay Béla, Onódy Endre igazgató, Winkler József nekerletelepi plébános, Kukta József, Bencsik Gyula, Mester István és vitéz Komjáthy Zoltán városatyák, Huták János, Reznissek Imre postaigazgató, Taigiszer Lajos ipartestületi elnök és a felesége, Magyar József, Barabás Kálmán, Balázs István, Turdnyi Ferenc és sokan mások. A Wekerletelepi Dalárda Magyar Hiszekegye után, amelyet Winklers Rezső karnagy vezényelt, a kispesti revíziós liga elnöke, Eberhardt János dr. nyugalmazott postafőigazgató mondott magas-szárnyalást megnyitó beszédet............... Üdvözölte a revíziós liga kiküldötteit, majd a hallgatóság tapsviharától kisérve mondotta, hogy Eckhardt Tibor megcáfolta azt a közmondást, hogy senki sem lehet próféta a maga hazájában, ő igenis próféta. A magyar revízió egyik első munkása és hirdetője. Ezután Eckhardt Tibor emelkedetti szólásra. . . — Optimizmus és illúzió, de pesszimizmus Béltől se akarok a revízióról szólni — mondotta — és felvilágosítani a magyar közvéleményt a revízió ügyéről. Mert amikor erről esik szó, felvilágosodott közvéleményre van szükség. Annál inkább, mert Magyarországon két véglet, két álláspont hangzik el szóban és írásban unos-untalan a revízióval szemben. Az egyik a rózsaszín szemüveg, a másik a sötéten látás. Egyik sem helyes. Eckhardt Tibor ezután az európai politika keresztmetszetébe állította a magyar revíziós kérdést. — Népszövetségi után — folytatta beszédét — nem lehet revíziót várni De a Népszövetség amúgy is elvesztette hatalmát a világpolitika irányításában. Az európai helyzetről beszélt ezután, majd rámutatott arra a hallgatóság zajos ovációjától kisérve, hogy Anglia támogatja a magyar revíziót. Európa érdeke — hangsúlyozta beszéde befejezéséül — az erős Magyarország. Eckhardt Tibor beszédét percekig tartó taps és zajos éljenzés fogadta. Molnár József dr., Kispest polgármestere mondott köszönetet a magyar revízió vezető harcosainak.• Kispest egész lakossága — úgymond — egy táborban van a revízióért indított harcban. A revízió a mindennapi kenyeret, a boldogságot jelenti minden magyar ember, de különösen a kispestiek számára. Trianon itt beszegezte a legtöbb gyár kapuját és Kispesten legalább ötezer munkás kénytelen elbetenni a kezét kényszerpihenőre. Kispest iparának új fellendülését várja a revíziótól és a város gazdasági vérkeringésének megindulását. Molnár József polgármester nagy tetszéssel fogadott beszéde után élőképet mutatott be a revíziós liga kispesti csoportja, majd Bárdos Kornélia szavalóművésznőnek tapsolt a nagyszámú, lelkes közönség. Ifjúsági színművet adtak elő, ezt követően a Himnusszal végződött a kispesti revíziós ligának fennállása óta talán a legsikerültebb gyűlése. A kispesti revíziós liga programján előadásra került élőképet és színművet Szentpétery János iskolaigazgató rendezte kitűnően. Az ünnepi est tarka keretét adták a frontharcosok és egyenruhás cserkészek, valamint a magyarruhás lányok serege, nemzeti zászlók, elmerek és girlandok. A nagygyűlést bankett követi az ipartestület vendéglőjében. Itt Verseghy Károly törvényhatósági bizottsági tag, a Központi Sajtóvállalat titkára mondott beszédet. — Kispest történetébe fel kell jegyezni a mai napot — hangoztatta — annál is inkább, mert Eckhardt Tibor a kétségbeesés napjaiban hozta el a magyar reményt Kispestre. — Lesz még magyar feltámadás, erre tanított meg bennünket Eckhardt Tibor s ma nem a napi politika egysége zajlott le Kispesten, hanem a nagy magyar egység gondolata. A nagy magyar egység gondolata a revízió jegyében. Verseghy Károly nagy tapssal fogadott beszédében gyönyörűen állította oda még a tegnap és a ma Magyarországának helyzetét, majd azzal végezte szavait, hogy a történelmi, a szentistváni Magyarország nem volt szappanbuborék, hanem ez azév által megszentelt egység, amelyet éppen ezért nem is lehet végérvényesen letakarni a trianoni szerződés papírszemfödelével. A banketten Diniek Ödön országgyűlési képviselő mondott még beszédet. A kispesti revíziós liga csütörtöki nagygyűlésének sikerében tevékeny része volt Bencsik Gyula városi képviselőnek, aki Eckhardt Tibor baráti környezetébe tartozik s aki a revízió kiváló harcosát megnyerte a kispesti naggyűlés előadójául . PESTSZENTLŐRINCEN az iparhatósági biztos elhalasztotta az ipartestületi választást • Az új közgyűlésen VIHAROK LESZNEK Az elmúlt vasárnap tisztújító közgyűlést tartott a pestszentlőrinci ipartestület. Szokatlan érdeklődés mutatkozott a közgyűlés iránt Az iparosok az eddigi vezetőséget ki akarták cserélni. Túlnyomó részben olyanok, akik Kuszenda Lajos pártjához nem tartoznak. Az iparosok nagy többsége szakítani akart azzal a rendszerrel, amelyet az eddigi vezetőség képviselt s ami az iparosokat a társadalom egyébb rétegeivel sokszor ellentétbe hozta. Délután 3 órakor nyitották meg a közgyűlést. Tóth Kálmán ipartestületi jegyző 52 jelenlevőt számolt, mire Kuszenda Lajos iparhatósági biztos a közgyűlést határozatképtelenség okából feloszlatta. Ezt az intézkedést a jelenlevők meglepődve fogadták, mert az alapszabályok értelmében a szavazatra jogosult tagok 10 százalékának megjelenése esetén a közgyűlés határozatképes. Minthogy eszerint csak 45 iparos jelenléte lett volna szükséges, az iparosság egy része a feloszlatásban tendenciát látott Úgy vélekedtek a nagyobb fantáziájú iparosok, hogy ez azért történt mert Kuszenda Lajos híveinek az ipartestület vezetőségébe való megválasztásra kevés volt a kilátásuk. Tóth József tekintélyes kőművesmester, akit az iparosok jórésze az elnöki székbe óhajtott beválasztani, éles hangú beszédben kelt ki az iparhatósági biztos intézkedése ellen. Követelte, hogy a választást ejtsék meg. Beszédét viharos helyesléssel fogadták. Kuszenda Lajos iparhatósági biztos válaszában kijelentette, hogy a választást már nem tarthatja meg, mert a közgyűlést feloszlatta. Egyébként elismerte, hogy a közgyűlés feloszlatása szabálytalan volt. Eljárását azzal mentegette, hogy félrevezették. Az újabb közgyűlés március tizenegyedikére van kitűzve. A választást nagy agitáció és élénk érdeklődés előzi meg. Az új közgyűlésen előreláthatóan viharok lesznek. PESTSZENTERZSÉBET vízvezetéket, csatornát épít, szociális intézményeket létesít, utat követ és más M UNKAALKALMAKAT TEREMT Pestszenterzsébeten az idén nagyszabású közmunkaprogramot bonyolítanak le. A munkálatoknál sok száz munkanélkülit alkalmaznak, mégpedig bizonyos időközönként egymást felváltó turnusokban. Helle László dr., Pestszenterzsébet helyettes polgármestere, aki jelenleg a város közigazgatását vezeti, ezekről a munkálatokról a következőket mondotta munkatársunknak: — A város vízvezetéki hálózatát a legutóbbi képviselőtestületi közgyűlésen elfogadott szerződés értelmében 120.000 pengő értékű munkával bővítjük ki. Mintegy 80.000 pengőst tesznek ki az enévben fölállítandó vízmérőórák előállítási és szerelési munkálatai. A MABI által megszavazott kölcsön miniszteri jóváhagyása rövidesen megtörténik. Ebből a 200.000 pengőből a Lázár utcát, valamint a Jókai Mór utcát csatornázzuk. Az esetlegesen fennmaradó összeget a vízvezetéki hálózat kibővítésére fordítjuk. — Még az idén megkezdik a megyei úttá nyilvánított Nagy Sándor utcának kövezési munkálatait, mintegy 150.000 pengő költséggel. — Az világmunka során végeztetünk útkarbantartási és útépítési munkálatokat közel 100.000 pengő értékben. Végül a költségvetésben útépítési hitel címén fölvett — mintegy 50.000 pengőt kitevő — összegből az Erzsébet utcának egy részét hozatjuk rendbe. Ezekkel a közmunkákkal párhuzamosan folyamatba tettük a város szociális intézményeinek kiépítését, új szegényház létesítését, amelyet az egyik városi házban helyezünk el. A harmadik napközi otthon megnyitása, az iskolafogászat intézményessé tétele, a fertőtlenítő intézet üzembehelyezése és lehetőség szerint a szülőotthon munkálatainak befejezése képezik a további munkaprogramot. Tiszta vizet Újpestnek! Újpest város képviselőtestületének a vármegye döntése szerint 30 napon belül határoznia kell a víztisztító készülékek felállításáról. A vízellátással kapcsolatban az elmúlt héten küldöttség járt Borvendég Ferenc fővárosi alpolgármesternél. A küldöttség tagjai a következők voltak: Aggházy Tibor, Szigethy Gyula, Gyárfás Emil és Vitái Sándor. A küldöttségjárás eredményéről Aggházy Tibor a következőket mondotta munkatársunknak: — Rendkívül szívesen fogadott bennünket az alpolgármester és Szigethy ismertetése után kijelentette, hogy amikor Újpesten az Isterműveket létesítették, Újpest semmiféle hivatalos lépést nem tett az irányban, hogy a fővárostól kapjon vizet. A fővárosra nem közömbös, hogy milyen közegészségügyi állapotok vannak a környéki városokban. Hangoztatta Borvendég alpolgármester, tudatában van annak, hogy Budapest a székesfővárosi vízművek létesítésekor elvette Újpest víznyerő területét s igy bizonyos erkölcsi kötelezettséget érez. A fővároshoz semmiféle megkeresés nem érkezett most sem olyan irányban hogy Újpestnek adjon vizet. Lehet, hogy ez ügyben van akta az ügyosztályon, neki még nem referáltak■ Kijelentette azt is az alpogármester, hogy semmiféle elvi és műszaki akadálya nincs annak a megoldásnak, hogy két, esetleg három év múlva a főváros adjon vizet Újpestnek, hiszen annak idején ezt Rákospalotának is kilátásba helyezték, de olyan városnak, ahol nincs csatornázás, nem ad vizet. Vagy az Ister útján látnák el fővárosi vízzel Újpestet, vagy pedig Újpest bontsa fel a szerződést az Isterrel és közvetlenül vegyen vizet. Az egységárra vonatkozólag még nem nyilatkozhatott, de kijelentette, hogy semmivel sem lesz magasabb a vízdíj, mint Budapesten. Felmerülhet ugyan különbözet, ami alapul szolgál a kérdés pénzügyi részének megoldásához. Az alpolgármester még felhatalmazott bennünket, hogy kijelentéseit a legnagyobb nyilvánosság előtt megismételjük s én külön megköszöntem azt, hogy a víznyerő területtel kapcsolatban olyan tárgylagosan nyilatkozott. Az elmondottakat jegyzőkönyvbe foglaljuk és a város egyesített bizottságában a jegyzőkönyvet előterjesztem. A másik vélemény ... A küldöttségjárástól függetlenül, az újpesti városházán is igyekeznek a tiszta víz poblémáját megoldani. A vizművállalat már közölte a várossal, hogy a víztisztító készülékek felállítása esetleg csak 600.000 pengőbe kerül, ehhez pedig nem kell kilenc fillérrel emelni a jelenlegi vízdíjat. Azt is bejelentették a városházán, hogy a víztisztítás költségének egyik tekintélyes részét az Ister magára vállalja. Városházi körökben, úgy látszik, nem tulajdonítanak nagy jelentőséget a fővárossal kapcsolatos tárgyalás nak, mert ha Budapest valóban kék- három év múlva tud is vizet adni, még mindig nagy kérdés, mi történjék addigi. De a két-három érv is bizonytalan. Bár időszerint két és félmillió köbméter vizet fogyaszt el Újpest közönsége és hárommillió köbméter víz megy el ingyen tűzoltásra, csatornaöblítésre, közterek és utcák öntözésére. Ha Újpest a fővárostól veszi a vizet, ezt a hárommillió köbmétert is meg kell fizetnie. Nagy probléma az is, hogy az Istet- szerződést hogyan szüntessék meg. Köb* méterenkint 10—15 fillérbe kerülne a rom és félmillió pengős beruházás megváltása s ennek a vagyonértéknek egyik tekintélyes része azonnal értéktelenné válik, mert sem a gépházakra, sem egyéb berendezésre szükség nincs, ha a fővárostól kap Újpest vizet. De kérdés az is, milyen feltételeket szab a vállalat! Azt mondják az újpesti városházán, hogy az Ister évente 60.000 pengő adót fizet, külön 16.000 pengő részesedést ad a városnak, úgy, hogy a fővárossal kapcsolatos megoldásnak sokkal több árnyoldala van, mint kedvező oldala, eltekintve attól, hogy két—három évig egy. Házra kitűzhető gácosA nemzeti ACIMIU különböző méretben és kivitelben, legolcsóbb árban HUNGÁRIA ZÁSZLÓGYÁR Budapest, IV., Prohászka Ottokár utca 4—6. szám. Rákospalotai megbízott: Öffert Béla, Károly utca 31. bet sem csinálhatnánk Újpesten, mint várnák, hogy a fővárosi vízművek újjáépítése mikor fejeződik be. Semsey polgármester már a legutolsó előterjesztésében is figyelmeztette a képviselőtestületet, hogy súlyos felelősséget vállal, ha komoly számadatok ismerete nélkül két-három évig félreteszi az, egész ügyet és Itatja Újpest közönségével a mostani úgynevezett „vizet." Hivatkoznak arra is a fővárosi terv jllenzői, hogy Bárczy István főpolgármestersége idején konkrét formában tervezték Nagybudapestet, komoly és súlyos ígéretek is elhangzottak, azóta pedig közel 20 év telt el és je beszél ma már Nagybudapestről... Rákospalota díszközgyűlésén leleplezték a kormányzó arcképét Rákospalota képviselőtestülete szerdán este hat órakor díszközgyűlés keretében leplezte le Horthy Miklós kormányzó arcképét, amelyet a város Komáromy- Katz Endrével festetett meg. A közgyűlési termet zsúfolásig megtöltötték a képviselőtestületi tagok, továbbá az egyesületek és körök vezetők Schwarcz Gusztáv dr. pápai prelátussal az élén megjelent az egész papság és valamenynyi felekezet lelkésze, felvonult a tantestület és a vezető tisztviselők nagy serege. A rákospalotai dalkör Oltványi Ferenc karnagy vezetésével a Hiszekegyet énekelte, majd Cserba Elemér polgármester megnyitotta a díszközgyűlést és megkérte a Szűcs István országgyűlési képviselő és Ney Géza vármegyei főjegyző társaságában megjelent Preszly Elemér vármegyei főispánt, hogy tartsa meg ünnepi beszédét. A főispán bevezetőben a páriskörnyéki békékről beszélt, amelyek az egyenetlenség, magvát hintették el, különbséget tettek a győzők és legyőzöttek között és kilenc új államot létesítettek. Ez az oka annak, hogy ma Európaszerte forrong minden. A nagy gazdasági egységek megbontása súlyos következményekkel járt. Kemény bírálatot mondott a tizenötéves szovjet rendszerről, elismeréssel nyilatkozott a fasiszta uralomról, kijelentve, hogy Németország és Ausztria helyzetét még nem lehet megítélni, majd hangoztatta, hogy mi ragaszkodunk az alkotmányhoz és a parlamentarizmushoz. A közönség a főispánnak ezt a kijelentését nagy tapssal és éljenzéssel fogadta. — Nálunk az alkotó munka folyik — folytatta a főispán, — nyugalom és békesség van, az ország népe hisz és bízik. Nagymagyarország visszaállításában. Ha azt nézzük, hogy kinek köszönhetjük ezt, megjelenik előttünk egy márványból faragott teljes tökéletességű magyar arc, a kormányzó arca. A díszközgyűlés közönsége felállva, lelkesen ünnepelte az államfőt s az ünneplés csak fokozódott, amikor a főispán emelt hangon kijelentette: Magyarország kormányzója mivel