Nemzeti Ujság, 1934. március (16. évfolyam, 48-72. szám)
1934-03-25 / 68. szám
8 ^Gysrminköfön-árukat is nevezettünk! ¥ M IPk H4 ££* kötöttáru gyára, sTSk fia li in Deák Ferenc-u. W "fL I \s km MW |!3% «& (Deák-tér sarok) faélmű? főre szállította le. Ikerállomásért a budapesti hálózatban 60 pengő helyett 10 pengő, a vidéki hálózatokban 21 pengő helyett 4 pengő belépési díj jár. A belépési díjat — késedelmi kamat nélkül — négy havi részletben is lehet törleszteni. A mellékállomás belépési díja valamennyi hálózatban 25 pengő helyett 40 pengő. A konnektor belépési díja az eddigi 5, illetőleg 10 pengő helyett 1 és 2 pengő. A jelzőcsengő (jelzőlámpa) belépési díja az eddigi 20 pengő helyett 10 pengő. A jelzőcsengő használati díja havi 30 fillér. 2. A vidéki telefonálás olcsóbbítása. Azokban a vidéki hálózatokban, ahol az előfizetők száma 101—200 között van, a beszélgetésenkénti díjszabás, a közönség általános óhajára átalányrendszerűvé változik s havi 12 pengőért, illetőleg ikerállomásnál 6 pengőért a helyi forgalomban korlátlan számú beszélgetést lehet folytatni. A továbbra is a beszélgetésenkénti díjszabás alá tartozó vidéki hálózatban az eddigi alap- és kötelező beszélgetési díjak változatlanok maradtak ugyan, de ezek együttes összegéért a 201—500 előfizetővel báró hálózatokban havonta 20 helyett, 30, az 501—1000 előfizetővel bíró hálózatokban 30 helyett 40, az 1000-en felüli előfizetővel bíró hálózatokban pedig 30 helyett, 45 beszélgetésit lehet kezdeményezni. 3. Vonalfenntartási díjak leszállítása. [Vidéki közhasználatú távbeszélő hálózatokban a külterületi vonalak fenntartásáért kilométerenként eddig járó évi 28,80 pengődíj 24 pengőre csökkent. 4. Áthelyezési és átíratási díjak leszállítása: A házon belül áthelyezés dija 10 pengő helyett a budapesti hálózatban 5 pengő, vidéken 3 pengő, házon kívül Budapesten 40 pengő helyett és vidéken 30 pengő helyett 7 pengő. Az állomás átírási díja valamennyi hálózatban 10 pengő helyett 2 pengő. 51 Iker- és fürdőhelyi állomások. Ikerállomást nemcsak kaikás céljaira szolgáló, hanem ha ezt az előrelátható forgalom megengedi, bármely helyiségben be lehet rendezni. Fürdő- és nyaralóhelyeken időleges állomást egy, időszakos állomást négy hónapra is lehet berendezni, ha az előfizető a berendezéssel járó tényleges költséget megfizeti. A postai levelezőlapoknál az előállítási költség fejében szedett 1 és 2 fillér felár megszűnt. Olcsóbbítások a táviróforgalomban. A helyi táviratok díja 10 szóig 60-ról 40 fillérre száll le, további szavanként 6 fillér helyett 4 fillér. „Táviratnyomtatvány“ címen új, olcsó távirattal vezettetik be, amely körlevelek, reklámok, meghívók stb. távirati továbbítására használható, ha azonos szöveggel legalább 20 címzett részére adják fel. Dija helyben 20 szóig, vidéken 10 szóig 40 fillér, további szavankint 4 fillér. Kans Fada: Szántóvetők — tanfeavetők Regény. Halhatatlan könyvek. Dante kiadás Hans Fallada — a fiatal német irodalom legizmosabb tehetsége — meg mert írni egy nyolcadfélssaáad dalas regénykolosszust, amelyből nem hiányzik ugyan a szerelem (legalább is egy fajtája, a tűrő, szenvedő asszony hűséges odaadása) — de „szerelmi történet“ csakugyan nincs benne. Egy költött pomerániai kisvárosban és környékén játszódik a regény, a német köztársaságnak abban a korszakában, amikor a „nácik“ népgyűléseit még könnyűszerrel szétverik a kommunisták. Az igazi bonyodalomban nincs is még komoly szerepük a hitleristáknak: a harc a szocialista közigazgatás és a köztársaságellenes parasztság közt folyik. Elvekért? Talán elvekért is. Kitörni mindenesetre azért tör ki a harc, mert egy parasztnak adóba el akarják árverezni két ökrét. Kisebb okokból is tört már ki nagyobb háborúság ... A falu megakadályozza az árverést, ezért letartóztatják a parasztok egyik vezérét, a parasztok tüntetni akarnak a börtönbe zárt vezér ablaka alatt, a tüntetést hatósági agent provocateur-ök elmérgesítik, egy idegen rendőrtiszt ügyetlenségéből vér is folyik, a parasztok bojkottot mondanak ki a város ellen, a tüntetés ügyében bíróság ítélkezik , s a harc legfőbb áldozata a város polgármestere, aki emberfölötti munkával (s ezernyi apró ravaszkodással) igyekezett az ellentétes érdekeket a közösség javára összeegyeztetni. Minden marad a régiben s a polgármester mehet új munkát keresni, másik városba. Az egész regény az intrikák ezerszálti szövedéke. (Ha az alakjai nem volnának olyan mesteri kézzel rajzolva, akkor ezért volna érdekes — olyanformán, mint egy óriási detektívregény.) Az emberek ismerik egymás apró NEMZETI ÚJSÁG Vasárnap, 1934 március 25. piszkosságait s ezeknek segítségével zsarolják egymást kölcsönösen. Gareis polgármester, aki mást sem akar, mint dolgozni városa javáért, éppen úgy intrikákra, besúgásokra, leleplezésekkel való fenyegetőzésekre kénytelen építeni a politikáját, mint ellenlábasa, Stuff, a nacionalista újságíró, egész életében az igazat szeretné megírni s mindig pórul jár, ha megpróbálja. Hazudik, ravaszkodik, intrikál ez is. A regény egyik legmarkánsabb alakja Trepad, a hitvány kis hirdetési ügynök, aki egyebet sem akar, csak a mindennapi kenyeret megkeresni feleségének és két gyermekének, egyik aljasságból a másikba keveredik s halála mégis a világirodalom „nagy“ fejezetei közé tartozik: tragédiája, hogy halálában családja árulójának hiszik. Van egynéhány ilyen „nagy“ fejezet a regényben. A nyers német férfibeszédet reprodukáló Falladat egyébként bajos Dickenshez hasonlítani, de az a jelenet, amikor az ijedtében vérengző Frerksen rendőrfelügyelő kis gimnazista fia helyt akar állni az apjáért s a helyzet úgy alakul, hogy maga az apa alázza meg a gyereket s ábrándítja ki a szüleiből, eléri, sőt fölülmúlja Dickens híres gyermekjeleneteit. Fukar parasztok, bombavető kalandorok, szájas politikusok, fontoskodó rendőrök, aktába szerelmes bürokratáik cselszövényei, ravaszkodásai közt ott bujkál, sajnálni ég szeretnivaló gyöngeségében, minden igazi műalkotásnak, egyetlen örökös tárgya: az emberi szív. Katonai szervezetnek látják a franciák Hitlerék alakulatait Tudni kell róla!... Rendkívül érdekes s a hitelesség látszatával bíró adatokat közöl most a francia sajtó a Hitler-féle szervezkedés katonai részéről. Az egész francia közvéleményt ugyanis a legélénkebben foglalkoztatja Németország fegyverkezése. A legelőkelőbb folyóiratok érdekes statisztikai kimutatásokkal, szemléltető grafikonokkal illusztrált tanulmányokat közölnek a hitleri rohamcsapatok, az úgynevezett Sturm nbr''’l’’T.o'ok (g. A.) szervezetéről, propagandájának támogatására alakultak. A Mercure de France legutóbbi száma az alább közölt séma szerint így ismerteti az AS szervezetet. Az egész Birodalom hét területre van osztva, ami megegyezik a Reichsheer 7 gyaloghadosztályának hivatalos beosztásával. Az egyes területek úgynevezett Fő - csoportokra (Obergruppe) oszlanak, amelyek megfelelnek az 1914 előtti hon-lelyek szerintük az egész nemzet egyes védelmi kerületeknek. Az Obergruppe a mét fegyverbe állító katonai alap háború előtti hadtestnek felel meg. Osztlatok, amelynek vezérkara a szesen 21 ilyen Obergruppe van. Michsheer nagy vezérkarával Minden Obergruppe két csoportra sz alegszorosabb összeköttetés- kad, a csoport (Gruppe) egy hadosztályon álL Míg Hitler azt vitatja, hogy nak felel meg. ők a rohamcsapatok tisztán és kizáró-1 Minden csoportban 2 alcsoport (Unteri csak a pártszervezetek védelmére és I gruppe) foglal helyet. Ezekben foglal Obe rgrczppe FöóÁOpOPfr -fiadteát: ----- -------1 17^ .. ___ Gruppe Gruppe Csoport Csoport 4 fiadoShcdjj Hadosztály *, testetet te -fe#- teti_ flumkompané fturmkompam ________ (Khamílázad) ^ Roham szakaszok Roham szakaszok ----------N----------N--------J L__ ___Uj______J I______J L_____ RÓZSADOMBON villamostól pár percre, Zivatar- és Kut-utca sarokházban, elegáns kettőszoba is és gorsonlakások május 1-re kiadók. Bővebbet a helyszínen vagy Katona, Székely és Molnár építészeknél. Telefon: 298-29 és 2 53-41. nak helyet a hadkiegészítők és a csapatkeretek és itt vannak a mozgósítási központok is. A alcsoportok megint Standartokra szakadnak. A Standart egy ezredet képvisel. Az egyik alcsoportban 3 gyalogezred van. A másik a lovasságot és tüzérséget öleli fel. Az alcsoport feje effektív parancsnoka a maga egész hadkiegészítő területének. Ugyancsak ezek az alcsoportok intézik saját területükön a kocsik, autók, lovak rekrutálását is. 1933 október 1-ig 285 alcsoport volt 840 tiszttel, 3000 altiszttel s ide volt beosztva a birodalmi hadseregnek 240 tisztje is. Az S. A. (Sturmabteilung) beosztása tehát a következő: van 21 Obergruppe (hadtest), 42 Gruppe (hadosztály). Minden Gruppéban van 3 ezred gyalogság, 1 ezred tüzérség és speciális formációk, mérnökkari csapatok, repülők, automobilisták, stb. Minden ezred 3 zászlóaljból (Sturmbann) áll, egy zászlóaljban három rohamszázad van, egy-egy század négy szakaszból és minden szakasz 3 rajból áll. Egy raj létszáma 24 ember. Minden hadosztály és ezred motorizált erővel is kellőképp föl van szerelve. A speciális csapatok a Birodalmi hadsereg megfelelő alakulataiban nyernek kellő kiképzést. Ezekbe a csapattestekbe rendesen soroznak 18 évtől 24 évig. A tartalék három csoportra oszlik :a tartalék 24 évtől 28-ig, 2. tartalék 28—32-ig, 3. tartalék 32—38-ig. Az első csoportba tartozók heti 36 órai gyakorlatra és havonkint egyszer 24 óráig tartó tábori szolgálatra vannak kötelezve. A tartalékokat három hónaponkint 48 órai gyakorlatra hívják be. Ezek persze a franciák adatai. A német kormány azonban nem közöl részleteket az S. A. szervezetéről. MAGTIR HÚSfil TEMETŐJE EGY LENGYEL KASTÉLY TERHÉBEN A világháború elején, 1914 őszén, nagy harcok dúltak a galiciai Sambor közelében lévő Sprynia falucska körül, ahol különösen a volt császári és királyi 69. Hindenburg-gyalogezred vívott véres csatákat az oroszokkal. Az általános visszavonulás során a 69. gyalogezred kénytelen volt halottait és sebesültjeit hátrahagyni s igy ezek mint eltűntek kerültek az akkori veszteséglajstromba. A spryniai kastély úrnője most, majdnem húsz év múltán, közölte a 69. gyalogezred egyik volt tisztjével, hogy az ezrednek azokat a hősi halottait, akik az 1911 október 27-iki visszavonulásig vívott harcok után belehaltak sebeikbe, birtokán temettette el. A halottak névsora a következő: Rézman János szakasz vezető, 1884., Isztimér, Fejérmegye. Fähnrich (Keserv.) Winter Gábor (Jude), 1889., Budapest. Budai Sándor (evang. ref.), 1892., Pákozd, Székesfehérvár, Fejér. Sebestyén József r. k„ 1883., Dunaföldvár, Tolna. Varga István IV. r. k„ 1884., Vértesacsa W. O., Küldő Val. Ruskovics István r. k., 1890., Salis, Dunaföldvár, Tolna. Kovács József E. R. IV. r. k„ 1884., Sárosd, Sárbogárd, Fejér. Szabó Pál r. k., 1891., Székesfehérvár, Fejér. Judik Lajos r. k., 1891., Hőgyész, Tolna. Doszpach György II. r. k. 1883., Fadd, Tolna. Horváth József ev. ref., 1883., Igaz, Fejér. Máté Kálmán r. k., 1890., Bicske, Székesfehérvár, Fejér. Neidert András ev. ref., 1884., Nagyszékely, Simontornya, Tolna. Rintner György r. k., 1884., Etyek, Fejér. Brunczlauer Manó izraelita, 1881., Bicske, Fejér. Wachaner Károly korp., r. k., 1891. Pécs, Baranya. Brandt János ev., 1880., Kéty, Simontornya. Hingl János r. k. 1890., Paks, Dunaföldvár, Tolna. Farkas György. Lepsényi János ref., 1886., Sárszentmiklós, Fejér. Pál János r. k., 1890., Nagydorog, Dunaföldvár, Tolna. Takács Sándor II. ref., Tolnanémedi, Fejér. Nagy Sándor r. k„ 1882., Velence, Fejér. Magyar László, 1885., Zámoly, Székesfehérvár, Fejér. Kiss Ferenc r. k., 1887., Rácalmás, Adony, Fejér. Körmendi Péter r. k., 1884., Vál, Fejér. Vass József r. k., 1880., Iváncsa, Fejér. Bán Sándor ev ref., 1891., Bölcske, Dunaföldvár, Tolna. Steder István ref., 1888., Inkerő (valószínűleg Inota), Fejér. Eigner Károly, 1874., Trinyakgenia Langlebarn (valószínűleg idegen ezredbeli). Biró János ref., 1885., Seregélyes, Székesfehérvár, Fejér. Horváth Mihály r. k. 1891., Hercegfalva, Sárbogárd, Fejérmegye. «■■■NBaDBKiiBBsaaBiuBovasiaHaair-voaaaiinBlOB Állványok • Lak díszek felé,» selyemernyők i. S44-57 (^/cheffer Béláné \ggft*