Nemzeti Ujság, 1934. március (16. évfolyam, 48-72. szám)

1934-03-25 / 68. szám

8 ^Gysrm­in­­­köfön-árukat is nevezettünk! ¥ M IPk H4 ££* kötöttáru gyára, sTSk fia li in Deák Ferenc-u. W "fL I \s k­m MW |!3% «& (Deák-tér sarok) faél­mű? ­főre szállította le. Ikerállomásért a budapesti hálózatban 60 pengő helyett 10 pengő, a vidéki hálózatokban 21 pengő helyett 4 pengő belépési díj jár. A be­lépési díjat — késedelmi kamat nélkül — négy havi részletben is lehet törleszteni. A mellékállomás belépési díja vala­mennyi hálózatban 25 pengő helyett 4­0 pengő. A konnektor belépési díja az ed­digi 5, illetőleg 10 pengő helyett 1 és 2 pengő. A jelzőcsengő (jelzőlámpa) be­lépési díja az eddigi 20 pengő helyett 10 pengő. A jelzőcsengő használati díja havi 30 fillér. 2. A vidéki telefonálás olcsóbbítása. Azokban a vidéki hálózatokban, ahol az előfizetők száma 101—200 között van, a beszélgetésenkénti díjszabás, a közönség általános óhajára átalányrendszerűvé vál­tozik s havi 12 pengőért, illetőleg ikerállo­másnál 6 pengőért a helyi forgalomban korlátlan számú beszélgetést lehet foly­tatni. A továbbra is a beszélgetésenkénti díj­szabás alá tartozó vidéki hálózatban az eddigi alap- és kötelező beszélgetési díjak változatlanok maradtak ugyan, de ezek együttes összegéért a 201—500 előfizetővel báró hálózatokban havonta 20 helyett, 30, az 501—1000 előfizetővel bíró hálózatok­ban 30 helyett 40, az 1000-en felüli előfi­zetővel bíró hálózatokban pedig 30 helyett, 45 beszélgetésit lehet kezdeményezni. 3. Vonalfenntartási díjak leszállítása. [Vidéki közhasználatú távbeszélő hálóza­tokban a külterületi vonalak fenntartá­sáért kilométerenként eddig járó évi 28,80 pengődíj 24 pengőre csökkent. 4. Áthelyezési és átíratási díjak leszállí­tása: A házon belül áthelyezés dija 10 pengő helyett a budapesti hálózatban 5 pengő, vidéken 3 pengő, házon kívül Bu­dapesten 40 pengő helyett és vidéken 30 pengő helyett 7 pengő. Az állomás átírási díja valamennyi há­lózatban 10 pengő helyett 2 pengő. 51 Iker- és fürdőhelyi állomások. Iker­állomást nemcsak k­aikás céljaira szolgáló, hanem ha ezt az előrelátható forgalom megengedi, bármely helyiségben be lehet rendezni. Fürdő- és nyaralóhelyeken idő­leges állomást egy, időszakos állomást négy hónapra is lehet berendezni, ha az előfizető a berendezéssel járó tényleges költséget megfizeti. A postai levelezőlapoknál az előállítási költség fejében szedett 1 és 2 fillér felár megszűnt. Olcsóbbítások a táviróf­or­galomban. A helyi táviratok díja 10 szóig 60-ról 40 fil­lérre száll le, további szavanként 6 fillér helyett 4 fillér. „Táviratnyomtatvány“ címen új, olcsó táviratt­al vezettetik be, amely körlevelek, reklámok, meghívók stb. távirati továb­bítására használható, ha azonos szöveg­gel legalább 20 címzett részére adják fel. Dija helyben 20 szóig, vidéken 10 szóig 40 fillér, további szavankint 4 fillér. Kans Fada: Szántóvetők — tan­feavetők Regény. Halhatatlan könyvek. Dante kiadás Hans Fallada — a fiatal német irodalom legizmosabb tehetsége — meg mert írni egy n­y­ol­cadf­élssaáad­ dal­as regénykolosszust, amely­ből nem hiányzik ugyan a szerelem (legalább is egy fajtája, a tűrő, szenvedő asszony hűsé­ges odaadása) — de „szerelmi történet“ csak­ugyan nincs benne. Egy költött pomerániai kisvárosban és kör­nyékén játszódik a regény, a német köztársa­ságnak abban a korszakában, amikor a „ná­cik“ népgyűléseit még könnyűszerrel szétverik a kommunisták. Az igazi bonyodalomban nincs is még komoly szerepük a hitleristák­nak: a harc a szocialista közigazgatás és a köztársaságellenes parasztság közt folyik. El­vekért? Talán elvekért is. Kitörni minden­esetre azért tör ki a harc, mert egy paraszt­nak adóba el akarják árverezni két ökrét. Ki­sebb okokból is tört már ki nagyobb háború­ság ... A falu megakadályozza az árverést, ezért letartóztatják a parasztok egyik vezérét, a parasztok tüntetni akarnak a börtönbe zárt vezér ablaka alatt, a tüntetést hatósági agent provocateur-ök elmérgesítik, egy idegen rend­őrtiszt ügyetlenségéből vér is folyik, a parasz­tok bojkottot mondanak ki a város ellen, a tüntetés ügyében bíróság ítélkezik , s a harc legfőbb áldozata a város polgármestere, aki emberfölötti munkával (s ezernyi apró ravasz­kodással) igyekezett az ellentétes érdekeket a közösség javára összeegyeztetni. Minden marad a régiben s a polgármester mehet új munkát keresni, másik városba. Az egész regény az intrikák ezerszálti szö­vedéke. (Ha az alakjai nem volnának olyan mesteri kézzel rajzolva, akkor ezért volna ér­dekes — olyanformán, mint egy óriási detek­­tívregény.) Az emberek ismerik egymás apró NEMZETI ÚJSÁG Vasárnap, 1934 március 25. piszkosságait s ezeknek segítségével zsarolják egymást kölcsönösen. Gareis polgármester, aki mást sem akar, mint dolgozni városa javáért, éppen úgy intrikákra, besúgásokra, leleplezé­sekkel való fenyegetőzésekre kénytelen épí­teni a politikáját, mint ellenlábasa, Stuff, a nacionalista újságíró, egész életében az igazat szeretné megírni s mindig pórul jár, ha meg­próbálja. Hazudik, ravaszkodik, intrikál ez is. A regény egyik legmarkánsabb alakja Tre­­pad, a hitvány kis hirdetési ügynök, aki egye­bet sem akar, csak a mindennapi kenyeret megkeresni feleségének és két gyermekének, egyik aljasságból a másikba keveredik s ha­lála mégis a világirodalom „nagy“ fejezetei közé tartozik: tragédiája, hogy halálában csa­ládja árulójának hiszik. Van egynéhány ilyen „nagy“ fejezet a re­gényben. A nyers német férfibeszédet repro­dukáló Falladat egyébként bajos Dickenshez hasonlítani, de az a jelenet, amikor az ijedté­ben vérengző Frerksen rendőrfelügyelő kis gimnazista fia helyt akar állni az apjáért s a helyzet úgy alakul, hogy maga az apa alázza meg a gyereket s ábrándítja ki a szü­leiből, eléri, sőt fölülmúlja Dickens híres gyermek­jelenet­eit. Fukar parasztok, bombavető kalandorok, szájas politikusok, fontoskodó rendőrök, ak­tába szerelmes bürokratáik cselszö­vényei, ra­­vaszkodásai közt ott bujkál, sajnálni ég sze­retnivaló gyöngeségében, minden igazi mű­alkotásnak, egyetlen örökös tárgya: az em­beri szív. Katonai szervezetnek látják a franciák Hitlerék alakulatait Tudni kell róla!... Rendkívül érdekes s a hitelesség látszatával bíró adatokat közöl most a francia sajtó a Hitler-féle szervezkedés katonai ré­széről. Az egész francia közvéleményt ugyanis a legélénkebben foglalkoztatja Németország fegyverkezése. A legelőke­lőbb folyóiratok érdekes statisztikai ki­mutatásokkal, szemléltető grafikonokkal illusztrált tanulmányokat közölnek a hitleri rohamcsapatok, az úgynevezett Sturm nbr''’l’’T.o'ok (g. A.) szervezetéről, propagandájának támogatására alakul­tak. A Mercure de France legutóbbi száma az alább közölt séma szerint így ismer­teti az AS szervezetet. Az egész Birodalom hét területre van osztva, ami megegyezik a Reichsheer 7 gyaloghadosztályának hivatalos beosztá­sával. Az egyes területek úgynevezett F­ő - csoportokra (Obergruppe) oszlanak, amelyek megfelelnek az 1914 előtti hon-lelyek szerintük az egész nemzet egyes védelmi kerületeknek. Az Obergruppe a mét fegyverbe állító katonai alap háború előtti hadtestnek felel meg. Osz­­tlatok, amelynek vezérkara a szesen 21 ilyen Obergruppe van. Michsheer nagy vezérkarával Minden Obergruppe két csoportra sz a­­legszorosabb összeköttetés- kad, a csoport (Gruppe) egy hadosztály­on álL Míg Hitler azt vitatja, hogy nak felel meg. ők a rohamcsapatok tisztán és kizáró-1 Minden csoportban 2 alcsoport (Unter­­i csak a pártszervezetek védelmére és I gruppe) foglal helyet. Ezekben foglal­ Obe rgrczppe FöóÁOpOPfr -fiadteát: ----- -------1 17^ .. ___ Gruppe Gruppe Csoport Csoport 4 fiadoSh­cdjj Hadosztály *, t­estetet­ te -fe#- te­ti_ flumkompan­é fturmkompam ________ (Khamílázad) ^ Roham szakaszok Roham szakaszok ----------N­----------N­--------J L__ ___Uj­­______J I______J L_____ RÓZSADOMBON villamostól pár percre, Zivatar- és Kut-utca sarokházban, elegáns kettőszoba is és gorsonlakások május 1-re kiadók. Bővebbet a helyszínen vagy Katona, Székely és Molnár­ építészeknél. Telefon: 298-29 és 2 53­-41. nak helyet a hadkiegészítők és a csapat­keretek és itt vannak a mozgósítási köz­pontok is. A alcsoportok megint Stan­­dartokra szakadnak. A Standart egy ez­redet képvisel. Az egyik alcsoportban 3 gyalogezred van. A másik a lovasságot és tüzérséget öleli fel. Az alcsoport feje effektív parancsnoka a maga egész had­­kiegészítő területének. Ugyancsak ezek az alcsoportok intézik saját területükön a kocsik, autók, lovak rekrutálását is. 1933 október 1-ig 285 alcsoport volt 840 tiszttel, 3000 altiszttel s ide volt beosztva a birodalmi hadseregnek 240 tisztje is. Az S. A. (Sturmabteilung) beosztása tehát a következő: van 21 Obergruppe (hadtest), 42 Gruppe (hadosztály). Minden Gruppéban van 3 ezred gya­logság, 1 ezred tüzérség és speciális for­mációk, mérnökkari csapatok, repülők, automobilisták, stb. Minden ezred 3 zász­lóaljból (Sturmbann) áll, egy zászlóalj­ban három rohamszázad van, egy-egy század négy szakaszból és minden sza­kasz 3 rajból áll. Egy raj létszáma 24 ember. Minden hadosztály és ezred motorizált erővel is kellőképp föl van szerelve. A speciális csapatok a Birodalmi hadsereg megfelelő alakulataiban nyernek kellő kiképzést. Ezekbe a csapattestekbe rendesen so­roznak 18 évtől 24 évig. A tartalék három csoportra oszlik :a tartalék 24 évtől 28-ig, 2. tartalék 28—32-ig, 3. tartalék 32—38-ig. Az első csoportba tartozók heti 36 órai gyakorlatra és havonkint egyszer 24 óráig tartó tábori szolgálatra vannak kötelezve. A tartalékokat három hóna­­ponkint 48 órai gyakorlatra hívják be. Ezek persze a franciák adatai. A német kormány azonban nem közöl részleteket az S. A. szervezetéről. MAGTIR HÚSfil TEMETŐJE EGY LENGYEL KASTÉLY TERHÉBEN A világháború elején, 1914 őszén, nagy har­cok dúltak a galiciai Sambor közelében lévő Sprynia falucska körül, ahol különösen a volt császári és királyi 69. Hindenburg-gya­­logezred vívott véres csatákat az oroszokkal. Az általános visszavonulás során a 69. gya­logezred kénytelen volt halottait és sebesült­jeit hátrahagyni s igy ezek mint eltűntek kerültek az akkori veszteséglajstromba. A spryniai kastély úrnője most, majdnem húsz év múltán, közölte a 69. gyalogezred egyik volt tisztjével, hogy az ezrednek azokat a hősi halottait, akik az 1911 október 27-iki visszavonulásig vívott harcok után belehal­tak sebeikbe, birtokán temettette el. A halot­tak névsora a következő: Rézman János szakasz vezető, 1884., Isztimér, Fejérmegye. Fähnrich (Keserv.) Winter Gá­bor (Jude), 1889., Budapest. Budai Sándor (evang. ref.), 1892., Pákozd, Székesfehérvár, Fejér. Sebestyén József r. k„ 1883., Dunaföld­­vár, Tolna. Varga István IV. r. k„ 1884., Vértesacsa W. O., Küldő Val. Ruskovics Ist­ván r. k., 1890., Salis, Dunaföldvár, Tolna. Ko­vács József E. R. IV. r. k„ 1884., Sárosd, Sár­­bogárd, Fejér. Szabó Pál r. k., 1891., Székes­­fehérvár, Fejér. Judik­ Lajos r. k., 1891., Hő­­gyész, Tolna. Doszpach György II. r. k. 1883., Fadd, Tolna. Horváth József ev. ref., 1883., Igaz, Fejér. Máté Kálmán r. k., 1890., Bicske, Székesfehérvár, Fejér. Neidert András ev. ref., 1884., Nagyszékely, Simontornya, Tolna. Rintner György r. k., 1884., Etyek, Fejér. Brunczlauer Manó izraelita, 1881., Bicske, Fe­jér. Wachaner Károly korp., r. k., 1891. Pécs, Baranya. Brandt János ev., 1880., Kéty, Si­montornya. Hingl János r. k. 1890., Paks, Dunaföldvár, Tolna. Farkas György. Lep­sényi János ref., 1886., Sárszentmiklós, Fejér. Pál János r. k., 1890., Nagydorog, Dunaföld­vár, Tolna. Takács Sándor II. ref., Tolna­­némedi, Fejér. Nagy Sándor r. k„ 1882., Ve­lence, Fejér. Magyar László, 1885., Zámoly, Székesfehérvár, Fejér. Kiss Ferenc­­ r. k., 1887., Rácalmás, Adony, Fejér. Körmendi Pé­ter r. k., 1884., Vál, Fejér. Vass József r. k., 1880., Iváncsa, Fejér. Bán Sándor ev ref., 1891., Bölcske, Dunaföldvár, Tolna. Steder István ref., 1888., Inkerő (valószínűleg Inota), Fejér. Eigner Károly, 1874., Trinyakgenia Langlebarn (valószínűleg idegen ezredbeli). Biró János ref., 1885., Seregélyes, Székesfehér­vár, Fejér. Horváth Mihály r. k. 1891., Her­cegfalva, Sárbogárd, Fejérmegye. «■■■NBaDBKiiBBsaaBiuBovasiaHaair-voaaaiinBlOB Állványok • Lak díszek felé,» selyemernyők i. S44-57 (^/cheffer Béláné \ggft*

Next