Nemzeti Ujság, 1934. március (16. évfolyam, 48-72. szám)
1934-03-25 / 68. szám
Vasárnap, M54 március 25. NEMZETI ÚJSÁG ANGLIA VILÁGHATALMA amelyet földrajzi adottsága révén gyarmatosító zsenijével szerzett, az Óceánok uralmán nyugszik s a Földközi-tengeren át ÉRDEKKÖZÖSSÉGBEN VAN MAGYARORSZÁGGAL Sokat hal lünk a régi Rómáról, hogy miképpen alapította meg Romulus, hogy minő küzdelmet folytattak a gőgös patríciusokkal a földhöz ragadt plebejusok, hogy a két Gradius testvér milyen hősi küzdelmet vívott egy igazságosabb földreformért és Pompeius meg Caesar miként vetélkedtek a legfőbb hatalomért. De annál kevesebb szó esik arról a csodával határos erőről, amely ezt a kicsi Rómát, a pásztorok és gyülevész nép egykori fészkét a világ urává tette. Ritkán elmélkedünk arról, hogy miféle csodás képesség lakhatott a latin pásztorok ivadékaiban, akik a város csodás alapításától számítva néhány száz esztendő leforgása alatt a soknyelvű és különböző kultúrájú Itáliát teljesen uralma alá gyűrték és latinná tették és egy két évszázaddal később már az egész Földközitenger vidékét egy hatalmas világbirodalommá foglalták össze. Olyan világbirodalmat teremtett, amilyennek mását csak most szemlélhetjük az angol világbirodalom képében. Az is, ez is igazi világbirodalom, mert parancsszavára több kontinens hallgat. E tényezők közül első a szokatlanul ügyes gyarmatosító készség, a másik a sokat emlegetett földrajzi adottság. A latin nép egyszerű életet élt s akkor, amikor egy új területet megszerzett, azt igazságosan kormányozta. Soha nem avatkozott vallási és kulturális ügyeikbe és sohasem korlátozta alattvalóit nyelvük használatában. A legnagyobb változás az volt, hogy a római katonával és hivatalnokkal együtt bevonult a rend és a béke is. Igaz, hogy bevonult a latin nyelv hivatalos használata is, amelynek megtanulása kényszer nélkül is könnyen ment, mert ez volt akkor a világnyelv, másrészt a gazdasági boldogulás is könynyebben ment általa. Mindez, amiből nagyon sokat tanulhatna ma is a nagyralátó államocskák egész sora, nem lett volna elegendő egy világuralom létesítéséhez. A sok más tényező közül csak egyet hangsúlyozunk, mint olyat, amelynek fontossága ma is teljes érvényben van. Ez a hatalmas úthálózat kiépítése. A praktikus latin szellem Rómát a birodalom legtávolabb eső pontjáig minden irányban a legnagyszerűbb utakkal látta el. A minden út Rómába vezet szálló ige máig él. Az úthálózat kiépítése a legnagyobb gonddal történt. Olyan utakat építettek, hogy ma is megvannak. Ezt az államépítő bölcsességet a mai államok is utánozzák. Az amerikai, óceántól óceánig futó, úgynevezett pacifikus vasutak és autóstradák, az oroszok ázsiai vasútjai ugyanebből a célból épültek. Vagyis a különböző gazdasági természetű országrészeket gyors és hatékony közlekedéssel kapcsolják össze. Arra is szolgálnak még, hogy a birodalom legtávolabb eső darabja is szervesen hozzáfűződjék az egészhez. Azt, hogy a latin világbirodalom egységes közigazgatása, védelme és gazdasági berendezkedése csakis e hatalmas úthálózat létesítése árán volt kivihető, egy csöppet sem vitás. Más szóval a latin világbirodalom fennállása e hatalmas úthálózaton is nyugodott. A világbirodalom alapításának másik tényezője a földrajzi adottság volt. Az Itáliai-félsziget központian nyúlik be a Földközi-tengerbe s ennek a félszigetnek vizi és szárazföldi centrumában fekszik Róma, a mocsaraktól és hegyektől védett örök város. Ebből a városból kényszerítő szükség volt terjeszkedni észak és dél felé szárazon és vizen. A földrajzi adottságot nem szabad olyannak képzelni, amely minden esetben hatékony. Nem. De a földrajzi helyzetben rejlő erő azonnal hatékony, ha valami azt mozgásba hozza. Fényes példa erre az angol világbirodalom. Az angol szigetek — a mai angol világbirodalom anyaállama — évszázadokon át Európa árnyékában feküdt. Ez volt az ultima Tule, a világ vége. Ámde pompás partvidéke, kitűnő kikötői, nagyszerű fekvése azonnal hatottak, amint a hajózás a Földközi-tengerről az Atlantióceánra tért át. A világjárásból eredő előnyöket jól megérezte Erzsébet királynő és elindította népét a világ felé és megindult a világ gyarmatosítása, amit a világuralma követett. A probléma megoldását nagyon egyszerű volna elintézni úgy, hogy a latin népet minden másnál kiválóbbnak jelentjük ki. Azt mondjuk, hogy a latin nép olyan hatalmas gondolat birtokosa volt, amely egy egész népet olyan népi erővel ruház fel, hogy a gondolatot tetté válthatta. Csak az a baj, hogy ilyen kiváltságos nép több is volt a világon. Sőt akadtak kiválóbbak is. Bizonyos például, hogy szellemiség dolgában a görög messze túlhaladta a latint. De korábbi és későbbi birodalmakról is tudunk, amelyek szellemiség dolgában a latinnal egyenértékűek vagy értékesebbek voltak. Bizonyos, hogy a latin nem tartozott az érzelmes népek közé, éppen úgy, mint az angol se. A világbirodalom megalakítása nem érzelmi, hanem értelmi tény volt az egyiknél is, a másiknál is. Ahhoz azonban, hogy egy nép vezető rétegében nagyvonalú elhatározások foganjanak meg és a népben legyen erő az elhatározásokat tette valósítani, az egész nép romlatlan erkölcsi értékén kívül sok más tényezőre is szükség volt. Az angol világuralom, éppen úgy, mint a latin, tudatos és jól kigondolt terveken épült fel. Az angol éppen olyan zárkózott volt, mint a latin és éppen úgy értelmi cselekedetekre hajlamos. Kitűnő államalkotó, nagyszerűen dolgos és becsületesen kormányzó. Az uralma alá került népeket nem akarja átformálni, nem kívánja őket angollá tenni. De minden nép szívesen tanulja meg az angol nyelvet és szívesen ismeri el az angol világbirodalomhoz tartozás előnyeit. Amint az ókori világbirodalom egyik oszlopa a hatalmas úthálózat volt, úgy a mai angol világuralom is a nagy és fontos közlekedési útvonalak megszerzésén épült fel. Azzal a különbséggel, hogy a latin világbirodalom szárazföldi jellegű volt kezdetben és maradt végig, az angol imperium ellenben minden időben tengeri. A latin világbirodalom a Földközi-tenger uralmát biztosíttatta magának, az angol pedig az összes óceánokon való uralomra törekedett. Az angol világuralom — a british empire — a tengeren nyugszik. Az angol államférfiak ránevelődtek a nagyvonalú világszemléletre, csak úgy, mint annak idején a latin ifjúság. A nagy tervek és a hosszú megvalósulások vezetik az angol közszellemet. Az óriás terjedelmű tengerek, a hosszú utak, a lassú, de folyton haladás elvét teremtették meg. Az angol szigeteken alakult birodalom, ha akarja törődik Európa ügyeivel — ha éppen úgy tetszik — nem törődik vele. Az angol közvélemény azonban minden olyan eseményt számontart, amely bármilyen vonatkozásban érinti az angol világuralmat. Ezt szépem mutatja az angol tengeri állomások védelmi vonalak és fontos átjárók megszerzése. A Földközi-tenger a legutóbbi évszázadot alatt egyszerű átjáróvá lett .xar óta a nyugati hatalmak elosztották maguk között a világot és Ázsiában, Afrikában és Óceániában nagy terjedelmű gyarmatok keletkeztek, azóta a Földközi-tenger jelentőségét vesztette. Csak, mint útvonal fontos, Amerika felfedezése óta (1492) a hajózás az Atlantióceánra terelődött át. Azóta tűntek el az olasz városállamok, amin Velence vagy Genova voltak. De az angol előrelátás biztosította magának a Földközitengert. Erre szüksége volt, hogy az európai államok koncertjében megfelelő helyet szerezzen magának, másrészt, hogy a keletre vivő tengeri útnak ura maradjon. Gibraltár 30 km széles tengerszoros, a Földközi-tenger bejárata. Ez angollá lett 1704-ben. Értéktelen szikladarab ez a G-iibraltár. Mindössze 5 km 2, amely leválik a Pireneus-félszigetről, mint a hüvelykujj a tenyérről. Most a világ egyik legnagyobb erőssége. Megtömve angol messzehondó ágyukkal és kikötőjében a leghatékonyabb csatarhajók vesztegelnek. Angol hozzájárulás nélkül nincs se ki, se beut a Földközitengerbe. Egy századdal rá megszállja Málta-szigetét. Ez a kis sziget ideálisan védett kikötővárosával, La Valettával együtt a Földközi-tenger második nagy erőssége. Afrika és Sicilia között 300 km a tengeri út. Az átjárást Anglia bármikor ellenőrizheti, ha úgy tetszik, megszakíthatja. Az egyiptomi kormány igyekvésével és az osztrák Negreli mérnök terve alapján a franciák megépítik a Szuez-csatornát (1869). Az angolok azonnal átlátták, hogy a Szuezcsatorna birtoka az angol világbirodalom életkérdése. A megnyitás ünneplése után a francia és egyiptomi érdekek ellenére már 1875-ben a csatorna-részvények többsége angol kézen van. A Sziuezi-csatornát érzékenyen veszélyeztethetné Ciprus-szigete. 1878-ban ez is angollá lesz. A berlini kongresszuson lord Beaconsfield (Disraeli) olyan szolgálatokat tett az akkori török birodalomnak, hogy az hálája jeléül az angoloknak ajándékozta a szigetet. Az angolok mohón kaptak utána. A Földközitenger bejárata Gibraltárnál van, kijárata Szueznél. Mindkettő angol birtok, az egyik bevehetetlen erősség és műdhető megtömve a legmodernebb csatahajókkal. Ez azt jelenti, hogy Európa déli felében semmi sem történhetik Anglia ellenére. A legutolsó lépés a világháború után 1923-ban történt, amikor A gyarmatosító zseni s a földrajzi adottság a Szülőktől Jóságukért és szépségükért: a KOVACSEVICS gyermekruhák. A kibővített gyermekruha-osztályon hatalmas választék várja: az apróságokat, és parányi árak: a Szülőket. Játszóruha « Matrózruha 7A ripsz vászonból, 2 éves gyermek részére _ P B szövetből, 6 éves nagyság, leánykák részére, P ’ «3« / W Emelkedés 20 011. Emelkedés 70 Ul! Leánykaruha e Trench-coat OAA prepe de chinebél, 3 éves gyermek részére... Pf«iw leánykák és fiuk részére, 3 éves nagyság P B3,élU Emelkedés 50 HU Emelkedés 70111. iFiu sportruha 1A «A Matrózkabát színes, 3 éves gyermek részére _. ..............P leánykák és Hók részére. S éves nagyság... P I ViVV Emelkedés 40 011 Emelkedés 70 (ill. Gyermekruhák, kabátok, fehérneműek, kötöttáruk, cipők, stb., kitűnő minőségben. Gyermekcipő-osztályomon óriási választék minden fajta gyermekcipőben. Hovácsevko thomka IV. Petőfi Látyrc-utca X tel.: 697-03, 697-61, 697-66. 9