Nemzeti Ujság, 1934. október (16. évfolyam, 222-246. szám)
1934-10-02 / 222. szám
2 Bója katonaember volt, mégpedig nem csak névlegesen és magas rang szerint, hanem azzal is, hgy a Novara legendás hőse, a világháború egyik legfényesebb tengeri ütközetének ágyúdörgítestől körülfont név s személy szerint is tanúságot szolgáltatott a nagy Scsilachtenkerek bátorságáról és nyugalmáról. Már most egészen bizonyos, hogy mint történelmi egyéniség, inkarnációja az ősi Magyarország, az ősi magyarság és az ősi magyar nemesség legjobb kvalitásainak. Magas közjogi állásába ennek tradícióit tudta magával vinni s ennek példaképét tudja mutatni, mégpedig egy szellemi formának és életformának annyira egész frontjával, annyira egységes stílusával, hogy az egy darabból való öntvény plaszticitását mutatja egy átváltozóban levő nemzedék összes osztályai felé. S mint ő a magyar férfias tulajdonságokat, úgy mutatja a magyar asszony nagyasszonyi és női méltóságát és mintaképét a felesége, a legnemesebb konzervativizmust és legnemesebb modernséget olvasztva eggyé. Körülöttünk világok hullanak össze és változnak el a zűrzavarban. De Horthy Miklóshoz ma egy nemzet nyugalma és biztonsága kapcsolódik, olyan nyugalom, amely körül politikai és társadalmi földrétegek lendülhetnek fel fantazmagóriák magasságába egész Európában, de ő maga változatlan marad s nyugalma mögött a benne bízó nemzet menetel a jövő felé a szentistváni birodalom és királyság örök eszméinek örök csillagai alatt. OKTÓBER HARMADIKA: A PATRONÁZSOK NAPJA! A magyar jövő érdekében működő patronázsok, amelyek a züllésnek induló ifjúságot igyekeznek megmenteni a polgári társadalom számára, szerdán gyűjtőnapot rendeznek. A patronázsok munkásságát áldozatkész nők és férfiak végzik a társadalom minden rétegéből és minden felekezetiből és pedig a legnagyobb harmóniában, sbben az évben is együttesen rendezik meg a fővárosban az urnagyűjtés arcát, amelyhez a közönség áldozatkészségét kérik. Október harmadikán állanak az utcákra a patronage-egyesületek lelkes gyűjtői. A Katolikus Patronage Egyesület gyűjtő hölgyeinek névsora és az urnák felállítása a következő: Krisztica-téri Kaszinó előtt Brozin Ferencné és Kovácsi Imréné, Lánchíd budai hídfőjénél, keresik, mi íriszt, előtt Eckemann Béláné, Margit-körut és Keleti Károly utca sarok Eekermann Mária. Krisztina-körút, Anna-udvar előtt Vitái Jenőné. Margitok budai hídfőjén (Szeifort-kávéház előtt) özv. Schlarf Jakabné. Főtér, elöljáróság elütt Kuncze Lajcsiné. Lukács-fürdő előtt Telkessy Istvánná. Kossuth Lajos-utca és Múzeum-körút sarok Micheller Istvánná. Kossuth Lajos-utca, Kasaimné előtt Kontier Róbertné. Kossuth Lajos-utca, Szénássy gára talált — mert eleinte ő is romantikát festett — nem akart mást, csak az „igazságot“ lerögzíteni. Ez pedig, ha a mélyére nézünk, azt jelenti, hogy a felület szépségével akar gyönyörködtetni. Nem törődik azzal, hogy mit, hanem csak hogy hogyan fessen. A legteljesebb színes vonalmelódiát, a dolgok egymás melletti hatását keresi. S ez a kritófea nélküli Manet-imádóknak elég. Nem látják, vagy nem akarják látni azt a homályt, ami ezt a naturalizmust kísérte. Művészetének a politikában a gazdasági liberalizmus, a demokrácia a pendantja, úgy akart valóságot festeni, mint ahogy barátja a Rougon-Mackart-család történetében tényeket akart lerögzíteni. Kora áhítja a naturalizmust, mint ahogy a tudomány ebben az időben a pozitivizmust. Ezt fontos figyelemre méltatni, mert a modern francia művészet innen eredt. Nálunk a természetimádásnak tradíciója van és a mai művészetükbe evolúció útján jutott. Erről győz meg bennünket a kiállítási helyiségükbe összehordott alkotásaik sora. Ez az Írisz izgalmára épített művészet Vlamincknek, Dufynek, Bonnardnak, Dufresnenek, Dufrenoynak s a többi franciának is jellemzője. (Talán csak Desvattiéres vallásos tárgyú képei képeznek kivételt). Kiváló szobrászuk, Maillol, alkotásaiban sem a gondolást a vonzó, a természetesség, a test konstrukciója, a teltség, a szobor kiállása, a térhez való viszony kifejezési módja teszi őt varázslatossá. A mi intim, kis helyiségünkben kiállított művészi anyag nem ért el olyan sikert, amilyent megérdemelt volna. (Oppo, az olaszok egyik legkiválóbb műkritikusa szakállas művészetűnek mondja a magyar anyagot). Nem vontuk le a tanulságát a római egyházművészeti kiállításnak, amelynek, olyan átütő ereje volt. Már az anyag összeállításánál olyan hibák történtek, mely előre megpecsételte ennek a kiállításnak a sorsát, Aba-Novák Vilmost és Karlovszkyt, Vaszaryt és Bosznayt egymás mellett nem lehet idegen közönség előtt szerepeltetni. Kölcsönösen zavarják egymást. Szőnyi István szívhez szóló líráját feltétlenül semlegesíti a közelében levő Kukán-féle igen becsületes naturalizmus, mint ahogy Pólya Tibor egészséges humora, Bernáth Aurél gyengéd elmélyülést kívánó festményeinek nem használ. Pedig milyen nagyszerű egyenként ez az egymás mellé nem való anyag- Karlovszky analízise, Pátzay plasztikai érzéke, Aba-Novák expressivitása, Istókovics fantáziája, Rudnai lélekbe markoló szomorú pesszimizmusa, Egry atmoszférában feloldott fénnyé szőtt anyaga, elfogultság nélkül megállapíthatjuk, döbbenetesen szép még itt is, ahol nagy nevek röpködnek a levegőben. Ez a kiállítás az intő példa, az Ecole de Paris elvesztette varázsát. Nincs sikere annak a nemzeti csoportnak, ahol erre még nem jöttek rá. Ilyen az eset a cseh, belga, holland pavillonban. Az Egyesült Államok, Dánia és az ízléses osztrák művészek nem sokat mondanak. Az angol kiállítók túlzott tradíció-tisztelete többé-kevésbé a „The Studio“ stílus bemutatója. A német termek egyhangúan unalmasak, képeik nehézkesek. Kolbe, a szobrászuk azonban közeledik a világsikerhez. Durva plakátszerűség, revolveres fiúk, puskás nők, Lenin és társai arcképe, a lehető legrosszabb múltszázadbeli naturalizmussal, régi, elcsépelt, vörös propaganda, botrányos rendezés, a mai orosz kultúra tükre az TI. R. S. S. pavilionja. A Biennále látogatói közül a komolyak és jóizlésűek ezen a művészeten keresztül, a szovjetről más irányban is következtetéseketvonhatnak le. . . w■imi NEMZETI ÚJSÁG Kedd, 1934 október 2. vm 1 ' 1 ■■■■ ' .1 i ■■■ )%m fa smvesek ! Tiszta gyapjú női ruhaszövet divatszinekben . . . 3.30 Divatos „Caro“, tiszta gyapjú női ruha és aljszövet 3.90 „Chevre“ női átmeneti és télikabát szövetújdonság 12.— Kamgarn férfiöltöny-szövet 140—150 cm. széles . .11.Hazai és külföldi finom szövetkülönlegességek, rendkívül alacsony árakon, divatot, gazdag választékban. KOVáCSOVICS Pirlanho jv., pelóit Sándor-utca előtt Spur Istvánná és Szegedi-Maszák Aladárné. Váci-utca, piaristák előtt Popovics Riza. Petőfi Sándor-utca, Haris-bazár előtt Papp Jánosné. Ferenciak-tere, templom előtt Tóth Mária. Szervitatér, hirdetőoszlopnál Hübner F.réné. Egyetem-tér, Hősi emléktaű előtt Schlauch Gézané. Erzschet-híd, pesti északi hídfőnél Seezler Józsefné. Múzeumkörut és Kecskeméti utca sarkán Bozóky Kálmánná. Deák Ferenc és Bécsi utca sarkán Stefanics Istvánná. Világos császár-ut és Alkotmány-u. sarkán Szalkay .Torny. Andrássy-út, Fene. Bist. Int. előtt Magasíts Erzsébet és Riedl Ágostonná. Andrássy-uti, Drexler-étterem előtt Vaszy Györgyné. Andrássy-ut 1. sz. előtt Kertész Rita és Wiener Aranka. Andrássy- és Aréna-út sarkán Neogrády Jánosné. Vilmos császár-út és Nagymező-utca sarkán Lengváry Zoltánná. Andrássy-út és Liszt Ferenc-tér sarkán Hegyváry Károlyné. Rákóczi-út, Hazai Takarék előtt Szabady Jánosné. Erzsébetkörút, Emke-kávéház előtt Erber Béláné. Stefánia-és Thörköly-út sarkán Fedorcsik Sándorné. Múzeum-körút és Főherceg Sándor-utca sarkán Dusák Aurélné. József-körút,Nemzeti Színház előtt Hegedűs Tiborné. József-körut és Baross-utca sarkán Győry Lajosné. József-körút, Valéria-kávéház előtt Binnhing Mihályné. Mária Terézia-tér. Központ előtt Sakalla Lászlóné. Kerepesi-út és Hungáriakörút sarkán Dunkel Szalámit. Feronc-körút és Mester-utca sarkán sipoki Balás Jolán. Feronckörút, Mária Terézia-laktanya előtt Tóth Eszter. Üllői-út, örökáradás-templom előtt Fiedler Sándorné. Üllői- és Orczy-út sarkán Spinraff Sándorné és HerczlJózsefné. Mester- és Gróf Haller-utca sarkán Csorváesy Miklósné. Szent László-téren Nagy Aladárné. Szent Gellért-téren, szálloda előtt Kiss Györgyné. Horthy Miklós-út 19. sz. előtt Leszek Gézáné. Horthy Miklós-körtér, szobor előtt Macsamek Gáborné. Nagyboldogposz.-n. és Hyraftyu. sarkán Csellkó Gáborné. Kelenföldi p. u. előtt Schmidt Márta mié. Szerbia a német szerződés miatt nem tud cseh iparcikkeket vásárolni Belgrád, október 1. A kisántáni gazdasági értekezlete hétfőn befejezte munkáját. A záróülésen, amelyen Jeszics külügyminiszter elnökölt, elfogadták az értekezlet bizottságai által kidolgozott határozati javaslatot. Megegyezés jött létre a vasutak együttműködése, a dunai hajózás racionalizálása valamint a román—jugoszláv léghajózás tárgyában. A legfontosabb kérdésben a kölcsönös kereskedelmi forgalom kibővítésében azonban nem tudtak megegyezésre jutni. Csehország ugyanis minél kevesebb agrárterméket akar átvenni, de minél több ipari terméket akar elhelyezni. Ez jugoszláv viszonylatban akar alá tartozm, Sályokat okozott, mert Jugoszlávia a németekkel kötött egyezség értelmében 150 millió márka értékű iparcikket kénytelen Németországban vásárolni. Ebben a tekintetben a "konkrét eredmény csak annyi volt, hogy Csehszlovákia kötelezte magát tízezer vagon búza átvételére. Ebből hatezret máris lekötöttek, négyezret későbbi időpontban fognak szállítani. A kladovoi Dunahíd ügyében Jugoszlávia és Románia megállapodott egymással. Magát a hidat franciák fogják építeni hitelbe, közös román—jugoszláv tulajdon lesz és nem fog a nemzetközi Duna-bizottság hatásköre alá tartozni. B arthou külpolitikája ellentétbe került a francia nagyvezérkar terveivel kellemetlenül érinti a lengyel-frnancia viszonyban beállott elhidegülés, tekintettel arra, hogy Lengyelország volt eddig Franciaország legerősebb katonai szövetségese Keleteurópában s Weygand tábornok vezérkari főnök igen nagy szerepet juttatott Lengyelországnak valamennyi stratégia tervében. A nagyvezérkar nem osztja Barthou külügyminiszternek azt az álláspontját, hogy az orosz szövetségesben Franciaország megfelelő kárpótlást kapott Lengyelország helyébe és nem hisz Szovjetoroszország tényleges katonai erejében. Beavatott körök értesülése szerint Pétain tábornagy, hadügyminiszter a legközelebbi minisztertanács ülésén nyílt támadásba megy át Barthou ellen. A nagy érdeklődéssel várt minisztertanács október 9-én lesz. A francia közvéleményt nagy izgalomban tartják a francia—lengyel barátság összeomlásáról szóló hírek. Most már londoni jelentések alapján is arról írnak a lapok, hogy Lengyelország közös határt akar Magyarországgal. Az Agence Radio lengyel forrásból származó londoni jelentést közöl, amely szerint Lengyelországban egyre nagyobb tért hódítanak a versaillesi békeszerződés határmegállapító szakaszainak megváltoztatására irányuló törekvések, olyan értelemben, hogy Lengyelország határait Csehszlovákia felé kiszélesítsék és hogy Lengyelországnak Magyarországgal közös határa legyen. Gömbös Gyula miniszterelnök küszöbön álló varsói útja és Papén volt német alkancellár budapesti látogatása is bőven foglalkoztatja a francia közvéleményt. Az Excelsior ezzel kapcsolatban megállapítja, hogy Franciaország megelégedéssel veszi tudomásul a magyar miniszterelnök varsói utazását, mert hiszen Lengyelország barátja és szövetségese, sőt Magyarországgal szemben is szimpátiával viseltetik. Huú ábránd azonban azt remélni — folytatja a lap —, hogy Lengyelország diplomáciai akcióját a keleteurópai statusquo konszolidálására irányuló francia törekvéseknek megfelelően akarja végrehajtani. Franciaoszágnak figyelemmel kell kísérnie azt a rejtélyes játékot. Páris, október 1. Barthon külügyminiszter külpolitikája, a jelek szerint, súlyos félreértésekre vezetett, a francia kormány kebelén belül. A francia nagyvezérkart rendkívül amely Berlin, Varsó és Budapest között folyik, — fejezi be a lap cikkét. Jugoszlávia tintahal módjára teszi zavarossá az európai helyzetet Róma, október 1- Mussolini a Sundai Expressnek adott nyilatkozatában kijelentette, hogy az új olasz honvédelmi törvény értelmében Olaszország szükség esetén nyolcmilli embert tud mozgósítani. Ausztria függetlenségéről szólva Mussolini hangsúlyozta, hogy az érdekelt hatalmaknak egyhangúlag meg kell állapodniuk abban, hogy Ausztria nemzetközileg elismert függetlenségét a gyakorlatban is minden eshetőség ellen megvédik. Egyelőre azonban Ausztria leigázását célzó újabb közvetlen kísérletek ki vannak zárva. A Popolo di Roma vezércikkében Jugoszláv tintahal címén foglalkozik Jugoszláviának legutóbbi magatartásával A cikk megállapítja, hogy Jugoszlávia valahányszor európai együttműködésről van szó, tintahal módjára zavarossá akarja tenni az európai vizeket és ezzel lehetetlenné a helyzet tisztázását. Mindennek a hátterében az rejlik, hogy Jugoszlávia a nemzetközi helyzet megzavarásával leplezni akarja kétségbeejtő belpolitikai helyzetét. Ha Európában helyreáll a rend, Jugoszláviában rögtön felszínre kerülne az elnyomott, megfojtott és mártírrá sanyargatott másfaju nemzetiségeik borzasztó helyzete. A lap végül hangoztatja, hogy Olaszország még mia is elég erős és hatalmas ahhoz, hogy miként azt tizenkét esztendővel ezelőtt Nettunóban tette, felajánlja Olaszország barátságát abban az esetben, ha Jugoszlávia erre méltónak mutatkozik — természetesen nem szavakkal, hanem cselekedetekkel. RAVASZ LÁSZLÓ A NEMZETI SZOCIALIZMUS ELLEN Igen érdekes beszédet tartott Ravasz László a református ünnepi hét keretében a protestáns irodalmi társaság ülésén. Előadásában az állam és az egyház viszonyát kutatta. Az állam nem olyan világcolakító tényező, mint az egyház, az emberiség, a család, vagy a házasság, átmeneti intézmény, mely azért támadt, hogy a megromlott emberiségben a békét fenntartsa, az igazságot szolgáltassa s a közhatalmat gyakorolja. A páriskörnyéki békeszerződések, amelyek hihetetlen igazságtalansággal aláztak meg egyes nemzeteket, a nacionalizmusnak ma uralkodóvá vált formáját adják és azt magyarázzák is. A népeket a többi között a faj és vér is teszi. Az emberiség egysége viszont nem fajbiológiai meggondolásokban, hanem a rendeltetésében áll. Az emberiség erkölcsi és szellemi világprogram, isten képiség, ami annyit jelent, hogy az emberiség Istentől vett egy feladatot és neki felelős. A faj egységét tették az egész emberi élet törzsdöntő forrásává és meghatározásává egyes államokban. Voltaképpen materiális miszticizmus az, ami a nemzeti szocializmus fajelméletében rejlik. A nemzeti szocializmus Führer-fogalma széttöri az egyház fogalmát, merőben megváltoztatja az államról alkotott teológiai felfogásunkat és megürisíti az emberiség fogalmát. E nézet szerint ugyanis az egész emberiség csak sötét háttér, melyből kiemelkedik az uralkodó alapszükség ezekben a zűrzavaros időkben hangoztatni az isteni kijelentés nagyságát. A nemzet az emberiségért, van, mint ahogy a nemzetért van az állam. Az emberiség gondolata egyetemes világvéd, amit a kijelentés így ad tudtunkra: Teremtsünk embert a magunk képére és hasonlatosságára, akiben a teremtés betetőződik és célhoz ér. Az emberiségért van a kultsúra és ha nincs a teremtett mindenségben semmi, ami feljebbvaló érték volna, mint a humánum. Ezért nagy kár, hogy az emberiség eltávolodik a humánum életet adó fogalmától és formájától és egyéb értékekkel akarja magát kárpótolni. Mégsem szabad a humánumot mindenekfelé tenni, mint ahogy a liberalizmus tette, mert ellentéte a divinum, a krisztusi megváltómunka középpontja. Az egyház önmagában szupernacionális és a Führer mögött ott sugárzik egyetlen nagyságként a Krisztus. Budapest, október 1. Legitimista nagygyűlés lesz október 7-én, vasárnap délelőtt féltizenegy órai kezdettel Székesfehérvárott a Szent Istvván-teremben. A nagygyűlésen felszólalnak: Shvoy Lajos megyéspüspök, Huszár Károly v. miniszterelnök, gr. Sigray Antal, Gratz Gusztáv, Farkas Tibor és gróf Zichy János országgyűlési képviselők. 1