Nemzeti Ujság, 1934. október (16. évfolyam, 222-246. szám)
1934-10-24 / 240. szám
Bwr’na, 1934 október 24. NEMZETI ÚJSÁG Sophokles és Picturus a Nemzeti Színházban A Nemzeti Színház kedden este klaszofkus előadása imáik sorában Sophokles Antigonéját és Plautus A bögre című vígjátékát újította fel, mind a kettő Csitky Gergely ma is szép és igazán klaszszikus értékű fordításában. A görög tragédia ás a harsogó kedvű római vígjáték egy műsoron való szerepeltetése szerencsés gondolat volt, mert így egy este kaphatott képet a közönség a hallhatatlan görög szellemről. Mert Sophokles magas konturnusa és Plautus bővérű kacagása egyaránt a görög szellem lelki gyermeke, azé a szellemé, amelynek az Antigoné kórusa ma is oly felemelő és sedrő páthosszal zengett dicséretet, Bacchust magasztalva. Az Antigoné előadása kitarxisott utakon járt. A consferagédia sötét hangulatát a színház megfelelő zenei és világítása effektusokkal húzza alá s a szereposztás T. Mátray Erzsi, a beteg Környey Paula helyett Szörényi Éva, Szabó Margit a három vezető női szerepben, Lehotay Árpád, Abonyi Géza és Mihályffy Béla, a három vezető férfiszerepben tiszta görög stílusú játékkal egész közel tudta hozni a közönséghez Sophokteeh Dicséretet érdemel meleg hangjaiért Tímár József is és mert a görög tragédiában a kórus is főszereplő, a két kórusvezető, Harasztos Gusztáv és Forgács Antal. A római vígjátékok legnevesebb képviselője, Plautus A bögre című bohózattal szólalt meg. Mint minden római műfaj, a római vígjáték is görög föld, görög ég, görög levegő és görög szellem szülöttje. Talán nem olyan szellemes, mint a görög vígjáték igazi képviselője, Aristophanes, az istenek mosdatlan szájú kedvence, de helyzetkomikumaival, amelyek közül nem egy, mai nyelven szólva a burleszk határán bukfencezik, ma is hat. Nagyon helyesen a színház is burleszkszerűen viszi a közönség elé a vígjátékot, amelynek amúgyis irodalomtörténeti jelentősége van. Ha igaz volt az a régi római mondás, hogy a legyőzött Görögország a maga szellemi fölényével volt hódítója a talpig vas- és fegyver- Rómának, akkor igaz az is, hogy a görög szellemet a sokkal hozzáférhetőbb latin nyelv segítségével Róma öntötte át az európai és a világirodalomba. Plautus nem egy vígjátékötlete vándor motívumként keringett a világban, így A bögre bögréje körül egész a tragédia hangjáig váltakozó fukarság színpadravitele Malierénél bukkan fel legdiadalmasabban, ahogy egy másik Plautus-vígjáték, a Miles gloriosus hencegő nagy halásai nyugati közvetítéssel a mi Háry Jánosunkban szólalnak meg ismét. Az előadás Barthos Gyulával, Szabó Margittal, Juhász Józseffel, Ungváry Lászlóval, Pethes Sándorral, Major Tamással, Vaszary Piroskával, Matány Antallal a Nemzeti Színház legjobb produkciói közé tartozik. A színház a két klasszikus repriz alkalmával nem volt tele. De ez ne csüggessze a Nemzeti Színház vezetőségét. A fel-feltörő őszinte tapsok, a ki-kirobbanó nevetések mutatták, hogy a klasszikus kor nagyjai ma is utat találnak a közönséghez. A Nemzeti Színház azért állami Intézmény, hogy áldozatokat tudjon hozni s jól tudja játszani Sophoklest és Plautust még akkor is, ha a közönség nagyobb részének olcsó haccacárék kellenek. Gáspár Jenő. Szerda 6.45: Torna. — Utána: Hanglemezek. — 9.45: Hírek. — 10: ,A magyar jobbágy német tükörben.“ (Felolvasás.) — 10.40: „A régi világ szállítóeszközei.“ (Felolvasás.) — 11.10: Nemzetközi vízjelzőszolgálat. — 12: Déli harangszó az Egyetemi templomból, időjárásjelentés. — 12.05: Kalmár Rezső—Balázs László szalon kvintettje. — Közben körülbelül 12.30: Hírek. — 13.20: Pontos időjelzés, időjárás- és vízállásjelentés. — 13.30: Baráth Éva zongorázik, Rudas hire fagotozik, zongorán kiséri Solti György. — 14.40: Hírek, élelmiszerárak, piaci árak, árfolyamhírek. — 16: A rádió dék félórája: „Jedlik Ányos“. — 16.45: Pontos időjelzés,időjárásjelentés, hírek. — 17: Horváth Rezső és cigányzenekara. — 17.50: Olasz nyelvoktatás. (Gallerani Bonaventura.) — 18.20: Darium hanglemezek. — 18.50: „Az üldözőit költő felesége“ (Bacsányiné). Berda Mária előadása. Felolvassa Hollán Lili. — 19.25: A m. kir. Opemház előadásának ismertetése. — 19.30: A m. kir. Operaház előadásának közvetítése. „Faust“. Dalmű 5 felvonásban. Szövegét Goethe után írták Berbier és Carré. Forditotta Ormay F. Zenéjeit szerezte Gounod. Vezényli Fleischer Antal. Rendezte Szemere Árpád. — Az I. felvonás után körülbelül 20.30: Hírek, lóversenyeredmények. — A IV. felvonás után körülbelül 22 25: Időjárásjelentés. — Az előadás után körülbelül 22.50: Közvetítés a RoyalSzálló étterméből. Az Erősen Takács jazz-zene flax műsora. A MAGYAR MESEJÁTÉK BAROKKOS STÍLUSÁBAN KERÜL SZÍNRE A TÉKOZLÓ HÓ A NEMZETI SZÍNHÁZBAN Ujházy György magyar misztériumjátékának címszereplője Kiss Ferenc A Nemzeti Színház Horváth Árpád rendezésében nagy lelkesedéssel készül legközelebbi újdonságának bemutatójára, amely Ujházy György magyar misztérium játéka lesz: A tékozló fiú. A tékozló fiú a krisztusi példabeszédek feldolgozása Lukács evangéliumának alapján. A szeretet gondolata lebeg a misztériumjáték felett, amelyet Ujházy György, ez a nagytehetségű író a magyar mesejátékok barokkos stílusában vitt színpadra. Ujházy György néhány motívumot egy régi hasonló témájú misztériumjátékból vett át, amelyről ő maga néhány érdekes részletet mondott el: — Hans Salat a XVI. századbeli költő misztériumjátékának néhány drámai motívumát dolgoztam bele ebbe a magyar barokk levegőjében élő magyar misztériumjátékba. A szövegezés azonban természetesen teljesen más, Hans Salaté az a gyönyörű motívum, amely a két testvér találkozását az idegenben a Kain és Ábel-történet szellemében vetíti színpadra. Ezután Ujházy György, aki maga is minden próbán jelen van, elmondta, hogy egy Szűz Mária-motívum vonul végiig a misztérumjátékon, ez foglalja keretbe és egységbe ezt a játékot, amely bucsujárással kezdődik. Az első képben a lorettoi litánia megrendítő hangjai csendülnek fel és mint intő példázat pereg be ezután ebben a keretben A tékozló Hu misztérium játéka. A Nemzeti Színház Ujházy György elképzelésének megfelelően a magyar barokk hangulatát és karakterét erősen hangsúlyozza majd előadásában. A mesejáték barokkos kosztümjei és díszletei, Horváth Árpád rendezése és a színészek egyöntetűen kialakult érdekes játékstílusa adja meg ennek a misztériumdrámának a magyaros jellegét. A tékozló fiú címszerepét Kiss Ferenc próbálja, akinek játéka sok grandiózus alakítás után is meglepetés lesz — olyan megrázóan mély és kiforrt máris játéka. Főszerepet kaptak még Ujházy György misztérium játékában Mátray Erzsi, Somogyi Erzsi, Kürti József, Táray Ferenc és Kürthy György. A Nemzeti Színház november 2-án este mutatja be A tékozló fiút, amely első drámai színházunk őszi évadjának nagy eseménye lesz. Ada, réssel, hogy mivel lemaradtak az első előadásról, ismételjük meg a hangversenyt. Az utolsó napokban háromszoros felárt kínáltak egy-egy jegyért, de mi így sem, tudtunk adni egyetlenegyet sem. Ezeket mondja a hangversenyrendező iroda és a tisztán művészi szempontokat szem előtt tartó törekvését igazolja az az eredmény, hogy a 35 ezer pengőbe kerülő estre éppen csak hogy rá nem fizetett. — Hogyan csinálták meg ráfizetés nélkül a hangversenyt? A Toscanini-est 25 ezer pengőjébe került a Városi Színháznak A sokáig üresen álló Városi Színháznak végre hétfőn este zsúfolásig megtelt a nézőtere. Nem is csoda, hiszen a Toscanini-hangversenyre készültek falai között, amelyre felfigyelt egész Európa. Érdekes dolgokat tudtunk meg a hangverseny létrejöttének kulisszatitkaiból. Bécsben kétszer adták elő a fényes műsort. Először a főpróbán, amely a bécsi szokások szerint szombat délután három órakor vett, majd vasárnap délelőtt féltizenkettőkor az ünnepi koncerten. Horribilis árakat kértek az egyes helyekért. A legdrágább hely 50, míg a legolcsóbb hely 8 schilling volt, de ezért az összegért végig kellett állni a koncertet. Nálunk Pesten 50 százalékkal olcsóbban hozta ki a hangversenyt a rendező cég, de még így is magasak voltak az árak ahhoz, hogy a középosztály megválthassa a maga jegyét. Ez nem azt jelenti, hogy a Városi Színház hatalmas terme üresen maradt erre az estére. Sőt a 2200 hellyel rendelkező hatalmas nézőtér minden egyes ülőhelye már egy héttel előbb elkelt. A budapesti helyárak 25 és 3 pengő között mozogtak. A rendező cég üzleti titka, hogy ilyen árak mellett egyszeri előadásban, hogyan tudta Budapesten is megrendezni a koncertet. Beszéltünk az est egyik rendezőjével, aki a következő felvilágosításokat adta: — Sikerült Bécsnél jóval olcsóbban megrendezni a hangversenyt, pedig hatalmas szereplő tömegeket kellett megmozgatni. A bécsi filharmonikusok zenekara 80, a Székesfővárosi Énekkar vegyeskara pedig 160 tagból áll. De a hangverseny legnagyobb tehertételei mégis a világhírű karmester, Toscanini volt. A Székesfővárosi Énekkar minden ellenérték nélkül szerepelt. Sőt, a bécsi kirándulásért még ők fizettek fejenkint két pengőt. Főkép az ő áldozatkész szereplésük tette lehetővé ennek a művészi produkciónak az összehozását. Másik segítségünk az volt, hogy ugyanaz a betanult művészgarnitúra szerepelt, ugyanavval a műsorral három előadáson. Rendezhettünk volna egy második hangversenyt is, közönség akadt volna rá, de terminus nem állt a rendelkezésünkre. Az utolsó héten többen fordultak hozzánk azzal a képátkozottan mosolyog, amikor kijelenti: — Előre tudtuk azt jól, hogy a hangversenyen keresni nem nagyon fogunk. Presztízskérdést csináltunk belőle és fáradozásainkat siker koronázta. Egy betanulással, háromszor adhattuk elő Beethoven kilencedik szimfóniáját és Kodály Psalmusát. Hogy a megoszló terhek mellett, a ránk eső, még mindég igen magas költségeket miként tudtuk vállalni, — az üzleti titok. “!— — Szita Oszkár vezényli a rádió pénteki hangversenyét. Érdekes művészi élménynek ígérkezik a rádió péntek este nyolcórai hangversenye, amelyet sallai Szita Oszkár, az évekig Milánóban élt kiváló fiatal magyar zeneszerző és karnagy vezényel. A műsoron Haydn: Üstdob szimfóniája, Dohndnyi: Horalia Hungarica szimfóniájának I. és V. szakasza, a Nürnbergi mesterdalnokok nyitánya, továbbá Liszt ritkán hallott, nagyszabású Faust szimfóniájának második része, a Margaréta kerül előadásra. A hangverseny befejezéseképpen Szita Oszkár Sibelius „Finlandia“ című hatalmas szimfonikus költeményét vezényli. — Az Országos Liszt Ferenc Társaság új tiszteletbeli tagjai. Az Országos Liszt Ferenc Társaság kedden tartotta évi rendes közgyűlését gróf Zichy Jánosné elnöklete mellett. A főtitkári jelentést Gerster Jolán, a pénztárit dr. Gervay Mihály terjesztette elő. Dr. Kondela Géza igazgató beszámolt az 1936. évi országos Liszt-ünnepélyek előkészületeiről. A közgyűlés örömmel vette tudomásul, hogy a közoktatásügyi kormány nemzeti ügynek tekinti a Lisztkultusz kimélyítését a köztudatban és az 1936. esztendőt hivatalosan is Liszt-évnek fogja deklarálni. Dr. Eyssen Tibor titkár a Liszt Társaság vidéki szervezkedéséről tett jelentést. A választások során nagy lelkesedéssel tiszteletbeli tagoknak választották herceg Festetich Györgyöt és dr. Kornis Gyulát. Igazgatósági tag lett dr. Isoóz Kálmán. A választmányt kiegészítették a következő új tagokkal: Gesslerné Tessényi Margit, Némethy Károly, székesfővárosi tanácsnok, Chorin Ferenc, Harmat Artur és Karvaly Viktor 13 Böbeling Hermann, a Burgtheaters igazgatóját valóban felkérte a Nemzeti Színház, hogy rendezzen egy előadást, sőt már meg is állapodtak abban Voinovich kormánybiztossal, hogy a Julius Cézár felújítását Böbeling direktor rendezi. Egyelőre azonban a terv csak terv marad, mert egyrészt a Nemzeti Színház programja olyan túlzsúfolt, hogy a Julius Cézár új betanulására aligha akad idő, másrészt, mert Böbeling igazgatót nagyon is lefoglalja a Burgtheater irányítása. A Pesti Színház bezárása körül egyre nagyobb hullámokat ver a botrány. A társulat kedden délután ülést tartott, amelyen a színészeken kívül megjelent Taubinger László földbirtokos, aki eddig finanszírozta a színházat, továbbá a háziúr ügyvédje és a Színészszövetség képviselője. A társulati ülésen felolvasták Gömöry László igazgató levelét, amelyben bejelenti, hogy visszalép a bérlettől. Ezután hosszas vita fejlődött ki, hogy milyen módon lehetne biztosítani a színház további működését. A társulat szeretett volna megegyezni a háziúrral, aki eddig a már december 1-ig esedékes 3500 pengő házbérből 2500 pengőt kézhez kapott és a hátralékos 1000 pengőt is felajánlódnak neki, hogy kifizetik. A háziúr azonban nem fogadta el a késedelmes bértörlesztést és szigorúan ragaszkodott ahhoz, hogy Gömöry László igazgató szerződésszegést követett el. A háziúr ellen most a színházi vállalkozásba fektetett 9500 pengő erejéig Taubinger László pert indít, mert szerinte a háziúr tette lehetetlenné a színház működését. A Színészszövetség a háziúr magatartása következtében arra az álláspontra helyezkedett, hogy a színház ellen bojkottot rendel el és ily módon akadályozza meg azt, hogy a Révai utcai házban a becsukott Pesti Színház helyén más színház folytasson működést. — Jussupov herceghez hasonlóan, most Csegodiev Jakab herceg is rágalmazás címén erkölcsi kártérítési keresetet indított a londoni törvényszéken az amerikai Metró-gyár ellen. A most Rigában ügyvédkedő herceg a hírhedt Rasputin-c. film miatt perel. Ebben a filmben al gyár Rasputin gyilkosát mint Csegodielxt herceget szerepelteti. A herceg azt állítja, hogy ő soha életében nem találkozott Rasputinnal, tehát a filmet rágalmazó jellegűnek tartja. Hasonló perben a Jussupotv hercegi pár már 50.000 font kártérítést kapott az amerikai filmgyártól. — Út az életbe! címmel megrendítő filmet készített nemrég egy orosz filmgyár, amely azoknak a gyermekeknek a tragikus életét festi le, akik az orosz országutakon ezerszámra csavarognak. Ezt a filmet Parisban és Londonban nagy sikerrel játszották, de Moszkvában és a többi orosz városban nem kerülhetett színre, mert az orosz cenzúra betiltotta előadását. Ok: a film a cenzúrabizottság szerint az oroszországi állapotokat ,,túlzott" nyomorúsággal adja vissza. A pozsonyi magyar színtársulat Érsekújváron nagy sikerrel mutatta be a Tisztelt ház című vígjátékot. A magyar színtársulat előadásán Biller Irén szerepét Erdélyi Edit, egy fiatal pesti színésznő játszotta el nagy sikerrel. Erdélyi Editet az idén szerződtette Földes igazgató Pozsonyba, ahol azonban nemsokáig marad, mert hamarosan fellép az egyik pesti operett színházban, ahová korábbi szerződése köti. Zene, tánc, ének A Király,színház szombaton este felújítja a békeidők legnagyobb sikerű revüoperettjét, a Newyork szépe-t. Ez a pompás zenéjű, rengeteg tánccal és látványossággal díszített revüoperett az újkor szellemének megfelelően, teljesen modern felfogásban kerül színpadra. Bródy István rendezésében, Haffay Erzsi, Lánczy Margit, Julik Ica, Szőnyi Lenke, Latabár Kálmán, Dolly Ferenc, Solthy György, Komlós Vilmos, Kompóthy Gyula és Selmeczy Mihály játsszák a főszerepeket. Negyven gört táncol és énekel a Newyork szépében. A szombat esti repriz egész biztosan a színházi szezon szenzációja lesz. Iparművészeti kiállítás Nyíregyházán. Vasárnap nyitotta meg József Ferenc főherceg Nyíregyházán az Országos Magyar Iparművészeti Társulatnak a Szabolcs megyei Bessenyey Körrel együttesen megrendezett kiállítását. A főherceget Mikócz Ödön főispán és Szablya János, a Magyar Iparművészeti Társulat igazgatója fogadta. A megnyitáson számos fővárosi és szabolcs vármegyei előkelőség jelent meg. j '»"iNTEHE?! prentier a $?!&*** M,TM aA Jtgp'«*1.. . wiki B iJEZfdlik SZÍNPADON rigai KSraBiat 1 1