Nemzeti Ujság, 1934. október (16. évfolyam, 222-246. szám)

1934-10-24 / 240. szám

Bwr’na, 1934 október 24. NEMZETI ÚJSÁG Sophokles és Picturus a Nemzeti Színházban A Nemzeti Színház kedden este klasz­­of­kus előadása imáik sorában Sophokles Antigonéját és Plautus A bögre című vígjátékát újította fel, mind a kettő Csitky Gergely ma is szép és igazán klasz­­sz­ikus értékű fordításában. A görög tra­gédia ás a harsogó kedvű római vígjá­ték egy műsoron való szerepeltetése sze­rencsés gondolat volt, mert így egy este kaphatott képet­ a közönség a hallhatat­lan görög szellemről. Mert Sophokles magas konturnusa és Plautus bővérű kacagása egyaránt a görög szellem lelki gyermeke, azé a szellemé, amelynek az Antigoné kórusa ma is oly felemelő és sedrő páthosszal zengett dicséretet, Bacchust magasztalva. Az Antigoné elő­­ad­ása kitarxisott utakon járt. A consfera­­gédia sötét hangulatát a színház megfe­lelő zenei és világítása effektusokkal húzza alá s a szereposztás T. Mátray Erzsi, a beteg Környey Paula helyett Szörényi Éva, Szabó Margit a­ három vezető női szerepben, Lehotay Árpád, Abonyi Géza és Mihályffy Béla, a há­rom vezető férfiszerepben tiszta görög stílusú játékkal egész közel tudta hozni a közönséghez Sophokteeh Dicséretet ér­demel meleg hangjaiért Tímár József is és mert a görög tragédiában a kórus is főszereplő, a két kórusvezető, Harasztos Gusztáv és Forgács Antal. A római vígjátékok legnevesebb kép­viselője, Plautus A bögre című bohózat­tal szólalt meg. Mint minden római mű­faj, a római vígjáték is görög föld, gö­rög ég, görög levegő és görög szellem szülöttje. Talán nem olyan szellemes, mint a görög vígjáték igazi képviselője, Aristophanes, az istenek mosdatlan szájú kedvence, de helyzetkomikumaival, ame­lyek közül nem egy, mai nyelven szólva a burleszk határán bukfencezik, ma is hat. Nagyon helyesen a színház is bur­­leszkszerűen viszi a közönség elé a víg­játékot, amelynek amúgyis irodalomtör­téneti jelentősége van. Ha igaz volt az a régi római mondás, hogy a legyőzött Görögország a maga szellemi fölényével volt hódítója a talpig vas- és fegyver- Rómának, akkor igaz az is, hogy a görög szellemet a sokkal hozzáférhetőbb latin nyelv segítségével Róma öntötte át az európai és a világirodalomba. Plautus nem egy vígjátékötlete vándor motívum­ként keringett a világban, így A bögre bögréje körül egész a tragédia hang­jáig váltakozó fukarság színpadravitele Malierénél bukkan fel legdiadalmasab­ban, ahogy egy másik Plaut­us-vígjáték, a Miles gloriosus hencegő nagy halásai nyugati közvetítéssel a mi­ Háry Jáno­­sunk­ban szólalnak meg ismét. Az elő­adás Barthos Gyulával, Szabó Margittal, Juhász Józseffel, Ungváry Lászlóval, Pe­­thes Sándorral, Major Tamással, Vaszary Piroskával, Matány Antallal a Nemzeti Színház legjobb produkciói közé tar­tozik. A színház a két klasszikus repriz al­kalmával nem volt tele. De ez ne csüg­­gessze a Nemzeti Színház vezetőségét. A fel-feltörő őszinte tapsok, a ki-kirobbanó nevetések mutatták, hogy a klasszikus kor nagyjai ma is utat találnak a közön­séghez. A Nemzeti Színház azért állami Intézmény, hogy áldozatokat tudjon hozni s jól tudja játszani Sophoklest és Plautust még akkor is, ha a közönség nagyobb részének olcsó haccacárék kel­lenek. Gáspár Jenő. Szerda 6.45: Torna. — Utána: Hanglemezek. — 9.45: Hírek. — 10: ,A magyar jobbágy német tü­körben.“ (Felolvasás.) — 10.40: „A régi világ szállítóeszközei.“ (Felolvasás.) — 11.10: Nem­zetközi vízjelzőszolgálat. — 12: Déli harangszó az Egyetemi templomból, időjárásjelentés. — 12.05: Kalmár Rezső—Balázs László szalon kvintettje. — Közben körülbelül 12.30: Hírek. — 13.20: Pontos időjelzés, időjárás- és víz­állásjelentés. — 13.30: Barát­h Éva zongorázik, Rudas hire fagotozik, zongorán kiséri Solti György. — 14.40: Hírek, élelmiszerárak, piaci árak, árfolyam­hírek. — 16: A rádió dék fél­órája: „Jedlik Ányos“. — 16.45: Pontos idő­jelzés,­­időjárásjelentés, hírek. — 17: Horváth Rezső és cigányzenekara. — 17.50: Olasz nyelv­oktatás. (Gallerani Bonaventura.) — 18.20: Dar­ium hanglemezek. — 18.50: „Az üldözőit költő felesége“ (Bacsányiné). Berda Mária elő­adása. Felolvassa Hollán Lili. — 19.25: A m. kir. Opemház előadásána­k ismertetése. — 19.30: A m. kir. Operaház előadásának közvetítése. „Faust“. Dalmű 5 felvonásban. Szövegét Goethe után írták Berbier és Carré. Forditotta Ormay F. Zenéjeit szerezte Gounod. Vezényli Fleischer Antal. Rendezte Szem­ere Árpád. — Az I. fel­vonás után körülbelül 20.30: Hírek, lóverseny­­eredmények. — A IV. felvonás után körül­belül 22 25: Időjárásjelentés. — Az előadás után körü­lbelül 22.50: Közvetítés a Royal­Szálló étterméből. Az Erősen Takács jazz-zene flax műsora. A MAGYAR MESEJÁTÉK BAROKKOS STÍLUSÁBAN KERÜL SZÍNRE A TÉKOZLÓ HÓ A NEMZETI SZÍNHÁZBAN Ujházy György magyar misztériumjátékán­ak címszereplője Kiss Ferenc A Nemzeti Színház Horváth Árpád rendezésében nagy lelkesedéssel készül legközelebbi újdonságának bemutató­jára, amely Ujházy György magyar misztérium játéka lesz: A tékozló fiú. A tékozló fiú a krisztusi példabeszé­dek feldolgozása Lukács evangéliumá­nak alapján. A szeretet gondolata lebeg a misztériumjáték felett, amelyet Ujházy György, ez a nagytehetségű író a ma­gyar mesejátékok barokkos stílusában vitt színpadra. Ujházy György néhány motívumot egy régi hasonló témájú misztériumjá­­tékból vett át, amelyről ő maga néhány érdekes részletet mondott el: — Hans Salat a XVI. századbeli költő misztériumjátékának néhány drámai motívumát dolgoztam bele ebbe a ma­gyar barokk levegőjében élő magyar mi­sztériumjátékba. A szövegezés azon­ban természetesen teljesen más, Hans Salaté az a gyönyörű motívum, amely a két testvér találkozását az idegenben a Kain és Ábel-tör­té­ne­t szellemében vetíti színpadra. Ezután Ujházy György, aki maga is minden próbán jelen van, elmondta, hogy egy Szűz Mária-motívum­ vonul végiig a m­isztérumjátékon, ez foglalja keretbe és egységbe ezt a játékot, amely bucsu­­járással kezdődik. Az első képben a lo­­rettoi litánia megrendítő hangjai csen­dülnek fel és mint intő példázat pereg b­e ezután ebben a keretben A tékozló Hu misztérium játéka. A Nemzeti Színház Ujházy György elképzelésének megfelelően a magyar barokk hangulatát és karakterét erősen hangsúlyozza majd előadásában. A mese­játék barokkos kosztümjei és díszletei, Horváth Árpád rendezése és a színészek egyöntetűen kialakult érdekes játékstí­lusa adja meg ennek a misztériumdrá­mának a magyaros jellegét. A tékozló fiú címszerepét Kiss Ferenc próbálja, akinek játéka sok grandiózus alakítás után is meglepetés lesz — olyan megrázó­an mély és kiforrt máris játéka. Főszerepet kaptak még Ujházy György mi­sz­térium játékában Mátray Erzsi, So­mogyi Erzsi, Kürti József, Táray Fe­renc és Kürthy György. A Nemzeti Színház november 2-án este mutatja be A tékozló fiút, amely első drámai színház­unk őszi évadjának nagy eseménye lesz. A­da, réssel, hogy mivel lemaradtak az első elő­adásról, ismételjük meg a hangversenyt. Az utolsó napokban háromszoros felárt kínáltak egy-egy jegyért, de mi így sem, tudtunk adni egyetlenegyet sem. Ezeket mondja a hangversenyrendező iroda és a tisztán művészi szempontokat szem előtt tartó törekvését igazolja az az eredmény, hogy a 35 ezer pengőbe kerülő estre éppen csak hogy rá nem fizetett. — Hogyan csinálták meg ráfizetés nélkül a hangversenyt? A Toscanini-est 25 ezer pengő­jébe kerü­lt a Városi Színháznak A sokáig üresen álló Városi Színháznak végre hétfőn este zsúfolásig megtelt a néző­tere. Nem is csoda, hiszen a Toscanini-hang­­versenyre készültek falai között, amelyre fel­figyelt egész Európa. Érdekes dolgokat tudtunk meg a hangver­seny létrejöttének kulisszatitkaiból. Bécs­ben kétszer adták elő a fényes műsort. Elő­ször a főpróbán, amely a bécsi szokások sze­rint szombat délután három órakor vett, majd vasárnap délelőtt féltizenkettőkor az ünnepi koncerten. Horribilis árakat kértek az egyes helyekért. A legdrágább hely 50, míg a legolcsóbb hely 8 schilling volt, de ezért az összegért végig kellett állni a koncer­tet. Nálunk Pesten 50 százalékkal olcsóbban hozta ki a hangversenyt a rendező cég, de még így is magasak voltak az árak ahhoz, hogy a középosztály megválthassa a maga jegyét. Ez nem azt jelenti, hogy a Városi Színház hatalmas terme üresen maradt erre az estére. Sőt a 2200 hellyel rendelkező hatal­mas nézőtér minden egyes ülőhelye már egy héttel előbb elkelt. A budapesti helyárak 25 és 3 pengő között mozogtak. A rendező cég üzleti titka, hogy ilyen árak mellett egyszeri előadásban, hogyan tudta Budapesten is meg­rendezni a koncertet. Beszéltünk az est egyik rendezőjével, aki a következő felvilágosításokat adta: — Sikerült Bécsnél jóval olcsóbban meg­rendezni a hangversenyt, pedig hatalmas sze­replő tömegeket kellett megmozgatni. A bécsi filharmonikusok zenekara 80, a Székesfővá­rosi Énekkar vegyeskara pedig 160 tagból áll. De a hangverseny legnagyobb tehertételei mégis a világhírű karmester, Toscanini volt.­­ A Székesfővárosi Énekkar minden ellen­­érték nélkül szerepelt. Sőt, a bécsi kirándu­lásért még ők fizettek fejenkint két pengőt. Főkép az ő áldozatkész szereplésük tette le­hetővé ennek a művészi produkciónak az összehozását. Másik segítségünk az volt, hogy ugyanaz a betanult művészgarnitúra szerepelt, ugyanavval a műsorral három elő­adáson. Rendezhettünk volna egy második hangver­senyt is, közönség akadt volna rá, de termi­nus nem állt a rendelkezésünkre. Az utolsó héten többen fordultak hozzánk azzal a ké­pátkozottan mosolyog, amikor kijelenti: — Előre tudtuk azt jól, hogy a hangverse­nyen keresni nem nagyon fogunk. Presztízs­kérdést csináltunk belőle és fáradozásainkat siker koronázta. Egy betanulással, háromszor adhattuk elő Beethoven kilencedik szimfóniá­ját és Kodály Psalmusát. Hogy a megoszló ter­hek mellett, a ránk eső, még mindég igen ma­gas költségeket miként tudtuk vállalni, — az üzleti titok. “!— — Szita Oszkár vezényli a rádió pénteki hangversenyét. Érdekes művészi élménynek ígérkezik a rádió péntek este nyolcórai hang­versenye, amelyet sall­ai Szita Oszkár, az é­vekig Milánóban élt kiváló fiatal magyar zeneszerző és karnagy vezényel. A műsoron Haydn: Üstdob szimfóniája, Dohndnyi: Ho­­ralia Hungarica szimfóniájának I. és V. sza­kasza, a Nürnbergi mesterdalnokok nyitánya, továbbá Liszt ritkán hallott, nagyszabású Faust szimfóniájának második része, a Mar­garéta kerül előadásra. A hangverseny befe­jezéseképpen Szita Oszkár Sibelius „Finlandia“ című hatalmas szimfonikus költeményét ve­zényli. — Az Országos Liszt Ferenc Társaság új tiszteletbeli tagjai. Az Országos Liszt Ferenc Társaság kedden tartotta évi rendes közgyű­lését gróf Zichy Jánosné elnöklete mellett. A főtitkári jelentést Gerster Jolán, a pénztárit dr. Gervay Mihály terjesztette elő. Dr. Kondela Géza igazgató beszámolt az 1936. évi országos­ Liszt-ünnepélyek előkészületeiről. A közgyűlés örömmel vette tudomásul, hogy a közoktatás­­ügyi kormány nemzeti ügynek tekinti a Liszt­kultusz kimélyítését a köztudatban és az 1936. esztendőt hivatalosan is Liszt-évnek fogja deklarálni. Dr. Eyssen Tibor titkár a Liszt Társaság vidéki szervezkedéséről tett jelentést. A választások során nagy lelkesedéssel tiszte­letbeli tagoknak választották herceg Festetich Györgyöt és dr. Kornis Gyulát. Igazgatósági tag lett dr. Isoóz Kálmán. A választmányt ki­egészítették a következő új tagokkal: Gess­­lerné Tessényi Margit, Némethy Károly, szé­kesfővárosi tanácsnok, Chorin Ferenc, Harmat­ Artur és Karvaly Viktor­ 13 ­ Böbeling Hermann­, a Burg­theaters igazgatóját valóban felkérte a Nemzeti Színház, hogy rendezzen egy előadást, sőt már meg is állapodtak abban Voino­­vich kormánybiztossal, hogy a Julius Cézár felújítását Böbeling direktor ren­dezi. Egyelőre azonban a terv csak terv marad, mert egyrészt a Nemzeti Színház programja olyan túlzsúfolt, hogy a Ju­lius Cézár új betanulására aligha akad idő, másrészt, mert Böbeling igazgatót nagyon is lefoglalja a Burgtheater irá­nyítása.­­ A Pesti Színház bezárása körül egyre nagyobb hullámokat ver a bot­rány. A társulat kedden délután ülést tartott, amelyen a színészeken kívül meg­jelent Taubinger László földbirtokos, aki eddig finanszírozta a színházat, továbbá a háziúr ügyvédje és a Színészszövetség képviselője. A társulati ülésen felolvas­ták Gömöry László igazgató levelét, a­melyben bejelenti, hogy visszalép a bér­lettől. Ezután hosszas vita fejlődött ki, hogy milyen módon lehetne biztosítani a színház további működését. A társulat szeretett volna megegyezni a háziúrral, aki eddig a m­ár december 1-ig esedékes 3500 pengő házbérből 2500 pengőt kézhez kapott és a hátralékos 1000 pengőt is fel­ajánlódnak neki, hogy kifizetik. A háziúr azonban nem fogadta el a késedelmes bértörlesztést és szigorúan ragaszkodott ahhoz, hogy Gömöry László igazgató szerződésszegést követett el. A háziúr ellen most a színházi vállalkozásba fek­tetett 9500 pengő erejéig Taubinger László pert indít, mert szerinte a háziúr tette lehetetlenné a színház működését. A Színészszövetség a háziúr magatartása következtében arra az álláspontra he­lyezkedett, hogy a színház ellen bojkot­tot rendel el és ily módon akadályozza meg azt, hogy a Révai­ utcai házban a becsukott Pesti Színház helyén más szín­ház folytasson működést. — Ju­ssupov herceghez hasonlóan, most Csegodiev Jakab herceg is rágalmazás címén erkölcsi kártérítési keresetet indí­tott a londoni törvényszéken az ameri­kai Metró-gyár ellen. A most Rigában ügyvédkedő herceg a hírhedt Rasputin-c. film miatt perel. Ebben a filmben al gyár Rasputin gyilkosát mint Csegodielxt herceget szerepelteti. A herceg azt állítja, hogy ő soha életében nem találkozott Rasputinnal, tehát a filmet rágalmazó jellegűnek tartja. Hasonló perben a Jus­­supotv hercegi pár már 50.000 font kár­térítést kapott az amerikai filmgyártól. — Út az életbe! címmel megrendítő filmet készített nemrég egy orosz film­gyár, amely azoknak a gyermekeknek a tragikus életét festi le, akik az orosz országutakon ezerszámra csavarognak. Ezt a filmet Parisban és Londonban nagy sikerrel játszották, de Moszkvában és a többi orosz városban nem kerülhetett szín­re, mert az orosz cenzúra betiltotta elő­adását. Ok: a film a cenzúrabizottság szerint az oroszországi állapotokat ,,túl­zott" nyomorúsággal adja vissza. A pozsonyi magyar színtársulat Érsekújváron nagy sikerrel mutatta be a Tisztelt ház című vígjátékot. A ma­gyar színtársulat előadásán Biller Irén szerepét Erdélyi Edit, egy fiatal pesti színésznő játszotta el nagy sikerrel. Er­délyi Editet az idén szerződtette Földes igazgató Pozsonyba, ahol azonban nem­­sokáig marad, mert hamarosan fellép az egyik pesti operett színházban, ahová korábbi szerződése köti. Zene, tánc, ének A Király,színház szombaton este felújítja a békeidők legnagyobb sikerű revüoperettjét, a Newyork szépe-t. Ez a pompás zenéjű, renge­teg tánccal és látványossággal díszített revü­­operett az újkor szellemének megfelelően, tel­jesen modern felfogásban kerül színpadra. Bródy István rendezésében, Haffay Erzsi, Lánczy Margit, Julik Ica, Szőnyi Lenke, Lata­­bár Kálmán, Dolly Ferenc, Solthy György, Komlós Vilmos, Kompóthy Gyula és Selmeczy Mihály játsszák a főszerepeket. Negyven gört táncol és énekel a Newyork szépé­ben. A szom­­bat esti repriz egész biztosan a színházi sze­zon szenzációja lesz. ­ Iparművészeti kiállítás Nyíregyházán. Vasárnap nyitotta meg József Ferenc főher­ceg Nyíregyházán az Országos Magyar Ipar­művészeti Társulatnak a Szabolcs megyei Bes­­senyey Körrel együttesen megrendezett kiál­lítását. A főherceget Mikócz Ödön főispán és Szablya János, a Magyar Iparművészeti Tár­sulat igazgatója fogadta. A megnyitáson szá­mos fővárosi és szab­olcs vármeg­yei előkelőség jelen­t meg. j '»"iNTEHE?! prentier a $?!&*** M,TM aA Jtgp'«*1.­. . wiki B i­JEZfdlik­ SZÍNPADON rigai KSraBiat 1 1

Next