Nemzeti Ujság, 1934. október (16. évfolyam, 222-246. szám)

1934-10-06 / 226. szám

A font értékcsökkenése miatt válságba került az Angliába irányuló baromfikivitel A magyar vágott baromfinak évek óta legnagyobb piaca Anglia lett A múlt esztendőbe®, amikor az egész baromfi­­kivitel közel 191 ezer métermázsa volt 22,5 millió pengő értékben, ebből egyedül Anglia 82 ezer métermázsánál többet vá­sárolt 93 millió pengőért. Különösen a magyar pulyka aratott nagy sikert az angol piacon, ahol tavaly is 19 ezer mé­termázsát sikerült elhelyezni. Ezenkívül 27.440 métermázsa leölt csirkét és 5680 mé­termázsa gyöngytyúkot vásárolt tőlünk Anglia. Az export háromnegyed része az év második felében, fő­képen az utolsó év­negyedben bonyolódott le, amikor a kará­csonyi ünnepekre vásárolják az angolok a pulykát és a baromfit így például a 49 ezer métermázsa pulykából az év első felében 7 ezer métermázsánál is keveseb­bet vettek az angolok és az egész angliai baromfiexport a múlt év első felében nem érte el a 21 ezer métermázsát. Az idén most volna az ideje annak, hogy az Angliába irányuló baromfiex­­port föllendülése meginduljon. Az első félévben már visszaesést mutat az export, mert mindössze alig 15 ezer métermázsa baromfit vásárolt tőlünk hat hónap alatt Anglia. Időközben azonban az angol font olyan lényeges árfolyamcsökkenést szen­A Külkereskedelmi Hivatal tíz tisztviselőt vesz át a Nemzeti Banktól. A Magyar Nemzeti Bank és a Külkereskedelmi Hivatal között még áprilisban megkezdődött tárgyalás a ha­t­skör megosztásáról teljes egyetértésben ért végért. Megegyezés jött létre, hogy a Nemzeti Bankból bizonyos ügyek intézése a Külkeres­kedelmi Hivatalba kerül át. Ezzel az áteső portosítással a Külkereskedelmi Hivatalban működő kompenzációs irodát bővítik ki Ez a kompenzációs iroda több mint egy évvel ezelőtt alakult, egyes nyersanyagok beszerzé­sének biztosítása végett. A hatáskör átcsopor­tosítása azért történik, hogy a kompenzációs iroda keretében az összes ipari nyersanyagbe­szerzés kereskedelempolitikai feladatát egysé­gesen lássák el. Miután a Nemzeti Bankból egyes hivatalok a Külkereskedelmi Hivatalba kerülnek át, arra számítottak, hogy sok tiszt­viselő megy át a Nemzeti Bankból a Külke­reskedelmi Hivatalba. Értesülésünk szerint a kompenzációs iroda kibővítésével összesen csak tíz Nemzeti Banktisztviselőt helyeznek át. A kompenzációs iroda hatáskörébe tartozik majd a kivitelnél engedélyezhető felár nagyságának megállapítása is. Gondoskodás történik azon­ban arról, hogy a kompenzációs iroda műkö­dése a Nemzeti Bank által megszabott deviza­politikai elvek mellett folyjon s ezért a jegy­bank egyik főtisztviselőjét delegálja a kom­penzációs iroda mellé. Wineckler István, a Külkereskedelmi Hivatal kormánybiztosa a létrejött megegyezésről pénteken referált Gömbös Gyula miniszterelnöknek. A hatáskör megosztásának kérdése a minisztertanács elé is kerül s csak azután következik be a külke­reskedelmi szervezetnek ez a fontos reformja. Akció a szállodák tatarozásának megkönnyí­tésére. Köztudomású, hogy számos vidéki vá­rosban a szállodák állapota kívánni valót hagy hátra, s nem üti meg azt az európai színvonalat, ami szépen fejlődő idegenforgal­munk szempontjából ma már feltétlen kívá­natos volna. Az is bizonyos, hogy több buda­pesti szállodatulajdonos ugyancsak szívesen m­odern­i­z­ál­tat­ná és tataroztatná szállodáját, ha ezt a szándékát a kormány a fennálló adó és hitelkedvezmények kiterjesztésével lehető­vé tenné. Éber Antal elnök kezdeményezésére a kereskedelmi és iparkamara értesülésünk szerint ebben a kérdésben felterjesztéssel for­dult a kereskedelemügyi és pénzügyminiszter­hez és e felterjesztésben kifejtette, hogy a szállodáknál az átalakítási célra felveendő kölcsönöknek négy év alatt leendő visszafize­tése oly nagy terhet jelentene, amelynek meg­felelni nem volnának képesek. A kamara ezért azt kéri, hogy a szállodák átalakítására külön egy millió pengős hitelkeretet engedé­lyezzenek, amelyre az OTI tartalékalapjai nyújtanának fedezetet. A törlesztés időtarta­mát a kamara 10—15 évben kívánná megálla­pítani, a kamatszolgáltatást pedig az állam vállalná és biztosítaná az OTI-val szemben, s így a kölcsönt a szállodák kamatmentesen élveznék. Hír szerint ez elgondolással rokon­szenvez a kereskedelemügyi miniszter is. Szurday Róbertet és Halla Aurélt ünnepelte a Hitelezői Védegylet közgyűlése. A Magyar Hitelezői Védegylet pénteken tartotta 51. évi rendes közgyűlését szurdai Szurday Róbert elnöklete alatt az egyesület tagjainak rend­kívüli érdeklődése mellett. A közgyűlésen egyéb gazdasági eredkképviseletek vezetői is­ megjelentek. A közgyűlés az elnök indítvá­nyára hódoló távirattal üdvözölte Magyar­­ország kormányzóját kormányzásának 15-ik évfordulója alkalmából. A közgyűlésen meg­jelent dr. Halla Aurél miniszteri tanácsos, az OHB miniszteri biztosa is és úgy őt, mint Szurday Róbert elnököt a közgyűlés közön­sége lelkes ünneplésben részesítette abból az alkalomból, hogy az osztrák államfő részükre vedett, hogy ez a­ devizahelyzet nagyon súlyos helyzetbe hozta a baromfiexportő­röket. Tavaly ilyenkor 18.50 pengő körül állott az angol font, melynek árfolyama most 16.80 pengőre esett. Ez a kilenc szá­zaléknál nagyobb árfolyamkülönbözet rendkívül megnehezíti a baromfikivitelt Angliába, miután a font értékcsökkenése ellenére az árak Angolországban nem emelkedtek. Németország részéről ugyan mutatko­zik hajlandóság a vásárlás fokozására, azonban az angol export éppen a deviza­­helyzet szempontjából fontos, miután az elszámolás nem történik klíringen keresz­tül, hanem Anglia devizával fizet. Az is károsan befolyásolja az exportlehetősé­geket, hogy az angol font éppen most ingadozik és árfolyama az utolsó héten Zürichben 10 centimes-al csökkent. A Magyar Nemzeti Bank éppen a deviza­beszolgáltatás fontosságánál fogva igyek­szik az angliai baromfiexportot a valu­ták után fizetett felárak emelésével elő­segíteni, az árfolyamingadozás azonban annyira bizonytalanná teszi a kalkulá­ciót, hogy az exportőrök nem mernek na­gyobb vállalkozásba fogni. Ez a magya­rázata annak, hogy Budapesten igen nagy a kínálat és a baromfi ára állandóan csökken, az osztrák köztársaság nagy díszjelvényét adományozta osztrák-magyar vonatkozású buzgó és eredményes hitel­védelmi tevékeny­ségük elismeréseként. Az igazgatóság jelen­tése behatóan ismerteti a fizetésképtelenségi helyzet alakulását és a jelentés statisztikai anyagából érdekes ügyforgalmi adatként emeljük ki azt, hogy az előző évi 32.055.000 pengőt kitevő összpasszivájával szemben a jelentés tárgyát képező legutóbbi év össz­­passzivái mindössze 4.833.646 pengőre csök­kentek. Az egyezségi ügyek átlagos kvótája 40 százalék körül­­mozgott és az egyezségek teljesítését illetőleg a -teremtés kedvező ada­tokat közöl, melyek az insolvenciális helyzet további javulására engednek következtetést. Az elnökség t­j tagjaivá Faiehs Leó, Fái Géza Pető Félix, az igazgatóság új tagjaivá pedig Schwarz Jenő és Mandel Gusztáv választottak meg. Eredménytelen volt a kisantant belgrádi gazdasági konferenciája. Kolozsvárról jelen­tik, hogy az erdélyi lapok a kisantant bel­grádi gazdasági konferenciájának teljes ku­darcáról írnak. Tény az, hogy a három szö­vetséges állam semmiféle viszonylatban nem­csak egyáltalában nem tud gazdaságilag in­tenzívebb kapcsolatot kiépíteni, de annak sem tudta elejét venni, hogy az érdekellentétek ki ne éleződjenek. Szinte ellenséges animozi­­tás fejlődött ki a szövetséges államok között gazdasági kérdésekben. A belgrádi tanácsko­zások lefolyása azt a benyomást jeszi, mintha már maguk a kezdeményezők is belátták volna a gondolat megvalósításának lehetet­lenségét és nem fektetnek súlyt a további próbálkozásokra. Mindennek következtében a kisantant gazdasági egysége szétesőben van, állapítják meg az erdélyi lapok. Az állami olcsó ruházati akció. Az állami olcsó ruházati akció, amely iránt az idén sok­kal nagyobb az érdeklődés, mint a múlt év­ben volt, közeledik a teljes lebonyolítás felé. Október végéig a gyárak az összes akciókel­­mék gyártásával elkészülnek. A pamutvászon­előjegyzések már elérték azt a mennyiséget, amelynek előállítására a gyárak vállalkozhat­tak. Ezekben tehát a pamutszövők további rendeléseket fel nem vesznek. A detailisták ezekben a cikkekben már csak a nagykereske­dőkhöz fordulhatnak. A többi alkotó-kelmefé­­lékben, ruhaposztóban, bekecs szövetben, nad­rágszövetben (strux) valószínűleg az eddigi tartós meleg idő miatt lassabban futottak be a rendelések. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara figyelmezteti az üzleti köröket, hogy ezekben a cikkekben idejekorán adják fel rendeléseiket, nehogy a leszállítás körül torlódás álljon be Vámteher és áruforgalom. Dr. Krausz Ist­ván „Vámteher és áruforgalom" cílen most megjelen­t munkája a vámhatásokkal foglal­kozik. Azzal a területtel tehát, amellyel a napi életben is sokan foglalkoznak, de amely­ről a nézetek tulajdonképpen még tisztázat­lanok. A munka a vámalk­almazásnak a bevi­telre gyakorolt hatását keresi és erre vonat­kozóan konkrét adatok alapján új eredmé­nyekre jut. Tisztázza a vám teherrel kapcsola­tos téves nézeteket és vám teherszámí­tásai, amelyeket a fogyasztás a bevitel szempontjá­ból végez, érdekes adatokat tárnak fel. Ma­gyarország vámpolitikájának eredményeit is új szempontok szerint taglalja dr. Krausz István munkája és ezeket az eredményeket nemzetközi adatok sorába helyezi. Az árufor­galom elemeit vizsgálva jut el a gyakorlati vámpolitika szempontjából fontos következ­tetésekre. Részletesen taglalja Németország be­vitelének vámteheradatait is. Érdekes az a megállapítása, hogy vámvédelem alkalmazása­kor az agrárállamok az ipari államokkal szemben feltétlenül előnyben vannak. A vám­politika sokáig nélkülözte a vámhatároknak a gyakorlati élet jelenségeiből leszűrt ered­ményeit és ez a munka kezdő lépés ebben az irányban. rti i 11 ni ii ír i­i íiHiTiinniviiiniiri A kalászosok a tavalyinál gyengébb, a kapások jobb termést adtak A vetések állásáról és a mezőgazda­ság állapotáról szombaton adta ki a fö­l­dm­űve­lés­ügyi miniszter legújabb je­­lentését, amely a hét főterményre vonat­kozóan közöl pontosabb adatokat. A je­lentésből megállapítható, hogy a kapac­­növények várható terméshozama a vá­rakozás ellenére csökkent, pedig az idő­járás kedvező volt a késői kapacnövé­nyek fejlődésére és beé­résére. A búza cs­plését befejezték. Az eredmény m­eny­­nyiségileg gyenge, minőségre nézve azonban igen jó. Hektoliter gálya vár­megyei átlagban 78—82,5 kg. között vál­takozik. Országos átlagban kat, holdan­ként, 6.07 q, összesen 16,7.17.090 g búzater­més várható. Idei búzatermésünk 9.487,050 q val kevesebb. A rozs cséplését már mindenütt befejezték. A termés mennyiségre gyenge, minőségre nézve pedig gyenge közepes volt. Minő­ségi súlya 68—78 kg. Az őszi rozs vetését legtöbb helyen bevégezték , a korán vé­tett szép egyenletesen kelt. Országos át­lagban két, holdanként 4.61 g, összesen pedig 5.290.438 g rozstermés várható. Az idei várható rozstermés 4,274.254 g-val kevesebb. Az árpát elcsépelték. A termés minőségre jó, fiaeny­­nyiségre azonban gyenge. Minőségi sú­lya 62—72 kg. között váltakozik. Az új vetésű őszi árpa jó és egyenletesen kelt. Országos átlagban kát, holdanként 5.47 q, összesen 4,661.851 a árpatermés vár­ható. Idei árpatermésünk tehát 3.752.702 g-val kevesebb. A zab cséplése befejeződött. A termés úgy mi­nőségre, mint mennyiségre a közepesen alul maradt .Minőségi súlya 38—48 kg. között van. A mostani becslése szerint kát, holdanként országos átlagban 5.58 g, összesen 2.225.433 g zabtermés várható. Idei zabtermésünk 1,350.639 q-val keve­sebb. A tengeri korai fajtáinak törése, szár vágása és be­­takarítésa még folyik. A késői fajták törését xsiár helyenként szintén megkezd­ték. Egyes helyeken a csövek teltsége a várakozáson alul maradt. Bár a termés hozama az utolsó becsléssel szemben mint­egy 740.000 q-val kevesebb, ennek ellenére a termés még m­in­dig jónak mondható. A különbözet oka abban kereshető, hogy a nagyobb csövek nem volta­k olyan tel­tek, mint ahogy azt a törés előtt várni lehetett. Mostani becslés szerint kát. Pél­­dánkint országos átlagban 10.61 q, össze­sen 20350.783 q szemes tengeri várható. Idei tengeri term­ésünk tehát 2.857.594 q-val több. A burgonya szedése még folyik. A termés a legutóbbi becsléssel szemben mintegy 785.000 q-val kevesebb, ennek ellenére a termés még mindig jobb a közepesnél. A termés kiseb­­bedését a szárrothadás és a sok fonnyadt gumó okozza. A mostani becslés szerint kát holdani kint országos átlagba® 46.08 g, összesen pedig 23,12$119 $ burgonyatermés NEMZETI ÚJSÁG VÍZÁLLÁS A földmivelésügyi miltentárium vízrajzi vez­­sélya jelenti: ,, A Duna R­egensburznál árad, lejjebb apad, igém alacsony vízállása. Mai dunai vizállások: Passau 178, Struden 86, Stein mínusz 97, Réce mínusz 120, Pozsony 21, Komárom 152, Budapest 82, Paks mínusz 26, Baja 86, Mohács 72. A Dráva Barcsnál mínusz 26. A Tisza végig aad, igen alacsony vízállásai. Mai tiszai vízállások: Tiszab­ere mínusz 46, Vásárosnemény mínusz 162, Tokaj mínusz 90, Tiszafüred mínusz 77, Szolnok mínusz 114, Csongrád mínusz 188, Szeged mínusz 104. A Szamos Csengernél mínusz 37. A Körös Békésnél mínusz 82. Gyoménál mí­nusz 68. A Balaton Siófoknál 68. A Velencei, tó Agárdnál mínusz 5. várható. Idei burgonyatermésünk 4,871-574 g-val több. A cukorrépa szedését már megkezdették. A gumók szép nagyok és egészségesek. Kiadós eső a terméskilátásokat még emelheti. Cukor­répából ezidőszerint közepes termés vár­ható. A gazdasági felügyelők és gazdasági tudósítók becslése szerint kftt. holdankint országos átlagban 120.41 q, összesen 9.397.234 q cukorrépatermés várható. Az idei várható cukorrépatermésünk tehát 45352 q-val kevesebb. A kerti vetemények betakarítása túlnyomó részben megtört­­tént. A termés általában jó közepes volt. Az uborka termését 191.317, a zöldpaprika termését 91.036, a paradicsom termését 338.906, a vöröshagyma termését 535.330, a fejeskáposzta, mint főtermény termését 966.560, a fejeskáposzta, mint m­ellékter­­mény termését 489.197, a bab, mint főter­mény termését 49.626, a bab mint mellék­termény termését 591.702, a zöldborsó ter­mését 114.841, a magborsó termését 172.718, a mák, mint főtermény termését 66.341, a a mák, mint főtermény termését 66.341, a a lencse termését 60.301, a lenrost termé­sét 55.028, a lenmag termését 52.672, a dohány termését 201.058 méter mázsára be­csülik. Eszerint a vöröshagyma, a bab, a borsó, a mák, a lencse, a lenrost és a do­hány kisebb termést adott, mint az el­múlt esztendőben. 29 A mesterséges takar­mányok közül a lóhere negyedik, a lucerna ötödik kaszálása közepes termést adott. Az új vetések jól, egyenletesen keltek és szó** pen fejlődnek. Az egyéb mesterséges­­ta*­karmányok a legtöbb helyen jó közepes termést adtak. A rétek sarjútermése gyenge hozamot adott és csak a mélyebb fekvésekben volt jó és közepes termés. A legelők általában elegendő táplálékot adnak a kijáró jószágnak, az Alföld egyes vármegyéiben azonban részben ki­sültek. Lépésről-lépésre épül az új szövetkezeti hitelélet A Nemzeti Munkahét keretében pénte­ken délután tartotta kongresszusszerű évi közgyűlését a Magyarországi Szö­vetkezetek Szövetsége a gazdasági és a­­ politikai élet élénk érdeklődése mellett. A közgyűlést gróf Majláth József elnök nyitotta meg, utalván arra, hogy a szö­vetség közgyűlését három dátum össze­találkozása teszi a szokottnál ünnepibb jelentőségűvé. Most van 15 esztendeje an­nak, hogy Magyarország kormányzója bevonult Budapestre és hozzáfogott a nemzeti újjáépítéshez. Meleg szavakkal emlékezett m­eg a 15 éves jubileumát ün­neplő TÉSz-ről és bejelentette, hogy az idén van a Magyarországi Szövetkezeteik Szövetsége fennállásának harmincadik évfordulója. Az elnöki megnyitó beszéd után Marschall Ferenc földmű­vel­és­ügyi államtitkár üdvözölte a Magyar Szövet­kezeti társadalom reprezentálá­sait. „Kü­lönösen szükség van napjainkban hitet tenni — mondotta — a szövetkezeti gon­dolat mellett. A szövetkezeteknek, ame­lyek mindenkor az élethez idomultak, most új feladatokat kell megoldaniuk. A mezőgazdaság legnagyobb problémája az értékesítés és ezen a téren igen nagy feladat vár a szövetkezetekre. A másik feladat, amelynek megoldására a szövet­kezeti mozgalmat bele kell vonni, a birtokpolitika körébe vág és az értékesí­tés, valamint a birtokpolitika között funktiosot kell létesíteni. A szövetkezeti eszme gondolatának táborába gyűjtendő az egész magyar társadalom és ilyen irányban kell nevelni az új magyar köz­­szellemet.“ Ezután dr. Antal István miniszteri tanácsos, a miniszterelnökségi sajtóosz­tály vezetője mondott a TESz elnöksége nevében nagyhatású beszédet és kifej­tette, hogy a szövetkezet hivatása, cél­kitűzései és jelentősége teljesen átmen­­jen a köz tudatába és a társadalom egész lelkiségébe, ahhoz az kell, hogy a társadalom, illetve az azt megszervező TESz tegye meg kötelességét a szövet­kezetekkel szemben, viszont, a szövetke­zeteknek és mindent e­ég kel tenniük

Next