Nemzeti Ujság, 1934. november (16. évfolyam, 247-270. szám)
1934-11-18 / 260. szám
zunkban és várunkban“. Egyáltalában mindig egyéni ízlésre kell törekedni. A dáma otthon is a dáma legyen. Legsúlyosabb házimunkáinak közepette is. Ha váratlan, de kedves látogatója érkezik, nem muszáj bosszankodva félretennie a halaszthatatlan háziteendőit. Kifogástalan konyhazubbonyában vígan sütheti tovább a húst avagy fess, kockás vagy csikós talkar tókötényében nyugodtan teheti meg szobáin az utolsó simításokat, miközben vendégével társalog. Háziasszonyi és társaságbeli dáma minőségében szerepel, két oldalról mutatkozik be egyszerre. S ebben a kettős szerepében nemcsak hogy igen tiszteletreméltó egyén, de igen bájos és takaros teremtés benyomását kelti. Aminthogy a sportdressz és estélyi toalett között erős válaszfalat von a divat, az ügyes, modern asszony és házikisasszony is kihasználja a csinos háziruha és a szalontoalett között fennálló — gyakran nagyon hízelgő — ellentétet s a házimunka komoly „muszály“-át így édesítgeti meg egy kis ártatlan és jóleső divatkokketériával... fólavaévéseéa/ Treten. Melyik sanszot válasszuk? A felvevőnek több teljesítési lehetőség, több szín magasra játszása, esetleg impasszjáték, vagy lopásra való játék áll rendelkezésére. Milyen meggondolások szerint vezesse a játszmát! Voltaképpen egész könyvünk ennek a kérdésnek a megválaszolásával foglalkozik. Éppen erre való tekintettel e helyen csak néhány markáns esetet ragadunk ki a színjátékok területéről. Észak: Pikk: ÁK 8 3 Kör: 10 2 Káró: ÁK 8542 Treff: 6. Dél: Pikk: DB9 64 Kör: ÁDB 5 3 Káró: 7 Treff: A9. Felvétel 7 pikk, Nyugat káróval indul, felvevő kétszer aduzott, az ellenfeleknél nem maradt adu. Két sansza van a teljesítéshez: az egyik a kárószín 3—3 elosztása, a másik a körin passz. Először a kárót vizsgáljuk meg. Lejátsszuk a káró-t is, kézből egy kört dobnak, majd hazalopunk egy kárót. Ha ebbe az ütésbe mindkét ellenféltől kaptunk kárét, akkor az asztal 3 magas kárójára még 3 vesztő kör lapunkat eldobáljuk. Ha a káró nem vált volna magassá, akkor kénytelen-kelletlen a kör impasszra fanyalodunk Először az impasszmentes sánszot néztük meg. Észak: Pikk: KD7 Kör: B87 Káró: K82 Treff: D 9 5 4. Dél: Pikk: 53 2 Kör: ÁKD 9 6 Káró: Az 6 Treff: 8 3. Felvétel a 4 Kör. Nyugat egy Treffel indította, a licitet indító kijátszása a Treff K volt. Ebbe Kelettől a Treff 7-est kapta. Lejátszotta a Treff A-t, Kelet a 2-est dobta, kijátszotta a Treff B-ot. Felvevő ne üsse át a D-val! A Treff licit és Kelet nmrkíozása (magas alacsony dobás) biztossá teszi, hogy Keletnek már Treffje nincs. Felvevő kézben üti a Treffet aduval és kellő adózás után Pikket hív ki. Ha a Pikk A Nyugatnál van, ami a licit szerint valószínű is, a teljesítés egyszerű. Ha a Treff B hívást Észak fedi a D-Val, Edöt aduval üti és a felvétel bukik, mert a vesztő kávét nem lehet elhelyezni. Darvas Róbert Bridge-játék és ellenjáték című könyvéből. HÍREK A Budapesti Budai Torna Egylet csapatversenyét a Bridge Club csapata (Ferenci, Decsi) nyerte meg. A döntőben, melyet vasárnap este játszottak, nehéz küzdelem és nívós, szép játék folyt a győztes csapat és a Magyar Atlétikai Club I. csapata (Lettner, Ujj, Farkas) között. Jövő év február 1-én játsszák a világ minden táján egyidőben a World Bridge Olympic világversenyét, melyen 16, Amerikában előre elkészített leosztás alapján versenyeznek egymással minden országban a bridgejátékos párok. A verseny páros és ugyanazon rendszer alapján történik, mintaz 1934. évi. Díjat nyer minden ország Észak Dél és Kelet Nyugat párja, a serleg védője pedig az a pár lesz, amelyik világ viszonylatban a bajnokságot megnyeri. A FTC november 24 —25-én rendezi a Royal-szállóban az első magyar handicap csapatversenyt. Az előnyadás 5-ös beosztásban történik és maximuma 18 meccs pont fordulóként. Egy-egy forduló 24 leosztásból áll. A sportegyesületek csapatbajnokságát december 8. és 9-én rendezi a Duna Sport Club. Debrecen, mely jelenleg legfejlettebb bridgekulturájú városunk, októberben 16 kiosztásból álló előkészített lapu egyéni bridgeversenyt rendezett. A versenyen a legjobb eredményt érték el dr. Zemplini 71 és dr. Hegedűs 70 ponttal. A Nemzeti Újság kezdő bridge tanfolyamát keddi és pénteki napokon 5 órai kezdettel tartjuk a Keresztény Nemzeti Club (Semmel■weisutca 9) helyiségeiben. A haladó tanfolyam dember elején indul meg. .Tlentkezni 1t a szerkesztőségben. ....... Hetenkint háromszor kedélyes társaság találkozóik egy belvárosi cukrászda bridzs-termében. Este kilencig tart a játék s ez alatt az idő alatt idegen ember nem ülhet le a bridzsasztalok mellé. A társaság, amely alapszabályok nélkül „működik“, arról nevezetes, hogy minden egyes tagjával valami érdekes eset történt. Ez a felvétel alapja. Havonkint egyszer új partikat alakítanak, de mielőtt valaki tagja lehetne egyik partinak, el kell mesélnie érdekes esetét. Azután négytagú bírálóbizottság dönti el, váljon az illető felvehető-e vagy sem.• Középiskolai tanárnő. Lány. Szerencséje van a kártyában, de egyébként üldözi a peeh. A hideg idő beálltával barátnője tanácsára elment egy ismert bundakereskedésbe. Előzőleg a kirakatban már kiválasztott magának egy bundát s mivel a 125 pengős árat is megfelelőnek találta, bekérte a kirakatból. — Azt a perzsa utánzatot - mutatott az egyik kirakati bandára —, azt a 125 pengőst . . . Ki is ment a segéddel, nehogy véletlenül elcserélődjék a banda. A segéd beemelte a bandát a kirakatból, de amikor kezével megérintette a szőrmét, valósággal megdermedt. Ledobta a bandát a pultra és berohant a főnökéhez. Hebegett, dadogott, még a veríték is kiverte. — Főnök úr — súgta dadogva — baj történt. Tévedésből egy 1600 pengős bandára irtam ki a 125 pengős árat. Azt hittem, hogy utánzat... A főnök csendet intett és mosolygó arccal lépett a vásárló tanárnő elé. — Tessék, nagyságos asszonyom. Elsőrangú áru... — De csak 110 pengőt adok érte. — Sajnálom, asszonyom. Nálunk szabott árak vannak. A bunda ára 125 pengő. A tanárnő alkudott egy darabig, már 120 pengőt is ígért érte, de a főnök „érthetetlenül“ merev maradt. Az asszony bosszúsan eltávozott és megában szidta barátnőjét, aki azzal küldte oda, hogy becsületes üzlet, de alkudhat. Néhány nap múlva meglepetés érte. Levelet kapott a cégtől a következő szöveggel: „Nagyságos Asszonyom! Üzletünk minden üzletszerzőjének 17 százalékot fizet. Felkérjük Nagyságos Asszonyt, hogy az 1600 pengős üzlet után járó 160 pengőt bármikor szíveskedjék felvenni pénztárunknál." A tanárnő, sehogyan sem tudta megérteni, hogy milyen üzletről lehet szó, boldogan rohant el a 160 pengőért. Csak akkor tudta meg a valóságot, mikor „az előzékeny" üzletben megmagyarázták neki az esetet. Pech! ! * Középkorú magántisztviselő, akinek a bridzsen kivül egyetlen szenvedélye a furcsaságok gyűjtése. Bézálás közben lemérte, hogy hány lépés a távolság a Lánchíd és az Erzsébet-híd között. Egy délután azzal szórakozott, hogy megszámolta, egy kiló lencsében hány szám van. Erős dohányos, de mert nem szeret bíbelődni az öngyújtóval, tucatszámra vásárolja a gyufát. Egyszer szivarozás közben megszámolta, hogy hány szál gyufa van egy skatulyában. Azóta számol. Ha gyufát vásárolt, szigorúan ellenőrizte, meg vannak töltve a skatulyák. Tudta, hogy egy skatulyában 52 szál gyufának kell lenni. Halomszámra vásárolta a gyufát, minden áron meg akarta „csípni“ a gyufagyárt. Erőlködése hasztalan volt, minden skatulyában pontosan 52 szál gyufát talált. Türelemjátékát később feladta, most azonban újból felfrissítette, amelynek eredményeképpen felvették a bridzstársaságba. Nemrégiben újabb rendelet jelent meg, amelynek értelmében a gyárak 51 szál gyufát kötelesek egy-egy skatulyába csomagolni. A gyufaszámlások megismétlődtek sokáig eredménytelenül. Egy délután, amikor már alig látszott ki a gyufakatulyahegyekből, diadalmasan felordított: — Végy-e! íme 55 szálat találtam egy skatulyában. • Bohém jóbarátok ülnek az egyik zöldelő bridzsasztalnál. Művészemberek. Eddig a kártyaszenvedély rabjai voltak, de elhatározták, hogy szakítanak a szerencsejátékkal s áttérnek a szórakoztató bridzsre. Előbb azonban elhatározták, hogy megviccelik régi vészgikicüket, aki arról híres, hogy a legkomplikáltabb játékot is percek alatt megtanulja és mindent „jobban“ tud. Leültek játszani, mire megjelent a vészgibicök, mintha új játékot tanultak volna, ötletszerűen hajigálták a lapokat. Egyikük folyton nyerte a kétpengőst, amit elnyert, titokban mindig visszadugta az asztal alatt barátjának, közben ilyen „bemondások“ hangzottak el: — Bemondom a Sanghait a ribizlivel. — Kontra Sanghao, van egy huszas cilinderem. . . A gibíc egy darabig figyelte a játékot s mert látta, hogy az egyik állandóan nyert, nekibátorodott: — Ugyan kérem, milyen játék ez! — Ez a csi- ni-til-lang. Kínában játsszák, most fog népszerűsödni. — Azzal tovább játszottak. A gibic most a nyerőhöz fordult. — Szabad tenni egy tízest az ön kezére! — Tessék — válaszolt félvállról a nyerő. A vesztes indított: — Bemondom a négyszeres bulit. — Kontra parti, van egy ribizlim, negyvenes Sanghajjal. — Rokonira parti. A gibic „beúszott”, a tétje elveszett. A parti hirtelen végetért és az, aki eddig állandóan vesztett, besöpörte a pénzt. — Sajnálom, — fordult bűnbánó arccal a gibichez a másik — ezúttal nem sikerült. A gibic haragra nyúlt. — Érdekes, hogy amíg nem gibiceltem, ön állandóan nyert. Viszont ebben az utolsó partiban nem jól játszott. Miért vitte el az ászt az alsóval. Miért nem játszott a buli ellen! A barátok meglepetten néztek egymásra, aztán komoly arccal megkérdezték a gibicet: — Hát maga érti ezt a játékot! — Hogyne érteném, hiszen már egy félórája figyelem. Ott veszítettük el a játékot, hogy a ribizlit rosszul játszotta ki. Ezt már ők se állták, olyat nevettek, a könnyük is kicsordult a szemükből. Végül is így búcsúztak el a reájuk meredő gibictől: — Szóval maga érti! . . . Mert mi nem. Mind a két játékost felvették a „klubba“. (K. K.) nak nevezte és ebben a formában is előfordul a nép között, mint laprikás fa. Ennek a keresztes virágú növénynek mindössze két faja és egy alfaja van, mind a három csak Ázsia nyugati részein és Európában honos. Az egyik a Lunaria annua, vagy Lunaria biennis, amely a leggyakoribb a kertekben, ahol mér századokkal ezelőtt, mint a szabad természet növényét meghonosították. Magtáskája széles, elepszis alakú és mind a két vége kerekített. Tulajdonképpen kétnyári növény. Lilás-vöröses virága illattalan. Félárnyékos kertben könnyen el is vadul, ami abban nyilvánul meg, hogy magtáskái összezsugorodnak. Ennek alfaja, vagy testvérfaja az Alduna mellékén vadon növő, répa alakúan vastagodó gyökerű Lunaria pachyrhiza, amelyet neves botanikusunk, Borbás Vince fedezett fel és irt le. Másik faja a Dél- Európa bércein honos, de már kerteinkben is diszlő Lunaria rediviva, vagy ahogyan Jean-Baptiste Lamarck francia természettudós, a „Dictionaire de botanique“ írója elnevezte, Lunaria odorata, amelynek magtáskája széles, de hegyes. Ezért nevezte el Diószegi hegyes lapitznak. Atlasz virág néven is ismerik. Többnyári növény, a virágja kellemesen illatos. Magja olyan izű, mint a lepidiumé, azaz a pórmustáré. Régen orvosságnak is használták a fekély ellen. A lunaria igénytelen növény. Magját késő ősszel, vagy kora tavasszal vetik állandó helyére, de lehet palántaágyakba is vetni, ahonnan a megerősödött palántákat májusban kiültetik. Rendszerint június végén, júliusban virágzik. A növényt legtöbbször a meztelen csiga szokta megtámadni és elrágja a szárakat és a leveleket. A telet jól bírja az ősszel elvetett növény, amely tápdús földben, meleg napos fekvésben egy méter magasra is megnő. A magtök két külső leple, ha beérik a mag, magától is leesik, de nem szokás addig a szabadban hagyni, amíg valamennyi toklepel lehullik, hanem amint az alsó magtokok beérnek, a szárat levágják és felfüggesztve megszárítják. Ilyenkor már a többi magtoklepel is gyenge nyomásra lehull és megmarad a középső rész, a magtok ezüstös szinti, hártyaszerű rekeszfala. Minél több ilyen rekeszfal marad meg a száron, tehát minél lombosabb a lunaria, annál hatásosabb, annál díszesebb a lakás téli élettelen, de természetes virágjai és lombjai között. Natter-Nád Miksa: FELVÉTELI DV: EGY ÉRDEKES ESET !» #» <»»»4» 4» 4» 4» 4» 4» «» ♦»♦»«» «» 4» ♦» «»4» «»«»4» ♦»«»«» *»«»«»+»♦»♦♦ A BŰVÖS EREJŰ HOLDVIOLA A BABONA SZERINT A ROSSZAKARAT VIRÁGA Bájos, élénk lila virágú nyári növény, amelyről most szó esik, de nem a virágjáért nevelik, hanem a terméséért, különös formájú és szinti, csaknem átlátszó magtokjaiért, amelyek tél idején csokorba kötve már nagyanyáink levendula illatú szobáiban is az almáriumot díszítették, vagy a sifon tetején széles talpú, színes, csiszolt üvegpohárban, mint láthatatlan szálakra felfüggesztett ezüst tallérok csillogtak, amikor hosszú téli estéken a koppantó meggyújtotta a fagygyúgyertya sárga lángját. Judás tallérjának, Judás ezüstjének is nevezik a különös növényt, mert a száron maradó magtáska része olyan, mint az ezüst pénz. Régi monda szerint, amikor Judás, az iskarioti, Urunk elárulásáért megkapván a 30 ezüst pénzt, óriási bűnének tudatára ébredt, földre dobta az ezüstöt. Az egyik ezüst pénz messze elgurult és ott, ahová gurult, különös növény nőtt a nyomában. Nőtt, nőtt a növény, először szivalaku leveleket hajtott, majd virágzott s a virágok helyén péznformáju lapocskák fejlődtek, amelyek később megfakultak és három részre váltak. A két külsőt magával vitte a szél, a belső, amelyről két könnycsepp esett le, ott maradt zizegve a vékony száron. Olyan, mint az ezüst, de ha hozzányúlsz, összemorzsollódik, elpusztul, mint mindenki, aki az igazságot elveszíti. Az érdekes növény különösen a falusi virágos kertek kedvenc virága, télen pedig a szalmavirágfélékkel együtt a tiszta szobák csokra. Európaszerte nevelik a virágoskertcékben. A francia virágnyelvben a rosszakarat virága. Tudományos neve lunária és a latin luna-ból (hold) származik, mert magtáskájának középső része ezüstös fényű, mint derült éjjel a teli hold. Ismertebb népies neve még: holdvirág, holdruta, holdfű, vagy holdviola. Szép, élénk pirosas-lila virága a nyári violához hasonló, de kisebb ennél. Régóta ismert növény, amelynek már az ókorban is bűvös erőt tulajdonítottak és úgy tudták, hogy a magtáska ezüstszínű rekeszfala éjjel világít és a varázslatok nélkülözhetetlen kelléke. Valamennyi régi botanikusunk ismerte. Melius Juhász Péter „az babác babonás fue“ névvel emlegette. Lippai János a „Posoni kert“-ben Viola lunaris néven irta le. ..Ezüst levél. Ez ugy felnő, mint az bokor kék virágocskái, némellyeknek fején, azokon széles kerekded hajacskák nőnek, abban az mag, aki megérik, mikor az héjjá olly nagy, mint egy fél tallér és megnyílik, úgy férniük, mint az ezüst.“ Az alchimistákat is behatóan foglalkoztatta az ezüst levél. Csapó József meg is írta 1775-ben megjelent ,,Uj füves és virágos magyar kert“ című könyvében: „az alchymicusok ollyan gondolatba estek, mintha ez a plantatika amaz a bölcsektől régen keresett, bölcsesség körének megtalálására alkalmas volna, de minthogy az illyen munkára a teremtett dolgoknak véghetetlen esmérete kívántatik, ez pedig a világban fel nem találtatik, ezért a kívánatos követske elrejtve marad. Mást kell hát keresni, amely mindörökké eltart.“ Veszelszky Antal, akinek huszonhárom évvel később jelent meg érdekes művészeti könyve, szintén utalt arra, hogy „a növény ezüst formálása fárasztotta az alchimistákat, de még eddig tett próbákból csakugyan semmi sem sült el.“ A már ismert nevek mellé Diószegi új nevet talált ki a növény részére és „lápitz“ fi SZÉPSÉGNEK MI fi fiaHISZ Igen, a szépségnek árt a bajusz. A nő életének két kritikus korszakában van leginkább kitéve e nőiességét veszélyeztető szépséghibának. Először akkor, midőn gyermekből nővé serdül, másodszor pedig, mikor az öregség küszöbét átlépi. Szerencsére az utóbbi eset a gyakoribb. Az öreg nénik már nem igen szoktak törődni azzal, hogy állukon egypár ősz hajszál lengedez s nem bántja hiúságukat az se, ha ajkuk a bajuszhoz nagyon is hasonló szőrdisztől árnyékolt. Egészen más a helyzet a fiatal lányoknál, kiknél pont akkor tolakodnak elő ezek a kellemetlen hajszálak, midős hiúságuk a legnagyobb s legkényesebbek külsejükre. E nőiességüket veszélyeztető támadás nem csoda, hogy megzavarja őket s nem válogatnak az eszközökben, midőn védekezni próbálnak ellene. Először púderrel próbálják eltüntetni a nagyon is látható hajszálakat s majd midőn látják, hogy ez lehetetlen, depilátorral, kitépdeséssel vélnek segíteni a bajon. Az eredmény persze kétségbeejtő, mert a bajusz még szebben, dusabban díszült, mint valaha. A bajusszal, Hölgyeim, nagyon csínján, hogy úgy mondjuk szőrmentén kell bánni. Egy kis barnás pehely az ajkon, különösen barna hölgyeknél, nem feltűnő, sőt nem is árt a szépségnek. Vámnak, akik azt mondják, hogy direkt érdekes pikáns vonást kölcsönöz az arcnak. Ezért ne is bántsuk, mert ő se árt nekünk. Annál is inkább, mert ha»kezelni" kezdjük, megerősödik és feltűnőbb lesz. Sok esetben az ajakszőrzet, bár peszelyszerűi, mégis feltűnő a színénél fogva. Még ez esetben sem szabad irtóhadjáratot indítanunk ellene. Célszerűbb szintelenítő eljárással eltüntetni. Ha naponként 3 százalékos hydrogén hyperoxyddal ecseteljük a barna vagy fekete hajszálakat, azok rövidesen színtelenekké, tehát alig láthatókká válnak. Megtörténhetik, hogy az ecsetelő folyadék gyulladásba hozza bőrünket. Ez esetben bőrvazelinnel, vagy Baron-kemevesel csillapíthatjuk a bőr izgalmát. Vastag és színes hajszáinkkal szemben már valóban nem áll más segítség rendelkezésünkre, mint a kiirtás. Az ajak és áll szőrzetének eltávolításánál azonban soha se használjunk depillatort s főképpen óvakodjunk a hajszálak kitépésétől. E műveletekkel nemcsak az arcbőrt tesszük tönkre, hanem a hajszálak erősebb növekedését is előmozdítjuk. Ez idő szerint az egyetlen eredményes és ártalmatlan eljárás a diathemás epiláció. Ha az elektromos tűt gyakorlott kéz vezeti a hajszál tövébe, az többé ki nem nő. A hajszálak eltávolításának ez a módja ma már nem is olyan költséges, fájdalmasnak meg éppen nem mondható. Ha valaki végképpen ráunt ajkainak nőiettem diszére, csak ily módon s nem másként szabadulhat meg tőle.