Nemzeti Ujság, 1935. február (17. évfolyam, 27-49. szám)

1935-02-12 / 35. szám

12 ••Önfegyelmezés — egyszerűség — erkölcsi tisztaság! Február 10-én tartotta meg Tóth Tiha­mér a Pázmány-egyetem templomában „A keresztény házasságról“ szóló átfogó beszédsorozatának negyedik előadását „Előkészület a boldog házasságra“ cím­mel. A boldog házasság távolabbi előkészületei közül főleg három eszményre akarok rámu­tatni — mondotta, — mint amelyekre nevelni a gyermeket épp az ő jövő boldog házaséletük érdekében elmulaszthatatlanul szükséges. Ezek: önfegyelmezés, egyszerűség és tiszta élet. Mind a három olyan erény, amely nélkül el­képzelhetetlen a boldog családi élet. A házasélet közös élet, közös élet pedig nem képzelhető el önfegyelmezés, megbocsátás, el­nézni tudás nélkül. Aki a házasságban önma­gát keresi és a saját boldogságát, annak há­zasélete bizonyára nem lesz harmonikus, mert mindig sarkában settenkedik a kísértés, hogy házastársában csak a saját élvezetét biztosító eszközt, csupán tárgyat lásson. Már­pedig a házasélet harmóniájának alapja: elismerni a másik felet is, mint személyt, mint egyénisé­get, mint akaratot, mint jogalanyt, tehát há­zasodni nem azért kell, hogy boldoggá legyek, hanem hogy boldoggá tegyek és ez­által leljem meg a magam boldogságát is. Nem kevésbbé fontos azonban főleg nap­jainkban minél nagyobb szerénységre, az igé­nyek lefaragására nevelni gyermekeinket. Nemcsak az teszi lehetetlenné a családalapí­tást, hogy az embereknek ma kevés a jövedel­mük, hanem az is, hogy sok az igényük. Az önfegyelmezés és a szerénység mellett — sőt ezek előtt — elmulaszthatatlan feladat: gyermekeinket erkölcsös tiszta életre nevelni. Legyen valaki bármilyen világnézeten, azt ■aniri nem tagadhatja, hogy az erkölcsi tiszta­­ságban, télijég önmegtartóztatásban eltöltött ifjú élet a legértékesebb házassági hozomány. Fiatal testvéreim, akik talán könnyen pa­naszkodtak, hogy miért nem engedi meg a mi vallásunk „kiélni és kitombolni“ magun­kat a házasélet keretei nélkül is; ti mind­nyájan, akiknek fülébe csábítóan suttognak a „pajtásházasság“, „próbaházaság “, „week­end-házasság“ szédítő jelszavai: nézzetek meg egy tavaszi napsütésben pompázó szép virá­got... rászáll a pillangó... issza-szürcsöli a mézét... de a méz egy-kettőre elfogy... és a pillangó átrepül a jobb virágra, talál kemé­nyen ezret is, de ott marad az elhagyott kis virág és magába omolva konyitja le sápadt fejét és egyedül elhagyottan hervad el, mert szép volt és fiatal és Isten parancsa ellenére akarta élvezni fiatalságát. De nem ezzel a fájdalmas akkorddal zárjuk a mai beszédet! Hanem azzal az áldással, amiit a Zsoltáros az isten félő családi életére m­ond: „Mind boldog az, aki féli az Urait s az ő utain jár! Élvezed akkor kezed munkáját, boldog vagy és dolgod jó leszen. Feleséged olyan lesz, mint a bőven termő szelető, házad oldalán; fiaid, mint az olajfacsemeték ve­szik majd körül asztalodat. íme, ilyen áldás éri azt az embert, aki féli az Urat. Megáld téged akkor az Ur a Sionról... és meglátod unokáidat“ (127. zsolt.). • Sajtóest Székesfehérvárott. A székes­­fehérvári Belvárosi Katolikus Kör va­sárnap este a Szent István-teremben XIIL kultúrestjeként nagysikerű sajtó­­estet rendezett igen előkelő és nagy kö­zönség jelenlétében. A sajtóesten a Köz­ponti Sajtóvállalat lapjai és az Actio Catholica képviseltették magukat elő­adókkal. Bevezetésként Ketskés Elek székesegyházi karnagy, a Katolikus Kör háznagya üdvözölte a fővárosi vendége­ket, majd P. Polónyi Ferenc S. J. mon­dott beszédet a katolikus sajtó fontossá­gáról. Beszédében megemlékezett a pápa koronázásának évfordulójáról, majd azo­król a tömegekről szólott, akik a ka­tolikus sajtó támogatását illetően még mindig a­ posztázában vannak e találó pél­dákkal igazolta, hogy sokszor még intelli­gens embereket is mennyire meg tud té­veszteni a liberális sajtó hangja. A nagy sikerű sajtóbeszéd után Petri Kató, az Operaház tagja adott elő Vincze Aurél művészi zongorakíséretével operaáriákat és dalokat. A művésznő szárnyaló hangja, okos és gazdaságos énekkultú­­rája és stílusos előadóművészete annyira elragadta a közönséget, hogy kénytelen volt műsorát újabb és újabb ráadások­kal tetézni. Ezután Gáspár Jenő, a Petőfi Társaság titkára olvasott fel most meg­jelent Piano című verskötetéből. Vége­zetül Verseghy Károly törvényhatósági bizottsági tag és a K. S. V. titkára mon­dott szellemes beszédet a katolikus sajtó gyakorlati pártolásáról. Urleányok és úrhölgyek számára három-, illőtől« ■» ötnapos zárt lelkigyakorlatot rendez az Aetio Catholica budapesti Központi Hitbuzgalmi Szakosztálya a nagyhéten, virág­­vasárnap (ápr 14.) d. u.-tól nagycsütörtökön, illetőleg nagyszombaton reggelig Pécelen a Jézus Szive Népleányok lelki g­ya­­korlatos házában. — Részvételi díj: három ás fál napra 9 P, öt ás fél napra 13 P. Jelentkezés legkésőbb április elsejéig levee­­zőlapon az »Apostolok Királynője« Leány­kongregáció című, Budapest, Vil­., Horánszky­ u. 14. NEMZETI ÚJSÁG Kedd, 1935 február 12. XIPIUS PÁPA KORONÁZÁSÁNAK ÉVFORDULÓJA A magyar katolikus társadalom a ha­gyományos külsőségek között ünnepelte vasárnap XI. Pius pápa megkoronázta­­tásának tizenharmadik évfordulóját. Dél­előtt tíz órakor a budavári koronázó főtemplomban Serédi Jusztáinián bíboros­­hercegprímás ünnepélyes szentmisét pon­­tifikált és a mise végén Te Deumot mondott, amelyen Mészáros János ér­seki helytartó meghívására résztvettek a diplomáciai kar tagjai, a polgári és ka­tonai hatóságok képviselői is. A fény­árban úszó templom hajójában alabár­­doxi testőrök, disznhás rendőrök, a Fe­renc József-intézet kivont kardú növén­dékéi és a rendezés munkáját végző zöldsapkás emberk­amasok állottak sor­falat. Már jóval tíz óra előtt sorjában érkeztek az előkelőségek, akik részben a templom szentélyében, részben pedig a szentély előtt elhelyezett, székeken és az első padsorokban foglaltak helyet. A kormányzót Hómon Bálint kultuszmi­niszter képviselte s rajta kívül a szen­télyben foglalt még helyet Angelo Rotta pápai nun­enus, Hász István tábori püs­pök, P. Zadravecz István püspök, Jó­zsef és József Ferenc főherceg, a kegy­úri padban Sipőcz Jenő főpolgármester és Szendy Károly polgármester. A kor­mány képviseletében megjelent Háry András rendkívüli követ és meghatal­mazott miniszter, a külügyminiszter ál­landó helyettese, a felsőház képviseleté­ben gróf Széchenyi Bertalan alelnök, a képviselőház részéről Almásy László el­nök, a Pázmány Péter tudományegye­tem rektorát Baranyay Jusztin, a hittu­dományi kar dékánj­a, míg a József ná­dor műszaki egyetemet Vonház István dékán képviselte. A kúria részéről Tö­­reky Géza másodelnök, az Ítélőtábla kép­viseletében Degré Miklós elnök jelent meg. A honvédséget Shvoy István hon­védfőparancsnok és Somkuthy József vezérkari főnök vezetésével tisztikül­­döttség képviselte. Úgyszólván teljes számban jelentek meg a diplomáciai kar tagjai és a követségeik tisztviselői. Ott voltak még gróf Zichy A­ladár v. k. t. t., bárd­házi Bárczy István, Szily Kálmán és Marschall Ferenc államtitkárok, Er­­dősi Károly és Várady Géza pápai pre­­látusok, Iványi János egyetemi tanár, Mattyasovszky Kasszián tankerületi fő­igazgató, Scheirich Bonaventura feren­ces tartomány­főnök, Zserzibery István és Gévay-Wolff Nándor, az Actio Catho­­lica országos alel­nökei, Ury Lajos ítélő­táblás tanácselnök, Hermann Egyed és Balassa Brúnó egyetemi magántanárok és sokan mások. Az előkelőségeket Ne­mes Antal c. püspök, a koronázó főtem­plom plébánosa és az emericanus rende­zőség élén Csatth Béla ny. posta,főigaz­gató fogadták. Marczell Mihály a „Vatikán fehér főpapjáról“ Pontosan tíz órakor a kórusról mű­vészi harsonajelek hirdették Serédi Jusz­­tiniánu bíboros hercegprímás érkezését. A bíboros főpásztor az asszisztáló pap­ság kíséretében, az Eoce sacerdos hangjai mellett vonult az oltárhoz és megkezdte az ünnepi szentmisét, amely alatt a tem­plom ének- és zenekara Sugár Viktor kormányfőtanácsos vezényletével és Sár­kány Sándor orgonaművész orgonakísé­­retével Mozart koronázó miséjét adta elő. Evangélium után Marczell Mihály tb. kanonok, egyetemi magántanár lépett a szószékre, hogy szent­beszédben méltassa a nap jelentőségét. — A dómok harangjai — mondotta — ma Róma felé fordítják minden ember lelkét s hódoló tiszteletre hangolják a nagy világ hatalmasait. Minden ember ki akarja fejezni azt a nagy tiszteletet, amelyet az évforduló alkalmából XI. Pius pápa iránt érez. A nagyharangok zúgása mellett azonban kicsi csengők melódiái is csilingelnek az emberek lel­kében, azoknak a hívőknek a lelkében, akik a szentpéteri széken trónoló pápá­ban nem csupán a hatalmat képviselő világszuverént, hanem a boldogabb földi, emelkedettebb szellemi és örök értékű evangéliumi életüknek felelős életszolgá­ját tisztelik. Költői nyelven méltatta ezután a ki­váló egyházi szónok XI. Pius pápának, „a Vatikán fehér főpapjának“ uralkodá­sát, amely mindvégig a tettek ideje volt. A vatikáni-quirinális megegyezés a kato­likus társadalom földi életfeltételének megindítója volt. A Quadragesimo Anno enciklikában az emberhez méltó lét szo­ciális feltételeit és követelményeit írta elő. Megérezteti az emberekkel azt a nagy igazságot, hogy nemcsak kenyérrel él az ember, ami azonban nem azt jelenti, hogy nem ke­lt kenyér az embertestvér­nek. Emberhez méltó életet! — ez a mu­zsikája a szent enciklikának. Ugyanebben az enciklikában a rendi alkotmány alap­okmányait fektette le a nagyvonalú poli­tikai élet számára. A család, a házasság, a nevelés kérdésének irányítása, az Aetio Catholica megindítása, az emberi méltó­ságot, az annyira kiemelkedő szellemiség magasbatörő ívelését rajzolja, az élet horizontjára. Szent apostoli lélekből ered a pogányok megtérésének missziós mun­kája és a tévelygők mermen­tése érdeké­ben helmisszió megindítása. Ha igaz az, hogy „facta locuuntur“, akkor XI. Pius pápja életén ezek a tettek hi­mnuszt mu­zsikálnak, amelynek felfelé törő ak­kordjai Isten trónnja felé m­­árkodnak. Megkanó szavakkal rajzolta meg végül Marczell Mihály Róma püspökének lélek­­képét. Ez a kén az­­atyának a kéne, annak az atyának, aki m°rszegénved­k lelkh­­ióságának kiárasztásábam, de pnegga-^da­­cndik miások szenvedésének viselésében. Ez az az él­eskén, amel­y Krisztus több helytartóját legjobban jellemzi s ezért van az, hogy a nagy dómok harangzugá­sának idején a lélek szentélyében csilin­gelő harangocskák is megszólalnak s muzsikájuk egyetlen szent fohászban egyesül: Tartsd meg Isten Szentatyán­kat, Krisztusnak helytartóját! A szentmise végén Te Deum volt, majd a pápai és a magyar Himnuszt énekelte el a templomot zsúfolásig megtöltő hívők serege. Fogadás a nunciaturán Vasárnap délután fél 5 órakor a nun­­ciatura Disz­ téri palotájában fogadás volt. Ez alkalommal az ország és a szé­kesfőváros katolikusságána­k reprezen­tánsai jelentek meg a nunciaturán, ahol aláírták a pápa koronázási évfordulója alkalmából kitett üdvözlő­ivel. A meg­jelentek sorában ott volt dr. Serédi Jusztinián bíboros-hercegprimás, dr. Hanauer Á. István váci megyéspüspök, dr. Hász István tábori püspök, Zadra­vecz István ny. tábori püspök, Nemes Antal c. püspök, számos prelátus, az Aetio Catholica elnöksége, a Pázmány­­egyetem hittudományi fakultásának ta­nári kara, a főváros területén működő szerzetesrendek főnökei, a lelkészkedő papság és a székesfővárosi egyházközsé­gek vezetői, valamint a katolikus sajtó képviselői. Az érkezőiket dr. Angelo Rotta c. érsek, apostoli nuncius fogadta, Kaldewey Umberto nunciaturai ügyhall­gató kíséretében. Az üdvözlésre megje­lent vendégeket a nuncius teával vendé­gelte meg.­­ Itt említjük meg, hogy a diplomáciai testület tagjai a pápai koro­názás évfordulóján, február 12-én, ked­den délután fél 5 órakor fognak megje­lenni a nunciaturán az üdvözlőiv alá­írására. Vasárnap az ország valamennyi szé­kesegyházában és templomában hálaadó istentiszteletet mutattak be a pápa meg­­koronázának évfordulója alkalmából. Püspöki székhelyeken a megyéspüspök pontifikálta az ünnepélyes istentisztele­tet. Ezekre a hálaadó szentmisékre min­denütt hivatalosak voltak a hatóságok és intézmények képviselői, akik testületileg vettek részt a szentmisén. Az 1935/36. tanévre megnyílik a SZENT SZÍV­­EÍNYGIPÓZIUM I­ II., III. és IV. osztálya. Felvétetnek bennlakó és bejáró növendékek. Nagy kert, több sportpálya, elsőrangú ellátás, gon­dos nevelés, korrepetálás, mérsékelt árak. Villa­mos- és autóbuszjárat a ház előtt. Előjegyzéseket elfogad az intézet főnöksége. (Budapest, Sacré Coeur, VII., Ajtósi Dürer-sor 21.) Ugyanott Elemi iskola és Nyelvlíceum. A Világposta februári száma most jelent meg. Mihály László érdekes német regényfor­­dításán kívül komoly cikkek, érdekes elbeszé­lések s más közlemények teszik változatossá a kedvelt képes családi lap tartalmát. A Vi­lágposta szerkesztője P. Schmidt József S. O. D. és az Isteni Ige Társasága (Budatétény — Názáret m­ssziósház) adja ki. Apró hírek Az Erzsébetvárosi Credo Egyesület és az erzsébetvárosi A­C. hitbuzgalmi, valamint sajtószakosztálya vasárnap, febr. 10-én délután együttes gyűlést tartott dr. Krüger Aladár országgyűlési képviselő és Istenes Károly igazgató elnöklete alatt. A nagygyűlésen Nyisztor Zoltán és Lafrankó István tartották nagysikerű beszédeiket a katolikus sajtó pro­pagálása ügyében. Az erzsébetvárosi katolikus egyesületek a sajtó ügyében február 24-én délelőtt fél 12 órakor folytatják a megszervező és az eddigi eredményről beszámoló értekez­letet. A gyűlés végén Rostásy János lelkes szavakkal mondott köszönetet Krüger Aladár­nak a vasárnap délelőtt a Városi Színházban tartott A. C. gyűlésen tartott nagyhatású, hatalmas beszédéért. A Katolikus Akció soproni szervezete nagy­gyűlést tartott Pinezich István felsőházi tag elnöklete alatt a Katolikus Körben, ahol vitéz Simon Elemér főispán és Sopronyi-Thurner Mihály polgármesterrel élén, a város katolikus társadalmának szine-java nagyszámban vett részt. A nagygyűlésen Papp Kálmán prelátus és dr. Gábor Géza, a Katolikus Kör alelnöke tartotta nagy érdeklődéssel és tetszéssel foga­dott előadásokat a családvédelem jelentőségé­ről. Ezután Bán János püspöki tanácsos, a szociális szakosztály elnöke számolt be a múlt évről. A Katolikus Akció 670 családról gon­doskodott s tervbe vette egy szociális ház és szociális titkárság megszervezését. Vitéz Házy Jenő főlevéltáros, hitbuzgalmi szakosztályi el­nök beszámolója után dr. Gábor Géza, a kul­turális szakosztály elnöke ismertette az előző év munkásságát és bejelentette, hogy az idén üli meg az ország egyetlen katolikus autonóm egyházközségi szervezete, a soproni katolikus konvent fennállásának hatvanadik, a Katoli­kus Kör pedig ugyanennek 70. évfordulóját. Nyolcvanéves a Koronázó Mátyás-tem­­plom plébánosa. Dr. Nemes Antal címze­tes püspök, pápai prelátus, c. apát, a budavári k­or­on­áz­ó- f­ő templ­om plébánosa február 13-án, szerdán tölti be életének 80-ik esztendejét. Nemes Antalt 1885. ok­tóber 20-án szentelték pappá, így ez év­ben ünnepli felszentelésének aranyju­bileumát is. Felszentelése után néhány évig Drégelypalánkon volt káplán, majd hitoktató a fővárosban. 1889-ben a buda­vári főplébánia káplánja lett, 1898-ban pedig plébánosa. Hosszú és áldásos lelki­pásztori munkáját nagylelkűségével ko­ronázta meg: az elmúlt években a budai Várban és Drégelypalánkon szegényház­­at alapított. Nemes Antal életének ezt a szép fordulóját teljes egészségben ün­nepli meg. Az A. C. világi munkatársainak számára rendezett képzőtanfolyam február 11-én ren­­dezett utolsó előadóértekezletének műsorát a sajtószakosztály munkakörének megbeszélése képezte. Az est előadója dr. Kerékgyártó Ár­pád középiskolai szakfelügyelő volt, aki hosz­­szú előadásban ismertette a szakosztály teen­dőit a sajtópropaganda terén. Nem elég — mondotta — ha kiváló katolikus sajtónk van, ha nem gondoskodunk ennek a sajtónak a számára olvasóközönségről. Az egyes egyház­­községekben több helyütt történtek már kez­deményezések a sajtómunka terén, de nagy­részt hiányzott belőlük a tervszerűség és ezért nem tudtak nagyobb eredményeket fel­mutatni. A legfontosabb teendő felébreszteni az emberekben a sajtólelkiismeretet, hogy ráeszméljenek a sajtó nagy jelentőségére. Ez a munka azonban nagy tevszerűséget és hosszú előkészítő munkát igényel. Sok helyen tartottak nagyszabású, de egyetlen sajtógyű­­lést. A tapasztalat szerint ez nem vált be. Sokkal megfelelőbb, ha a sajtóosztály munka­társai felkeresik az egyes egyesületeket. Eh­hez szükséges természetesen azoknak pontos jegyzékét összeállítani s itt ki kell terjesz­kedni azokra az egyesületekre is, melyeknek tagjai esetleg más egyházközségek területéről is toborzódnak. Nagyon beváltak az elemi­iskolákban e célból rendezett szülői értekezle­tek s itt csak az igazgató támaszthat esetleg nehézségeket. Már sokkal könnyebb a helyzet ha egyházközségi cserkészcsapat vagy szív­­gárda van, mert itt a szülők minden nehéz­ség nélkül összegyűjthetők. Részletesen is­mertette ezután az előadó, hogyan kell le­folytatni egy sajtópropaganda-gyűlést. A továbbiak során a katolikus egyházközségi központi tudósítót, mely még a hét folyamán megjelenik, ismertette részletesen. Végül rá­mutatott az egyes Egyházközségekben a jö­vőben létesítendő nagy katolikus könyvtárak nagy fontosságára. A nagy tetszéssel fogadott előadáshoz a sajtószakosztály jelenlevő tag­jai közül igen sokan szóltak hozzá. Ezután Molnár Frigyes, a karitász főtitkára ismer­tette részletes előadásban a Szent Erzsébet Karitász mozgalom munkáját és további cél­kitűzéseit. Emericana Kedd. A Boemnia club­ délutánja 6. órától kezdve az Emericana-házban. A Trans Danubia kiskáptalanja este 9 órakor a Szent Imrevárosi Katolikus Körben (XV., I­ngy­­iványos-utca 3). Előadást tart dr. Hermann Egyed premontrei kanonok.­ Az ülésen ünnepélyesen elbut­oroztatják a corporatio Promentoriába átlépett traneda nn­hí­ásókat. A Flavia műsorral és tánccal egybekötött teája (VII., Rottenbiller­ utca 14). Szerda. A Technikus Blokk ülése délután fél 7 órától kezdve az Emericana-házban. A Transsylvania família ülése este 8 órakor az Emerica­na-házban. A Francovi He curiája este háromnegyed 0 óra­kor az Emericana-házban. Csütörtök. A Thiria curiája este 8 órakor az Emeri­­na- házban. Péntek. A Hunnia cirádája .este 8 órakor Emericana házban. .­­./

Next