Nemzeti Ujság, 1935. február (17. évfolyam, 27-49. szám)
1935-02-01 / 27. szám
4 dások érik. Egyébként: „Semper prorsum, nunquam retrorsum, sohasem hátra, mindig előre.“ A miniszterelnök fogadta a Reformnemzedék vezetőit Reformnemzedék címen új mozgalom indult, amelynek célja, hogy a háborúutáni generáció ennek keretében foglalkozhassék az aktuális társadalmi, politikai és gazdasági kérdéseikkel. A mozgalom képviseletében csütörtökön megjelent a miniszterelnöknél egy küldöttség, amelynek tagjai voltak vitéz Bánságiy György, Bornemissza Géza, Rajniss Ferenc és Szentpály László. A küldöttség azt az óhaját fejezte ki a miniszterelnök előtt, hogy február közepén a Vigadóban nagygyűlést tarthassanak. Gömbös Gyula miniszterelnök kijelentette, hogy a kérelmet hajlandó megfontolás tárgyává tenni. Politikai körökben ezek után számítanak arra, hogy a belügyminiszter engedélyezi a Reformnemzedék gyűlését és érdeklődéssel várják, mi történik ennek a mozgalomnak a keretében. Az érdeklődést, illetve az izgalmat azok a hírek váltották ki, amelyek szerint a Reformnemzedék a független kisgazdapárt mintájára támogatni kívánja a kormányt, de élesen szembefordul a kormány pártjával. Ezeket a feltevéseket megerősítette s az izgalmat csak fokozta a Turul Szövetségnek csütörtökön megjelent plakátja, amely így kezdődik: — Az 1848-ban megindult nagy nemzeti reform-mozgalmat közel 90 esztendőn át elsikkasztották. Eredmény hárommillió magyar koldus, széteső nemzeti társadalom, összezilált, nincstelen középosztály, igazságtalan jövedelem-megosztás, bankokrácia és a kartelek korlátlan diktatúrája, a nemzetközi kapitalizmus parasztot, munkást és kispolgárt kalmár lélekkel kihasználó uralma és a nagybirtok egészségtelen túltengése. A reformok megvalósításának órája elérkezett! Felsorolja ezután a plakát a követeléseket: radikális földreform, bankokrácia és a kartelek megrendszabályozása, munkaalkotmány megalkotása. Végül üzenet van a plakáton azok számára, akik ,az idő sürgető szavát nem értik meg“, szembe találják magukat a magyar ifjúsággal. Azoknak pedig, akik ,,továbbra is becsülettel küzdenek e válsáágos idők komoly kibontakozásáért", azt üzenik, hogy maguk mögött tudhatják a nemzet ifjúságát. Ezzel szemben a kormánypárt esti félhivatalosa élesen szembefordult a Turul Szövetség központi tanácsi szerdai értekezletének szónokaival és a csütörtöki plakát kijelentéseivel. A nap érdekességéhez tartozik még Ulain Ferencnek, a független kisgazdapárt egyik vezetőjének nyilatkozata az Új Nemzedékben. Ebben a legélesebb harcot jelenti be a kormánypárt ellen. Mi történt a Turul Szövetség nagygyűlésén? A Turul Szövetség szerdán este a Fővándséri helyiségeiben nagygyűlést tartott, amelyen több szónok foglalkozott politikai problémákkal. A gyűlésem elhangzott beszédek meglehetős nyugtalanságot váltottak ki a társadalom széles rétegeiben és politikai körökben s több hírlapi támadás is érte a Turul Szövetséget. A Turul Szövetség fővezére, dr. Végváry József csütörtökön este ezzel kapcsolatban az egyik kőnyomatos útján nyilatkozatot juttatott el a lapokhoz. A nyilatkozat tiltakozik az ellen, hogy a Turul Szövetségben elhangzott beszédeket félremagyarázzák s többek között a következőket mondja: „A Turul Szövetség e nagygyűléssel nem akart beavatkozni a kormányzat munkájába, még kevésbé akart illegitim befolyást gyakorolni azon problémák megoldására, amelyek napjainkban a közélet porondján napirenden vannak. A Turul Szövetség csak azt akarta, hogy az ifjúság egységes állásfoglalásával demonstrálja azt a nézetét, hogy Magyarországot a mai nehéz belső és külső helyzetében csakis egy körültekintő, éles perspektívája és lelkiismeretes reformpolitika segítségével lehet a konszolidáció szilárd talaján megtartani. Az említett nagygyűlésen nem olyan kérdéseket tárgyalt a Turul Szövetség, amelyeket a mostani politikai szituáció vetett felszínre, hanem olyanokat, amelyekkel Win*' *. A legolcsóbb, legjobb folyóirat a Kiadja a Központi Sajtóvállalat. Előfizetés: egy hónapra csak 80 fillér. NEMZETI ÚJSÁG Péntek, 1935 febrár 1 a szövetség igen hosszú idő óta behatóan és rendszeresen foglalkozik. Hogy egyes szónokok „radikális földreformról“ és „ötszázholdas“ birtoktestekről beszéltek, az nem jelenti azt, mintha a szövetség forradalmi jellegű birtokpolitika mellett szögezte volna le magát Azért nem, mert először is a szónokok e kérdés felvetésénél nem a maguk álláspontját adták elő, de pusztán csak idéztek modern gazdasági írók közkeletű műveiből és másodszor, mert a Turul Szövetség e kérdésben állást egyáltalában nem foglalt, nem is kíván foglalni. Azért nem, mert felfogása szerint e kérdésnek, mint az egész reformpolitika kérdésének, megoldása egyesegyedül a magyar reformpolitika inaugurálójára és vezérére, Gömbös Gyula miniszterelnök úrra tartozik.“ A tejellenőr nem hivatalos közeg — állapította meg a kispesti imáshimság A pestvidéki királyi ügyészség hatósági közeg ellen elkövetett erőszak miatt bűnvádi eljárást indított Fazekas Anna és húga, Fazekas Hana ellen. Ez a két lány 1934 márciusában, mikor a tejellenőrök a náluk lévő csempészett tejet elkobozták, rátámadtak Kis Péterre, az egyik tejellenőrre és többször megütötték. Az ügyészség vádja alapján a kispestig járásbíróságra került az ügy és dr. Kovács büntető bíró tegnap tartott benne tárgyalást. A tárgyaláson csak az egyik vádlott, Fazekas Anna jelent meg, aki beismerő vallomást tett azzal, hogy a tej elkobzása nagyon felháborította és ezért támadt rá a tejellenőrre. A bíróság beismerő vallomása ellenére is felmentette a vád alól Fazekas Annát. A nyomban jogerőre emelkedett felmentő ítélet figyelemreméltó indokolása a következő: A bíróság megállapította, hogy a tejellenőrök a városnál csak ideiglenes alkalmazottak, hivatali esküt nem tettek és ilyenformán hatósági közegnek nem tekinthetők. Fel kellett menteni Fazekas Annát a könnyű testi sértés vétsége alól is, mert a sértett tejellenőr az eset megtörténte után magánpanaszt nem emelt és ma már hiába kérné a vádlott megbüntetését, mert az indítványt határidő régen letelt. A Rákosi-perben befejezték a bizonyítást A vörös népbiztos olyan kihívóan viselkedett, hogy kétszer is rendbírságot kapott A Rákosi-per csütörtöki folytatólagos tárgyalása Vörös Béla szolnoki államrendőrségi detektív, Magyar Ernő csornai jegyző és Lakatos János kalocsai földműves a szolnoki, csornai és kalocsai ellenforradalom kegyetlen vérbefojtásáról tettek vallomást. Elmondották, hogy Számvény Tibor egy két percig hallgatta csak ki az áldozatokat, azután egy kézlegyintéssel átadta őket hóhéraiknak, akik válogatott kegyetlenséggel végeztek velük. Puskatussal agyba-főbe verték az embereket és végül, mikor már vérbe fagyva, félig ájultan rogytak a földre, akkor vitték őket, ha csak lehetett, a templomtérre és ott akasztották fel őket az akácfákra. Pintér Pál a hartai, Nagy István a dunapataji borzalmakról tett vallomást. A vallomásokból kiderült az is, hogy ha egy-egy elfogott ember zsírt, lisztet, vagy kékpénzt adott, akkor vagy elkerülte az akasztófát, vagy szabadonbocsátása után újból elfogták és kaján röhögés közben mégis csak kivégezték.Brunner Imre, a volt kőszegi állomásfőnök azt adta elő, hogy Számyéty Tibor, a kőszegi ellenforradalom leverése után telefonon beszélt a budapesti szovjet házzal, Landler Jenő népbiztossal és közölte vele, hogy két embert nyomban kivégeztetett, de még visszatért „folytatni“ a munkát. — Hallotta, Rákosit Számuelly jelentette ezeket a kivégzéseket, tehát maguk a szovjetházban tudtak ezekről, — fordult Rákosihoz Szemük elnök. — Elfogult vallomás. Akkoriban minden kivégzőt Szamuellynek tartottak. Mayer Ödön, a gyűjtőfogház volt tisztviselője arról tett vallomást, hogy még a kommün előtt Kun Bélát Láday István, a börtönügyi osztály akkori főnöke meglátogatta fereségével, Kun Béla, Kun Béláné, Vágó, a későbbi népbiztos és Ládayék együtt kedélyesen megebédeltek a gyűjtőfogházban. Olyan volt akkoriban a fogház, mint a Teleky-tér. Mikor Kun Béla társaival együtt elhagyta a fogházat, cinikus mosollyal mondotta: Na, ebből a gyűjtőfogházból nemsokára kaszárnya lesz, a börtön intézményére a kommunizmusnak nincs szüksége. Károlyi Mihály is majdnem népbiztos lett Fleischmann Imre gyűjtő fogházbeli díjunknak a vallomását, ismertették azután, ebből is kiderült, hogy a komárnita foglyoknak a legnagyobb kedvezményben volt részük. Rabinovics József vallomási jegyzőkönyvéből az derül ki hogy Kun Bélának már Moszkvában, az orosz fogsága idején lapja volt és hamis útlevéllel szökött haza, hogy itt átvegye a kommunista párt szervezését és irányítását. Már decemberben tárgyalt Kun Béla a szociáldemokratákkal s később a szociáldemokraták kijelentették, hogy csak akkor vállalják a kormányalakítást, ha a kormányban a kommunista párt is részt vehet. A szocialisták megígérték, hogy kieszközlik a kommunista foglyok szabadlábra helyezését. Ez valóban még aznap este meg is történt. Göndör Ferenc lakásán értesült arról, hogy a szociáldemokraták elfogadták a platformot. Másnap megindultak a tárgyalások a népbiztosi állások betöltésére. Szó volt arról is, hogy Károlyi Mihálynak is felajánlanak egy népbiztosi állást, a kommunista kiküldöttek azonban ezt nem tartották népszerűnek, ezért a tervet elejtették. Rabinovics, aki a kommunista párt titkára lett, jegyzőkönyvi vallomásában még azt adta elő, hogy Pogány, mint a katonatanács elnöke, meg akarta szállni a középületeiket, ez azonban nem történt meg. Még a vörösörök parancsnoka is felháborodott Szamuelly kegyetlenkedésein Szemák elnök ezután felolvasta a budapesti I. számú vörösőrparancsnokságnak 1919 júliusában a vörös hadtestparancsnoksághoz intézett iratát, amelyben protestálnak Szamuelly vérengzései, kegyetlenkedései ellen, megállapítják, hogy túllépte hatáskörét, hogy a gyanúsítottaknak módot sem adott a védekezésre és a terroristák egyszerű feljelentésére egész csomó embert kivégeztetett. — No Rákosi, mit szól ehhez! — kérdezte az elnök. — Még az önök saját karhatalmi szerve is megborzadt Szamuelly vérengzéseitől. — Nem ismerem ezt az iratot, nem tudok hozzászólni — felelt Rákosi vállvonogatva. A vörösőrparancsnokság panasziratának további ismertetéséből hátborzongató részletek derültek ki, mindenütt Szamuelly Tibor neve szerepel, ő volt a véres grandgignol főszereplője. A fölakasztott férjek lábai alól a feleségeikkel rúgatták ki a zsámolyt, fiatal diákokat vasvillával szurkáltak halálra, asszonyokat szurkáltak össze rohamkésekkel, a vérlázító kegyetlenkedéseknek se vége, se hossza. — Hallotta, Rákosii Mindezeket egy vörös karhatalmi alakulat parancsnoka jelentette a fölöttes hatóságának. A népbiztosok tanácsa indított valami vizsgálatot, kitaszította Szamuellyt a népbiztosi tanácsból? — kérdezte megint az elnök. — Ugyanerről a vörös parancsnokról egyik tanú azt vallotta, hogy a fehérekhez akart csatlakozni. Különben sem mondhatom, volt-e vizsgálat. — Ezt a panasziratot átadták Haubrich népbiztosnak, aki, amikor elolvasta, felkiáltott: „Az ország sorsa gyilkosok kezében van!" Hát indítottak vizsgálatot? — kérdezte ismét az elnök. — Én nem tudom — felelt Rákosi vállvonogatva. Rákosi sötét zárkát kap Ezután Rákosi olyan kihívó modorban, olyan szemtelen hangon válaszolt Szemák elnök kérdéseire, "hogy az elnök, aki eddig is példátlan önuralommal kerülte a lehetőségét annak, hogy egy-egy külföldi kommunista újságírónak alapot adjon a tárgyalás egyoldalú kiszl Akinek a szívműködése rendetlen, úgyszintén az, akinél a vérnyomás emelkedésének tünetei mutatkoznak, úgy érhet el erőlködés nélkül megfelelő könnyű székelést, ha reggel éhgyomorra egy kis pohár természetes „Ferenc József“ keserű vizet iszik. Szívszakorvosok már régen megállapították, hogy a Ferenc József víz szívbillentyűhibáknál és szivelzsírosodásnál is enyhén, biztosan és mindig kellemesen hat nézésére. — Rákosit háromnapi sötétzárkával büntette. — Ha az elnök úr így bánik velem, részt sem veszek a tárgyaláson — felelt Rákosi pökhendi hangon. — Ezért nyolcnapi sötétzárkát kap — intette le Szemák elnök. A vád és védelem is a bizonyítás kiegészítését kéri Az izgalmas jelenet után Szemák elnök felhívására, Tamássy László királyi ügyész a bizonyítás kiegészítésére tett indítványt. Több tanú kihallgatását kérte Szamuelly kegyetlenkedéseinek további bizonyítására. P. Bonaventura Antal kihallgatását arra, hogy csupán az antant-misszió közbelépésének tudható be, hogy még több kivégzés nem történt. Bódis Gyula kihallgatását indítványozta annak a bizonyítására, hogy Rákosi Kecskeméten tartott előadásán bejelentette, hogy ha kell, térdig fognak gázolni a vérben. Kérte Böhm Vilmos és Kun Béla cikkeinek a beszerzését és a Népszava egyik tudósításának felolvasását. eszerint ugyanis Szamuelly Tibor és Rákosi Mátyás 1919 júniusában azért kerültek szembe Kun II. Zsigmonddal, mert nem akartak engedni a terror szigorából. ■—^ Indítványozom — mondotta az ügyész —rendelje el a törvényszék a honvédség hivatalos közlönyében 1918. novemberében megjelent rendeletek felolvasását. Ezekkel bizonyítani kívánom, hogy a Károlyi-kormány idejében maga a kormány olyan rendeleteket adott ki, amelyek a fegyelem és a hadsereg szétzüllésére irányultak. Rövid szünet után dr. Lengyel Zoltán védő terjesztett elő indítványt ugyancsak a bizonyítás kiegészítése érdekében. Bizonyítani akarja, hogy Szamuelly nem kapott felhatalmazást annak elkövetésére, amit véghezvitt. Rákosi szerinte nem is fejtett ki népbiztosi tevékenységet. Ellenben mint vörösparancsnok lefegyverezte a Cserül-féle terrorosztagot. Kérte a védő Bartha Albert volt honvédelmi miniszternek és Nagy Vincének kihallgatását. Garbói Sándor, a kormányzótanács volt elnökének jegyzőkönyvbe foglalt vallomásának az ismertetését, Garami, Peidl, Weltner, Buchinger, Büchler és Esztergályos szociáldemokrata párti vezetőségi tagoknak a kihallgatását. Gróf Bethlen Istvánnak és Miskolczy Ágost táblabirónak, továbbá gróf Károlyi Mihálynak, Kun Bélának és Rónai Zoltánnak a kihallgatását Előterjesztése további során azt is kérte a védő, hogy ismertessék Clemenceaunak azt a jegyzékét, amelyben a népbiztosok tanácsa felhívta, hogy a vörös hadsereget a Felvidékről vonja vissza. Kérte az 1918. évi néphatározat ismertetését mert ezzel igazolni kívánja, hogy a királyi hatalmat nem a tanácsköztársaság, hanem a Károlyi-kormány uralma alatt szüntették meg. Mikor dr. Lengyel Zoltán befejezte előterjesztését, Rákosi Mátyás állott fel és a következőket mondotta: — Kérem dr. Strauss Istvánnak, a legfőbb állami számvevőszék akkori elnökének a tanúkénti kihallgatását, mert csak vele tudnám igazolni, hogy én a hivatalomban hogyan viselkedtem. Vele ugyanis többször tárgyaltam. — A törvényszék az elhangzott indítványok feletti határozatát pénteken hirdeti ki —enunciált a tanácselnök. Ezzel a mai tárgyalás végetért. CSAK HÁROM PÁRT VESZ RÉSZT AZ ÜGYVÉDI KAMARAI VÁLASZTÁSOKON Az ügyvédi kamarai választások küzdőtere mind élénkebbé válik. A határidő a kisközgyűlési jelölések benyújtására január 23-án lejárt és ekkor kitűnt, hogy csak három párt bocsátkozik a küzdelembe. Ez nagy változás, a félév előtt lezajlott változásokkal szemben, amennyiben akkor még hét ügyvédi párt állott sorompóba. Most három-három paktumot kötött egymással és így mindössze három listát nyújtottak be. Az első listát a Szabad Ügyvédség Pártja nyújtotta be száz jelöléssel. Ezen a listán Taubner Géza, Bittner Béla és Fejér Ákos a listavezetők. A második listát a Pártszövetség az Ügyvédi Autonómia Védelmére terjesztette be 230 jelöléssel. Ezt a listát Nagy Emil, Gold Simon és Vekordy Géza vezetik. A harmadik legsúlyosabb lista az Egyesült Ügyvédi Pártok Nemzeti Szövetségéé. Ez 230 jelölést tartalmaz. Listavezetők: Gerlóczy Endre, Krüger Aladár és Varannai István. A kisközgyűlési választás lajstromában történik.