Nemzeti Ujság, 1935. április (17. évfolyam, 75-97. szám)
1935-04-21 / 91. szám
28 Gaál Franciska új filmjének bécsi sikere „A kismamát“, Gaál Franciska filmjét óriási sikerrel mutatták be Bécsben. A magyar primadonna Budapesten készült új filmje, amelyet szintén az Universál-gyár budapesti produkciója készített, a bécsi lapok kritikája szerint eddig a legjobb Gaál Franciska-film, amelynek kitűnő szövegkönyve, jó rendezése felülmúlja az idén látott német filmek nívóját. A bemutató-előadás után nagy lakoma volt, amelyen melegen ünnepelték Gaál Franciskát. Is filmek A FÓRUMBAN: A Tűzmadár, Zilahy Lajos, világsikert aratott drámájának sikeréről már sokat hallottunk. Az előzetes híreket nem cáfolta meg ez a bemutató sem. Wilhelm Dieterle, Hollywood német rendezője szerencsés kézzel nem csinált gangszterfilmet Zilahy Lajos drámájából, hanem mindössze filmszerűbbé tette. Néhány jelenetet máskép vettek fel, mint ahogy az a színpadon lepergett, ezek a változtatások azonban nem törték meg a dráma vonalát, a Tűzmadár filmen is éppen olyan szuggesztív és mélyhatású történet maradt, mint azt a Nemzeti Színházban láttuk. A Warner-gyár tökéletes technikával vitte filmre a Zilahi-darabot, amelynek meséjét most felesleges elmondani, hiszen azt majdnem mindenki ismeri. Csak annyit jegyzünk meg, hogy a főszereplő Yerre Teasdale, Ricardo Cortez, Lyonel Atwil és Anita Louise egyformán kitűnő színészek, akik a maguk fegyelmezett, ízléses játékával még fokozták a Tűzmadár filmváltozatának hatását. Nagyon nagy sikere lesz a filmnek. AZ URÁNIÁBAN: A kitzbüheli kaland, ez a tipikusan német játékfilm, amelynek meséjét Tirolba helyezte a rendező, egy új magyar színésznőt mutat be: Simó Margitot, akit Pestről szerződtettek egyenesen ennek a filmnek a főszerepére. Nagyon tehetséges és temperamentumos leány, akinek bizonyára még sok sikere lesz filmen. A film különben is nagyon jó, kitűnő tempóban pereg le, meséje fordulatos és sokhelyütt nagyon humoros, a kitzbüheli felvételek pedig festőien szépek. A főszereplők nagyszerűek: Adele Sandrock, Ralf, Artur Roberts és George Alexander, továbbá Gritt Haid, Liane Haid, az ismert filmdiva tehetséges húga. A NEMZETI SZALONBAN nyolc festő és nyolc szobrász mutatkozik be a húsvétkor megnyíló csoportkiállításon. Lehet fiatalság, tavaszizti tehetség, néhány ** filstrész megérdemelt előretörése jellemzik ezt Feltűnő jelenség, hogy a legjobbat ismét a római Collegium Hungaricum növendékeinek sorából kerültek ki. A római intézet velük együtt már vagy három generációt bocsátott szárnyra s egy másik művészcsoporttal együtt, ők a mai magyar képzőművészet derékhada. A Basilides-testvérek ezúttal is illusztrációszerűen ható képeket állítanak ki. Kár, hogy tehetségük belemerevedik a stilizálásba. A kiállításon főleg a szobrászanyag elsőrendű, izlés dolga, ha Antal Károly, Boldogság Farkas, Sándor, Hiesz Géza, Madarassy Valter és vitéz Szabados Béla munkáit emeljük ki különösképpen, de méltán rászolgál a dicséretre Csúcs Ferenc, Ispándi József és Szomor László is. A festők között Jeges Ernő erőteljes fejlődése a legkellemesebb meglepetés, Heinz Henrik is engedett merevségéből, színskálája gazdagodott és egyénibb lett. Az idősebb nemzedéket jól képviseli Say Géza, akinek néhány bensőségesen festett férfias foltritmusú olajfestményét kell kiemelnünk. Udvary Pál nem fejlődött és nem romlott, Kaveczky Zoltán grafikái széltek. (m. v.)• A Nemzeti Szalonjáin szombaton délben nyílt meg ünnepélyes keretek között a „8 festő és 8 szobrász“ kiállítása. A megjelent előkelőségeket Gerevich Tibor, a Nemzeti Szalon Művészeti Egyesület alelnöke fogadta. A kiállítók között igen sokan voltak a római iskolában Gerevich Tibor tanítványai. A megjelent előkelőségek között ott láttuk Ugron Gábort, az Irodalmi és Művészeti Tanács elnökét és Tihamér Lajos miniszteri tanácsost, Kratochwill Károly tábornokot, Prokopiusz ny. minisztert és sok más, a társadalmi élet kiválóságát. — A newyorki lapok Aba-Novák és Iványi- Grunwald kiállításáról. Megemlékeztünk annak idején arról a nagysikerű kiállításról, amely Aba-Novák Vilmos és Iványi-Grünwald Béla műveiből március elején volt a newyorki Silbennan-képtárban az Amerikai—Magyar Művészeti Akadémia kezdeményezésére és Petényi János magyar követ fővédnöksége alatt. Ez a kiállítás folyománya volt mintegy annak az 1932-i newyorki magyar művészeti kiállításnak, amelynek olyan nagy sikere volt, hogy az ott kiállított anyagot két esztendő® keresztül túrára kellett vinni az Egyesült Államok területén. A két magyar mester már ezen a kiállításon is szerepelt s most különleges kívánságok alapján egyenesen az ő műveikből készült külön kiállítás, amelyet az amerikai sajtó is nagy figyelemmel és elismeréssel fogadott. A Newyork Times két ízben is foglalkozott a kiállítással és műkritikusa az ismert nevű Edward Allen Jewwelligen szép és hosszú cikkben méltatta Iványi-Grünwald m ecsetének bűvészetét“ és Aba-Novák „korbácsszerű vitalitását“. Malcolm Vaughan, Amerika egyik legnagyobb művészeti kritikusa a „Newyork American“ hasábjain számol be hosszasan és lelkesen a két nagy magyar mester kiállításáról, melyet részletesen elemez és nagyon merlegen ecset. NEMZETI ÚJSÁG Vülrnap, 193. április 7. ■ Vasárnap Rádió április 21. 8.30: Hírek. — 9—9.56: Református istentisztelet a Kálvin-téri templomból. Prédikál dr. Ravasz László püspök. — 10—11.25: Egyházi ének és szentbeszéd a belvárosi plébániatemplomból. A szentbeszédet mise közben evagólium után dr. P. Bangha Béla jézustársasági házfőnök mondja. — 11.30—12.30: Evangélikus istent tiszítetet a Bécsi kapur téri teplomból. Prédikál Varsányi Mátyás budavári lelkész. — 12.35: Pontos időjelzés, időjárás- és vízállásjelentés. — 12.45: Az Operaház tagjaiból alakult zenekar. Vezényel Lajtár Lajos. Közreműködik Sándor Erzsi (ének). Szünetben Odry Árpád húsvéti verseket mond el — 14: Toll Árpád és Toll Jancsi cigányzenekara. — 15: „Természetvédelem“ Nagyszalamy Brúnó miniszteri tanácsos előadása. (Fölölmivel Külügyi Minisztérium rádióelőadássorozatja.) — 15:45: Hanglemezek. — 16.30: „Húsvéti népszokások“. Hr. Visky Károly előadása. (Közművelődési előadássorozat). — 17: Weidingier Ede szalonzenekara. — 17.40: „Színházi képek és képtelenségek“. Laczkó Géza csevegése. — 18.10: A Mária Terézia 1. donyid gyalogezred zenekara. Vezényel Figedy Fichtner Sándor. — 19.15: Vígjátékelőadás a Stúdióban. „Nem élhetek muzsikaszó nélkül“. Vígjáték 4 felvonásban. Irta Móricz Zsigmond. Rendező Odry Árpád. — 21: Hírek, sport- és lóversenyeredmények. — 21.30: „Nemzeti hangverseny“. — „Magyar muzsika“. Közreműködik Lugossy István (tárogató), kíséri Magyari Imre és cigányzenekara. — Ezt a hangversenyünket 21.30-tól 22 óráig (mint nemzeti hangversenyt) a svájci olasz rádióállomás (Monte Deperi) is átveszi. — 22.45: Közvetítés egy kávéházból. Erőss-Takács jazz-zenekar műsora, Kalmár Pál énekszámaival. — 23.30: Közvetítés egy kévéházból. Veres Lajos és cigányzenekara muzsikál, Kalmár Pál énekel. — 00.05: Hírek. — Budapest II. 12.30: Közvetítés Rómából a Szent Péter-bazilikából, XI. Pius pápa húsvéti szentmiséjének egy része és ennek során pápai áldás. — 13.30—14.20: Eugén Stepat balalajkazenekara. — 15—15.40: Pilinszky Zsigmond énekel, zongorán kisér Polár Tibor. — 17.40—18.05: Weidinger Ede szalon zenekara. — 18.15: „Lakodalmi szokások“. Dr. Szendrey Ákos előadása. — 19.10—20.25: Budapesti Hangverseny Zenekar. Vezényel Komor Vilmos. — 20.30: Hírek, sport- és 16- versenyeredmények. — 21—21.45: Közvetítés egy szállóból. Len Baker jazz-zenekarának műsora. Hétfő április 22. 9.30: Hírek. — 10—11.10: Egyházi ének és szentbeszéd a budavári koronázó főtemplomból. A szentbeszédet mise közben, evangélium után P. Badalik Bertalan domonkosrendi tartományfőnök mondja. — 11.15—12.15: Görögkatolikus istentisztelet a Rózsák-téren lévő görögkatolikus magyar plébániatemplomból. A szentbeszédet mise közben, evangélium után dr. Krajnyák Gábor tb. kanonok mondja. — 12.20: Pontos időjelzés, időjárásés vízállásjelentés. — 12.30: Az Operaház tagjaiból alakult zenekar. Vezényel Fridi Frigyes. — 14: Hanglemezek. — 15: „Nagymama mesél“. M. Csengery Ilonka ifjúsági előadása. 15.30: Sárossy Mihály és Martinek István gitár—ének kettőse. — 16.06: „Botanikus séta“, Dr. Jávorka Sándor előadása. — 16-35: Koncz János hegedül, zongorán kíséri Polgár Tibor. — 17.15: A Ferencváros—Bayern (München) húsvéti labdarúgó serleg-mérkőzés közvetítése az Üllői úti FTC sporttelepről. Beszélő Pluhár István. — 1815: Farkas Béla és cigányzenekara. — 19.25: „A tavasz hírnökei“. Zágon István csevegése. — 19.50: Operattelőadás a Stúdióban. „Bob herceg“. — 22.05: Hirek, sport- és lóversenyeredmények. — 22.30: Közvetítés egy kávéházból. A Mándits jazzenekar műsora. — 23.10: Közvetítés egy kávéházból. Lakatos Gyula és Lakatos Vince cigányzenekara muzsikál, Orbán Sándor énekel. — 0.05: Hírek. — Budapest II. 12.40—14.10: Balázs Béla szalonzenekara. — 17.50—18.40: Első Budapesti Citerakör.Vezényel Bundschuh István. — 19: „Orvosi kérdések laikus elképzelésben“. Dr. Detre László előadása. — 19.40—20.20: Asbóth Gyula tárogatózik, zongorakisérettel. — 20.25: Sport- és lóversenyeredmények. . Kedd április 23. 6.45: Torna. — Utána: Hanglemezek. — 10: Hírek. — 10.20: „Egy régi török utazó magyar földön.“ írta Kazáry Károly. (Felolvasás.) — 10.45: „Sokszor megvalósulnak az utópiák.“ (Felolvasás.) — 11.10: Nemzetközi vizjelző szolgálat. — 12: Déli harangszó az Egyetemi templomból, időjárásjelentés. — 12.05-től 12.56-ig: Vodnaá Alice hegedül zongorakisétettel. — Közben körülbelül 12.30: Hirek. — 13.20: Pontos időjelzés, időjárás- és vízállásjelentés. — 13.30: Állástalan Zenészek Szimfonikus Zenekar. Vezényel Melles Béla. — 14.40: Hirek, élelmiszerárak, piaci árak, árfolyamhirek. — 16.10: A rádió diákfélórája: „Mária Terézia nagy ellensége.“ — 16.45: Pontos időjelzés, időjárásjelentés, hirek. — 17: A „Száz könyv sorozatban Kosztolányi Dezső előadása Kazinczyről. Felolvassa Kosztolányi Dezsőné. — 17.20: Közvetítés egy kávéházból. A Lovtinszki—Karnóczi-jazz-zenekar műsora. — 18.20: „A magyar parlamentek korelnökei.“ Dr. Némzehy Béla előadása. -1- 18.50: Hanglemezek. — 19.15: Gusztáv Adolf svéd trónörökös rádióbeszéde az öregcserkészek világtáborában, Ingarö szigetén. — 19.50: gödöllői Vadaik József és cigányzenekara. — 20.45: A Budapesti Hangverseny Zenekar hangversenyének közvetítése a Zeneművészeti Főiskola nagyterméből. Vezényel Vaszy Viktor. Közreműködik Basiliides Mária (ének), Hegyi Emánuel és Kása György (zongora). — Szünetben körülbelül 21.50: Hírek, időjárásjelentés. — Utána körülbelül 2.3: Közvetítés egy szállóból. Vajda Sándor és Pártos Ernő jam-zenekarának műsora. — 00.05: Hírek. — Budapest II. 18.45: A földmivelésügyi minisztérium mezőgazdasági félórája. — 19.45: A „Száz könyv“ sorozatban Szerb Antal beszél Goethe „Werther“jéről. — 20.05-től 21.10-ig: Bertha István szalonzenekara. — 21.15: Hírek. — 21.40-től 22.40-ig: Közvetítés egy szállóból. Csorba Dezső és cigányzenekara muzsikál. Termeszthető-e nálunk az amerikai mogyoró? Számos olyan növényt ismerünk, amelyről azt hiszszük, hogy a mi éghajlatunk alatt nem válik be, nem hoz termést, mert a melegebb vidékek növénye, így vélekedtek például hajdan a paradicsomról, a paprikáról is. Ma pedig egészen természetesnek vesszük, hogy ez a két kerti vetemény nálunk elsőrendű, külföldi értékesítésre is alkalmas termést ad. Sok kísérlet, próbálkozás történt, amíg egy-egy ilyen melegebb éghajlat alatt honos növény mérsékelt éghajlatunk alatt annyira aklimatizálódott, hogy termőképessé válhatott. Ezek a termelési kísérletek sohasem folytak nagyobb területen, hanem, amint az könynyen érthető is, kisebb kertekben. Ma is csak apró területen lehet foglalkozni az egzotikus növények meghonosításával és ezen a téren igen szép feladat vár mindig azokra, akik házuk táján, kis kertjükben szívesen bíbelődnek újfajta növények telepítésével. Nagyon érdemes például az úgynevezett arachid, vagy amerikai mogyoróval kísérletezni, amely mostanában igen keresett cikk s amelynek fogyasztása az utóbbi években rohamosan emelkedik, mert a háztartásokban a sütemények készítésénél is szerephez jutott. Az arachid mogyoró, tudományos nevén arachis hypogaea, tulajdonképen amerikai, pontosabban brazíliai származású, amint azt De Candolle, a múlt század egyik nagy botanikusa kétségbevonhatatlanul megállapította s éppen ezért helyes a magyar neve, amely persze nem jelenti azt, hogy most hozzánk Amerikából hozzák. Franciaország déli részén már nagyban is termesztik és itt egy hektáron 60— 80 hektoliter, kilográndban kifejezve 38—40 kg. hüvelyt ad. Nálunk is kísérleteznek már a termelésével az Alföldön és a Dunántúlon. A tavaszi országos mezőgazdasági kiállításon Frigyes főherceg uradalmainak pavililonjában is látni lehetett hazai földben termesztett arachid mogyorót A hüvelyesfélék családjába tartozó növény, amelyet franciául pistache de terre, földi mandulának, németül Erdawss-nak, angolul mandulei-nak vagy pea nut-nak neveznek, 30—50 cm. magasra növő, jól elbokrosodó növény. Sárga virágai a borsó virágához hasonlítanak. Az elvirágzás után a talaj felé görbül a virág kocsánya, befúródik a földbe és ott hozza meg a termést, azt a hüvelyt amelyet a piacról is ismerünk. Az arnahhíd mogyoró termesztésének módja a következő: Napos, meleg fok vésben jól megmunkált és megtrágyázott földben 30—40 cm. távolságra hatnyolc cm. mély gödröcskéket ásunk. Ezekbe helyezzük a hüvelyből kiszedett magokat, mégpedig kettőt-kettőt madil földdel befedjük, úgy hogy a behányt gödröcskék földje egyszínűben legyen a talajjal. A vetési idő május—június hónapja. A bevetett mag két hét múlva csirázik és kihajt. E sorok írója orom hadifogsága idején Vladivosztok mellett szintén kísérletezett az arachid tenyésztésével és hogy a tenyészidőt megrövidítse, meleg helyen előcsiráztatta a magot és a fiatal növényt akkor ültette ki, amikor a föld már teljesen átmelegedett. A további ápolás gyomlálásból és locsolásból áll- Ha nagy a nyári szárazság, akkor gyakrabban kell öntözni. A tenyészidő körülbelül százhúsz nap, tehát szeptemberben—októberben kell kiásni a növényt tövestől a földből, amikor a bokra már sárgulni kezd. A hajtásokról leszedjük a hüvelyeket, rontán megmossuk azokat, majd a napon megszűrítjük. A növény szalmája állati takarmánynak is alkalmas. Ha rossz az ősz, akkor gyengén sikerül a termés, illetve kevés hüvelyt kapunk. Éppen ezért fontos volna a tenyészidőt megrövidíteni, ezt pedig csak kísérletezéssel tudjuk elérni. Az arachid mogyoró tenyésztésével azért is érdemes kísérleteznünk, mert a kert dísze is lehet a növény érdekes kékes-zöld színű bokrai. Hogyan csökkenthető a kotlási láz Baj az, baromfiudvarunkban kevés a kotlós, de baj az is, ha több vám, mint amennyi kellene. Kordóspótlóról, amint azt legutóbb megírtuk, könnyen gondoskodhatunk. Ha sok a kotlós, nem tehetünk mást, minthogy az úgynevezett költési lázat igyekszünk csökkenteni, illetve megszüntetni, ami azért is fontos, mert ezáltal meghosszabbíthatjuk a tojásrakás idejét. Sok módja van a költési láz megszüntetésének, de ezek közül a módok közül sohasem alkalmazzuk azokat, amelyek a baromfi kínzásával, egészségének veszélyeztetésével járnak. Példáml a kettőst ne mártogassuk hideg vízbe, mert könnyen meghűlhet, sőt gutaütést is kaphat. Helytelen eljárás, ha a lábánál vagy szárnyával fogva fejével lefelé felakasztjuk, vagy pedig koplaltatjuk. Az első esetben szintén gutaütésben pusztulhat el a kotlós, vagy annyira összerángatja a testét, hogy tojásrakásra alkalmatlanná válik, a másik esetben pedig annyira legyengül, hogy hosSZÚ időre van szükség, amíg a tojásrakást folytathatja. Helyesebb eljárás, ha a felesleges kerdcet ketrecbe tesszük, a ketrecet a baromfiudvar közepére, napos helyre állítjuk s b*fil, a ketrec széle körül eleséget szórunk. A baromfiudvar többi jószága ide gyűlik 5WBb és az eleségnek a ketrecből való kiszedése közben állandóan nyugtalanítja, zavarja a kotlást. Megfelelő költési láz csillapító eljárás az is, ha a kotlóst függő ketrecbe helyeződik s ugyanakkor szárnyas áld szalmaköteget helyezünk. A szalmaköteg állandóan nyugtalanítja a baromfit és nyugodt ülésében hátráltatja. Szoktak a fészek helyére vízzel tolt tállat is helyezni, amelybe szalmát raknak A kotlós valahányszor erre az álfészekre rá akar ülni, mindig nedvessé válik, úgy hogy napok múltán megunja az ülést. Legjobban bevált módszer az, ha a kotlást néhány napra kakassal csukják össze. A kotlási láz jelentkezésének időpontja és tartama fajtínkint nagyon különbözik. .". A naftalin elhajtja a káposztalegyet is A naftalin, amelyet a kőszénkátrány nehéz olajából állítanak elő, a háztartásokban a „második számú közellenség“, amoly távoltartására használatos többkevesebb eredménnyel, de a kertben is alkalmazható egyes kártevők pusztítására, illetve űtésére. A melegágyi palántákat megtámadó bolha ellen sikeresnek bizonyult a naftalin. Ennek alapján kísérletezni kezdtek a káposzta egyik veszedelnes kártevője, a káposztalégy ellen is. A Németországban végzett kísérletek szerint a naftalint egyszer a káposztás tábla egész felületén, máskor csak a palánták körül szórták el. Huszonöt négyzetméternyi területre egy kg. naftalint használtak, majd tíz nap múlva fél kg-ot szórtak el. Az eredmény minden eddigit felülmúlt. A kezelt, táblákon a növények üde és gyors fejlődést mutattak, míg az ellenőrző parcellákon a káposztalégy jelentékeny kárt okozott. Különösen ott volt szembetűnő az eredmény, ahol a naftalint a palánták közé szórták el. A naftalinnal kezelt tábla a káposzta leszedéséig mentes volt a légytől, a be nem hintett táblákon pediga kár 20—40% között mozgott. Ezenkívül rendkívül érdekes megfigyeléseket is tettek, nevezetesen a védett táblákon a káposztafejeik 600 gr.-al súlyosabbak voltak és korábban, körülbelül 10—14 nappal hamarább értek be. Úgy a nagyobb súly, valamint a koránérés igen nagy jelentőségű eredmény. Ha a családi veteményes kertben megjelenik a káposztalégy, meg kell próbálkozni a naftalinos kezelésen.