Nemzeti Ujság, 1935. április (17. évfolyam, 75-97. szám)

1935-04-21 / 91. szám

28 Gaál Franciska új filmjének bécsi sikere „A kismamát“, Gaál Franciska film­jét óriási sikerrel mutatták be Bécsben. A magyar primadonna Budapesten ké­szült új filmje, amelyet szintén az Uni­­versál-gyár budapesti produkciója készí­tett, a bécsi lapok kritikája szerint ed­dig a legjobb Gaál Franciska-film, amely­nek kitűnő szövegkönyve, jó rendezése felülmúlja az idén látott német filmek nívóját. A bemutató-előadás után nagy lakoma volt, amelyen melegen ünnepel­ték Gaál Franciskát. Is­ filmek A FÓRUMBAN: A Tűzmadár, Zilahy Lajos, világsikert aratott drámájának sikeréről már sokat hallottunk. Az előzetes h­íreket nem cá­folta meg ez a bemutató sem. Wilhelm Die­­terle, Hollywood német rendezője szerencsés kézzel nem csinált gangszterfilmet Zilahy Lajos drámájából, hanem mindössze filmsze­rűbbé tette. Néhány jelenetet máskép vettek fel, mint ahogy az a színpadon lepergett, ezek a változtatások azonban nem törték meg a dráma vonalát, a Tűzmadár filmen is ép­pen olyan szuggesztív és mélyhatású törté­net maradt, mint azt a Nemzeti Színházban láttuk. A Warner-gyár tökéletes technikával vitte filmre a Zilahi-darabot, amelynek me­séjét most felesleges elmondani, hiszen azt majdnem mindenki ismeri. Csak annyit jegy­zünk meg, hogy a főszereplő Yerre Teasdale, Ricardo Cortez, Lyonel Atwil és Anita Louise egyformán kitűnő színészek, akik a maguk fegyelmezett, ízléses játékával még fokozták a Tűzmadár filmváltozatának hatását. Na­gyon nagy sikere lesz a filmnek. AZ URÁNIÁBAN: A kitzbüheli kaland, ez a tipikusan német játékfilm, amelynek meséjét Tirolba helyezte a rendező, egy új magyar színésznőt mutat be: Simó Margitot, akit Pestről szerződtettek egyenesen ennek a filmnek a főszerepére. Nagyon tehetséges és temperamentumos leány, akinek bizonyára még sok sikere lesz filmen. A film különben is nagyon jó, kitűnő tempóban pereg le, me­séje fordulatos és sokhelyütt nagyon humo­ros, a kitzbüheli felvételek pedig festőien szépek. A főszereplők nagyszerűek: Adele Sandrock, Ralf, Artur Roberts és Georg­e Alexander, továbbá Gritt Haid, Liane Haid, az ismert filmdiva tehetséges húga. A NEMZETI SZALONBAN ny­olc festő és nyolc szobrász mutatkozik be a h­úsvétkor megnyíló csoportkiállításon. Leh­et fiatalság, tavaszizti tehetség, néhány ** filstrész megérdemelt előretörése jellemzik ezt Feltűnő jelenség, hogy a legjob­bat is­mét a római Collegium Hungaricum növendékeinek sorából kerültek ki. A római intézet velük együtt már vagy három gene­rációt bocsátott szárnyra s egy másik mű­vészcsoporttal együtt, ők a mai magyar képző­művészet derékhada. A Basili­des-testvérek ezúttal is illusztráció­­szerűen ható képeket állítanak ki. Kár, hogy tehetségük belemerevedik a stilizálásba. A kiállításon főleg a szobrászanyag első­rendű, izlés dolga, ha Antal Károly, Boldog­­ság Farkas, Sándor, Hiesz Géza, Madarassy Valter és vitéz Szabados Béla munkáit emel­jük ki különösképpen, de méltán rászolgál a dicséretre Csúcs Ferenc, Ispándi József és Szomor László is. A festők között Jeges Ernő erőteljes fejlő­dése a legkellemesebb meglepetés, Heinz Hen­rik is engedett merevségéből, színskálája gazdagodott és egyénibb lett. Az idősebb nemzedéket jól képviseli Say Géza, akinek néhány bensőségesen festett férfias foltritmusú olajfestményét kell ki­emelnünk. Udvary Pál nem fejlődött és nem romlott, Kaveczky Zoltán grafikái széltek. (m. v.)• A Nemzeti Szalonjáin szombaton délben nyílt meg ünnepélyes keretek között a „8 festő és 8 szobrász“ kiállítása. A megjelent előkelőségeket Gerevich Tibor, a Nemzeti Szalon Művészeti Egyesület alelnöke fogadta. A kiállítók között igen sokan voltak a római iskolában Gerevich Tibor tanítványai. A megjelent előkelőségek között ott láttuk Ugron Gábort, az Irodalmi és Művészeti Ta­nács elnökét és Tihamér Lajos miniszteri ta­nácsost, Kratochwill Károly tábornokot, Pro­­kopiusz ny. minisztert és sok más, a társa­dalmi élet kiválóságát. — A newyorki lapok Aba-Novák és Iványi- Grunwald kiállításáról. Megemlékeztünk an­nak idején arról a nagysikerű kiállításról, amely Aba-Novák Vilmos és Iványi-Grünwald Béla műveiből március elején volt a new­­yor­ki Silben­na­n-képtá­rban az Amerikai—Ma­gyar Művészeti Akadémia kezdeményezésére és Petényi János magyar követ fővédnöksége alatt. Ez a kiállítás folyománya volt mintegy annak az 1932-i newyorki magyar művészeti kiállításnak, amelynek olyan nagy sikere volt, hogy az ott kiállított anyagot két esztendő® keresztül túrára kellett vinni az Egyesült Államok területén. A két magyar mester már eze­n a kiállításon is szerepelt s most külön­leges kívánságok alapján egyenesen az ő mű­veikből készült külön kiállítás, amelyet az amerikai sajtó is nagy figyelemmel és elisme­réssel fogadott. A Newyork Times két ízben is foglalkozott a kiállítással és műkritikusa az ismert nevű Edward Allen Jewwelligen szép és hosszú cikkben méltatta Iványi-Grünwald m ecsetének bűvészetét“ és Aba-Novák „kor­­bácsszerű vitalitását“. Malcolm Vaughan, Amerika egyik legnagyobb művészeti kriti­kusa a „Newyork American“ hasábjain számol be hosszasan és lelkesen a két nagy magyar mester kiállításáról, melyet részletesen elemez és nagyon merlegen e­cset. NEMZETI ÚJSÁG Vülrnap, 193. április 7. ■ Vasárnap Rádió április 21. 8.30: Hírek. — 9—9.56: Református isten­tisztelet a Kálvin-téri templomból. Prédikál dr. Ravasz László püspök. — 10—11.25: Egy­házi ének és szentbeszéd a belvárosi plébánia­­templomból. A szentbeszédet mise közben evagólium után dr. P. Bangha Béla jézus­társasági házfőnök mondja. — 11.30—12.30: Evangélikus istent tiszítetet a Bécsi kapur téri t­eplomból. Prédikál Varsányi Mátyás buda­vári lelkész. — 12.35: Pontos időjelzés, idő­járás- és vízállásjelentés. — 12.45: Az Opera­­ház tagjaiból alakult zenekar. Vezényel Laj­tár Lajos. Közreműködik Sándor Erzsi (ének). Szünetben Odry Árpád húsvéti verseket mond el­ — 14: Toll Árpád és Toll Jancsi cigány­zenekara. — 15: „Természetvédelem“ Nagy­­szalam­y Brúnó miniszteri tanácsos előadása. (Föl­ölmivel Külü­gyi Minisztérium rádióel­őad­ás­­sorozatja.) — 15:45: Hanglemezek. — 16.30: „Húsvéti népszokások“. Hr. Visky Károly előadása. (Közművelődési előadássorozat). — 17: Weidingier Ede szalonzenekara. — 17.40: „Színházi képek és képtelenségek“. Laczkó Géza csevegése. — 18.10: A Mária Terézia 1. donyid gyalogezred zenekara. Vezényel Figedy Fichtner Sándor. — 19.15: Vígjáték­előadás a Stúdióban. „Nem élhetek muzsika­szó nélkül“. Vígjáték 4 felvonásban. Irta Móricz Zsigmond. Rendező Odry Árpád. — 21: Hírek, sport- és lóversenyeredmények. — 21.30: „Nemzeti hangverseny“. — „Magyar muzsika“. Közreműködik Lugossy István (tárogató), kíséri Magyari Imre és cigány­­zenekara. — Ezt a hangversenyünket 21.30-tól 22 óráig (mint nemzeti hangversenyt) a svájci olasz rádióállomás (Monte Deperi) is átveszi. — 22.45: Közvetítés egy kávéházból. Erőss-Takács jazz-zenekar műsora, Kalmár Pál énekszámaival. — 23.30: Közvetítés egy kévéh­ázból. Veres Lajos és cigányzenekara muzsikál, Kalmár Pál énekel. — 00.05: Hírek. — Budapest II. 12.30: Közvetítés Rómából a Szen­t Péter-bazilikából, XI. Pius pápa hús­véti szentmiséjének egy része és ennek során pápai áldás. — 13.30—14.20: Eugén Stepat balalajkazenekara. — 15—15.40­: Pilinszky Zsigmond énekel, zongorán kisér Pol­ár Tibor. — 17.40—18.05: Weidinger Ede szalon zenekara. — 18.15: „Lakodalmi szokások“. Dr. Szendrey Ákos előadása. — 19.10—20.25: Budapesti Hangverseny Zenekar. Vezényel Komor Vilmos. — 20.30: Hírek, sport- és 16- versenyeredmények. — 21—21.45: Közvetítés egy szállóból. Len Baker jazz-zenekarának műsora. Hétfő április 22. 9.30: Hírek. — 10—11.10: Egyházi ének és szentbeszéd a budavári koronázó főtemplom­ból. A szentbeszédet mise közben, evangélium után P. Badalik Bertalan domonkosrendi tar­­­tományfőnök mondja. — 11.15—12.15: Görög­katolikus istentisztelet a Rózsák-téren lévő görögkatolikus magyar plébániatemplomból. A szentbeszédet mise közben, evangélium után dr. Krajnyák Gábor tb. kanonok mondja. — 12.20: Pontos időjelzés, időjárás­és vízállásjelentés. — 12.30: Az Operaház tag­jaiból alakult zenekar. Vezényel Fridi Fri­gyes. — 14: Hanglemezek. — 15: „Nagymama mesél“. M. C­sengery Ilonka ifjúsági előadása. 15.30: Sárossy Mihály és Martinek István gitár—ének kettőse. — 16.06: „Botanikus séta“, Dr. Jávorka Sándor előadása. — 16-35: Koncz János hegedül, zongorán kíséri Pol­gár Tibor. — 17.15: A Ferencváros—Bayern (München) húsvéti labdarúgó serleg-mérkő­zés közvetítése az Üllői­ úti FTC sporttelepről. Beszélő Pluhár István. — 1815: Farkas Béla és cigányzenekara. — 19.25: „A tavasz hírnö­kei“. Zágon István csevegése. — 19.50: Ope­ra­ttel­őad­ás a Stúdióban. „Bob herceg“. — 22.05: Hirek, sport- és lóversenyeredmények. — 22.30: Közvetítés egy kávéházból. A Mán­­dits jazzenekar műsora. — 23.10: Közvetítés egy kávéházból. Lakatos Gyula és Lakatos Vince cigányzenekara muzsikál, Orbán Sán­dor énekel. — 0.05: Hírek. — Budapest II. 12.40—14.10: Balázs Béla szalonzenekara. — 17.50—18.40: Első Budapesti Citerakör.­­Vezé­nyel Bundschuh István. — 19: „Orvosi kér­dések laikus elképzelésben“. Dr. Detre László előadása. — 19.40—20.20: Asbóth Gyula táro­gatózik, zongorakisérettel. — 20.25: Sport- és lóversenyeredmények. . Kedd április 23. 6.45: Torna. — Utána: Hanglemezek. — 10: Hírek. — 10.20: „Egy régi török utazó ma­gyar földön.“ írta Kazáry Károly. (Felolva­sás.) — 10.45: „Sokszor megvalósulnak az utó­piák.“ (Felolvasás.) — 11.10: Nemzetközi viz­­jelző szolgálat. — 12: Déli harangszó­­ az Egye­temi templomból, időjárásjelentés. — 12.05-től 12.56-ig: Vodnaá Alice hegedül zongorakisé­tet­­tel. — Közben körülbelül 12.30: Hirek. — 13.20: Pontos időjelzés, időjárás- és vízállás­­jelentés. — 13.30: Állástalan Zenészek Szim­fonikus Zenekar. Vezényel Melles Béla. — 14.40: Hirek, élelmiszerárak, piaci árak, ár­­folyamhirek. — 16.10: A rádió diákfélórája: „Mária Terézia nagy ellensége.“ — 16.45: Pontos időjelzés, időjárásjelentés, hirek. — 17: A „Száz könyv sorozatban Kosztolányi Dezső előadása Kazinczyről. Felolvassa Kosztolányi Dezsőné. — 17.20: Közvetítés egy kávéházból. A Lovtinszki—Karnóczi-jazz-zenekar műsora. — 18.20: „A magyar parlamentek korelnökei.“ Dr. Némzehy Béla előadása. -1- 18.50: Hang­lemezek. — 19.15: Gusztáv Adolf svéd trón­örökös rádióbeszéde az öregcserkészek világ­­táborában, Ingarö szigetén. — 19.50: gödöllői Vadaik József és cigányzenekara. — 20.45: A Budapesti Hangverseny Zenekar hangverse­nyének közvetítése a Zeneművészeti Főiskola nagyterméből. Vezényel Vaszy Viktor. Közre­működik Basiliides Mária (ének), Hegyi Emá­­nuel és Kása György (zongora). — Szünetben körülbelül 21.50: Hírek, időjárásjelentés. — Utána körülbelül 2.3: Közvetítés egy szállóból. Vajda Sándor és Pártos Ernő jam-zenekarának műsora. — 00.05: Hírek. — Budapest II. 18.45: A földmivelésügyi minisztérium mezőgazda­sági félórája. — 19.45: A „Száz könyv“ soro­zatban Szerb Antal beszél Goethe­ „Werther“­­jéről. — 20.05-től 21.10-ig: Bertha István sza­lonzenekara. — 21.15: Hírek. — 21.40-től 22.40-ig: Közvetítés egy szállóból. Csorba Dezső és cigányzenekara muzsikál. Termeszthető-e nálunk az amerikai mogyoró? Számos olyan nö­vényt ismerünk, a­m­­elyről azt hisz­­szü­k, hogy a mi éghaj­l­atunk alatt nem válik be, nem hoz termést, mert a melegebb vidékek növénye, így véle­kedtek például haj­dan a paradicsomról, a paprikáról is. Ma pedig egészen természetesnek vesszük, hogy ez a két kerti vetemény nálunk elsőrendű, külföldi értékesítésre is alkal­mas termést ad. Sok kísérlet, próbálkozás történt, amíg egy-egy ilyen melegebb éghajlat alatt honos növény mérsékelt éghajlatunk alatt annyira aklimatizáló­­dott, hogy termőképessé válhatott. Ezek a termelési kísérletek sohasem folytak nagyobb területen, hanem, amint az köny­­nyen érthető is, kisebb kertekben. Ma is csak apró területen lehet foglalkozni az egzotikus növények meghonosításával és ezen a téren igen szép feladat vár min­dig azokra, akik házuk táján, kis kert­jükben szívesen bíbelődnek újfajta növé­nyek telepítésével. Nagyon érdemes pél­dául az úgynevezett arachid, vagy ame­rikai mogyoróval kísérletezni, amely mostanában igen keresett cikk s amelynek fogyasztása az utóbbi években rohamo­san emelkedik, mert a háztartásokban a sütemények készítésénél is szerephez jutott. Az arachid mogyoró, tudományos nevén arachis hypogaea, tulajdonképen ame­rikai, pontosabban brazíliai származású, amint azt De Candolle, a múlt század egyik nagy botanikusa kétségbevonhatat­­lanul megállapította s éppen ezért helyes a magyar neve, amely persze nem jelenti azt, hogy most hozzánk Amerikából hoz­zák. Franciaország déli részén már nagy­ban is termesztik és itt egy hektáron 60— 80 hektoliter, kilográndban kifejezve 38—40 kg. hüvelyt ad. Nálunk is kísérle­teznek már a termelésével az Alföldön és a Dunántúlon. A tavaszi országos mező­­gazdasági kiállításon Frigyes főherceg uradalmainak pavililonjában is látni le­hetett hazai földben termesztett arachid mogyorót A hüvelyesfélék családjába tartozó növény, amelyet franciául pistache de terre, földi mandulának, németül Erd­­awss-nak, angolul mandulei-nak vagy pea nut-nak neveznek, 30—50 cm. ma­gasra növő, jól elbokrosodó növény. Sárga virágai a borsó virágához hason­lítanak. Az elvirágzás után a talaj felé görbül a virág kocsánya, befúródik a földbe és ott hozza meg a termést, azt a hüvelyt amelyet a piacról is ismerünk. Az arnahhíd mogyoró termesztésének módja a következő: Napos, meleg fok­ vésben jól megmunkált és megtrágyá­zott földben 30—40 cm. távolságra hat­­nyolc cm. mély gödröcskéket ásunk. Ezekbe helyezzük a hüvelyből kiszedett magokat, mégpedig kettőt-kettőt madil földdel befedjük, úgy hogy a behányt gödröcskék földje egyszínűben legyen a talajjal. A vetési idő május—június hó­napja. A bevetett mag két hét múlva­­­ csirázik és kihajt. E sorok írója orom hadifogsága idején Vladivosztok mellett szintén kísérletezett az arachid tenyész­tésével és hogy a tenyészidőt megrövi­dítse, meleg helyen előcsiráztatta a ma­got és a fiatal növényt akkor ültette ki, amikor a föld már teljesen átmelege­­dett. A további ápolás gyomlálásból és locsolásból áll- Ha nagy a nyári száraz­ság, akkor gyakrabban kell öntözni. A tenyészidő körülbelül százhúsz nap, te­hát szeptemberben—októberben kell ki­ásni a növényt tövestől a földből, ami­kor a bokra már sárgulni kezd. A hajtásokról leszedjük a hüvelyeket, ron­­tán megmossuk azokat, majd a napon megszűrí­tjük. A növény szalmája állati takarmánynak is alkalmas. Ha rossz az ősz, akkor gyengén sikerül a termés, illetve kevés hüvelyt kapunk. Éppen ezért fontos volna a tenyészidőt megrö­vidíteni, ezt pedig csak kísérletezéssel tudjuk elérni. Az arachid mogyoró te­nyésztésével azért is érdemes kísérletez­nünk, mert a kert dísze is lehet a nö­vény érdekes kékes-zöld színű bokrai. Hogyan csökkenthető a kotlási láz Baj az, baromfiudvarunkban ke­vés a kotlós, de baj az is, ha több vám, mint amennyi kellene. Kord­­­óspótlóról, amint azt legutóbb megírtuk, könnyen gondoskod­hatunk. Ha sok a kotlós, nem­ tehetünk mást, minthogy az úgynevezett köl­tési lázat igyekszünk csökkenteni, illetve meg­szüntetni, ami azért is fontos, mert ezáltal meghosszabbíthatjuk a tojásrakás idejét. Sok módja van a költési láz megszüntetésének, de eze­k közül a módok közül sohasem alkalmaz­zuk azokat, amelyek a baromfi kínzásával, egészségének veszélyeztetésével járnak. Pél­dáml a kettőst ne mártogassuk hideg vízbe, mert könnyen meghűlhet, sőt gutaütést is kaphat. Helytelen eljárás, ha a lábánál vagy szárnyával fogva fejével lefelé felakasztjuk­, vagy pedig koplaltatjuk. Az első esetben szintén gutaütésben pusztulhat el a kotlós, vagy annyira összerángatja a testét, hogy tojásrakásra alkalmatlanná válik, a másik esetben pedig annyira legyengül, hogy hosSZÚ időre van szükség, amíg a tojásrakást folytat­hatja. Helyesebb eljárás, ha a felesleges­ kerd­­­cet ketrecbe tesszük, a ketrecet a baromfi­udvar közepére, napos helyre állítjuk s b*fil, a ketrec széle körül eleséget szórunk.­­ A baromfiudvar többi jószága ide gyűlik 5WBb és az eleségnek a ketrecből való kiszedése közben állandóan nyugtalanít­ja, zavarja a kotlást. Megfelelő költési láz csillapító eljárás az is, ha a kotlóst függő ketrecbe helyeződik s ugyanakkor szárnyas áld szalmaköteget helyezünk. A szalmaköteg állandóan nyug­talanítja a baromfit és nyugodt ülésében hát­ráltatja. Szoktak a fészek helyére vízzel­­ tolt tállat is helyezni, amelybe szalmát raknak­ A kotlós valahányszor erre az álfészekre rá akar ülni, mindig nedvessé válik, úgy hogy napok múltán megunja az ülést. Legjobban bevált módszer az, ha a kotlást néhány napra kakassal csukják össze. A kotlási láz jelent­kezésének időpontja és tartama fajtínkint nagyon különbözik. .­­". A naftalin elhajtja a káposztalegyet is A naftalin, amelyet a kőszénkátrány nehéz olajából állítanak elő, a háztartá­sokban a „második számú közellenség“, a­moly távoltartására használatos több­kevesebb eredménnyel, de a kertben is alkalmazható egyes kártevők pusztítá­sára, illetve űtésére. A melegágyi palán­tákat megtámadó bolha ellen sikeresnek bizonyult a naftalin. Ennek alapján kísérletezni kezdtek a káposzta egyik ve­­szedelnes kártevője, a káposztalégy el­len is. A Németországban végzett kísér­letek szerint a naftalint egyszer a ká­posztás tábla egész felületén, máskor csak a palánták körül szórták el. Hu­szonöt négyzetméternyi területre egy kg. naftalint használtak, majd tíz nap múlva fél kg-ot szórtak el. Az eredmény minden eddigit felülmúlt. A kezelt, táb­lákon a növények üde és gyors fejlődést mutattak, míg az ellenőrző parcellákon a káposztalégy jelentékeny kárt okozott. Különösen ott volt szembetűnő az ered­mény, ahol a naftalint a palánták közé szórták el. A naftalinnal kezelt tábla a káposzta leszedéséig mentes volt a légy­től, a be nem hintett táblákon pedig­­a kár 20—40% között mozgott. Ezenkívül rendkívül érdekes megfigyeléseket is tet­tek, nevezetesen a védett táblákon a káposztafejeik 600 gr.-al súlyosabbak vol­ta­k és korábban, körülbelül 10—14 nap­pal hamarább értek be. Úgy a nagyobb súly, valamint a koránérés igen nagy jelentőségű eredmény. Ha a családi ve­teményes kertben megjelenik a káposzta­légy, meg kell próbálkozni a naftal­inos kezelésen.

Next