Nemzeti Ujság, 1935. július (17. évfolyam, 147-172. szám)

1935-07-02 / 147. szám

Kedd, 1935 Július 2. NEMZETI ÚJSÁG Meghalt Vincze Zsigmond a kiváló zeneszerző és karmester Vincze Zsigmond, a kiváló karmester és zeneszerző, vasárnap hajnalban húsz­­szas szenvedés után az Uj Szent János kórházban 61 éves korában elhunyt. Vincze Zsigmond 1874 július elsején született Zomborban. Szülei később Buda­pestre költöztek és zenei tanulmányait itt végezte a Nemzeti Zenedében. Mint fiatal zenész az Operaház zenekarába ke­rült, ahol Erkel Sándor alatt működött. Itt sajátította el a hangszerelés tudomá­nyát. Beöthy László 1903-ban az új Király Színházhoz szerződtette Konti mellé kar­mesternek. Rövid idő alatt egyike lett a legkitűnőbb magyar operettkarmesterek­nek. Nagy zenei tudása, rendkívüli szín­padi érzéke, valamint biztos vezetése nagy mértékben hozzájárult a magyar operett diadalmas felvirágzásához. Ke­­­csóh, Lehár, Kálmán, Jacobi operettjeit száz és száz estén át vezényelte. Később a Fővárosi Operett Színházhoz került át, ahol ugyancsak sok siker fűződött műkö­déséhez. Mint zeneszerző sok híres operet­tet és daljátékot irt. Legismertebb művei: Hamburgi menyasszony, Tilos a csók, Limonádé ezredes, Cigánygrófné, Anna­­bál, Kiss és Kis, Gárdista, Arany hattyú, továbbá az Erősebb című operája, amely az Operában került színre. Egy évvel ezelőtt kezdett betegeskedni. Tuberkulózis támadta meg, amely átter­jedt a gégéjére is. Nemrégiben beszállí­tották az Új Szent János-kórházba, ahol Schafranek tanár kezelte. A tudós tanár és a kiváló orvosok mindent elkövettek, hogy megmentsék az életnek, de fárado­zásuk hiábavaló volt. Felesége, Kulinyi Mariska, fiai: Vincze Márton a Hunnia filmgyár di­szilét tervező művésze és Vincze Ferenc zeneszerző, valamint kiterjedt rokonság gyászolja.­­ A Viktória és Albert Múzeum becses ér­téktárgyai között szerepel egy kicsinyített lovagszobor, amelynek az eredetije Prágában van. Az angol múzeum jelzése szerint a szo­bor alkotói „Martin and George off Kolozsvár, Hungarian.“ Kolozsvári Márton és György híres Szent György szobra a sárkánnyal, saj­nos, már nem magyar birtok, de az angol megjelölés tiszteletben tartja az alkotók nem­zetiségét, a magyar szellem munkáját. A prá­gai szobor különben 1928-ban helyet cserélt és úgy helyezték el egy kútépítmény közép­pontjába, hogy a ló lába előtt elhelyezett torz sárkányfej vizet okád az alatta levő medencébe. A szobrot a cseh művészettörténé­szek véleménye szerint kétszáz esztendővel ezelőtt újra öntötték és ennek az alapján sze­retnék a cseh művészet termékének tulajdoní­tani. Hiteles adatok és források alapján azon­ban Mesterházy Jenő, a Magyar Iparművé­szet legújabb számában bebizonyítja a remek szobor magyar származását. A Magyar Ipar­művészet új száma különben Nádai Pál érde­kes esztétikai kritikáját is közli a Budapesti­­Árumintavásárról. Kitűnő cikkek, változatos híranyag és a Muskátli című magyar népmű­vészeti és háziipari melléklet teszik érdekessé a kitűnő illusztrált anyaggal ellátott folyó­irat tartalmát. Kedd július 2. 6.45: Torna. — Utána: Hanglemezek. — 10: Hírek. — 10.20: „A szeretet harcosai.“ (Felol­vasás.) Írta Bors Károlyné Takács Edit. — 10.45: „Divatos apróságok.“ (Felolvasás.) — 11.10: Nemzetközi vízjelzőszolgálat. — 12: Déli harangszó az Egyetemi templomból, időjárás­jelentés. — 12.05: Csíki Benő és cigányzene­­kara. — Közben körülbelül 12.30: Hírek. — 13.20: Pontos időjelzés, időjárás- és vízállás­jelentés. — 13.30: Szikla Adolf énekötöse. — 14.40: Hírek, élelmiszer- és piaci árak, ár­­folyamhírek. — 16.10: Asszonyok tanácsadója. (Arányi Mária előadása.) — 16.45: Pontos idő­jelzés, időjárásjelentés, hírek. — 17: „Hol für­­dőzzünk, hol nyaraljunk?“ Dr. Benczúr Gyula egy. rk. tanár előadása. — 17.30: Közvetítés egy cukrászdából. — 18.20: „Séta a francia irodalomban.“ Hevesi András előadása. — 18.50: Dullien Klára hegedül, zongorakiséret­­tel. — 19.30: „Hogyan él a hal a­­vízben.“ Dr. Szilády Zoltán egy. m. tanár előadása. — 20: „Röptében Európa felett.“ Zenés hanglemez­riport, összeállította Gyarmathy Sándor és Polgár Tibor. — 21.25: Hírek. — 21.45: Az Operaház tagjaiból alakult zenekar. Vezényel Rajter Lajos. — Szünetben körülbelül 22.20: Időjárás jelentés. — 23: Közvetítés egy kávé­házból. Sárközi Gyula és Sárközi Béla cigány­­zenekara muzsikál. Fekete Pál énekel. — 00.05: Hírek. — Budapest II- 17.50: „A világháború okai a történetírásban.“ Dr. Török Pál, a Ma­gyar Tudományos Akadémia könyvtárosának előadása. — 18.25—18.50: Balázs Gyula magyar nótákat zongorázik. — 18.55: A földmivelés­­ügyi minisztérium mezőgazdasági félórája. — 19.35—20.35: Magyar női vonósnégyes. — 20.40: Hírek. — 21.05—22: Közvetítés egy szállóból, Horváth Rezső és cigányzenekara muzsikál. — Telefonhírmondó: 6.45—11.15: Azonos Budapest I. műsorával. — 11.20—11.50: A Telefonhír­mondó külön műsora. — Utána: Azonos Buda­­pest I műsorával. ÚJ SZÉPSÉGEKKEL GAZDAGODOTT A BUDAÖRSI PASSIÓJÁTÉK Egy lelkes és derék tanító, Bató Géza gon­dolata volt az, hogy Budaörsön időnkint el­játsszák a Megváltó szenvedésének, halálának és feltámadásának történetét, ő írta, rendezte, tanította be a darabot. ő a díszletező, sőt egy­­személyben Pilátus szerepének stílusos alakí­tója is. A hivatott vezető és a közkatona mun­káját egymagában jeles tudással, fáradhatat­lan energiával, lelkes buzgósággal végezte Bató Géza tanító, de munkájának meg is van az eredménye. Festett színpadi kulisszák he­lyett valóságos várost róttak a budaörsi Kő­hegy tetejére a derék falubeliek. Elsősorban Bató Géza tanítóval az élén, a Lyra Dalkör tagjait illeti meg a dicséret, mert tőlük indult el az eszme és a kivitel és a kezdetben kis­­hitűek is most már belátják, hogy ő nekik volt igazuk. Egy esztendő után a budaörsi passiójáték elérkezett az ötvenedik előadásá­hoz. Péter és Pál ünnepén zajlott le a passió diadalútjának első stációja, mert jogosan hisszük, sőt tudjuk, hogy nyomon követi a többi is. Mintha maga a természet is arra tette volna hivatottá ezt a szorgalmas pestkörnyéki ma­gyar sváb falu mellett meredező sziklás he­gyet, hogy passióel­őad­ások játszódjanak le ottan. Kicsit talán meg is kell szenvedni a já­tékért, hiszen nincs kényelmes szerpentin a sziklabordás hegyre, de így jobban talál. S valahogyan jelképezi is a kálváriás és a vé­gén mégis diadalmas emberi sorsot. A régi görög színpadok vagy a római amfi­teátrumok hangulata fogja el az embert, ahogy helyet foglal a hegynyereg hátsó részén fel­felé ugró széksorokban. Szemben a város, Je­ruzsálem . . . Kőből épített falak, egymás mellett sorban a szinedrium tanácsterme, az utolsó vacsora színhelye, Janus háza és a templom előcsarnoka. Jobbkézre, a többitől kicsit elkülönítve a félreugró szikla szélén a helytartó palotája. Homlokzatán ott gőgöskö­­dik a római sas és a Róma világhatalmát földrészeken hirdető, S. P. Q. B. Gongütésre áhitatos Hoendes-muzsika zendül fel és megelevenedik a város. U­tcagyerekek futkároznak, keleti ruhás festői öltözetű nők imbolyognak a vállukon amphorával, amott két bárányka füves békességben. A vak Tóbiás, a szinedrium lépcsőjéről sírja panaszát az el­menők fülébe. S fentiről a hegytetőről feltűnik az Üdvözítő alakja az őt hallgatagon követő tizenkét tanítvánnyal: „Most elmegyünk a városba, hogy beteljesedjék mindaz, amit a próféták jövendölnek“ ... A nyárelői napsugár alkonyati fénye ráhull az Úr kék köntösére s a rajta átvetett pa­lástra... A helytartó palotája előtt római katonák váltják az őrséget, pattognak a bi­­birköpenyen centurio kemény parancsszavai, de mindezt tülzengi Jézus mindent betöltő, lágyan és mégis férfias erővel muzsikáló hangja. Még a tetőt harapdáló esti szél sem tudja elragadozni a szavait... — Ahogy egy darab előadásról—előadásra él és fejlődik, úgy az ötvenedik, jubileumi elő­adásira még teljesebbé, még szebbé alakult ki a passiójáték. Kibővítették Jaina leányának feltámasztásával, az inaszakadt meggyógyítá­­sával és a feltámadás méltóan mindent meg­koronázó jelenetével. Más részeik is sokkal mozgalmasabbak és hatásosabbak. A kufarok kiűzése a templomból a maga elevenségével, élethőségével becsületére válnék akármelyik hivatott színpadi rendezőnek... Valóságosan a középkori misztérium-előadások áhitata fogja el az embert. Misztikus, csodálatos egészben oldódik fel szereplő és néző egyaránt. A Jeruzsálembe való bevonulás mélyen meg­ragadó, az utolsó vacsora jelenete mintha eleven Lionardo da Vinci-­kép lenne s amikor az Ura Getsemane-kertbe vonul,már a hold és a csillagok szelíd fénye dérit sátrat mindenre s a szél ingatja a tetőn nyurgálkodó fiatal fákat... Már nem a budaörsi Kőhegy, hanem a Getsemane-kert, később pedig a Golgotha, amelyen elővillan a nyári éjszaka sötétjéből a három kereszt... Hogy csak az egyik sze­replő, Judds markáns alakítóját, Winkler Andrást említsük. Mennyire közel hozza a világtörténelem legnagobb árulójának figurá­ját a mához. Judás nem gyűlöli a Mestert, csak eladja. Hangoztatja, hogy a Mesternek úgyis csodatevő hatalma van, megvédi magát a poroszlóktól, ő pedig így nem követ el nagy bűnt, amikor elárulja harminc ezüst pénzért... A kétszáz szereplőből álló együttes pompásan működik... Természetesen külön meg kell em­lékezni Jézus remek alakítójáról, Bató László­ról, Bató tanító fiáról. Igazi művészettel adja nehéz szerepét, az áhitat és a tehetség együvé fonódásával és tökéletes illúziót kelt Remél­­jük, hogy ezután és másutt is találkozunk majd vele­ Mihály László. A belügyminiszter rendeletet adott ki a Gyöngyösbokréta védelmében A Gyöngyösbokréta elnevezésű népművészeti előadások rendezését és rendőrhatósági enge­délyezését a belügyminiszter rendelettel szabályozta. A rendelet megállapítja, hogy a Gyöngyös­bokréta elnevezéssel megindult országos moz­galom célja az, hogy a magyar népies előadó­művészet különleges sajátosságait, jellegzetes vonásait és hagyományait eredetiségükben megőrizze s azokat mind a belföldön, mind a külföldön ismertté tegye. Ennek a nagyjelen­tőségű mozgalomnak vezetője a Magyar Bok­réta­ Szövetség, amely a vallás- és közoktatás­ügyi miniszter irányítása és felügyelete mel­lett fejti ki közérdekű működését, minden­ üz­leti szempont kizárásával, tisztán a magyar nemzeti kultúra szolgálatának jegyében. Ezt az országos érdekű mozgalmat támogatni min­den hatóságnak kötelessége, de kötelessége az is, hogy megvédje azt más, arra nem hivatott egyénnek, vagy társaságnak minden olyan el­járásától, amely a Gyöngyösbokréta elnevezést jogosulatlanul akarja sajátítani és gyüm­öl­­csöztetni. Az e tekintetben felmerült jogos pana­szokra való tekintettel a belügyminiszter most elrendelte, hogy Gyöngyösbokréta vagy meg­tévesztésre alkalmas hasonló elnevezés alatt akár önálló előadást tartani, akár más elő­adás vagy nyilvános bemutató keretében ilyen cím alatt külön számot beiktatni, illetve elő­adni, csak abban az esetben szabad, ha azt az illetékes rendőrhatóság előzetesen külön enge­délyezi. A rendőrség csak akkor adhatja meg ezt a külön engedélyt, ha a kérelmező a val­lás- és közoktatásügyi miniszter írásbeli hozzá­járulását is igazolja. Ha az előadásnak vagy népművészeti bemutatónak háziipari vonatko­zásai is vannak, a kereskedelemügyi minisz­ter hozzájárulása is szükséges. Azt is kimondja a rendelet, hogy Gyöngyös­bokréta, vagy megtévesztésre alkalmas ha­sonló elnevezés alatt vagy egyébként magyar népművészeti előadásnak vagy bemutatónak külföldön való tartása céljából az ország terü­letén társaságokat vagy csoportokat szervezni csak a belügyminiszternek a vallás- és köz­­oktatásügyi miniszterrel egyetértve adott elő­zetes engedélye alapján szabad. Művészesték Balatonbogláron. Az Újság­kiadótisztviselők Nyugdíjegyesületének bala­­tonboglári üdülőtelepén minden vasárnap este műsoros estét rendeznek. Tegnap volt az első est, amelyet az egyesület üdülőházában lévő saját színháztermében tartottak. Az estére nemcsak a fürdőtelepről és községből, hanem a szomszédos vidékről is igen sokan jöttek el. Fischer Annie páratlan művészetét ragyog­­tatta, Felvinczi Takács Alice hegedűn aratott nagy sikert, Solti György kísérete mellett. A nagy közönség elragadtatással ünnepelte a művészeket. A felvidéki magyar dalosok ünnepe Érsekújváron Szép magyar ünnep színhelye volt a magyar történelmi emlékeikben bővel­kedő Érsekújvár a csehsz­lovákiai ma­gyar­­ Dalosszövetség dalosünnepélye al­kalmával. A csehszlovákiai magyar tár­sadalom, magyar lélek és magyar szel­lem egységének volt monumentális hir­detője az országos dalosünnep, amely a harmadik, amióta Felvidék magyarsága kisebbségi sorsba került Az ünnepély pénteken este kezdődött, amikor 150 érsekújvári dalos adott sze­renádot Holota János polgármester, kép­viselő tiszteletére, aki lakása ablakából hálásan köszönte a város polgársága ne­vében a megtiszteltetést. A dalosok és a hozzájuk csatlakozó óriási tömeg Holota lakása elől a Deák­ térre ment ahol az Arany Oroszlán-szálló erkélyén álló Gil­­ler János tartománygyűlési képviselő, a Dalosszövetség elnöke és a többi előkelő­ségek tiszteletére szintén szerenádot ad­tak a dalegyesületek. Szombaton reggel a tábori misét a város főterén tartották meg. Délelőtt érkeztek a városba a magyarság törvényhozói, gróf Esterházy János, Jaross Andor, Szübő Géza, Szent­­iványi József, Törköly és Turchányi szenátorok, Szilassy József és számos előkelőség. Délben a csehsz­lovákiai magyar Dalosszövetség főpróbát tartott a Deák­ téren, majd délután a kaszárnya lovardájába vonulta­k. Az ünnepi díszbe öltözött dalosokat sokezer főnyi tömeg kísérte a kaszárnya felé, amelynek ka­puja és kerítése magyaros motívumok­kal volt diszitve. A fényárban úszó lo­varda virággal volt diszitve. A hatezer embert befogadó lovarda zsúfolásig meg­telt és a kaszárnya udvarán is hatalmas tömeg feketéllett. A Dalosszövetség ének­karai 10 órától 1-ig tartó pazar műsor keretében adták elő a kitűnően összeál­lított program egyes számait. A közön­ség sorai között ott lehetett látni a szlo­­venszkói magyar élet úgyszólván min­den számottevő egyéniségét A magyar sajtó természetesen teljes vezérkarral képviseltette magát. » *— A szolnoki dalosverseny. A szolnoki da­loskerület tizenhárom dalárdája mintegy öt­száz résztvevővel Péter és Pál napján délelőtt 10 órakor a szolnoki Városi Színházban tar­totta meg dalosversenyét. Vigh Endre kerületi elnök fogadta a dalosokat, akiket a város ne­vében Kerekes Sándor helyettes polgármester üdvözölt. A zsűri elnöke dr. Kondela Géza pápai kamarás, tagjai pedig P. Szabó Polikárp szolnoki ferences plébános és Gruber Lajos zeneigazgató voltak. Nagy sikerrel szerepel­ 13 tek a kezdők csoportjában a szajoli dalárdis­ták és a könnyű népdalcsoportban a karcagi kisgazdák. A vármegye vándordiját a zsűri a szolnoki sütőház összetartás Dalkörének, a kultuszminisztérium vándordiját pedig a jász­apáti Iparos Dalkörnek ítélte oda. . Az Országos Filmegyesület Filmművé­szeti Iskolája július 2-án, kedden este nyolc órakor tartja nyilvános vizsgaelőadását a Pesti Színházban (Révay­ u. 18.). Jegyek a helyszínen kaphatók . — Megindult az előjegyzés a Nemzeti Színház új bérleteire. Már az első napok­­kon örvendetes tényként lehet megállapí­tani, hogy a felemelt helyárak sem aka­dályozták meg abban a publikumot, hogy a Nemzeti Színház bérletrendszerét az idén még a tavalyinál is nagyobb mér­tékben vegye igénybe. A legérdekesebb, hogy éppen a drágább földszinti jegyek, a páholyok iránt mutatkozott nagy ér­deklődés, ami azt bizonyítja, hogy a kö­zönségnek azt a tehetősebb részét is sike­rült megmozdítani, amely eddig inkább a magánszínházakat látogatta. A Fedők Sári szombaton száll hajóra Newyorkban és július 13-án már Buda­pestre is érkezik, erről értesítette most budapesti barátait. Minden feltűnés nél­kül akar hazajönni, egyenesen pestszent­lőrinci villájába megy, ott piheni ki fá­radalmait és csak ősszel lép színpadra.­­ Nem igaz az a hír, hogy Honthy Hanna lesz a Fővárosi Operett­színház művészeti igazgatója a jövő évadban. A bérlő részvénytársaság csakis teljes anyagi biztosítékkal rendelkező vállalko­zónak adja bérbe a színházat, de ha ilyet nem talál, akkor is megnyitja a kapu­kat, mégpedig házi kezelésben.­­ Pár napon belül Budapestre érkezik Harry Baur, a világhírű színész, aki a Magyarországon készülő Bulyka adrási filmváltozatának főszerepét játssza. Part­nere a Budapesten már filmezett Simone Simon lesz, ez a kedves francia színész­nő, aki azóta híres sztár lett. — Rózsahegyi Kálmán kedden, szerdán és csütörtökön a Budai Apollóban ven­dégszereplő nyári színház előadásán lép fel. Színre kerül a Vén bakkancsos és fia, a huszár. Amint a színlap mondja, az előadást kitűnő cigányzenekar kís­éri. * — Greta Garbót, aki hazaérkezett Svéd­országba, óriási ünneplésben részesítet­ték legutóbb, amikor megjelent a stock­holmi Lenatt-színházban, ahol a régi filmjét, a Susann Lenox tündöklését játsszák.­­ A kánikula közepén is érdekes film­­bemutató lesz a héten. A „Külváros Hőse“ főszereplői: Wallace Bery, George Raft, Jackie Cooper, a híres gyereksztár és Fay Wray az érdekes filmnek. A személyzet jutalomjátéka a RADIUSBAN! 2 nap alatt 4 világsláger! If odrion CLEOPATRA sseapen: EZ történt egy éjszaka TÁNCOLÓ DÁMÁK : CSODABÁR A folytatólagos előadások kezdete: 4, V*6, V27, V,8 és ‘/D0 órakor. Az első előadás­­ „ Jéggel hűtött félhelyárakkal • ” nézőtér. Szerdán ­ Magyar művész nyerte el a párisi „Salon de Part Murat“ egyetlen díját. Parisból je­lentik. Rendkívül érdekes tárgyú és témájú kiállítás nyílt meg pénteken délután a rue La Boetie egyik előkelő galériájában „Fal­művészet és pianizmus“ ebben. A modern fiatal francia festőgeneráció megnyilatkozása ez a kiállítás, amelyen azonban magyar mű­vészek is szép számmal szerepelnek. A ki­állítás címéből: „Falmű­vészet és pianizmus“, az ember első pillanatra nem is tudja, hogy mit várjon. A rendezőbizottság úgy látszik, maga is tisztában volt ezzel, mert szükséges­nek találta, hogy a megnyitás napján a ki­állítás célját egy-két előadásban ismertesse. Gleizes és Saint-Maur francia festők, Jean Cassou kritikus és a magyar Sirató Károly pianista költő előadásaiból azután megtud­hattuk, hogy a falművészet célja a művészet különböző ágait — belesorolva még a költé­szetet is — a modern építészeti technika új követelményeinek megfelelően alakítani és alkalmazni. A kiállított festmények, szobrok, freskók, grafika, gobelin, üvegmunkák, sőt még a napórák is már ezen követelmények­nek megfelelően vannak megalkotva. Mint minden iránt, ami új és modern, első látásra a szemlélőt el is fogja bizonyos kétkedés annak jövője iránt, a kiállított tárgyak mű­vészi értékét nem lehet elvitatni. A mintegy 300 kiállító művész között magyar nevekkel is találkozunk, így például Tihanyitól, Vágó­tól, Beöthytől, Béthtől, Kolozsvárytól fest­ményeket, Sándortól szobrokat, Siratótól fal­verseket találhatunk. Különös érdekessége még ennek a kiállításnak, hogy az egyetlen díjat, amellyel a legjobb kiállító munkáját óhajtja jutalmazni, a bírálóbizottság Sándor magyar szobrász „Maternité“ művének ítélte meg. [K-a].

Next