Nemzeti Ujság, 1935. július (17. évfolyam, 147-172. szám)

1935-07-07 / 152. szám

Vasárnap, 1935 július 7. NEMZETI ÚJSÁG A legsúlyosabb elhatározás báró Arz Arthur kiadatlan levele ! Az Osztrák Magyar Monarchia volt ve­zérkari főnöke, báró straussenburgi Arz­­Artúr vezérezredes haló porait, a kiváló hadvezért és hűséges hazafit megillető pompával helyezték örök nyugalomra. Az elhunyt vezérezredes hagyatékából rendkívül érdekes feljegyzések kerülnek most nyilvánosságra, amelyek közül kü­lönösen az a levél nagyjelentőségű, amelyben az Osztrák Magyar Monarchia hadvezetőségének egyik legmagasabb rangú tagja leplezetlen nyíltsággal vallja be, hogy a világháború súlyás esztendői­ben melyik volt a legsúlyosabb elhatáro­zása, amelyet végre is kellett hajtania. — A világháborúról irt munkámban tudatosan kerültem minden személyi vo­natkozást. — Írja vallomásszerű levelé­ben báró Arz Arthur. — Mint tényleges szolgálatban álló katona és a közös had­sereg tisztje, sohasem foglalkoztam poli­tikával s a világháborúban is csak any­­nyiban érdekeltek a politikai kérdések, amennyiben azok a hadműveleteket be­folyásolhatták. — Ilyen körülmények között nem cso­da, hogy voltaképpen soha nem jutottam olyan helyzetbe, amely egyéni politikai elhatározásokat kényszerített volna ki belőlem. Annál gyakrabban voltam kénytelen viszont állást foglalni had­seregpolitikai kérdésekben, amelyekben majd minden esetben véleményt is kel­lett nyilvánítanom. Állásfoglalásom ter­mészetszerű fontossága mellett vélemény­nyilvánításom ezekben a kérdésekben nem volt olyan természetű, hogy bárme­lyikéről azt állíthatnám, hogy ez vagy amaz a legsúlyosabb, a legjelentőségtel­­jesebb elhatározásom volt. Éppen ezért soha nem avatkoztam a különböző hadá­szati kérdések fölött utóbb felmerült vi­tákba és gondosan távol tartottam ma­gam a gyakran szenvedélyessé fajult esz­mecseréktől, amelyek ezekkel a kérdések­kel kapcsolatban kirobbantak. — Mint tábornok és különösen mint a Monarchia fegyveres haderejének vezér­kari főnöke, felséges uram, a császár­­király oldalán komoly elhatározásokat csupán katonai téren és hadászati kérdé­sekben foganatosítottam. Magától értető­dik, hogy a háború hosszú esztendői alatt olyan gyakran szükségessé vált stratégiai elhatározások és taktikai dön­tések vagy hadműveletek előkészítésére vonatkozó tervek közül nem könnyű fel­adat eldöntenem, melyik volt csakugyan a legnagyobb elhatározás, amelyet egész életemben döntő jelentőségűnek mond­hatnék . — Minthogy ez alkalommal le el óhaj­tok tekinteni személyes vonatkozásoktól hiszen pályafutásom nem sokban külön­bözött egyéb tiszttársaim pályájának ki­alakulásától — írja többek között szeré­nyen a kiváló hadvezér — meggyőződé­sem szerint azt állíthatom, hogy egész katonai pályám legnagyobb és minden tekintetben legfontosabb elhatározása a Fitsch és Teiméin mellett 1917 októberé­ben végrehajtott áttörés volt, amelynek meg­valósítása azután az úgynevezett X//. Isonso csatát eredményezte, — azt a csatát, amely az egész világháború egyik leghatalmasab csatája volt. — Magától értetődik, hogy ennek az óriási arányú hadműveletnek utólagos el­bírálása alkalmával a legkülönbözőbb nézőpontból latolgatták magát a teljesít­ményt. Ennek ellenére soha senki sem kételkedett abban, hogy a terv tisztán és kizárólagosan az én elgondolásom alap­ján valósult meg. Nyíltan állítom, való­ban egyedül én voltam az, aki minden leg­csekélyebb részletre kiterjedő figyelem­mel dogoztam ki a flitsch—tolmeini át­törés tervét. Magam választottam annak időpontját és földrajzi helyét, úgyszintén magam határoztam meg, milyen had­erők vegyenek részt a hadműveletben. Ugyancsak rám hárult a feladat is, hogy az áttörés hathatós keresztülvitele érde­kében német hadosztályok beállítását szorgalmazzam. — Elhatározásomat minden ellentétes véleménnyel szemben sikerült keresztül­­vinnem és a siker, — amelyben egyéb­ként pillanatig sem kételkedtem — rend­kívüli jelentőségéről mindennél ékeseb­ben a levél tanúskodik, amelyet legke­­gyelmesebb uram, őfelsége Károly, a császár-király II. Vilmos német császár­hoz intézett. — Ennek a fegyverténynek jelentőségét a magam szempontjából mindennél többre becsülöm és abban látom hadvezéri mű­ködésem legszebb és legértékesebb ered­ményét! — A gondolatok játékáról, elhatározá­sok kialakulásáról, a lelki vonatkozások­ról, amelyek mindezt bárkiben előidézhe­tik és amelyek végül elgondolásokat el­határozásokká érlelnek, köteteket lehetne irni — így hangzik tovább a most el­hunyt vezérkari főnök levele. A Munka­teljesítmény tekintetében azonban min­dig az a fontos, milyen gyakorlati szem­pontokat szolgált a terv, amely a láng­­észnél pillanatok alatt, a közepes tehet­ségű egyénnél sokszor hetekig tartó töp­rengés után válik valóra. Minthogy a hadvezetésben különösen offenzív had­járat esetén aránylag csak kevés idő áll rendelkezésre döntő elhatározások foga­natosítására, világos, hogy a hadvezéri tehetség mekkora előnyt jelent, nem is szólva a lángelmékről, akik néha másod­percek leforgása alatt történelmi jelen­tőségű elhatározások végrehajtására ké­pesek. Nem vitás, hogy a lelkiismeretes vezérkari tiszt minden elgondolását ko­molyan mérlegeli és nem csupán annak előnyeivel számol be, hanem tervének várható hátrányaival is. Amikor azon­ban egy kidolgozott terv döntésre kerül s amint ez a leggyakoribb esetben közös tanácskozások alkalmával történt, az, aki a gondolatot fölvetette, ismét csak az el­képzelhető leggyorsabb módon, rövid idő leforgása alatt kényszerült rá, hogy kar­társait elgondolásának helytálló voltá­ról meggyőzze.­­ Visszapillantva a háborús szolgála­tomra és egész katonai pályámra, meg­győződéssel állítom, hogy legsikeresebb elhatározásaim mindenkor azok voltak, amelyeket a pillanat sugalmazott, ellen­tétben azokkal, amelyeken néha hetekig eltűnődtem. Kétségtelen az is, hogy bár­milyen kiváló és minden tekintetben a célnak megfelelő elgondolás gyakorlati megvalósítása nem sikerül úgy, mint ahogy azt elképzeljük. A váratlan aka­dályok, a gátlások, a véletlen szeszélyes játéka sokszor a döntő pillanatban húzza keresztül bonyolult számításainkat. Ezért hangsúlyoznom kell, hogy a hadvezér legfontosabb feladatainak egyike éppen az, hogy számolni tudjon a váratlan aka­dályokkal! Tévedni azonban még így is emberi dolog. Bizonyos csak az, hogy soha lehetetlent megkísérelni, olyasmire vállalkozni, amely a rendelkezésünkre álló eszközökkel , teljes egészében meg nem valósítható, nem lehet, de nem is szabad. Minden elgondolásomban az em­beri számítás döntően fontos szempontja vezetett, annak ellenére, hogy épp úgy mint a mindennapi életben, úgy a há­borúban sokkal fokozottabb mértékben volt jelentősége a régi igazságnak, amely szerint a jövőbe senki sem lát és senki sem tudja előre, hol tévedett.­­ Végső eredményben azt a következ­tetést vonhatom le vezérkari szolgála­taim eredményéről, hogy mint olyan sok más foglalkozási ágban, itt is elsősorban a siker és az eredmény igazolja az el­gondolások és tervek jelentőségét. Mőjárás: A Meteorológiai Intézet jelenti július 6-án este féltíz órakor. Közép-Európában egyre élénkebbé válók a szél és minden­felé képződnek futó záporesők, sőt az Alpok környékén zivatarok is. Hazánk­ban a szombati nap folyamán sok helyen volt eső, de egy millimétert kitevő csa­padékmennyiséget estig csak Szegedről, Kaposvárról és Sátoraljaújhelyről jelen­tettek. A hőmérséklet az északi megyék­ben már csak 26—27 Celsius fokig emel­kedett, a déli részeken azonban még min­dig meghaladta a 30 Celsius fokot. Ka­posvárott, Pécsett és Békéscsabán még 31, Szegeden és Baján 32 fokig emelke­dett. Budapesten este 9 órakor a hőmér­séklet 18 Celsius fok, a tengerszintre át­számított légnyomás 760 milliméter, mér­sékelten emelkedő irányzatú. Házasság­­ Dr. Bokor Viktor ezredorvos és Darai Anna házasságot kötöttek. (Minden külön értesítés helyett.) Frey Márta, néhai Sándor Mihály szerkesztő nevelt leánya és Molnár László oki. elektro­mérnök, július 7-én házasságot kötnek. (Min­den külön értesítés helyett.) Zilahy Aranka és Keresztes Pál gépészmér­nök július 10-én déli egy órakor tartják eskü­vőjüket. Halálozás : Báró Papp Géza halálának évfordulója al­kalmából f. hó 9-én d. e. 11 órakor engesztelő szentmisét mutatnak be a Szent Ferenc-ren­­diek belvárosi templomában. Strausz Antal veszprémi székesegyházi ka­nonok, Őszentsége tiszteletbeli titkos káp­lánja, címzetes bői prépost, zalai főesperes, július 5-én déli 12 órakor áldozópapságának 41., kanonoki papságának 13. évében Nagylen­gyelben az Urban csöndesen elhunyt. A szent­­miseáldozatot folyó hó 8-án Veszprémben, a székesegyházban fogják az Urnák bemutatni. Temetése szülőhelyén, Nagylengyelben 8-án délelőtt 10 órakor lesz. A veszprémi székes­­káptalant dr. Simon György prelátus-kanonok, Serák József plébános-kanonok és Radványi Viktor egyetemi tanár, kanonok fogják képvi­selni. A szegedi repülőszerencsétlenség áldozatát, Nyáry Györgyöt, dr. Nyáry Béla kormányfő­tanácsos, ügyvédi kamarai elnök fiát, nagy részvét mellett helyezték nyugalomra a ka­locsai temetőben. A beszentelést dr. Horváth Győző püspök végezte nagy segédlettel. Gottlieb Sándor kereskedő szombaton délben hosszas szenvedés után az Új Szent János-kór­­házban meghalt. A békebeli idők fénykorszakának, pénzügyi körökben általánosan ismert és becsült alakja távozott el Földiák Vilmos, a Magyar Orszá­gos Központi Takarékpénztár ny. pénzügyi igazgatója személyében az élők sorából. Ki­váló gazdasági érzéke, nagyszerű emberisme­rete, kivételes érintkezési modora már fiatalon a vezetésre hivatottak sorába emelte.A taka­rékpénztár vezető igazgatói állásában a tőzs­dei és a hitélet terén kifejtett sikerekben gaz­dag tevékenysége nemcsak a belföldön, de az akkor velünk még szoros kapcsolatban álló külföldi bankkörökben is megkülönböztetett értékelésben részesült. Sikeres pénzügyi tevé­kenységének elismeréseként tüntették ki a Ferenc József-rend tiszti keresztjével. Dr. Földiák Frigyes, az Anglobank volt igazgatója édesatyját, dr. Fazekas Oszkár ismert nevű budapesti ügyvéd apósát gyászolja benne Hamvait 8-án, hétfőn d. e. 11 órakor fogják a rákoskeresztúri temetőben a családi sírbolt­ban nyugalomra helyezni. Takács Gusztáv ciszterci r. áldozópapot, az egri Szent Bernát-gimnázium fiatalon elhunyt tanárát július 5-én délután fél 5 órakor nagy részvét mellett temették el a kerepesi temető­ben. A temetésen a gyászoló rokonságon és is­merősökön kívü­l megjelentek a budapesti szerzetesrendek képviselői, a Ciszterci Rend konventjének és rendházának kiküldöttei. Nagy számban vettek részt a temetésen az egri Szent Bernát-gimnázium tanári testületének tagjai, dr. Kürti Menyhért perjel-főigazgató vezetésével. A beszentelést Bitter Illés clair­­vauxi apát, főigazgató végezte nagy segéd­lettel, ugyancsak ő mondta az elhunytért a gyászmisét szombaton reggel a Szent Imre herceg-uti ciszterci plébánia-templomban. — Újfajta szemüvegek dilalan orvosi szem­­vizsgálat alapján fefractio látszerésznél. erenciek­ tere­­ — (Szendy a Gyakorlati Közigazgatási Vizsgabizottság h. elnöke.) Vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök Szendy Károly polgármestert az Országos Gyakorlati Közigazgatási Vizsgabizottság működé­sének hátralévő tartamára, vagyis 1906 december 31-ig terjedő időre a vizsga­­bizottság elnökhelyettesévé és egyúttal tagjává kinevezte.­­ (A budapesti bolgár követség közli). A bolgár pénzügyminisztérium pályázatot írt ki jövedéki szalagok kinyomatására. Az árlejtést, amelyben magyar cégek is résztvehetnek, szep­tember 25-én tartják meg Szófiában. A pályá­zati feltételek megtekinthetők a budapesti bol­gár követségen (Andrásev­ út 115.) a hivatalos órák alatt.­­ (Visszaélés az Újságírók Szanatórium Egyesülete nevével.) Az Újságírók Szanatórium Egyesülete nevében illetéktelen személyek idegenforgalmi előadást hirdetnek, erre körle­veleket bocsájtanak ki és megbízottaik útján pénzeket vesznek fel. Az egyesület kéri, hogy a jogosulatlan gyűjtőket igazolás utáni adják át a rendőrnek és ily irányú kérelmeket a kö­zönség utasítson el, mert ehhez az akcióhoz az újságírói társadalomnak semmi köze sin­­csen. Tor w hot* irar Jd­L JL JrC JCzá Eljegyzés : Horváth Vera testnevelési tanárnőt (Sop­ron) eljegyezte dr. Szántó Antal körorvos Nagycenk. Minden külön értesítés helyett. Sultzi Jurenák Judith és ifj. dr. Kiss Jenő jegyesek. (Minden külön értesítés helyett.) Krones Mariettát eljegyezte dr. vitéz Lépes István. (Minden külön értesítés helyett.) Karczag Évát, dr. Karczag Pál ügyvéd leányát eljegyezte dr. Beliczay-Pavlik Miklós orvos. 3 napra minden szépet és jót! Autocar-társasutazásunk Gyöngyös, Eger, Görömböly, Tapolca, Miskolc, Aggtelek, Lillafüred, Parádfürdő, Mátra Kékestető, Mátraháza, Mátrafüred, augusztus 4, 5, 6-ár­. Részvételi díj 56 pengő. Jelentkezés utazási osztályunkon 15 A MEl Mull fju­lis felveszi növendékei sorába azokat a katolikus ifjakat, akik az egri érseki jogakadémián folytatják jogi tanulmá­nyaikat. Az intézet az egri minorita rendház vezetése s a jogakadémia tanári karának felügyelete alatt áll. Egy hóra eső ellátási díj 58 pengő, melyben kétágyas szobákban lakás, napi háromszori étkezés, fűtés, világítás foglalta­tik Szülőknek, akik fiaikat katolikus főiskolán, egy vidéki kulturcentrum védett légkörében katolikus neve­lésben óhajtják részesíteni, meg­keresésre szívesen küld részletes tájé­koztatót az Intézet elöljárósága Eger, Minorita-rendház. ­ (Szabadságra ment Szendy polgár­mester.) Szendy Károly polgármester szombaton megkezdte nyári szabadságát. A polgármester pár napot még Budapest környékén tölt, hétfőn résztvesz a köz­­igazgatási bizottság ülésén, a jövő hét folyamán azonban párhetes tartózko­dásra Ausztriába utazik. A polgármes­tert július folyamán Liber Endre al­polgármester, augusztusban pedig La­­motte Károly alpolgármester helyettesíti. Szendy Károly polgármester augusztus 19-én tér vissza szabadságáról és augusz­tus 20-án már részt vesz a Szent István­­napi körmeneten.­­ (A városfejlesztési bizottság i­lése.) 4. fő­város városfejlesztési külön bizottsága So­mot­te Károly alpolgármester elnöklésével ma tartotta alakuló ülését. Egyetlen tárgy az el­nök és alelnök választása volt. A bizottság tagjai az elnöki széket egyhangúan dr. Harrer Ferenccel, az alelnöki széket Schoditsch La­jossal töltötték be. . Az idegek döntenek Ma még inkább, mint valaha. KORONA legyőzi a kimerültséget és ideges gyen­geséget, felkelti az életkedvet és önbizal­mat. Gyógyszertárban kapható. . (Verdier elkerüli Nyitrát.) A Slovak ismerteti Verdier pápai ■ legátus felvidéki útjának programját. Eszerint az eredeti­leg tervezett nyitrai látogatás elmarad, aminek oka állítólag az, hogy a legátus el akarja kerülni Nyitrát, ahol két évvel ezelőtt a Pribina-ünnepségek alkalmából a Hlinka-párt tüntetésszerűen külön sze­repet játszott. A lap szerint a legátusnak ez az elhatározása igen sajnálatos és árthat a Felvidék tekintélyének. Meg­jegyzi a lap azt is, hogy Pozsonyban nem lesz manifesztáció a legátus tiszte­letére, mint ahogyan eredetileg tervez­ték, mert Verdier igen fáradt és nyuga­lomra van szüksége. — (Izzad, korpás a feje?) Tarpan haj­csepp az ideális hajápoló! — (A családi pótlék felemelését kérik a mi­niszterelnöktől a segédhivatali tisztviselők.) A Segédhivatali Tisztviselők Országos Egye­sülete azzal a kéréssel fordult a miniszterel­nökhöz, hogy a családi pótlékuk még a gyer­mekek tejellátására sem elegendő mai össze­get megváltozott életviszonyok színvonalára emeltesse fel s ennek a járandóságnak a keze­lőkre és dijnokokra vonatkozó mostani kor­látozásait szüntesse meg. Az ilyen intézke­dés a lecsökkent gyermekszaporodást hama­rosan a régi színvonalra emelné. Hiszen köz­ismert, hogy a születések terén való vissza­esés éppen azoknál a tisztviselő családok­nál jelentkezik, amelyek háború előtt a leg­népesebbek voltak. jégszekrények Villamos hütőkószülékek, eszklmórokterlékek, fagylaltgépek UeNMCCHI n legmisokrénygyár, VI., Ó-utca « fixsénfierCLU Arjerry»ok Ingyen és bérmentve — (Ingyenes szabadtéri hangversenyek a Városmajorban.) A városmajori r. kat. egy­házközség kérésére Szendy Károly polgármes­ter megígérte, hogy a Városligetben és a Fő­városi Képtár kertjében évek óta rendezett ingyenes szabadtéri hangversenyekhez hason­lóan a budai lakosság részére is rendszeresít ilyen hangversenyeket. Szentiy Károly polgár­­mesterré választása után meg is valósította ígéretét és a főváros egyik legszebb pontját, a Városmajor parkjának az új plébánia­tem­plom mögötti részét szemelte ki a legújabb szabadtéri hangversenyek színhelyéül. Itt fogja a székesfőváros a hangversenyeket meg­rendezni július 9-től minden kedden és pénte­ken este fél 7 órai kezdettel. A hangversenye­ken a Székesfővárosi Zenekar és kiváló művé­szek működnek közre s a műsoron nemcsak klasszikus szerzők művei, donéul a könnyebb zenéből összeállított műsorszámok is szerepel­nek. Az emelvény körül elhelyezett padokon lévő ülőhelyek elfoglalása 20 fillérbe kerül. Az akció ünnepélyes megnyitása július 9-én, kedden este fél 7 órakor lesz, amikor a Szé­kesfővárosi Zenekaron kívül Moizer Margit működik közre.

Next