Nemzeti Ujság, 1935. október (17. évfolyam, 223-249. szám)
1935-10-23 / 242. szám
12 NEMZETI ÚJSÁG Szerda, 1935 október 23. |S»5 nM\\V\ V 1 / /'////. A MISSZIÓKÉRT Október 30-án missziós vasárnap volt az egész világon. Csodálatos módon a katolikusok legnagyobb része sem fogja fel még mindig a missziók jelentőségét. A legtöbbet hangoztatott kifogás: minek messzire menni téríteni, mikor itt körülöttünk is annyi a munka. Ebben a vádban több tévedés van. Először is, az Úr Jézus parancsa az, hogy: Elmenvén tanítsatok minden népeket, megkeresztelvén őket az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek nevében. Másodszor: a miszszió embertársainkhoz örök, mindig megújuló és soha be nem fejezhető munka, mert ha meg is térítettünk volna mindenkit magunk körül, utánunk következik egy új generáció, melyet ismét meg kell keresztelni, meg kell szentelni. Aa, első hittérítő szent Pál volt, aki elhagyta a „választott nép“-et, és elment a pogányok és barbárok közé Krisztust hirdetni, őt érte ezért az első gáncs, s a világegyház első nagy problémája itt vetődött fel: lehetnek-e pogányokból is keresztények, s váljon zsidóvá kell-e lennie valakinek ahhoz, hogy keresztény lehessen ! A katolikus egyház egyetemessége Péter szavaival itt győzedelmeskedett először: „Ha tehát azon mulasztót adta nekik az Isten, melyet nekünk is, kik hittünk az Úr Jézus Krisztusban: „Ki vagyok én, hogy akadályozhatnám az Istent!“ (Ap. csel. XI. 17.) Alig pár száz év múlva az Egyház súlypontja Rómában van, s az Egyház újra, megkeresztel barbár népeket, akik tovább viszik és éltetik a kereszténységet, mikor a Római birodalom összeroskad. Oswald Spengler már megírta az Untergang des Abendlandes-t, már kongatják Európa felett a vészharangot; egy új világháború előszele borzongat mindnyájunkat, s a bolsevizmus szörnyű rémenész velünk farkasszemet És az Egyház jövőbe látó szemű feje küldi a hithirdetőket ismét a barbár népek közé, akik fentartsák és tovább vigyék a kereszténységet, ha a vén Európa bűneiben összeroskad. Korszakalkotó fordulat a missziók történetében, mikor XL Pius pápa felszentelte az első benszülött püspököt. A katolicizmus nem zsidó, nem római és nem európai kiváltság, hanem minden népeké, mert mindenkiért meghalt a Krisztus a keresztfán. Benszülött papok, akiket saját népükből való püspök szentel hazájukban papokká — hirdetik Krisztus tanítását a maguk nyelvén testvéreiknek. Még nem régen egy angol misszionáriustól azt kérdezte egy hindu, hogy vájjon a nyakkendő viselete kötelező-e azok számára, akik a kereszténységet felveszik, mert a nyakkendő a kereszt szimbóluma. Ma már a missziókban nem beszélnek a benszülötteknek az európai formákról. Nem kényszerítik gót és román stílusú templomokba őket, hanem kínai pagodákban, hindu templomokban, afrikai szalmákunyhókban imádhatják az Istent, akit a maguk eszmevilága szerint képzelhetnek el Ha végigjárjuk a római Laterán múzeumban a nagyszerű missziós kiállítást, láthatunk csodálatosan finom, és szép szentképeket. Mégis századoknak kellett lefolyniuk, hogy megértsük: senkinek sem kell rómaivá, vagy európaivá lennie, hogy keresztény lehessen- Szent Ignác szava érvényesül: az ő kairajukon megyek be, hogy az én kapumon át Krisztushoz vezessem őket. És bejárják a távol földrészeket katolikus papok a kínai boncok, az eszkimók, a dervisek ruházatában. P. De Smett „Nagy Fekete Kabát“ lesz az indiánok között, Pater Damian bélpoklossá lesz a bélpoklosok közt, s mi megrendülve állunk előttük: „Nagyobb szeretete senkinek sincs, mint aki életét adja barátaiért Európa felett — úgy lehet — alkonyul. De más világrészeken a hősök és szentek serege gyújtogatja egy uj fényesség tüzét, amelyből talán az egész világ számára az uj éle fakad. (H. B. V.) tartassanak, a nagyvásárokat és hetivásárokat pedig tegyék át a vasárnapokról valamelyik hétköznapra Vasárnap a korcsmák és trafikok déli 1 óráig legyenek zárva és az öszszes állami, törvényhatósági és községi hivatalokban az inspekciós szolgálat kivételével teljes szünet legyen. Kívánják továbbá, hogy a vasárnapi teljes munkaszünet betartását a rendőri hatóságok szigorúan ellenőrizzék. Az ez ügyben Kóródi Katona János v. országgyűlési képviselő által készített memorandumot felterjesztik a miniszterelnökhöz és az érdekelt szakminiszterekhez. Mezőkövesden is megalakult a Prohászka Munkaközösség. A Prohászka Munkaközösség országszerte érdeklődéssel kísért mozgalma, amelynek célja a nagy püspök szellemében dolgozni, kiemelkedni a tétlen vidéki élet szelleméből és szakítani a magyar társadalomban eddig túltengő passzív kritika irányával, ugyanakkor azonban a szeretet jegyében komoly és produktív szociális munkát végezni, Mezőkövesden is megalakult. Az előkészítő összejövetelen Bayer Róbert gimn. igazgató, dr. Kiss István hittanár, dr. Lukács Gáspár és dr. Sándor István gimn.tanárok ismertették az akciót, amelynek egyik sarkalatos programpontja: áthidalni a fennálló társadalmi szakadékot és népműveléssel, közvetlen kapcsolat megteremtésével s ennek ápolásával megmenteni az erkölcsi anarchiába sülyedő falu népét. Az összejövetel résztvevői elhatározták, hogy azonnal hozzálátnak az intenzív munkához, mihelyt a belügyminiszter a Munkaközösség alapszabályait jóváhagyja. A budapesti nuncius a pápánál Vatikánváros, október 22. A pápa Angelo Rotta budapesti pápai nuncinst kihallgatáson fogadta. Plébánosi jubileum. Bensőséges ünneplésben részesítette a csanádmegyei Végegyháza község Kötbér Rezső plébánost, ki most ünnepelte Végegyházára érkezésének 40 éves jubileumát. Reggel 9 órakor kömenetben kísérték a virágokkal pazarul feldíszített templomba hívei, paptársai, szolgabirák, elöljáróság és az iskolák növendékei, hogy elmondja ünnepi miséjét. Kölber Rezső sokat tett a község magyarosítása terén és a templom építése körül érdemeket szerzett. Két év múlva készül elmondani aranymiséjét. Sokan üdvözölték őt táviratilag és levélben még a tengerentúlról is. A Szent Korona Ház felavatása Gyöngyösön. Bensőséges ünnepség keretében szentelte fel a gyöngyösi Szent Bertalanegyházközség hatalmas székházát. A gyönyörű bárok etilai palotát 1781-ben építtette Almásy Pál és mivel a Szent Korona két ízben is falai között volt elhelyezve, az egyházközség „Szent Korona Ház“-nak nevezte el. A ház megvásárlását a gyöngyösi hívők áldozatkészsége tette lehetővé. A Magnin Adorján prépost, gyöngyösi plébános által kezdeményezett gyűjtésre elsőnek Török Kálmán egri kanonok, pápai prelátus, a városnak 16 éven át volt plébánosa ajánlott fel, nemes gesztussal, 2000 pengőt, dr. Szmrecsányi Lajos egri érsek pedig 12.000 pengő hitel nyújtásával adott hathatós segítséget A ház — mint Magnin Adorján közgyűlési megnyitó beszédében hangoztatta — az Actio Catholica céljait van hivatva szolgálni. Immár beteljesedve láthatják álmaikat azok, akik a ház megvételének érdekében fáradoztak vagy arra filléreiket áldozták. Az országos Credo Egyesület a vasárnapi munkaszünetért. A budapesti és környéki Credo-egy csillérek tanácsa P. Böle Kornél szentdomonkosrendi kiérdemesült perjel, a mozgalom országos szervezőjének elnökletével legutóbb tartott ülésén állást foglalt a nemrégiben kiadott vasárnapi munkaszüneti rendelettel szemben, mertazt elégtelennek tartja. Ezért elhatározta az ország 226 Credo-egyesülete nevében az érdekelt miniszterek megkeresését abban az irányban, hogy ezt az ügyet törvénnyel és ne rendelettel rendezzék. Követeli a Credok tanácsa, hogy vasárnap és a parancsolt ünnepeken úgy a fővárosban, mint a vidéken az összes üzletek egész nap zárva Az Urak Kongregációjának tisztújítása. Az Uraik Kongregációja most tartotta tiratujitását P. Vid József S. ,T. elnökletével. Prefektussá immár harmadszor báró Kray István v. orra. képviselőt választották. Asszisztensei lettek: dr. Kerékgyártó Árpád tanügyi főtanácsos és dr. Padányi Andor kft. tanfelügyelő. Felszentelték a péterhegyi kistemplomot Vasárnap délelőtt volt a benedikálása Kelenföld második templomának, a kelenvölgyi, péterhegyi kistemplomnak. Mészáros János érseki helytartó celebrálta az ünnepi szentmisét és ő végezte az új templom megáldásának szertartását is. A templom, mint ahogyan azt Takács János kelenföldi plébános, akinek a templom felépítése körül nagy érdemei vannak, szentbeszédében mondotta: azon a helyen épült, ahonnan elindult utolsó útjára Szent Gellért püspök és ahol régebben ennek emlékére kápolna állott. A különböző anyagot különféle épületek lebontásából szerezték a templom építéséhez, a márványlépcső az egyik lebontott zárda maradványaiból került a templomhoz. Az új templom a Kamaraerdő egyik kimagasló pontján épült, közel a balatoni országúthoz, úgy hogy a balatoni kirándulók számára kiváló alkalmat nyújt útjük előtt korán reggel szentmisét halgatod. A templom építése körül Takács János plébánoson kívül Weisz János egyházközségi elnök és Fürst János alelnök tűntek ki A Szent Terézke Rózsakertje legújabb, októberi számában P. Wargha Paskál folytatja Kalinowszky József karmelita csodálatos élettörténetét, P. Marton Marcel kolostori iskola címen közöl mélyenszántó elmélkedést a százszázalékos lelkiéletről és a tökéletesség felé vezető útról, Yhl Antal pedig a pontoisei Maria Angelica nővér életrajzát kezdi ismertetni. Szent Terézia-idézetek, Ernő atya elmélkedései a megszentelő kegyelemről, Rózsaeső és Carmelitana, valamint lisieuxi Kis Szent Teréz: Virágot hintek én... című verse egészítik még ki a P. Húsz Brokárd szerkesztésében megjelenő közkedvelt hitbuzgalmi folyóirat legújabb számát, amelyet szép illusztrációk is díszítenek. A Rózsakert előfizetési ára negyed áronkint 1 pengő, megrendelhető a karmelita rendházban. Keszthely, vagy Budapest VI., Huba utca 12. Apró hírek A Szent Ferenc 111. rendje szombaton és vasárnap kerületi nagygyűlést tartott Szegedién, amelyen P. Hermann Hermenegild ferences provinciális és P. Jagicza Juvonái pécsi házfőnök mondották értékes beszédeiket. Vasárnap délután az alsóvárosi Kultúrházban vallásos színdarabot mutattak be, amelynek egyik szünetében gróf Pálffy Erzsébet mondott nagyhatású beszédet. Az alsósági rom. kat. egyházközség megnagyobbított és renovált templomát vasárnap szentelte fel dr. Kiss Lajos pápai káplán, alsósági esperes-plébános. Az egyházi ünnepség keretében a szentbeszédet Kiss Márton szombathelyi hittannár mondotta. Skandináv zene, orosz karmester Heves pergőtűz alatt s din rádió Nicolai Malko szerepeltetése miatt Kópem hágai jelentés szerint a skandináv államokban édeshangú sajtótámadások indultak meg az „Északi zene-hét“ dán hangversenyek nyomán. Mint ismeretes*, a zene-hét keretében a skandináv népek zeméjének remekműveit szólaltatták meg az azt rendező rádióállomások s e műsort valamennyi skandináv rádió közvetítette. Az „Északi-hét“ dán hangversenyének vezénylésére a kopénhágai rádió vezetősége Nicolai Malko orosz karmesterit kérte fel. A támadások élén maga a dán sajtó halad, amely megállapítja, hogy a dán rádió nevetségessé tette az egész országot, amikor a kizáróan dán szerzők műveiből álló hangverseny vezénylését erre a szovjet karmesterre bízta. A sajtóharc következményeként a dán zeneszerzők és zenészek szövetsége ingerült hangú tiltakozást nyújtott át a kultuszminiszternek, amelyben felvilágosítást kérnek és megtorló intézkedéseket követelnek. A dán kultuszminiszter vizsgálatot rendelt el. Szerda október 23. 6.45: Torna. Utána: Hanglemezek. — 10: Birek. — 10.201: „Hajótöröttek pusztulása“* De Long naplójából. (Felolvasás.) — 10.45: „Üstökös a laboratóriumban“. (Felolvasás.) — 11.10: Nemzetközi vizjelzőszolgálat. — 12: Déli harangszó az Egyetemi templomból. Időjárásjelentés. — 12.05: A Mária Terézia 1. honvéd gyalogezred fúvószenekara. Vezényel Figedy Sándor. — Közben kb. 12.20: Hírek. — 13.20: Pontos időjelzés, időjárás- és vízállásjelentés. — 13.30: Stepat Engem bal alajkazenekara. — 14.40: Hírek, élelmiszerárak, piaci árak, árfolyamhírek. — 16.0: A rádió diák fél órája: „Az ifjúság és a magyar népegészség” Dr. Dérczy Ferenc előadása. —16.45: Pontos időjelzés, időjárás jelentés, hírek. — 17: „Egy reformpolitikus magyar főpap, gróf Csáki Imre“. Dr. Málnása Ödön előadása. — 17.30: Ziasio Lili grófné nápolyi dalokat énekel (zongorakissérettel). — 18: A „Száz könyv“ sorozatban Kosztolányi Dezső beszél Széchényi „Kelet népe“ c. művéről. — 18.15: Olasz nyelvoktatás. (Gallerani Bonaventum). — 18.45: Hanglemezek. — 19.10: „Magyar emlékek Berlinben.“ Dr. Balogh László előadása. — 19.45: Az Operaház tagjaiból alakult zenekar. Vezényel Bajter Lajos. — 20.30: Vígjátékelőadás a Stúdióban. „A rózsa“, vagyis: A tapasztalatlan légy a pókok között.“ Eredeti vígjáték 3 felvonásban. Irta: Katona József. Összevonta és rádiószínpadra alkalmazta: Pataki József. Rendező: Csanády György és Pataki József. — 21.35: Hírek, lóverseny-eredmények, időjárásjelentés. — 22: Közvetítés egy szállóból. Kiss Béla és cigányzenekara muzsikál. — 22.50: Füsd-Horváth József olasz nyelvű előadása: ,Iii culto di Dante in angheria.“ (Dante-kultusz Magyarországon). —23.10: Tidjarie Zdenkja zongorázik. — 00.05: Hírek. — Budapest 11. 18.05 —18.40: Hanglemezek. —19.20—19.40: Az Operaház tagjaiból alakult zenekar. Vezényel Rajtén Lajos. — 19.50—20.15: „Hogyan élt hajdan a magyar paraszt.“ Dr. Welltmann Imre előadása. — 20.35—21.25: Közvetítés egy szállóból. Pityó József jazz-remektarának műsora. Weygland Tibor énekszámaival. — Telefon Hírmondó: 6.45—ill.15: Azonos Budapest I. műsorával. — 11.20—11.50: A Telefon Hírmodó külön műsora. — 12—15.20: Azonos Budapest I. műsorával. — 15.20—15.59: A Telefon Hírmondó külön műsora,. Utána: Azonos Budapest I. műsorával. — Közvetítő témások: Egész nap azonos Budapest I műsorával. Lakmég Mercedes Capsir Az Operaházban kedden este kezdte meg vendégszereplését Mercedes Capsir, a milánói Scala színház kiváló művésznője, aki a múlt esztendőben nagy siikerrel vendégszerepelt a Városi Színházban a budapesti közönség előtt. Tisztafényű koloratúrja, a meglepő könnyedség, amellyel hangjának finom hangszerén szinte eldalolta a tragikus sorsú hindu leány gyönyörű áriáit, épp olyan mély hatást keltettek a közönség körében, mint finom színpadi alakítása is. A magyar művészegyüttes tagjai közül dr. Palló Imre zengő,szavú, drámai erejű hindu főpapja, Réthy Eszter, a bájos széphangú Mallika, továbbá Laurisin Lajos, Somló József, Bársony Dóra osztoztak a kiváló olasz énekművésznő sikerében. A zenekart Berg Ottó karnagy vezényelte mindenre kiterjedő figyelemmel, Mercedes Capsir egyébként csütörtök este folytatja vendégszereplését a ,JSzevillai borbély“ előadásán. (d.) Híres zongoraművészek mutatják be a zongoraverseny fejlődését Érdekes művészi eseményt jelent az a sorozatos zongoraverseny ciklus, amely november 7-én kezdődik a koncert rendezésében a Zeneművészeti Főiskolán. Hírneves zongoraművészek, számos kitűnő magyar és külföldi muzsikus mutatják be a zongoraverseny fejlődését Bachtól Bartók Béláig. Az első hangversenyen klasszikus szerzők mesterműveit, Bach, Mozart és Beethoven egy-egy zongorahangversenyét adják elő Schwalb Miklós, a Párisban élő Arányi Juliette és Ungár Imre, a világtalan zongoraművész. A romantikus est keretében Brahms, Schumann és Liszt zongoraversenye, valamint Rachmaninoff, Csajkovszki, MacDowell és Chopin zongoraversenyek szerepelnek a műsoron. A modert zeneszerzők alkotásai közül Dolmányi Ernő, Franck Cézár, Albenoiz, Kazacsay Tibor, továbbá Prokofieff, Pfitzner, Bragnoli, Ravel és végül Bartók Béla zongoraversenyeit adják elő a vendégművészek a Budapesti Szimfonikus Zenekar tagjainak kíséretével, amely együttest Sámy Zoltán karnagy vezényli. A szereplők közül számos ismert magyar zongoraművész: Szatmári Tibor, Károlyi Gyula, Heimlich Lajos, Biró Sári, Lányi László Edit és Böszörményi Nagy Béla adják elő a nagyszabású versenyműveket. Vendégszerepelnek az érdekes ciklus keretében Attilio Brugnoli olasz zongoraművész, Daisy Guth, a tizenkétesztendős bécsi csoda gyermek-zongoraművésznő, Jeanette Courtland, Dorothea Braus, Jaton, a hírneves svájci pianista, Taras Mykischa, a Liszt-verseny második győztese, Elly Katzigerasm a lett zongoraművésznő, Josef Wagner, a kiváló német pianista, Pfitzner, az nagynevű karnagy és Hoehn Alfréd, a világhíres zongoraművész. A Nemzeti Szalon Erzsébet-téri helyiségeiben október 26-án délben 12 órakor nyitják meg ünnepélyesen Rauscher György festőművész hagyatéki és Ungvári Lajos szobrászművész bemutatkozó kiállítását. A kiállítás október 26-tól november 10-ig naponta délelőtt 9 órától délután 4 óráig van nyitva. Új filmek AZ OMNIÁBAN és CITYBEN: Végállomás. Szenes Béla vígjátéka filmen még közvetlenebbül halt. A Bécsbe átültetett mese Hörbiger Pál rendezésében frissem és eleven erővel bontakozik ki. Egy sereg jellegzetes bácsi figura között a főszerepet is Hörbiger alakítja s a kalauz hálás szerepében legelőnyösebb oldaláról mutatkozik be. Partnere, a kis masamód, Maria Andergast, kedves jelenség. Hanns Moser „kedélyes apa,“szerepében sokszor nevetteti meg a közönséget. Kerves film, kellemes szórakozást jelenti A RADIUSBAN: modern társadalmi filmet vetítenek „Eszményi asszony“ címen, a szüzsé azonban úgy finom felépítésével, mint nemes belső tartalmával határozottan kiválik a hasonló amerikai film-életképek sablonjából és nem túlzunk dicséretünkkel, mikor azt állítjuk, hogy Katherine Hepburn új filmjébe az élményszerű, művészi beállítású jelenetek egész sorozatában gyönyörködhetik a közönség. Egy nagy karmester és egy szerény kiszeneszerzőnő gyors szerelemre lobbanását, még gyorsabb elválását, végül lemondáson, szenvedésen, ezernyi gyötrődésen át, végső egymásbadálását pergeti le ez az emberábrázolásban és leheletszerű lelki konfliktusok bravúros rajzolásában bővelkedő dráma. Katherine Hepburn nem az amerikai vampok és Sexappeal-királynők ismert effektusaival ér el sikert, hanem olyan odaadó, lélekből merített művészettel, ami ezt az egyébként markáns arcú színésznőit gyakran eszményi széppé varázsolja. A legnemesebb színjátszó művészetet nyújtja Hepburn és méltó partnere az együttesben Charles Boyer sokoldalú alakítókészségével, amellyel hol mint nyers és fölényes, hol mint ellágyuló szerelmes férfi áll elénk. A rendezés érdeme, hogy ezzel a nagyszerű együttessel művészetének legszebb értékeit maradéktalanul nagyogtatja egy tökéletes miliő-rajz keretében.