Nemzeti Ujság, 1935. november (17. évfolyam, 250-273. szám)

1935-11-12 / 257. szám

8 hunyt özvegye, aki Samarjay Lajosnak, a MÁV volt elnö­kigazga­tójának unoká­immá, levelezőlapot kapott, amelyben Böckh Béla értesíti, hogy vasárnap ott­hon­­lesz. A­ Siemens-Soh­uckert-Művek tragikus hirtelenséggel elhalt új vezérigazgatója mindössze 57 éves volt és a magyar vil­lamossági ipar legkiválóbb művelői közzé tartozott. Mint gépészmérnök került a vállalat szolgálatába és kiváló képessé­geinek elismerése volt, hogy már évek óta a vezérigazgató helyetteseként mű­ködött. Különös véletlen, hogy Böckh Hugó államtitkár, a kiváló geológus, aki Böckh Bélának testvérb­­áty­ja volt, né­hány évvel ezelőtt ugyancsak 57 éves ko­rában halt meg. A gyászba került család iránt mindenütt a legnagyobb részvét nyilvánul meg. NINCS DÖNTÉS AZ OSZTRÁK KÖLCSÖN ÜGYÉBEN Bécs, november 11. Az osztrák hitelintézeti külföldi hitelcasti­­nek követeléseiből, amelyeket, mint ismere­tes, 1931-be­n két évre meghosszabbítottak, egy részt az 1933-ban létrejött megállapodás­sal olyképp törlesztettek, hogy a hitelezők részesedést vállaltak a hitelintézetben és egy holding társaságnak átadták a hitelintézeti részvényeket. Megállapodtak abban, hogy a követeléseik fennmaradó részének (Sa­ve Claims) biztosítására kormányadósság-levele­­ket bocsátanak ki, azonban az osztrák kor­mánynak jogot adtak arra, hogy 1935 októ­ber 1-ig a hitelezők nemzetközi bizottságához fordulhasson és tekintettel Ausztria pénzügyi helyzetére, ez adósságlevelek szolgáltatására nézve a feltételek módosítását, vagy pedig az adósságlevelek eredeti összegének összeállí­tását kérhesse. A szövetségi kormány élve ezzel a joggal, L­ondonban képviselői útján a feszült politikai és pénzügyi helyzetre való tekintettel egyelőre a tárgyalásoknak leg­alább hat hónappal való elnapolását kérte. A tárgyalások eddig nem vezettek ered­ményre. Dr. Jucsi és dr. Rizzi, a szövetségi pénzügyminisztérium képviselői jelentéstétel céljából visszatértek Bécsbe. H-++ ♦ + ♦ ♦ ♦ ♦♦»♦»•»♦»♦♦! MINDIG o­ * csodálkozom, ha utcán, színházban vagy társaságban u. n. elegáns hölgyet látok. Csodálkozom, hogy nem neveti el ma­gát, ha belenéz a tükörbe és azon is cso­dálkozom, hogy mások nem nevetnek rajta. Amit mondtam, tudom, hogy fur­csán hangzik, de mindjárt megmagya­rázom. Hát kérem, tessék elképzelni, hogy egy komoly, felnőtt úrinő, akinek komoly férje és gimnazista gyermekei vannak, fogja magát és feltesz a fejére egy kis kerek filcdarabot, amelyből egy hosszú libatoll nyúlik ki. Egy másik toll ugyanakkor keresztben fekszik a feje tetején és így járkál a­ komoly úri­nő, miközben meg van győződve, hogy rendkívül elegáns, annál is inkább, mert a kis kerek filcdarab a hozzávaló két libatollal a legújabb modell a diva­tos belvárosi szalonból és hetvenöt pen­gőbe került, pedig a hölgy fejének a negyedrészét se fedi be és igy mint fej­védőnek nem sok haszna van. Hasonló­képpen el kell magam, nevetni, amikor a hölgy komoly arccal bejön a szalonba és estélyi ruhájának, amelyre láthatóan büszke, olyan bő az ujja, hogy tíz női kar is beleférne, ami nyilvánvalóan pazarlás az anyaggal, viszont olyan rö­vid az ujja, hogy csak konyakig ér, miáltal alsókarja fázna, ha nem volna besütve. Emellett maga az anyag csupa lyuk és nyílás, úgyhogy ilyen anyagot meg se vennék és mégis harminc pengő méterre. Most aztán a hölgy kilyukasz­tott fülcimpájába különböző karikákat vagy dísztárgyakat akaszt, ugyanúgy, mint a botokundok, vagy a matájiak és ezt ő szépnek találja. Holott ugyan­evvel a logikával az orrcimpájába is akaszthatna karikát, elvégre az is egy cimpa, és hogy jön ahhoz a fül, hogy neki legyen karikája és az orr viszont teljesen el legyen hanyagolva. Ez nem igazság és én remélem, hogy a divat­kreál­ók rövidesen jóváteszik ezt a mu­lasztásukat és a hölgyek nemsokára kecses orrkarikával jelennek meg a bridzsteán vagy a táncosbridzsen. De magukban a ruhákban is dühöng a logikátlanság. "Némelyik elöl nyakig zárt,és fent még prém is van, hogy meg ne fázzon a hölgy nyak­a, hátul viszont derékig ki van vágva. A hölgy háta úgy látszik edzett, viszont a nyaka elöl érzékeny, hátul megint edzett. Újabban általános divatelv kezd lenni, hogy különböző foglalkozások jellegzetességeit kezdik a hölgyek vi­ NEMZETI ÚJSÁG Kedd, 1935 november 11. selni. Közismertek ma már a csendőr­­kalapok vészesen lengő kakastollakkal Még csak egy kis hercig viharszil az áll alá, egy ügyes kis manlicher-puska a kecsesen tömött vállacskára és két bájos kis patrontáska és teljes a hölgy szíruhája- Tegnap a színházban láttam egy társasági ruhát, amelyhez a szí­nésznő szabályos juhász-kalapot viselt. A színésznőnek egyébként egy másik felvonásban olyan kabátja volt, ame­lyen épülettek voltak. Elölről a hölgy orosz kapitánynak, hátulról egy olyan próbababának nézett ki, amelyről le­vették éppen a ruhát. Még csak az estélyi muffról egy szót. A hölgy az estélyre muffot visz, tehát arra számít, hogy a háziak smucigók és nem lesz besütve. Ez sértés a házi­gazdával szemben, de értelme sincs, mert ha fél a hölgy, hogy fázni fog, akkor miért nem vesz fel valami meleg barb­etréklit és miért jön elől-hátul dekoltálva, és mit parádézik avval a muffal, amit ha maga elé tart, akkor a háta fázik, ha meg a hátán tartja, akkor meg elől kap tüdőgyulladást. Egyéb kifogásom az idei divat ellen egyelőre nincs. Kézcsókkal Fintor. «• 4» 4» 4» 4» 4» 4» 9» 4» 4» 4» 4» 4» 4» 9» 1 Sanghaj, november 11. A távoli keleti helyzetben egy hét óta beállott újabb feszültség váratlan ese­mény következtében élesen kiéleződött. A súlyos helyzetet egy japán katona meggyilkolása idézte elő, akit Sanghaj Sappei nevű külvárosában egy líwai tett el láb alól A gyilkosság hírére a nemzetközi ne­gyed japán városrészéből japán, tenge­részkatonák indultak el Lappei külvá­rosa felé és valamennyi odavezető út­vonalat elfoglalták. A japán nagykövet nyilatkozatában figyelmeztette a kínai hatóságokat, hogy igyekezzenek minél előbb előkeríteni a gyilkost, mert Japán ilyen súlyos esetet, mint egy egyenru­hás japán katona ellen intézett támadás, nem­ hagyhat következmények nélkül. A japán tengerészhatóságok Sappei polgármesteréhez ultimátumot intéztek, amelyben közlik, hogy Japán teljes ese­letevési szabadságot tart fenn magának abban az esetben, ha a kínai hatóságok­nak nem sikerül a Sappei külváros ha­tárvonalán meggyilkolt japán tengerész­­katona, gyilkosát előkeríteniök. Az Atako nevű ágyúnaszád parancsnoka utasítást kapott, hogy Nankingből azonnal indul­jon el Sanghaj felé és ott, ha szükséges, gondoskodjék a japán alattvalók élet- és vagyonbiztonságának védelméről. Az ultimátum híre a kínai lakosság körében nagy pánikot idézett elő. A Sappei külvárosból a nemzetközi város­részbe vezető kapukon és útvonalakon­ valóságos népvándorlás indult el. A me­nekültek végeláthatatlan sora igyekszik a védett nemzetközi városrészbe jutni. A kínai lakosság körében ugyanis attól, tartanak, hogy a japánok lövetik majd Sappei városrészt. A kínai hatóságok, hogy a helyzet el­mérgesedésének elejét vegyék, széleskörű erélyes nyomozást indítottak meg. Az erélyes­­vizsgálat hatása alatt hétfőn a tokiói külügyminisztériumban kijelentet­ték, hogy meg vannak elégedve a­ kínai hatóságok magatartásával. A kínai ható­ságok mindent elkövetnek a szombaton meggyilkolt japán tengerész gyilkosának kinyomozására. Remélik továbbá, hogy könnyen elsimíthatják azt a súrlódást, amely Ishi­ japán főkonzul és a sanghaji japán hatóságok között támadt. A tengerészeti minisztériumban ki­jelentették, hogy a tengerészeti miniszté­rium nem fog semmiféle lépést sem tenni anélkül, hogy előzetesen ne állapodjék meg a külügyminisztériummal. Megcáfol­ták azt a hírt, hogy újabb erősítéseket tettek partra Sanghajban. Anglia és Japán pénzügyi versengése Kínában London, november 11. A japán katona meggyilkolása mel­lett egy másik kérdés is fel­borulásnál fenyegeti a távolkeleti békét Az angol kormányköröket nyugtalanítja, hogy a japán kormány olyan élesen eluta­ltó álláspontra helyezkedett a kínai kor­mány által elrendelt valutareformmal kapcsolatban. Hozzájárul ehhez még ez a körülmény is, hogy japán részről nyíl­tan vádolják Angliát azzal, hogy az an­gol kormánynak szerepe van a khuti kor­mány legutóbbi intézkedéseinek megho­zatalában. Néhány lap nyíltan ír arról, az aggodalomról, hogy Japán az európai, illetőleg az afrikai helyzetet fel akarja használni arra, hogy Északkínát bir­tokba vegye. A Daily Telegraph ezzel kapcsolatban a következőket írja: Könnyen lehetsé­ges, hogy a legközelebbi hetekben a ke­letázsiai események teljesen háttérbe szo­rítják majd a kelet afrikai háborút. A japán minisztertanács a szakminisz­terek meghallgatása után úgy döntött, hogy Japán nem vesz részt a Kínának adandó nemzetközi kölcsönmű­veletben. Japán ilyen értelemben válaszol az an­gol kormánynak. Japán válasza hangoz­tatja, hogy a kínai pénznek külföldi tő­kék alapján történő átszervezése útjá­ban áll Kína és Japán kibékülésének és az első lépést jelenti Kína nemzetközi ellenőrzése felé.­ ­­«»4»4»4»4»4»4»4»4»4»4»4»4»­4»44 Újra kiéleződött betett helyzet egy japán katona meggyilkolása és az angol—japán pénzügyi versengés miatt Megsemmisítették Kenyeres-Kaufmann mandátumát, új választásra A közigazgatási bíróság hétfőn délelőtt tíz órakor nyitotta meg a Kaufmann-fél© petí­­ciós ügy folytatólagos tárgyalását. Bot­os Gyula tanácselnök bejelentette, hogy a bíró­ság megkereste a belügyminisztert, nyilatkoz­zék Kenyeres Miklós képviselő magyar állam­polgársága ügyében. A belügyminiszter ki­mondta, hogy Kenyeres Miklós, teljes nevén Rudán Mózes Jakab budapesti illetőséggel nem bír, az adóterhekhez való hozzájárulása nem igazolható és a belügyminiszter állam­polgársági bizonyítványát is hatályon kívül helyezte. A tanácselnök jelentette azt is, hogy november 7-én Kenyeres-Kaufmann beadvány­ban kérte az újrafelvételi kérelem elintézéséig a tárgyalás elhalasztását. Egyben a belügy­minisztert is kérte, hogy az állampolgárságá­nak megvonását kimondó végzést helyezze ha­­tályon kívül. Ebben az ü­gyben is megérkezett a bírósághoz a belügyminiszter válasza, amely szerint a belügyminiszter elvi okokból nem tartotta teljesít­he­tőnek a halasztási kérelmet. Dr. Gyimessy Béla, a peticionáló képvise­lője te a halasztás elutasítását kérte. Külön­ készülnek Tarpán­ ben sincs semmi célja a halasztás megadásá­nak, mert semmi garancia sincs arra, hogy Kenyeres-Kaufmann olyan újabb adatokat hozna, amelyekkel alá tudná támasztani ál­lampolgári kérelmét. Ilyen ügy a magyar választások történetében nem fordult elő és frivol játék az, amelyet a jelenleg még kép­viselő Kenyeres-Kaufmann Mikdós a hatósá­gokkal folytat. A védő szerint mindössze tíznapos halasz­tásról lenne szó, a belügyminiszter ugyanis szerinte soronkívül elrendelte az újra fel­vételt. A tanácselnök és a védő között ezután izgalmas szóváltás folyt, amelyben Bot­os Gyula tanácselnök hangoztatta, hogy hely­telen az újrafelvétel elrendelését kiolvasni abból, hogy a kérelem a belügyminisztérium­ban még elbírálás alatt áll. A védő szerint Kenyeres-Kauftmannt olyan névvel illetik, amely tulajdonképpen nem is az ő neve. Szerinte hamisítvány az az akna­­suhatagi születési bizonyítvány, amelyet a belügyminiszter, elfogadott. Hangoztatta, hogy * Kenyeres-Kaufmann adót fizetett és a buda­pesti műegyetemről vonult hadba. Gyimessy Béla szerint azt kell a bíróság­nak kikutatni, hogy a választás napján, azaz­­március 31-én Kenyeres-Kaufmann magyar állampolgár volt-e, amire nézve a belügymi­niszter megadta a választ. A bíróság rövid szünetet tartott, majd ki­hirdette döntését, amely szerint nem tartja indokoltnak a tárgyalás elhalasztását. Ezután a petíciónál ők képviselője ismertette a petí­ció anyagát. Magyarországon még nem­ volt olyan választás, mint a beregszászi, amelyen kalózlobogóval akart bejutni Kenyeres-Kauf­­man­n Miklós, aki se nem Kenyeres, se nem Kaufmann, se nem Miklós, se nem műszaki tanácsos és egyetlen adata sem felel meg a valóságnak. Kérte, hogy a törvény 103. sza­kasza értelmében a bíróság Bajcsy-Zsilinszky Endrét mondja ki megválasztott tarpai kép­viselőnek. Hofmann védő szerint a nagy bizonytalan­­ság csak annyi, hogy „ez az mr*‘ az első szóra nem tudja előadni születési bizonyítvá­nyát. Pedig személyazonosságához kétely nem fér, hiszen mindenki tudja róla, hogy ő Ke­nyeres Miklós. Azért, mert Kenyeres Miklós aimiak idején elfelejtett egy kétkrajcáros leve­lező l­apot inni a bel­ü­­gym­ini­sztériumn­ak, ke­letkezett ez ,a sok hűhó. Gyimessy Béla arra mutatott rá, hogy Trianont nem lehet felelőssé tenni azért a tizennégy rendbeli közokirathamisításért is, amelynek Kenyenes-Kaufmaann a telihed­je. A bíróság hosszabb tanácskozásra vonult vissza, majd Bothos Gyula tanácselnök ki­hirdette a® ítéletet. Az ítélet a pan­­asznak azt a részét, amely a választás eredményének kiigazítását és ezzel kapcsolatban Bajkó-Zsilinszky Endre meg­választott képviselővé való nyilvánítását kéri, a biróság elutasította. A panasz egyéb részei­nek azonban helyt adott, a beregszászi kerület választását érvénytelennek nyilvánította és ennek folyományaképpen Kenyeres-Kaufmann mandátumát megsemmisít­ette. Egyben köte­lezte arra is, hogy a felmerült 1800 pengő költséget a peticionáló ügyvédjének meg­fizesse. A hosszas indokolás mieigállapotjai, hogy nincs passzív választójoga az olyan egyénnek, aki bár fel van véve valamely választói névjegyzékbe, de kiderül róla, hogy nem magyar állampolgár. ►4» 4» 4» 4» 4» 9» 49 44"4»"4»«4«"4-41r-44»-4»-4 TEJCSEMPÉSZEK bputarizálják a tej­­ellenőröket A főváros közigazgatási bizottsága Sipőcz Jenő főpolgármester elnöklésével ülést tar­tott, amelyen az elnök melegen üdvözölte Fe­­­renczy Tibor főkapitányt kormányzói kitün­tetése alkalmából. Fábián Béla a gazdaadósságok rendezése ellen tiltakozott. Peyer Károly pedig azt han­goztatta, hogy a villamosnak a Dunakorzóról való­ eltávolítása 300.000 pengőbe kerül és aggodalmát fejezte ki az Idegenforgalmi Ta­nács átszervezésével kapcsolatban. Bánóczi László a drágaságról beszélt és az ajánlási rendszer­­eltörlésére tett javaslatot. Kérdést intézett a csendrendelet ügyében a főkapi­tányhoz, végül nagy meglepetésre azt állí­totta, hogy az egyetemeken túlnyomó többség a kisebbség ellen lép fel. Szendy Károly polgármester válaszolt a fel­szólalásokra s kijelentette, hogy még csak ter­vezgetések vannak a dunaparti villamos kiküszöböléséről és az átrendezési költségeket a Közmunkák Tanácsának kell viselnie. Nincs hivatalos tudomása arról, hogy az idegenfor­galmat a kormány egy kézben akarná össz­pontosítani. Az egyetemi hallgatók érdekében a kultuszminiszterhez utasította Bánóczit. Ferenczy Tibor főkapitány válaszolt ezután és kijelentette, hogy a csendrendelet miatt nem emelkedett a balesetek száma. A bizottság ezután elfogadta a polgármes­teri jelentést, majd határozati javaslatokat fogadtak el. Eszerint a főváros felír a kor­mányhoz és kéri az ínségeseknek olyan irányú támogatását, hogy zálogházi ingóságaikat ka­rácsonykor kiválthassák és hogy törölje el az ajánlási rendszert. A tiszti főorvosi jelentés­hez Csilléry András szólt hozzá és kifogásolta a tejellenőrzésnek azt a rendszerét, amely le­hetővé teszi, hogy a tejellenőröket a tejcsem­pészek brutalizálják. Gondoskodni kell arról, hogy a főváros hatósági közegei biztonságban végezhessék munkájukat. Sürgette a tejellen­őrök fizetésének folyósítását. A gyógyhelyi bizottság propagandamunkáját bírálta ezután és kifogásolta a fordítási hibákat. A főkapitányi jelentéshez ugyancsak Csil­léry András szólt hozzá. A közlekedési rend­őrség szerinte gyakran akadályozza a villa­mos- és autóbuszforgalmat s a közlekedési rendőr néha tíz percig is elvitatkozik a veze­tővel. Lázár Ferenc a Margit-híd budai felé­nél uralkodó közlekedési állapotokat tette szóvá, Petrovácz Gyula pedig indítványt ter­jesztett be arról, hogy a lakott helyeken az autó- és motorversenyzést tiltsák meg. Néző is baleset áldozatává vált a legutóbbi gugger­­hegyi versenyen, amelynél a Pasaréti-utat el­zárták a közlekedés elől és a tréningek hosszú ideig megzavarták a környék nyugalmát. Ferenczy Tibor főkapitány kijelentette, hogyha ilyen értelmű átiratot kap a bizott­ságtól, akkor a lakott helyeken megtiltja az autóversenyzést. Állványok 0 Lakdíszek salyem­ernyok l­eleton: S7% / *7 igAheffer Béláné félemelet is

Next