Nemzeti Ujság, 1935. november (17. évfolyam, 250-273. szám)

1935-11-30 / 273. szám

14 Az áru- és értéktőzsde ellenzésére is kiépítik az önálló textiltőzsdét A Budapesti Áru- és Értéktőzsde vezetősége már évek óta dolgozik nnpp,hogy kebelébe egyesítse mindazokat a főlsdeszerű intézményeket, amelyeket egy-egy árura létesítettek az érdekeltségek. Legutóbb már a tőzsde alapszabályait is módosították abban az irányban, hogy lehetővé váljék a tőzsde kebelén belül az egyes árukra különtőzsdék felállítása. Ez az akció eddig még nem járt eredménnyel. Először a liszttőzsdét akarták felállítani, a terv megvalósítása azonban meghiúsult a malmok ellenállásán. Azután a tojás és a burgonya különtőzsdéjét akarták létesíteni, de az erre vonatkozó tárgyalások még most sem fejeződtek be, bár most már az OMGE is állást foglalt a tojástőzsde és a burgonyatőzsde felállítása mellett. A tőzsde intézményén kívül a Kereskedelmi Csarnok keretében működik már három év óta a textiltőzsde, amelynek vezetősége mereven elzárkózik az Áru- és Értéktőzsdéhez való csatlakozás elől. Ennek bizonyítékául most kiépítik a textiltőzsde szervezetét, amit a textiltőzsde legutóbbi összejövetelén hivatalosan be is jelentettek. (óbudai Freudiger Dávid, a csarnok alelnöke mutatott rá arra, hogy textil szakmai összejövetelek a magyar ipar és kereskedelem együttműködésének kiépítésére igen alkalmasnak bizonyultak és teljesen igazolták a hozzájuk fűzött várakozást. Most elérkezett az ideje annak, hogy ezek az összejövetelek intézményesíttessenek és a Textil Tőzsde új ügyrend alapján fejtse ki munkásságát A gyáripar nevében Szurday Róbert országgyűlési képviselő rámutatott arra, hogy ez az intézmény immár nélkülözhetetlen a szakmabeli ipar és kereskedelem szempontjából. A Textil Tőzsde szervezetét tovább ki kell építeni és meg kell erősíteni. Ezt a célt fogja szolgálni a textilszakmai összejövetelek új vezetősége, amely 10 gyáriparosból és 10 nagykereskedőből fog állni és ennek a szervezetnek feladata lesz, az eddigi alapokon elindulva, megállapítani és teljesen kiépíteni a txtilszakmai szokványokat és felállítani a szakmai választott bíróságot. Dr. Buday-Goldberger Leó megállapította, hogy ez az intézmény nagy hasznára van a textilszakmának. A külföldi textiltőzsdéik példáin is látjuk, hogy egy ilyen intézmény a textilipari gócpontokon nélkülözhetetlen. Köszünetet mond Szurday Róbertnek a Textil Tőzsde életrehívása és kifejlesztése körül kifejtett értékes tevékenységéért, valamint a Kereskedelmi Csarnoknak az intézmény támogatásáért. A jelen voltak élénk helyesléssel vették tudomásul az elhangzottakat, amely bizonyítja, hogy a textiltőzsdét az Áru- és Értéktőzsde vezetőségének ellenzése mellett is kiépítik. Az új devizaintézkedések és a gyáripar A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége dr. Chorin Ferenc felsőházi tag elnöklésével igen látogatott ülést tartott, amelyen dr. Keleti Kornél napirend előtt szóvátette az osztrák relációban életbe lépett 13 százalékos felár kérdését, amely a két ország gazdasága között fennálló szoros kapcsolatnál fogva igen messzemenő kihatással lesz az ipari termelésre is. Különösen aggályosnak tartja a gyáripar szempontjából, hogy az életbeléptetett felár visszaható erővel oly nyersanyagok és félgyártmányok importját is terheli, amelyek már feldolgozásra kerültek és mint kész termékek el is adattak, anélkül persze, hogy a felárral kalkulálni tudtak volna. Dr. Buday-Goldberger Leo ezzel kapcsolatban utal a felárak kérdésének a svájci, belga és olasz forgalomban történt újabb szabályozására. Stux Sándor, Fellner Pál, Fényi Oszkár, dr. Hirsch Albert, Fleissig Sándor és mások hozzászólása után dr. Chorin Ferenc elnök összefoglalva az elhangzott észrevételeket, megállapítja, hogy elsősorban az osztrák relációban bekövetkezett nagyjelentőségű reform a két ország szoros külkereskedelmi kapcsolatainál fogva az ipari termelést és az egész magyar közgazdaságot egészen új és nehéz feladatok elé állítja. Bár a Szövetség elismeri, hogy az osztrák relációban életbe léptetett intézkedések alkalmasaknak látszanak a fizetési mérleg arányának helyreállítására, mégis kénytelen megállapítani, hogy a most életbe léptetett intézkedések az ipar termelési költségeinek jelentős emelkedését vonják maguk után. Különösen vonatkozik ez azokra a gyáripari szakmákra, amelyek nyersanyagaikat kizárólag vagy túlnyomórészt Ausztriából kénytelenek beszerezni s amelyek még külön is károsodnak annak folytán, hogy a múltra vonatkozóan nem lesz módjukban a termelési költségek emelkedését áthárítani. A drágulás, amely az osztrák klíringben fizetendő felár folytán fenyeget, csak úgy volna elkerülhető, ha a kormány továbbra is biztosítani tudná a legfontosabb nyersanyagok felármentese HALÁL A TIGRISVÖLGYBEN — REGENT — írta: REGINALD CAMPBELL 60 Egyedül jogosított magyar fordítás (Utánnyomás tilos.) Azt hiszem, hogy gyöngeségemnek, halálos testi gyengeségemnek köszönhetem, hogy lábbadozásom hosszú ideje alatt mindenki olyan jóságos volt hozzám. Mary, az édesapja, az öreg Trevor, Malone, mindegyik teálifa-gazda, aki bent járt a kerületből. Egyikük se említette szóval se a múltat... nem — ehelyett csak vidám köszöntést kaptam, meg virágot, könyveket, jóságot és kedvességet garmadával, és éppen ez volt az, ami olyan pokolian keservessé tette nekem a dolgot, ők tudták és én tudtam, hogy ők tudják. Eljött az idő, mikor elég erős lettem arra, hogy vonaton Bangkokba utazzam. Ott gőzhajó várt rám: egyike azoknak a kicsi, félig teher-, félig utasszállító hajóknak, melyek a Sziámi-öbölben járnak. A tengeri szellő legyezte a homlokomat és minden kis lehellet ús, lüktető életre kergette fáradt ereimben a vért. Ma pedig visszaérkeztem Csa- Kumba, testben gyógyultan, de nagy, fájdalmas ürességgel a szívemben. Még Bangkokból sürgönyöztem Graingernek, hogy lovagoljon be a városba, mert találkozni akarok vele, mihelyst megérkezem. Tehát ma reggel kellett indulnia a völgyből. Vágyódtam rá, hogy viszontlássam, mert ő az egyetlen, akivel őszintén beszélhetek, szégyen és bűntudat nélkül. El nem mozdult a kórház közeléből, amíg az orvos meg nem állapította, hogy túl vagyok a veszélyen. Ezt akkor tudtam meg, mikor már gyógyulóban voltam. Aztán visszament a völgybe, arcán az elátkozott lelkek néma kínjával és befelé néző szemmel, melynek izzása különös ellentétben volt arcának hamuszürke sápadtságával. Akik látták, bámulva nézték, hogy visszamegy és nem értették. Én most már értettem. Azért ment vissza, hogy belemerüljön a munkába, hogy gyógyítsa magát a munkával. Az én elmém épségét a betegség mentette meg, az övét a munkának kell megmentenie. Elfordultam a virágzó kerttől. Grainger bevágtatott a kapun. Csikorogtak a patkók, ahogy a kanca megállt a verandám alatt. Grainger leszállt. Üdvözlésre emeltem kezemet, aztán bementünk a nappaliba, ahol zavartalanul beszélgethetünk. Elcsöndesült, megtört embert vártam és ehelyett előttem állt — Ralph Grainger, úgy, ahogy először megismertem, élénken, bátran, ruganyosam, gonoszkodó csillogás a szemében. — John, öreg pajtás — a keze szeretettel csapott vállamra — hát végre magad vagy megint. Rögtön tudtam, amint megláttam derék öreg képedet a korlát fölött. Erre iszunk egyet, mégpedig rögtön. Van idehaza viskid? És követelem, hogy olyan lassan töltsd tele a poharat, amilyen lassan csak tudod. Rendben van? Behoztam mindent, ami csak szükséges és megkóstoltuk az italt. — Újra megindult a munka a völgyben? — kérdeztem. — Hogy megindult-e? Várj, amíg meglátod! És voltam bátor kiszállítani a te elefántjaidat és kulcsaidat is Csa-Kumból. Gondoltam, örülsz majd neki, ha minden készen vár, mikor hazaérkezel. Haragszol? Ez Grainger egyéni módján annak a bejelentése volt, hogy saját munkája mellett az enyémet is elvégezte lábadozásom égész ideje alatt. — Haragudni? Mosolyogtam. — Csak hálás vagyok érte. — Hát akkor — Grainger az asztalra állította poharát — rátértünk a kettőnk Ids ügyére. Azt hiszem úgy illenék, hogy egymás keblére boruljunk és hangosan zokogjunk, de hát semmi ehhez hasonlót nem teszünk. És úgy hiszem, azt is illenék közölnöm, hogy nagyon sajnálom, amiért elkezdtem az egészet, de mi az ördögnek mondanék ilyesmit? Pajtás, én... nem sajnálom. Legalább is most, hogy újra egészséges vagy — tette hozzá gyorsan. — Köszönöm a finom megkülönböztetést — mondtam én. Grainger nevetett. — Hát nem érted, hogy miért nem sajnálom? Azt kaptam, amit megérdemeltem. Nyaggattalak és ugrattalak, mert mulattatott az eset és egyszerre... hát nem a szemem előtt változol át, mint a mesebeli királyfi? Most aztán én rám járt a rúd, még pedig alaposan. Például, mikor olyan irtózatosan megraktál. Szörnyű voltál, félelmes. Életemben először történt, hogy istenigazában féltem valamitől... tőled! És az idegeim is összegubancolódtak ettől... olyan cudarul összegubancolódtak, hogy elvesztettem a fejemet. Eredmény: egyikünk sem hitt a másiknak, mikor pedig mindketten a teljes igazságot mondtuk el a doktornak — az arca elkomolyodott — szegény kis Mannering halálának körülményeiről. Ezzel éppen csak egy példát említek a sok közül. — Grainger — vádaskodtam én — be akarsz, csapni. Csak nem sikerült. Igenis, nagyon sajnálod, de nem akarod bevallani. — Legyen, ahogy akarod — felelte vállat vonva. — Nem vitatkozom. De ne gondold, hogy megváltoztam. Ha megint kint élünk a völgyben, látni fogod, hogy ugyanaz vagyok, aki voltam. Erre előre figyelmeztettek. Előbb vagy utóbb valószínűleg újra elkezdelek ugratni, te pedig elnáspángolhatsz, ahogy csak tudsz. Csak te ne veszítsd el a fejedet aztán. Egyedül csak ez fontos. — Mindeddig — szóltam kis szünet után — csak mi kettőnkről beszéltél. Az a gyanúm, hogy még eszedbe se jutott, mit gondolhattak a többiek az egészről? — A többiek? ... Nekik igazán nem ártottunk, hallod! Épp ellenkezőleg, elláttuk őket izgalommal és szenzációval. Alapjában véve meglehetősen unalmas itt az élet. Voltaképpen hálásnak kellene lenniük nekünk. — Azt hiszed, hogy Mary Collins hálás? —• mormaltam rá. (Folytatása következik.) Nt.MZ.Jbil UJ&M* Szombat, 1935 november 30- szerzését. De még ebben az esetben is gondoskodni kellene arról, hogy a múltra vonatkozólag Ugyanúgy, mint azt az osztrák kormány is tervbe vette Magyarországba exportáló ipara érdekében, a felár életbeléptetése előtt importált, hónapokkal ezelőtt beérkezett és régen feldolgozott nyersanyagok révén fennálló tartozások kiegyenlítésénél a magyar gazdasági élet indokolatlan károsodása elkerültessék. Az igazgatóság sajnálatának adott kifejezést, hogy az egész magyar gazdasági életet ilyen nagymértékben érintő rendelkezéseket a kormány a gazdasági érdekeltségek előzetes meghallgatása nélkül léptette életbe. Végül elhatározta az igazgatóság, hogy az elnökség útján sürgősen érintkezést keres az illetékes tényezőkkel oly kiegészítő rendelkezések kieszközlése érdekében, amelyek általános szempontból alkalmasak az átmenet nehézségeinek lehető enyhítésére, de egyúttal megfelelően figyelemmel vannak egyes gyáripari szakmák speciális szempontjaira is. Júniusban elkészül a második dunai tengeri hajó. A kereskedelemügyi minisztérium megrendelte a Ganz gyárnál a második Dunatengeri áruszállító motoroshajót. A hajó szerkesztésénél hasznosítják a „Budapest“ motorosnál nyert tapasztalatokat. Főként arra lesznek tekintettel, hogy az új hajó terjedelmesebb áru befogadására és nagyobb menetsebesség kifejtésére legyen alkalmas. A két áruraktár hasznos űrtartalma 940 köbméter, tehát mintegy ötven százalékkal nagyobb, mint a Budapestnél. Sebessége a Dunán és holtvízben 15 kilométer óránként, míg a tengeren 9 tengeri mérföld. A gépi berendezés Diesel elektromos rendszerű. A hajó olyan időben készül el, hogy a jövő év júniusában már szolgálatba lesz állítható. Kedvezőtlen fordulattól tartanak az amerikai gazdasági életben. Newyorkból jelentik: Az Egyesült Államok gazdasági élete a legkiválóbb szakértők megítélése szerint fordulóponthoz érkezett. Most tették közzé az amerikai gazdasági élet őszi jelzőszámait és ezekből kiviláglik, hogy a termelés és a forgalom jelentékenyen, némely iparágban bámulatos arányban emelkedett ugyan, de most már újabb túltermelés jelei kezdenek mutatkozni, úgy hogy visszaeséstől lehet tartani. Egyes igen fontos iparágakban a termelés ugrásszerűen emelkedett, míg a forgalom ezzel nem tart lépést. Fokozza a legutóbbi idők bizakodását felváltó aggodalmat, hogy a januárban megkezdődő kongresszusi ülésszaktól üzleti körökben kedvezőtlen törvényes intézkedéseket várnak. Az Egyesült Államok kormánya hétfőn legalább ezermillió dollár névértékű új kölcsönt fog kibocsátani. Ezzel az állami adósságok összege meg fogja haladni a 30.000 millió dolláros rekordmagasságot. Newyorki üzleti és politikai körökben állandóan növekvő aggodalommal figyelik az állami gazdálkodást és az eladósodás szédítő növekedését. Újabban Johnson tábornok, Roosevelt elnök volt újjáépítési diktátora, továbbá Morgan, a világhírű bankár éppúgy, mint Hoover volt elnök a legélesebben bírálják a kormány gazdálkodását, a legsúlyosabb következményeket jósolva, ha Roosevelt nem szakít azzal az eljárással, hogy a folyó kiadásokat kölcsönökből fedezi. Állami ellenőrzés az amerikai bankok hitelpolitikája felett? Newyorkból jelentik. Lapjelentések szerint illetékes helyen a szövetségi köteléki bankok tartalékainak felhasználását tanulmányozzák, minthogy a legutóbbi nagymérvű aranyáramlás valószínűleg igen jelentékeny tartalékfeleslegeket eredményezett. Egyelőre még bizonytalan, vajjon ennek a vizsgálatnak mélyreható jelentősége van-e, a jól értesült helyen azonban hangsúlyozzák, hogy az illetékes hatóságok a közeljövőben bizonyos intézkedéseket foganatosítanak, hogy megakadályozzák ezeknek a tartalékoknak további felduzzadását és hogy azokat megfelelő mennyiségre korlátozzák, feltéve, hogy ez a gazdasági élet bizalmának megrendülése nélkül keresztülvihető. Harminc kartelt oszlatott fel a lengyel pénzügyminiszter. Varsóból jelentik: A lengyel kartel törvény rendelkezései értelmében még tegnap feloszlatott a pénzügyminiszter harminc kartelt. Valamennyi feloszlatott kartel kisebb jelentőségű kereskedelmi egyesülés volt. A kormánynak a nagyobb kartelekkel folytatott tárgyalásai nagyrészt befejeződtek. Ezek a tárgyalások az árak színvonalának általános leszállítására vonatkoznak. A Mavadra bízták a vérfelfrissítésre alkalmas külföldi foglyok beszerzését is Az élővad iránt évről-évre fokozódó külföldi kereslet múlhatatlanul megköveteli élvad állományunknak további és rendszeres minőségi feljavítását, amit a legcélszerűbben és állandóan vérfelfrissítéssel lehet elérni, amelyben arra kötelezte a vadászterületek birtokosait és bérlőit, akik külföldre való exportálás céljából élővadat adnak át a Magyar Vadtenyésztők Kiviteli és Kereskedelmi Rt.-nak, röviden a MAVAD-nek, hogy a vadfajtánként átadott élővad mennyiség 5 százalékát évenként vérfelfrissítés céljaira leadni tartoznak a részükre cserébe szállítandó azonos nemű és mennyiségű élő tenyészvad fejében. A földművelési miniszter ezt a rendeletét most módosította, illetve a beltenyésztésű fogolyállomány minőségi javítása érdekében kiegészítette. A rendelet a vérfelfrissítésre alkalmas idegen országból való foglyok beszerzését is a MAVAD-ra bízza, amelyet a miniszter már megbízott a kedvezményes áru