Nemzeti Ujság, 1936. február (18. évfolyam, 26-50. szám)

1936-02-19 / 41. szám

Szerda, 1936 február 19. NEMZETI ÚJSÁG Ünnepi Liszt-hangverseny Határtalan érdeklődés előzte meg a Népművelési Bizottság kedd esti ünnepi Liszt Ferenc-hangversenyét, amelyen öt kiváló zongorista Liszt leghatalmasabb alkotásait interpretálta. A műsoron a Magyar Fantázia és a Haláltánc mellett három zongoraverseny került előadásra. Három zongoraversenyműt mondottunk. Az első kettő, az Es-dur és az A-dur mellett ugyanis a két évvel ezelőtt elő­ször bemutatott E-moll versenymű, ame­lyet Liszt műveinek összkiadása Male­diction téves elnevezéssel adott ki, került előadásra. A kaotikus szépségeket tartal­mazó zongoraszólam, amelyet vonószene­­kar kísér, a legnehezebb technikai pro­blémák elé állítja az előadót. Liszt Fe­rencnek ez az ifjúkori műve a fiatalság féktelen zabolátlanságát, túlömlő érzéseit tükrözi. A pesti Vigadó mindkét terme zsúfolá­sig megtelt, amikor az első zongorista, Geszler György leült hangszere mellé. A fiatal zongorista, ki két évvel ezelőtt mu­tatta be az eddig ismeretlen, harmadik zongoraversenyt, bravúrosan oldotta meg feladatát. Játékából a vonószenekar fe­lett domináló zongoraszólam elementáris ereje, majd a Urai részek legaló­bája emelkedett az előadásbeli tökéletesség magaslatára. Szath­máry Tibor az A-dúr versenymű előadásában tudása legjavát nyújtotta. Hegyi Emánuel a Magyar Fantázia nagy technikai felkészültséget igénylő passageait oldotta meg a tőle megszokott mesteri készséggel. Szünet után Bartók Bélát fogadta tom­boló tapsviharral az ünnepi hangverseny közönsége. A Haláltánc megrázóan mély hangjai készítették elő a hallgatóságot a mindegyre gyorsuló, démonikus erejű variációkra. Bartók Béla játékában a leghivatottabb előadóra találtak a földön­túli fenyegetéssel tomboló akkord-orgiák, amelyek a vad fináléban lissandókba olvadva, csak az igen kivételesen nagy­­tudású művészt nem állítják áthatolha­tatlan akadály elé. Az ünnepi hangver­seny utolsó közreműködője, Heimlich Lajos az örökszép Es-dur zongoraver­senyt játszotta az átérzéssel párosult előadásbeli készség tőle már megszokott elsőrangú színvonalán. A szólistát Vaszy Viktor gyakorlott karnagyi vezetésével a Székesfővárosi Zenekar kísérte a szokott odaadással. A ritka művészeti eseményre összegyűlt közönség a tetszésnyilvánítás orkánjával tüntette ki az öt kiváló­ pianistát. __1. — Vitéz dr. József Ferenc főherceg az angol király halála miatt elhalasztott szerzői estjét pénteken, február 21-én tartja meg. Az estet rövid díszhangver­seny vezeti be, amelyen Ottrubay Me­linda táncol, Fischer Annie zongorázik és Kerpely Jenő gordonkázik. József Ferenc műveiből Beregi Oszkár, Buday Mária és más kitűnő művészek adnak elő. Az est pontosan 9 órakor kezdődik. Jegyrendelés 833—58 és 874—27 telefonon. Szerda 6.45: Torna. — Utána: Hanglemezek. — 10: Hírek. — 10.20: „Levél Délafrikát­ól". Felol­vassa Mesterházy Jenő. — 10.45: „A villamos­­hullámok a gyógyítás szolgálatában“. Irta dr. Simicska Gábor. (Felolvasás.) — 11.10: Nemzetközi vízjelzőszolgálat. — 12: Déli ha­rangszó az Ugye­tem­i terápiámból, időjárás­­jelentés. — 12.05: Lakatos Flóris és cigány­­zenekara. — Közben k­b. 12.30: Hírek. — 13.20: Pontos időjelzés, időjárás- és vízállásjelentés. 13.30: A rádió szalonzeneka­ra. — 14.40: Bi­­rek, élelmiszerárak, piaci árak, árfolyamhírek. — 16.10: A rádió d­iáktelógája“. A növények mozgása“. Baloghné Hajós Terézia előadása. — 16.45: Pontos időjelzés, időjárásjelentés, hí­rek. — 17: Friss Antal gordonkázik zongora­­kísérettel. — 17.30: Csanády György és Maj­­thényi György verseikből olvasnak fel. — 18: Hanglemezek. — 18.55: „Egy téli éjszaka“. Szép Ernő elbeszélése. — 19.25: Az Operaház előadásának ismertetése. — 19.30: Az Opera­ház előadásának közvetítése, Pataky Kálmán vendégfelléptével: „Bohémélet“. Dalmű négy felvonásban. — A II. felvonás után kb. 20.55: Hírek. — A vI. felvonás után kb. 21.40: Hí­rek. — Az előadás után kb. 22.30: Időjárás­jelentés. — 22.35: Közvetítés egy étteremből. Pert­is Jenő és cigányzenekara muzsikál. — Közben 23: Dr. Ottlik György francia nyelvű előadása: „La politique du rapprochement européert". (Az európai békülékenység poli­tikája.) — 00.05: Hirek. — Budapest II. 18.20 —18.50: Olasz nyelvoktatás. (Gallerani Bona­­ventura.) — 19.30—19.55: „A magyar tragé­dia viharmadara“. (Beksics Gusztáv.) Dr. Örsy Attila előadása. — 20—21: Hanglemezek. — 21.05—21.25: Hírek. — 21.30—22.30: Közve­títés egy szállóból. Pityó József jazzenekará­­nak műsora Sztáray Márton énekszámaival. — Telefonhírmondó: 6.45—11.15: Azonos a Bu­dapest I. műsorával. — 11.20—11.50: A Tele­­fonhírmondó külön műsora. (Hanglemezek.) — 12—15.20: Azonos a Budapest I. műsorá­val. — 15.20—15.50: A Telefonhírmondó külön műsora. (Hanglemezek.) — Utána: Azonos a Budapest Is műsorával. I MÓRICZ ZSIGMOND első hangosfilmje:­­É­NEH ÉLHETEK MUZSIKASZÓ NÉLKÜLI ! Rendezte: Désy Af­réd. Zene: Lányi Viktor. Gyártási vezető: Radó István. A főszerepekben: Jávor Pál, Somogyi Erzsi, Vizváry Mariska, Vaszary Piri, H Gózon Gyula, Gárdonyi Lajos, Sághy Györgyi. DÍSZBEMUTATÓ MA ESTE­­ I RADIUS URÁNIA ÁTRIUM I BEZÁRT A KIRÁLY SZIKRÁZ Spiz, a fővitézles bérlő, felmondott a társulatnak, mielőtt kiegyenlítette volna tartozását Újabb színházi rémregény végső feje­zeteihez érkeztünk el. Spitz úr, a Berlin­ből Bécsbe kergetett és onnan merészen Budapestre ruccant vállalkozó, aki mint színigazgató próbált Budapesten szere­pelni, de a filléres virstlinek az ügyes árusításán kívül nem tudott többet pro­dukálni a színházban, hónapok óta tartó vitustánc után belátta végre, hogy vál­lalkozása összeomlott, ezért hivatalosan is bejelentette, hogy a színházat becsukja február 15-én. Spitz úr rémregénye a nyár végén in­dult meg, amikor nagy zenebona közben bevonult a Király Színházba. Már az első két hónap után kiderült, hogy Bu­dapesten is szereti ugyan a közönség az olcsó színházat, de filléres nívóra nem reflektált. Felesleges most Spitz úr pesti pálya­futását részletezni, minden szín­házba járó ember pontosan tudja, hogy a filléres Király Színházat csak a vélet­len mentette meg eddig is a bukástól. A színház hol becsukott, hol kinyitott, leg­utóbb pedig Spitz egyszerűen eltűnt Bu­dapestről Bécsben sem találták, állító­lag valami családi botránya miatt Pá­­risba utazott, végül most jelentkezett Monte Carlóból és a kollektív szerző­désre hivatkozva február 15-ére szélnek eresztette a társulatot, bejelentvén, hogy a színházat bezárja. Spitz­er a kollektív szerződésnek arra a pontjára hivatkozott a felmondólevél­ben, amelyet sohasem tartott be, hiszen állandóan adósa maradt a színészeinek, így tehát a felmondó sürgöny nem érvé­nyes, mert hiszen a kollektív szerződés világosan kimondja, hogy az igazgató felmondhat ugyan társulatának február közepén, de csak akkor, ha január 31-ig mindennemű gázsikövetelést kiegyenlí­tett. A színház kedden már nem is tartott előadást. A telefon, az elektromos művek nem hiteleznek tovább, az apróbb hitele­zőkről nem is beszélünk, a nyomdaszám­lák, a szénkereskedő, a bútoros és egyéb mind megtagadta a további hitelt. Február közepén itt maradt tehát ismét egy csomó magyar színész kenyér nélkül. Spitz­er pedig, aki sok magyar családnak az egzisztenciájával kísérlete­zett lelkiismeretlenül, Monte Carlóban üdül, bottal üthetik a nyomát. A megérdemelt megtorlás, mint min­dig, most is elmarad, mert nincs egy sza­bályrendelet, amely a színigazgatók fele­lősségét erkölcsileg és anyagilag, főképen pedig büntetőjogilag kimondaná! —ha. A RÓMAI ZENEBARÁTOK FÉNYES LISZT-ÜNNEPÉLYT RENDEZTEK Róma ,február 18. A római zenebarátok szövetsége ked­den délután saját hangversenytermében nagysikerű Liszt-emlékünnepet rende­zett. A dísz­es és előkelő közönség sorai­ban megjelent Mária királyi hercegnő, az olasz király leánya, Villani Frigyes kvirinári és Barcza György vatikáni magyar követ a követségek tagjaival, San Martino gróf, a Szent Cecília zene­­akadémia és a Magyarbarát Olaszok Köre elnöke, valamint a római zenei és társadalmi élet sok kiválósága. Az ünnepség kezdetén Berrdallo kép­viselő tartott meleghangú emlékbeszédet Liszt Ferencről. Hangoztatta, hogy Liszt Ferencben nemcsak a bámulatraméltó művészt ünneplük, hanem annak a ma­gyar nemzetnek tagját is, amely Olasz­ország mellett a legnehezebb időben is hűséges barátsággal tart ki. A nagy tapssal fogadott beszéd után Rina Rossi zongoraművésznő adott elő Liszt-darabo­kat tökéletes művészettel és mély átér­zéssel. — Kamarazene-est. A Gersler vonósnégyes m­űvészegyüttese érdekes műsort állított össze keddi kamaraestjén. Mozart nemes stílusú finom „C-dúr“ vonósnégyese mély hatást kel­tett a művészek előadásában, akik már az ellentét kedvéért is közvetlenül ezután Bartók Béla világszerte ismert .J. Vonósnégyesét­ adták alá kitűnő összjátéikkal, nagy technikai felkészültséggel. Az érdekes hangverseny be­fejezéséül Beethoven nagyszabású „E-moll“ vonósnégyese szerepelt a műsoron s a közönség őszinte hálával és tüntető tapssal jutalmazta a művészeket, akik közül Gerller Endre és Révész László, Pierre de Groote és Marcell Louon társaságéban külföldi hangverseny­­körútjaik alkalmával már olyan sok elismerést szereztek a magyar művészetnek. — Színészek a színészekért. A Royal- és a Bethlen-téri Színház tagjai, akik máról­ hol­napra kenyér­bs fedél nélkül maradtak, feb­ruár 27-én újra megnyitják a Bethlen-téri Színházat. Az első két előadáson vígjátékot mutatnak be. Az első két előadás jegyeinek árusítását megkezdték. — Gyermekrevü a Budai Katolikus Körben. A Babkó Gyermek Színpad Koroda Miklósné vezetésével február 23-án, vasárnap délután 3 órakor mutatja be a Mackó-Macurka című fehér téli mesét. A jégországi történetet nagy lelkesedéssel adják elő a népszerű társulat apró művészei. Gyermekszínpadokon még eddig alig szerepelt tánc és ritmikus akrobatika teszik érdekessé az előadást. Mulattató, vidám kabarészámok egészítik ki a magas szín­vonalú műsort. Az egyetlen ,budai gyermekszínház előadása iránt nagy az érdeklődés. .Jegyek előre válthatók a Budai Katolikus Kör (II., Fő­ utca 83.) portásánál és telefonon rendelhe­tők 614 808 számon. A Nemzeti Újság olvasói már 50 fillértől kezdve válthatják meg földrv jegyeiket. ____________________________________ifél 9)________________________________(fel 10)__________ A köztársasági elnök a tallini magyar kiállításon Paels Konstantin köztársasági elnök Gr­ebl ezredes szárnysegéd kíséretében hétfőn meg­látogatta a tallinni magyar népművészeti, háziipari és iparművészeti kiállítást. Az el­nököt a kiállítás bejáratánál Szablya János kom­ányfőtanácsos és Avidreetti Károlyné, a kiállítás vezetője fogadták és üdvözölték, majd végigkísérték őt a kiállítás helyiségein. Paets elnök a legnagyobb érdeklődéssel nézte végig a kiállított tárgyakat és a búcsúzásnál kijelentette, hogy legközelebb hozzátartozói­val újból ellátogat a kiállításra. Az észt lapok nagy dicsérettel írnak a sike­rült kiállításról, amelyről sok fényképet is közölnek. — A Műcsarnok olasz kiállításán ma, szerda estére tervezett zenés teadélután elmarad. — Erich W. Korngold filmzenéje. A modern nemzetközi filmgyártás nívója minden vonat­kozásban megkívánja a legművészibb teljesít­ményeket. Ezeknek a kívánalmaknak az ame­rikai filmgyárak úgy tesznek eleget, hogy egyrészt a legkiválóbb írókat szerződtetik filmtémáik dramatizálására, másrészt a film­zenéket a legkitűnőbb világsikert aratott zeneszerzőkkel készíttetik el, így kapott meg­bízást a Halálfejes lobogó című Warner világ­­film zenei aláfestésére Európa egyik zenei büszkesége: Erich W. Korngold. A Halálfejes lobogó világsikeréhez feltétlenül nagy mér­tékben hozzájárult Erich W. Korngold kitűnő munkája. — Liszt-zongoraest. A Fodor Ernő igazgató népszerű zeneiskolájának pedagógiai hang­versenysorozatában Herz Lili, a kitűnő fiatal zongoraművésznő rendezte Liszt-estjét figye­lemreméltó művészi sikerrel, ízléssel össze­állított műsorán néhány gyönyörű Liszt-szer­­zeményt adott elő. Különösen a „II. Legenda“ és Assisi Ferenc madárprédikációjának elő­adásával remekelt a művésznő, aki végül még Chopint, Alabiez és Saint Saens szerzeménye­ket is játszott Liszt nagyvonalú zongoráé­t­­irataiban. Nagyszámú közönsége lelkesen ün­nepelte a művésznőt, akinek hangversenye előtt Kálmán György tanár ismertette főbb vonásokban Liszt Ferenc páratlanul érdekes életrajzát, (d.) — Zenedélután. A II. Rákóczi Ferenc Orszá­gos Kurucz Egyesület Zrinyi Ilona gárdája kedden délután fél 6 órai kezdettel a Pátria­­clubban zenedélutánt rendezett, amelyet Gy. Czikli Valéria elnöknő nyitott meg. Verebélyi Géza Rákócziról, Németh Béla Liszt Ferencről tartott előadást. Tibay Takács Erzsi, lovag Kürtös Károly, Lovassy Edith operaénekesnő, aki B. Novy Panni szövegét énekelte, Gervay Maricn, Petry Kató, dr. Kárpáth Zoltán és Vigh Endre ének- és zeneszámmal szerepeltek igen nagy sikerrel. Gárdos Kornélia, Gy. Czikle Valéria és vitéz Rózsás József verseiből sza­valt nagy hatással. Az est keretében a X. ker. Dalos Szövetség elnöke, Vigh Endre arany éremmel tüntette ki Sásdyné Schack Mankót, az igen színvonalas zenedélután művészi ren­dezőjét, a „Székely ringató“ című daláért. 13 s Wilde Oszkár­­ sziporkázóan 0 n­ ■■■■ ——n—ass——s—a————sos—s— MA PREMIER FORUM? KARL LUDWIG DIEHL 11 BRIGITTE HELM és B SYBILLE SCHMITZ % Főszereplők: filmje S szellemes — Az emericanus zenekar hangversenye. A Foederatio Emericana, Liszt Ferenc Zenekara február 19-én este fél 9 órai kezdettel far­­eangi hangversenyt rendez a Középponti Ka­­tolikus Kör nagytermében (IV., Molnár­ utca 11­). A hangverseny karmesterei: Mezes Béla és dr. Boldis Dezső, közreműködnek: Eyssen Iván, Réthelyiné Vakots Margit, V. Kováts Ilona, Csóka Béla és dr. Imre Vince. A mű­soron operett- és vígopera-részletek szere­­pelnek. — Liszt Ferenc Nonnenwerthben. Liszt Fe­renc életrajzírói ritkán emlékeznek meg róla, hogy Liszt, amikor a dán királyi családnál tett látogatásából visszatért, hosszabb ideig meg­pihent Nonnemwerth (rajnai) szigetén. Liszt a szigetet eredetileg meg akarta vásá­rolni és ott akart letelepedni d’Agoult grófnővel, Cosimával és Blandine-nal. Az á­talakítások azonban olyan nagy össz-­öregbe kerül­tek volna, hogy Liszt kénytelen volt lemondani tervéről, így azután egyedül vonult el a szigeten lévő kolostorba, ahonnan azonban gyakran tett kirándulásokat a Rajna vidékére. Ezen a szigeten írta Liszt a Rajna­­dalt, a Dalok könyvét, több diákéneket és négyszólamú férfikarát. Nonnenwerthi tartóz­kodása alatt történt, hogy újbóli megindult a kölni dóm építkezése. Liszt felajánlotta Köln városának, hogy a dóm építése javára egy egész estét betöltő hangversenyt ad. A kölni polgárok elragadtatásukban olyan fogadtatta­tásban részesítették Lisztet, amilyenben az­előtt még uralkodóknak sem volt része. Külön íl­szhajót küldtek Lisztért és Liszt Ferenc 340 filiha­rmonikus kíséretében érkezett Kölnbe, ahol mintegy 15.000 főnyi lelkes, ujjongó tö­meg várta. Kölnből Liszt újból visszatért a rajmaszigeti kolostorba, ahonnan csak hosz­­szabb idő múlva távozott. — A Nem élhetek muzsikaszó nélkül bemu­tatója. Szerdán este mutatja be három előkelő budapesti mozgószínház, a Radius, Uránia és Átrium Móricz Zsigmond első h­angosfilmjét, a Nem élhetek muzsikaszó nélkül című víg­játékot. Az Uránia és Radius díszelőadásán Somogyi Erzsi, a Nemzeti Színház művésznője prológot mond, Zoltán Irén operaénekesnő Kurucz János dalait énekli, amelyek közül az egyiknek szövegeit József Ferenc főherceg írta, végül Gózon Gyula elénekli a filmből a Csapoki bordáit Berkes Béla zenekarának kí­séretével. Az Uránia díszelőadása fél 9, a Radiusé 10 és az Átriumé fél 10 órakor kez­dődik. Új filmek A METRO SCALABAN: a jólét, gondtalan­ság és vidámság egy derűs amerikai törté­netét vetítik „Nem megyek az esküvőmre!“ címen. A fiatal ír régész naxosi ásatásai kö­zepette összetalálkozik egy amerikai milliár­dos kisasszonnyal, aki apja yachtján vető­dött a görög szigetek vidékére. A szeszélyes fiatal leány egy nyers és őszinte kedélyű em­berrel ismerkedik így össze, aki a könnyűnek és mulandónak gondolt flörtöt halálos ko­molyan veszi, követi menekülő szerelmét New­­yorkba és addig nem nyugszik meg, amíg csakugyan meg nem hódítja és el nem veszi feleségül. Ezt a könnyű fajsúlyú mulatságos történetet az amerikai rendezés kifogyhatat­lan pazar eszközeivel alkotta meg W. S. van Dyke, sok világhíres alkotás nagynevű ren­dezője: végigvezeti az eseményeket csodála­tosan szép görög tájakon, hogy azután new­­yorki nagyvállalatok nagystílű világában és amerikai milliárdosok otthonának csillogó és fényűző levegő­jében fejeződjenek be. Joan Crawford szépségének és művészi kifejezésé­nek minden gazdagságával áll a történet köz­pontjában. Meggyőző és illúziót keltő új partnere Brian Aherne. A film a legutóbb látott amerikai társadalmi képek egyik leg­sikerültebbje. 1 f "»lilillWilll II HMIt IIIMIiMjMMWWMiiiiMpgBgpgp A K||pes ICróníRia. £gy hónapra csak 80 fillór a hölgyek lapfr

Next