Nemzeti Ujság, 1936. március (18. évfolyam, 51-75. szám)

1936-03-31 / 75. szám

12 NEMZETI ÚJSÁG KeíM, 1930 ntércAns 3L NAGYSZABÁSÚ HEDVIG-ÜNNEPSÉG A LENGYEL FŐVÁROSBAN A MAGYAR­LENGYEL BARÁTSÁG JEGYÉBEN Varsó, március 30. A lengyel katolikus társadalom impo­záns ünnepségek keretében hódolt Boldog Hedvig lengyel királynő, Nagy Lajos magyar király emlékezetének, Boldog Hedvignek, Nagy Lajos kirá­lyunk kisebbik leányának igen változatos sorsot juttatott a Gondviselés. 1372-ben született s már hatéves korában eljegyez­ték Vilmos osztrák herceggel. Tízéves korában árvaságra jutott s két évvel rá Lengyelország koronás királynője lett (1384 október 15.). Mint lengyel királynő is ragaszkodott gyermekkori vőlegényé­hez, de nemsokára új kérője akadt Jagelló litván fejedelem személyében. Az akkor még pogány­ fejedelem rendkívüli ajánlatot tett: megígérte, hogy népével együtt a katolikus vallásra tér, Litvániát és az orosz tartományokat örök időkre egyesíti Lengyelországgal, lengyel fog­lyait szabadon bocsátja s minden kincsét és tehetségét uj birodalmának felvirá­goztatására fordítja. Hedviget nagyon nehéz helyzetbe hozta a litván fejedelem ajánlata. Míg ugyanis szive továbbra is Vilmos herceghez vonzotta, vallásos meg­győződése arra sarkalta, hogy tehetsége szerint igyekezzék közreműködni egy jobb sorsra méltó ifjú pogány nép meg­mentésében. Végül az Egyház és új népe kedvéért meghozta a nehéz áldozatot. Jagelló 1386 február 12-én bevonult Krakkóba, 18-án megkeresztelkedett és még ugyanazon napon egybekelt a szép­séges magyar királyleánnyal. Hedvig ettől az időtől kezdve minden igyekezeté­vel a litvánok megtérítésén fáradozott; templomokat épített, iskolákat és kolos­torokat alapított, kórházakat nyitott és hathatósan támogatta férjét a litván egy­ház megszervezésében. De a litvánok mellett gondoskodott lengyel alattvalói­ról is; különösen életének utolsó éveiben valóságos angyala lett a szegényeknek. Az irgalmas szeretet műveinek gyakorlá­sában épp oly kifogyhatatlan volt, mint az imádságban és az önsanyargatásban. Ezért népe már életében rajongó szere­tettel fonta körül alakját, 1399 június 15-én bekövetkezett halála után pedig mindjárt mint boldogot kezdte tisztelni. Az Egyház hivatalosan nem adta meg neki a boldoggá avatást, de nem is emelt kifogást tisztelete ellen. Az ünnepségek a zsúfolásig megtelt Szent Kereszt templomban kezdődtek, ahol Rakowski Sándor bíboros-érsek pontifikálta az ünnepi nagymisét. Dél­után több mint 3000 főnyi hallgatóság jelenlétében herceg Sapieha Ádám krak­kói érsek elnöklésével ünnepi gyűlés volt. Herceg Sapieha érsek lelkes szavakkal fordult a lengyel társadalomhoz, hogy Hedvig királynénak, Nagy Lajos ma­jor király leányának szenttéavatása iránti kérelmét, amely a lengyelt társa­dalomnak szinte kötelességévé vált, mi­előbb terjessze a Szentszék elé, hogy így a lengyel nemzet régi hő kívánsága megvalósuljon, amellyel újra bizonysá­got tehet amellett, hogy teljes szívvel és élekkel a nyugati kultúra védője és támogatója akar maradni továbbra is épp úgy, mint annak idején, midőn a magyar királyleányt választotta király­nőül. A hercegérsek méltatta Hedvig érdemeit és erényeit azoknak a csodák­nak megemlítésével, amelyek áldozatok­kal teljes és szenvedésekben gazdag élete jutalmául közvetlenül a halála után tá­madtak. Ezután Halecki Oszkár varsói egye­tem­i tanár, Lengyelország egyik legna­gyobb szónoka, történelmi és tudomá­nyos szempontból világította meg Hed­vig működését. Az ő semmi mással nem magyarázható csodás munkássága te­remtette meg az egymással viszályban élő országrészek egységét. Sem alkot­mányváltozás, sem diplomáciai sikerek, sem győzelmes haditények nem kísérik működését, mégis csoda jár nyomában. Könyvek szólnak arról, mennyi szépet és jót tett a lengyelek érdekében. A lengyel egyetemi hallgatók kato­likus egyesületének énekkara Hedvig ki­rálynő tiszteletére irt himnuszt és éne­keket adott elő, a zenei részt pedig ka­tonai zenekar látta el. A szentmisén és az ünnepségen jelen voltak Háry András magyar követ veze­tésével a magyar követség tagjai, vala­mint a Varsóban időző magyar jogi küldöttség Szondy Viktor miniszteri ta­nácsos vezetésével. Az egész ünnepség a hagyományos ma­gyar-len­gyel barátság újabb meg­nyilvánulása volt, amely a magyar kato­likus társadalomban rendkívül mély be­nyomást fog kelteni. A Budapesti Piarista Diákszövetség szoká­sos évi lelkigyakorlatai az idén április 2., 3. és 4. napjain, mindenkor este 7 órakor lesz­nek a piarista gimnázium kápolnájában. A szentbeszédeket dr. Halamka Gyula piarista teológiai tanár, a Kalazantinum lelkiigaz­gatója mondja. A közös szentáldozás április 5-én, virágvasárnap reggel 8 órakor lesz. A munkabérkérdés keresztény rende­zése. A Prohászka Munkaközösségek nagysikerű előadássorozatában a legkö­zelebbi alkalommal, április 3-án, pénte­ken este 6 órakor dr. Mihelics Vid egye­temi magántanár tart előadást: »A mun­kás és munkaadó viszonya, a munkabér­­kérdés keresztény rendezése“ címmel. Az előadás a Szent István Társulat díszter­mében (VIII., Szentkirályi­ utca 28.) lesz, meghallgatása díjtalan. A budapest-zuglói Páduai Szent Antal egy­házközség A. C. kulturális szakosztálya va­sárnap délelőtt hitvédelmi előadást rendezett a kulturház nagytermében, kizárólag férfiak szá­mára. Nagyszámú férfihallgatóság előtt Far­kas Károly egyetemi könyvtáros „A házasság eugenetikája“ címmel, dr. Noszlopi László egyetemi m. tanár pedig ,A­ házastársak er­kölcsi kötelességei“ címmel tartottak nagy érdeklődés mellett előadást. Ugyanaznap dél­után 5 órakor, ugyancsak a kultúrház nagy­termében kulturdélután volt, amelynek szó­noka dr. Balanyi György piaristarendi egye­temi tanár volt, aki a középkori magyar szen­tekről és vértanukról beszélt. Közreműködtek: Nyers Elek polgári iskolai igazgató vezetésé­vel a herminamezei szalonzenekar és Krocsek Erzsébet tanárnő vezetésével a Telep­ utcai leányiskola szavalókórusa. Az előadást és közreműködést dr. Bárffy-Szabó László, az Akadémia könyvtárigazgatója, a kulturális szakosztály elnöke köszönte meg. A „Kalazantinus Tudósító“ legújabb száma gaz­dag és érdekes­­ a Kálommá­l. Farkas László szer­kesztéseiben megjelent. Különös érdeklődésre tart­hat számot dr. Krászt Sándor komoly értekezése, dr. Purébl Győző szaktanulmánya, Puszta Sándor riportja a falu népéről, valamint Gulyás István, dr. Orel Géza, Kertész Imre és Endrédi Zoltán Sándor írása és a különböző rovatok: „Fiatalok , „Ország—Világ“ stb. egészítik ki a nívós lapot. Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapest, II., Toldy Ferenc­ utca 30. Előfizetés 1 évre 3— pengő, félévre 1.— pengő. Mutatványszámot ingyen küld a kiadó­hivatal. Női zárt lelkigyakorlatok Pécelen Urleá­nyok és úrhölgyek számára 3, illetőleg 5 na­pos zárt lelkigyakorlatot rendez az Actio Catholica budapesti Központi Hitbuzgalmi Szakosztálya Pécelen, a Jézus Szive Népleá­nyai lelkigyakorlatos házában. A lelkigyakor­latok kezdődnek április 5-én, virágvasárnap délután és végződnek nagycsütörtökön, illető­leg nagyszombaton délelőtt. Részvételi díj 3 napra 12 pengő, 5 napra 16 pengő. Jelentkezés erre a lelkigyakorlatra március 25-ig csakis az Apostolok Királynője Urleányok Kongre­gációjának címén, Budapest, VIII., Horánszky­­utca 14. Jelentkezéskor 3 pengő — esetleg bé­lyegben — előre fizetendő, amely összeget le­mondás esetén nem térítenek vissza. A Szociális Missziótársulat böjti estje. A Szociális Missziótársulat VII. ker. Szervezete dr. Kiss Aladárné elnöknő vezetésével nagy sikerű Böjtiestet rendezett. A műsor kereté­ben dr. Nyisztor Zoltán a „Lelkiismeretvizs­­gálat a nagyböjtben“ címmel tartott értékes előadást. Dr. Bató László a kisgyermek lelki és érzelmi életéről beszélt, pedagógiai fejte­getései közé az Erzsébet téri Óvónőképző nö­vendékeinek ének- és hegedűszámait iktatta a rendezőség. Dr. Dienes Valéria mozdulat­­kórusa a hit, remény és szeretet, majd az egy­házi évszakok motívumait jelenítette meg nagy művészettel. Boér Judita S. M. nővér arról a Hódító Világszemléletről beszélt, mely mindig világfölötti, de egyben egyetemes­­érvényű kultúrértékeket eredményez. A kö­zönség nagy tetszéssel fogadta a tartalmas műsort. Húsvéti lelkigyakorlatok. Vasárnap fejezték be az Emericana lelkigyak­orlatait, melyeket a férfiak számára dr. Kühár Flóris bencés házfőnök az Egyetemi-templomban, Szívós Donát bencés tanár pedig a hölgyek számára az Angolkisasszonyok Váci­ utcai templomában tartott három estén ke­resztül. Vasárnap reggel egynegyed 9 órakor a Szent István Bazilikában Uzdóczy Zadravecz Ist­ván ny. tábori püspök csendes főpapi miséje fe­jezte be ezeket a lelkigyakorlatokat, amely alatt több ezer emericanás férfi és hölgy végezte el húsvéti szentáldozását. A püspöki misével kapcso­latosan dr. Kühár Flóris, az Emericana prelátusa mondotta a szentbeszédet. Az­­ áldoztatásban az Emericana korporációinak lelkészei voltak a mi­séző főpap segítségére. A püsimiri mise alatt a kó­ruson az Emericana tagjai latin és régi magyar egyházi énekeket adtak elő, befejezésül pedig el­énekelték a magyar és a pápai Himnuszt.­­ Ugyancsak vasárnap reggel járultak közös szent­áldozáshoz a bencések reálgimnáziumának diák­­miséjén mindazok, akik az öregdiákok, a jelenlegi növendékek szülei, az intézet jóbarátai és az egye­temi hallgatók számára három napon keresztül tartott húsvéti lelkigyakorlatokon részt vettek. E lelkigyakorlatokat a hölgyek részére d­r. Szunyogh Xavér, az uraik részére dr. Szívós Donát bencés tanárok tartották.­­ A zuglói Páduai Szent An­­tal­ egyházközség nők részére rendezett lelkigya­korlatát dr. Tamás Ernő hittanár tartotta az el­múlt hét három utolsó napján. A közös szentáldo­zást vasárnap végezték el a lelkigyakorlatok résztvevői. Férfiak számára április 2., 3. és 4. napjain, csütörtökön, pénteken és szombaton este 7 órakor dr. Pivárosi István hittanár tart lelki­gyakorlatos szentbeszédeket ugyanitt.­­ A Szent Rókus-egyházközség plébániatemplomában április 2., 3. és 4-én este 7 órakor tartják meg a húsvét előtti lelkigyakorlatokat, amelyek befejezéseként április 5-én, Virágvasárnapján az egyházközség te­rületén működő egyesületek összes tagjai, vala­mint az egyházközség tanácsa és képviselőtestülete a reggel 8 órai szentmise keretében testületileg járul a közös szentáldozáshoz. Népmissziók. A felsősegesdi ferences plébál után március 15—22-ig tartották P. Juhász Irén és P. Hartyányi János kapucinus atyái a missziókat. Nagy tömegek vette­k részt, a gyónások száma 1700, az áldozásoké 3000 volt. Gyertyás szentségi körmenet­ét felajánló ima Szűz Máriának fejezték be a missziókat. — A jézustársasági missziós atyák az Alföldet jár­ják missziós körútjuk során. P. Mezey Ger­gely S. J. március 14—21-ig a szabolcsi Leve­lek községben tartott népmissziót, amelynek során Nyirbét, Nyir­brány, Ófehértő — a plé­bánia filial — is sorra kerültek. — Március 21—29-ig az ugyancsak Szabolcsmegyed Ajak plébánián tartott népmissziót P. Jámbor I­ászló S. J. és P. Mezey, március 28-án pedig Szilhalmon kezdtek nyolcnapos mészmissziót P. Krajnik György S. J. és P. Mezey Gergely. Egyházi kinevezés. Dr. Mészáros János ér­seki helytartó dr. K­ó­­­n­a­y Gyula rendőrfőtaná­­csost, az V. ker. kapitányság vezetőjét a Szent István Bazili­ka­ egyházközség kép­viselője­löl­­té­nek és tanácsának tagjává kinevezte. Shvoy püspök az egészséges közszellem meg­­teremtéséről. A balassagyarmati katolikus férfiak lelkigyakorlata vasárnap fejeződött be, amikor a reggeli szentmisén Shvoy Lajos székesfehérvári megyéspüspök 600 férfit ál­­doztatott meg, akikhez beszédet is intézett. Délután a Katolikus Legényegyesület nagy­termében impozáns Credo-gyű­lés volt, ame­lyen Baross József alispán és Paczolay Zol­tán vármegyei főügyész vezetésével részt vett a város férfiközönsége. A gyűlést a Credo­­himnusz után báró Kray Pál kanonok-plébá­nos nyitotta meg, majd Vásárhelyi Miklós városi tanácsnok üdvözölte a székesfehérvári püspököt. Kóródy-Katona János v. orsz. kép­viselő a katolikus testvériség és kölcsönös segítség gondolatának kifejlesztéséről tartott beszédet. Shvoy Lajos székesfehérvári püspök hatalmas beszédben fejtette ki, hogy csak ostoba emberekkel lehet tömegmozgalmakat rendezni az Egyház ellen, viszont a férfiak ka­tolikus ébredése tud csupán egészséges köz­szellemet teremteni. Közéletben, házasságban komoly vallásosság nélkül nincs halálig való helytállás, nekünk pedig az a feladatunk, hogy helytáll­junk a kötelességben. Állan­dóan magyarázzák nekünk, hogy a vallás magánügy. Ezzel szemben mindenki más ott­maradt a közéletben, csak mi katolikusok szorulunk hátra. Nekünk ápolnunk kell a katolikus közösséget és összetartást, mert ha ezt nem tesszük, testvéreink szegénysége után az összes még meglevő pozíciónkat is elveszíthetjük és a földet is kihúzzák lábunk alól. A katolicizmus a nemzet legértékesebb szellemi részét alkotja, mely mindenfelé éle­tet jelent és ezt a tudatot vigyük ki az életbe! A püspök beszédét sokszor szakította félbe a lelkesedés, majd báró Kray Pál kanonok­­plébános javaslatát felállással és egyhangúan fogadták el. E javaslat szerint a balassagyar­mati katolikus férfiak sajnálattal állapítják meg, hogy a kormány eddig a katolikusoknak sem a házassági törvény reformjára, sem a vasárnapi teljes munkaszünetre, sem a több­gyermekes családok segítségére vonatkozó kívánságait nem teljesítette, holott ezek senki érdekeit nem sértik és pártcélokat nem szol­gálnak. Ha e kívánságok nem teljesülnek, — mondja tovább a határozat — a katolikusok külön szervezkedésre kényszerülnek a fenti célokért. A méreteiben is hatalmas gyűlés a Christus vineti dallamával Báróii. A püspök a gyűlés után kisétált kíséretével a most or­szághatárt alkotó Ipoly folyó partjához és szomorúan nézte a megszállás alá került túlsóparti magyar falvakat. Este a megye­háza nagytermében Prohászka-ünnepség volt, amelyen Shvoy püspök nagy elődjéről emlé­kezett meg beszédében. Az érseki helytartói hivatal telefon­száma megváltozott. A budapesti érseki általános helytartói hivatal és az Actio Catholica budapesti igazgatóságának te­­lefonszáma április 1-én megváltozik és e hivatalok sorozatos számú telefont kap­nak. A telefon megváltozott új száma a fenti naptól kezdődően: 60—1—10. Papi konferencia. A lelkipásztorkodással és vallási tanítással foglalkozó székesfővárosi római katolikus papság a folyó iskolaévben utolsó konferenciáját április 3-án, pénteken délután 5 órakor tartja meg a Központi Pap­nevelőintézet (IV. Prohászka Ottokár­ utca 7.) dísztermében. A konferenciának dr. Várkonyi Fidél ciszterci rendi tanár, menzaigazgató és dr. Knebel Miklós pápai kamarás, krisztina­városi plébános lesznek az előadói. A salgótarjáni Szent Erzsébet Nőegylet Gyümölcsoltó Boldogasszony napján templomi nagygyűlés keretében tartotta katolikus női napját, mindkét plébánia területén levő kato­likus női egyesületek bevonásával. A nagy­templomban Traum Péter esperes-plébános be­vezető szavai után a gyűlés ünnepi szónokai: P. Bada­lik Bertalan szentdomoríkos rendi pro­vinciális az irgalmas szeretetről, majd P. Ke­­czeli Mészáros Albert a Szűz Máriás női ideáé­ról tartottak nagyhatású beszédeket. Emericana Szerda. A Boconia em­iája fél 8 órakor az Emericad­a-­ házban. Titkár Iskola 6 óraikor a­z Etmericana-házban. Előadó dr. Zajgha Béla: A secretarius, dr. Kalmár János: A titkár és a központ. Ruttner Béla: A tit­kár az emericanás eszmék szolgálatában. A Jason la famíliája 7 órakor az Emericana- házban. A Corporatio Trans Danubia március 21-én, fennállásának 15-ik évfordulóján diszcuriálist­­ren­dezett. Az ünnepségen megjelentek Ury Lajos ítélőtáblái tanácselnök, Karvaly Viiktorné, a Transsylvania dom­inája. Ruttner Béla praesidens Mátyássy István assessor. A Promontoriu­mak, a Trans Danubia test­vércorporatiójárnak megje­lent Ma­ttyassovszky Pál prior és Kisantel Jenő senior. A dietem­iát Marton Kálmán senior ünnnepi beszéde nyitotta meg. Vida István, az Egyetemi Mária Congregatio prefektusa, a Franco villa, le­ventéje nagysza­bás­ú előadást tartott, a katolikus újjáéledés válaszút­járól. Radványi Kálmán prior és Ruttner Béla praesidens szóltak azután a curiák­hoz. A fidelitás kezdetén Lestyáni János a prioarra, Kerékgyártó László pedig Bertalan Albertné do­m­­inára ürítette poharát. Nívós vidám műsors­zá­­mok képviselték azután a fid­el­it­ás további ré­­szét. Bognár Elek színművész, a Valéria domináisa és Szentgyörgyi Tamás humoros magánszántai köz­ben Stroll József és Kalmár Frenc zeneszámai és Neehay Tihamér hat hangszeren előadott dalai tették változatossá a műsort. Majd Takács De­zső krónikát olvasott fel a curia életéről. Végezetül Gessler György zongoraművész, a corporatio do­­minusa saját kompozícióit adta elő. A diszeuriát nagyszámú, előkelő közönség hallgatta végig. A Közigazgatási Továbbképző tanfolyam záróünnepélyének közvetítése. Kedden, márc­cius 31-én d. e. 10 órakor helyszíni közvetí­­tést ad a rádió a Belügyminisztérium díszter­­méből, a Közigazgatási Továbbk­épző Tanfo■o­lyam záróünnepélyéről. Az ünnepélyen dr. Lázár Andor igazságügyminiszter előadást tart „Államvezetés és etika“ címmel. Majd vitéz leveldi Kozma Miklós belügyminiszter berekeszti a tanfolyamot. A közvetítés miatt a rádió keddi műsora annyiban változik meg, hogy a 10 órára kiadott hírszolgálat már 9.40-kor kezdődik, 10 órakor helyszíni köz­vetítés a Belügyminisztériumból, a 10.20 per­ces kezdetű előadás elmarad. Tovább a műsor változatlan. Kedd március 31. 6.45: Torna. Utána: Hanglemezek. — 9.40: Hírek. — 10: Helyszíni közvetítés a Belügy­minisztériumból. — 10.45: Ipari pályaválasz­tás. Vitéz Irsay László ipariskolai igaz­gató előadása.­­— 11.10: Nemzetközi vizjelző­­szolgálat. — 12: Déli harangszó az Egyetemi­­templomból. Időjárásjelenés. — 12.05—13.10: Állástalan Zenészek Szimfonikus Zenekara. Vezényel Melles Béla. — Közben kb. 12.30: Hírek. — Közben kb. 13.15: Pontos időjelzés, időjárás- és vízállásjelentés. — 13.40—14.20: Ákom Lajos férfi-énekötöse. Tagjai: Kis­honthy József, Kormos László, Oláh József, Wissmüller Mihály és Bodor Imre. — 14.40: Hírek, élemiszerárak, piaci árak, árfolyam­­hírek. — 16.10: Asszonyok tanácsadója. (Arányi Mária előadása.) — 16.45: Pontos időjelzés, időjárásjelentés, hírek. — 17: A rádió szalon­­zenekara. — 18: „Joggal hívta-e a magyar nép Mátyást igazságosnak?“ Dr. H. Pálfy Ilona előad­ása. — 18.30: Horváth Gyula és cigány­­zenekara. — 19.30: „Ujjgyakorlatok“ Márai Sándor csevegése. — 20: A Székesfővárosi Ze­nekar svéd hangversenyének közvetítése a Vigadó nagyterméből. Vezényel Mann Tor, a göteborgi füharmonai zenekar karnagya. Közreműködik Thorborg Kerstin operaéne­kesnő és T. Mátray Erzsi. — Utána kb. 22: Hírek, időjárásjelentés. — 22.20: Hanglemezek. 22.50: Yves Tinayre énekel, zongorán kiséri Polgár Tibor. — 23.25: Közvetítés egy étterem­ből. Lakatos Flórig és cigányzenekara muzsi­kál. — 00.05: Hírek. — Budapest II. 18.30—19: A Földmivelésügyi Minisztérium mezőgazda­­sági félórája. — 19.05—19.30: Francia nyelvok­tatás (Dr. Garzó Miklós.) — 19.35—20.10: Tánc­lemezek — 20.15—20.40: „Az Árpádkor temp­lomai.“ Dr. Dercsényi Dezső előadása. — 20.45 —21.05: Hírek. — 2010—22: Közvetítés egy ká­véházból. A Mándits jazz-zenekar műsora Kalmár Pál énekszámaival. — A Telefon Hírmondó műsora: 6.45—11.15: Azonos Buda­pest I. műsorával. — 11.20—11.50: A Telefon Hírmondó külön műsora. (Hanglemezek.) —• 12—15.20: Azonos Budapest I. műsorával. — 15.20—15.50: A Telefon Hírmondó külön mű­sora. (Hanglemezek.) — Utána: Azonos Buda­pest I. műsorával. — A közvetítő állomások műsora: 6.45—18.25: Azonos Budapest I mű­sorával. — 18.30-tól: Azonos Budapest II. mű­sorával

Next