Nemzeti Ujság, 1936. május (18. évfolyam, 100-125. szám)

1936-05-08 / 106. szám

Péntek, 1939 május 8. NEMZETI ÚJSÁG Horváth Árpád a debreceni Csokonai­ Színház új igazgatója Debrecen törvényhatósági bizottságá­nak kisgyűlése csütörtökön délelőtt, köz­gyűlése pedig délután foglalkozott a szín­ház bérbeadásának ügyével. A kisgyűlésen Balogh Sándor tanács­nok ismertette, hogy a színház bérletére Horváth Árpád főrendező és Kardos Géza eddigi színigazgató pályázott. Kiemelte Horváth pályázatának művészi és anyagi szempontból is megfelelő voltát. Kardos Géza pályázatánál kifogásolta, hogy a ki­tűzött határidőig nem tette le az előírt bánatpénzt. Ennek megállapítása után bejelentette, hogy Kardos szerdán 10.000 pengős betétkönyvet helyezett letétbe a városházán bánatpénz gyanánt, ezzel azonban a pályázati feltételek szerint el­késett. Az előadó tanácsnok javasolta, hogy a kizgyűlés tekintse Kardos Géza pályázatát szabálytalannak és a színházat hat esztendőre Horváth Árpádnak adja bérbe. A kisgyűlés vita nélkül, egyhangú­lag elfogadta az előadói javaslatot. A délutáni közgyűlésen Kölcsey Sándor polgármester elnökölt. Itt nagyobb vita fejlődött ki. Vásáry István Kardos Géza mellett foglalt állást, Markovics Elemér pedig Horváth Árpád pályázatának mű­vészi előnyeit fejtegette. Hódy Béla java­solta, hogy mivel csak egy szabályos pá­lyázat érkezett, tekintsék a pályázatot meddőnek és újból írják ki a színház bér­letét. Ujlaky Sándor és Kertész Kálmán kérte, hogy Kardost méltányosságból ne zárják ki a pályázatból. Maillet Márton Horváth Árpád pályázatának előnyös vol­táról beszélt. A vita befejezése után a polgármester név szerinti szavazást rendelt el. A köz­gyűlés tagjai közül 67-en az előadói javas­latot fogadták el, 41-en pedig a javaslat ellen szavaztak. Ennek folytán a debre­ceni színház bérletét hat esztendőre Hor­váth Árpádnak adták. Horváth Árpád személyében kitűnő szakemberrel gazdagodott a vidéki szín­játszás, elsősorban a debreceni Csokonai­­színház. Horváth évekig volt a Nemzeti Színház rendezője, majd főrendezője, leg­utóbb pedig a Magyar Színházban műkö­dött. Nagy műveltsége, szakértelme és gyakorlati tudása biztosíték arra nézve, hogy a debreceni Csokonai-színház hama­rosan a legelső vidéki társulat lesz. — ötezer dollárra biztosították Hubay egy partitúráját. A Pöstyénben legközelebb meg­nyíló zenetörténeti kiállításon több kiváló magyar szerző művével együtt bemutatják Hubay Jenő „A cresmonai hegedűs“ c. operá­jának partitúráját is. A kiállítás vezetősége a szerző kifejezett kívánságára tűz- és betö­rés ellen 5000 dollárral biztosította a kiváló magyar művész kéziratát. Péntek május 8. 6.45: Torna. Utána: Hanglemezek. —­ 7.20: Étrend. *— 10: Hírek. — 10.20:­­ „Időszerű szemle.“ (Felolvasás). — 10.45: „Ifjúsági köz­lemények.“ (Felolvasás.) — 11.10: Nemzetközi vizjelzőszolgálat. — 12: Déli harrangszó az Egyetemi templomból. Időjárásjelentés. — 12.05: Séta a Budapesti Nemzetközi Vásáron. Beszélő Gecső Sándorné és Turchányi Ist­ván. — 12.45: Hirek. — 13—14.20: Lantos Jenő jazz-zenekara. Közvetítés a Nemzetközi Vásár stúdiójából. — Közben kb. 13.20: Pontos idő­jelzés, időjárás- és vízállásjelentés. — 14.40: Hirek, étrend, élelmiszerárak, piaci árak, árfolyamhírek. — 15.30—16.40: Rádióüzenetek a Nemzetközi Vásárból. — 16.45: Pontos idő­jelzés, idő­járás jelentés, hírek. — 17: Utry Anna magyar nótákat énekel, kíséri Sárai Elemér és cigányzenekara. — Közben kb. 17.30: Pluhár István sporthíreket közöl (Köz­vetítés a Nemzetközi Vásár stúdiójából). — 18: „A Kisfaludy Társaság és a magyar irodalom.“ Dr. Kéky Lajos előadása. — 18.30: Operettel­őadás a Stúdióban. „Leányvásár.“ Operett 3 felvonásban. Irta: Martos Ferenc és Bródi Miksa. Zenéjét szerezte: Jacobi Viktor. — 20.40: Hírek. — 21: Alexander Bo­rovszky zongorázik. — 21.40: Montessori Má­riával, a neves gyermeknevelővel bezélget dr­. Szarvas Zoltán. — 21.55: Közvetítés egy kávéházból. A kávéház 24 tagú cigány gyerek­­zenekara muzsikál. Kalmár Pál énekel. — 22.40: Dr. Koudela Géza német nyelvű elő­adása: „Das Ewige in der Musik von Liszt.“ (Liszt muzsikájának örök értékei). — 23. Új Magyar Vonósnégyes. Tagjai: Végh Sándor (I. hegedű), Halmos László (II. hegedű), Ko­­romzay Dénes (mélyhegedű) és Palotai Vil­mos (gordonka). — 00.05: Hirek. — Budapest II. 15.30—16.40: Hanglemezek. — 17.55—18.25: „Irodai gyorsírók és beszédi­ró gyorsírók.“ Dr. Nősz Gyula előadása. — 18.30—19: Gyors­­irótanfolyam. (Szinbey Géza.) — 19.05—19.30: „Háborúságok a régi Nemzeti Szinház körül.“ H. Haraszti Jolán előadása. — 19.35—20.40: A rádió szalonzenekara. — A Telefon Hír­mondó műsora: 6.45—11.15: Azonos Budapest I. műsorával. — 11.20—11.50: A Telefon Hír­mondó külön műsora. (Hanglemezek.) — 12- 15.25: Azonos Budapest I. műsorával. — 15.30 —16.40: Azonos Budapest I. műsorával. — Utána: Azonos Budapest I. műsorával. GRACE MOORE A VÁROSI SZÍNHÁZBA! Nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy Grace Moore, a világhíres amerikai filmsztár valósággal a korszellem szárnyán érkezett el Budapestre, hogy itt a Városi Színház­ban egy, a filmművészettől merőben el­térő műfajban, operaszerepben mutatkoz­zék be a közönségnek. Az érdeklődés, amellyel a minden szen­záció iránt rendkívül fogékony budapesti közönség ezt a bemutatkozást fogadta, példa nélkül áll az utóbbi esztendők művészeseményeinek történetében. A Vá­rosi Színház roppant nézőterén valóság­gal közelharcot vívtak minden talpalatnyi helyért. A páholyokba pótszékeket állított be az élelmes vezetőség és attól sem riad­tak vissza a busás jövedelem reményében, hogy a szabályszerűen hirdetett bérleti előadások mellett még külön forgalomba hozzanak jegyeket, amelyek közül nem egy a bérlők helyére volt érvényes. Ebből azután parázs viták, nézeteltérések kelet­keztek, rendőri beavatkozásra került a sor, ami mind csak fokozta az egyébként is izgatott hangulatot. Ilyen előzmények után kezdődött az elő­adás, amelyet egy amerikai vendégtero­­rista fellépése még külön is fémjelzett Charles Kulman, a newyorki Metropolitan és a bécsi operaház kitűnő lírai tenorja csakugyan kiváló énekművész. Hangjá­nak színe és pompás dinamikai hatása nem vetekszik ugyan Pataky Kálmán tö­kéletes orgánumával, de mindenesetre szép és értékes alakítást nyújtott Ro­­dolpho, a rajongó költő egyébként is rokonszenves szerepében. Mimi, a kis masamód leány alakját ez alkalommal Grace Moore személye­sítette meg- A művésznő, akárcsak a filmen, sugárzóan szép a színpadon is. Sok egyéni báj, kecses üdeség árad minden mozdulatából, hangja azonban, amely egyébként értékes szoprán lehet, sehogy sem alkalmas Puccini roman­tikus dalművének női főszerepére. A közönség, amely kivételes művész­élmény reményében pazar kézzel fizette meg a borsos helyárakat, egyenesen el­­képpedt Grace Moore közepesnek is alig mondható énekteljesítményének halla­tára. Első felvonásbeli áriája után a közön­ség még tapsolni is elfelejtett, csak itt­­ott gyéren hangzott fel az inkább udva­riasságnak számítható tetszésnyilvání­tás. Ugyanígy volt az egész előadás folyamán. A felvonásközökben a közön­ség tömegesen távozott a Városi Szín­házból és csaknem egybehangzóan álla­pították meg, hogy az ünnepelt filmszí­­nésznőnek kár volt felcserélnie világ­sikereinek színhelyét az operaszínpaddal. Az együttes többi tagjai mindent elkö­vettek, hogy mentsék, ami menthető. Ko­vács Dezső érves baritonja Marcell sze­repében azonban mégis hiába érvénye­sült a legszebben, a sikert egyedül ő maga nem biztosíthatta. Tomboló tapssal ünnepelték Kőszegi Terézt, aki Musette szerepében bravúros alakítást nyújtott és figyelemreméltó sikerrel állotta meg he­lyét az együttesben a fiatal Penninger Antal, aki németországi tanulmányútja alatt eredményesen fejlődött tovább. Arany József is dicséretet érdemlő ala­kítással szerepelt, ennek ellenére mégis zavarok voltak az együttes körül, ami ilyet még Breisach Pál, a kiváló lipcsei vendégkarnagy pálcája sem tudott telje­sen összetartani, Grace Moore szereplése sok tekintetben hasonlított Galli Curci emlékezetes eseté­hez. Bárkit terheljen is a felelősség, na­gyon helytelen, ha kizárólag üzleti vál­lalkozásnak tekintik a művészetet s meg­feledkeznek arról, hogy az operaszínpa­­don nem elég a gyönyörű megjelenés. Oda legelsősorban énekhang kell. (d. f.) AKI GRAMOFONRÓL Az amerikai TANULT ÉNEKELNI szenzá­ ciója két éve Nelson Eddy, az egykori újságíró, akit éneklő riporternek neveztek el fiatal korában, a szerkesztőségből ugyanis azért küldték el, mert állandóan éne­kelt. Nelson Eddy ma a világ egyik legelső bari­tonistája. A fiatal diáknak, majd később a kis tisztvi­selőnek és riporternek nem volt elég pénze ahhoz, hogy énektanulmányokat folytasson és ezért kitalálta azt, hogy gramofont vett ma­gának és megvásárolta a legjobb baritonisták lemezeit. Ezeket hallgatta és a gramofonról tanulta meg az éneklés alapfogalmait. Termé­szetesen később már rendszeres tanulmányo­kat is folytatott egészen addig, amíg Alexan­der Smalness, a philadelphiai opera igazga­tója 1922-ben fel nem fedezte. A Metropolitain Operában aratott sikerei juttatták el Holly­woodba, ahol kisebb énekbetétek után most megkapta az első nagy, hozzá méltó főszere­pét, a Rose Marie csendőrtisztjének szerepét. Jeanette MacDonald volt Nelson Eddy part­nere ebben a filmben. Harangvirág főszereplője Somogyi Erzsi A Nemzeti Színház május 22-én mutatja be Andai Ernő „Harangvirág“ című három­­felvonásos vígjátékát, amelynek női főszere­pét Somogyi Erzsi játssza. Nagy feladathoz jutnak benne: Berky Lilly, Uray Tivadar, Pethő Attila, Lehotay Árpád, Ignácz Rózsa, Pethes Sándor, Gózon Gyula, Hosszú Zoltán, Sugár Károly, Forgács Antal, Irányi Irén, Vándori Margit és Bodnár Jenő. Játékmester Nagy Adorján. _________ Rozgonyinál 3 kabinetkép 8 P. Kálvin­ tér 5. — Ezerötszáz gyermekdalos hangversenye a Zeneakadémián. A székesfővárosi polgári is­kolák hagyományos gyermekkari hangverse­nyét május 16-án, szombaton délután öt óra­kor tartják meg a Zeneművészeti Főiskola nagy hangverseny­term­­ében. A nagy érdeklő­déses várt dalosünnepélyen tizenkét fiú- és leánypolgári iskola vesz részt, ezerötszáz gyer­mekdalossal. A műsoron magyar szerzők ere­deti alkotásai és gyeremekkori feldolgozásai, további népi játékok szerepelnek. ÚJ FILMEK A CITYBEN és OMNIABAN: Ruby Keeler és Dick Powell, a két világhírű revüszínész szerepel új filmjében, melynek a címe: „Min­denki a fedélzetre!“ Ne tévesszen meg azon­ban senkit az a körülmény, hogy a kápráza­tos revük kedvencei főszereplői ennek a film­nek, mert ez a darab nem revü, hanem sok komoly emberi motívumban bővelkedő, meg­ható kedves történet, amelynek vidámságát inkább a miliő napi sugaras életkedvvel teli levegője szolgáltatja. A film bemutatja az amerikai temgerészkadettek életét az akadé­miai élettől a tisztiszolgálat sok-sok érdekes epizódjáig s maga a történet is az amerikai tengerészek életébe fonódik bele. Egy tekin­télyes őréig tengerész, akit Lewis Stone szo­kott finomságával alakít, minden eszközzel azon van, hogy jazzénekesként, gondtalanul élő fiát tengerésztisztté nevelje. A fiú kezdet­ben tisztán dacból, hogy bebizonyítsa a rá­termettségét, tölti el tengerészéletét, de ké­sőbb őt is meghódítja ennek az életnek sajá­tos varázsa. A főhős Dick Powell, akinek ez­úttal is alkalma van csodás muzikalitását csillogtatni s amellett komoly művészi kész­ségről is tanúbizonyságot tenni, partnere, Ruby Keeler, aki kevésbé mozgalmas, kevésbé táncosabb szerepében is kitűnő. Igazi ameri­kai bőkezűséggel a jólétnek és gazdagságnak ragyogó atmoszférájával való rendezés szerez maradéktalanul kellemes perceket a közön­ségnek. A RÁDIUSBAN: A francia filmek bu­dapesti sikerének újabb jelentős állo­mása Harry Baur éti Pierre Blanchar, a Bűn és bűnhődés két felejthetetlen fősze­replőjének újabb filmje, a Szerelem or­vosa. Az üres és sablonos cím mögötti mindvégig izgalmas, a drámai hatás pat­tanásig feszített mesterművét pergeti le a film. A francia rendezés izzó hangulata, meglepő fordulatai és beállításai szinte állandóan feszültségben tartják a publi­kum érdeklődését és figyelmét. A filmnek egy-két jelenete, amelyben Harry Baur­­nak, ennek a kitűnő és utolérhetetlen francia színésznek hatalmas tehetsége teljes egészében bontakozik ki, valóban páratlan és felülmúl minden várakozást. Harry Baur egy híres orvostanár szere­pét játssza, aki hivatásának él és min­den idejét arra fordítja, hogy új talál­mányokkal gazdagítsa az orvostudo­mányt. Egy szerelmes pár egymáshoz való vonzódása tárgya nagyszabású kí­sérletének, amely drámai fordulatokon és hatásokon keresztül sikerrel jár. De nemcsak az orvos arat sikert, a nagy kí­sérlet elválaszthatatlan kapcsokkal fűzi egymáshoz a két szerelmest­ AZ URÁNIÁBAN. Az óceánjáró titka va­lóban modorn bűnügyi film, egy luxusha­jó fedélzetén pereg le a drámai történet nagy­része. Az ismert romantikus regény alapján készült a film, amely sokkal izgalmasabb, fordulatosabb, érdekesebb, mint az eredeti történet, különösen a tengeri felvételek káp­rázatos szépsége lenyűgözők, a film műtermi része is nagyon jó, a fotók hatását fokozza a gazdag díszletezés, az óceán végtelenjén úszó luxushajó pazar beállítása teljes illúziót keltett. Gerhardt Lamprecht, a kitűnő ren­dező, a legjobbak közé tartozik ma Európában s fő erénye minden filmjének, hogy rendezésé­ben nagyszerűen érvényesül a színészi játék. Lidya Baarova, ez az igazán érdekes arcú színésznő Willy Birgel, René Deltgen és Al­bert Schönhals társaságában a lehető leg­jobbat produkálja, amit ma német filmen láthatunk. Szép, érdekes és hatásos film ez, amelynek minden jegyes jelenete tele van újszerűséggel, 1 r- 7­­­­«ssl, r*». • 13 DÍSZELŐADÁST rendeztek AZ OPERAHÁZBAN A NEMZETKÖZI ÚJSÁGÍRÓK TISZTELETÉRE A Gyógyhelyi Bizottság és az Idegen­­forgalmi Szindikátus érdekes vendégei, a Budapesten tartózkodó nemzetközi új­­ságírók csütörtök este pihenőnapot tar­tottak. Nem volt hivatalos program, az egész nap tetszés szerinti beosztással állott­ a vendégek rendelkezésére, akik fel is­ használták az alkalmat kis csoportokba­ verődve bejárták a várost, ellátogattak a hangulatos budai éttermekbe, dicsérték a­ magyar konyhát, a figyelmes kiszolgálást és csak az esti órákban az Operabálban, a tiszteletükre rendezett díszelőadáson találkoztak ismét vendéglátó gazdáikkal. A műsoron elsőnek a Farsangi lakodalom palotás-táncjelenetét mutatták be a venn­dégeknek, majd Monteverdi klasszikus dalműve, az Orfeo került előadásra a bei mutató szereposztásában. A díszelőadás után a világsajtó képvi-­­selőit Gellér Mihály, a Palatinus-parki elnöke látta vendégül az Astoria-szálló-­­ban, ahol pompásan terített asztal, cii­gányzene és a megnyitott díszterem fo­­gadta a vendégeket, akik a késő esti órái­kig kedélyesen elszórakoztak. Pénteken, a tervek szerint, Zebegénybe randálnak ki a külföldi hírlapírók, hogy ott megtekintsék gróf Károlyi Lászlóné országszerte híres világotthonát.­­ A Budapesti Női Kamarazenekar meg­alakulása érdekes eseményt jelent a zenei életben. Pátkay Lonka, a jeles hegedüművész­­nő elgondolása szervezte meg ezt a leg­kiválóbb magyar hegedüművésznőkből álló kamaraegyüttest, amely Abenroth Hermann, a világhíres lipcsei karnagy által megalakí­tott kamarazenekar mintájára praeklasszikus és klasszikus alkotásokat óhajt bemutatni. A Budapesti Női Kamarazenekar együttesének tagjai többek között: Barabás Lidia, Kötsky Jolán, Nagy Ilonka, Felvinczy Takács Alice és Thomán Mária, a városszerte ismert kiváló hegedűművésznők s az együttest a május 19-én tartandó bemutatkozó hangversenyem Fraknói Károly karnagy vezényli. ICuUsszatitkok — Gróf Zichy Jánosné az Országos Liszt Ferenc Társaság legutóbbi ülésén elnöki megnyitójában érdekes bejelen­tést tett: Japánban megalakult a Liszt Ferenc Társaság, amelynek elnöke gróf Naukazu Nabessima lett. Hubay Jenőnek Tokióban élő egykori tanítványa, Lóránt Ferenc hegedűművész buzgólkodott a társaság megalapítása érdekében. *—­­'A Missa Sollemnis pécsi szabadtéri előadását nagy előkészületek előzik meg, közel ezer szereplője lesz a híres játé­koknak. — Új filmvállalatot jegyeztek be a tör­vényszéknél, mint cégbíróságnál. A neve Fokusz-film Kft. Magyar filmeket akar­ gyártani az új cég, az elsőt Rátonyi Ákos rendezi. — A svéd rádióban nagy Liszt-hang­verseny volt, amelyet Felix Weingarten, a bécsi Operaház igazgatója vezényelt. — Érdekes és eredeti operettbemutatóra készül a pécsi Nemzeti Színház. Színre hozza Kutor Ferenc, a tehetséges zene­szerző, a „Simongáti lányok“ szerzőjének, operettjét, az Aranypillét­. Szombaton este lesz a premier, amelyre Budapestről is több színházi ember utazik.­­ Pénteken délelőtt féltizenegy órakor­ tart főpróbát a Nemzeti Színház, Török Sándor vígjátékából, az Áprilisból. — Nem mindennapi pert tárgyalt a budapesti törvényszék. A Color-filnk.f.t. beperelte a Trikolor filmet, arra kérte a törvényszéket, hogy tiltsa el a Trikolor­céget ennek a szónak a használatától, mert több ízben kára volt a Color-filn­­nek a névcsere miatt. A bíróság helyt is adott ennek a kérelemnek, azzal az indo­kolással, hogy a kereskedelmi törvény 17. paragrafusa világosan kimondja, hogy minden új cégnek az azon a helyen már létező és a kereskedelmi cégjegy­zésbe bevezetett cégtől világosan külön­böznie kell, a Beliczay-emlékhangverseny. Néhai Beli­czay Gyula, a neves zeneköltő emlékét kes­gyelettel ülte meg a Zeneművészeti Főiskola tanári kara , a fiatal növendékek, akik csüt­törtökön este szerepeltek az intézet nagyi termében rendezett emlékhangversenyen. Dr. Major Ervin, a kiváló zeneesztétikus mondott emlékbeszédet, méltatva Beliczay zeneszerzői jelentőségét.. Hochstrasser Karola és Illyés Sándor Pécsi Sebestyén orgonakiséretével a Jubilate kettőst énekelték el, majd Nadler­ Ilse, a nagytehetségű fiatal zongoraművésznő, Balázs Frigyes és Gombás Ferenc Beliczay egy trióját adták elő rendkívül ízlésesen. Nagy Pál László dalokat énekelt és Gonda Lucy, a bravúros tudású fiatal zongoramű­­vésznő Beliczay két legszebb zongoraszerze­ményének­­mesteri előadásával aratott sok tapsot és megérdemelt művészi elismerést. Végül Bardócz Margit, Deák István, Reis­­mann Pál és Dénes Vera a zeneköltő G-moll vonósnégyesének pompás előadásával fejezték be a kitűnően sikerült emlékhangversenyt.

Next