Nemzeti Ujság, 1936. május (18. évfolyam, 100-125. szám)

1936-05-06 / 104. szám

8 AMERIKAI HUMOR !& szökevény: Köszönöm szépen a kedves meghívást. De nem vihetném el magammal egyik elválaszthatatlan ba­rátomat? HAUOI Artistatüntetés tört ki Párisban az Alhambra-varietében, amely akkora tetszést aratott a közön­ségnél, hogy a varieté valószínűleg meg fogja ismételni a kenyörtelen francia ar­tisták megrendeletlen mutatványát. A francia artisták külföldi kollégáik ellen demonstráltak először az Alhambra-va­rietében. Először pokoli zűrzavart csap­tak az idegen artisták előadása közben, mikor pedig tetőpontjára hágott a zűr­zavar, az erkélyekről a civilruhába öltö­zött artisták trapézokat hajigáltak le, ugyanekkor felsőruhájukat is ledobták magukról és artista-öltözékben ereszked­tek le a páholyokba és a földszintre és követeléseiket röpcédulákra írva szétosz­tották a közönségnek. A mutatványnak igen nagy sikere volt. A kék harisnya elnevezést tudvalevőleg azok a hölgyek élve­zik, akik irodalmi és szellemi dolgokkal fog­lalkoznak. Az elnevezés a XVIII. századbeli Londonból ered. Vesey asszony körül alakult ki ekkoriban Londonban egy női irodalmi klikk, amely annyira rávetette magát az iro­dalomra, hogy ruházkodását teljesen elhanya­golta és az akkor divatos fehér harisnyák he­lyett paraszti kékharisnyákat viselt az előkelő angol társadalom nagy megbotránkozására. Ekkor nevezték el a könyvekkel és írással foglalkozó nőket kékharisnyáknak és ez az el­nevezés még ma is kísért, habár azóta a nők az irodalom, a művészet és a tudomány nem egy ágában valóban elsőrendű eredményt ér­tek el. Manville Tamás new Rochelle-i milliomosnak is rettegés az élete az emberrablóktól, mint többi kollégáinak. A milliomos, akit már meg­fenyegettek az emberrablók, állandóan hét fegyveres őrt tartott maga mellett. Legutóbb azonban elbocsájtotta őreit és hat hatalmas vadászkutyát vásárolt he­lyettük. Tettének okát a következőkkel indokolta meg: A kutya először is nem részegeskedik, másodszor nem zsarol, harmadszor pedig megbízhatóbban őrkö­dik, mint a hivatásos őrök. Ahogy az amerikai viszonyokat ismerjük, félő, hogy a hopponmaradt őrök összeesküd­nek a kutyapárti millomos ellen és is­merve életmódját, ők maguk fogják elra­bolni, hogy foglalkozásuk gyalázóját megleckéztessék. Angliában a Scottland Yard felügyelete mellett folyik most a királyi korona átalakítása és renová­lása. Ezt a műveletet már V. György király ezüstjubileumakor elhatározták, mert az öreg és beteg uralkodó alig bírta el néhány óra hosszat fején hordozni a rendkívül súlyos ko­ronát. A korona belső részében lévő ércanya­gokat a birodalom minden részéből származó ezüst-, arany- és platina­ részekkel cserélik ki, úgy hogy a korona valamivel könnyebb lesz. E mellett VIII. Edward király fejalakjához formálják a koronát, amelyen London legelső ékszerésze dolgozik. Milanóban vasárnap óriási felhőszakadás volt, amely egy szegényház tehetetlen, öreg emberei között borzalmas pusztítást vitt véghez. Az alacsonyan fekvő régi épület föld­szinti helyiségeiből, amelyeket a felhő­­szakadás vízáradata elöntött, nem bírták kimenteni idejében az aggokat, akik kö­zül öt megfulladt. Az áradástól a többi ápoltak is sokat szenvedtek és a megme­nekültek nagyrészét kórházba kellett p­állifjtatni Ifc*.. . • NEMZETI ÚJSÁG A KÍGYÓK szigete A koreai félsziget közelében, amely ma Japán fennhatósága alatt áll, egy­­szent­ sziget terül el, amelyen lehetet­len az emberi élet, mert ez a kis sziget szinte nyüzsög a mérgeskígyók mil­lióitól. Amikor a japánok birtokukba vették Koreát, az volt a céljuk, hogy világítótornyot építenek a szigetre. Hadat üzentek tehát a kígyóknak. A kígyók azonban erősebbek voltak, mint az egyesített japán hadsereg és a re­pülőflotta. A szigetnek érdekes törté­nelmi múltja van. Régebben Kvan- Tung kínai tartományhoz tartozott A sziget a Pecsili-öböl bejáratánál fek­szik, nyolc tengeri mérföldnyire a kí­nai kikötőtől és huszonhárom mérföld­­nyire Port Artúrtól. Jelenleg a japán védelmi vonalhoz tartozik, mert Japán kilencvenkilenc évre bérbevette Kíná­tól a sztratégiailag fontos szigetecs­két. Néhány évvel ezelőtt a japán kor­mány Jumpei Sato híres japán bioló­gust küldte a szigetre, hogy vizsgálja át azt az emberi lakhatás szempontjá­ból és tegyen javaslatot a világítóto­rony felépítésére. Jumpei Sato külön­ben is tudta, hogy a szigeten a mérges kígyók milliói tanyáznak, de ekkora tömegére a kígyóknak még ő sem volt elkészülve. A tudós különleges gumi­csizmákban és kertjükben lépett a szi­getre, de tíz méternyire sem tudott be­hatolni, mert a lába alatt nyüzsgő kí­gyók megakadályozták a továbbhato­­lásban. Valóban rejtélyes dolog volt, hogy miből él meg ez a számtalan mérgeskigyó ezen a szigeten. Az eset megfejtésére csak hosszas kutatás után jöttek rá a japánok. A sziget a szibé­riai költöző madarak vándorlási út­jába esik és a fáradt madarak minden ősszel és tavasszal leereszkednek terü­letére és a kiéhezett kigyók felfalják őket. Tudvalevő, hogy a kigyók hosszú hónapokig képesek táplálék nélkül is elélni és így ez a félévenként ismét­lődő lakoma számukra elegendő. A ja­pánok gázbombákkal és tűzesővel akarták elpusztítani a sziget kigyótö­­megét, ekkor azonban Kína közbelépett és megtiltotta a sziget kigyóvilágának kiirtását. A kínai birodalom „szent“ állata és címer-teteme ugyanis a sár­kány és a kínaiak a kígyókat a sárká­nyok leszármazóinak tartja. A háziasszony tízparancsolata Bár a háziasszony nincs annyi veszélynek kitéve, mint az üzemekben és gyárakban foglalatoskodó munkások, a legszerényebb háztartás is sok veszélyt tartogat a gyors­­munkárú, de meggondolatlanul takarító, főző, mosó családanyák számára. A cserkész és tu­rista tízparancsolat mellett jó tehát, ha a háziasszony is szem előtt tart bizonyos irányeszméket. 1. Ablaktisztításhoz, képek, függönyök felakasztásához ne tornyozd fel a széke­ket az asztalra, hogy a tetejébe állj, ha­nem használj biztos lábakon álló kettős létrát, amelyről nem eshetsz le. 2. A parkettviaszt ne akard a tűzön fel­olvasztani, mert könnyen felrobban, ha­nem mindig meleg vízzel oldjad fel. 3. Minden tisztítószert láss el felirattal és használat után tedd megszokott he­lyére. Sok gyermekszerencsétlenséget aka­dályozhatsz igy meg. 4. Benzint sohase használj olyan helyi­ségben, ahol nyitott láng ég, vagy valaki dohányzik, mert még a benzingőz is rob­ban. A villanyvasaló vagy főzőedény bekapcsolásánál is kipattanhat a szikra, így erre is vigyáznod kell. 5. Festetlen palló vagy bútorok súrolá­sánál vigyázz a szálkákra és ha kezed mégis megsebezted, semmiféle mosó vagy kékitőlébe ne mártsd, mert a legkisebb seb is elmérgesedhet, még a nyershússal való foglalatoskodás közben is. 6. Ha takarítsz, a vedreket, lavórokat és egyéb behurcolt tárgyakat ne hagyd a szoba közepén, mert rendesen az feled­kezik meg ezekről legkönnyebben, aki odaállította őket és ő bukik rajta leg­hamarabb keresztül. 7. Nagyobb házimunkába ne fogj bele lobogó, fodros, bőujjú ruhákban, ame­lyek könnyen akadnak bele akármibe, könnyen lobbannak tűzre és különben is minden lépésedben megakadályoznak. 8. Mindenféle villamosvezetéket, kapcso­lót és gáztűzhelyet csak szakemberekkel javíttass és az elromlott vezetéket azon­nal cseréld ki ujjal,­­mert a kontárok többe kerülnek, mint a szakemberek. 9. Használat után minden üveget duga­­szolj be, mert könnyen kiömölhet 10. Ha lázas munkádban vagy takarítás közben eltörsz egy tükröt, vázát vagy akármit, a cserepeket azonnal távolítsd el a szobából, mert a feltornyozott szé­kek tetejéről leesve, a mosdódézsán át­bukva, egyenesen ezekbe a cserepekbe fogsz zuhanni, ha úgy akarja a balsors. A baleset elleni védekezés igazán nem mi­nősíthető kukk­prédikációnak, jobb tehát szá­­montartani, hogy melyik tettünknek milyen következményei lehetnek. Aki kiváncsi rá, annak megsúgjuk, hogy a fenti tízparancso­latot az osztrák balesetbiztosítási hivatal fő­nöke szerkesztette és kedélyessége mellett is nagyon komoly dolog.. . Harminc nap alatt kényelmesen a világ körül Ki ne ismerné Jules Verne világhírű regényét: Nyolcvan nap alatt a világ körül. A nagy elbeszélő művét, aki találé­konyságában, rendkívüli természettudo­mányos ismereteiben és a jövőbe tekintő merész profétizmusában annyira utolér­hetetlen volt, most át kellene dolgozni a mai idők számára. Mert ma már nem rendkívüliség nyolcvan nap alatt körül­járni a világot, sőt egy turista, aki most harminc napos világkörüli útra indul, egyáltalán nem akar ezzel az útjával gyorsasági rekordot felállítani, hanem harminc nap alatt kényelmesen az általá­ban használatban levő utazási eszközök­kel akarja megkerülni a világot. A Uusuéé-mi$et titka itta: üáíiaH Miklós Kétszáz éve kísértett ez a titok. Az elsü­­lyedt világok álmának kergetői itt sejtették a rejtelmes Atlantis ellenlábasait, ezen a kis szigeten, amely halálos magánosságban áll a hatalmas Csendes-óceán kellős köze­pén. A leg­közelebbi chilei part sok-sok száz kilométer­nyire van tőle és éppen ilyen távoli a Poli­­nézi­ai sziget-tenger is. Mégis sokan azt hitték, hogy ezen a magá­nos szigetecskén sok ezer éves, ősi kultúra utolsó emlékei maradtak meg késői hírmon­dóknak. A Húsvét-sziget felé közeledő hajó­sokat a partom óriási sziklaszobrok fogadták, olyanfélék, mint a gizehi sphinx. De a fur­csa állattestű emberszörnyek fején valami furcsa turbánféle ékeskedett. Találtak azon­kívül a szobrok mellett különös fatáblákat is telekarcolva egészem jellegzetes írásjelek­kel. Egy magyar tudós, Hevesy André fog­lalkozott ezekkel a táblákkal s abban a meg­győződésben volt, hogy azok a háromezer éves Mobendjo-Daro indiai kultúra írásje­gyeivel tartják a rokonságot. A sziget gyér lakosága, amelyet a misszionáriusok azóta keresztény hitre térítettek, semmit sem tud ezeknek a monumentális szilmszobroknak -­­akad köztük 40 tonnás is, — eredetéről. Egy­­kettő dicsekszik vele, hogy ki tudja betűzni táblácskák írását. De ki tudná ellenőrizni, hogy helyes-e ez az értelem. Ma már nem igen kerül újabb lelet. A louvaimi múzeum­ban őriznek vagy tizenkét ilyen felírásos táblát. A csekély nyomon azonban káprázatos álombirodalmakba jutott el a képzelet. El­­sülyedt kultúrák káprázatos palotáit, hatal­mas ősi civilizáció szoborkolorssusait, az em­beri alkotás gigászi csodáit keresték az Óceán mélyein a kis Húsvét-sziget körü­l, a­mely fölött Pláto Atlantiszának csalogató titka lebegett. Most azután egyszerre szétfoszlott a titok. Nemrég egy belga expedíció vonult ki a szigetre, amelyben francia, belga, svájci és chilei tudósok vettek részt s ezek alapos ku­tatás után leleplezték a Husvét-sziget titkát és a tudomány éles világával húzódtak be a rejtelmek homályába. A második Atlantisz álma szétfoszlott. A sziget nem elsüllyedt világrész utolsó bástyája, hanem­­éppen el­lenkezőleg, a tengeralatti világ­hullámok fölé tolt periszkópja. Vulkanikus képződmény. Nem is igen volt soha nagyobb, mint ma. Lakói maorik, akár Újzéland, vagy a Hawai­­szigetek lakói. A lakók alighanem a Poliné­ziai szigetekről vándoroltak be. A maorik nagy bárkákkal járják a tengert. Egynéme­lyikre száz evezős is fér. Egész hajórajok alakulnak, amelyek éjjelre összeverődnek, nappal szétszóródnak s a legkisebb szigete­ket is felkutatják. A csillagok után igazod­nak. De a Csendes Óceánban különben is ál­landó a szelek járása s a tengeráramlások iránya is ismert. A bevándorlás valószínű­­leg a XIII. században történt. A maorik a tenger legkeményebb nomádjai. És a gigászi szobrok titkát Egészen egy-­ szerű. Gambier szigetén a megszólalásig ha­­sonló szobrok vanak. Csak sokkal kisebbek. De itt a vulkanikus szigeten pompás követ találtak, amely könnyebben faragható, mint a fa. Ez csábította őket, hogy hatalmas arán­­yokban fejlesszék ki művészetüket. A szob­­rok különben halottak emlékei. Királyokat, hatalmas ősöket, legendás hitű vitézeket áb­­rázolnak. Amióta nincsenek hősök és királyok a Húsvét-szigeten, azóta új szobrokat nem faragnak. Az iratos táblák titka se sokkal bonyolul­tabb. A Husvét-szigetek lakói ma is az úgy­nevezett zsinórirást használják. Különbözői csomókkal jeleznek bizonyos hangokat s ezek a csomók szolgálnak nekik emlékeztetőül régi énekeikhez. A táblák falai nagyon ha­sonlók ezekhez a csomókhoz s ha öreg sziget­lakónak mutatnak ilyen táblát, az egysze­rűen leénekli. A Mohendjo Daro kultúrában is ilyen zsinórírást használtak eredetileg. Ég mert a csomók változata nem végtelen, ezért van hasonlóság a két írás közt.­­ ! A tudomány tehát kíméletlenül leleplezte­ a Húsvét-sziget titkát. De boldogabbak va­gyunk most. Nem volt-e szebb az elsüllyedt káprázat Atlantisz álma, a titokfelhő a fama­tasztikus szoboróriások­ feje körüli ! Szerda, 1936 május 11. Május hetedikén indul el Boliver Fol­coner harmincnapos világkörüli útjára, amely közben az összes modern közleken­dési eszközöket igénybe fogja venni. Eb­­ben az útban tehát nem lesz semmi rend­kívüli, akárki utána csinálhatja, akinek kellő ideje és nem utolsó sorban kellő pénze van egy ilyen igazán szórakoztató úthoz. Majdnem azt mondhatnánk, hogy ez az út reklám lesz egy kényelmes világ­körüli úthoz. Akinek úgy tetszik, követ­heti Boliver Falconer útját. Falconer a kitűzött napon először is Lakehurstba repül. Innen a Hindenburg nevű Zeppelin, amely jelenleg éppen az Egyesült Államokban tartózkodik, Né­metországba repíti. Innen léghajón kel át Amsterdamba, ahol a hatalmas területet beszáguldó Holland-indiai repülőjáratra száll. A repülőjárat keresztülviszi a bibliai Tigris és Eufrat vidékén, Bagda­don, Rangoon-on, hogy ez az út Batáviá­­ban, Holand-Indiában érjen véget. Itt Falconer egy kis kitérőt tesz Manillába, a Fülöp-szigetek megerősített főváro­sába. Ezután a világhírű „China Clipper“ hajójáraton indul neki a végtelen Csen­des óceánnak, így érkezik majd a Sand­wich szigetekre. Hawaiban egy kicsit megpihen utasunk, hogy innen repülő­járaton folytassa ismét útját San Fran­­cisco felé. Itt már az anyaország földjén lesz újra Boliver Falconer, de még sok­ezer kilométernyi út választja el New­­yorktól. Ezt az utat természetesen ismét repülőgépen teszi meg a XX. század turistája. ——♦———— Rejtély Csak egyet nem értek Abesszíniába, Minden fejtörésem, Sok gondom hiába: Polgárosultságnak Nyoma sincs még ottan, S a polgárháború v Már dühöng nyugodtan. Clio A VÉRKÖLCSÖNZÉS REKORDERE A vérkölcsönzésnek legnagyobb hőse ma a világon Raymond Briére francia csar­noki szállítómunkás, aki a nehéz zöldséges kosarak hurcolása mellett tizenkét éve mű­ködik, mint hivatásos vérkölcsönző a pá­risi kórházakban. Ez alatt a tize­nkét év alatt a fiatal, erőteljes és mindig vidám férfi számtalan ember életét mentette meg egészséges vérével. Briéze-nek egyáltalán nem okoz fáradtságot vagy fájdalmat vérének átadása és tizenkét éves prakszisa alatt csak egy esetre emlékszik, amikor­ a vérkölcsönzés alaposabban igénybe vette testi erejét. Ezen a napon különösképen, több betegnek kellett vért kölcsönöznie, úgy hogy az orvosok másfél liter vért vontak el testéből. Különben egy-egy alka­lommal 300—500 gram vért szokott átadni, ami cseppet sem esik nehezére. Étvágya a véráltadás után még kitűnőbb és renge­teget eszik, hogy behozza az erőveszteséget.

Next