Nemzeti Ujság, 1936. május (18. évfolyam, 100-125. szám)
1936-05-06 / 104. szám
8 AMERIKAI HUMOR !& szökevény: Köszönöm szépen a kedves meghívást. De nem vihetném el magammal egyik elválaszthatatlan barátomat? HAUOI Artistatüntetés tört ki Párisban az Alhambra-varietében, amely akkora tetszést aratott a közönségnél, hogy a varieté valószínűleg meg fogja ismételni a kenyörtelen francia artisták megrendeletlen mutatványát. A francia artisták külföldi kollégáik ellen demonstráltak először az Alhambra-varietében. Először pokoli zűrzavart csaptak az idegen artisták előadása közben, mikor pedig tetőpontjára hágott a zűrzavar, az erkélyekről a civilruhába öltözött artisták trapézokat hajigáltak le, ugyanekkor felsőruhájukat is ledobták magukról és artista-öltözékben ereszkedtek le a páholyokba és a földszintre és követeléseiket röpcédulákra írva szétosztották a közönségnek. A mutatványnak igen nagy sikere volt. A kék harisnya elnevezést tudvalevőleg azok a hölgyek élvezik, akik irodalmi és szellemi dolgokkal foglalkoznak. Az elnevezés a XVIII. századbeli Londonból ered. Vesey asszony körül alakult ki ekkoriban Londonban egy női irodalmi klikk, amely annyira rávetette magát az irodalomra, hogy ruházkodását teljesen elhanyagolta és az akkor divatos fehér harisnyák helyett paraszti kékharisnyákat viselt az előkelő angol társadalom nagy megbotránkozására. Ekkor nevezték el a könyvekkel és írással foglalkozó nőket kékharisnyáknak és ez az elnevezés még ma is kísért, habár azóta a nők az irodalom, a művészet és a tudomány nem egy ágában valóban elsőrendű eredményt értek el. Manville Tamás new Rochelle-i milliomosnak is rettegés az élete az emberrablóktól, mint többi kollégáinak. A milliomos, akit már megfenyegettek az emberrablók, állandóan hét fegyveres őrt tartott maga mellett. Legutóbb azonban elbocsájtotta őreit és hat hatalmas vadászkutyát vásárolt helyettük. Tettének okát a következőkkel indokolta meg: A kutya először is nem részegeskedik, másodszor nem zsarol, harmadszor pedig megbízhatóbban őrködik, mint a hivatásos őrök. Ahogy az amerikai viszonyokat ismerjük, félő, hogy a hopponmaradt őrök összeesküdnek a kutyapárti millomos ellen és ismerve életmódját, ők maguk fogják elrabolni, hogy foglalkozásuk gyalázóját megleckéztessék. Angliában a Scottland Yard felügyelete mellett folyik most a királyi korona átalakítása és renoválása. Ezt a műveletet már V. György király ezüstjubileumakor elhatározták, mert az öreg és beteg uralkodó alig bírta el néhány óra hosszat fején hordozni a rendkívül súlyos koronát. A korona belső részében lévő ércanyagokat a birodalom minden részéből származó ezüst-, arany- és platina részekkel cserélik ki, úgy hogy a korona valamivel könnyebb lesz. E mellett VIII. Edward király fejalakjához formálják a koronát, amelyen London legelső ékszerésze dolgozik. Milanóban vasárnap óriási felhőszakadás volt, amely egy szegényház tehetetlen, öreg emberei között borzalmas pusztítást vitt véghez. Az alacsonyan fekvő régi épület földszinti helyiségeiből, amelyeket a felhőszakadás vízáradata elöntött, nem bírták kimenteni idejében az aggokat, akik közül öt megfulladt. Az áradástól a többi ápoltak is sokat szenvedtek és a megmenekültek nagyrészét kórházba kellett pállifjtatni Ifc*.. . • NEMZETI ÚJSÁG A KÍGYÓK szigete A koreai félsziget közelében, amely ma Japán fennhatósága alatt áll, egyszent sziget terül el, amelyen lehetetlen az emberi élet, mert ez a kis sziget szinte nyüzsög a mérgeskígyók millióitól. Amikor a japánok birtokukba vették Koreát, az volt a céljuk, hogy világítótornyot építenek a szigetre. Hadat üzentek tehát a kígyóknak. A kígyók azonban erősebbek voltak, mint az egyesített japán hadsereg és a repülőflotta. A szigetnek érdekes történelmi múltja van. Régebben Kvan- Tung kínai tartományhoz tartozott A sziget a Pecsili-öböl bejáratánál fekszik, nyolc tengeri mérföldnyire a kínai kikötőtől és huszonhárom mérföldnyire Port Artúrtól. Jelenleg a japán védelmi vonalhoz tartozik, mert Japán kilencvenkilenc évre bérbevette Kínától a sztratégiailag fontos szigetecskét. Néhány évvel ezelőtt a japán kormány Jumpei Sato híres japán biológust küldte a szigetre, hogy vizsgálja át azt az emberi lakhatás szempontjából és tegyen javaslatot a világítótorony felépítésére. Jumpei Sato különben is tudta, hogy a szigeten a mérges kígyók milliói tanyáznak, de ekkora tömegére a kígyóknak még ő sem volt elkészülve. A tudós különleges gumicsizmákban és kertjükben lépett a szigetre, de tíz méternyire sem tudott behatolni, mert a lába alatt nyüzsgő kígyók megakadályozták a továbbhatolásban. Valóban rejtélyes dolog volt, hogy miből él meg ez a számtalan mérgeskigyó ezen a szigeten. Az eset megfejtésére csak hosszas kutatás után jöttek rá a japánok. A sziget a szibériai költöző madarak vándorlási útjába esik és a fáradt madarak minden ősszel és tavasszal leereszkednek területére és a kiéhezett kigyók felfalják őket. Tudvalevő, hogy a kigyók hosszú hónapokig képesek táplálék nélkül is elélni és így ez a félévenként ismétlődő lakoma számukra elegendő. A japánok gázbombákkal és tűzesővel akarták elpusztítani a sziget kigyótömegét, ekkor azonban Kína közbelépett és megtiltotta a sziget kigyóvilágának kiirtását. A kínai birodalom „szent“ állata és címer-teteme ugyanis a sárkány és a kínaiak a kígyókat a sárkányok leszármazóinak tartja. A háziasszony tízparancsolata Bár a háziasszony nincs annyi veszélynek kitéve, mint az üzemekben és gyárakban foglalatoskodó munkások, a legszerényebb háztartás is sok veszélyt tartogat a gyorsmunkárú, de meggondolatlanul takarító, főző, mosó családanyák számára. A cserkész és turista tízparancsolat mellett jó tehát, ha a háziasszony is szem előtt tart bizonyos irányeszméket. 1. Ablaktisztításhoz, képek, függönyök felakasztásához ne tornyozd fel a székeket az asztalra, hogy a tetejébe állj, hanem használj biztos lábakon álló kettős létrát, amelyről nem eshetsz le. 2. A parkettviaszt ne akard a tűzön felolvasztani, mert könnyen felrobban, hanem mindig meleg vízzel oldjad fel. 3. Minden tisztítószert láss el felirattal és használat után tedd megszokott helyére. Sok gyermekszerencsétlenséget akadályozhatsz igy meg. 4. Benzint sohase használj olyan helyiségben, ahol nyitott láng ég, vagy valaki dohányzik, mert még a benzingőz is robban. A villanyvasaló vagy főzőedény bekapcsolásánál is kipattanhat a szikra, így erre is vigyáznod kell. 5. Festetlen palló vagy bútorok súrolásánál vigyázz a szálkákra és ha kezed mégis megsebezted, semmiféle mosó vagy kékitőlébe ne mártsd, mert a legkisebb seb is elmérgesedhet, még a nyershússal való foglalatoskodás közben is. 6. Ha takarítsz, a vedreket, lavórokat és egyéb behurcolt tárgyakat ne hagyd a szoba közepén, mert rendesen az feledkezik meg ezekről legkönnyebben, aki odaállította őket és ő bukik rajta leghamarabb keresztül. 7. Nagyobb házimunkába ne fogj bele lobogó, fodros, bőujjú ruhákban, amelyek könnyen akadnak bele akármibe, könnyen lobbannak tűzre és különben is minden lépésedben megakadályoznak. 8. Mindenféle villamosvezetéket, kapcsolót és gáztűzhelyet csak szakemberekkel javíttass és az elromlott vezetéket azonnal cseréld ki ujjal,mert a kontárok többe kerülnek, mint a szakemberek. 9. Használat után minden üveget dugaszolj be, mert könnyen kiömölhet 10. Ha lázas munkádban vagy takarítás közben eltörsz egy tükröt, vázát vagy akármit, a cserepeket azonnal távolítsd el a szobából, mert a feltornyozott székek tetejéről leesve, a mosdódézsán átbukva, egyenesen ezekbe a cserepekbe fogsz zuhanni, ha úgy akarja a balsors. A baleset elleni védekezés igazán nem minősíthető kukkprédikációnak, jobb tehát számontartani, hogy melyik tettünknek milyen következményei lehetnek. Aki kiváncsi rá, annak megsúgjuk, hogy a fenti tízparancsolatot az osztrák balesetbiztosítási hivatal főnöke szerkesztette és kedélyessége mellett is nagyon komoly dolog.. . Harminc nap alatt kényelmesen a világ körül Ki ne ismerné Jules Verne világhírű regényét: Nyolcvan nap alatt a világ körül. A nagy elbeszélő művét, aki találékonyságában, rendkívüli természettudományos ismereteiben és a jövőbe tekintő merész profétizmusában annyira utolérhetetlen volt, most át kellene dolgozni a mai idők számára. Mert ma már nem rendkívüliség nyolcvan nap alatt körüljárni a világot, sőt egy turista, aki most harminc napos világkörüli útra indul, egyáltalán nem akar ezzel az útjával gyorsasági rekordot felállítani, hanem harminc nap alatt kényelmesen az általában használatban levő utazási eszközökkel akarja megkerülni a világot. A Uusuéé-mi$et titka itta: üáíiaH Miklós Kétszáz éve kísértett ez a titok. Az elsülyedt világok álmának kergetői itt sejtették a rejtelmes Atlantis ellenlábasait, ezen a kis szigeten, amely halálos magánosságban áll a hatalmas Csendes-óceán kellős közepén. A legközelebbi chilei part sok-sok száz kilométernyire van tőle és éppen ilyen távoli a Polinéziai sziget-tenger is. Mégis sokan azt hitték, hogy ezen a magános szigetecskén sok ezer éves, ősi kultúra utolsó emlékei maradtak meg késői hírmondóknak. A Húsvét-sziget felé közeledő hajósokat a partom óriási sziklaszobrok fogadták, olyanfélék, mint a gizehi sphinx. De a furcsa állattestű emberszörnyek fején valami furcsa turbánféle ékeskedett. Találtak azonkívül a szobrok mellett különös fatáblákat is telekarcolva egészem jellegzetes írásjelekkel. Egy magyar tudós, Hevesy André foglalkozott ezekkel a táblákkal s abban a meggyőződésben volt, hogy azok a háromezer éves Mobendjo-Daro indiai kultúra írásjegyeivel tartják a rokonságot. A sziget gyér lakosága, amelyet a misszionáriusok azóta keresztény hitre térítettek, semmit sem tud ezeknek a monumentális szilmszobroknak -akad köztük 40 tonnás is, — eredetéről. Egykettő dicsekszik vele, hogy ki tudja betűzni táblácskák írását. De ki tudná ellenőrizni, hogy helyes-e ez az értelem. Ma már nem igen kerül újabb lelet. A louvaimi múzeumban őriznek vagy tizenkét ilyen felírásos táblát. A csekély nyomon azonban káprázatos álombirodalmakba jutott el a képzelet. Elsülyedt kultúrák káprázatos palotáit, hatalmas ősi civilizáció szoborkolorssusait, az emberi alkotás gigászi csodáit keresték az Óceán mélyein a kis Húsvét-sziget körül, amely fölött Pláto Atlantiszának csalogató titka lebegett. Most azután egyszerre szétfoszlott a titok. Nemrég egy belga expedíció vonult ki a szigetre, amelyben francia, belga, svájci és chilei tudósok vettek részt s ezek alapos kutatás után leleplezték a Husvét-sziget titkát és a tudomány éles világával húzódtak be a rejtelmek homályába. A második Atlantisz álma szétfoszlott. A sziget nem elsüllyedt világrész utolsó bástyája, haneméppen ellenkezőleg, a tengeralatti világhullámok fölé tolt periszkópja. Vulkanikus képződmény. Nem is igen volt soha nagyobb, mint ma. Lakói maorik, akár Újzéland, vagy a Hawaiszigetek lakói. A lakók alighanem a Polinéziai szigetekről vándoroltak be. A maorik nagy bárkákkal járják a tengert. Egynémelyikre száz evezős is fér. Egész hajórajok alakulnak, amelyek éjjelre összeverődnek, nappal szétszóródnak s a legkisebb szigeteket is felkutatják. A csillagok után igazodnak. De a Csendes Óceánban különben is állandó a szelek járása s a tengeráramlások iránya is ismert. A bevándorlás valószínűleg a XIII. században történt. A maorik a tenger legkeményebb nomádjai. És a gigászi szobrok titkát Egészen egy- szerű. Gambier szigetén a megszólalásig hasonló szobrok vanak. Csak sokkal kisebbek. De itt a vulkanikus szigeten pompás követ találtak, amely könnyebben faragható, mint a fa. Ez csábította őket, hogy hatalmas arányokban fejlesszék ki művészetüket. A szobrok különben halottak emlékei. Királyokat, hatalmas ősöket, legendás hitű vitézeket ábrázolnak. Amióta nincsenek hősök és királyok a Húsvét-szigeten, azóta új szobrokat nem faragnak. Az iratos táblák titka se sokkal bonyolultabb. A Husvét-szigetek lakói ma is az úgynevezett zsinórirást használják. Különbözői csomókkal jeleznek bizonyos hangokat s ezek a csomók szolgálnak nekik emlékeztetőül régi énekeikhez. A táblák falai nagyon hasonlók ezekhez a csomókhoz s ha öreg szigetlakónak mutatnak ilyen táblát, az egyszerűen leénekli. A Mohendjo Daro kultúrában is ilyen zsinórírást használtak eredetileg. Ég mert a csomók változata nem végtelen, ezért van hasonlóság a két írás közt. ! A tudomány tehát kíméletlenül leleplezte a Húsvét-sziget titkát. De boldogabbak vagyunk most. Nem volt-e szebb az elsüllyedt káprázat Atlantisz álma, a titokfelhő a famatasztikus szoboróriások feje körüli ! Szerda, 1936 május 11. Május hetedikén indul el Boliver Folconer harmincnapos világkörüli útjára, amely közben az összes modern közlekendési eszközöket igénybe fogja venni. Ebben az útban tehát nem lesz semmi rendkívüli, akárki utána csinálhatja, akinek kellő ideje és nem utolsó sorban kellő pénze van egy ilyen igazán szórakoztató úthoz. Majdnem azt mondhatnánk, hogy ez az út reklám lesz egy kényelmes világkörüli úthoz. Akinek úgy tetszik, követheti Boliver Falconer útját. Falconer a kitűzött napon először is Lakehurstba repül. Innen a Hindenburg nevű Zeppelin, amely jelenleg éppen az Egyesült Államokban tartózkodik, Németországba repíti. Innen léghajón kel át Amsterdamba, ahol a hatalmas területet beszáguldó Holland-indiai repülőjáratra száll. A repülőjárat keresztülviszi a bibliai Tigris és Eufrat vidékén, Bagdadon, Rangoon-on, hogy ez az út Batáviában, Holand-Indiában érjen véget. Itt Falconer egy kis kitérőt tesz Manillába, a Fülöp-szigetek megerősített fővárosába. Ezután a világhírű „China Clipper“ hajójáraton indul neki a végtelen Csendes óceánnak, így érkezik majd a Sandwich szigetekre. Hawaiban egy kicsit megpihen utasunk, hogy innen repülőjáraton folytassa ismét útját San Francisco felé. Itt már az anyaország földjén lesz újra Boliver Falconer, de még sokezer kilométernyi út választja el Newyorktól. Ezt az utat természetesen ismét repülőgépen teszi meg a XX. század turistája. ——♦———— Rejtély Csak egyet nem értek Abesszíniába, Minden fejtörésem, Sok gondom hiába: Polgárosultságnak Nyoma sincs még ottan, S a polgárháború v Már dühöng nyugodtan. Clio A VÉRKÖLCSÖNZÉS REKORDERE A vérkölcsönzésnek legnagyobb hőse ma a világon Raymond Briére francia csarnoki szállítómunkás, aki a nehéz zöldséges kosarak hurcolása mellett tizenkét éve működik, mint hivatásos vérkölcsönző a párisi kórházakban. Ez alatt a tizenkét év alatt a fiatal, erőteljes és mindig vidám férfi számtalan ember életét mentette meg egészséges vérével. Briéze-nek egyáltalán nem okoz fáradtságot vagy fájdalmat vérének átadása és tizenkét éves prakszisa alatt csak egy esetre emlékszik, amikor a vérkölcsönzés alaposabban igénybe vette testi erejét. Ezen a napon különösképen, több betegnek kellett vért kölcsönöznie, úgy hogy az orvosok másfél liter vért vontak el testéből. Különben egy-egy alkalommal 300—500 gram vért szokott átadni, ami cseppet sem esik nehezére. Étvágya a véráltadás után még kitűnőbb és rengeteget eszik, hogy behozza az erőveszteséget.