Nemzeti Ujság, 1936. június (18. évfolyam, 126-147. szám)
1936-06-10 / 132. szám
19ter 3a. 1936 Június 19. NEMZETI UJSÁG MESESZERŰ KÉPEKBEN ELEVENEDIK MEG AZ ÚJ TESTAMENTUM A PÉCSI SZÉKESEGYHÁZI TÉREN Fényes külsőségeik között a fantázia legszínesebb képeit is felülmúló módon bontakozik ki a pécsi székesegyház előtti hatalmas téren Újházi György Missa Solemnisének szabadtéri előadása. Napok óta jelmezben, teljes felszereléssel próbálnak már a szereplők, működnek már a hatalmas reflektorok és a közel ezer főnyi szereplő gárda Ujházy Györgynek, a szerzőrendezőnekvezetésével fáradságot nem kímélve dolgozik már azon, hogy a szerdai bemutatóelőadás minél tökéletesebben kerüljön a közönség elé. Ujházy Gyöngy a legszínesebb képekben varázsolta elénk az Új testamentum egyes fejezeteit. Szombattól kezdve formális mesevilág látszatát kelti a székesegyház előtti tér, a szereplők százai nyüzsögnek egymás mellett és a reflektorok sugárözönében káprázatosan hatnak a székesegyház kincses kamrájának féltve őrzött kincsei. A legutóbbi próbákon maradéktalanul bontakoztak már ki a Missa Sodesmnis felemelő szépségei. Részt vesznek már a próbákon a budapesti főszereplők, Lehotny Árpád, Tordy Ferenc, Hajmássy Miklós, Gellért hajós és Toronyi Imre. Az 500 főnyi statisztéria bámulatra méltó fegyelmezettséggel követi mindenben Sándor Jenő ügyelő mikrofonon továbbított instrukcióit. Szó kevés annak méltatására, hogy a katonai statisztéria és az egyetemisták milyen odaadó lelkesedéssel vettek részt ezeken az éjfélig tartó próbákon. Minden elismerést megérdemelnek természetesen a kiegészített pécsi filharmonikus zenekar és a pécsi egyesített énekkarok tagjai, akik Várhalmi Oszkár irányításával újból a város múltjához méltó zenei produkcióval ajándékozzák meg a magyar közönséget. Schaurek professzor rádióelőadása Kedden este 6 óra 10 perckor dr. Schaurek Raffael pécsi egyetemi tanár, a kitűnő zenekritikus nagysikerű előadást tartott a rádióban az ünnepi játékokról. Előadásának bevezetésében festői módom írta le a világhírű pécsi székesegyházat, behatóan ismertette Liszt Ferenc Esztergomi miséjét, amely eredetileg pécsi misének készült. Majd ismertette az ünnepi játékok menetét, nagy sikert ígérő rendezését. Hangoztatta, hogy a mise-dráma keretéül a pécsiek azért választották Í Liszt Ferenc, alkotását, hogy ezzel is lefújják hálájukat» nagy magyar zenei lángelmének jubiláris esztendejében. Majd igy fejezte be nagymkérti rádióelőadását: — Pécs nem összehasonlításokra, pártvuzamba állításokra pályázik, hanem csupán ünnepi díszruhát ölt, hogy kemény és szívós munkában töltött hétköznapok tízezreinek sorozata után külsőleg is kifejezze azt, ami lelkét ezekben a napokban áthatja. Ünnepel saját legszebb elgondolása szerint, megszentelt hagyományaihoz hűséggel ragaszkodva az a város, amely jól megtanulta, hogy mindig csak a maga erejében szabad bíznia és amely nem pártfogók segítségével, hanem egészen a maga erejéből jutott el odáig, ahol ma van. Az ehhez szükséges erőt pedig az ősi dunántúli város abból a szilárd meggyőződéses hitből meríti, hogy az apostoli munkássága Szent Mór püspöknek, az első magyar egyetemet itt megalakító Nagy Lajos királynak, a költő és tudós Jannus Pannoniusnak és alkotásokban kimeríthetetlen Szepessy püspöknek még maga élő s éltető szelleme ott lebeg felette szüntelenül. Nagy sikere volt a keddi főpróbának Pécs, június 9. Kedden este kilenc órakor megkondultak a pécsi székesegyház összes harangjai s ezüstfényesóra világította meg a tornyokat. A Dóm fénybe boruló mozaik ablakai, kitáruló hatalmas szárnyas ajtaja előtt megindult a Missa Sollemnis szabadtéri előadása. Délelőtt még sűrű fekete felhők vonultak a Mecsek felől, sokan azt hitték, hogy az esti főpróba elmarad. Amikor leszállt az est, ezer és ezer csillag ragyogta be az ég kárpitját és több mint ezer szereplő közreműködésével indult meg a játék. A nézőtéren a pécsi ifjúság foglalt helyet, amelyet a rendezőség vendégül látott, hogy ők is részesei lehessenek annak a grandiózus élménynek, amely a Budapestről lejött és az előadáson már megjelent néhány vendég elé tárul. Fenn a Dóm árkádsorain és a tornyokban a responzóriumokat mondó kispapok foglaltak helyet. Ködfelhők úsztak a Dóm téren, a Három királyokat kísérő égi csillag még színesebbé tette a csodálatos hatást. A szereplők az ősi székesegyház kincstárának muzeális értékű ruháit öltötték magukra. Négyszáz énekes és százhúsztagú filharmonikus zenekar intonálta Liszt gigantikus Esztergomi miséjét, amelyet a világhírű mester az akkori pécsi püspöknek, Scitovszky Jánosnak, a későbbi hercegprímásnak ajánlott. Felzúgott az Introitus. A szentek, a vértanuk, az apostolok csodálatos színgazdagsága menete megindult és magyar színpadon eddig még nem látott óriási tömegjelenet töltötte be a hatvanegy méter hosszú háromsikú színpadot. Lehotay Árpád, Táray Ferenc, Toronyi Imre, Gállért Lajos a főszereplői Ujházy György liturgikus drámájának, míg az egyes énekszámokat Stezák Auguszta, Biró Malvin, Laczó István és Hámory Imre éneklik. A Dóm tér, háttérben a székesegyház román stílusú szépségével, lenyűgöző képet mutatott. Oriási reflektorok világították meg a hatalmas szabadtéri színpadot. A közel 3000 személyt befogadó nézőtéren a pécsi ifjúság lélegzetvisszafojtva nézte és hallgatta végig a Missa Solemnis-t, amelynek szerdán este, a főpróba után ítélve, még monumentálisabb és szuggesztívebb hatása lesz, mint a Nemzeti Színházban volt. A szerdai premierre minden jegy elfogyott. Már kora délelőtt kulturvonatok öntiik a városba az idegenek százait, akiknek látogatását a város rendező bizottsága tökéletes megértéssel és előzékenységgel készítette elő. A bemutató után részletesen beszámolunk a Missa Sollemnis grandiózus pécsi szabadtéri előadásáról. K. Gy. LISZT FERIK LÁNGELMÉJÉNEK ÜNNEPE VOLT A PÁRISI SORBONNE DÍSZHANGVERSENYE melyet Párisban ez alkalommal játszottak először, a közönség olyan tüntető tapssal fogadta, hogy azt meg is ismételték. Mély hatást keltett Szent Erzsébet legendája a párisi szimfonikus zenekar kitűnő előadásában, Charpentier francia és Harsányi Tibor magyar karnagyok vezényletével. Nagy sikerrel vendégszerepelt Kentner Lajos, a jeles magyar zongoraművész is, a nemzetközi Liszt Ferenc-díj egyik nyertese, aki Liszt néhány szebbnél-szebb zongoraszerzeményét adta elő. A hangversenyről való távozás alkalmával a közönség soraiban lépten-nyomon hallottuk a megjegyzést, hogy az efajta magas színvonalú, közös szellemi alkotásokra visszapillantó művészi megnyilatkozások nagyobb hasznára vannak a magyar-francia közeledésnek, mint meddő viták és terméketlen szóharcok. Liszt Ferenc lángelméje ismét felbecsülhetetlen szolgálatot tett a magyarságuak a francia fővárosban. K. K. Paris, június 9. A párisi Liszt-ünnepségek sorozata kedden elte fényes keretek között végződött a Sorbonne nagy amphiteátrumában rendezett díszhangversennyel. A hatalmas termet zsúfolásig megtöltötte a díszes, előkelő közönség, amelynek soraiban feltűntek Verdier bíboros, párisi érsek, Hiusmann, a szépművészetek főigazgatója, Charlety, a párisi egyetem rektora, Widtor, a szépművészeti akadémia örökös főtitkára, a világhírű orgonaművész, valamint a párisi magyar követség tisztviselői, élükön gróf Khuen-Héderváry Sándor követtel és feleségével. A nagysikerű előadáson a legnevesebb francia művészek szerepeltek, köztük Denys Ines, a Comédie Francais örökös tagja és Marcelle Bűntett, az Operaház művésznője. Az előadott zeneköltemény közül különösen Liszt Ferenc három nagyszabású szimfonikus alkotása aratott óriási sikert. A „Hungária“ című zenekölteményt, — Góth Sándor — kormányfőtanácsos. A kormányzó a miniszterelnöki teendők ideiglenes ellátásával megbízott földmivelésügyi miniszter előterjesztésére Góth Sándornak, a Vígszínház művészének, az Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia tiszteletdíjas tanárának a színművészet terén szerzett érdemei elismeréséül a magyar királyi kormányfőtanácsosi címet adományozta. — Díszelőadás az Operaházban. A Szellemi Együttműködés Nemzetközi Bizottságának Budapesten időző vendégei tiszteletére fényes keretek között nagyszabásrú díszelőadást rendeztek kedden este az Operaházban. A műsoron Verdi dalműve, az Álarcosbál került előadásra é az esetnek külön érdekessége a három nagynevű énekművész vendégszereplése volt. Richard grófot Helge Roswaenge, a hírneves dán kamaraművész ábrázolta nemes férfias stílusban. Gyönyörű tenorja, értékes emberábrázolása, a férfias lendület, amely alakítását jellemezte, egyaránt mély hatást keltett. René szerepében Svéd Sándor zengő orgánuma egészen kivételes hangszínekben bontakozott ki, egyre szebben tökéletesebben ível a kiváló magyar énekművész pályafutása a világsiker felé és a népszerűség, amely itthon is tüntető elismerést ad Svéd Sándor minden szereplésének, valóban összhangban áll a külföldön felmutatott nemzetközi viszonylatban is olyan értékes művészi sikereivel. Az est ünnepelt vendégművésznője, Németh Mária, a világhírű magyar énekművésznő, Amália szerepében a Verdistílus valóságos remekét mutatta be ezúttal ismét. Diadalmas szopránja szinte túlszárnyalt az együttes keretein és ha kezdetben kissé fátyolozottan is csengett remek orgánuma, később annál tökéletesebben a legértékesebb énektechnikai teljesítménnyel kápráztatta el hallgatóságát. Az Operaház művészegyüttesének tagjai közül elsősorban Budanovits Mária megrendítően drámai erejű jósnőja, Halász Gitta csengőhangú apródja, Kálmán Oszkár és Székely Mihály az összeesküvők sötét együttesében, Maletzky Oszkár remek matróza, Ney Dávid és Toronyi Gyula adtak keretet a vendégművészek nagyszabású alakításának. A közönség, amelynek soraiban a politikai élet, a társadalom és zenei világ számos kiválósága jelent meg, elragadtatással ünnepelte a szereplő művészeket és bőségesen kijutott az elismerésből Failoni karnagynak is. (d.) — Tökéletes varietéműsort, rengeteg zene- és táncszámot, ezer pesti sioent, viccet vettek fel eddig a „Forog az idegen“ c. filmnszkeccs felvételein. A szegény megboldogult némafilm korából oly emlékezetes sikerű „Lesz maga juszt is az enyém!“ c. filmszkeccsre emlékeztet ez a végig vidám szórakoztató produkció, amely tengernyi ötletével, humorával bizonyára a legnagyobb nyári siker lesz. A szkeccs főszerepeit Radó Sándor, Orosz Vilma, Felkay Kamill, Komlós Juci, Keleti László, Bársony, Dajbukot játsszák. A Magyar Színháztudományi és Színpadművészeti Társaság érdekes előadással kezdi meg működését. Adolf Linnebach egyetemi tanár, a kiváló német színpadtechnikus tart vetített képes előadást június 12-én délután fél hatkor a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Reáltanoda utcai helyiségében. A nagy érdeklődéssel várt előadás címe: „Bühnentechnische Probleme der Gegenwart.“ (Korunk színpadtechnikai problémái.) — Händel Messiásának kaposvári bemutatója. Érdekes művész élmény színhelye volt a kaposvári Városi Színház, ahol legutóbb Fleinig Alajos a neves egyházzenei karnagy vezényletével Händel Messiás című oratóriumát adta elő a Nagyboldogasszony egyházközségének és zenekara. A hatalmas arányú szerzeményt Magyarországon eddig csak néhányszor adták elő, már ezért is komoly figyelemreméltó teljesítményt jelentett a kaposvári ének és zenekar pompás előadása. A magánszólamokat Lózsy Hugó fővárosi művész, tenorista énekelte kiválóan, de minden dicséretet érdemlően állották meg helyüket a kaposvári szereplők is: Adelmanné, Pleheis Irma, Ruisz Józsefné, Szily Bella és Tormásy István. A közönség nagy érdeklődéssel és lelkes elragadtatással kísérte figyelemmel a bemutatott mesteralkotást és tüntető tapssal ünnepelte a szereplő művészeket. — Vizsgahangverseny. Előkelő hallgatóság előtt tettek tanúságot készültségükről Maróthy Magda, Simon Atala, Hidy-Gyulay Mária és lovag Faik Zsigmond növendékei. A szereplők valamennyien jelentős eredményt mutattak fel. Kitűnt Türk Aranka fejlett vonókezelése és Rienner Edit ügyes zongoratechnikája. Az énekesek mind dicséretet érdemelnek. Külön megemlítjük H. Ujfalusy Gizi erőteljes drámai akcentusokra alkalmas szopránját, Szabó Rózsi ügyesen kezeli fejlődőképes hangját. Igazi érték Janovszky István melegfényű sötét baritonja és figyelemreméltó lélekzettechnikája, úgyszintén sokat igérő két érceshangú tenorista Ruttkay József és Blezmányi Gyula. — Eredeti bemutató az Erzsébetvárosi Színházban. Az Erzsébetvárosi Színház június 26-án eredeti bemutatót tart- Színre kerül Erdélyi Mihály „A csavargó lány“ c. operettje. Az újdonság főszerepeit Dajka Margit, Somogyi Nusi, Mezei Mária, Dajbukát Ilona, Vágó Mari, Gázon Gyula, Békássy István, Bársony István és Sziklai József játsszák. Az újdonságot Tihanyi Vilmos rendezi, a zenekart Nagy Pál Béla vezényli. A díszleteket Gara Zoltán tervezi. Ve^ye^j^Aro.cra ^ pal’ e^y kanapra 80 filép 13 ÍVKA az ANGOL PARKban RAJNA ALICE RÁTKAI MÁRTON GÁRDONYI LAJOS MIHÁLYI ERNŐ órakor. Belépődíj 80 fillér, ülőhelyek külön 30 fillér. DAYKA MARGIT SOMOGYI NUSI SZÁSZ ILA BÉKÁSSY ISTVÁN Ifj. LATABÁR ÁRPÁD Kezdete GOMBASZÖGI ELLA Budapest filmpropagandája külföldön Mint a Gyógyhelyi Bizottság legújabb jelentéséből kiderül, ezidőszerint a „Bu-dapest Fürdőváros“ című filmet tizennégy európai ország mozgóképszínházaiban vetítik. A film Európán kívül rövidesen előadásra kerül az Amerikai Egyesült Államokban és Egyiptomban is. A „Budapest Fürdőváros“ filmnek külföldön mindenütt óriási sikere volt és ez a filmpropaganda nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a magyar fővárost külföldön megismerjék , és hogy Budapest ezidőszerint külföldön igen nagy népszerűségnek örvend. A Gyöngyös Bokréta-előadások a Júniusi Hetek műsorában. A Júniusi Hetek alkalmából szombaton, június hó 13-án bemutató előadás, vasárnap, június hó 14 én pedig ünnepi díszelőadás keretében a Gyöngyös Bokréta tizenhárom csoportja fog bemutatkozni a Városi Színházban, hogy a Júniusi Hetek előkelő külföldi közönsége is szelitet kapjon ebből a színes magyar látványosságból. Az előadásokon, amelyek mindkét este fél 8 órakor kezdődnek, mint új csoportok Bag és Alsóberecki, a régi Bokrétások közül pedig a többi között a szentistváni gyerekek, a számi férfikórus szerepelnek s bemutatásra kerül a különböző pásztor táncok mellett Homokmégy párnatánca, Hosszúhetény aratóünnepe, a rimóci körtánc, a váraljai fonó és a boldogi „örömkalács“. A díszelőadás egy részét az angol rádió is közvetíti. — Rajter Lajos önálló szerzői estje. Rajter Lajos, a kiváló zeneszerző és karnagy, a rádió közismert és népszerű karmestere saját szerzeményű értékes alkotásait mutatta be a Zeneakadémia kitűnő tanárainak és az új Magyar Vonósnégyes Társaság művésztagjainak közreműködésével. Dr. Dolmányi Ernő nagytudású növendéke, Rajter Lajos, kétségkívül sokat sajátított el mestere nagyvonalú művészetéből. A műsor bevezetésében mint előadóművész is szerepelt Lisznyay-Szabó Gábor háromtételű orgonaszonátájának stílusos értelmezésével. Figyelemreméltóan érdekes alkotás volt az „Ünnepi dal“ című szerzeménye, amelyet a dunakeszi MÁV Magyarság férfiakara adott elő. A magánszólamot Tessler Konstantin, a tehetséges fiatal tenorista énekelte figyelemreméltó készséggel. Kitűnő alkotás volt Rajter Fúvós ötöse is, amelyet Dömötör Lajos, Kemenes Artúr, Váczi Károly, Romagnoli Ferenc és Pázmány Ferenc tanárok adtak elő pompás összjátékkal. Végül a vonósnégyest az új Magyar Vonósnégyes Társaság tagjai szólaltatták meg gondos kidolgozással. A közönség szíves elismeréssel ünnepelte a tehetséges zeneszerzőt és a szereplő művészeket. — Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum újonnan rendezett német, osztrák, francia és angol festészeti és régi szobrászati gyűjtemények kiállítása június 14-én nyílik meg. — A nevetni vágyó nyári Budapest június 19-től egy egészen újszerű produkción mulathat a Király Színházban. Az Amerikát járt universális artista Sylvester Schaffer és partnernője, Lilly Krüger, kik programjukat Budapesten még nem látott attrakciókkal frissítették fel, egy műsorba társult Budapest kedvencével, Geurd-dal, a világhírű clown-nal. Hogy a tréfa teljes legyen, egy revü keretében, mely meséjét a két főszereplő zsánerében Köváry Gyula írt, Budapest legjobb kabaréistái is fellépnek, köztük Kökény Ilona, Köváry Gyula, Balassa János. A produkció pazar kiállításáról 40 táncosnő gondoskodik. — Művészek Balatonbogláron. A balatonboglári Hotel Savoy pensio igazgatósága a következő levelet kapta: „Visszatérve balatonboglári weekendünkről, nem mulaszthatjuk el, hogy ezúton is legnagyobb köszönetünket és elismerésünket fejezzük ki azért a kellemes két napért, amelyet Önöknél eltöltöttünk. Az önök szállodája és figyelmes vendéglátása kárpótolt bennünket a rossz időjárásért. El sem tudtuk képzelni, hogy a Balaton partján ilyen minden igényt kielégítő, gyönyörű komfortos szálloda is létezik. Az önök tenniszpályája és sporttelepe mindenütt megállná a helyét. Az egész magyar társadalom köszönetet mondhat az Újságkiadó Tisztviselők Nyugdíjegyesülete vezetőségének, amiért a magyar tenger partjára ezt a világrelációban is elfogadható üdülőtelepet létesítette és módot nyújtott arra, hogy saját tagjain kívül a magyar közönségnek is alkalma legyen idehaza ilyen minden igényt kielégítő kényelmes üdülőtelepen, olcsó árak mellett évi munkájának fáradalmait kipihenni. Viszontlátásig: Murai Lili, Teimig Klári, Erdélyi Mied, Ráday Imre.