Nemzeti Ujság, 1936. június (18. évfolyam, 126-147. szám)

1936-06-10 / 132. szám

19ter 3a. 1936 Június 19. NEMZETI UJSÁG MESESZERŰ KÉPEKBEN ELEVENEDIK MEG AZ ÚJ TESTAMENTUM A PÉCSI SZÉKESEGYHÁZI TÉREN­ ­ Fényes külsőségeik között a fantázia legszíne­sebb képeit is felülmúló módon bontakozik ki a pécsi székesegyház előtti hatalmas téren Új­házi­ György Missa So­lemnisének szabadtéri előadása. Napok óta jelmezben, teljes felszere­léssel próbálnak már a szereplők, működnek már a hatalmas reflektorok és a közel ezer főnyi szereplő gárda Ujházy Györgynek, a szerzőrendezőnek­­vezetésével fáradságot nem kímélve dolgozik már azon, hogy a szerdai be­­m­uta­tóelőad­ás minél tökéletesebben kerüljön a közönség elé. Ujházy Gyöngy a legszínesebb képekben varázsolta elénk az Új testamentum egyes fejezeteit. Szombattól kezdve formális mesevilág látszatát kelti a székesegyház előtti tér, a szereplők százai nyüzsögnek egymás mellett és a reflektorok sugárözönében káprá­zatosan hatnak a székesegyház kincses kamrá­jának féltve őrzött kincsei. A legutóbbi próbákon maradéktalanul bonta­koztak már ki a Missa Sod­esmnis felemelő szép­ségei. R­észt vesznek már a próbákon a buda­pesti főszereplők, Lehotny Árpád, Tordy Fe­renc, Hajmássy Miklós, Gellért hajós és To­ronyi Imre. Az 500 főnyi statisztéria bámulatra méltó fegyelmezettséggel követi mindenben Sándor Jenő ügyelő mikrofonon továbbított instrukcióit. Szó kevés annak méltatására, hogy a katonai statisztéria és az egyetemisták milyen odaadó lelkesedéssel vettek részt ezeken az éjfélig tartó próbákon. Minden elismerést megérdemelnek természetesen a kiegészített pécsi filharmonikus zenekar és a pécsi egyesí­tett énekkarok tagjai, akik Várhalmi Oszkár irányításával újból a város múltjához méltó zenei produkcióval ajándékozzák meg a ma­gyar közönséget. Schaurek professzor rádió­előadása Kedden este 6 óra 10 perckor dr. Schaurek Raffael pécsi egyetemi tanár, a kitűnő zene­­kritikus nagysikerű előadást tartott a rádió­ban az ünnepi játékokról. Előadásának beveze­tésében festői módom írta le a világhírű pécsi székesegyházat, behatóan ismertette Liszt Fe­renc Esztergomi miséjét, amely eredetileg pécsi misének készült. Majd ismertette az ün­nepi játékok menetét, nagy sikert ígérő rende­zését. Hangoztatta, hogy a mise-dráma ke­retéül a pécsiek azért választották Í Liszt Fe­renc, alkotását, hogy ezzel is lefújják­ háláju­kat­»­ nagy magyar zenei lángelmének jubi­­láris esztendejében. Majd igy fejezte be nagy­­mkérti­ rádióelőadását: — Pécs nem összehasonlításokra, pártvu­­zamba állításokra pályázik, hanem csupán ün­nepi díszruhát ölt, hogy kemény és szívós munkában töltött hétköznapok tízezreinek so­rozata után külsőleg is kifejezze azt, ami lel­két ezekben a napokban áthatja. Ünnepel sa­ját legszebb elgondolása szerint, megszentelt hagyományaihoz hűséggel ragaszkodva az a város, amely jól megtanulta, hogy mindig csak a maga erejében szabad bíznia és amely nem pártfogók segítségével, hanem egészen a maga erejéből jutott el odáig, ahol ma van. Az ehhez szükséges erőt pedig az ősi dunán­túli város abból a szilárd meggyőződéses hit­ből meríti, hogy az apostoli munkássága Szent Mór püspöknek, az első magyar egyetemet itt megalakító Nagy Lajos királynak, a költő és tudós Jannus Pannoniusnak és alkotásokban kimeríthetetlen Szepessy püspöknek még ma­ga élő s éltető szelleme ott lebeg felette szün­telenül. Nagy sikere volt a keddi főpróbának Pécs, június 9. Kedden este kilenc órakor megkondultak a pécsi székesegyház összes harangjai s ezüst­­fényesóra világította meg a tornyokat. A Dóm fénybe boruló mozaik ablakai, kitáruló hatalmas szárnyas ajtaja előtt megindult a Missa Sollemnis szabadtéri előadása. Délelőtt még sűrű fekete felhők vonultak a Mecsek felől, sokan azt hitték, hogy az esti főpróba elmarad. Amikor leszállt az est, ezer és ezer csillag ragyogta be az ég kárpitját és több mint ezer szereplő közreműködésével indult meg a játék. A nézőtéren a pécsi ifjúság foglalt helyet, amelyet a rendezőség vendégül látott, hogy ők is részesei lehessenek annak a grandiózus él­ménynek, amely a Budapestről lejött és az előadáson már megjelent néhány vendég elé tárul. Fenn a Dóm árkádsorain és a tornyokban a responzóriumokat mondó kispapok foglaltak helyet. Ködfelhők úsztak a Dóm téren, a Há­rom királyokat kísérő égi csillag még színe­sebbé tette a csodálatos hatást. A szereplők az ősi székesegyház kincstárának muzeális értékű ruháit öltötték magukra. Négyszáz énekes és százhúsztagú filharmonikus zenekar intonálta Liszt gigantikus Esztergomi misé­jét, amelyet a világhírű mester az akkori pécsi püspöknek, Scitovszky Jánosnak, a ké­sőbbi hercegprímásnak ajánlott. Felzúgott az Introitus. A szentek, a vérta­nuk, az apostolok csodálatos színgazdagsága menete megindult és magyar színpadon eddig még nem látott óriási tömegjelenet töltötte be a hatvanegy méter hosszú háromsikú szín­padot. Lehotay Árpád, Táray Ferenc, Toronyi Imre, Gállért Lajos a főszereplői Ujházy György liturgikus drámájának, míg az egyes énekszámokat Stezák Auguszta, Biró Malvin, Laczó István és Hámory Imre éneklik. A­ Dóm tér, háttérben a székesegyház román stílusú szépségével, lenyűgöző képet mutatott. Oriási reflektorok világították meg a hatalmas szabadtéri színpadot. A közel 3000 személyt befogadó nézőtéren a pécsi ifjúság lélegzet­visszafojtva nézte és hallgatta végig a Missa Sol­emnis-t, amelynek szerdán este, a főpróba után ítélve, még monumentálisabb és szuggesz­­tívebb hatása lesz, mint a Nemzeti Színházban volt. A szerdai premierre minden jegy elfogyott. Már kora délelőtt kulturvonatok öntiik a vá­rosba az idegenek százait, akiknek látogatását a város rendező bizottsága tökéletes megértéssel és előzékeny­séggel készítette elő. A bemutató után részletesen beszámolunk a Missa Sollemnis grandiózus pécsi szabadtéri előadásáról. K. Gy. LISZT FERIK LÁNGELMÉJÉNEK ÜNNEPE VOLT A PÁRISI SORBONNE DÍSZHANGVERSENYE melyet Párisban ez alkalommal játszot­tak először, a közönség olyan tüntető tapssal fogadta, hogy azt meg is ismé­telték. Mély hatást keltett Szent Erzsé­bet legendája a párisi szimfonikus zene­kar kitűnő előadásában, Charpentier francia és Harsányi Tibor magyar kar­nagyok vezényletével. Nagy sikerrel vendégszerepelt Kentner Lajos, a jeles magyar zongoraművész is, a nemzetközi Liszt Ferenc-díj egyik nyertese, aki Liszt néhány szebbnél-szebb zongora­szerzeményét adta elő. A hangversenyről való távozás alkal­mával a közönség soraiban lépten-nyo­­mon hallottuk a megjegyzést, hogy az efajta magas színvonalú, közös szellemi alkotásokra visszapillantó művészi meg­nyilatkozások nagyobb hasznára vannak a magyar-francia közeledésnek, mint meddő viták és terméketlen szóharcok. Liszt Ferenc lángelméje ismét felbe­csülhetetlen szolgálatot tett a magyar­ságuak a francia fővárosban. K. K. Paris, június 9. A párisi Liszt-ünnepségek sorozata kedden el­te fényes keretek között vég­ződött a Sorbonne nagy amphiteátrumá­ban rendezett díszhangversennyel. A hatalmas termet zsúfolásig megtöl­tötte a díszes, előkelő közönség, amely­nek soraiban feltűntek Verdier bíboros, párisi érsek, Hiusmann, a szépművés­ze­­tek főigazgatója, Charlety, a párisi egye­tem rektora, Widtor, a szépművészeti akadémia örökös főtitkára, a világhírű orgonaművész, valamint a párisi ma­gyar követség tisztviselői, élükön gróf Khuen-Héderváry Sándor követtel és feleségével. A nagysikerű előadáson a legnevesebb francia művészek szerepeltek, köztük Denys Ines, a Comédie Francais örökös tagja és Marcelle Bűntett, az Operaház művésznője. Az előadott zeneköltemény közül külö­nösen Liszt Ferenc három nagyszabású szimfonikus alkotása aratott óriási si­kert. A „Hungária“ című zenekölteményt, — Góth Sándor — kormányfőtanácsos. A kormányzó a miniszterelnöki teendők ideigle­nes ellátásával megbízott földmivelésügyi mi­niszter előterjesztésére Góth Sándornak, a Víg­színház művészének, az Országos Magyar Ki­rályi Színművészeti Akadémia tiszteletdíjas tanárának a színművészet terén szerzett érde­mei elismeréséül a magyar királyi kormány­­főtanácsosi címet adományozta. — Díszelőadás az Operaházban. A Szel­lemi E­gyüttműködés Nemzetközi Bizott­ságának Budapesten időző vendégei tisz­teletére fényes keretek között nagysza­­básrú díszelőadást rendeztek kedden este az Operaházban. A műsoron Verdi dal­műve, az Álarcosbál került előadásra é­­ az esetnek külön érdekessége a három nagynevű énekművész vendégszereplése volt. Richard grófot Helge Roswaenge, a hírneves dán kamaraművész ábrázolta nemes férfias stílusban. Gyönyörű te­norja, értékes emberábrázolása, a férfias lendület, amely alakítását jellemezte, egyaránt mély hatást keltett. René sze­repében Svéd Sándor zengő orgánuma egészen kivételes hangszínekben bonta­kozott ki, egyre szebben tökéleteseb­ben ível a kiváló magyar énekművész pályafutása a világsiker felé és a nép­szerűség, amely itthon is tüntető elis­merést ad Svéd Sándor minden szerep­lésének, valóban összhangban áll a kül­földön felmutatott nemzetközi viszony­latban is olyan értékes művészi sikerei­vel. Az est ünnepelt vendégművésznője, Németh Mária, a világhírű magyar ének­­művésznő, Amália szerepében a Verdi­­stílus valóságos remekét mutatta be ez­úttal ismét. Diadalmas szopránja szinte túlszárnyalt az együttes keretein és ha kezdetben kissé fátyolozottan is csen­gett remek orgánuma, később annál tö­kéletesebben a legértékesebb énektechni­kai teljesítménnyel kápráztatta el hall­gatóságát. Az Operah­áz művészegyütte­sének tagjai közül elsősorban Budano­vits Mária megrendítően drámai erejű jósnőja, Halász Gitta csengőhangú ap­­ródja, Kálmán Oszkár és Székely Mi­hály az összeesküvők sötét együttesé­ben, Maletzky Oszkár remek matróza, Ney Dávid és Toronyi Gyula adtak ke­retet a vendégművészek nagyszabású alakításának. A közönség, amelynek so­raiban a politikai élet, a társadalom és z­enei világ számos kiválósága jelent meg, elragadtatással ünnepelte a sze­replő művészeket és bőségesen kijutott az elismerésből Failoni karnagynak is. (d.) — Tökéletes varietém­űsort, rengeteg zene- és táncszámot, ezer pesti sioent, viccet vettek fel eddig a „Forog az idegen“ c. filmnszkeccs fel­­v­ételein. A szegény megboldogult némafilm korából oly emlékezetes sikerű „Lesz maga juszt is az enyém!“ c. filmszkeccsre emlékeztet ez a végig vidám szórakoztató produkció, amely tengernyi ötletével, humorával bizonyára a legnagyobb nyári siker lesz. A szkeccs fő­szerepeit Radó Sándor, Orosz Vilma, Felkay Kamill, Komlós Juci, Keleti László, Bársony, Dajbukot játsszák.­­ A Magyar Színház­tudományi és Színpad­m­űvészeti Társaság érdekes előadással kezdi meg működését. Adolf Linnebach egyetemi tanár, a kiváló német színpadtechnikus tart vetített képes előadást június 12-én délután f­él hatkor a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Reáltanoda­ utcai helyiségében. A nagy érdek­lődéssel várt előadás címe: „Bühnentechnische Probleme der Gegenwart.“ (Korunk színpad­technikai problémái.) — Händel Messiásának kaposvári bemuta­tója. Érdekes mű­­vész élmény színhelye volt a kaposvári Városi Színház, ahol legutóbb Fleinig Alajos a neves egyházzenei karnagy vezényletével Händel Messiás című orató­riumát adta elő a Nagyboldogasszony egyház­­község­ének és zenekara. A hatalmas arányú szerzeményt Magyarországon eddig csak né­hányszor adták elő, már ezért is komoly figye­lemreméltó teljesítményt jelentett a kapos­vári ének és zenekar pompás előadása. A ma­gánszólamokat Lózsy Hugó fővárosi művész, tenorista énekelte kiválóan, de minden dicsé­retet érdemlően állották meg helyüket a ka­posvári szereplők is: Adelmanné, Pleheis Irma, Ruisz Józsefné, Szily Bella és Tormásy István. A közönség nagy érdeklődéssel és lelkes elra­gadtatással kísérte figyelemmel a bemutatott mesteralkotást és tüntető tapssal ünnepelte a szereplő művészeket. — Vizsgahangverseny. Előkelő hallgatóság előtt tettek tanúságot készültségükről Ma­­róthy Magda, Simon Atala, Hidy-Gyulay Má­ria és lovag Faik Zsigmond növendékei. A sze­replők valamennyien jelentős eredményt mu­tattak fel. Kitűnt Türk Aranka fejlett vonó­kezelése és Rienner Edit ügyes zongoratechni­­kája. Az énekesek mind dicséretet érdemelnek. Külön megemlítjük H. Ujfalusy Gizi erőteljes drámai akcentusokra alkalmas szopránját, Szabó Rózsi ügyesen kezeli fejlődőképes hang­ját. Igazi érték Janovszky István melegfényű­ sötét baritonja és figyelemreméltó lélekzet­­technikája, úgyszintén sokat igérő két érces­­hangú tenorista Ruttkay József és Blezmányi Gyula. — Eredeti bemutató az Erzsébetvárosi Szín­házban. Az Erzsébetvárosi Színház június 26-án eredeti bemutatót tart- Színre kerül Er­délyi Mihály „A csavargó lány“ c. operettje. Az újdonság főszerepeit Dajka Margit, So­mogyi Nusi, Mezei Mária, Dajbukát Ilona, Vágó Mari, Gázon Gyula, Békássy István, Bársony István és Sziklai József játsszák. Az újdonságot Tihanyi Vilmos rendezi, a zenekart Nagy Pál Béla vezényli. A díszleteket Gara Zoltán tervezi. Ve^ye^j^Aro.cra ^ pal’ e^y kanapra 80 fi­lép 13 ÍVKA az ANGOL PARKban RAJNA ALICE RÁTKAI MÁRTON GÁRDONYI LAJOS MIHÁLYI ERNŐ órakor. Belépődíj 80 fillér, ülőhelyek külön 30 fillér. DAYKA MARGIT SOMOGYI NUSI SZÁSZ ILA BÉKÁSSY ISTVÁN Ifj. LATABÁR ÁRPÁD Kezdete GOMBASZÖGI ELLA Budapest filmpropagandája külföldön Mint a Gyógyhelyi Bizottság legújabb jelentéséből kiderül, ezidőszerint a „Bu-­­dapest Fürdőváros“ című filmet tizen­négy európai ország mozgóképszínházai­ban vetítik. A film Európán kívül rövi­desen előadásra kerül az Amerikai Egyesült Államokban és Egyiptomban is. A „Budapest Fürdőváros“ filmnek külföldön mindenütt óriási sikere volt és ez a filmpropaganda nagymértékben hoz­zájárult ahhoz, hogy a magyar fővárost külföldön megismerjék , és hogy Buda­pest ezidőszerint külföldön igen nagy népszerűségnek örvend. A Gyöngyös Bokréta-előadások a Júniusi Hetek műsorában. A Júniusi Hetek alkalmá­ból szombaton, június hó 13-án bemutató elő­adás, vasárnap, június hó 14 én pedig ünnepi díszelőadás keretében a Gyöngyös Bokréta tizenhárom csoportja fog bemutatkozni a Vá­rosi Színházban, hogy a Júniusi Hetek előkelő külföldi közönsége is szelitet kapjon ebből a színes magyar látványosságból. Az előadáso­kon, amelyek mindkét este fél 8 órakor kez­dődnek, mint új csoportok Bag és Alsóberecki, a régi Bokrétások közül pedig a többi között a szentistváni gyerekek, a szám­i férfi­kórus sze­repelnek s bemutatásra kerül a különböző pásztor táncok mellett Homokmégy párna­tánca, Hosszúhetény aratóünnepe, a rimóci körtánc, a váraljai fonó és a boldogi „öröm­­kalács“. A díszelőadás egy részét az angol rádió is közvetíti. — Rajter Lajos önálló szerzői estje. Rajter Lajos, a kiváló zeneszerző és kar­nagy, a rádió közismert és népszerű kar­mestere saját szerzeményű értékes alko­tásait mutatta be a Zeneakadémia kitűnő tanárainak és az új Magyar Vonós­négyes Társaság művésztagjainak közre­működésével. Dr. Dolmányi Ernő nagy­­tudású növendéke, Rajter Lajos, kétség­kívül sokat sajátított el mestere nagyvo­nalú művészetéből. A műsor bevezetésé­ben mint előadóművész is szerepelt Lisznyay-Szabó Gábor háromtételű or­gonaszonátájának stílusos értelmezésé­vel. Figyelemreméltóan érdekes alkotás volt az „Ünnepi dal“ című szerzeménye, amelyet a dunakeszi MÁV Magyarság férfiakara adott elő. A magánszólamot Tessler Konstantin, a tehetséges fiatal tenorista énekelte figyelemreméltó kész­séggel. Kitűnő alkotás volt Rajter Fúvós ötöse is, amelyet Dömötör Lajos, Keme­­nes Artúr, Váczi Károly, Romagnoli Fe­renc és Pázmány Ferenc tanárok adtak­ elő pompás összjátékkal. Végül a vonós­négyest az új Magyar Vonósnégyes Tár­saság tagjai szólaltatták meg gondos ki­dolgozással. A közönség szíves elisme­réssel ünnepelte a tehetséges zeneszerzőt és a szereplő művészeket. — Az Országos Magyar Szépművészeti Mú­zeum újonnan rendezett német, osztrák, fran­cia és angol festészeti és régi szobrászati gyűj­temények kiállítása június 14-én nyílik meg. — A nevetni vágyó nyári Budapest június 19-től egy egészen újszerű produkción mulathat a Király Szín­házban. Az Amerikát járt univer­sális artista Sylvester Schaffer és partnernője, Lilly Krüger, kik programjukat Budapesten még nem látott attrakciókkal frissítették fel, egy műsorba társult Budapest kedvencével, G­e­urd-dal, a világhírű clown-nal. Hogy a tréfa teljes legyen, egy revü keretében, mely meséjét a két főszereplő zsánerében Köváry Gyula írt, Budapest legjobb kabaré­istái is fel­lépnek, köztük Kökény Ilona, Köváry Gyula, Balassa János. A produkció pazar kiállításá­ról 40 táncosnő gondoskodik. — Művészek Balatonbogláron. A balaton­boglári Hotel Savoy pensio igazgatósága a kö­vetkező levelet kapta: „Visszatérve balaton­­boglári weekendünkről, nem mulaszthatjuk el, hogy ezúton is legnagyobb köszönetünket és elismerésünket fejezzük ki azért a kellemes két napért, amelyet Önöknél eltöltöttü­nk. Az önök szállodája és figyelmes vendéglátása kárpótolt bennünket a rossz időjárásért. El sem tudtuk képzelni, hogy a Balaton partján ilyen minden igényt kielégítő, gyönyörű komfortos szálloda is létezik. Az önök tenniszpályája és sport­telepe mindenütt megállná a helyét. Az egész magyar társadalom köszönetet mondhat az Új­ságkiadó Tisztviselők Nyugdíjegyesülete veze­tőségének, amiért a magyar tenger partjára ezt a világrelációban is elfogadható üdülőtele­pet létesítette és módot nyújtott arra, hogy saját tagjain kívül a magyar közönségnek is alkalma legyen idehaza ilyen minden igényt kielégítő kényelmes üdülőtelepen, olcsó árak mellett évi munkájának fáradalmait kipihenni. Viszontlátásig: Mura­­i Lili, Teimig Klári, Er­­délyi Mied, Ráday Imre­.

Next