Nemzeti Ujsag, 1936. július (18. évfolyam, 148-174. szám)
1936-07-03 / 150. szám
lók Fúzió helyett érdekképviseleti központot terveznek a kereskedelmi egyesületek Már évek óta újra és újra napirendre került a különböző kereskedelmi érdekképviseletek és egyesületek fúziójának terve. Legutóbb Winchkler István kereskedelmi miniszter hozta szóba ezt a régóta vajúdó problémát. A kereskedelmi tárca költségvetésének tárgyalása során mondott beszédében nyomatékosan kiemelte annak szükségességét, hogy a kereskedelem a különböző gazdasági kérdésekben egységes álláspontot foglaljon el. Utalt arra, hogy a kereskedelem vezető érdekképviseletei egyes gazdasági kérdésekben gyakran különböző véleményeket terjesztenek elő és a minisztériumok ezért gyakran kénytelenek a gazdasági problémák érdemleges megoldása előtt ezeket az eltérő véleményeket és javaslatokat összeegyeztetni. Az egységes állásfoglalás természetesen úgy volna a legkönnyebben elérhető, ha a különböző kereskedelmi érdekképviseletek fuzionálnának, amiről már nagyon sok tárgyalás folyt. Ezek a tárgyalások azonban mindig eredménytelenül végződtek, mert különösen a személyi, hiúsági kérdések megakadályozták a fúzió megvalósítását. Most, hogy a kereskedelmi miniszternek az ország színe előtt elhangzott nyilatkozata egyenesen felszólítás jellegű volt, a kereskedelmi érdekképviseletek vezetői újból foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Miután az már bizonyos, hogy fúzióról, a különböző egyesületek teljes öszszeolvadásáról szó sem lehet, az a terv merült fel, hogy érdekképviseleti központ felállításával oldják meg ezt a kérdést. Ez az érdekképviseleti központ olyan csúcsszervezet lenne, amelyben a vezető érdekképviseletek és egyesületek paritásos alapon lennének képviselve és amelynek az lenne a feladata, hogy az összes felmerülő gazdasági kérdésekben közös nevezőre hozza az esetleg ellentétes véleményeket. A terv kezdeményezői úgy látják, hogy ezáltal teljesülne a kereskedelmi miniszternek az a kívánsága, hogy a kereskedelem egységes véleményt terjeszszen a kormány elé, viszont az egyéni hiúságnak is megfelelne, mert megmaradna az egyesületek önállósága, tehát megmaradnának a különböző egyesületi funkcionáriusok is. A terv részletes megvitatására legközelebb értekezletet hívnak össze. A keresztény puskaművesek, fegyver- és lőszerkereskedők sérelmeik orvoslását kérik A budapesti puskaművesek, fegyver- és lőszerkereskedők a közelmúltban a Keresztény Iparosok Országos Szövetségének keretében megalakították a fegyverszakosztályt. A nehéz helyzetben levő fővárosi fegyverművesek már hosszabb idő óta tárgyaltak arról, hogy sérelmeiket rá kívánságaikat megfelelő helyen közösen kellene előadni. A légfegyverek vásárlásához újabban szükséges, engedély, a külföldi fegyver- rá lőszerszállítmányokat terhelő rendkívül magas vámok, a gyakori fegyverárverések, az ipar által az egyesületeknek adott rendkívül erős versenyt támasztó kedvezmények szerepeltek azok között a kívánságok között, amelyek a tömörülést szükségessé tették. Az alakuló ülést a Keresztény Iparosok Szövetkezeteinek Központi székházában tartották és a puskaműves szakma keresztény reprezentánsai a szakosztály vezetésére Dottauer Károlyt, a jegyzői teendőik ellátására pedig ifj. Hammang Józsefet kérték fel. Az alakuló gyűlésen elhatározták a fővárosi puskaműves sek rá fegyverkereskedőik a vidéki szakmabeliekkel történt megbeszélés alapján, hogy a fővárosi alakuló üléssel egyidejűleg az országos szervezkedésit is megindítják rá a Keresztény Iparosok Országos Szövetségének puskaműves és fegyverkereskedő szakosztálya ezúton is kéri a vidéki kartársakat, hogy a szakosztály célkitűzéseit csatlakozásukkal támogassák. Fabinyi pénzügyminiszter Londonban, Londonból jelentik. A magyar népszövetségi kölcsön 1936—37. évi szolgálatának ellátása tárgyában tegnapelőtt kötött megegyezés létrejötte alkalmából, amelynek részleteiről a csütörtökön reggel Londonban és Budapesten megjelent hivatalos közlemények már beszámoltak. Sir Austin Chamberlain, a Népszövetség pénzügyi bizottságának elnöke csütörtökön délben a londoni Savoy-szállodában ebédet adott dr. Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter tiszteletére. Az ebéden részt vettek: Lord Bessborough volt kanadai főkormányzó, a kötvénytulajdonosok bizottságának elnöke, Sir Otto Niemeyer, az Angol Bank igazgatója, Mr. Daniel P. Grant, a newyorki Guaranty Trust Co. alelnöke, Mr. Hoar, a Népszövetség pénzügyi bizottságának titkára, Mr. Royall Tyler, a Népszövetség magyarországi megbízottja, Mr. H. . Bruce a Magyar Nemzeti Bank tanácsadója, dr. Csizik Béla pénzügyminisztériumi miniszteri tanácsos és dr. Quandt A LEÁNY, AZ AUTÓ, MEG A KUTYA REGÉNY _ irta: OLE STEFANI fordította: MEDVECZKY BELLAis — De ma igazán fontos, hogy kipihenje magát — mondta Crainbourne halkan. — Tudod mit, gyermekem — fordult hozzá Violet — altatót adok neked. Wolseleytől kaptam, ő maga állította össze. Nem is kapható még gyógyszertárakban. Teljesen ártalmatlan, mégis mélyen és nyugodtan alszol egész éjszaka és gyönyörű álmaid lesznek. Janet összekeverte az altatót Violet utasításai szerint, aztán megitta és gyorsan lefeküdt. Odakint zúgott a tenger és Tarka nyugtalanul forgolódott a sarokban. Végül is Janet ágyához somfordált és felrakta két első lábát kis gazdájának takarójára. Janet mérges lett. — Ha nem maradsz nyugodtan, odakötözlek a pamlag lábához — szólt rá álmosan. — Nagyon sajnálom, de aludni akarok. — Miért nem vagy jó kutya? A hullámok nem esznek meg és ide sem jöhetnek, miért vagy olyan buta? Fölkelt, eligazította a kutya pokrócát, barátságosan arcul legyintette, mire Tarka válaszképpen megnyalta gazdája kis kezét és beletörődött sorsába. Janet visszabotorkált az ágyhoz, belebújt, de olyan álmos volt, hogy még a villanyt is lusta volt eloltani. Jól hallotta a feje fölött Praycott nyugtalan lépteit, amint a szobájában sétál... Aztán lecsukódtak a szemhéjai. Még hallotta a vihar mély dugását, az óriási hullámok zúgását, amint felfutnak a homokos partra és hallotta a kis kavicsok halk csörrenését, amint a víz magával ragadja őket a mélybe... Janet aludt, mélyen, álomtalanul. Hogy meddig, azt nem tudta. Talán néhány órát is. De egyszerre úgy érezte, hogy küzd valami ellen. És nemsokára azt is tudta, hogy az álom ellen küzd, ami nem engedi ki a karjaiból... És végül arra is rájött, hogy miért akar olyan kétségbeesetten felébredni. Igen, Tarka ugatott! Már percek óta ugatott, haragosan, bőszülten. Janet fáradtan nyitotta föl a szemét. Csak nagyon lassan bontakozott ki előtte a szoba. Már szürke derengés húzódott be az ajtón át a szobába és amikor Janet nehézkesen felült, észrevette Tarkát, amint dühös, magas hangon ugatott a verandaajtó felé. — Mi az? — bosszankodott Janet félálomban. — Megőrültél?... Csend, Tarka! Azonnal hallgass! Utálatos kutya vagy, felébreszted az egész házat! Mi történt veled? Tarka elhallgatott. Leült és idegesen csóválta a farkát. — Mi van veled, te ostoba kutya? — Janet kimászott az ágyból, Tarkához lépett és a verandaajtóhoz ment vele. Minden csendes volt. A verandán senki. A part üresen húzódott el a tenger sötétszürke tükréig, az égen szürkés fénycsíkok reszkettek már. A nedves köveken gyönge fény csillogott. — Látod, milyen buta kutya vagy! — korholta Janet. — Olyan jól aludtam. Felkeltettél! Most mars... azonnal menj a helyedre! A kutya olyan boldogtalanul pislogott rá, hogy végül is megsajnálta és azt sem akarta észrevenni, amikor Tarka hálásan és vidáman felugrott hozzá az agyra és kényelmesen elhelyezkedett a lábánál. Janet ismét elaludt, de most csak pillanatokig tartott az álma. Hirtelen újra felült és meggyújtotta a lámpát. Az órára pillantott, azután önkéntelenül is táskájára siklott az álmos tekintete. És szeme nem tudott elszabadulni a táskáról. Maga sem értette, hogy miért. De érezte, hogy valami nincs rendben. Töprengett, gondolkozott és már éppen újból el akarta oltani a lámpát, amikor hirtelen olyan ijedtség markolt beléje, hogy nyomban teljesen fölébredt. Megzavarodva nézte a táskát. Most már emlékezett: amikor elaludt, a táska még úgy feküdt, hogy szemébe csillantak az ezüst monogramm betűk, most... most pedig fordítva feküdt a táska, a betűkkel lefelé! Heves mozdulattal ült fel az ágyban és kapott a táska után. Felnyitotta. Mindent kiszórt belőle: apró toalettholmikat, leveleket, kis noteszt, végül édesatyja levelét és a safekulcsot! Semmi sem hiányzott! Semmi!... Lassacskán megnyugodott. Szivének vad dobogása elcsittult, az álmosság újból győzött. Egész pohár vizet megivott és azt gondolta, hogy valószinüleg félálomban már egyszer vizet ivott — hiszen az altatótól nagyon szomjas lett — és akkor, valószinüleg önkéntelenül, megfordította a táskát! Haragosan szidta önmagát: — Minek izgatom magamat?... Mintha nem lenne már úgyis éppen elég bajom és gondom!... Ugyanezen az éjszakán, talán ugyanebben az órában ... két mérföldnyire Dieppétől... csónak távolodott el a parttól. Hárman ültek benne, ketten erősen eveztek. A harmadik állt a csónakban és a partról férfihang kiáltott feléje: — Siessenek! Mondja meg a kapitánynak, hogy teljes gőzzel induljanak. Ha öt óra előtt Newhavenben vannak, elérheti a reggeli vonatot és előkészíthet mindent az éjszakára! Sok szerencsét! — Köszönöm — kiáltotta vissza a csónakban álló férfi. — Sok szerencsét! — kiáltotta a fiatal nő is, aki a parton álló férfi mellé lépett. — Jó utat! Csöndesen álltak és figyelték a távolodó csónakot. Látták, hogy végre eléri a szabad tengeren ringatózó kis gőzöst. Már keskeny, rózsaszín csik reszketett a szemhatár szélén és a vizen szivárványszínű fények kergetőztek. De a világítótorony vakító fénycsóvája még egyenlő időközökben rászökkent a hajnalodó vidékre. — Jöjjön, Marta! — mondta a férfi és indult. Mindketten lassan mentek a St. Jean-kastély felé. A park előtti kis tisztáson elváltak az útjaik. 23. — Mindnyájan a terraszon ültek. Violet éppen negyedszer mondta: — Túlságosan sokat cigarettázol, Janet! — mikor jelentették, hogy a rendőrfőnök megérkezett Dieppeből. Nagyon barátságos és udvarias úriember volt, nem győzött eleget sajnálkozni, hogy a kastély lakóinak ilyen kellemetlen kalandban volt részük. Emberemlékezet óta ez az első rablótámadás ezen a vidéken. A parti rendőrség nagyon szigorúan és lelkiismeretesen látja el feladatát, éppen ezért érthetetlen... satöbbi, satöbbi... Megígérte, hogy két rendőrt állandó őrizetre a kastélyba rendel. Ebben a pillanatban Tarka, mint a tébolyodott, kiugrott az asztal alól és, ha Crainbourne az utolsó másodpercben el nem kapja, leszédül a terrasz korlátjának oszlopai között. (Folytatása következik.) NEMZETI ÚJSÁG Péntek, 1936 Július 3. Richard, a Magyar Nemzeti Bank főfelügyelője. Dr. Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter néhány napot még Angliában tölt és pénteken délben az angol kormány vendége lesz a londoni Carlton-szállodában tiszteletére rendezendő ebéden. A Fővárosi Kereskedők Egyesülete közgyűlése. A Fővárosi Kereskedők Egyesülete ma tartotta meg Dán Leó elnökletével ez idei rendes közgyűlését. Az elnök megnyitó beszéde során hangoztatta, hogy világszerte gazdasági fellendülésről, konjunktúráról beszélnek, de ebből a detailkereskedelem mit sem érez. Az alkalmazottak kereseti különadója többet tesz ki, mint a földbirtok földadója. Az új ipari novella kihatásaival foglalkozva, megemlíti, hogy a FŐVKE védekezni fog az árrontók és az áruházak idényvégi kiárusítása a gyárak és a nagykereskedők detailárusítása ellen. Dr. Schmidt Sándor főtitkár terjesztette elő az évi jelentéseket, majd Lukács Miklós a BESZKÁRT tarifaemelését kárhoztatta, amely jelentősen lerontja a nagyközönség vásárlóképességét. Radó Pál pénztári jelentése után a részleges választást ejtették meg, amelynek során társelnök lett dr. Mössmer Pál, alelnökök vitéz Bárczy Gábor és Kirschner János. Válaszottak ezenfelül 12 tagból álló elnöki tanácsot, 20 igazgatósági és 28 választmányi tagot. A Bauxit Trust osztaléka 3 svájci frank. A Bauxit Trust A, G, Zürich, igazgatósága megállapította az 1936. január 31-vel lezárt üzletév mérlegét. A tiszta nyereség 801.139.32 svájci frankot (az előző üzletévben 299.617.20 svájci frank) tesz ki. Ez a nyereség lehetővé tenné, hogy a társaság részvényenként 3 svájci frank (az előző üzletévben 1.20 svájci frank) osztalékot fizessen. Tekintettel azonban a fennálló transzfernehézségekre, az igazgatóság a július 9-én megtartandó közgyűlésnek indítványozni fogja, hogy a társaság 702.127.66 svájci frankot külön tartalékalapba helyezzen. Ezen tartalék annak idején — az osztalékadó levonása után — kizárólag a 12. sz. osztalékszelvénynek darabonként 3 svájci frankkal való beváltására lesz fordítható. Nyolc állam külkereskedelmi tanácskozása Bukarestben? Bukarestből jelentik. Nagyszabású külkereskedelmi tanácskozásokról ad hírt a bukaresti sajtó. A közeli napokban Bukarestben a magyar, román, cseh, jugoszláv, osztrák, bolgár, török és görög külkereskedelmi intézet vezetői értekezletet tartanak, amelyen közös tervet dolgoznak ki a nyolc állam közötti külkereskedelmi forgalom fellendítése érdekében. Az Aluminiumérc Bánya és Ipar R.T. igazgatósága Nemes Vilmos főmérnököt cégjegyzésre jogosított bányafelügyelővé, Schalta Alajos és dr. Tetétleni Pál főtisztviselőket cégi vezetőkké nevezte ki. Amerika 4400 millió dollár deficittel zárta a pénzügyi évet. Newyorkból jelentik: Az Egyesült Államok — mint Morgenthau kincstári államtitkár rádióbeszédében előadta — a pénzügyi évet június 30-án éjfélkor 100 millió dollár hiánnyal zárták. Ez volt Amerika legnagyobb békedeficitje. Az államadósságok 33,750 millió dollárt értek el, az állami bevételek 1116 millió, az állami kiadások 8500 millió dollárt értek el. A kincstár a múlt pénzügyi évben több mint 5 milliárd dollár öszszegű új kölcsönt vett fel. A pénzügyi év végén 2,7 milliárd dollár készpénzkészlettel rendelkezett. A 2 milliárd dollár összegű valutakiegyenlítő alapot idővel az államadósságok csökkentésére fordítják. Angol elismerés Magyarországnak. Londonból jelentik. Az angol sajtó közli a magyar népszövetségi kölcsön szolgálatra vonatkozó új megállapodást és kiemeli, hogy Magyarország pontosan teljesítette valamennyi vállalt kötelezettségét. A Times pénzügyi rovata a következőket írja: A kötvénybirtokosok talán sajnálják, hogy még nem volt lehetséges ismét felvenni a teljes kamatfizetést, másrészt elismerik azt a komoly erőfeszítést, amellyel Magyarország továbbra is minden lehetőt elkövet külföldi hitelezőinek kielégítésére. Magyarország pontossága és kifogástalan üzleti magatartása dicséretreméltó ellentétben áll bizonyos egyéb külföldi adósok késedelmes eljárásával. Gyümölcs- és főzelékkivitelünk kedvezően alakul Az idén a kedvező időjárás által előidézett nagy gyümölcstermést mindezideig a lehető legjobb módon tudta elhelyezni a termelő közönség. A külkereskedelmi szerződések gondoskodtak a külföldi piacokról, a belföldi piacok pedig olyan felvevőképességet mutattak az idén, mint amilyenre régen — az évek óta tartó gazdasági válság alatt sohasem — volt példa. A gazdasági fellendülés jelének tekinthetjük talán gyümölcs- és idénycikk-exportunk szokatlan emelkedését és belföldi elhelyezhetőségét. A Külkereskedelmi Hivatal most tette közzé kimutatását gyümölcs- és idénycikk-exportunkról. Ez a kimutatás június 30-ig bezárólag mutatja ki ezirányú kivitelünket,mely eddig közel 52.000 métermázsát, pontosan 28.399 g gyümölcs és 23.255 g főzelék külföldi elhelyezését eredményezte. A magyar gyümölcs- és főzelékfélék legjobb piacának Ausztria bizonyult, mely 51.645 q-nyi exportunkból kereken 30.000 q-t vett át. Csaknem valamennyi újdonság elhelyezésre talált Ausztriában. Az angolok 782 q egrest, 583 q zöldborsót, 247 q cseresznyét vásároltak, azonkívül az angol piacon megjelent már a magyar őszibarack és ribizke is. A cseh piacokra több mint 12 vagon cseresznye, már 16 vagon sárgabarack, azonkívül sok uborka, vöröshagyma és meggy került.