Nemzeti Ujsag, 1936. augusztus (18. évfolyam, 175-198. szám)
1936-08-08 / 181. szám
14 A telepítési törvény alapján az állam 210.000 katasztrális hold területét vehet igénybe A telepítési akciónak a törvény intenciója szerint azok a területek képezik az alapját, amelyeket az állam az akció során különösen a túlterhelt földbirtokokból szabadkézből fog megszerezni, vagy amelyek mint vagyonváltság, vagy köztartozás címén lerótt földek az állam rendelkezésére állanak. Emellett azonban a törvény igénybevételi jogot is ad az államnak, amit átengedési kötelezettségnek nevez. A telepítési törvény mezőgazdasági nagybirtoknak csak azt a birtokot minősíti, amelynek területe egy vagy több község határában ugyan, de összefüggően terül el és amelynek mezőgazdasági művelés alatt álló része több ezer katasztrális holdnál és kataszteri tiszta jövedelme eléri az 1000 koronát. Ezekből a nagybirtokokból veheti igénybe a telepítés céljára az állam a 3000 katasztrális hold mezőgazdasági területen felüli részt, ha ennek 30.000 korona a kataszteri tiszta jövedelme. A Központi Statisztikai Hivatal megállapítása szerint 312 olyan nagybirtok van, amely 3000 holdnál nagyobb s ezek összes területe 3.727.756 katasztrális hold, amelyből a mezőgazdasági művelés alatt álló rész 2,204.217 katasztrális hold. Ezek közül a telepítési törvény értelmében átengedési kötelezettség alá eső birtok csak 79, összesen 840.971 kat. hold területtel, amelyből 651.629 kat. hold áll mezőgazdasági művelés alatt. Az átengedési kötelezettség úgy van megállapítva, hogy ha a nagybirtok mezőgazdasági területének kataszteri tiszta jövedelme 60.000 koronán alul van, akkor a kataszteri tiszta jövedelem szerint számított egy negyedre, ha 60.000 koronán felül van, egyharmadra, ha pedig 120.000 koronán felül van, kétötödre van joga az államnak az átengedési kötelezettséget kimondani. A 8000 kataszteri hold mezőgazdasági területet és a 30.000 korona kataszteri tiszta jövedelmet meghaladó 79 nagybirtoknál az átengedendő terület 118.666 kát. hold, ami az egész ország mezőgazdasági területének kereken egy százaléka. Ez a 79 nagybirtok 181 község határában fekszik. Az 1000 kát. holdon felül levő, de 3000 kát. holdnál kisebb mezőgazdasági területtel biró nagybirtokok közül csak azokat érinti a telepítési törvény, amelyeket tulajdonosaik 1911 után szereztek. Ilyen tipusu fölbirtok a Statisztikai Hivatal szerint 656 van, összesen 1.052.617 kát. hold területtel s ezekből 1911 után szerzett birtok 24, összesen 51.824 kat. hold. Az igy igénybevehető, összesen 132.737 kát. holdhoz hozzászámítandó a felszabaduló hitbizományi birtokok mezőgazdasági területének a telepítési törvény alapján átengedés alá vonható egyharmadát, vagyis 77.287 kát. holdat, végeredményben az állam által igénybevehető, vagyis birtokpolitikai célokra átengedendő terület nagysága 210.021 katasztrális hold. Ez a terület az ország egész mezőgazdasági területének 1,6 százaléka, az összes nagybirtokok mezőgazdasági művelés alatt álló részének pedig kereken 7 százaléka. A világ aranytermése emelkedett, mégis csökkent a látható aranykészlet. Berlinből jelentik: A rendelkezésre álló adatok szerint az egész világ 1985. évi aranytermését 2660 millió márkára becsülik. Az. év első felében a termelés valószínűleg emelkedett és elérte az 1100 millió márkát. Az emelkedés ellenére is a világ látható aranykészlete nem gyarapodott, sőt a jegybankoknál és hivatalos valutahelyeken kimutatott aranyállomány összege 1 és fél milliárd márkával csökkent. Valószínű, hogy a Francia Bank 2 milliárdos aranyveszteségét francia ipari cégek és magánosok dugdosták el, hogy majd a francia valutáris helyzet megnyugvása után ez az aranymennyiség ismét visszakerüljön a látható aranykészletbe. Az 1930. év óta a látható készletekből eltűnt, elrejtett aranymennyiség a múlt év végéig, Oroszországot és Kelet- Ázsiát figyelmen kívül hagyva —5,6 milliárd márkára becsülhető. A f. évben ez az eldugott aranymennyiség 72 milliárd márkára szaporodott. A látható aranykészleteik megoszlása körül a f. év első felében majdnem kizárólag a francia frank válsága vitte a vezető szerepet. A Francia Bank aranyállománya ugyanis ebben a félévben 2 milliárd márkával csökkent. Ez az aranyimennyiség, valamint Hollandia aranyvesztesége majdnem kizárólag Amerikába és Angliába, vagy kincsgyűjtésre ment. Gazdasági Hírlap. A magyar közgazdasági újságírás nagyhírű régi folyóirata, a Gazdasági Hírlap új száma most hagyta el a sajtót. A Gazdasági Hírlap vezető cikkeit báró Szterényi József, Madarassy-Beck Gyula, dr. Bálint György, dr. Strasser József és Bara LÉPÉSEK AZ ÉJSZAKÁBAN - REGÉNY -irta: C. FRÁSER-SIMSON Copyright by Palladia B.-T. Utánnyomás tilos. fordította: HALÁSZ JUDIT . — Úgy látom, nincs közte semmi érdekes — mondta Éva, aki közben az Íróasztalhoz lépett és kezdte átnézni a leveleket. — Nézd csak, Péter! — kiáltott fel. — Még egy példányt küldtek a választási programodból! Úgy látszik, mégis csak van telepátia és megérezték, hogy az első küldemény a tűzbe került. Péter nem szólt semmit. Éva hátrafordult és látta, hogy buzgón rakosgatja iratait a széfben. — Péter, te nem is figyelsz rám — mondta duzzogva. — Drága gyermekem, ne haragudj, most nagyon elfoglal a magam dolga... De, ha jól hallottam, azt mondtad, hogy még egy programm jött. — Igazán sajnálom, Péter, hogynem akarod, hogy segítsek — mondta Éva. — Sokkal rendesebb vagyok, mint te és sok fölösleges munkától megkímélhetnélek. És soha sem kellene attól félned, hogy valamit itthon felejtettél. — Éva, kérlek, ne bolygassuk most ezt a témát. Éppen annyi időm van még, hogy összeszedjem dolgaimat — mondta Péter idegesen. — Rendben van, drága kis öregem! Hajlandó vagyok fegyverszünetre. Nem akartalak idegesíteni, csak bánt, mikor látom a kapkodásodat. Hisz olyan szívesen segítenék neked. Legalább az újságokat hadd bontsam fel és te majd megmondod, hogy melyiket akarod magaddal vinni az útra. A hrikat Bestsival töldték utánuk ,Londonból. Igaz, hogy így egy nappal később kapták meg, de legalább a londoni kiadást olvashatták. Éva az íróasztalnál állt és buzgón vágta fel a borítékokat. — A „Times“ — ezt biztosan magaddal viszed — mondta, miközben kisimította az összecsavart újságot. — Azt hiszem a „Mail“-t is? A „Mirror“ és a „Sketch“ nem kellenek, ugye? — kérdezte. — De azért itt hagyom, hátha mégis el akarod vinni — folytatta és legfelül tette a két lapot. Péter félbeszakította: — Ha már mindenáron segíteni akarsz, hozd le, kérlek, szobámból azt a zárható kis táskát, amiben az iratokat szoktam vinni. — No végre! — mondta huncut mosollyal az aszszony, amint felsietett a lépcsőn. — Íme a kezdő lépés a pajtás viszony felé. Mire visszaért, Pétert még mindig a széf előtt találta. — Itt van — mondta Éva, az aktatáskát letéve férje elé. — Most pedig megmondhatnád, hogy melyik újságot viszed magaddal, mert a többit félre akarom tenni. Péter hátra tekintett. — A „Times“-t és a „Mail“-t — mondta és a feje közben ismét eltűnt a széfben. — Rendben van. Akkor a többit félrerakom a programmal együtt. Ezt úgysem viszed magaddal, ugye? — kérdezte Éva. — Persze, hogy nem! — kiáltotta Péter és rengeteg iratot gyömöszölt be az imént lehozott táskába. — Tedd csak félre, amig hazajövök. Ráérek átnézni akkor is! Éva felkapta a hosszú borítékot meg a két újságot és a pamlaghoz lépett. Néhány pillanatra állva maradt, hogy átfusson az érdekesebb híreken és végül annyira belemerült az olvasásba, hogy csak félfüllel hallotta, amint Péter csöndesen szitkozódik magában. — Mi az, mi történt? — kérdezte összehajtva az újságot. — Semmi már megvan — mondta Péter. —Csak az újságokkal letakartad azt a borítékot, amibe délután a titkos iratokat tettük és amit én most vettem elő a széfből. Már nem tudtam elképzelni, hogy hova tűnhetett? — Igazán sajnálom — mondta Éva bűnbánattal — de, úgy látszik, összetévesztettem a programmal, ami éppen most jött. — Nagy ég! már csak öt percem van — kiáltotta Péter ijedten, az órájára pillantva. — Máris megyek öltözni. — Én is átöltözöm és beviszlek a kocsin — mondta Éva. — Legalább együtt lehetünk a vonatindulásig. — Remek ötlet! — kiáltott vissza Péter a lépcsőről. — Csak siess, hogy mielőbb készen légy. A hóvihar már elállt, de a szél még mindig erősen fújt, mikor Éva bevitte Pétert a szomszédos ballinglami állomásra. Évának mindig nagyon rosszul esett, ha akármilyen rövid időre is, el kellett Pétertől szakadnia. Valahogy ezúttal még a szokottnál is jobban fájt neki a válás. Bár igyekezett legyőzni lehangoltságát és egész után kedvesen csacsogott Péternek az autóban, mégis, minél közelebb értek az állomáshoz, annál erősebb lett benne a rossz érzés. — Jobban szeretném, ha nem utaznál el —■ mondta, bár tudta, hogy lehetetlent kíván. — Hidd el, engem is nagyon bosszant — mondta Péter. — De hiszen nem leszek sokáig távol. A gyűlés előtt azonban már nem érdemes visszajönnöm, még akkor sem, ha időm engedné, ami ugyan nem valószínű. Képzelheted, hogy mihelyt végeztem, máris rohanok vissza hozzád; valószínűleg a gyűlés utáni napon leszek itt újra. Nem is sejted, mennyire bánt, hogy itt maradsz egyedül és magadban fogsz unatkozni. Gondolkodom, hogy kit küldhetnek addig hozzád, hogy ne légy annyira egyedül? — Én nem az egyedülléttől félek — mondta Éva — de valami érzésem azt súgja, hogy jobb lenne, ha nem mennél... Tudom, hogy kinevetsz, de félek — mondta Éva rossz előérzettel.— Félsz?, de mitől? — csodálkozott Péter. ^Folytatása következik.^ NEMZETI ÚJSÁG Szombat, 1936 augusztus . bás Lóránt írták. Komoly közgazdasági tanulmányok mellett a kereskedelem, az ipar és a mezőgazdaság világából irt érdekes riportok egészítik ki a nívós és eleven közgazdasági lapot. A Gazdasági Hírlapot dr. Kósa Miklós, az illusztris közgazdasági szakíró szerkeszti. Hétfőn újra jegyzik a zálogleveleket és kötvényeket A tőzsdetanács még április 8-án tartott ülésében elhatározta, hogy a tőzsdei árjegyzőlap II. és IV. fejezetében lajstromozott záloglevelekre, kölcsönkötvényekre és elsőbbségi kötvényekre az értéktőzsdei hivatalos forgalom, árjegyzés és az értéküzleti leszámolás kiterjesztessék. Ugyanakkor a tőzsdetanács felhatalmazta a tőzsde elnökségét, hogy az állapítsa meg az alkalmas időpontot, mikor kezdődjék meg ezeknek az értékpapíroknak hivatalos forgalma. A tőzsdetanács elnöksége a kapott felhatalmazás alapján elrendelte, hogy az értéküzleti hivatalos forgalom, árjegyzés és az értéküzleti leszámolásba való bevonás augusztus 10. napjával vegye kezdetét. Az augusztus 7. napján megtartott ülésében a tőzsdetanács elrendelte, hogy mindezen értékpapírok e hónap 10-étől kezdve, a folyókamatok elszámolása nélkül (tel-quel), vagyis úgy árultassanak és jegyeztessenek a tőzsdén, hogy az árban a folyókamatok is bennfoglaltassanak. Ezek a kötések leszámolás és lebonyolítás végett a Leszámoló Irodának bejelentendők. A leszámoló díj egy kötés leszámolási árfolyamon, számított, értékének 1,25 ezreléke, de legalább 20 és legfeljebb 40 fillér. Az élelmiszerkiskereskedelem és az áruházi rendelettervezet. A Fűszerkereskedők Országos Egyesülete választmányi ülést tartott Tóth Gábor elnökletével, melyen a kereskedelemügyi miniszternek az áruházak üzletköreinek és üzletvitele módjának szabályozása tárgyában a napokban megküldött rendelettervezetét tárgyalták. A választmányi ülésen, amelyen meghívás folytán a Baross Szövetség is megjelent, az az álláspont alakult ki, hogy az élelmiszerkereskedők kérik az áruházi élelmiszerárusítás teljes beszüntetését. A régi áruházaknál az élelmiszerek árusításának megszüntetését 1936 december 31. napjában kérik megállapítani. Ez időpontig is azonnali hatállyal kérik a rendelettervezetben is fog- Vált tilalmazott cikkeknek és általában a hazai mezőgazdasági termékeknek, valamint italáruk árusításának beszüntetését. Értesülésünk szerint az érdekképviseletek válaszainak beérkezése után, hétfőn a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara is ülést tart ebben a tárgyban. A búza áralakulásának fejlődése A keszthelyi nyári egyetemen a búzanapok folyamán tartott előadások keretében dr. Rege Károly, az OMGE titkára a búza áralakulásával foglalkozott. A búza áralakulása a gazda kedélyhangulatára hat és ettől függ az ország élete is, éppen azért a kormányok feladata a búza áralakulását kedvezően előmozdítani. Alacsony ár mellett a termelő rosszkedvű és nem racionális a termelése. Jó árak mellett a szegény nép, a cselédség, munkásság stb. többet keres, mert a részes művelés folytán ilyenkor a jobb árak mellett nagyobb a keresete, többet fordíthat családjára, többet vásárolhat és ezt végeredményben az ipar is megérzi. 1828-ban, Széchenyi idejében volt a búza legalacsonyabb mélypontja. Rámutatott, hogy az iparfellendülés, település, háborús kilátás mind nagyobb lendületet adnak a búzának, mert nagyobb a kereslet. 1906—1913-ig emelkedtek az árak. Megemlékezett a háborús idők búzatermeléséről és áralakulásáról és megemlítette, hogy 1920/21-ben volt legalacsonyabb a búzaár az infláció miatt. 1933-ban volt iemét búzamélypont. Részletesen foglalkozott az 1930-ban életbe lépett bolettával, amely 3, 6, 4, 3 P-ben alakult ki az egyes évek szerint. Ezután ismertette a magyar és külföldi búzatermelés közti viszonyt. Felemlítette ezúttal azt az általánosan ismert kérdést, ismerték-e a magyarok régi hazájukban a búzát. Történelmi adatok bizonyítják, hogy az Árpádok alatt már szerepelt a búza és dara kifejezés. Az Anjouk alatt emelkedett, Mátyás király idejében érte el a búzatermelés tetőpontját. A múlt század elején fellendült a búzatermelés és akkor adták Magyarországnak azt a nevet, hogy Kánaán. Pontos adataink a búzatermelésre vonatkozólag 1867 óta vannak. Grafikonok bemutatásával behatóan foglalkozott az egyes államok búza nettókivitelével, statisztikai adatokat sorolt fel és ismertette a világtermelés kialakulását. Az ipari államokban az autarkia mozdította elő a búzatermelést, de ez idézte elő a kiviteli válságot is. Ma 147 millió mm. a világ búza nettó kivitele és 134 millió hektár a búza világvetési területe. Ismertette a Magyarország és Olaszország közt 1934-ben kötött szerződés hatását, amely a búzaárnak tetemes emelkedését idézte elő. Foglalkozott a szankciók hatásával, mely áremelkedésben jelentkezik. A pesti árra vonatkozólag megjegyezte, hogy az a rotterdami árnivón szokott állni. Foglalkozott a