Nemzeti Ujsag, 1936. augusztus (18. évfolyam, 175-198. szám)

1936-08-08 / 181. szám

14 A telepítési törvény alapján az állam 210.000 katasztrális hold területét vehet igénybe A telepítési akciónak a törvény inten­ciója szerint azok a területek képezik az alapját, amelyeket az állam az akció so­rán különösen a túlterhelt földbirtokok­ból szabadkézből fog megszerezni, vagy amelyek mint vagyonváltság, vagy köz­tartozás címén lerótt földek az állam rendelkezésére állanak. Emellett azon­ban a törvény igénybevételi jogot is ad az államnak, amit átengedési kötelezett­ségnek nevez. A telepítési törvény mezőgazdasági nagybirtoknak csak azt a birtokot minő­síti, amelynek területe egy vagy több község határában ugyan, de összefüg­gően terül el és amelynek mezőgazda­­sági művelés alatt álló része több ezer katasztrális holdnál és kataszteri tiszta jövedelme eléri az 1000 koronát. Ezekből a nagybirtokokból veheti igénybe a te­lepítés céljára az állam a 3000 katasztrá­lis hold mezőgazdasági területen felüli részt, ha ennek 30.000 korona a kataszteri tiszta jövedelme. A Központi Statisztikai Hivatal meg­állapítása szerint 312 olyan nagybirtok van, amely 3000 holdnál nagyobb s ezek összes területe 3.727.756 katasztrális hold, amelyből a mezőgazdasági művelés alatt álló rész 2,204.217 katasztrális hold. Ezek közül a telepítési törvény értelmében átengedési kötelezettség alá eső birtok csak 79, összesen 840.971 kat. hold terület­tel, amelyből 651.629 kat. hold áll mező­­gazdasági művelés alatt. Az átengedési kötelezettség úgy van megállapítva, hogy ha a nagybirtok mezőgazdasági területének kataszteri tiszta jövedelme 60.000 koronán alul van, akkor a kataszteri tiszta jövedelem sze­rint számított egy negyedre, ha 60.000 koronán felül van, egy­harmadra, ha pe­dig 120.000 koronán felül van, két­ötödre van joga az államnak az átengedési kö­telezettséget kimondani. A 8000 kataszteri hold mezőgazdasági területet és a 30.000 korona kataszteri tiszta jövedelmet meghaladó 79 nagybir­toknál az átengedendő terület 118.666 kát. hold, ami az egész ország mezőgazdasági területének kereken egy százaléka. Ez a 79 nagybirtok 181 község határában fek­szik. Az 1000 kát. holdon felül levő, de 3000 kát. holdnál kisebb mezőgazdasági területtel biró nagybirtokok közül csak azokat érinti a telepítési törvény, ame­lyeket tulajdonosaik 1911 után szereztek. Ilyen tipusu fölbirtok a Statisztikai Hi­vatal szerint 656 van, összesen 1.052.617 kát. hold területtel s ezekből 1911 után szerzett birtok 24, összesen 51.824 kat. hold. Az igy igénybevehető, összesen 132.737 kát. holdhoz hozzászámítandó a felsza­baduló hitbizományi birtokok mezőgaz­dasági területének a telepítési törvény alapján átengedés alá vonható egy­har­madát, vagyis 77.287 kát. holdat, vég­eredményben az állam által igénybeve­hető, vagyis birtokpolitikai célokra át­engedendő terület nagysága 210.021 ka­tasztrális hold. Ez a terület az ország egész mezőgazdasági területének 1,6 szá­zaléka, az összes nagybirtokok mezőgaz­dasági művelés alatt álló részének pedig kereken 7 százaléka. A világ aranytermése emelkedett, mégis csökkent a látható aranykészlet. Berlinből je­lentik: A rendelkezésre álló adatok szerint az egész világ 1985. évi aranytermését 2660 millió márkára becsülik. A­z. év első felében a ter­melés valószínűleg emelkedett és elérte az 1100 millió márkát. Az emelkedés ellenére is a világ látható aranykészlete nem gyarapo­dott, sőt a jegybankoknál és hivatalos valuta­helyeken kimutatott aranyállomány összege 1 és fél milliárd márkával csökkent. Való­színű, hogy a Francia Bank 2 milliárdos aranyveszteségét francia ipari cégek és magá­nosok dugdosták el, hogy majd a francia va­­lutáris helyzet megnyugvása után ez az aranymennyiség ismét visszakerüljön a lát­ható aranykészletbe. Az 1930. év óta a látható készletekből eltűnt, elrejtett aranymennyiség a múlt év végéig,­­ Oroszországot és Kelet- Ázsiát figyelmen kívül hagyva —­5,6 milliárd márkára becsülhető. A f. évben ez az eldugott aranym­ennyiség 7­2 milliárd márkára szapo­rodott. A látható aranykészleteik megoszlása körül a f. év első felében majdnem kizárólag a francia frank válsága vitte a vezető szere­pet. A Francia Bank aranyállománya ugyanis ebben a félévben 2 milliárd márkával csök­kent. Ez az aranyimennyiség, valamint Hollan­dia aranyvesztesége majdnem kizárólag Ame­rikába és Angliába, vagy kincsgyűjtésre ment. Gazdasági Hírlap. A magyar közgazdasági újságírás nagyhírű régi folyóirata, a Gazda­sági Hírlap új száma most hagyta el a saj­tót. A Gazdasági Hírlap vezető cikkeit báró Szterényi József, Madarassy-Beck Gyula, dr. Bálint György, dr. Strasser József és Bara­ LÉPÉSEK AZ ÉJSZAKÁBAN - REGÉNY -irta: C. FRÁSER-SIMSON Copyright by Palladia B.-T. Utánnyomás tilos. fordította: HALÁSZ JUDIT . — Úgy látom, nincs közte semmi érdekes — mondta Éva, aki közben az Íróasztalhoz lépett és kezdte átnézni a leveleket. — Nézd csak, Péter! — kiáltott fel. — Még egy példányt küldtek a válasz­tási programodból! Úgy látszik, mégis csak van tele­pátia és megérezték, hogy az első küldemény a tűzbe került. Péter nem szólt semmit. Éva hátrafordult és látta, hogy buzgón rakosgatja iratait a széfben. — Péter, te nem is figyelsz rám — mondta duz­zogva. — Drága gyermekem, ne haragudj, most nagyon elfoglal a magam dolga... De, ha jól hallottam, azt mondtad, hogy még egy programm jött. — Igazán sajnálom, Péter, hogy­­nem akarod, hogy segítsek — mondta Éva. — Sokkal rendesebb vagyok, mint te és sok fölösleges munkától megkí­mélhetnélek. És soha sem kellene attól félned, hogy valamit itthon felejtettél. — Éva, kérlek, ne bolygassuk most ezt a témát. Éppen annyi időm van még, hogy összeszedjem dol­gaimat — mondta Péter idegesen. — Rendben van, drága kis öregem! Hajlandó vagyok fegyverszünetre. Nem akartalak idegesíteni, csak bánt, mikor látom a kapkodásodat. Hisz olyan szívesen segítenék neked. Legalább az újságokat hadd bontsam fel és te majd megmondod, hogy me­lyiket akarod magaddal vinni az útra. A hrikat Bestsival töldték utánuk ,Londonból. Igaz, hogy így egy nappal később kapták meg, de legalább a londoni kiadást olvashatták. Éva az íróasztalnál állt és buzgón vágta fel a borítékokat. — A „Times“ — ezt biztosan magaddal viszed — mondta, miközben kisimította az összecsavart újsá­got. — Azt hiszem a „Mail“-t is? A „Mirror“ és a „Sketch“ nem kellenek, ugy­e? — kérdezte. — De azért itt hagyom, hátha mégis el akarod vinni — folytatta és legfelül tette a két lapot. Péter félbeszakította: — Ha már mindenáron segíteni akarsz, hozd le, kérlek, szobámból azt a zár­ható kis táskát, amiben az iratokat szoktam vinni. — No végre! — mondta huncut mosollyal az asz­­szony, amint felsietett a lépcsőn. — Íme­ a kezdő lépés a pajtás­ viszony felé. Mire visszaért, Pétert még mindig a széf előtt találta. — Itt van — mondta Éva, az aktatáskát letéve férje elé. — Most pedig megmondhatnád, hogy me­lyik újságot viszed magaddal, mert a többit félre akarom tenni. Péter hátra tekintett. — A „Times“-t és a „Mail“-t — mondta és a feje közben ismét eltűnt a széfben. — Rendben van. Akkor a többit félrerakom a programmal együtt. Ezt úgysem viszed magaddal, ugy­e? — kérdezte Éva. — Persze, hogy nem! — kiáltotta Péter és renge­teg iratot gyömöszölt be az imént lehozott táskába. — Tedd csak félre, amig hazajövök. Ráérek átnézni akkor is! Éva felkapta a hosszú borítékot meg a két újsá­got és a pamlaghoz lépett. Néhány pillanatra állva maradt, hogy átfusson az érdekesebb híreken és végül annyira belemerült az olvasásba, hogy csak félfüllel hallotta, amint Péter csöndesen szitkozódik magában. — Mi az, mi történt? — kérdezte összehajtva az újságot. — Semmi­ már megvan — mondta Péter. —Csak az újságokkal letakartad azt a borítékot, amibe dél­után a titkos iratokat tettük és amit én most vettem elő a széfből. Már nem tudtam elképzelni, hogy hova tűnhetett? — Igazán sajnálom — mondta Éva bűnbánattal — de, úgy látszik, összetévesztettem a programmal, ami éppen most jött. — Nagy ég! már csak öt percem van — kiáltotta Péter ijedten, az órájára pillantva. — Már­is megyek öltözni. — Én is átöltözöm és beviszlek a kocsin —­ mondta Éva. — Legalább együtt lehetünk a vonat­­indulásig. — Remek ötlet! — kiáltott vissza Péter a lépcső­ről. — Csak siess, hogy mielőbb készen légy. A hóvihar már elállt, de a szél még mindig erő­sen fújt, mikor Éva bevitte Pétert a szomszédos ballinglami állomásra. Évának mindig nagyon rosszul esett, ha akár­milyen rövid időre is, el kellett Pétertől szakadnia. Valahogy ezúttal még a szokottnál is jobban fájt neki a válás. Bár igyekezett legyőzni lehangoltságát és egész után kedvesen csacsogott Péternek az autó­ban, mégis, minél közelebb értek az állomáshoz, an­nál erősebb lett benne a rossz érzés. — Jobban szeretném, ha nem utaznál el —■ mondta, bár tudta, hogy lehetetlent kíván. — Hidd el, engem is nagyon bosszant — mondta Péter. — De hiszen nem leszek sokáig távol. A gyű­lés előtt azonban már nem érdemes visszajönnöm, még akkor sem, ha időm engedné, ami ugyan nem valószínű. Képzelheted, hogy mihelyt végeztem, máris rohanok vissza hozzád; valószínűleg a gyűlés utáni napon leszek itt újra. Nem is sejted, mennyire bánt, hogy itt maradsz egyedül és magadban fogsz unatkozni. Gondolkodom, hogy kit küldhetnek addig hozzád, hogy ne légy annyira egyedül? — Én nem az egyedülléttől félek — mondta Éva — de valami érzésem azt súgja, hogy jobb lenne, ha nem mennél... Tudom, hogy kinevetsz, de félek — mondta Éva rossz előérzettel.­­— Félsz?, de mitől? — csodálkozott Péter. ^Folytatása következik.^ NEMZETI ÚJSÁG Szombat, 1936 augusztus . bás Lóránt írták. Komoly közgazdasági ta­nulmányok mellett a kereskedelem, az ipar és a­ mezőgazdaság világából irt érdekes ri­portok egészítik ki a nívós és eleven közgaz­dasági lapot. A Gazdasági Hírlapot dr. Kósa Miklós, az illusztris közgazdasági szakíró szerkeszti. Hétfőn újra jegyzik a zálog­leveleket és kötvényeket A tőzsdetanács még április 8-án tartott ülé­sében elhatározta, hogy a tőzsdei árjegyzőlap II. és IV. fejezetében lajstromozott zálogleve­lekre, kölcsönkötvényekre és elsőbbségi köt­vényekre az értéktőzsdei hivatalos forgalom, árjegyzés és az értéküzleti leszámolás kiter­­jesztessék. Ugyanakkor a tőzsdetanács felha­talmazta a tőzsde elnökségét, hogy az állapítsa meg az alkalmas időpontot, mikor kezdődjék meg ezeknek az értékpapíroknak hivatalos forgalma. A tőzsdetanács elnöksége a kapott felhatal­mazás alapján elrendelte, hogy az értéküzleti hivatalos forgalom, árjegyzés és az érték­üzleti leszámolásba való bevonás augusztus 10. napjával vegye kezdetét. Az augusztus 7. napján megtartott ülésében a tőzsdetanács el­rendelte, hogy mindezen értékpapírok e hónap 10-étől kezdve, a folyókamatok elszámolása nélkül (tel-quel), vagyis úgy árultassanak és jegyeztessenek a tőzsdén, hogy az árban a folyókamatok is bennfoglaltassanak. Ezek a kötések leszámolás és lebonyolítás végett a Leszámoló Irodának bejelentendők. A leszá­moló díj egy kötés leszámolási árfolyamon, számított, értékének 1,25 ezreléke, de legalább 20 és legfeljebb 40 fillér. Az élelmiszerkiskereskedelem és az áruházi rendelettervezet. A Fűszerkereskedők Ország­­os Egyesülete választmányi ülést tartott Tóth Gábor elnökletével, melyen a kereskede­lemügyi miniszternek az áruházak üzletkörei­nek és üzletvitele módjának szabályozása tár­­gyában a napokban megküldött rendeletterve­zetét tárgyalták. A választmányi­ ülésen, ame­lyen meghívás folytán a Baross Szövetség is megjelent, az az álláspont alakult ki, hogy az élelmiszerkereskedők kérik az áruházi élelmi­­szerárusí­tás teljes beszüntetését. A régi áru­házaknál az élelmiszerek árusításának megszüntetését 1936 december 31. napjában ké­rik megállapítani. Ez időpontig is azonnali hatállyal kérik a rendelettervezetben is fog-­ Vált tilalmazott cikkeknek és általában a hazai mezőgazdasági termékeknek, valamint ital­áruk árusításának beszüntetését. Értesülésünk szerint az érdekképviseletek válaszainak beér­kezése után, hétfőn a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara is ülést tart ebben a tárgyban. A búza áralakulásának fejlődése A keszthelyi nyári egyetemen a búza­­napok folyamán tartott előadások kere­tében dr. Rege Károly, az OMGE titkára a búza áralakulásával foglalkozott. A búza áralakulása a gazda kedélyhangu­latára hat és ettől függ az ország élete is, éppen azért a kormányok feladata a búza áralakulását kedvezően előmozdí­tani. Alacsony ár mellett a termelő rossz­kedvű és nem racionális a termelése. Jó árak mellett a szegény nép, a cselédség, munkásság stb. többet keres, mert a részes művelés folytán ilyenkor a jobb árak mellett nagyobb a keresete, többet fordíthat családjára, többet vásárolhat és ezt végeredményben az ipar is meg­érzi. 1828-ban, Széchenyi idejében volt a búza legalacsonyabb mélypontja. Rámutatott, hogy az iparfellendülés, település, hábo­rús kilátás mind nagyobb lendületet ad­nak a búzának, mert nagyobb a kereslet. 1906—1913-ig emelkedtek az árak. Meg­emlékezett a háborús idők búzatermelésé­ről és áralakulásáról és megemlítette, hogy 1920/21-ben volt legalacsonyabb a búzaár az infláció miatt. 1933-ban volt iemét búzamélypont. Részletesen foglal­kozott az 1930-ban életbe lépett bolettával, amely 3, 6, 4, 3 P-ben alakult ki az egyes évek szerint. Ezután ismertette a magyar és kül­földi búzatermelés közti viszonyt. Fel­említette ezúttal azt az általánosan is­mert kérdést, ismerték-e a magyarok régi hazájukban a búzát. Történelmi adatok bizonyítják, hogy az Árpádok alatt már szerepelt a búza és dara kife­jezés. Az Anjouk alatt emelkedett, Mátyás király idejében érte el a búzatermelés tetőpontját. A múlt század elején fellen­dült a búzatermelés és akkor adták Ma­gyarországnak azt a nevet, hogy Kánaán. Pontos adataink a búzatermelésre vonat­kozólag 1867 óta vannak. Grafikonok bemutatásával behatóan foglalkozott az egyes államok búza nettó­­kivitelével, statisztikai adatokat sorolt fel és ismertette a világtermelés kialaku­lását. Az ipari államokban az autarkia mozdította elő a búzatermelést, de ez idézte elő a kiviteli válságot is. Ma 147 millió mm. a világ búza nettó kivitele és 134 millió hektár a búza világvetési terü­lete. Ismertette a Magyarország és Olasz­ország közt 1934-ben kötött szerződés hatását, amely a búzaárnak tetemes emelkedését idézte elő. Foglalkozott a szankciók hatásával, mely áremelkedés­­ben jelentkezik. A pesti árra vonatkozó­lag megjegyezte, hogy az a rotterdami árnivón szokott állni. Foglalkozott a

Next