Nemzeti Ujság, 1936. október (18. évfolyam, 224-250. szám)
1936-10-25 / 245. szám
Vasárnap, 1936 október 25. NEMZETI ÚJSÁG A MAGYAR EGYHÁZI MUZSIKA DIADALÚTJA NÉMETORSZÁGBAN Az újabb egyházi zene „ünnepi és munkahete“ a Majna-parti Frankfurtban a legteljesebb magyar diadal jegyében ért véget. Az a kis énekes csoport, mely a nemzetek nemes versenyében a magyar színeket képviselte, egy csapásra meghódította nemcsak a német zenei világot, de a nagy nemzetközi kongresszus minden résztvevőjének szívét. Valamikor a fegyver erejével, most a szent muzsika szárnyaló melódiáival mutatta meg egy maroknyi kis nép, hogy nemcsak végvára at nyugati kultúrának, hanem akárhány vonatkozásban irányító szelleme is tud lenni. Huszonnégy órai fárasztó utazás után felelősségének teljes tudatában érkezett Frankfurtba a magyar csoport: Kemenes Frigyes vezetésével a Budapest Terézvárosi énekkar és néhány kísérő, az egyházi zene hívei és szerzők, akiknek műveit a nemzetközi bíráló bizottság előadásra elfogadta. Fülünkben csengnek még a pesti búcsúztatás szavai: bizonyságot kell tennünk a magyar élniakarásról. De nincs idő elérzékenyülni. A hatalmas nemzetközi forgalom áradata magával ragad. Néhány közvetlen kedves szóval fogad az itteni magyar kolónia küldöttsége. Azután a Schönborn grófné vezetése alatt működő elszálásoló bizottság vesz bennünket kezelés alá. A Szent Antal egyházközség hívei ajánlottak fel szállást a magyar énekkarnak. Hálásan gondolunk vissza Bentum Ilonára, a magyar konzulátus tisztviselőjére, aki bámulatos odaadással segíti át a társaságot az első nehézségeken, aki állandóan mellettünk állt és mindig talált megoldást a problémákra. Nagy része van a sikerben. Alig ért a társaság szállására, máris mindenki siet a Szt. Antal templomhoz. Boldogan újságolják egymásnak, mily szívesen fogadták őket a háziak. Azután be a templomba! Kezdődik a franciák hangversenye. Senki sem érez fáradtságot. A kíváncsiság új erőt önt mindenkibe. Hogy szerepeltek eddig a nemzetek? Milyenek a kilátások? Megtudjuk, hogy eddig a lengyelek érték el a legnagyobb sikert. A pozeni kis énekesfiúk természetesen rokonszenvesek a hallgatóság előtt, de nem kell tőlük tartanunk, a tavasszal hallottuk őket énekelni Pesten. A bécsiek kiválóan, nagytechnikai felkészültséggel énekeltek, de lélektelenül. A németek szemefényének, a dicső múltra tekintő müncheni dómkórusnak hangversenyét már mi is meghallgathatjuk. Úgyszintén a limburgiakat és a holland Palestrina, kórust. Nem egy kiváló szép teljesítményt élvezünk, de azért nem félünk. Sőt, érezzük, itt győznünk kell! Hungária docet... Vasárnap délután a karmelita kolostor hangulatos, gyönyörű, gótikus templomában. A modern muzsika nagykongresszusában kis középkori oázis. A bonni Madrigál együttes kora középkori mesterek műveit adja elő. Éteri magasságok tiszta zenéje. Mintha angyalok éneke szállna alá onnan felülről, hol nincs bűn és bűnből támadt nyomorúság. Egykorú hangszerek kísérik az éneket. Violák, gambák, fuvolák, aminőket renaissance-festmények muzsikáló angyalainak kezében láthatunk. Középkori, kolostorok misztikus áhítata tölti el a hallgatóság lelkét. És vágyakozás kél a szívekben. A zűrzavaros, disszonáns mű után mily jó lenne megint valami egyszerű harmonikus boldogság. A régi városházának, a Römernek történelmi termeiben volt a kongresszus diszülése. Itt hangzottak el e szavak a magyar szekció vezetőjének, Harmat Artúrnak ajkáról. A magyar templomi muzsika évszázadokon át fügvénye volt a német egyházi zenének. Egyéb vonatkozások mellett itt is állt Germania docet... de a fiatal magyar egyházzenészgeneráció ujutakat tört magának. Mélyen elmerült az egyház ősi zenéjének, a gregorián korálisnak és a középkor nagy polyphon mestereinek tanulmányozásába, magába szívta a folklór-kutatások kapcsán felszínre került ősi magyar zenei elemeket és istenadta tehetségével a modern ember nyelvén az ősi áhitat szert érzésit ébresztgeti zenéjével. A nemzetek kiküldötteinek sablonos üdvözlő felszólalásai mellett meglepetésszerűen hatott az új magyar egyházi zenének ez a határozott programja. Senki sem gondolta volna, hogy rövidesen „Hungária docet“ lesz a jelszó. Hangversenyünk napjának délelőttjén futótűzként terjed a hír a városban: a magyarok szereplése nagy meglepetés lesz! Úgy történt, hogy a közönség már belefáradt a sok koncertbe. Nem is csoda, két héten át naponta négy nagyszabású egyházzenei bemutatás volt. A kongresszus utolsó napjára tűzték műsorra a magyar hangversenyt. Sokan már utazni készültek. Úgy gondolták, elég lesz, ha valamit hallanak a próbából. Az elutazásból semmi sem lett. Az a rövid kis próba, melyet a hely akusztikájának kipróbálására tartott az énekkar, a legnagyobb érdeklődést és elragadtatást váltotta ki. Meglepetést, csúcsteljesítményt várt a közönség, mely estére zsúfolásig megtöltötte a Saalban, hatalmas termét. Számunkra meglepetés a nagy érdeklődés. Elfogódott lélekkel indul az énekkar a pódiumra. Keresztvetésre emelkednek a kezek. Fohászra nyílnak az ajkak. Istenért és megcsonkított hazánkért! Az énekesek keze a magasba lendül és fölcsendül az üdvözlő dal. „Hungária szent énekeivel köszönti Germaniát“. Nem volt a műsoron. A nobilis figyelmesség annál inkább jól esik a hallgatóságnak, amelynek rokonszenvét máris teljes mértékben sikerült megnyerni. Szinte álomszerű, ahogy e rokonszenv rövidesen tomboló lelkesedéssé változott. Csak néhány szám: régi magyar egyházi népénekek Harmat és Bárdos kori feldolgozásában, Liszt: Nyolc Boldogság, Kertész Szent Cecilia himnusza, Halmos miséjének néhány tétele, Kodály hatalmas bibliai képe: Jézus és a kufárok... És a közönség lelkesedése már nem elégszik meg a tapssal. Őrületes hangorkán, dübörgés... Ily tomboló sikert nem láttak Frankfurtban. A lelkesedés egyre fokozódik. Deák-Bárdos és Nádasdy motettái után szűnni nem akaró taps fogadja Bárdos német nyelven előadott Mária-siralmait és döbbenetes Liberóját. Harmat művei zárják a műsort: a húsvéti offertórium és orgona, trombita, harsona, üstdob kísérettel a 150. zsoltár. De a közönség nem mozdul. Nem tud betelni. És nem távozik addi, míg az énekkar vissza nem tér a dobogóra, hogy ráadásképpen elénekelje Kodály Mátrai képeit A művészszobában örömtől csillogó, könnyes szemek. Tudtuk, hogy győznünk kell, de ilyen sikerről álmodni sem mertünk. Boldogan ölelik át egymást az emberek, a szerzők, akiket a közönség dörgő tapsa oly sokszor hívott a pódiumra, a karmester, az énekesek és a kísérők. Boldog magyarok az idegenek nagy óceánjában. A gratuláló idegenek befogadására kicsi a hely. És mindenki áradozik. A modern muzsika becsületét a magyarok mentették meg. Van értelme új utakat keresni az egyházi muzsikában. Mert ha a bonniak középkori műsorukkal úgy énekeltek, mint az angyalok, az új magyar egyházi zenében a földről az ég felé törő ember szólal meg. Ez az az út, amit a modern egyházi zenében követni kell. Magyarország áll az élen, tőlük kell tanulni. Hungária docet... A magyar mise Részletek Bárdos és Halmos miséiből, Péter motettája és közkívánatra a Boldogasszony Anyánk Harmat feldolgozásában. Előző este tomboló lelkesedés a koncertteremben, most áhitatos imádság a templomban. Talán még nagyobb siker, mint az első szereplés. Hiszen ez az egyházi zene igazi próbaköve. Mert nem gyönyörködtetés a célja, hanem imádság. És itt mindenki imádkozott. Könnyes szemmel hallgatták a magyar éneket idegenbe szakadt honfitársaink, akik oly lelkes szeretettel ünnepelték a magyar dicsőséget. De áhítattal hallgatták a Boldogasszony Anyánk szívhez szóló melódiáit azok is, akik nem értették a szöveget. Íme az újabb bizonyság, hogy helyes úton halad a magyar egyházi zene, valóban áhitatos és nemzeti jellege mellett is egyetemesen érthető, katolikus. Az énekkar mellett nagy sikerük volt a magyar orgonásoknak is. Szakolczay- Riegler Ernő a hangversenyen Kodály Praeludiumát, Perényi ódáját és Pastorale Angelicáját adta elő, a remek kompozíciók megragadták a hallgatóságot, megérezték azokat a mélységesen emberi és vallásos gondolatokat, melyeket a hangszerek királynőjén lehet csak igazán megszólaltatni. A kompozíciók minden szépségét érvényre tudta juttatni a nagyszerű technikával, valóban „értelmes“ játékot produkáló művész. A magyar misét is orgonaszám vezette be és zárta. Ugyancsak Perényi szerzeményei: Ünnepi ének és Sortie. Nagy sikere volt a szentmise alatt orgonán játszó Gergely Ferencnek is, remek improvizációival, stílusos közjátékaival a szakértők teljes elismerését vívta ki. A frankfurti rikkancsok „A magyarok páratlan sikere“ kiáltozással ajánlgatták a hangverseny kritikáját tartalmazó lapokat, melyek a legnagyobb elragadtatással írnak a hangversenyről és a miséről. ,,Ungarns Musiker triumphieren“ ... „Frischer Wind aus Ungarn“ címen szólnak a magyarok ,,páratlan“, „hallatlan“ Sikeréről' s' ’hangversenyüket az ünnepi hét csúcspontja gyanánt említik. Kritikájuk kutatja a siker okát. Miért győztek a magyarok a nagy egyházzenei olimpiászon? És megfelelnek rá A művek. Világosak, érthetők, amellett, hogy ízig-vérig modernek. A modernség nem excentricitás, hanem az ősi egyházig s érzés, az ősi népáhitat hangulatát, modern nyelven muzsikáljuk bele a modern ember lelkébe, igazi mesterei a szólamvezetésnek, az egyházi hangnemekben való komponálásnak. A karmester, abszolút zenei intelligencia, Kemenes Frigyes felfogja a művek tartalmát és a legkisebb részletekig kiterjedő pontos vezetéssel, azok minden szépségét érvényre tudja juttatni. A nagyszerű intermetálésnak igen nagy része volt a művek sikerében. Végül az énekkar, mely kis létszáma mellett is nagyszerű hanganyagot képvisel, fegyelmezettség jellemzi, amely képes a legfinomabb dinamikai árnyalatokat a legszélesebb skálában kihozni. A nagy muzikalitáson felül is elsősorban érdemük a lélek, az a gyermeki öröm, amelyikkel énekelnek, mely szívből fakad és ezért hat a szívre. A magyar egyházi zene ügynökei Mondta tréfásan egyik felköszöntőjében valaki, de valóban az énekkar további útja a magyar egyházi zene mintakollekciójának hódító körútja volt. A nürnbergi állomáson a rádió megbízottai várják az énekkart, hogy rövid ott tartózkodásuk alatt viaszlemezt készítsenek énekükről. Feledhetetlen élmény volt saját énekünket azután vacsora közben a szálloda éttermében rádión keresztül hallanunk. Passau fellegvárán a horogkeresztes zászló mellett a magyar lobogó köszönti a Németországból távozó kis csoportot, mely németországi tartózkodásának utolsó napján még egy hangversenyt ad a poétikus régi városban. Elragadtatás, lelkes ünneplés kíséri ki a pályaudvarra a társaságot, amelyik lelkes énekével meghódította a hallgatóság szívét, ugyannyira, hogy Dunkelberg Európa legnagyobb orgonájának, a passaui dóm remek hangszerének orgonistája az énekkar számára rendezett külön orgonabemutató hangversenyét a magyar Himnusszal vezeti be és a magyar feltámadást hirdető hitvallással fejezi be, miközben Harmat 150. zsoltárának motívumaira épített feledhetetlen szép improvizációval köszönte meg a magyar hangverseny nyújtotta élményt. Keletről jövő fénysugár — mondták a németek. „Kerestük a modern egyházi muzsika kibontakozását, de ködben jártunk. És most keletről jöt a fény, amely megmutatja nekünk az utat.“ E lelkes elragadtatásnak kézzelfogható eredményei is vannak. A világ egyházi muzsikusai legközelebbi nagy kongresszusukat 1938- ban itt Pesten akarják megtartani, hogy további ihletet merítsenek a magyar egyházi zenéből, s hogy tanuljanak tőlünk. A német nagy kiadóvállalatok egymást licitálják túl ajánlataikkal, amelyekkel a magyar műveket németországi kiadás céljaira akarják megszerezni. A frankfurti szép siker tehát joggal örömmel tölti el minden magyar egyházi muzsikus szívét. Hála az Istennek, aki ezt a feledhetetlen diadalt megérni engedte! De joggal büszke e sikerre a magyar közönség is, amely a Keleti-pályaudvaron Mészáros János érseki helytartó vezetésével oly meleg szeretettel fogadta a GRAND HOTEL: WIENET 19 Miért nem ünnepelhetik a katolikusok október 31-ét? Bilkei Ferenc székesfehérvári esperesplébános válasza Ravasz Lászlónak - Megrendelhető a Keresztény Nemzeti Nyomdában Pápa, Csáky-utca 21 , a Szent István Társulatnál, IV., Kecskeméti-utca 2. és a Korda Rt.-nál, VIli., Mikszáth Kálmán tér 4. — A 48 oldalas füzet ár* 10 fillér és a portó. Töméin* rendelésnél postaköltséget nem számítunk. Árát levélbélyegben is elfogadjuk Ajánló, és terjessze ismerősei körében. hazaérkezőket, hiszen a kivívott győzelem a magyar élniakarás és az életerős magyar katolicizmus egy újabb bizonyítéka, Pántor Márton. Krisztus Király ünnep© a Vigadóban A Jézus Szive Szövetség központja szombaton este Krisztus Király vasárnapjának előestéjén rendezte a Vigadó összes termeiben Krisztus Király ünnepét. A hatalmas termet zsúfolásig megtöltötte a hívő közönség s az elnöki asztalnál a Jézus Szive Szövetség leánycsoportjának sorfala előtt dr. Breyer István győri megyéspüspök, dr. Zibolen Endre tanügyi főtanácsos, gimnáziumi igazgató, dr. báró Kray Pál e. kanonok, plébános és P. Zsíros Ferenc S. J. a Jézus Szive Szövetség központi igazgatója foglaltak helyet. A Himnusz bevezető hangjai után Breyer István püspök mondotta el megnyitó beszédét. Rámutatott Krisztus Király ünnepének nagy jelentőségére s hangoztatta, hogy az Egyház éltetője Krisztus s ez által királya az összes népeknek. A világ élete pedig nem egyéb mint szüntelen állásfoglalás e Király mellett vagy ellene. Akik mellette foglalnak állást, azoknak jutalma az örök béke és boldogság, akik ellene foglalnak állást, nyomorultul pusztulnak el. A világ vezetői és fejedelmei ne felejtsék el, hogy nincsen hatalom, mely nem Krisztus Királytól eredne. És a sírjukat ássák meg azok a rendszerek, melyek az ő törvényeit kirekesztik. Az élet ma tele van zűrzavarral és bizonytalansággal. Új hatalmak, új erők törtek az élre, de a pusztulás csíráit ezek is magukban hordják, elfelejtik, hogy Krisztus trónja egyedül a megdönthetetlen. A sok támadás között, mely ma az Egyházat minden oldalról érik, éppen ezért megnyugtató tudat a mi számunkra, hogy ez a trón ilyen szilárd és ezért jöttünk ma is ehhez a trónhoz, hogy hitvallást tegyünk — fejezte be szavait a győri megyés főpásztor. A jezsuita teológiai hallgatók énekkarának énekszáma után Zibolen Endre emlekedett szólásra és Krisztus Királyságnak a szociális kérdéssel való kapcsolatát fejtegette. Rámutatott, hogy a szociális kérdés elsősorban gazdasági probléma, a magánvagyonnak szociális kötelességei vannak és erre a leghatározottabban mutatnak,rá ma a szociális enciklikák. De a továbbiakban a szociális kérdés az emberi méltóság megbecsülésének kérdése is. A szociális kérdés megoldásához tartozik az emberekkel való helyes bánásmód is. Szociális kérdés azután a műveltség és a helyes tekintélytisztelet kérdése is. A szociális igazságot ne csak a proletárok felé hirdessük, hanem azok felé is, akiknek módjukban van rajtuk segíteni. Zibolen Endre beszédét nagy tapssal fogadta a közönség. A MÁV Dunakeszi-főműhelyének „Magyarság“ cserkészcsapata adott elő ezután zeneszámot, majd báró Kray Pál c. kanonok, plébános mondott el ünnepi beszédet Krisztus királyságáról. Krisztus királya az emberi szíveknek és a maga számára követeli a szív minden dobbanását egész életünkben. Azt akarja, hogy minden cselekedtünkkel csak az ő dicsőségét szolgáljuk. És egészen különös szeretettel fordulunk feléje éppen ma, mikor a világnak több részében a legborzasztóbb módon akarják őt detronizálni. Ezek a szörnyű támadások megmutatták mire vezet az, ha a társadalmak megtagadják az ő törvényeit és engednek az erkölcsi lazulásnak. Krisztus Királyt a tíz parancsolat megtartásával szolgáljuk leginkább, ezt azonban nem kényszerűségből, hanem magunk jószántából szeretettel kell megtenni. Krisztus Király a családban is uralkodni akar s uralkodni akar a társadalom és az állam életében is. A mai nehéz időkben, mikor annyi oldalról fenyegeti veszély és megpróbáltatás az Egyházat, kettőzött erővel járuljunk mi szoglálattételre Krisztus Királyhoz és mindig lebegjen előttünk az ő mondása: Keressétek előbb az Isten országát és a többi mind hozzáadatik nektek! Báró Kray Pál nagyhatású beszéde után újabb énekszám következett, majd a Jézus Szíve Szöveteség leánycsoportja adta elő a Margit-intézeti leánykongregáció tagjainak közreműködésével és Rosta Aranka vezetésével Sik Sándor: Krisztus Király című szavalókórusát. A hangulatos ünnepséget a pápai himnusz fejezte be. Pedálos harmonium, két hangsorral, copoulával, redőnyszerkezettel eladó. Szieber, II., Streeset u. 19. P. Hász Brokárd ezüstmiséje. Vasárnap, október 25-én délelőtt 10 órakor lesz a budapesti karmelita atyák templomában (VI., Huba utca) P. Hász Brokárdnak, a magyarországi rendtartomány 15 éven át volt tartományfőnökének és többszörös házfőnöknek ezüstmiséje. P. Hász Brokárd ezüstmiséjén a katolikus társadalom számos előkelősége vesz részt. Kézvezetője testvérbátyja, Hász István tábori püspök lesz. Ugyancsak vasárnap tartja ezüstmiséjét P. Pöltl Ignác, volt tartományfőnök és keszthelyi házfőnök is, a keszthelyi Kármelben. P. Ignác kézvezetője P. Hajós Miklós provinciális és budapesti házfőnök lesz.