Nemzeti Ujság, 1936. október (18. évfolyam, 224-250. szám)

1936-10-25 / 245. szám

Vasárnap, 1936 október 25. NEMZETI ÚJSÁG A MAGYAR EGYHÁZI MUZSIKA DIADALÚTJA NÉMETORSZÁGBAN Az újabb egyházi zene „ünnepi és munkahete“ a Majna-parti Frankfurt­ban a legteljesebb magyar diadal jegyé­ben ért véget. Az a kis énekes csoport, mely a nemzetek nemes versenyében a magyar színeket képviselte, egy csapásra meghódította nemcsak a német zenei vi­lágot, de a nagy nemzetközi kongresszus minden résztvevőjének szívét. Valami­kor a fegyver erejével, most a szent mu­zsika szárnyaló melódiáival muta­tta meg egy maroknyi kis nép, hogy nem­csak végvára at nyugati kultúrának, ha­nem akárhány vonatkozásban irányító szelleme is tud lenni. Huszonnégy órai fárasztó utazás után felelősségének teljes tudatában érkezett Frankfurtba a magyar csoport: Keme­nes Frigyes vezetésével a Budapest Te­rézvárosi énekkar és néhány kísérő, az egyházi zene hívei és szerzők, akiknek műveit a nemzetközi bíráló bizottság előadásra elfogadta. Fülünkben cseng­nek még a pesti búcsúztatás szavai: bi­zonyságot kell tennünk a magyar élni­­akarásról. De nincs idő elérzékenyü­lni. A hatalmas nemzetközi forgalom ára­data magával ragad. Néhány közvetlen kedves szóval fogad az itteni magyar kolónia küldöttsége. Azután a Schönborn grófné vezetése alatt működő elszálásoló bizottság vesz bennünket kezelés alá. A Szent Antal egyházközség hívei ajánlot­tak fel szállást a magyar énekkarnak. Hálásan gondolunk vissza Bentum Ilo­nára, a magyar konzulátus tisztviselő­jére, aki bámulatos odaadással segíti át a társaságot az első nehézségeken, aki állandóan mellettünk állt és mindig ta­lált megoldást a problémákra. Nagy ré­sze van a sikerben.­ Alig ért a társaság szállására, máris mindenki siet a Szt. Antal templomhoz. Boldogan újságolják egymásnak, mily szívesen fogadták őket a háziak. Azután be a templomba! Kezdődik a franciák hangversenye. Senki sem­ érez fáradtsá­got. A kíváncsiság új erőt önt minden­kibe. Hogy szerepeltek eddig a nemze­tek? Milyenek a kilátások? Megtudjuk, hogy eddig a lengyelek érték el a leg­nagyobb sikert. A pozeni kis énekesfiúk természetesen rokonszenvesek a hallga­tóság előtt, de nem kell tőlük tartanunk, a tavasszal hallottuk őket énekelni Pes­ten. A bécsiek kiválóan, nagy­­technikai felkészültséggel énekeltek, de lélektele­­nül. A németek szemefényének, a dicső múltra tekintő müncheni dómkórusnak hangversenyét már mi is meghallgat­hatjuk. Úgyszintén a limburgiakat és a holland Palestrina, kórust. Nem egy ki­váló szép teljesítményt élvezünk, de azért nem félünk. Sőt, érezzük, itt győz­nünk kell! Hungária docet... Vasárnap délután a karmelita kolos­tor hangulatos, gyönyörű, gótikus tem­plomában. A modern muzsika nagy­k­on­­gresszusában kis középkori oázis. A bonni Madrigál együttes kora középkori mesterek műveit adja elő. Ét­eri ma­gasságok tiszta zenéje. Mintha angya­lok éneke szállna alá onnan felülről, hol nincs bűn és bűnből támadt nyomorú­ság. Egykorú hangszerek kísérik az éne­ket. Violák, gambák, fuvolák, aminőket renaissance-festmények muzsikáló an­gyalainak kezében láthatunk. Középkori, kolostorok misztikus áhítata tölti el a hallgatóság lelkét. És vágyakozás kél a szívekben. A zűrzavaros, disszonáns mű után mily jó lenne megint valami egy­szerű harmonikus boldogság. A régi városházának, a Römernek történelmi termeiben volt a kongresszus diszülése. Itt hangzottak el e szavak a magyar szekció vezetőjének, Harmat Artúrnak ajkáról. A magyar templomi muzsika évszázadokon át fügvénye volt a német egyházi zenének. Egyéb vonat­kozások mellett itt is állt Germania do­cet... de a fiatal magyar egyházzenész­­generáció uj­­utakat tört magának. Mé­lyen elmerült az egyház ősi zenéjének, a gregorián korálisnak és a középkor nagy polyphon mestereinek tanulmá­nyozásába, magába szívta a folklór-ku­­tatások kapcsán felszínre került ősi ma­gyar zenei elemeket és istenadta tehet­ségével a modern ember nyelvén az ősi áhitat szert érzésit ébresztgeti zenéjével. A nemzetek kiküldötteinek sablonos üd­vözlő felszólalásai mellett meglepetés­szerűen hatott az új magyar egyházi zenének ez a határozott programja. Senki sem gondolta volna, hogy rövide­sen „Hungária docet“ lesz a jelszó. Hangversenyünk napjának délelőttjén futótűzként terjed a hír a városban: a magyarok szereplése nagy meglepetés lesz! Úgy történt, hogy a közönség már belefáradt a sok koncertbe. Nem is­­ csoda, két héten át naponta négy nagy­szabású egyházzenei bemutatás volt. A kongresszus utolsó napjára tűzték mű­sorra a magyar hangversenyt. Sokan már utazni készültek. Úgy gondolták, elég lesz, ha valamit hallanak a próbá­ból. Az elutazásból semmi sem lett. Az a rövid kis próba, melyet a hely akusztiká­jának kipróbálására tartott az énekkar, a legnagyobb érdeklődést és elragadtatást váltotta ki. Meglepetést, csúcsteljesít­ményt várt a közönség, mely estére zsú­folásig megtöltötte a Saalban, hatalmas termét. Számunkra meglepetés a nagy érdeklődés. Elfogódott lélekkel indul az énekkar a pódiumra. Keresztvetésre emelkednek a kezek. Fohászra nyílnak az ajkak. Istenért és megcsonkított ha­zánkért! Az énekesek keze a magasba lendül és fölcsendül az üdvözlő dal. „Hungária szent énekeivel köszönti Germaniát“. Nem volt a műsoron. A nobilis figyelmesség annál inkább jól esik a hallgatóságnak, amelynek rokonszenvét máris teljes mér­tékben sikerült megnyerni. Szinte álom­szerű, ahogy e rokonszenv rövidesen tomboló lelkesedéssé változott. Csak né­hány szám: régi magyar egyházi nép­énekek Harmat és Bárdos kori feldolgo­zásában, Liszt: Nyolc Boldogság, Kertész Szent Cecilia himnusza, Halmos miséjé­nek néhány tétele, Kodály hatalmas bibliai képe: Jézus és a kufárok... És a közönség lelkesedése már nem elégszik meg a tapssal. Őrületes hangorkán, dü­­börgés... Ily tomboló sikert nem láttak Frankfurtban. A lelkesedés egyre fokozó­dik. Deák-Bárdos és Nádasdy motettái után szűnni nem akaró taps fogadja Bár­dos német nyelven előadott Mária-siral­­mait és döbbenetes Liberóját. Harmat művei zárják a műsort: a húsvéti offertó­­rium és orgona, trombita, harsona, üst­dob kísérettel a 150. zsoltár. De a közön­ség nem mozdul. Nem tud betelni. És nem távozik addi, m­íg az énekkar vissza nem tér a dobogóra, hogy ráadásképpen elénekelje Kodály Mátrai képeit A művészszobában örömtől csillogó, könnyes szemek. Tudtuk, hogy győznünk kell, de ilyen sikerről álmodni sem mer­tünk. Boldogan ölelik át egymást az em­berek, a szerzők, akiket a közönség dörgő tapsa oly sokszor hívott a pódiumra, a karmester, az énekesek és a kísérők. Bol­dog magyarok az idegenek nagy óceán­jában. A gratuláló idegenek befogadására kicsi a hely. És mindenki áradozik. A modern muzsika becsületét a magya­rok mentették meg. Van értelme új uta­kat keresni az egyházi muzsikában. Mert ha a bonniak középkori műsorukkal úgy énekeltek, mint az angyalok, az új ma­­gyar egyházi zenében a földről az ég felé törő ember szólal meg. Ez az az út, amit a modern egyházi zenében követni kell. Magyarország áll az élen, tőlük kell ta­nulni. Hungária docet... A magyar mise Részletek Bárdos és Halmos miséiből, Péter motettája és közkívánatra a Bol­dogasszony Anyánk Harmat feldolgozá­sában. Előző este tomboló lelkesedés a koncertteremben, most áhitatos imádság a templomban. Talán még nagyobb siker, mint az első szereplés. Hiszen ez az egyházi zene igazi próbaköve. Mert nem­ gyönyörködtetés a célja, hanem imádság. És itt mindenki imádkozott. Könnyes szemmel hallgatták a magyar éneket idegenbe szakadt honfitársaink, akik oly lelkes szeretettel ünnepelték a magyar dicsőséget. De áhítattal hallgat­ták a Boldogasszony Anyánk szívhez szóló melódiáit azok is, akik nem értet­ték a szöveget. Íme az újabb bizonyság, hogy helyes úton halad a magyar egy­házi zene, valóban áhitatos és nemzeti jellege mellett is egyetemesen érthető, katolikus. Az énekkar mellett nagy sikerük volt a magyar orgonásoknak is. Szakolczay- Riegler Ernő a hangversenyen Kodály Praeludiumát, Perényi ódáját és Pasto­rale Angelicáját adta elő, a remek kom­pozíciók megragadták a hallgatóságot, megérezték azokat a mélységesen emberi és vallásos gondolatokat, melyeket a hangszerek királynőjén lehet csak igazán megszólaltatni. A kompozíciók minden szépségét érvényre tudta juttatni a nagy­szerű technikával, valóban „értelmes“ já­tékot produkáló művész. A magyar mi­sét is orgonaszám vezette be és zárta. Ugyancsak Perényi szerzeményei: Ün­nepi ének és Sortie. Nagy sikere volt a szentmise alatt orgonán játszó Gergely Ferencnek is, remek improvizációival, stílusos közjátékaival a szakértők teljes elismerését vívta ki. A frankfurti rikkancsok „A magyarok páratlan sikere“ kiáltozással ajánlgat­­ták a hangversen­y kritikáját tartalmazó lapokat, melyek a legnagyobb elragadta­tással írnak a hangversenyről és a mi­séről. ,,Ungarns Musiker triumphieren“ ... „Frischer Wind aus Ungarn“ címen szólnak a magyarok ,,páratlan“, „hallat­lan“ Sikeréről' s' ’hangversenyüket az ün­nepi hét csúcspontja gyanánt említik. Kritikájuk kutatja a siker okát. Miért győztek a magyarok a nagy egyházzenei olimpiászon? És megfelelnek rá­ A mű­vek. Világosak, érthetők, amellett, hogy ízig-vérig modernek. A modernség nem excentricit­ás, hanem az ősi egyházig s ér­zés, az ősi népáhitat hangulatát, modern nyelven muzsikáljuk bele a modern em­ber lelkébe, igazi mesterei a szólamveze­tésnek, az egyházi hangnemekben való komponálásnak. A karmester­, abszolút zenei intelligencia, Kemenes Frigyes fel­fogja a művek tartalmát és a legkisebb részletekig kiterjedő pontos vezetéssel, azok minden szépségét érvényre tudja juttatni. A nagyszerű interm­etálésna­k igen nagy része volt a művek sikerében. Végül az énekkar, mely kis létszáma mel­lett­ is nagyszerű hanganyagot képvisel, fegyelmezettség jellemzi, amely képes a legfinomabb dinamikai árnyalatokat a legszélesebb skálában kihozni. A nagy muzikalitáson felül is elsősorban érde­mük a lélek, az a gyermeki öröm, ame­lyikkel énekelnek, mely szívből fakad és ezért hat a szívre. A magyar egyházi zene ügynökei Mondta tréfásan egyik felköszöntőjé­ben valaki, de valóban az énekkar to­vábbi útja a magyar egyházi zene minta­­kollekciójának hódító körútja volt. A nürnbergi állomáson a rádió megbízottai várják az énekkart, hogy rövid ott tartózkodásuk alatt viaszlemezt készítse­nek énekükről. Feledhetetlen élmény volt saját énekünket azután vacsora köz­ben a szálloda éttermében rádión keresz­tül hallanunk. Passau fellegvárán a ho­­rogkeresztes zászló mellett a magyar lo­bogó köszönti a Németországból távozó kis csoportot, mely németországi tartóz­kodásának utolsó napján még egy hang­versenyt ad a poétikus régi városban. Elragadtatás, lelkes ünneplés kíséri ki a pályaudvarra a társaságot, amelyik lelkes énekével meghódította a hallgatóság szí­vét, ugyannyira, hogy­ Dunkelberg Európa legnagyobb orgonájának, a pas­­saui dóm remek hangszerének orgonis­tája az énekkar számára rendezett külön orgonabemutató hangversenyét a ma­gyar Himnusszal vezeti be és a magyar feltámadást hirdető hitvallással fejezi be, miközben Harmat 150. zsoltárának motívumaira épített feledhetetlen szép improvizációval köszönte meg a magyar h­angverseny­ nyújtotta élményt. Keletről jövő fénysugár — mondták a németek. „Kerestük a modern egyházi muzsika kibontakozását, de ködben jár­tunk. És most keletről jöt a fény, amely megmutatja nekünk az utat.“ E lelkes el­ragadtatásnak kézzelfogható eredményei is vannak. A világ egyházi muzsikusai legközelebbi nagy kongresszusukat 1938- ban itt Pesten akarják megtartani, hogy további ihletet merítsenek a magyar egyházi zenéből, s hogy tanuljanak tő­lünk. A német nagy kiadóvállalatok egymást licitálják túl ajánlataikkal, ame­lyekkel a magyar műveket németországi kiadás céljaira akarják megszerezni. A­ frankfurti szép siker tehát joggal öröm­mel tölti el minden magyar egyházi mu­zsikus szívét. Hála az Istennek, aki ezt a feledhetetlen diadalt megérni engedte! De joggal büszke e sikerre a magyar közönség is, amely a Keleti-pályaudva­ron Mészáros János érseki helytartó ve­zetésével oly meleg szeretettel fogadta a GRAND HOTEL: WIEN­ET 19 Miért nem ünnepelhetik a katolikusok október 31-ét? Bilkei Ferenc székesfehérvári esperesplébános válasza Ravasz Lászlónak - Megrendelhető a Keresztény Nemzeti Nyomdában Pápa, Csáky-utca 21 , a Szent István Társulatnál, IV., Kecskeméti-utca 2. és a Korda Rt.-nál, VIli., Mikszáth Kálmán­ tér 4. — A 48 oldalas füzet ár* 10 fillér és a portó. Töméin* rendelésnél postaköltséget nem számítunk. Árát levél­­bélyegben is elfogadjuk Ajánló,­ és terjessze ismerősei körében. hazaérkezőket, hiszen a kivívott győze­lem a magyar élniakarás és az életerős magyar katolicizmus egy újabb bizo­­nyítéka, Pántor Márton. Krisztus Király ünnep© a Vigadóban A Jézus Szive Szövetség központja szomba­ton este Krisztus Király vasárnapjának elő­estéjén rendezte a Vigadó összes termeiben Krisztus Király ünnepét. A hatalmas termet zsúfolásig megtöltötte a hívő közönség s az elnöki asztalnál a Jézus Szive Szövetség leány­­csoportjának sorfala előtt dr. Breyer István győri megyéspüspök, dr. Zibolen Endre tan­ügyi főtanácsos, gimnáziumi igazgató, dr. báró Kray Pál e. kanonok, plébános és P. Zsíros Ferenc S. J. a Jézus Szive Szövetség központi igazgatója foglaltak helyet. A Him­nusz bevezető hangjai után Breyer István püspök mondotta el megnyitó beszédét. Rá­mutatott Krisztus Király ünnepének nagy je­lentőségére s hangoztatta, hogy az Egyház éltetője Krisztus s ez által királya az összes népeknek. A világ élete pedig nem egyéb mint szüntelen­ állásfoglalás e Király mellett vagy ellene. Akik mellette foglalnak állást, azoknak jutalma az örök béke és boldogság, akik ellene foglalnak állást, nyomorultul pusz­tulnak el. A világ vezetői és fejedelmei ne felejtsék el, hogy nincsen hatalom, mely nem Krisztus Királytól eredne. És a sírjukat ás­sák meg azok a rendszerek, melyek az ő tör­vényeit kirekesztik. Az élet ma tele van zűr­zavarral és bizo­nytalansággal. Új hatalmak, új erők törtek az élre, de a pusztulás csíráit ezek is magukban hordják, elfelejtik, hogy Krisztus trónja egyedül a megdönthetetlen. A sok támadás között, mely ma az Egyházat minden oldalról érik, éppen ezért megnyugtató tudat a mi számunkra, hogy ez a trón ilyen szilárd és ezért jöttünk ma is ehhez a trón­hoz, hogy hitvallást tegyünk — fejezte be sza­vait a győri megyés főpásztor. A jezsuita teológiai hallgatók énekkarának énekszáma után Zibolen Endre emlekedett szólásra és Krisztus Királyságnak a szociális kérdéssel való kapcsolatát fejtegette. Rámuta­tott, hogy a szociális kérdés elsősorban gaz­dasági probléma, a magánvagyonnak szociális kötelességei vannak és erre a leghatározot­tabban mutatnak,rá ma a szociális encikli­­kák. De a továbbiakban a szociális kérdés az emberi méltóság megbecsülésének kérdése is. A szociális kérdés megoldásához tartozik az emberekkel való helyes bánásmód is. Szociális kérdés azután a műveltség és a helyes tekin­télytisztelet kérdése is. A szociális igazságot ne csak a proletárok felé hirdessük, hanem azok felé is, akiknek módjukban van rajtuk segíteni. Zibolen Endre beszédét nagy taps­sal fogadta a közönség. A MÁV Dunakeszi-főműhelyének „Magyar­ság“ cserkészcsapata adott elő ezután zeneszá­mot, majd báró Kray Pál c. kanonok, plébá­nos mondott el ünnepi beszédet Krisztus ki­rályságáról. Krisztus királya az emberi szí­veknek és a maga számára követeli a szív minden dobbanását egész életünkben. Azt akarja, hogy minden cselekedtü­nkkel csak az ő dicsőségét szolgáljuk. És egészen különös szeretettel fordulunk feléje éppen ma, mikor a világnak több részében a legborzasztóbb módon akarják őt detronizálni. Ezek a szörnyű támadások megmutatták mire vezet az, ha a társadalmak megtagadják az ő tör­vényeit és engednek az erkölcsi lazulásnak. Krisztus Királyt a tíz parancsolat megtartá­sával szolgáljuk leginkább, ezt azonban nem kényszerűségből, hanem magunk jószántából szeretettel kell megtenni. Krisztus Király a családban is uralkodni akar s uralkodni akar a társadalom és az állam életében is. A mai nehéz időkben, mikor annyi oldalról fenyegeti veszély és megpróbáltatás az Egyházat, ket­tőzött erővel járuljunk mi szoglálattételre Krisztus Királyhoz és mindig lebegjen előt­tünk az ő mondása: Keressétek előbb az Isten országát és a többi mind hozzáadatik nektek! Báró Kray Pál nagyhatású beszéde után újabb énekszám következett, majd a Jézus Szíve Szöveteség leánycsoportja adta elő a Margit-intézeti leánykongregáció tagjainak közreműködésével és Rosta Aranka vezetésé­vel Sik Sándor: Krisztus Király című sza­val­ókórusát. A hangulatos ünnepséget a pápai himnusz fejezte be. Pedálos harmonium, két hangsorral, copoulával, redőnyszer­kezettel eladó. Szieber, II., Streeset­ u. 19. P. Hász Brokárd ezüstmiséje. Vasár­nap, október 25-én délelőtt 10 órakor lesz a budapesti karmelita atyák templomá­ban (VI., Huba­ utca) P. Hász Brokárd­­nak, a magyarországi rendtartomány 15 éven át volt tartományfőnökének és többszörös házfőnöknek ezüstmiséje. P. Hász Brokárd ezüstmiséjén a katolikus társadalom számos előkelősége vesz részt. Kézvezetője testvérbátyja, Hász István tábori püspök lesz. Ugyancsak vasárnap tartja ezüstmiséjét P. Pöltl Ignác, volt tartományfőnök és keszthelyi házfőnök is, a keszthelyi Kármelben. P. Ignác kézvezetője P. Hajós Miklós pro­­vinciális és budapesti h­ázfőnök lesz.

Next