Nemzeti Ujság, 1936. október (18. évfolyam, 224-250. szám)

1936-10-30 / 249. szám

Péntele, 1936 október 30. NEMZETI ÚJSÁG Rómába utazótt az olasz vasutakon 70%-os kedvezményre jogosító igazolványt kaphatnak UTAZÁSI OSZTÁLYUNKON a december hó 31-ig meg­hosszabbított sajtó világ­­kiállítással kapcsolatosan. Budapest, Vilmos császár­ ut65 — Verdi Requiemje az­ Operaház vasárnapi műsorán. A nagy olasz zeneköltőnek csak kivételes alkalommal kitűzött műve, a Requiem vasárnap hat órai kezdettel és olcsó belyárakkal kerül előadásra. A magánszóla­­mokat Báthy Anna, Basilides Mária, Röszler Endre és Székely Mihály éneklik. Vezényel: Failoni - Sergio. Karigazgató: Roub­al Vilmos. — Vályi Nagy Géza felolvasása. Vályi Nagy Géza, az ismert katonaköltő, a Petőfi Társaság tagja, október 31-én a székesfehérvári Vörös­marty Társaság meghívására előadást tart. — Weingartner Félix novemberben Faust-előadást tart. A Szellemi Együtt­működés Szövetségének magyar Egye­sülete, amelynek gróf Zichy Rafaelné az elnöke, meghívta dr. Weingartner Félixet november 15-ére, hogy ismételje meg két év előtt nagy sikerrel bemutatott „Faust“ előadását. A Faust recitálásához Wein­gartner zenét komponált, amelyet egy híres görög zongoraművésznő, Elly Kat­­zigheras fog előadni. Weingartner egész Európában bemutatta már ezt a Pro­dukcióját, amelyet Bécsben hatszor kel­lett megismételnie. — Rozgonyinál 3 gyermekfénykép 8 pengő. — Kisebbségi magyar írók estje. Csütörtö­kön este a Budapest Székesfőváros Népműve­lési Bizottsága és a „Láthatár“ című kisebb­ségi szemle rendezésében jól sikerült és nagy­arányú irodalmi est volt a Zeneakadémián, melyet a budapesti rádió is közvetített. Az irodalmi estet Németh Imre országgyűlési képviselő, az IGE társelnöke nyitotta meg. A kisebbségi sorsról beszélt, amely nemcsak a politikai értelemben vett kisebbségi sorsban élő nemzetiségek sorsa, de tágabb relációban az egész magyarságé. Szombatiig Viktor novel­lát olvasott, Kántor Pepa, a Belvárosi Színház művésze Dsida Jenő, Mécs László, Szikály Dé­nes Sándor és Tamás Lajos verseit szavalta. Tamás Mihály novellája után Laskó Hilda operaénekesnő erdélyi népdalokat énekelt, majd Kiss Ferenc Berde Mária, Kiss Jenő, Reményit Sándor és Szemléi■ Ferenc verseit interpretálta. Berde Mária tanulmányát Kán­tor József olvasta fel, Simonffy Margit pedig Áprily Lajos, Bárd Oszkár, Csuka Zoltán és Fekete Lajos verseit szavalta. Herceg János novelláját adta elő, Tompa László pedig több versét. Befejezésül Laskó Hilda opera­­énekesnő ugornyai Srobitsek Gyula zongora­­kíséretével szlovák népdalokat énekelt. R­AD­I­Ó Péntek, október 30. 6.45: Torna. Utána: Hanglemezek. — 7.20: Étrend. — 10: Hírek. — 10.20: „Időszerű szemle.“ (Felolvasás). — 10.45: „Ifjúsági köz­lemények“. (Felolvasás). — 11.10: Nemzetközi vízjelző szolgálat. — 12: Déli barangozó az Egyetemi templomból. Időjárásjelentés. — 12.05: Hanglemezek. — Közben kb. 13.20: Pon­tos időjelzés, időjárás- és vízállásjelentés. —* 13.30: Horváth Gyula és cigányzenekara. — 14.40: Hírek , étrend, élelmiszerárak, piaci árak, árfolyamhírek. — 16.15: A rádió diák­félórája: „A pozsonyi önképzőkör“. Trencsényi Waldapfel Imre dr. előadása. — 16.45: Pontos időjelzés, időjárás jelentés, hirek. — 17: „Ko­­csivezetők és balesetek.“ Dr. Szöllösy Alfréd előadása.. — 17.25: Novotny-Kubicsok harmo­nika-kettős. 1. Ádám: Ha én király volnék­— nyitány. 2. Péter: A vig kovácsok. 3. Ma­gyar dalegyveleg. — 17.50: Sportközlemé­nyek. — 18: Közvetítés egy cukrászdából. A Kalmár—Balázs szalonötös műsora. — 18.50: „Hollywoodi csillagvizsgáló.“ Komor András vidám csevegése. — 19.20: Az Operaház elő­adásának ismertetése. — 19.30: Az Operaház előadásának közvetítése. „Faust“. Dalmű 5 fel­vonásban. — Az I. felvonás után kb. 20.40: Hírek. —­ A II. felvonás után kb. 21.80: A rádió külügyi negyedórája. — Az előadás után kb. 23: Időjárásjelentés. — Majd: Erényi Gusztáv német nyelvű előadása: „Graf Stefan Tisza.“ — 23.15: Közvetítés egy kávéházból. Ferrazzano argentínai tangózenekara játszik. 00.05: Hirek. — Budapest II. 18—18.20. ..A hang útja a mikrofontól a hangszóróig“. Za­kariás János műszaki előadása. — 18.25—18.50: Gyorsirótanfolyam. (Szinkey Géza). 19.20— 20.25: Kedvenc tánclem­ezek. — 20.30—20.50: Hirek. — 20.55—22.15: A rádió szalonzenekara. Telefon Hírmondó: 6.45—11.15: Azonos Buda­pest I. műsorával. — 11.20—11.50: A Telefon­hírmondó külön műsora. (Hanglemezek). — 12—15.15: Azonos Budapest I. műsorával. — 15.20—15.50: A Telefonhírmondó külön műsora. (Hanglemezek.) — Utána: Azonos Budapest I. műsorával. — Közvetítőállomások: Egész nap azonos Budapest I. műsorával. Színház, művészet A REkSZUJUlU HERCEG Vili* Bartók Béla dalművének le­njitása Az Operaház csütörtökön este csaknem 20 esztendő után ismét műsorra tűzte Bartók Béla „A kékszakállú herceg vára“ című egyfelvonásos dalművét. A népmesék alakját, a titokzatos és kísérteties „Kékszakállú herceget, ha i­em is új köntösben, de merőben új beál­lításban vitte a színpadra Nád­asdy Kál­mán, az Operaház kitűnő fiatal rendező­jének elgondolása. A rideg­re számító, vérszomjas és kegyetlen csábító helyett kétséggel küzdő és csaknem ellágyuló Urai lovag jelent meg a mesebeli Don Juan vésztjósló jelmezében. Az örök férfi szibelikus alakja, aki minden titkát föl­fedi a szeretett nő előtt, de maga is el­téved a féltve őrzött titkok szörnyű út­vesztőjében. Amennyire újszerű és idegen a félel­metes „Kékszakállú“ ilyetén való beállí­tása, épp olyan tragikusan idegenszerű Bartók Béla zenéje is, amely zugó és zengő, harsogó és dübörgő hangszínek valóságos orkánjával szikrázza körül a fantasztikus történetet. Egységes dallam­vonalat, megnyugtató, üdítő melódiát, tiszta harmóniák felcsendülését még a legnagyobb erőfeszítéssel sem sikerül belemagyarázni a Kékszakállú herceg partitúrájába, amely Failoni karnagy vezényletével a legújabb zenei irány egy régibb keletű mesterművének diadalát hirdette a felújítás ünnepi jellegű esté­lyén. Bartók Béla, a nagy magyar zene­költő úttörő mestere az újkor zenéjének, olyan velőtrázó disszonanciákkal fog­lalta zenei karba e®t a históriát, amilyen disszonáns a különös történet hősének jelleme is! Az évtizedek során — sajnos — tra­gikus módon vált valóra sok minden a költők elképzelései közül! A „Kéksza­krilla herceg“, aki valamikor csak a rege­­világban élt, jól ismert figurája lett a világ bűnügyi krónikájának. Ki tudja, talán nemsokára a szélesebb értelemben vett népszerűség koszorúzza majd meg a szenvedélyes atonalitás fiangzivatarát is, amelyből ma még csak Bartók Béla és rajongóinak füle hallja meg a jövő ze­néjét Az Operaház mindent megtett, hogy pompás külsőségekkel hozza színre a rendkívüli alkotást. A címszereplő vár­kastély démoni volt és fenyegető a fel­tornyosuló díszletek tömegében. Hét lakat zárta el a hét kaput, amely sorra nyílt meg a női kíváncsiság ostroma előtt. A kínzókamra, a fegyverterem, a kincstár, a könnyek tava mind csupa új meglepetést tartogatott nemcsak az „új asszony“, de a közönség számára is. A legnagyobb meglepetés azonban bizo­nyára a Kékszakállú herceg gyötrelme volt, aki sehogysem volt hajlandó fel­áldozni legújabb imádottját az érthetet­len végzetnek, amely a „régi asszonyok“ barokk alakjában végül mégis csak fel­tűnt előtte. Székely Mihály értékes művészi pálya­futásának egyik legremekebb teljesítésé­vel ajándékozta meg a közönséget. Súlyos alakítása legyőzte a szerep lélektani ellentmondásait. Erős volt, hatalmas és férfias. Maszkja is kitűnően illett a szere­péhez. Némethig Ella hódító volt és ösz­tönösen nőies. Valóban elhittük neki, hogy fölzengő, majd ismét duruzsoló hangjával minden titkát kicsikarja a sö­tét kastély urának. A tánckar fiatal és rokonszenves tagjai finom befejezést adtak az egyébként kissé túlzottan misztikus homályba boruló színpadi képnek , a közönség nagy elis­meréssel ünnepelte a szereplő művésze­ket a vezénylő Failoni karnaggyal együtt. Ifj. Oláh Gusztáv színpadi képei és jelmezei mesteri alkotások. A felújítás után Manuel de Falig, „A háromszögletű kalap“ című táncpanto­­mimja került színre Brada Rezsővel, Bordy Bellával, Szalay Karolával, Ott­­rubay Melindával és Vera Ilonával a fő­szerepekben, Diet­ Fedor­ ral ItulUszati­cok — A Nemzeti Színház csütörtök dél­előtti főpróbáján megjelent Kai Rosen­berg, a modern dán muzsika egyik legki­válóbb reprezentánsa, aki Soya komédiá­jának, a „Ki vagyok én?“ kísérőzenéjét írta. A magyar színházi világ kitűnősé­gei vették körül a neves dán zeneszerzőt, aki nagy érdeklődéssel nézte végig a kü­lönös színjáték magyar bemutatóját. A főpróba publikumára nagy hatást gya­korolt a kétségtelenül nagyon érdekes előadás, annak fantasztikus kosztümjei, díszletei s a darab érdekes mondaniva­lója és a színészek eredeti játékmodora. — Csortos Gyula részére keres most nagy szerepet a Nemzeti Színház. A ki­tűnő színész előreláthatólag egy angol újdonság főszerepében lép az idén elő­ször színpadra. — Kettős bemutatóra készül a Művész Színház. Bárdos Artúr világirodalmi ciklusa során a „Warrenné mestersége“ felújításának elejtése után az „Ördög cimboráját“ próbálja, Kuthy Pál rendezi az előadást, Bulla, Békássy, Mihály­fi, Nagy, Simon Gizi, Harsányi Rezső és Gyöngyösy Erzsi a főszereplők. A Show­­darabbal egyidőben egy magyar darabot is próbálni kezd hétfőn a színház. Pénte­ken este dől el, melyik szerző vígjátéká­­ról lehet szó.­­ A „Scenario", a legnagyobb olasz színházi folyóirat az elragadtatás hang­ján ír a „Honinak kincse“ bécsi előadásá­ról: „Magyarországot a nemzetközi szín­házi kongresszuson a Nemzeti Színház képviselte, amely a Comedie Francaise és a­ bécsi Burgtheater után Európa leg­régibb nemzeti színháza. A jövő évben ünnepli a színház első centennáriumait. Németh Antalnak, a színház igazgatójá­nak rendezésében a dráma valamennyi szavát táncmozdulat húzza alá és panto­mim magyarázza, ily módon sikerült a japán színművészeinek hűséges európai változatát adnia. A beszéd, színpadkép és a gesztusok együttese egy a színház mű­vészetének legmagasabb fokára emelke­dett szép stílusát mutatják be!" — Janusevics szerajevói színigazgató büszkén hangoztatja, hogy színháza nem­csak adósságmentesen működik, hanem jelentős megtakarított pénze is van. Eddig egymillió dinárt takarított meg és félévenkint újabb negyedmillió dinár jövedelemre számít! — A „Mathias Pascal különös élete“, Pirandello regénye, ismét filmre kerül. Francia-olasz tőkecsoport alakult a film finanszírozására. A regény címszerepét a némafilmen Ivan­­Mosjoukine, a nagy orosz színész játszotta. A Duna Stefi, a kis­pesti táncosnőből hollywoodi sztárrá avanzsált magyar leány most a „Nem vagyok kalóz“, az új színes film főszerepét kapta meg. Az RKO-gyár műtermében forgatják ezt az énekes-táncos filmet. —• Hétfőtől délután 4 órakor kezdődnek a Royal Színházban a „Pad-utcai fiúk“ előadásai. Az ifjúság kérésére határozta el ezt a színház vezetősége. — A „Sok hűhó Emmiért“ vasárnap esti jövedelmét felajánlotta a Kamara Színház a kormányzó felesége nyomor­­enyhítő akciója javára. — A Bánk bán operaelőadására készül­nek a­ kecskeméti színházban. November 11-én Katona József születésének k­5-ike évfordulója alkalmából. Sándor Erzsi, Basilides Mária, Pilinszky Zsigm­ond­, Érdi, Valnoky, Arany, Fekete, és Csóka éneklik a vezető szerepeket, Komor Vil­mos vezényel.­­» A magyar amatőr­ filmezők Berlin­ben nagy sikert aratott keskenyfilmjei­­ket vasárnap délelőtt mutatják be az U­rániában. — Mit csinál az ember esős délután? Ezt a körkérdést adta fel egy nagy pá­risi lap az olvasóinak. A válasz 75 száza­léka az volt, hogy moziba megy. Erről szól az Esős délután, egy délamerikai film, amelynek sztárja Ida Lupino, a newyorkiak kedvenc színésznője.­­ A rokonszenves Gábor Dezsőt, aki tíz esztendeje titkára a Vígszínháznak és most a Pesti Színház és Royal Színház ügyeit is intézi, főtitkárrá nevezték ki. 13 porb­uma a NEMZETI ÚJSÁG • Úarác­onyi ajándéka­­ előfizetőinek • az irodalom és az újságírás legszebb és leggazdagabb tárháza. Hollandiában mutatják be először a Rembrandt-filmet Londonból jelentik. A legújabb Korda-t\\m, a „Rembrandt“ című­ film bemutatója ezúttal kivételesen nem az angol fővárosban lesz. A film főszerepét, Rembrandt, a nagy festő alakját Charles Laughton alakítja. A bemu­tató Rembrandt hazájában lesz. Karl Zuck­­mayer, a történelmi film írója szintén jelen lesz a film novemberi bemutatóján. Korda Sándor azzal a tervvel foglalkozik, hogy a világfilm nagy eseményéhez, a „Rembrandt“ című film bemutatójához egy külön e célra bérelt hajón hozza át Amerikából az amerikai sajtó képviselőit. — Amatőr keskenyfilmek bemutatója. A magyar amatőrfilmezők a berlini nemzetközi keskeny filmversettyen való sikeres szereplésük után filmjeiket vasárnap délelőtt féltizenegy órakor az Uránia Filmszínházban bemutatják. Meghívókat és jegyeket az egyesület titkár­ságánál és az Uránia Filmszínház pénztárá­nál lehet igényelni. Gyerekek! Minden jó gyermek megnézi vasárnap délelőtt a Gézengúzt. Színre kerül a Vígszínházban, Lakner bácsi gyermekszín­­háza előadásában. — Rejtő Gábor gordonkaművész hangver­senyei. Rejtő Gábort, a neves Hutai gordonka­művészt ebben az évben is számos hazai és külföldi hangversenyre szerződtették. Novem­ber 32-én a budapesti „Magyar Zenekar“ est­jének lesz szólistája, ‘29-én a szegedi filkor­­­monikusok bérleti hangversenyének lesz ven­dégművésze, ezen a hangversenyen a zene­kart Rahlen bécsi karnagy vezényli. Ujj filmek A RÁDIUSBAN Halálbrigád címmel nagy amerikai filmet mutattak be. A miliő Afrika, Idegenlégió, sivatagi erődök, luxus hotel, ka­tona-kocsma. A történet megszokott ugyan, de jó rendező kezében még mindig izgalmas és lebilincselő. A film sztárja Claudette Col­bert elragadó, friss és megható, de a közönség nagy része mégis a másiknak hódol: Rosalind Russel­nek, aki — szebb. Ürömmel és lelkesen üdvözöljük Ronald Colmant, ezt a nagyszerű színészt végre neki való, nagy hangosfilm szörpben. Hiába, az azóta feltűnt férfi-sztárok nyomába is alig jöhetnek. A másik nagy sze­repet Victor Me, Laglen, a nagy­darab ked­ves, rokonszenves, férfias színész játssza. TÁRSASÁG Medikus Tea. Az Orvostanhallgatók Segítő és önképző Egyesülete az idei Medikus-bált és az azt előkészítő két Medikus Teát dr. Benedek László egyetemi ny. r. tanár véd­nökségével rendezi meg. Az első Medikus Teát november 14-én a Hungáriában tartják. A nagyszámú rendezőgárda élén Bőgi Tibor és ifjabb Takács István áll. (Báliroda: Üllői­ út 26. Telefon: 13-12-78.). Protestáns bál és teák. Az Országos Bethlen Gábor Szövetség égisze alatt működő protes­táns bálbizottság az elmúlt héten újra meg­alakult, hogy megkezdje a január 23-án tar­tandó 67-ik protestáns bál és az ezzel kapcso­latos toáb megrendezését. Az új bálbizottság elnökévé gróf Ambrózy Györgyöt, ügyvezető elnökévé Konkoly Thege Balázst választotta meg. Az első ismerkedési teaestélyt december 5-én a Hungáriában tartják meg. A Bencés Diákszövetség teaestje. A Bencés Diákszövetség Főiskolás Csoportja, mint az elmúlt, években, az idén is megrendezi hagyo­­mányos bálját és annak előkészítő teáit. A teát ezúttal a Gellért,szálló termeiben no­vem­­ber 21-én, szombaton kilenc órai kezdettel tartja meg. A rendezőbizottság, élén Kovács Dénessel, Szepesi Lászlóval és Luib Ákossal, mindent elkövet, hogy a teák és a bál min­denkinek azt a társadalmi eseményt jelentse, amelyet azok a múltban is képviseltek. (Bál, iroda: Barcss-utca 62. Telefon 1-343-55.) Hunnia-teák. A Hungária M. T. E. XV. Hunnia csoportja ezidán is megrendezi Ze­­mann Győző elnöklete alatt a múltban is oly nagysikerű és a keresztény mérnök társada­lomban nagy közkedveltségnek örvendő teáit a Budai Polgári Kaszinóban. (Krisztina-tér 1. sz.) A minden hónap első és harmadik va­sárnapján ismétlődő teák november 3-áp kez­dődnek. Meghívók: Műegyetem, Pajzsterem. (Telefon 2-597-09.)

Next