Nemzeti Ujság, 1936. november (18. évfolyam, 251-274. szám)

1936-11-25 / 270. szám

Bierra, 1938 november 21 NEMZETI UJSÁG Gabona és termény Irányzat: szilárd. A búza ára 10—15, a rozs 30, a zab 20, a tengeri ára pedig 10—20 fillérrel emelkedett A gabonapiacon a kereslet a malmok és az exportőrök rész­éről megélénkült. A malmok vásárlását azzal magyarázták, hogy a liszt­export kérdésében újra megindultak a tárgya­lások és szó van arról, hogy Ausztriába is je­lentékenyebb mennyiségű lisztet sikerül kiszál­lítani. A piacon elterjedt hírek szerint nagy forgalmat bonyolítanak le a határállomásokon, ahol a svájci export számára vásárolják a búzát. Rövidesen ugyanis megkezdődik a de­cemberi kontingens szállítása. Búzából 36 va­gont adtak el A rozs iránt szintén megélén­kült a kereslet. A piacon azt beszélik, hogy Ausztriám kívül Olaszország is hajlandó rozsot vásárolni. A terménycikkek piacán a forga­lom csak tengeriben volt jelentékenyebb. Az árpafélék piacát elhanyagolták. A különféle termények piacán nem történt lényegesebb változás. A liszt- és őrleménypiacon az irány­zat tartott. A határidőpiacon a tőzsdeidő folyamán több­ször is változott az irányzat. A márciusi rozs 3 fillérrel zárult drágábban, mint tegnap, de a tőzsdeidő folyamán 10 fillér is volt az ár­nyeresége. A májusi tengeri a zárlatra elvesz­tette a tőzsdeidő elején szerzett 6 filléres nye­reségét. A határidőpiac kötései Rozs márciusra: 15.85—15.98 (15.8—15.89). Tengeri májusra: 12.15—12.22 (1­.16-11.18). (Záró­­jelben a záróárfolyamok.) A készárupiac kötései Búzából elkelt: 300 q borsodi (79) 18.50, 300 fi­dana—tiszaközi (79) 18.45, 150 q felsőtiszai (80) 18.55, 300 q felsőtiszai (80) 18.70, 150 q fejér­megyei (79) 18.45, 300 q bihari (80) 18.70, 150 q szatmári (79) 18.50, 450 q felsőtiszai (80) 18.60, 150 q felsőtiszai (80) 18.70, 150 q hajdúi (80) 18.60, 300 q felsőtiszai (80) 18.65, 150 q tiszavi­­déki (80) 18.65, 150 q t­isz­a­vidéki (80) 18.80, 150 q felsőtiszai (80) 18.60, 300 q hajdúi (80) 18.75, rozsból 600 q 15.30, 600 q két tételben 15.40, 150 q 16.46, tengeriből 300 q Szolnokon át 10.05, 300 q 10.10, 150 q 9.75, 150 q Tétényből 9.85, 150 q 10, 150 q 9.70, zabból 156 q 16.50 pengős áron. Hivatalos árfolyamok: Búza tiszavidéki 77 kg-os 18.10—18.40, 78 kg-os 18.30—18.55, 79 kg-os 18.50—18.70, 80 kg-os 18.60—18.89, felsőtiszavidéki 77 kg-os 18.05— 18.35, 78 kg-os 18.25—18.50, 79 kg-os 18.45—18.65, 80 kg-os 18.55—18.75, egyebek 77 kg-os 17.95— 18.20, 79 kg-os 18.15—18.35, 79 kg-os 18.35—1850, 80 kg-os 18.45—18.00, rozs 15.30—15.45, takar­mányárpa la 14.-----14.50, Ila 13.50—13.70, sör ár­pa kiváló 21.------22.50, sörárpa la 18.— —20.—, sörárpa 16.------17.—, z­a­b­la 16.60—16.75, Ha 16.50—16.60, tengeri 9.70—9.90, finom búzakorpa 9.40—9.50, 8-as búzaliszt 12.10—12.30 pengő 100 kg-ként * Lisztpiac 1A budapesti nagymalmok lisztirányárai no­vember-december hónapokra: búzaliszt 00-ás és 0-ás 37—3725, 2-es 36.50—36.75, 1-es 35— 3255, 5-ös 33—33.25, 6-os 30—30.25 rozsliszt 0-ás 3055, Ojl-es 28.50, speciál 1-es 25.25, normál 1-es 23.75, 11-es 18.75, rozsfakarmányliszt 12.25, rozskorpa 10.75 pengő 100 kg-ként. Különféle termények Köles fehér 17—19, vörös 13—15, egyéb 12.50­­—13, tarka napraforgómag 14.50—15.50, nagy­­szemű tökmag ab áll. 31—33, kisszemü 27.50 —29, kék mák ab állomás 95—98, Viktória­­borsó ab állomás 17—19, zöld express 13—14.50, őszi 14—15.50, nagyszemü lencse ab állomás 40 —46, közepes 32—38, kisszemü 24—26, fehér gyöngybab kézzel válogatott ab állomás —.—, fehér hosszúbab 35—37, laposbab 31—33, fehér dunai szokványminőségű ab állomás 29—29.50, dunántúli 28.50—29, felsőmagyarországi 25—26, gömbölyű fürjbab 26.50—27, hosszú 25—25.50, lucerna nyers arankás ab állomás 120—126, 20 q-án felül ólomzárolt, fehérbárcás lucerna 160—162, lóhere nyers arankás ab állomás 110 —116, 20 q-án felül ólomzárolt, fehérbárcás ló­here 145—147, tavaszi bükköny ab állomás 18­0 —19, csillagfürt fehér lapos ab állomás 10.50— 11,­­szárított répaszelet ab állomás 7.25—8.50 pengő 100 kg-ként, egyéb megjelölés híján budapesti paritásban. Takarmány A szálastakarmánypiac árai: rétiszéna Ha A 4—1.60, Illa 2.80—3.50, muharezéna 3.80—6.—, le­­vernaszéna 6.20—8.—, ólomszalma la 3.75—4.—, 11— 1.60 pengő­­-ként. Az előtakarmmánypiac árái: irpakorpa 12.75, borsóhéj 12.—, borsókorpa 12.—, búzakonkoly 10.5 kókuszdiópogácsa 13.50, konkolydara 11.—, lenmag­pogácsa 15.75, napraforgópogácsa 15.50, répaszélei szárított 7.50, repcepogácsa 11.50, rozekonkók 10.25, halliszt 44.—, melassz 7.—, tökmagpogácsa 17.— pengő­n­ként. Külföldi terménypiacok BÉCS. Az Irányzat tartott volt. A kínálat meg­csappant. A prompt takarmányárpáért 25.50—25.75 schiliinget fizettek. ROTTERDAM. Irányzat vontatott. Búza: nov. 7.075. jan. 7.10. márc. 7 15. máj. 7.20 bfl. 100 kg.­­ként; tengeri: nov. 86.50. jan. 87.5, márc. 88.75, máj. 89.50 bfl. 2000 kg.-ként. CHICAGO. A búzapiacon csendes üzletmenet mellett valamivel barátságosabb irányzat érvé­nyesült, nagyobb áreltolódások azonban nem vol­tak. A jegyzések átlag félcenttel emelkedtek. A tengeripiac jóltartott maradt. (Zárójelben a pen­g­őre és q-ra átszámított árak.) Búza: dec. 117.37( 14.67), máj. 115.50 (14.44), Jul. 105.­ (13.13); tengeri: dec. 106.5 (14.19),máj. 99.25 (13 29), Jul. 96.625 (12.80); rozs: dec. 95.50 (12.79), máj. 91.75 (12.29), Jul. 84.75 10.35). WINNIPEG. (Gabonahatáridöplae­ zárlat.) Búza: dec.. 105.S75, máj. 107.25, jul. 106... LIVERPOOL. (Gabonahatáridöplae zárlat.) (Zárójelben a pengére és q-ra átszámított árak.) Búza: dec. 7 *h 11 háromnegyed d (14.71), márc. 1 * S ée fél d (14.27), máj. 7 sh 1 d (14­20). KÉSZÜL a tanyavilág sérelmeit orvosló törvény Több, mint egy évtized óta propagálja a Duna—Tiszaközi Mezőgazdasági Ka­mara a tanyavilág problémáinak a meg­oldását Csak a nagy úttörő, Czettler Jenő munkássága és példája bátorította a kamara vezetőségét a munka megkez­désére és egy-egy helyi gazdakör, szö­vetkezet foglalkozott néha az alföldi tanyavilág egyik-másik sérelmével, de átfogó munkája ennek a kérdésnek a kamara működése előtt a gazdaszövet­ség és ebben Czettler Jenő kivételével nem volt Mielőtt a kamara a tanyavilág helyzetének javítására irányuló munká­­ját megkezdte volna, dr. Gesztelyi-Nagy László kamarai igazgató bejárta a tanyavilágot, hogy közvetlenül is meg­ismerje a tanyai gazdák bajait és sérel­meit, majd külön szakosztályt alakítot­tak a kamarában és ennek működése ré­vén mindinkább a közvélemény előte­rébe kerültek a tanyavilág fájó sebei. A szakosztály, elsősorban pedig a ka­mara agilis igazgatója több könyvben, számos tanulmányban és rengeteg elő­adásban tárta fel a kérdést és hívta fel a kormányzat és az illetékesek figyel­mét erre a fontos, de évtizedek során teljesen elhanyagolt problémára. Egy­más után mentek a memorandumok az illetékes kormányzati szervekhez, tanya­­kongresszusokat, országos ankéteket ren­dezett a kamara és amikor a kérdést már behatóan ismertették, arra kérték fel az érdekelt miniszteri tárcák vezetőit, vé­geztessenek tanyai felvételt, hogy le­gyen megbízható kép a tanyai viszo­nyokról, a megoldás módozatainak meg­indításaihoz. 1935-ben a kormány el is rendelte a tanyai adatfelvételt. A bel­ügyminiszter vette a kezébe e munkát, ami helyes is, mert hiszen a tanyai pa­naszok és bajok nagy százaléka köz­­igazgatási vonatkozású. A hatalmas adatgyűjtést már fel is dolgozták és a feldolgozott adatok alapján készül a ta­nyai törvényjavaslat, amely előrelátha­tóan még a tél folyamán kerül a tör­vényhozás elé és ha életbe lép, akkor tíj fejezetet nyit a tanyavilág életében és jövőjében. Több mint 40.000 tehén áll már tej­ellenőrzés alatt Az Országos Törzskönyvelő Bizottság, amely a földművelésügyi miniszternek, az OMGE-nek és az állattenyésztő szervezteknek központi szerve az állattenyésztés fejlesztésére törekvő munkásság irányítására, dr. Weltmann Osz­kár egyetemi tanár elnöklésével gyűlést tar­tott, amelyen Battha Pál gazdasági felügyelő és dr. Herodek Sándor OMGE titkár, bizott­sági előadók előadásában tárgyalták a szer­vezett állattenyésztési munka újabb kérdéseit. A bizottság örömmel értesült arról, hogy már több mint 10.000 tehén áll hazánkban tejellen­őrzés alatt és hogy a tenyésztést irányító és a törzskönyvelési munka a szarvasmarha-, ló-, sertés- és a juhtenyésztésben is szépen fejlődik. Most adja ki a bizottság az elit­­szarvasmarhatörzskönyv második kötetét, amely az első kötettel együtt a tenyészérték és a termelés tekintetében nemzetközi viszonylat­ban is egyaránt kiváló értékű 1351 tehénre és 320 tenyészbikára vonatkozó adatokat és e kiváló állatok sikerült képeit tartalmazza. A legkiválóbb tejelési és tenyésztési eredmé­nyek jutalmazása céljából ez évben is meg­rendezi országos díjazását és tudomásul vette, hogy a Tejpropaganda Bizottság által rende­zett tejtisztasági versenyben idén már úgy­szólván minden ellenőrzött tehenészet részt­­vesz. Tárgyalta és tudomásul vette a törzs­könyvelés egységes­­ irányelveire vonatkozóan a római nemzetközi értekezleten létesített megállapodást és állást foglalt a törzskönyvelt tehenészetek államsegélyének felemelése érde­kében. Megállapította a bizottság a közte­nyésztés és a gyapjúminőség fejlesztése érde­kében megindított állami koscsereakció első évének kedvező eredményeit és kívánatosnak mondotta ki az akció kiterjesztését. Elhatá­rozta, hogy megteszi az előkészítő lépéseket a juh­tenyésztők­ országos egyesületének meg­alakítása érdekében. A bizottság tárgyalta még a külemi törzskönyvelés egységes sza­bályzatának, a növendékbikák ellenőrzésének, a tejgazdasági ellenőrök nyugdíjának, a törzs­könyvelő szervezetek egymásközti viszonyá­nak, a tehenek igázásának, az alföldi állat­tenyésztés minőségi fejlesztésének és a kis­gazdák szarvasmarhahizlalása megszervezésé­nek kérdését. Megkezdődik a hasított sertéskivitel Németországba A hónapok óta szünetelő hasított ser­tés kivitelére vonatkozóan, mint jelen­tettük, a német Reichsstellével megtör­tént­­a megegyezés és szerdán a tervezet szerint 2500 darab hasított sertés már útnak is indul Németországba. A meg­állapodás lehetővé teszi, hogy fennaka­dás nélkül történjék a szállítás és re­mélhető, hogy a nagyobb szedett sertés­­kínálat, amely az utóbbi hetekben a bu­dapesti piac áralakulását kedvezőtlenül befolyásolta, Németország fellé megfe­lelő áron talál elhelyezést. A Német­országba kiszállítandó sertések 50 száza­lékának vágott állapotban 100 kilogram súlyúnak kell lenniök. A felső súlyha­tárt nem jelölték meg. A másik 50 száza­lék vágott állapotban pedig 80 kilogram­mos lehet. A Reichsstelle csakis fiatal sertést vesz át, de a vágott sertések le­hetnek akár húl- akár zsír-, akár pedig keresztezett sertéseik. A vágott sertés­­kivitel ugyanúgy bonyolódik le, mint tavaly, tehát a gazdák vagy a fővárosi sertéspiacon, vagy pedig a szállításban résztvevő vidéki városokban értékesít­hetik sertéseiket. Ha a németek által fizetett vágottsertés-ár nem érvénye­sülne megfelelően a gazdaságban, úgy az ellenőrzött irányárak lépnek életbe. Élőállat és hús Irányzat: a sertésvásáron tartott, a bor­us és hús­­vásáron lanyha Sertésvásár A ferencvárosi sertésvásárra felhajtottak 323 darab sertést. Eladásra várt 324 darab, amely mind elkelt. A felhajtásban 100 darab angol hússertés volt. Árak: lehúzott félhús nagyban 128—132, kivételesen 134, vágott sertés 128—134, kivételesen 140, szalámihús (utolsó kötés) 115 fillér kg-ként. A többi cikk ára nem változott. Borjúvásár A borjúvásárra felhajtottak 196 darab bor­jut. A forgalom lanyha volt, az árak kg-ként 1—2 fillérrel olcsóbbodtak. Árak élősulykg­ként: la borjú 106—108, kivételesen 110, Na 100—101, Illa 82—98 fillér, Húsvásári A husváriári k­észlet, 1,35 nag­ymarh­a, eMAfi 105, 1 bivaly, officián 1, 511 borjil, eladás 311, 104 birka, elacíáé 104 darab. A forgalom lanyha volt. Arak: marha hing Ta oguazban 130—­1­44, hátulja 140—102, elei© 192-134, lla észben 90—124, hátulja 120-130, elege 90—110, csontoznivalló 70—90, borjú ölött bőr­ben la 172—180, Un 164—170, nyúzott élője la 139 —140, hátulja la 192—200, ITa 180-190, juh 8HM nyúzott la 100—110, bivaly 96, zwider 84—96, Céoftt 50—60, faggyú 40—88, a marhafej fél darab 120—200 orr és köröm 60—80, láb 4 darab 100—200, pacal égésben 140—170, marhabél 450—500, bórsztfotföl­egízben 40—60, juhbél 50—60, marhavér 1 tál de fillér. Külfö­di állatvásárok BÉCS. A sertésfővásárok felhajtottak 5238 hús- és 5368 zsírsertést, utóbbiak közül 2112 darab ma­gyarországi származású volt. A forgalom minden­fajtában lanyha volt. Arak­­la zsírsertés 1.53— 1.61, öreg 1.37—1.48, parasztsertés 1.48—1.88, hús­sertés L48—1.65 schilling. Csökkent Angliába irányuló baromfikivite­­lünk. Anglia októberi és tízhónapi baromfi­­beviteléről most jelent meg a hivatalos ki­mutatás, amelyből megállapítható, hogy Ma­gyarország baromfibevitele Angliába a múlt évivel szemben 61 százalékkal csökkent, ezzel szemben például Lengyelország baromfibevi­tele 88 százalékkal növekedett. Októberben Magyarország 1379 mázsa baromfit szállított Angliába, az elmúlt esztendő októberében pe­dig 3873 mázsát. Az év elejétől október vé­géig 24.589 mázsa baromfit vittünk Angliába, az elmúlt esztendő hasonló időszakában ex­portált 29.238 mázsával szemben. A november 11-ével végződött héten Anglia Magyaror­szágból 478 mázsa baromfit vett át, még­pe­dig csirkéből 161.5 mázsát, pulykából 265 5 g-t, egyéb szárnyasból pedig 51 méter mázsát. A kimutatott héten Magyarország 669.5 mázsa Vajat és 107.5 g bacont szállított Angliába. 19 Érték és pénz Irányzat lanyha. A lebonyo­lító eladások nyomán nagy­mennyiségű áru került a piacra, amelyre nehezen jelentkezett átvevő Az értéktőzsdén vontatottan indult a forga­lom és a nagyarányú kínálat a legtöbb érték árfolyamát erősen csökkentette. Később, ami­kor alább hagyott a kínálat, az árfolyamok­ban mérsékelt javulás volt tapasztalható, de csak néhány értékpapír tudta elérni, vagy pedig túlhaladni tegnapi záróárfolyamát. A exkamatozású értékpapírok piacán a forgalom szintén gyenge volt, a fővárosi kölcsönkötvé­­nyek közül csak az 1914-es kibocsátású kötvény árfolyama emelkedett. A hadikölcsönkötvények iránt nem volt érdeklődés. Az értékpapírpiac kötése* Zárójelben a záróárfolyamok. Állami pénztári. 1938-as 190 (100). Szfóv. kölcsk. 1914-es 348-352 (351). Szfőv. kölcsk. 1927-es 93—93,125 (92,875). Földhitel­intézet fontzáll. — (90.5). Ker. Bank dollárzáll. 94 (94). Nemz. Bank 207.75 (207.5). Bors. Malom — (18). Concordia Malom 5.5—5.8 (5.6). Első Bp. Malom 28.25-29 (28.75). Hungária Malom 40.5—41 (40.75). Bauxit 230.5—235.5 (235). Eeocsinl 31.5 (31.5). Bors. Szén — (15.8), Cementia 190 (191), Kohó 33—34.7 (34.5) , Magnezit — (325), Aszfalt 19.4—19.6 (19.5), Kőszén 504.5-509.5 (509.5), Salgó 49.8-50.65 (50.6), Urikányi 84.5-85.35 (85.1), Athenaeum — (54.1), Fegyver 76—78 (76), Ganz 18.9-19 (18.9), Acél 44— 44.5 (44), Győri Vagon 29.25 (29), Rima 110—111.6 (111.6), Ofa 36.7-36.0 (36.8), Nash­l 86—87 (87), Duna- Száva 18 (18), Nova 24-24.4 (24), Tröszt 115.5—11* (117.5) , Államv. 88-35.5 (35.4), Délcukor 88-80.5 (89), Magyar Cukor 190-291 (200), Georgia 45 (45), Izzó 250 (250), Vasvármegyei — (17), Gyapjúmosé 8 (8), Goldberger — (87), Pamutipar 72—72.8 (72.7), Szegedi Kender — (54.5), Chinoin 22-23.5 (23), Szikra 205 (205), Brassói 32-32.8 (32.4), Papír 130- 132 (130), Vasútforg. 31.7-32.9 (32.7). Külföldi értékpapirpiacok BÉCS. (Értéktőzsde.) A tőzsdén lanyha Irány­­zat uralkodott. — Zárlat: Államv. A lg. I—X. 64.—, IlSzAV els. 70.25,­­Ist. Nationalb. 175.­, DSzAV 18.25, Államv. 33.80, Dynamit N. 435 —, Kohó 33—, Salgó 40.95, Szek­. Magn. 96—, Kőszén 419—, Ur­­kányi 66.50, Alpesi 35.35, Rima 80.60, Magy. Vas. útforgalm­i 24.75, BERLIN. (Értéktőzsde.) A tőzsdén a forgalom szű­k keretek között mozgott. A csekély üzlet kö­vetkeztében már kisebb vételi vagy eladási meg­bízások is befolyással voltak az áralakulásra. — Zárlat: Osztr. arj. 4 száz. C. C. 21—, Magy. ák. 4.5 száz. 1913-as 7 egynyolcad, n. a. 1914-es 6 öt­nyolcad, Magy. arj. 4 száz. 7.7, Magy. ák. 4 száz. 1910-es 6.85, Magy. korj. 1.10, Bpesti köles. 1914-es 48.25, Bors. Handelsges. 125—, Comm. u. Privatb. 108.—, D. Bank u­. Disc. 148.—, Dresdner B. 106.25, Reichsb. 186.5, AEG 39___ Bemberg 111—, Farben 166 háromnyolcad, Gesfürel 142 kétnyolcad, Har­­pener 156—, Rhein. Braunkohle 227—, Rheinstahl 148 ötnyolcad, Siemens 199 St­ah In. 122—, PARIS. (Értéktőzsde.) Némi ingadozások elle­nére a tőzsde barátságos hangulatban nyitott, csakhamar azonban az előző napi árszintre estek vissza az árfolyamok. — Zárlat: 4 száz. köles. 1917 77.50, B. de France 8280, B. de Paris 1328, Credit Lyonn. 1660, Suez Canal 25.640, Kuhlm­ann 682, Prod. Chim. 1746,­­Waggons LIts 81.50, Rio TInto 20.70, Schneider Creusot 1195, Magy. 4 száz. akt. 73, Totis 1520, Danube Save 250, Royal Dutch 44.800. FRANKFURT. (Esti értéktőzsde.) Az esti tőzs­­dén csendes forgalom mellett barátságosabb volt a hangulat. A berlini zárlati árfolyamokat legna­gyobbrészt teljes egészükben tartani lehetett. — Zárlat: D. Bank u. Disc. 118­, Harpener 158.5, Mannesmann 116.25, AKU 54.5, Farben 166.25, GENF. (Értéktőzsde.) Bpesti köles. 1914. évi 19­.—, Kőszén 300­. A Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyama) Devizák: Amsterdam 180.70—187.90, Athén (dev. komp.) 3.025—3.055, Belgrád 7.82—7.88, Berlin 135.70—130.70, Brüsszel 57.02—57.46, Bu­karest 3.41—3.44, Kopenhága 74.10—74.70, Lon­don 16.58­/2—16.73­/1, Milánó 17.66—17.8864, New­­york 338.60-341.20, Oszló 83.35—84.05, Páris 15.75— 15.95, Prága 11.60—12.10, Stockholm 85.55—86.25, Varsó 63.75—64.25, Zürich 77.65— 78.65. — Valuták: Angol font 16.55—16.75, belga 56.90—57.50, kanadai dollár 333.-----343.—, cseh korona 10.10—12.10, dán ko­rona 73.90—74.70, dinár 7.80-7.95, dollár 337.20— 341.20, francia frank 15.55—15.95, holland fo­rint 174.90—187.90, lengyel zloty 60.-----61.40, lel 2.80-3.—, leva 4.-----1.15 lira 500 és 1000 lírás bankjegyek kivételével 16.90—17.90, nor­vég korona 83.13—84.05, osztrák schilling 80.— —80.70, svájci frank 76.85—78.65, svéd korona 85.35—86.25. — Szófia elszámolási árfolyam 4.15, Bées clearing 80.454. — A magyar-német de­vizakompenzációban a felár ma változatlanul 18.-----19­ 4%. — A magyar-jugoszláv deviza­kompenzációs illést ma sem tartották meg. Deviza- és valutapiac A nemzetközi devizaforgalomban ma kisebb árjavulás mutatkozott. A font árfolyama Zü­richben emelkedett, Párisban változatlan ma­radt, Amsterdamban kissé visszaesett. A francia frank Zürichben árnyereségre tett szert, m­íg Amsterdamban és Londonban ol­csóbbodott. A dollár jegyzése csupán jelenté­kenyebb áreltolódást mutatott. A svájci frank Londonban olcsóbbodott, a hollandi forint ár­folyama Zürichben emelkedett. BÉCS: A magankoring deviza átlagárfolyamai. Amszterdam 29, 19—294 14. Berlin 216.47—217.89. London 26.36—26.66, Milánó 28.125 közép. Newyork 537.75— 542.75, Páris 25.05—25.31, Prága 18.8125- 11.9225, Zürich 123.62—124.75, BERLIN. (Deviza zárlat.) London 12.195—12.225, Páris 11 68—11.62, Amszterdam 134.96—135.24, Mi­lánó 13.69—13.11, Belgrád 5.65­9—5­666, Ilécs 48.95— 49.95, Bukarest 4.8139—4.8176 Newyork 2.4880—2.4920, Prága 8.7716—8.7899, Zürich 57.16-57.28, ZÜRICH. (Devizaforgalom.) Paris­ 9.275, London 21 32, Newyork 435.12 Pécs (kifizetés) 81.15, osztrák schilling 76.75, Milánó 22.95, Amszterdam 235.96, Berlin 175.—, Prága 15.46, Belgrád 16.—, Buka­rest 3.25. “vwv mm tre-tt-v -J- ~ -2» -9-4» »»»»» »»+ Állványok _­­elyemermtők 1-344-57 styrfiäffer Béláné Telefon:­­fi f félemelet­­ .

Next