Nemzeti Ujság, 1936. november (18. évfolyam, 251-274. szám)

1936-11-08 / 256. szám

_____________ NEMZETI ÚJSÁG Vasárnap,­036 november 8. AZ ALFÖLDI EXPORTFEJEDELEM leterítette utolsó ellenfelét és kíméletlen exportversennyel lett korlátlan úr a gyümölcs- és baromfi piacon újságban hír jelent meg, hogy az angol kormány elrendelte a bevitt vágott puly­kák egyik lábát le kell vágni, hogy az angol közönség felismerje a külföldi árut s ehelyett inkább belföldit vásárol­jon. A hirt a környékbeli vidéki lapok is átvették alaposan kiszínezve, mire a piacon általános pánik tört ki s a meg­rémült termelők jóformán fillérekért kótyavetyélték el árujukat. Talán feles­leges is megjegyezni, hogy a féllábú pulyka — kacsa volt s az egészből egyet­len szó sem volt igaz — Benedekék azon­ban hatalmas összegeket kerestek a hal­latlanul olcsó árak mellett. Hogy mekkora lehet a cég évi haszna, erről megközelítő kéjtet sem lehet kapni, de fogalmat alkothatunk belőle, ha tud­juk, hogy a cég közel nyolcvantagú irodai személyzetet tart fenn, a foglal­koztatott munkások és munkásnők száma az idény derekán megközelíti a másfél­ezret, hogy Nagykőrösön nagyarányú baromfifeldolgozójuk és ládagyáruk van, Kecskeméten pedig az ottani baromfi­­feldolgozójuk mellett mintegy kilenc­­holdas területen áll az ország egyik leg­modernebb hütőháza, amely mellé egy mostanában vásárolt négyholdas terüle­ten egy második hütőházat is szándékoz­nak létesíteni s hogy kecskeméti telepü­kön a múlt évben kétszázötven sertést hizlaltak fel a levágott és feltisztított baromfik vérének és belső részeinek fel­­használásával. Kétségtelen, hogy ilyen nagyszabású mammutvállalattá nem tudták volna sze­rény keretek között indult vállalkozásu­kat kifejleszteni, ha nem élveznék úgy a Külkereskedelmi Hivatal, mint a keres­kedelmi kormányzat támgatását, amely­hez hozzátartoznak a különböző export­prémiumok és hasonló állami támogatá­sok is. Így például a tisztított vágott­­pulyka után az elmúlt évben kilónként 40 fillér kiviteli jutalmat kaptak s mivel tavaly az élőpulyka kilója 80—85 filléres átlag körül mozgott, minden költséget beleszámítva is, 60 fillérnél semmivel sem került többe nekik egy kiló pulyka. Ugyanakkor a marhahús kilója 1—1,10 pengő körül mozgott! A Külkereskedelmi Hivatallal való összeköttetésükben a még megmaradt kisebb exportőrök a sok között leginkább azt kifogásolják, hogy mire ők az esetle­ges kiviteli lehetőségekről értesülnek s exportengedélyért jelentkeznek, akkorra már Benedekék, vagy az érdekkörükbe tartozó kereskedők­­ már régen le is szállították az egész keretet. Benedekék ugyanis mindig hamarább értesülnek az egyes exportlehetőségekről. Hogy ezek a kifogások indokoltak-e, nem tudjuk, mi­vel azonban az Élelmiszerkereskedők Or­szágos Szövetségének Benedek Sándor kereskedelmi tanácsos az elnöke, aki vi­szont a Benedek-cég két tulajdonosának, Benedek Lászlónak és Benedek György­nek, a nagykőrösi izraelita hitközség el­nökének a testvére, ebből a rokoni kap­csolatból bizonyára nagy előnyök szár­maznak a cégre. Nagykőrös, november h­ó. Évek óta elkeseredetten panaszkodnak az alföldi gazdák — főképen a nagy­kőrösiek —, rajtuk nem segít már a jó term­és sem. Kénytelenek ugyanis el­kótyavetyélni termékeiket olyan áron, amely alacsonyabb minden más piac árainál. Ha jó a termés, azt mondják nekik, természetes a rossz ár. Ha rossz a termés, akkor nem kapnak azonban meg­felelő árat. Mi az oka ennek a szeren­csétlen helyzetnek, amelyben éppen a nagykőrösi piac szenved? Válasz: a piaci diktatúra. Egy cég önkényeskedése és árdiktálása, amellyel minden verseny­társat kiszorít a piacról s egyedül ma­radva úgy szabja meg, hogy mit kapjon a gazda, ahogyan akarja. Ez a cég a Benedek József és Fiai terményexportőr vállalata, amelynek épp most sikerült térdre kényszeríteni utolsó nagy kon­­kurrensét is, a Rosenfeld céget. Hogyan tört előre ez a cég, amely most már egyedül dönti el, milyen eredménye lesz a gazdák verejtékes munkájának? A jó bankösszeköttetésekkel rendelkező Benedek-cég lehengerel mindenkit, aki rideg üzletpolitikájuk útjában áll. Csak­nem korlátlan anyagi lehetőségek birto­kában Benedekék exportvállalata évekre visszanyúló, szívós és céltudatos munká­val szabadult meg minden konkurrensétől. Elsorvadt a nagykőrösi piac A­ cég működésének tagadhatatlanul Igen­ nagy része van abban, hogy a nagy­kőrösi piac, a háború előtti időkben, de még­ azután is évekig az ország legjobb, legnagyobb piaca ma a visszafejlődött­­ség­­ és életképtelenség szomorú képét mutatja. Annak idején az egész idény alatt, májustól késő őszig egész sereg külföldi bevásárló tartózkodott itt, galí­ciai,­ lengyel, német és osztrák exportő­rök állandó látogatói voltak a piacnak, ahol a helybéli nagykereskedők mellett 70—80 önálló­ magyar kiskereskedő vásá­rolt­ folyton, s szállított Bécsbe vagy Pestre és környékére, a város környéké­ről s a messze tanyavilágból pedig 80— 100 kilométeres körzetben megrakott lovaskocsik százai hordták össze egy helyre Kocsér, Kécske, Abony, Lajos­­mizse, szinte az egész Közép-Duna-Tisza­­köze minden­ gyümölcsk­lcsét. Az élénk kereslet folytán a gazdák mindig jobb árakat tudtak a körösi piacon elérni, mint bárhol másutt, és szinte meg­szokottá vált, hogy Kecskemétről is hosszú kocsisorok hozták át a híres kecs­keméti barackot s egyéb gyümölcsfélé­ket Nagykőrösre. A viruló, pezsgős piaci élet már a múlté. A felhozatal évről-évre kisebb, voltak a nyáron piaci napok, amikor tíz­­tizenöt gyümölcsösszekér szomorkodott csupán a Vérmező-arányú hatalmas piac­téren. A környékről már egyáltalában nem hoznak be eladásra szánt árut, sőt maguk a körösiek is Kecskemétre, vagy Ceglédre járnak át, hogy terményeiket jobb áron adhassák el. A külföldi bevá­sárlók szinte egy szálig elmaradtak, s ha néha-néha el is vetődik egy-egy Kőrösre, az is a még megmaradt pár nagykeres­kedőnek, de leginkább Benedekéknek ad megbízást kisebb-nagyobb tételek meg­vásárlására. A kiskereskedők, ezek a szorgalmas magyar családok, akiknek működése élénken rácáfol azokra, akik azt hangoztatják, hogy a magyar nép alkalmatlan a kereskedői pályára, az évek során tönkrementek, elvéreztek a gazdasági párviadalban, s­ vagy abba­hagyták további tevékenységüket, vagy beszegődtek a Benedek-céghez bevásárló­nak, mázsakezelőnek, fizetett, vagy szá­zalékos alkalmazottaknak. A Benedek-cég tevékenysége kétség­kívül nem kifogásolható a jogszerűség szempontjából. A Benedek-cég módszerei A módszerek, amelyekkel a piacon a korlátlan árdiktálást és a versenytársak szinte maradéktalan elnémítását el lehe­tett érni, meglehetősen egyszerűek vol­tak. Ha valamelyik kereskedő magasabb árat mert kínálni, mint amennyit Bene­dekék az napra megállapítottak, percek alatt felverődtek az árak, s Benedekék a kiszorítandó kereskedőnél is magasabb árakat kínáltak a termelőknek. Az így sarokba szorított kereskedő nem tudott vásárolni, a vásárlást abbahagyta, mire az árak újból lezuhantak, még az előbbi­nél is alacsonyabbra. Kevésbé tőkeerős kereskedő néhány nap múlva feladta az egyenlőtlen és reménytelen harcot, s ha makacsabb volt, és szívósabb, jobban bírta pénzzel, és tovább is zavarni merte Benedekéit cirkulusait, akkor az alákíná­lás fegyverével, a dömpingárakkal kény­­szerítették térdre. Utánamentek azokra a külföldi piacokra, ahová szállítani szo­kott, mellette elárusítóhelyet béreltek a vásárcsarnokokban, és bizományosaik sokszor még beszerzési áron alul is, de mindig olcsóbban adták Benedekék áruit, mint a kiszorítandó versenytárs. Az ilyen manőverek néhány ezer vagy tízezer pengő veszteséggel jártak, de az igazán nem játszott szerepet, mert a veszteséget busásan fedezték azoknak a piaci napok­nak bevételei, amelyeken már nem jelent meg a visszavonulásra kényszerített ver­senytárs. Kitűnő példa erre az alákínálási dömpingre annak a budapesti szövetke­zetnek esete, amelyet a múlt nyáron Ber­linben kontremináltak meg Benedekék a paradicsom áron aluli eladásával. Ez a szövetkezet százötven vagon paradicsom átvételére állapodott meg a múlt év ta­vaszán mintegy félezer körösi gazdával, de csak néhány vagonnal vehetett át, mert a paradicsomidény közepén berlini bizományosai arról értesítették őket, hogy Benedekék bizományosai napokon keresztül a beszerzési áron alul adják el a paradicsomot. A ráfizetés ugyan nyil­vánvaló volt, de megérte, mert a szövet­kezet beszüntette a további vásárlásokat, s Benedekék megszabadulhattak a kelle­metlen konkurrenstől. Miért van más ár Kecskeméten és más ár Nagykőrösön? A különbség egyébként feltűnő a kecskeméti és a nagykőrösi piac árai kö­zött. Amíg a nagykőrösi piacon átlagban talán tízfilléres áron kelt el a barack, addig a kecskeméti átlagárak huszonöt fillér körül mozogtak. Ugyanezt a kü­lönbséget megtalálhatjuk jóformán min­den gyümölcsnél és zöldségfélénél is. Sta­tisztikai adatok, számok özönével lehetne bizonyítani, hogy sokszor huszonöt—har­minc, sőt nem ritkán ötven, vagy még ennél is több százalék volt a különbség a két, egymáshoz 16 kilométer távolság­ban fekvő piac átlagárai között. Amikor a gazdákkal beszélgetünk, s megkérdez­zük tőlük, hogy ezt a szinte érthetetlen árkülönbséget mivel magyarázzák, lé­nyegileg mindig egy és ugyanazon kö­rülményre utalnak: a Benedek-cég tevé­kenységére. Bizonyos, hogy mindazon vádak miatt, amelyekkel évek óta tele van ennek a prínmagyar városnak gazdatársadalma, s nem mindig Benedekék a felelősek, ille­­­­tőleg a közvetlen összefüggés nem álla­pítható meg. Igen nagy részben Benede­kék bevásárlóinak magatartása és mű­ködése az oka annak, hogy a Benedek­­céget a vádak és panaszok özönével árasztják el s olyan gyűlölettel fakadnak ki ellenük, amely szinte szokatlan ennél a megfontolt, nyugodt és higgadt alföldi népnél. A féllábu pulyka meséje Az elkeseredést nagyban fokozza, hogy a cég bevásárlóiról a legkülönbözőbb hí­rek járják, hogyan csapják be a gazdá­kat. A becsapásnak jellegzetes esete a féllábu pulyka meséje, amelynek eredete homályba vész. Az történt ugyanis né­hány évvel ezelőtt, hogy amikor a ba­romfiexporttal is nagyban foglalkozó Benedek-cég megkezdte Angliába irá­nyuló pulykavásárlásait, egy élelmiszer­ A mai­­mu­tvállalat beül utolsó nagy versenytársá­nak üzletébe A jövő nyáron a nagykőrösi piacon már nem vásárol Benedekék utolsó nagy konkurrense, a Rosenfeld cég sem. Októ­ber utolsó napjaiban ugyanis jelentős és fontos üzleti tranzakciót bonyolítottak le Nagykőrösön. Az egyik legrégibb és leg­erősebb nagykőrösi cég, a Rosenfeld Testvérek súlyos anyagi nehézségek közé került és egész üzemi felszerelését, mint­egy háromezer hektó­­r tartalmú hordó­kat, személy- és teherautókat, villany­présgépeket és egyebeket alig húszezer pengőért eladta az Élelmiszerkiviteli kft.­­nak. Ezt a céget több exportőrrel múlt nyáron Rosenfeldék alapították, de ezen a nyáron már kénytelenek voltak Bene­dekék anyagi támogatását igénybe venni. Most pedig Benedekék maguk léptek be az Élelmiszerkiviteli kft.-be, s ennek a számára vásárolták meg Rosenfeldék üzemi felszerelését. Az Élelmiszerkiviteli vállalattal egyébként Benedekéknek, hír szerint, olyan terveik vannak, hogy a vállalat a jövőben nem fog gyümölcsex­porttal foglalkozni, hanem e helyett bor­­kereskedést fog folytatni, s Rosenfeldék­­kel nagyszabású, borkereskedelmi válla­latot fog­tak kiépíttetni, természetesen a Benedek-cég, s a mögötte álló bank tá­mogatásával és javára- Ezt a tervet meg­erősíteni látszik, hogy a múlt hónapban HIGYJE EL NEKÜNK hogy idegeink épségben­ való megőrzésére leg­alább is annyi gondot és figyelmet kell fordí­tani, mint a mindennapi testápolásra, mert hiába­­való a testápolás, ha ugyanakkor nem gon­doskodik idegeinek he­lyes táplálásáról is. Egy­kettőre észreveszi majd, hogy céltalan minden higiénia és kozmetika. Ön mégis rosszul néz ki, a korai öregedés jelei mutatkoznak, bágyadt és kimerültséget érez. Vegye tudomásul, hogy agya és idegei óraművet alkotnak, amely egész szervezetének működését­ üzemben tartja és az emberi test teljesítőképességét szabá­lyozza. A mai modern élet robotmunkája rendkívül megerőlteti az egész emberiség idegrendszerét, ezért szedjen háromszor na­ponta Biocitint és akkor, mint kulturcynber, idegei karbantartása érdekében is megtett mindent, amit csak tehetett. Ezért a Proff. Haber­­mann-féle Biocitin fér­fiak és nők, fiatalok és öregeknek egyaránt esz­ményi idegerősítője. A Biocitin használata új életerőt jelent azok számára, akiknek idegei korán tönkrementek és megmentésükben már hinni sem mernek. Kapható minden gyógy­szertárban 100 és 250 gr-os csomagolásban. Rosenfeldék már nagymennyiségű mus­tot vásároltak össze Benedekék számára. A várós gazdaközönsége feszült figye­lemmel és aggódva szemléli a Benedek cég újabb terjeszkedéseit és rettegve gon­dol már most is a jövő nyárra, amelyen már Rosenfeldék bevásárlásai sem fog­ják ugyahogy élénkíteni a letört árakat. A gazdák a teljes kiszolgáltatottság tu­datában a kormányhoz szándékoznak fordulni és a diktatórikus piaci viszo­nyok ellen támogatást és segítséget kér­nek. K. L. L. „A LEGJOBB ANTIBOLSEVISTA PROPAGANDA A SZIKNZA IS PREVENCIÓ“ A Turul miskolci táboro­zás­a Miskolc, november 7.­­ Pénteken este a diósgyőri vasgyári kaszi­nóban a Turul követ-tábor dísztáborozást tar­tott, amelyen 72 dominust avattak, köztük vi­téz Borbély-Maczky Emil főispánt. A főispán érdekes beszédet mondott, őszinte örömmel köszöntötte a Turult, mert látja, hogy az a mag, amelyet 1919-ben elvetettek, kikelt és terebélyes fává nőtt. A felavatottakhoz Vég­­váry József országgyűlési képviselő intézett beszédet.. A követ­tábor a szombati napon dr. Szőllősy István és dr. Takács Gyula elnöksége mellett folytatta a tanácskozásait. Az ügyosztályok beszámolója során elsőnek dr. Bojtár Imre, az I. ügyosztály vezetője, országos vezér és fő­vezér-helyettes ismertette az ügyosztály múlt­­évi működését. A Turul Szövetségnek ma több mint 100 tagegyesülete van 30.000 taggal. A II. ügyosztály vezetője dr. Dérczy Fe­renc mondott ezután beszámolót a gazdasági ügyosztály működéséről. Vázolta­­ a Turul­üzemek működését. A Werbőczi-sütőüzem szépen fejlődik, a Turul vaskereskedelmi vállalat és színházjegyiroda szintén, a baj­társak jóléti ellátását pedig a Turul-vár végzi. Rámutatott arra, hogy az ügyvédi rendtartásról szóló törvénytervezet, valamint az orvoskamarai törvénynek a szakorvosi gya­korlatot meghosszabbító intézkedése az ifjú­ság egyetemére nézve sérelmes. Részletesen beszámolt azokról az új utakról, amelyeket a Turul Szövetség a nagy nemzeti problémák feltárása terén immár két éve eredményesen követ. Az 1933. évi egészséghete után az idei Magyar Nép Hete valóságos mérföldjelző köve volt ennek az új iránynak, amelyet to­vább kell folytatni, különösen most, amikor a nacionalista és a bolsevista irányzat végső nagy összecsapásra készül E Európában. A Turul Szövetség szükségesnek tartja és vál­lalja az antibolsevista propagandát és annak útjait a szociális prevencióban jelöli meg. Éppen ezért folytatja mindazoknak a magyar nemzeti és gazdasági problémáknak a feltá­rását, amelyeknek megoldása és a szociális prevenció útján az ország mentesíthető a bolsevizmus fertőző hatásától. A szövetség ezért foglalkozik a földmivelő nép problémái után a magánalkalmazottak ügyével, ami a diplomás ifjúság elhelyezésének kérdésében is nagyjelentőségű létkérdés. Végül kitért a diákegység kérdésére is és kifejtette, hogy a Turul Szövetség a naciona­lista szellem ápolása mellett nem annyira a szervezeti, hanem, az ideológiai egységben látja a megoldást. A Turulban nincsenek is feleke­zeti elhatárolások és a Turul-ifjúság szívesem látná, ha a­ felekezeti alapon álló ifjúsági ala­kulások hasonló szellemtől áthatva lépnének be a nacionalista ifjúsági egységbe. A beszámoló után még több ügyosztály je­lentését hallgatták meg, majd este a Korona­­szálló ..nagytermében műsoros táncestély volt, amelyen a város előkel­őség­ei is részt ve­ttek. Vasárnap kerül sor a választásokra.

Next