Nemzeti Ujság, 1936. december (18. évfolyam, 275-298. szám)

1936-12-31 / 298. szám

Csütörtök, 1936 december 31. NEMZETI ÚJSÁG — (Kiskőrös szilveszteri Petőfi-Ünnepe.) Kiskőrös ezidén is hagyományos kegyelettel készül megünnepelni nagy fia, Petőfi Sándor születésének évfordulóját. Szilveszter éjszaká­ján a Petőfi Kaszinó a Petőfi Társasággal együtt nagyszabású ünnepségein hódol a költő emlékének és ezt követőleg a város lakossága és az egyesületeik lampionos menetben vonul­nak fel a költő szülőháza elé, ahol pontosan éjfélkor, Petőfi születése percében, a harangok zúgása közepette újabb ünnepséget tartanak. Az éjféli ünnepségen a helyi szereplőkön kí­vül a Petőfi Társaság részéről Farkas Imre mond ünnepi beszédet, Gyökössy Endre pedig alkalmi költeményét szavalja el.­­ (A januári vagyonváltság-búza ára: 19.— pengő.) A pénzügyminiszter a mező­gazdasági ingatlanok vagyonváltsága fejében fizetendő búza árát a földmivelésügyi mi­niszterrel egyetértőleg 1937 januárjára mé­­termázsánként 19,— pengőben állapította meg. Hevesei hasznán férfiruhák kaphatók. Fraklis zsanett és szmoking innak költsünk( FÖLDCSÍK ÉS BERGES Félemelet (Anfcor-palota ) — (Autóbuszközlekedés Szilveszter éjjelén.) A Beszkárt közli, hogy Szilveszter éjjelén fél 2 órától fél 5 óráig az 1-es, 3-as, 7-es és 12-es a­utóbusz vonalakon rendkívüli járatokat indít. Az autóbuszok az egyes vonalakon 7—15 per­cenként közlekednek. Háromszori átszállás mellett a környékbeli éjszakai járatokra is érvényes átszállójegy ára 44 fillér. A Rákos­­palotára, Pestszentlőrincre, Óbudára és Pest­­szent­erzsébetre közlekedő környékbeli járatok szilveszter éjszakáján is 2 óra 30 perckor in­dulnak. Ezeken a kocsikon a viteldíj változat­lanul 44 fillér. Ugyancsak rendkívüli autó­­buszjáratokat indít a Beszkárt a 20, 21, 22, 24, 25-ö­s vonalakon is. A 20-as vonalon a belső végállomásról 2 órakor és 3.30-kor, a külső végállomásról 2.30-kor és 4 órakor, a 21-es vo­­nalon a belső végállomásról 2 órakor és 8.30 órakor, a külső végállomásról 2.20-kor és 3.50 órakor, a 22-es vonalon a belső végállomásról 2 órakor és 3.80-kor, a külső végállomásról 2.30 órakor és 4 órakor, a 24-es vonalon a belső végállomásról 2 órakor, a külső végállomásról 2.20 órakor, a 25-ös vonalon a belső végállo­másról 2 órakor és 3.30-kor, a külső végállo­másról 2.30-kor és 4 órakor indulnak a kocsik. A járatokon az átszállásra nem jogosító vo­naljegy ára 44 fillér. A város belterületén köz­lekedő éjszakai járatokon váltott jegyek ezekre a vonalakra átszállásra nem jogosí­tanak.­­­ (A lengyel irodalmi nagydíj nyertese.) Varsóitól jelentik: -A lengyel­­állam irodalmi nagydíjával az idén Wierzylski Kázmér köl­tőt tüntették ki. Wierzyjski az amsterdami olympiai já­tékok irodalmi aranyérmét nyerte el.­­ Asztmában szenvedőknek gyakran meg­becsülhetetlen szolgálatot tesz a természetes „Ferenc József“ keserűvíz azáltal, hogy a táp­csatorna tartalmát gyorsan feloldja és kíméle­tesen levezeti s az emésztőszervek további mű­ködését hathatósan elősegíti. ■ elefon I — 736 70. Turistatág: Az újévi kirándulások. Magyar Turista Egyesület. I: Szilveszter-est a dobogókői báró Eötvös Lórand menedékházban, a Dobogókői Család rendezésében. T. d. u. 4 ó 15 p Pálffy­­tér. N­: 31-én­ este 7 ó 30 p Berlini­ tér. (Autó­busz.) III: Szilveszter-est a Sas Otthonban. T: 31-én este 7 ó a hűvösvölgyi vili, végállomás. Reménytüzek a Nagyszénáson. Vasárnapi kirándulások: Magyar Turista Egyesület. I: Dorog— Gete—­Tokod—Mogyorós­­bánya— Bajóti öregkő—Mogyorósbánya—Dorog. T: 6 ó 30 p Nyugati p. u. II: Hűvösvölgy— H­á­rm­as ha­tárheg­y—Óbuda. T: 9 ó a hűvös­völgyi vilit, végállomás. IN­: Pilisvörösvár— Garancsihegy—Zirihár—Macskabarlang—Szent­kút—Csobán­ka—Oszoly—Pomáz. T: 8 ó 30 p Nyugati p. u. IV: Autóbuszkirándulás Dobogó­kőre. T: 7 ó 30 p Vilmos császár-ut 78. (Jegyek elővételben vezetőnél: Szél László. Telefon IK­ —483.) V: Hűvösvölgy—Petneházi rét—Julián­­völgy—Hűvösvölgy. T: 9 ó a hűvösvölgyi vill. végáill. (Hó esetén sível.) A szerdai kirándulások. Magyar Turista Egyesület. I: Farkasrét—Csillebérc—MOVERÓ- ház—Szekrényes—Huszon­négy ökrös—Budaörs— Farkas­rét. T: 9 ó a farkasréti vill. végáll. — Ügyvédek Turista Egyesülete: Farkasrét— Csillebérc—Jánoshegy—Hűvösvölgy. T: 10 ó a farkasréti vill. végáll. — Sólyom Turista Egye­­sület. I: Barangolás a budai hegyekbe. (Hó esetén sivel.) T: 8 ó 30 p Széll Kálmán-tér. II: Zu­gl­iget—Makkos már­­a—Farkasrét. T: 9 ó a zugligeti vili. végáll. — Hungária Turista Egyesület. I: Sítúra a budai hegyekbe. T: 8 ó a fogaskerekűnél. II: Kelenföld—Kamaraerdő —Törökbálint. T: 9 ó a kelenföldi vili. végáll. — Goldberger Sport Egyesület. Sí- és gyalog­túra a Harangvölgybe. Siok­tatás kezdők ré­szére. T: 8 ó 30 p Széll Kálmán-tér. — Diplo­más Club: Situra a budai hegyekbe. T: 8 ó 30 i Berlini-tér. SZILVESZTER NAPJÁN délben ntolszor dördül meg a budai ágyúszó „Megszűnik, nem szűnik“ ez a kérdés járt a napok óta csendes Buda köreiben, kivált a Víziváros és a Vár környékén. Némelyek már tudták a vészhírt, a Nem­zeti Újság néhány nappal ezelőtt megje­lent cikkéből pedig mindenki értesült, hogy a budai delet jelző ágyucska ja­nuár 1-től kezdve nem szólal meg többé. A kis acélágyu Budán, II. Toldi Fe­­renc­ utcai reáliskola második emeletén, főiskolai szertárának balkonján állott és 1867 óta — vagyis éppen 60 éven át — minden délben megszólalt. Szavára érce­sen megkondult a várbeli Nagy-Boldog­asszony templomának harangja és nyo­mában a többi toronyban is meghúzták a delet. A sétálók meg-megálltak az ut­cán s utána igazították órájukat az ágyuszónara, mert ez pontos volt. Buda­pest legpontosabb déli időjelzése. Csilla­gászati méréssel állapították meg a „nap delelés“ idejét. Ez a déli ágyúszó, mint megírtuk, 300 pengőt „emésztett“ fel évenként a fővá­ros háztartásában. Ennyibe került a fizikatanár „tiszteletútja“ ez ágyú kar­bantartása és a lőpor. Budának érdekes­ségét jelentette s elszakíthatatlanul hoz­zátartozott... Mindennap délelőtt három­­negyed­ tizenkettőkor a fizikatanár az al­tiszt kíséretében lépett be a fizikai szer­tárba s ott várták ki az időt, ami a dele­lésig még hátra volt. Az ágyucskába a lőpor fölé papírfojtást vertek be fakala­­páccsal és vaspálcikán levő kanóccal sü­tötték el. Szép tavaszi vasárnap és ünnepnap dél­­előttökön sok „hallgatója“ volt az ágyú delet jelentő dörgő muzsikájának. Szín volt, érdekesség volt, ami most kimúlik Buda életéből. Karácsony vigíliáján a magyar rádió helyszíni közvetítést is adott a Toldy Ferenc-reálból. Az ágyucska hangját meghallották „odaát“ a trianoni határo­kon túl is. De ez a dicsőséges hattyúdala volt... Budán igen sokan, különösen idősebb polgárok, akik lelkükben becézik Buda minden szépségét, báját, romantikáját, — amikor riadalmat vertek fel a rossz hí­­rek —, azt remélték, hogy a hagyomány mégis győz a financiákon és a 300 pengő kevesebbet ér, mint a helente hűségesen megszólaló ágyú. Az illetékesek azonban nem így véle­kedtek. Törölték a 300 pengőt a költség­­vetésből s az eddigiek szerint 1936 decem­ber 31-én délben még egyszer fölhangzik az ágyuszó és azután soha többé. Elné­mul a torka, örökké. Buda lakossága nemcsak egy esztendő bujától és örömétől, hanem egy kedves tradíciótól is búcsúzik. Még most sem hiszik el, szeretnék, ha az ágyucskáról szállongó hiób-hirek csak mende-mondá­­nak maradnának s újév napján délben ismét fölzengene diadalmasan a Toldy Ferenc-reál kis acélágyuja. — Nem hisszük, nem hihetjük — mondja nekem rezignáltan egy ezüenrál­­cás budai úr —, hogy elvegyék tőlünk az ágyuszó­nkat. Ha már miránk, bu­daiakra nincsenek tekintettel, akkor le­gyenek másra. Például idegenforgalmi szempontokra... A Halászbástyán kül­földi vendégek hányszor kérdezgették ér­deklődéssel az ágyuszóre, hogy mi ez s megjegyezték maguknak mint vonzó ér­dekességeit. A budai ágyuszó már „ex­port“ lett külföldön, beszélnek róla, is­merik s ilyesmit kár egyik napról a má­sikra megszüntetni... Az ágyucska sze­rény, nem kért sokat, 300 pengőt másra is elköltenek. Az iskolában, ha valami baja volt az ágyúnak, házilag javították, kezelték. Milyen szomorú lenne, ha az újév a lomtárba kerülést jelentené az ágyúnak, nekünk pedig szegényedést megint egy illúzióval... Amikor ilyen színeket megfakító, lelke­ket ásataggá tevő az élet, valóban meg­gondolandó, megér-e 300 pengő annyit, mint egy lelkekben élő hagyomány. Bárcsak meggondolnák! Mihály László — (Szilveszteri őrségváltás az Országzászló­nál.) Szilveszter éjjel az Ország­zászlónál a Turul Bajtársi Szövetség szakasza teljesít fáklyás őrszolgálatot. Az éjféli őrségváltás alatt dr. Nagy Iván v. országgyűlési képvi­selő, az Ereklyés Országzászló Nagybizottsá­gának társelnöke mondja az újévi beszédet.­­ (Álmában ölt meg a füst egy tardi há­zaspárt.) Tragikus kettős haláleset történt a borsodmegyei Tard községben. Varga János 84 éves jómódú gazda 78 éves feleségével együtt kedden este jól besütött a kemencébe s miután nedves ruháikat a kemence mellé helyezték, nyugvóra tértek. A ruhák azonban a kemence melegétől meggyulladtak és nagy füstöt árasztottak. A két öreg nem ébredt fel és az óriási füsttől mindketten megfulladtak. A szerencsétlenséget csak szerda délelőtt vették észre a szomszédok, akiknek feltűnt, hogy Vargáék nem mutatkoznak.­­ (Nyilatkozat.) Magát meg nem nevező szerző ismeretlen nyomdában olyan szabadkő­műves névsort állított össze és hozott forga­lomba, melyben nevem is szerepel. Kijelentem, hogy soha szabadkőműves nem voltam és nem is vagyok. Az ismeretlen tettes ellen az el­járást folyamatba tettem. Budapest 1936 de­cember 20-án. Dr. Szőke József, a Budapesti Helyiérdekű Vasutak Rt. igazgatóhelyettese. talán Lozó. A volt m. kir. budapesti 29-ik honvéd és nép­felkelő gyalogezred Bajtársi Köre rendes havi összejövetelét január 2-án este 6 órakor, tartja meg az Ybl Miklós­ téri Várkertk­ioszk-kávéházba­n. Kérik a baj­társai pontos megjelenését.­­ Aranyérnél és az ezzel járó béldugulás esetén a természetes „Ferenc József“ keserűvíz használata csakhamar kellemes megkönnyeb­bülést eredményez. Az orvosok ajánlják. b 1i iKfib3I 11 | 111 i i liiiiiw ; 11 III |||I piiH|,H,,i,iimi||l 11 I 'Ifi IP Ára: 2‘50 R MEGRENDELHETŐ: PÁZMÁNY­ PÉTER-IRODALMI • TA­RS­ASAQ BUDAPEST Vili. MARJA*.UCGA 25. 11 — (A bűnügyi szolgálat ellátása.) Közel ötszáz oldalas könyv jelent meg a napokban — a bűnügyi szolgálat ellátására vonatkozó rendelkezések gyűjteménye — amelyet dr. Thor­ma Tibor rendőrkapitány állított össza A hézagpótló könyv 1881-től kezdődően ismer­teti az ebben a tárgykörben kiadott miniszteri és főkapitányi rendelkezéseiket. A könyv első­sorban rendőri szakkönyv, de célszerű mimika azok számára, a­kiik a rendőrség bűnügyi szol­gálatának munkájával részletesen és alapo­san a­karnak megismerkedni. A lexikonnak is beillő munka a tudnivalókat világos, áttekint­hető és könnyen kezelhető rendszerrel tárja fel és nemcsak a szakemberek számára, hanem a nagyközönségnek is értékes segédkönyv, amely a szerzőnél rendelhető meg. ELŐLÉPTETÉSEK a rendőrségnél és az orvosi karban A kormányzó a belügyminiszter előterjesz­tésére dr. Horváth György rendőrfőtanácsosi címmel felruházott rendőrtanácsosnak a rend­őrfőtanácsosi jelleget dr. Pászkán-Kunodi Fe­renc, dr. Egry Péter-Pál, dr. Széhly I­­ós, dr. Mező Elek, dr. Antal Géza, dr. Györkényi László, Deák Viktor és dr. Tóth Lajos andőr­­tanácsosi címmel felruházott rendőrkapitá­nyoknak a rendőrtanácsosi jelleget, dr. Braun István, dr. Meznerich Jenő, dr. Homoródy Ottó, dr. vitéz Pozmány Ferenc, dr. Zorándy Emil, dr. Vajda Árpád, Török László, Benkó Gyula, dr. Könyöky József, Lázár Kornél, dr. Tóth László, Vidor Dezső, Griezman István, dr. Kamarás Károly és dr. Körmendy Sándor rendőrkapitányi címmel felruházott rendőr­fogalmazóknak a rendőrkapitányi jelleget, dr. Görög József, dr. Papp Sándor, Gál Rezső, dr. Tóth Jenő, dr. Répásy István, dr. Jeles Béla, dr. Oláh Elemér, dr. Pákozdy Jenő, dr. Demjéndy Gusztáv, dr. Nagy Imre, Vinc­ze István, dr. Vidaházi József, dr. Gálffy Dezső, Gaál Miklós, dr. Kádár Béla, dr. Liptay La­jos, Vécsei Gyula, Spolczay Zoltán, dr. Korit­­sánszky Ernő, dr. vitéz Csepreghy János, Si­­tányi János, dr. Sántha Béla és dr. Szász Sándor rendőrfogalmazói címmel felruházott rendőrsegédfogalmazóknak a rendőrfogalma­zói jelleget, dr. Fehér Mihály, báró Worde­ner Mihály, vitéz Mányai Emil, Lengyel Mi­hály és Sallér Ignác rendőrfelügyelői címmel felruházott rendőrfelügyelőknek a rendőrfel­ügyelői jelleget. Pávó Józse­f, vitéz Molnár János, Ágoston József, Urfalvy Aladár, Fülöp Nándor, Magyar Károly, Gál Dániel, Bánhidy Antal, Boross Andor és Szentléleky László rendőrfelügyelők­nek, valamint dr. Pazár Zoltán rendőrorvos­­nak a IX. fizetési osztály jellegét, dr. Hivessy Jenő és dr. vitéz Antal István detektivfőfel­­ügyelői címmel felruházott detek­tivfelügyelők­nek a detektivf­őfelügyelői jelleget, Zselyi Imre, Szili József, vitéz Szigethy István, vitéz Bódy István és Szentirmay Győző detektivfel­ügyelői címmel felruházott detektiveknek a de­­tektivfelügyelői jelleget, Tuna Imre, Dart­­y Gábor és Ruth József detektiveknek a deteí­­tivfelügyelői címet, vitéz György deák Gábor, Herczegh Lajos, Sárvári István, Vajda József vitéz Csordás István, Fekete Géza és Bős Imre detektiveknek a IX. fizetési osztály jelle­gét, végül Szívós Gyuláné, született Sállai Aranka és Végh Ilonla hivatali főtiszti cím­mel felruházott hivatali tiszteknek a hivatali­ főtiszti jelleget; dr. Imre József budapesti állami szemkór­házi igazgató-főorvos és dr. Zsakó István bu­dapesti lipótmezei állami elme- és ideggyógy­intézeti igazgató-főorvos részére a VI. fize­tési osztály jellegét és dr. Keresztes Gyula budapesti angyalföldi állami elme- és ideg­­gyógyintézeti főorvos részére a VII. fizetési osztály jellegét; dr. Makai Endre magyar királyi állami gyermekmenhelyi főorvosnak a VII. fizetési osztály jellegét; dr. Czakó Lajos magyar királyi tiszti, orvos részére a magyar kir. tiszti főorvosi címet és dr. Molnár Gyula magyar kir. tiszti orvos ré­szére a VI. fizetési osztály jellegét; dr. Stasiák Aranka Országos Közegészség­­ügyi Intézeti adjunktusnak a VII. fizetési osz­tály jellegét és dr. Zbóray Bertalan Országos Közegészségügyi Intézeti adjunktusnak VIII. fizetési osztály jellegét; az Országos Társadalombiztosító Intézet sze­­mélyzeti létszámában a számvevőségi és gyógyszerészi egyesített szakon Schmidt Mik­lós és Marsteiner Sándor számvevőségi taná­­csosoknak a számvevőségi H. osztályú főtaná­csosi címet és jelleget Laub Miklós Sándor és Káply Ferenc számvizsgálóknak a szám­vevőségi tanácsosi címet és jelleget adomá­­nyozta.­­ (Árokba fordult egy teherautó, ti­zenkilenc utasa megsebesült.) Szerdán este 7 órakor a budapest—kecskeméti betonúton Lajosmizse és Örkény között Koller Mihály tehergépkocsija, amelyen 22 utast, főképpen vásári árusokat vitt Budapestről Kecskemétre, gumidefektet kapott és az útmenti mély árokba for­dult. A mentők több gépkocsival mentek ki a színhelyre és kilenc súlyosan sérült embert vittek be a kecskeméti kórházba. A legsúlyosabban sérült Szakáll Sándor harmincnyolcéves kecskeméti vásári mu­tatványos, akinek karja két helyen el­tört, több bordája betört és gerinczúzó­­dást szenvedett. Tahonyi Jánosné súlyos agyrázkódást kapott. A többiek kisebb nagyobb töréseket és zúzódásoket szen­vedtek. Tíz utas könnyebben sebesült meg. A gépkocsivezetőnek nem történt baja.

Next