Nemzeti Ujság, 1937. március (19. évfolyam, 49-71. szám)

1937-03-21 / 65. szám

NEMZETI GAZDASÁG FÉMET akar venni a vállalkozó, akár­milyen fémet és most azt a választ kapja, hogy az árat előre nem mondhat­ják meg neki, hanem amikor rendel, akkor állapítják meg újból és újból az árut Ugyanez az eset a papírpiacon is. A nyomda nem tud a papír árával szá­molni, mert nem biztos, hogy ugyanazon az áron kap majd papírt, amilyen áron legutóbb vásárolt. Nem tudja, hogy a kö­vetkező rendelésnél emelkedik-e majd az ár s ha emelkedik, milyen mértékben. Ugyanaz a bizonytalanság, amely a pa­pírnál megvan, most egyszerre a fémek­nél is bekövetkezett. Hogy ez mennyire káros az üzleti élet szempontjából, azt felesleges talán elmondani. Hogy a kal­kuláció bizonytalansága mennyire hat nyomasztóan a piacra, felesleges hang­súlyozni. Mindenki tudja, mit jelent az, ha a gazdasági életben nem lehet előre kalkulálni, mert bizonytalan ártényezők vannak. Amikor valamilyen áru ára folytonos változásnak van alávetve, akkor mindenki, aki arra rászorul, bizo­nyos kiszolgáltatottságot érez. Bizonyos önkényességet még akkor is, ha nem így van. Mindebből az derül ki, hogy ennek az árbizonytalanságnak mielőbb meg kell szűnnie. Mi azt hisszük, ez a bizony­talanság meg is szüntethető. Csak az illetékeseknek kell az itt felmerülő kér­déseket szigorúan megvizsgálni. POTOM áruházát akarna alapítani a külföldi érdekeltség Magyarországon.­­Budapesten egypárat, a vidéki nagyobb párosokban pedig egyet-egyet. A terv nem is olyan potom, mert mammutvál- sorkolásról van szó, amely azt ígéri, hogy mindazt, amit árulni fog,­ oly olcsón adig, hogy a fogyasztónak szeme-szája eláll tőle. A terv a kereskedelmi minisz­ter elé került, onnan véleményadás vé­gett a kereskedelmi és iparkamara elé. A hangzatos ígéret­, a közgazdasági bű­­vészszámítás a hozzáértőket nem kápráz­tatja azonban el, mert egyöntetű a fel­fogás, hogy ezt az u­j áruházat nem le­het megcsinálni. A kereskedők érdekében hozták az áruházi rendeletet s mivel a rendelet nyugvópontra vitte az áruházak­­ügyét, szó sem lehet arról, hogy a keres­kedők egzisztenciája ellen újabb nagyobb támadást engedjenek meg. A fogyasztók­­érdeke sem kívánja ezt, mert az ár lehet potom, de hogy milyen az áru, az mindig nagy kérdés marad. A külföldi tőke, ha idegenbe vállalkozik, nem­ a fogyasztó,­­hanem a saját hasznát nézi és rideg üz­leti számadás dolgozta ki a tervet, amelynek végrehajtása során önálló ke­reskedelmi egzisztenciák sora pusztulna el, hogy a tőkeerős külföldi nagyvállal­kozó sokat keressen. Nem lehet ez érdeke senkinek. NOVOKÉMIA gyógyszervegyészeti gyár egy gazdag budapesti gyógysze­résznek alapítása és tulajdona. Illetve tulajdona csak volt, mert a vállalatot a múlt év elején csendben és feltűnés nél­kül korlátolt felelősségű társasággá ala­kította át. Azok a cégek, amelyekkel Kormos Aladár üzleti összeköttetésben állott, alig szereztek tudomást arról, hogy ez a gyógyszervegyészeti gyár ön­álló társaság lett, amelyért már nem szavatol sem Kormos Aladár, sem a mö­götte álló nagy vagyon. Érthető tehát az a meglepetés, amellyel a hitelezők fo­gadták azt a hírt, hogy a Novokémia gyógyszervegyészeti gyár Kft. fizetés­­képtelenséget jelentett. A hitelezői érte­kezleten a cég jogi képviselője bejelen­tette, hogy a vállalat körülbelül 115 ezer pengővel tartozik, a vagyona azonban az,gk 43 ezer pengő, amely árukészletből, berendezésből és kintlevőségekből áll. A hitelezők kifogásolták, hogy a vállalat alapítójának és tulajdonosának buda­pesti bérháza, villája és a Tisza István­­utca és a­ Wekerle Sándor-utca sarkán levő gyógyszertára nem szerepel a va­gyontárgyak között és ekkor adta elő a­­cég jogi képviselője, hogy a No­vokém­­­­a már egy év óta önálló, korlátolt felelős­ségű társaság, amelynek törzstőkéje 20 ezer pengő. A leleplezés hatása olyan felháborodást váltott ki, hogy a hitele­zők kimondták, szigorú vizsgálatot indí­tanak és egyezségről nem tárgyalnak. Kérnyszeregyezség megindítását külön­ben a most előbukkant korlátolt felelős­ségű társaság nem is kérheti, mert csak egy év óta áll fenn. Magyar-jugoszláv megegyezés a hitelkövetelések kiegyenlítésére Magyarország és Jugoszlávia között igen fontos gazdasági kérdésben jött létre megegyezés. Köztudomású, hogy magyar állampolgároknak és magyar pénzintézeteknek igen tekintélyes ösz­­szegű követelése áll fenn jugoszláv állam­polgárokká lett adósokkal szemben. Kész­pénzhitelekből, eladott ingatlanok vétel­árának letétbe helyezéséből és más ha­sonló ügyletekből erednek ezek a követe­lések, amelyek a devizaforgalmi korlá­tozások miatt befagytak és amelyek fel­szabadítása elől a jugoszláv hatóságok eddig elzárkóztak. Ige­n tekintélyes összeget tesz ki a magyar pénzintézeteknek az a követelése, amely még az elszakított területnek a szerbek által történt megszállása előttről származik. A régi koronában fennálló tartozások és követelések tekintetében még 1930-ban egyezmény jött létre Ma­gyarország és Jugoszlávia között és ebben kimondták, hogy egyik állam sem fog olyan rendelkezéseket te­nni, amelyek al­kalmasak az egyezmény akadálytalan le­­bol­yolításának megnehezítésére. Ennek ellenére főképpen a jelzálogos és községi követelések behajtása körül súlyos nehéz­ségek merültek fel, mert az újvidéki tábla elnöke megtiltotta, hogy a bírósá­gok magyar állampolgároknak jugoszláv állampolgárokkal szemben fennálló köve­teléseit megítéljék vagy a már megítélt követeléseket végrehajtsák. Ezt az állapotot már megszüntették, most pedig a két állam, illetve a két nemzeti bank megegyezett abban, hogy a jövőben minden befagyott követelés fel­szabadítását megkönnyítik. Mind a két nemzeti bank kölcsönösen honorálni fogja az esetről-esetre előterjesztett ké­relmek alapján kiadott engedélyeket a zárolt követelések felszabadítására. Mind a két nemzeti bank legközelebb körlevél­ben fogja értesíteni a megbízott, illetve autorizált pénzintézeteket erről a meg­egyezésről. Hatszázezer pengő alaptőkével megalakult a Hungária Container­­forgalmi és Hűtőipari vállalat Szombaton 600 ezer pengő alaptőkével meg­alakult a Hungária Container forgalmi és Hű­tőipari részvénytársaság. Az új vállalatot a Hitelbank, az Angol-Magyar Bank és a Hangya alakították. Az Imperial Chemical In­dustries londoni céggel szoros műszaki együtt­működésben folytatja tevékenységét a válla­lat. Az angol kapcsolat kifejezésre jut abban is, hogy az igazgatóságban három angol fog­lal helyet. Az igazgatóság elnöke dr. Barcsa Ernő ny. földművelésü­gyi­ államtitkár, tagjai pedig dr. Auer Pál, Kálmán Henrik, gróf Ká­rolyi Gyula, dr. Márkus Andor, dr. Herényi István, dr. Hohrer Aladár, O. W. Rosk­ill (Lon­don), gróf Széchenyi Károly, D. H. B. Winde, (London), dr. Wünscher Frigyes és M. Zwo­­gnitzow (London). Az új vállalat a Containernek nevezett hűtő­­tartályokat hozza forgalomba, amelyeket a MÁV-on keresztül bocsát a gazdasági élet szolgálatára. Több mint két év után került sor arra, hogy az Angol-Magyar Bank tulaj­donába került licencia alapján készülő contai­­nereket gazdaságilag kihasználják. Azok a hűtőberendezések, amelyek a vasúti forgalom­ban eddig a hűtést igénylő áru rendelkezésére állottak, több szempontból kiegészítésre szo­rultak. Különösen a magyar gyümölcs export­jával kapcsolatban érezték annak szükségessé­gét, hogy olyan hűtőberendezések kerüljenek a vasúti szállítások alkalmával használatba, amelyek lehetővé teszik, hogy a legtávolabbi piacokra is kifogástalan állapotban kerüljenek el a gyümölcsök. Több próbaszállítást végez­tek, amelyek a containerek alkalmazásához fű­zött reményeket igazolták, majd a MÁV-val letárgyalták azokat a kérdéseket, amelyek a containernek a vasúti teherforgalomban való használatával kapcsolatban­­ felmerültek. Elin­tézték a containerben való szállítás tarifális kérdését is s ezután került sor arra, hogy az új vállalatot alapító tőkeérdekeltség száz con­­tainert rendelt meg a Ganznál. A száz con­­tainerből májusban már 50 darab elkészül és forgalomba kerül. A containerek könnyen mozgatható szekré­nyek, amelyek egyaránt elhelyezhetők vasúti kocsin, hajón vagy autón. Önsúlyuk 1500 ki­logram, raksúlyuk pedig az áruk természete szerint 2500—3500 kilogram. A tartályoknak rendkívül elmésen megoldott hűtőszerkezete és kitűnő hőszigetelése a beléjük rakott árut nem­csak a külső levegőnek és hőmérséklet válto­zásainak befolyásától mentesíti, hanem bizto­sítja, hogy a hőmérséklet mindig a legkedve­zőbb fokra legyen szabályozható. A legkedve­zőbb hőfok, kezelő személyzet igénybevétele nélkül a szállítás egész tartama alatt változat­lanul megtartható. A szállított áru átrakodás nélkül háztól házig, a termelőhelytől a rendel­tetési helyig megy anélkül, hogy az áru hal­mazállapota, küleme­ íze és zamata a legcse­kélyebb elváltozást is szenvedné. A szakértők megállapításai szerint a szántó­tartályok új fordulatot jelentenek gyümölcs­kultúránkban. Lehetővé válik, hogy a legtá­volabbi piacokra a legkifogástalanabb álla­potban kerüljön el a magyar gyümölcs, amely­­nek világhíre van. Ezzel együtt lehetővé válik az is, hogy a külföldi piacokon a magyar gyü­mölcs magasabb árat érjen el. Ez azáltal te­remtett jobb értékesítési lehetőség — a szak­értők szerint 50 százalékkal, sőt 200—300 szá­zalékkal is nagyobb árat lehet majd elérni egyes piacokon — a minőségi termelés fokozá­sát vonja majd maga után. A containerben való szállítás nagyobb költségét az általa nyúj­tott értékesítési lehetőség — mondják a szak­értők — bőségesen ellensúlyozza. A containe­rek nem jelentenek versenyt az eddig haszná­latban volt berendezéseknek, mert a container­ben való szállításra a legprímább minőségű áru való és ezáltal új értékesítési lehetőséget teremt, nagyobb export elérését teszi lehetővé és ez az exporttöbblet kizáróan a containere­­ken keresztül megy majd ki külföldre. A szállítótartályoknak nagy közgazdasági jelentősége van s ezért az új vállalat arra számít, hogy a hatósági tényezők jóindulata is elősegíti a containere használatának elterje­dését. 1 ­ Magyar Kereskedelmi Hitelbank — Schopper ,L C. l­.-T. igazgatósága, a mai napon tartott ülésen elhatározta, hogy a­ már­cius 31 én tartandó közgyűlésnek javasolni fogja, hogy a 139.018,68 pengőt kitevő nyere­ségből részvényenként 1.50 pengő osztalék­ fizettessék. A Magántisztviselők Országos Nyugdíjegye­­sülete 14 millió koronás díjtartalékénak pusz­tulása. A nyugdíjas magántisztviselők régi panasza, hogy a háború előtt aranyértékben befizetett tagsági díjaik ellenében csak egé­szen minimális nyugdíjban részesülnek. A 3 évvel ezelőtt alakult Magántisztviselők Orszá­gos N­yugdíjegyesületének közel 21.000.000 arany­koronát képviselő díjtartalékéból a hadikölcsönök, a fővárosi kötvények és a záloglevelek elértéktelenedése következtében ugyanis mindössze három fővárosi bérháza maradt meg és ezeket a bérházakat is olyan rendkívül súlyos adók terhelik, hogy az egye­sület a régi tagok nyugdíjjárandóságát az egyizben már keresztülvitt valorizáció után újra kénytelen volt leszállítani. Az egyesület vezetősége legutóbb széleskörű akciót indított, hogy az egyesület régi nyugdíjas tagjainak sorsán enyhítsen és az önhibájukon kívül ne­héz sorsba jutott tagoknak nagyobb járuléko­kat fizethessen. A hadikölcsönök és egyéb köt­­v­ények­ értékének megsemmisülése idézte elő, hogy az egyesület nem tudott megfelelő mér­tékben eleget tenni a tagok részéről jelentkező jogos és méltányos kívánságoknak. Ezt az ál­láspontot helyesnek ismerte el Darányi Kál­mán miniszterelnök és Mikesz Ödön belügyi államtitkár, akik az egyesület vezetőségének küldöttsége előtt legutóbb kijelentették, hogy behatóan kívánnak foglalkozni az egyesületi tagok érdekében előterjesztett kívánságokkal. Az egyesület igazgatósága a napokban vitéz Itarczy-Barcsen Gábor felsőházi tag vezetésé­vel küldöttségben kereste fel Somot­te Károly és Schuler Dezső alpolgármestereket, valamint Horony-Pálfy Aurél tanácsnokot, a szociálpo­litikai ügyosztály vezetőjét. A küldöttség a fő­város vezető főtisztviselőitől azt kérte, hogy az egyesületnek még 1897-ben és 19116-ban jó aranykoronákban jegyzett fővárosi kötvényei­nek ebben az évben legalább a fele kamatját utalja ki a főváros és a következő években megújuló segély formájában juttasson bizo­nyos méltányos összeget az elvesztett mil­liókért, hogy ezáltal némileg enyhítő legyen a régi tagok mai meg nem érdemelt sorsa. A fő­város alpolgármestere és a szociálpolitikai ügyosztály vezetője messzemenő jóindulatuk­ról biztosították az egyesület küldöttségét. Országos tiltakozás a kamillakartel ellen. A Gyógynövénybeváltók Országos Egyesülete hétfőn délelőtt 11 órakor, Budapesten az Os­­tende-kávéház külön termében országos tilta­kozó nagygyűlést tart a kamillakartel ellen. Tudvalévően a kamillakartel szerződése lejár és most dől el, hogy a földmivelésügyi kor­mányzat feloszlatja-e vagy továbbra is meg­hosszabbítja a kartel szerződését. A gyógynö­vény beváltók elkeseredése igen nagy. El van­nak szánva arra is, hogyha érvényben marad továbbra is a kamillakartel, akkor mintegy 600 magyarországi növénybeváltó beszünteti mű­ködését és lemond gyógynövénybeváltói enge­délyéről, mert a kamillakartel lehetetlenné teszi működésüket. Nagyarányú emelkedést mutat a Hangya forgalma A Hangya Központ március 20-án tartotta dr. Balogh Elemér titkos taná­csos elnöklésével 1936. évi közgyűlését, melyen a tagok és a vidéki tagszövet­kezetek kiküldöttei nagy számban jelen­tek meg. Dr. Wünscher Frigyes vezérigazgató ismertette az 1936. üzletév mérlegét, amely 173.000 pengő ingatlan és beren­dezés, értékcsökkenési leírás, valamint 151.523 pengő vásárlási visszatérítés el­számolása után 241.549 pengő 26 fillér felesleggel zárul. A tiszta felesleg hovafordítása tekin­tetében a közgyűlés elfogadta az igaz­gatóság javaslatát és elrendelte, hogy az alapítványi üzletrészek után a tavalyi 2 százalékkal szemben 2 és fél százalék osztalék folyósíthassék, a tartalék gya­rapítására pedig 25.000 pengő fordít­­tassék. A központ forgalma nagyarányú emelkedést mutat, mert az 1935. évi 57.238.268 pengővel szemben az 1936. évi forgalom 69.330.760 pengőre rúgott, az emelkedés 21.12 százalék. A központ erő­­teljes fejlődésével együtt haladt a kötr­­léki szövetkezetek anyagi helyzetének javulása is. Figyelemreméltó az értékesítő Hangya szövetkezetek forgalmának ugrásszerű emelkedése. A hét értékesítő szövetkezet az elmúlt évben a Hangya értékesítési osztályának 1935. év 13.205.336.82 pengő forgalmával szemben 22.870.091.43 perggő forgalmat bonyolított le, ami 73 száza­lékos emelkedést jelent. Három értéke­sítő szövetkezet összesen 131.633,23 pengő értékesítési visszatérítést folyósított ter­melő tagjainak. A közgyűlés egyhangú lelkesedéssel fogadta el az igazgatóság jelentését és az igazgatóságba új tagokat beválasz­totta dr. Máthé Imrét, az Országos Me­zőgazdasági Kamara igazgatóját és dr. Mutschenbacher Emil felsőházi tagot, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület ügyvezető igazgatóját, a felügyelőbizott­ságba pedig Bothmeyer Imre gazdasági főtanácsost, az Országos Magyar Gazda­sági Egyesület igazgatóját. A piac eseményei A TENGERI, a tekintetbe jövő külföldi terménypiacokon a búza árak emelkedé­sével kapcsolatosan megszilárdult. Em­lí­­tésrem­éltó különösen a buenos­ airesi ár­emelkedés. A májusi tengeri ára ezen a piacon a múlt hét végén jegyzett 6.25 pezó­ról 6.64 pezóra emelkedett. Az argentínai áremelkedésnek különösen az ad ma je­lentőséget, hogy ott most kezdődött a ten­geri törése. Ebben az időszakban az árak Argentínában rendesen visszafejlődnek. Az áremelkedés tehát jelenleg igazolni látszik azokat a híreket, amelyek szerint az argentin tengeri termés távolról sem lesz olyan kedvező, mint amilyenre be­csülték. A nyugateurópai piacok tengeri árait az argentin áremelkedés irányítja, amely maga után vonta a rotterdami és­ az angol tőzsdék áremelkedését is. Ez vi­szont lehetővé teszi azt, hogy a dunai ál­lamok nagyobb mértékben vehessenek részt a nyugateurópai piacokra irányuló tengeri kivitelben. A belföldi tengeri árak a múlt hét végével szemben kissé ellany­hultak s jelenleg a Készáru tengeri Buda­­pest-paritásban 11.20—11.30 pengőért kap­ható. A nemzetközi árak szilárdulása és a belföldi árak visszafejlődése a tengeri­nél is azt eredményezte, hogy az árdisz­­paritás eltűnése után tengeri kivitelünk a nyugateurópai piacok felé megindulhat.­­

Next