Nemzeti Ujság, 1937. március (19. évfolyam, 49-71. szám)

1937-03-05 / 52. szám

„ V­......________________________________________________(C «537 HÍR. 5- 1 7 'J ........~ "" Franco súlyos vád!a Franciaország ellen Időjárás — ~ ' M Vasgárda Várható idői* _ és a román rás a követ- M _____________ ___ «^5 parasztpárt keze 24 órára: Ilik Tflpf^^gg, V WJ W farkasszemet Mérsékelt szél* pik I SmJm aff fflLJ UH I | i B^ - A flf ' néz egymással — Több helyen eső» 1 BWI |1bM mm­­ Wj Hl 1 I 1 IflBf Sztojadinovics a havas eső* hó. M ff «E B Ifi Mf Hl * §ü i ül I nV JMPkBl S magyar­ jugo­hőmérsékletnyu- 1 TS ül—H ül. Ill. szláv viszony­la­gaton alig vár- •' villájáról — Beck tozik, keleten , , , __ , A A _ . . .... ‘ . a Seba-köny­v bizonytalan XIX. évfolyam 52. szám + FENTEK ♦ Budapest 1937 ellen Pilisi Ney Ákos, MÁV igazgató, város­­rendezési problémákról tartott előadást a Mérnök és Építész Egyletben Dr. Kelemen Imre, a bábolnai állami ménesbirtok igazgatója, gazdasági fő­tanácsosi címet, Kormos Géza minisztériumi számvevőségi tanácsos pedig Signum Laudist kapott Hollenzer László, a Magyar Fényképészek Országos Egyesületének elnöke, ötven éve dolgozik a szakmában A németek és a gyarmatok Bismarck politikáját, amely nem hitt az Oroszországgal való háború szüksé­gességében, a Harmadik Birodalom gyökeresen megváltoztatta. Hitler a Mein Kampf-ban részletesen kifejti, hogy Németország területi növekedése csakis Oroszország rovására történhe­tik meg s a német-orosz ellentét mai feszültsége valóban egyik legveszedel­mesebb jelensége a nemzetközi hely­zetnek. Néhány évvel ezelőtt Moszkvában még abban reménykedtek, hogy a bol­­sevizmusnak sikerül Németországban is uralomra jutni és hogy a két szovjet­nagyhatalom szövetsége elsöpörheti mindazt, amit a szlavofilek annak ide­jén a „rothadt Európának“ neveztek. A Sovjet-Deutschland és a lenini világ­forradalom ördögi fantáziája állandóan kísértett az európai politikában. A ber­lini kormány a rapalói német-orosz szerződés óta igen szoros gazdasági és politikai kapcsolatokat tartott fenn Moszkvával, Szovjetoroszország külpo­litikai helyzetét a német kapcsolat sta­bilizálta és a szovjet­ indusztrializmus kifejlődését, valamint a vörös hadsereg felszerelését a német ipar tette lehe­tővé, viszont a szovjet sohasem tévesz­tette el szemei elől valóságos célját és legügyesebb ügynökeit küldötte Német­országba. Sorozatos puccsok és zavar­gások, sztrájkok és vérengzések robban­tották a weimari Németország korhadó pilléreit, ugyanekkor pedig a kommu­nista párt minden választás alkalmával ugrásszerűen növelte szavazatait. 1933 januárjában azonban a helyzet gyöke­resen megváltozott. A nemzeti szo­cialisták uralomrajutása nemcsak a né­met belpolitikát formálta át, hanem döntő hatást gyakorolt Németország külpolitikájára is. A német-orosz jóvi­szony összeomlott s Moszkva Parisban kereste és találta meg rövidesen új partnerét. Ernst Thälmann, a német kommunisták vezére elnémult, de he­lyette ma Franciaországban Maurice Thorez hirdeti Szovjet-Franciaország küszöbönálló kikiáltását és a N­L Inter­­nacionálé a francia-orosz szövetséggel akarja lángra lobbantani a világforra­dalom parázsló szikráit. A német külpolitikának szovjetelle­nes fellépése és magatartása mind ha­­t­ározottabbá és élesebbé válik, aminek indokoltságát különben csaknem teljes mértékben igazolja az a körülmény, hogy Szovjetoroszország esztendők óta támadólag lép fel mind a külpolitika, mind az egyes államok szociális feszült­ségének mesterséges szítása terén. Né­metország szovjetellenes magatartását, a belpolitikai okokat jelentőségükben és súlyukban messze túlhaladó külpoli­tikai és gazdasági törekvések teszik el­­maradhatatlanul szükségessé, mert hi­szen Németországnak, rendkívül fejlett ipara nyersanyagellátása és a sűrű népesség élelmezése céljából okvetlenül új nyersanyagforrások és települési te­rületek után kell néznie, elsősorban Oroszország irányában. Németország a világ egyik legsűrűb­ben lakott országa, termőföldje azonban az éghajlati és talajtani viszonyok mos­tohasága folytán szinte nyomorúságos­nak mondható. A szénen és vason kívül egyetlen nyersanyagban sem rendelke­zik akkora mennyiséggel, amely iparát csak megközelítőleg is el tudná látni. A gyapotot, ‘ gyjantot, gumit, kancsukat és nagyAfezt nFBhjat is, a legfontosabb nyersanyagokat''külföldről kell besze­reznie vagy'*Kém­iai után, költséges és mesterséges ellátá­ssal előállítani. Ezzel szemben­­­ Oroszország a világ egyik legnagyobb nyersanyag raktára, amelyet se a cári uralom, se a szovjet­­diktatúra nem tudott kellőképpen kin használni. Oroszország hihetetlen gaz­­dagságáról megközelítő képet kapunk, ha szemünk előtt tartjuk természeti . * # kincsei mérhetetlen hőségének font / f­­osabb számadatait. Oroszországnak 40 / / olyan folyója van, amelynek energiái i­s vízierőtelepek létesítésére felhasználha­tók. Az orosz erdőségek kiterjedése egy­­milliárd hektár, vagyis Oroszország az egész világ erdőterületeinek egyharma­­dát birtokolja. Szénállományát 1200 milliárd tonnára becsülik és az Egye­sült Államok után Oroszország a leg­gazdagabb tüzelőanyagokban. A világ petróleumkészletének 30 százaléka az övé, ami első helyet biztosít számára ezen a téren, minthogy a petróleum­­források további 70 százaléka megoszlik a világhatalmak között. A vasérc orosz­­országi lelőhelyei a leggazdagabbak az egész világon. Az aranytermelésben pe­dig Oroszország ma az első helyen áll. A világ egyhatod részét felölelő Orosz­ország gazdag földjének geológiai kin­cseiről azonban még ezek a számada­tok sem nyújthatnak kimerítő képet, mert hiszen a mérhetetlen földterületet még mai napig sem tárták fel egészen. És letagadhatatlan tény, hogy a föld­gömb valamennyi számottevő nyers­anyag forrásának felosztása után isz Oroszország név alatt szereplő földrész széthulló lakosságánál és bizonytalan politikai rendszerénél fogva egyedül alkalmas kolonizációra. Németország nyersanyagokban való A FELKÖSZÖNTŐ — Mi bajod­? Beteg vagy? A fiú ijedten kapta föl fejét az ívlap­­ról, amiből az üdvözlő beszédet tanulta. Türelmetlennek találta anyja hangját. Talán azt­ hiszi, hogy ki akar bújni a felköszöntő alól. Újra a papírra hajtotta fejét és a homlokát támasztó két te­nyere közül inkább az asztalnak mon­dotta: — Nem anyué, nincs semmi bajom! Aztán tanulta tovább: Mélyen tisztelt igazgató úr! A magyar tagozat nevé­ben ... Ezelőtt egy héttel rimánkodott apjának, hogy ő nem tudja, nem akarja megtanulni ezt a felköszöntőt. Osztály­társai közül se vállalkozna rá senki. De apja ráparancsolt: Semmi huzakodás! Megígértem a tanár úrnak, hogy el fo­god mondani. Novotny tanár úr, a magyar tagozat vezetője óvatosan látott az üdvözlő be­széd elhelyezéséhez. Végigment gondo­latban a magyar­­ szülők során, melyik engedné meg, hogy fia üdvözölné Hracny igazgatót huszonötéves jubileu­mán. Megállapodott Barta postatiszt ne­vénél. A kis Barta csöndes és okos fiúcska, beszéde értelmes. A postatiszt olyan szürke valaki, aki nem politizál. De ha okoskodna, akkor ott van Szálas vasúti bak­tér fia. Bár mégis csak alkalma­sabb lenne egy urifiú. Mindenesetre előbb a szülővel tárgyalja le a dolgot, mert elve, hogy a mai időben diplomá­ciával jobban lehet eredményt elérni. Aztán jól ismeri a magyar tagozat ellen­szenvét Hracny igazgatóval szemben, aki már több kellemetlenséget csinált, pedig csak másfél éve jött ide Morvából. A felköszöntő ügyét okvetlen nyélbe kell ütni, mert Hracny hiú és bosszúálló ember, különben is az egész ünnepély rendezése felsőbb helyről indult, magától a zsupántól. A zsupán meg akarja mu­tatni a városnak és a vidéknek, hogy íme, az új rezsim alatt milyen jól érzi magát a három náció fiatalsága. A zsupán magához hivatta Novotny tanárt. Nagyon kedves volt, igazi osz­trák cigarettával kínálta meg. Melegen érdeklődött a magyar tagozat tanulmá­nyi eredményei felől. Gratulált a siker­hez: — Melegen óhajtjuk, hogy az új körül­mények közé való beilleszkedés még na­gyobb lendületet vegyen! — aztán rátért a zsupán a kérésre, illetve óhajra, azaz parancsra: — Hracny igazgató úrral a város, sőt az egész zsupánság nagyon értékes sze­mélyiséget nyert, aki másfél év alatt máris feltűnő eredményeket tud fel­mutatni ebben a háromnyelvű városban. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a ma­gyar tagozat is kivegye részét az ünnep­lésből. Persze az ő spontán elhatározá­sukból — hunyorgott a zsupán a ciga­rettafüstbe —, ahogy ezt az igazgató úr meg is érdemli. Helyesnek találja ezt így, tanár úr? — és lekötelező mosollyal né­zett a szorongó tanárra. Novotny a mosoly mögött mindent meglátott. No hiszen, nem is a cigaretta miatt hivatta a zsupán. — Helyesnek! — felelte és fejével is helyeselt. Cigarettájának hamuja a helyeslés közben a szőnyegre hullott. Novotny tanár már mindent helyesnek tart az új rezsimben, amit magasabb helyről kijelentenek- Évek óta nincs tisz­tában önmagával és tehetetlenül viteti magát a hullámokkal. Véletlenül poty­­tyant a magyar tagozat tanárságába és azt állítja újabban, hogy a magyar tago­zat az ő­­ közvetítő ügyességének köszön­heti létezését. A rezsimváltozás idejében még rosszul érezte magát a felfordult környezetben és szeretett volna átjutni a határon valamelyik alföldi gimná­­ziumba. De a határozatlansága i­tt ragasztotta.­­ Apja valamikor a megyeház hajdúja volt, aki zsinóros ruhájában ugyancsak ráripakodott a kapu alatt tévelygő tót parasztokra. Ö meg gyerekkorában ámu­lattal nézte a megyei urakat, a dölyföse­­ket, hangoskodókat, jókedvűeket. Sokat szaladt a trafikba és vendéglőbe, ahova a hivatalnokok küldötték a hajdú gyere­két. Ö a főispán kocsisa szeretett volna lenni, de apja, urát akart belőle csinálni, olyat, amilyeneket ő szolgált már húsz éve. Budapesten elvégezte az egyetemet, aztán jött a háború, felfordulás. Apja nyugdíjat kap és odahaza már szlovákul beszélnek. Most itt ül a zsupánnal szemben. Az aranyvégű cigaretta már süti az ujját, szeretne tőle szabadulni, de nem meri a hamutartóba dobni, mert akkor a zsupán kezén keresztül kellene nyúlni. A zsupán jókedvű: — És még egyet, tanár úr! Az egész ünnepélyt a tanári kar és az ifjúság ren­dezi spontán elhatározásból. Nekem semmi szerepem a nyilvánosság előtt, csak a háttérből igyekszem segítségükre lenni. Megértette intenciómat? — Megértettem! A folyosón eldobta a cigarettacsonkot, kínzott ujját megnedvesítette és közben végigfutott a szülők névsorán, melyiknek gyereke lenne legalkalmasabb. Kell egy felsőbb és egy alsóbb osztályos. Délután a kávéhá­zban találta Barta postatisztet. Letelepedett melléje, mintha véletlenül találkoztak volna. Megdicsérte a kis Palkó szorgalmat- Hja,persze, most jut eszébe! Milyet jó, hogy találkoztak! Éppen meg akarta bírl­i Palkót egy kis felköszöntő elmondásával az igazgató úr jubileumán^ Az egész egy kis családias ünnepély^jelentéktelen dolog, de azért jó, hogy a szülő véleményét is kikéri, mert ma nagy­on érzékenyek az emberek. Ö ál­landóan azon van, hogy minden kelle­metlenséget ^kiküszöböljön e nehéz idők­ben. A neh­éz időket különösen hangsú­lyoztál. . Barta.A postatiszt csak félig figyelt oda a sakktábla mellől. Nem volt a dolog ellen kifogása. Azt az igazgatót egyálta­lán nem ismeri, Palkó nem beszélt még róla. Novotny tanárral is párszor talál­kozik egy évben. Neki nem sikerült át­menni a határon, most összehúzza magát, amíg nyugdíjképes lesz. Másnap savanyu arccal hozta haza Palkó az elkészített beszédet. Egész iv­óidat volt teleírva. Barta átfutotta. Tisz- IKTAI NAGY MIKLÓS Lapunk mai száma 16 fillér

Next