Nemzeti Ujság, 1937. március (19. évfolyam, 49-71. szám)
1937-03-05 / 52. szám
A NEMZETI ÚJSÁG március 5. szegénysége és a Moszkva uralma alatt álló hatalmas euráziai birtoktest mérhetetlen gazdagsága szembeötlő. Ugyanez az óriási, aránytalanság mutatkozik a két birodalom népsűrűségi adataiban: Németország népsűrűsége 143 Európai Oroszországé 29 Ázsiai Oroszországé ■ ' 2,3' Oroszország feltűnően gyér lakossága, mint hatalmas dinamikájú Jzerror vagy is vonza maga felé Németország népességét. A német gazdasági "élet jelenlegi nehézségei nem az ország tőkeszegénységében keresendők, mmem elsősorban abban, hogy Németország népességét nem tudja eltartani. Németországnak túlnépesedése már a háború előtt is legsúlyosabb életproblémája volt. Évenként 900.000 lélekre tehető a német föld eltartó képességét meghaladó túlszaporodás. A világ leggazdagabb gyarmatait és nyersanyagforrásait az angolok, franciák, hollandok, amerikaiak és portugálok már jóelőre lefoglalták, Németország részére viszont csak morzsák maradtak s a versaillesi békeszerződés rigókat is elvette. Németország gazdasági szorultságából tehát az egyetlen kiút csakis kelet felé, Oroszország felé irányulhat. A világháború utáni években Németország gazdasági bajait a nyugati államok által nyújtott hatalmas kölcsönökkel igyekezett áthidalni. Amikor azonban betört a gazdasági válság, a hitelnyújtás folyamata megakadt és Németország kénytelen volt moratóriumot kérni tartozásaira és töröltetni valamennyi jóvátételi terhét. Az autarchia és elzárkózás politikája után jelentkező gazdasági bojkott mindinkább aggasztóvá tették a helyzetet, úgy hogy Németország 1936 novemberében a nürnbergi pártgyűlésen proklamálta a négyéves önállátási tervet, amelynek célja az, hogy a kémiai uton előállított pótanyagok (Ersatz-Produkte) segítségével Németország a lehető legmesszebbmenően függetlenítse magát a külföldi nyersanyagoktól, amelyeket a devizanehézségei miatt képtelen beszerezni. Hitler január 30-iki beszédében a leghatározottabban kijelentette, hogy Németország a négyéves tervet minden körülmények között végrehajtja. Ennek a törekvésnek kettős háttere van. Az egyik: Németország belátja, hogy a volt német gyarmatok visszaszerzésére irányuló törekvései belátható időn belül nem vezetnek eredményre; a másik, hogy Németország számol egy közeliháború eshetőségével, amelyet a világ nagy nyersanyagforrásaitól függetlenül meg kell vívnia. A volt német gyarmatok visszaszerzéséreirányuló német akció, a jelek szerint, leküzdhetetlen akadályokba ütközik. Lord Crowborne angol külügyi államtitkár és Eden külügyminiszter az alsóházban a leghatározottabban kijelentették, hogy az angol kormány nem foglalkozhatik a brit birodalom fennhatósága vagy mandátum igazgatása alatt álló területek átengedésének gondolatával. Ilyen megoldás egyrészt a domíniumok magatartása miatt lehetetlen, másrészt az angol birodalom presztízse önkéntes területcsorbítással súlyos sebet kapna, amit a világ közvéleménye a British Empire gyengeségének fogna fel. Abban az esetben is azonban, ha Németország valamilyen módon mégis hozzájuthatna volt gyarmataihoz, vagy azoknak egy részéhez, a német gazdasági élet nehézségei nem lennének ezzel megoldva, és Németország nem mondhatna le az oroszországi kolonizáció nagy lehetőségeiről. Hivatkozunk itt Hitler Mein Kampf-jára, amelyben a német vezérkancellár a legélesebben állást foglalt a háború előtti szerencsétlen Kolonialpolitik folytatása ellen, amely szembeállította Németországot Angliával és amely ma is elvághatná a London és Berlin között szövődő politikai jóviszony szálait. Amery, a kitűnő angol közgazdász és volt gyarmatügyi miniszter, a londoni Itoyal Institut of Foreign Affaires-ben tartott előadásán figyelemreméló adatokkal bizonyította be, hogy Németország gazdasági nehézségeit a volt német gyarmatok visszaszerzése nem oldja meg. A bábom előtt ugyanis Németország nyersanyagszükségletének csupán 0,5 százalékát fedezte gyarmataiból, míg az exportnak csak 0,6 százaléka irányult oda. A világháborút megelőző harminc esztendő alatt Németország mindössze 20.000 embert tudott gyarmataiban letelepíteni. 1929- ben, amikor a gazdasági forgalom még viszonylagosan kedvező volt, a volt német gyarmatok mindössze 12 millió font értékű árucikket importáltak. Ez a 12 millió font még akkor is, ha teljes egészében Németországiól érkező áruk ellenértéke lenne, elenyészően csekély összeget, képvisel Németországnak 600 millió fontos exportjában. A hitleri Németország gazdasági feszültsége ma mondhatnék legnyugtalanítóbb eleme az európai bizonytalanságnak. Hogy ennek a feszültségnek kirobbanása, a német expanzió milyen irányban és milyen módon történik meg, az a világpolitika legnagyobb kérdőjele. Halmossy Dénes telet, hála, művelődés és egyebek— ahogy a gyerek egy igazgatót felköszönthet. Esténkint odavetőleg megkérdezte, menynyire van vele. Három nap múlva hire ment, hogy a Kulturházban Hraeny igazgató tiszteletére nagy ünnepélyt rendeznek. Az összes hivatalok meghívást kaptak. Ez már erőltetett dolog! — gondolta Barta. Az ő idejében ötvenéves tanárnak se csináltak ilyen cécót. Ez az igazgató pedig alig melegedett meg a városban. Aztán pár napra hire szállott, hogy küldöttség jön a morvaországi, városból, tanulók és tanárok küldöttsége. . Az ünnepély holnap lesz a meghívó szerint. Palkó kezével szorította égő homlokát, amikor anyja kiment a szobából. Szeme előtt összezavarodtak a sorok. Mintha az egész felköszöntőt elfelejtette volna. Borzasztóan fúj a feje, de már nem mer szólni. Azt hinné apja, hogy el akarja bliccelni a dolgot.Újra kezdte: Mélyen tisztelt igazgató Úr!... Eredetileg Szeretve tisztelt volt a bekezdés, de apja tegnap mérgesen áthúzta és kijavította Mélyen tiszteltre. Nem szólt semmit, de Palkó már szinte félt pár napja apjától. Anyja most újra visszajött a konyhából és nyugtalanul kérdezte: — Beszélj őszintén, nem vagy te beteg! — Nem anyus, de szeretnék lefeküdni. Bartáné látta, hogy, egy kis láza van, de majd elválik reggel. Kipiheni magát. Híg tojást hozott be pirított zsemlével, az ágyba forró teát, adott és Palkó hamar elaludt. Amikor férje hazajött, fölemlítette neki, de Barta legyintett: Ó, gyerekség az egész! Jól felöltözik, aztán vége lesz már ennek a szamárságnak. Ha most lemondanak, megkezdődik a gyerek ellen a szekatúra. Ha azonban rosszul érzi magát reggel, akkor orvost hivatnak. Másnap a pályaudvar, a gimnázium, a kultúrpalota lobogódíszben állott. A szereplők már a színpadi öltözőben szorongtak. Mindnyájan jelen voltak, csak a magyar tagozat felső osztályosa, Vizy hiányzott Novotny tanár nagy rémületéreés bosszúságára. Az utolsó pillanatban beteget jelentett. Palkó eljött. Réggé kijelentette, hogy semmi baja és ennek bizonyságául kávéját is megitta.Valami homályos érzése volt, hogy ő most valaminek az áldozata, amiről se ő se apja nem tehet, így kell csinálnia, mert talán apja bajba kerül. Esténkint sokszor hallgatta már szülei beszélgetését mindenféle kellemetlenségekről. Nagykabátban állott az öltöző sarkában egyedül. Fázott és a másik percben veríték gyöngyözte be homlokát. Körülötte zsibongtak a rendezők és szereplők. Fogai összeütődtek a láztól, amikor a kulisszák mögé állították és súgva mutatták, hogy kell kimenni, hol kell megállni a négyszögű szőnyegen az igazgató úr földiszített széke előtt. A nézőtér már tele volt. A zsupán az első sorban állott, rátámaszkodva a zenekari párkányra, szemben a közönséggel. Jókedvűen integetett jobbra-balra az érkezők felé. Palkó a kulisszába kapaszkodva tapsra riadt fel, amikor Hraeny igazgató fellépett az emelvényre. Ének hangzott fel, utána valami beszéd, aztán ének, szavalat. Valaki idegesen levette Palkóról a télikabátot — talán Novotny tanár úr — és kitolta a kulisszák közül a nézőtérre. Ingadozó léptekkel ment és csak a szőnyeget nézte, ahol meg kell állania. Valami alattomos erő mintha oldalt lökdösne az emelvény széle felé, hogy lebukjon a közönség közé. De végre elérkezett a szőnyegig. A szőnyeg szélében megbotlott. Érezte, hogy fóliába a szőnyeg alatt maradt és mintha egy pallón inogna. Hozzákezdett a felköszöntőhöz, de a saját szavai valami érthetetlen zúgáson érkeztek hozzá A füle zúgott és homlokán kalapáltak: — Mélyen tisztelt igazgató úr! A nyelve — ezzel van baj, a nyelvével —■ a szájpadlásához ragadt és nem akar tovább forogni. A szőnyeg alatti féllába reszket és a feje dagadni kezd. Végre nyelve újra megszabadult a szájpadlástól és rekedten folytatta: — A magyar tagozat. ... — Még egyszer megismételte fáradtan, az eszméletlenség határán: A magyar ... — Aztán összefolyt előtte az igazgató piros arca magasra emelt szemöldökével és előrebukott. A hátsó sorokból dühösen törte magát előre Barta postatiszt és kíméletlenül lökte jobbra-balra a zavart bolyként megriadt közönséget Mi újság a Városházán? Influetza Csordás Elemér tiszti főorvos most kiadott jelentése beszámol arról, hogy a januári 38 szövődményes influenza megbetegedéssel szemben februárban 147 szövődményes influenza megbetegedést jelentettek be, az elmúlt, hónapban 30 halottja volt az influenzának Budapesten. A tiszti főorvosi jelentés halálozási statisztikája megállapítja, hogy tavaly februárban tüdő- és mellhártyatokb következtében lázak haltak meg Budapesten, míg az idén februárban 259-en haltak meg ebben a két betegségben. Ez is az influenzajárvány következménye. Megállapítják illetékes helyen, hogy a járvány ma már vége felé tart. Természetes, hogy a meghűléses megbetegedésekkel szemben a legnagyobb óvatosság ajánlatos. A legnehezebb hónapon azonban túl vagyunk. JOgvédelmi sartó A XIII. kerületi elöljárósági épület terveit teljesen átdolgozta a magasépítési bizottság. Megállapították ugyanis, hogy a Béke téren agresszív, szulfátot vizekkel van átitatva a talaj és emiatt vasbeton lepényre emelik az elöljárósági épületet. Magát a vasbetonlepényt teljesen szigetelni kell. Minthogy az alapozást mélyre kell süllyeszteni és az egész épületet alá kell pincézni, az átdolgozott tervek szerint az elöljárósági irattárt a pincébe helyezik el, amely szükség esetén légvédelmi célokat is szolgál. Az 501 ezer pengős költséggel tervezett épület az átdolgozás után sem fog lényegesen többe kerülni. UaSTOHOt Uj autótHMZ Az autóbuszüzem, amely néhány évvel ezelőtt még milliós deficittel küzdött, kezd rentábilissá válni, sőt már nyereség is jelentkezik. A környékbeli járatok átvétele tovább fokozza az autóbuszüzem jövedelmezőségét úgy, hogy már nemcsak a főváros vezetősége, hanem a Beszkart irányítói is komolyan foglalkoznak az autóbusz-közlekedés további kifejlesztésével. Az üzemnek jelenleg ISO kifogástalan állapotban levő autóbusza van, de a kocsipark is kevésnek bizonyult. Szendy polgármester hozzájárulását adta ahhoz, hogy a Beszkárt 25 új kocsit rendeljen, ezeket a meglévő vonalak sűrítésére használnák fel. Megvan ehhez a fedezet is. A Beszkárt hatmilliós kölcsönéből kétmillió pengőt fordítanak új autóbuszok vásárlására. A kocsikat tavasszal rendelik meg s jövő év elejére el is készülnek. Az autóbuszüzem egyébként a Városmajorban a fogaskerekű alsó végállomása mellett építteti meg budai autóbuszgarázsát. Új bűzövezet A fővárosi Közmunkák Tanácsa határozatban kimondta, hogy bűzös gyárat vagy telepet csakis a Szabadkai-úttól kezdődő Mesterutca, az Illatos út, a Ferencvárosi rendezőpályaudvar északkeleti oldala, az Ecseri-utca, a szemétszállító telep északkeleti oldala, és az énnek meghosszabbításában tervezett, utca, végül a Szabadkai út által határolt területen szabad létesíteni. E határozat, folytán a X. kerületben az építésügyi szabályzatban meghatározott területen bűzös gyár vagy telep létesítésének lehetősége megszűnik. 3B palota Megemlékeztünk már arról, hogy a FANSZ nagyszabású társasházépítési akciót kezdeményezett. A Szent Imrevárosban 38 palotából álló hatalmas épületcsoportot akar emeltetni a FANSz vezetősége. A lakásokat örökáron városi és állami tisztviselők részére kívánják eladni. Az építási törekvést az állami Gyomorsavas szellemi munkásoknál, eldugult neuraszténiás egyéneknél és aranyeres betegeskedő embereknél reggelenként felkeléskor egy-egy kis pohár természetes „Ferenc József“ keserűvíz igen jótékony hatást szokott kifejteni. Az orvosok ajánlják, tisztviselők részéről Jakabffy államtitkár, a fővárosi tisztviselők részéről pedig Duday Alajos tanácsnok irányítja. Érdekes tervek készültek. A 38 palotában 100 lakás lenne a legmodernebb módon berendezve.A háztömböket a Szent Imre herceg-útja, a Tass vezér utja, a Diószegny-utca és a Vincellér-utca, által határolt telektömbön akarják fölépíteni. Ez a telek, amely 7000 négyszögöl, a főváros tulajdona. A főváros 100 pengő négyszögölenkénti áron hajlandó volna a telket eladni, hogy ezzel elősegítse az ötmillió pengős építkezés megindulását. A hatalmas területen parknál ésszerű épületcsoport, készül s a beépítetlen területet parkírozzák, sőt tennisspályát, gyermek játszóterületet, sportpályát és uszodát is építenek. Az épületekben lesz mozi, kaszinó, előadóterem és könyvtár, úgyhogy a parkotthon lakói minden szórakozáshoz hozzájuthatnának anélkül, hogy ki kellene tenniük lábukat a saját területükről. Az érdeklődés máris igen nagy, csak az a kérdés, nem jut-e a társasház-rendszer is arra a sorsra, mint annyi, egy foglalkozási kör számára épült üdfimhán, hogy mindenki ■ szívesen megy bele, csak azok nem, akiknek a számára épült. ’fútó Vészstályázz. Az idegenforgalmi fényképpályázat sikere arra indította Szendy Károly polgármestert, hogy a művészi anyag kibővítése céljából új pályázatot hirdessen. A propaganda céljára alkalmas bármely felvétellel pályázni lehet. Különös figyelemben részesülnek azok a sportképek, amelyek egy-egy mozgalmas és reprezentáns sporteseményt budapesti vagy magyar környezetben mutatnak be. Pályázni csak olyan képekkel lehet, amelyek eddig fényképpályázaton nem szerepeltek s amelyeket még nyomtatásban, sem más után nem sokszorosítottak. A pályázatokat a Székesfőváros Idegenforgalmi Hivatalába (V., Deák Ferenc utca 3.) kell beküldeni. A pályázat, határideje 1937 június 30. A pályadíjak a következők: I. díj 100 pengő, II. díj 250 pengő, III. díj 150 pengő. Két díj á 100 pengő, három díj á 80 pengő, hat díj á 50pengő, 12 dij á 30 pengő és 24 dij á 20 pengő. Összesen tehát ötven dijat oszt ki a főváros 2380 pengő értékben. A székesfőváros fentartja magának azt a jogot, hogy a pályadíjat nem nyert képek közül azokat, amelyeket idegenforgalmi propaganda céljára alkalmasnak talál, darabonként 1őpengőért megvásárolhatja. - MÁR EZT SEM SZABAD? Egyszerű, magától értetődően követésre méltó dolog történt Kalocsán: az Actio Catholca, barátságos levelet intézett a szinkvad megkezdése előtt aszínigazgatókhoz, amelyben arra kérte, hogy jó előadásokat produkáljon és hagyja el a malackodásokat. Máté Tóth Jenő, a kalocsai Actio Catholica agilis és köztiszteletben álló világi elnöke így nyilatkozott erről a megegyezésről: „Nagy támogatói vagyunk a színtársulatnak, de elérkezett az ideje, hogy a színpadról elhangzott dolgokat helyes mederbe tereljük. Színpártolók, színházbarátok vagyunk, húsz bérletszelvény van a zsebemben nekem is. De Kalocsa érseki székhely és nem tűrjuk a malackodásokat.“. Ezt a nyilatkozatot, az ügy lebonyolításának módját, igazán mindenki csak helyeselheti. Mégis csodálatos, hogy a liberális sajtó egy része harci riadót fúj ezzel kapcsolatban s „megvédi“ az igazgatót, aki pedig kijelölhette, hogy „közötte és az Actio Catolica között semmiféle félreértés nincs“. A liberális sajtó mégis belepiszkál a kalocsai Actio Catholicának ebbe az úri modorral, nemes szándékkal elindított, a színészeket pártoló, a kultúrát védő mozgalmába. Igazán nem értjük: ilyen szelíd kívánságokat sem szabad megkockáztatni? Reméljük, hogy a kalocsai példának sok követője lesz, a színház, a közönség, a kultúra közös örömére. KATOLIKUS KÖLCSÖNKÖNYVTÁR eddig Horánszky-utca 20. alatti, ezentúl Vill., Baross-u. 82. sz. alatt Pázmány papirázlattel kapcsolatban). Nyitva a hét minden napján egész nap. Nagy választékban magyar, német, francia, angol hitbuzgalom, tudományos, szépirodalmi és szórakoztató könyvek. Vidékre is szállit kölcsönkönyveket megfelelő óvadék meg«»