Nemzeti Ujság, 1937. április (19. évfolyam, 72-97. szám)

1937-04-01 / 72. szám

Mexikó bejelentette Centben, hogy nem lesz semleges és támogatja a vörös spanyol kormányt Genf, március 31. A mexikói kormány a Népszövetség fő­titkárához jegyzéket nyújtott be, amely­ben válaszol a londoni semlegességi bi­zottságnak a spanyol háborúba való min­den beavatkozást megtiltó felhívására. A jegyzékben a mexikói kormány hangsú­lyozza, hogy kész a spanyol polgárháború mielőbbi befejezése érdekében közremű­ködni, de véleménye szerint a semleges­ségi bizottság által alkalmazott úgyneve­zett benem­ avatkozási politika csak azt eredményezi, hogy megvonja a segítséget „a törvényes spanyol köztár­sasági kormánytó­l“. A mexikói kormány álláspontja szerint a vörös kormányt minden anyagi és erkölcsi eszközzel támogatni kell, m­íg a támadók hely­zetét nem szabad megkönnyíteni. Mexikó a jövőben sem hagy fel segítő közreműködésével. • A mexikói kommunista kormány hosz­­szadalmas jegyzéke nem volt meglepetés, mert Mexikó eddig is támogatta a forra­dalmi és törvénytelen barcelonai és va­lenciai „kormányokat“, a jegyzék mégis mély felháborodást keltett Genf­ben. Genfi angol körökben kijelentették, hogy az angol és a francia kormány magatar­tása nem változik a spanyol polgárhá­ború kérdésében. Ha a Népszövetség ele­get tenne a mexikói indítványnak és ki­mondaná, hogy a népszövetségi tagálla­moknak támogatásban kell részesíteniök a vörös spanyol kormányt, akkor ez tel­jesen felborítaná a londoni nemzetközi benemavatkozási egyezményt, amelyben pedig a Népszövetségen kívülálló Olaszor­szág és Németország is részt vesz. A be­­nem,avatkozási politika minden eddig él­én e­redménye veszendőbe menne és olyan súlyos nemzetközi bonyodalmak, állaná­nak elő, amelyeknek következményei egyenesen belát­hatatlanok volnának. Genfben és Londonban éppen elég gon­dot okoznak a moszkvai és a mexikói kommunisták, részben a­ nyílt, részben pedig leplezett támogatással. Éppen szer­dán állapította meg a francia sajtó, hogy újabban ismét nagyszámú szovjet önkén­tes érkezett Barcelonába. A lap úgy tudja, hogy 18.000 szovjet önkéntes érke­zett ezekben a napokban a katalán fővá­rosba. S ezt a támogatást tetézik azok­­kal a rosszhiszemű propagandahírekkel, melyek Olaszországot akarják a spa­nyol háborúba való beavatkozás címén­elelőssé tenni. Római jelentés szerint Dino Alfieri sajtó- és propagandaügyi miniszter szer­ián fogadta a külföldi sajtó tudósítóit is tájékoztatta őket Olaszország állás­pontjáról a spanyol kérdésben. A minisz­­er a legnagyobb nyomatékkal kijelen­­ette, hogy Olaszorsz­­g az önként­es száll­­­ási tilalom életbeléptetése óta nem szál­lott újabb önkénteseket Spanyoloz­­ágba, még kevésbé pedig rendes kar­­atonaságot. Ha tehát valamelyik állam­­ vállalt kötelezettségekkel ellentétben önkénteseket küldene Spanyolországba, akkor Olaszország is kénytelen lesz mér­legelni állásfoglalását. Azt Olaszország semmiesetre sem tűrheti, hogy az önkén­­tesszállítási tilalom olyan módon érvé­nyesüljön, hogy csak a­ nemzeti csapatok oldalán tiltják, meg az önkéntesek jelen­létét, azt ellenben­h­etővé teszik, hogy a vörös csapatok úja önkéntes szállítólá­nyokat kapjanak és Spanyolország bol­­sevizálása ily módon könnyebb legyen, sőa igen nagyok. A nemzeti csa­patok légi­­flottája szintén támogatja, az offenzívát és állandóan bombázza a vörösök utánpótlási vonalait. Durango városkát, amely tizenöt kilométerre fekszik a front mögött, egész nap bombázták a nemze­tiek repülőgépei. Durango a vörös csapatok hadtápvonalának főhadiszállása és itt gyülekezik a tartalék. A nemzeti had­vezetőség jelentése sze­rint Pozoblanco körül a nemzetiek vala­mennyi útvonalat hatalmukban tartják. Teljesen alaptalanok azok a kormány­­jelentések, amelyek szerint a vörös hadak ezen a front­szakaszon sikereket értek el. A guadalajarai szakaszon a vörös csapatok ismét támadást vezettek a nemzetiek ellen. Ez két hét óta már a hu­szonketten difi támadásuk volt, akár csak az előzőek, ez is a vörösök, kudarcá­val végződött. A Jarama és Guadalajara szakaszon egyébként egész napon át dö­rögtek az ágyuk. A rádiójelentések ki­emelik, hogy sok lövedék hullott Madrid belvárosára is és nagy károkat okozott a Gran-uton, az Alcala­ utcában és a Puerto del Sol-téren.­­ A párisi lapok részletesen beszámolnak arról, hogy Tet­uanba­n, a spanyol nem­zeti haderők legfontosabb marokkói támpontján nagypénteken lázadás ké­szült, amelyet azonban sikerült meghiú­sítani. Csütörtök este tíz órakor az ide­genlégió osztagai megszállták a repülő­teret, és letartóztatták a­ zendülésben résztvevő nyolcvan pilótát. Még az éj­szaka folyamán összeült a haditörvény­szék és harminc lázadót, halálraítélt. A kivégzést nagypénteken hajnalban hajtot­ták­ végre. Tatuanban állomásozik Franco tábor­nok legtöbb repülőraja és e zendülésben résztvevő pilótáknak az volt a terve, hogy a nagypéntekre virradó éjszaka hatal­mukba­ kerítik a­ repülőtéren állomásozó valamennyi repülőgépet és átpártolnak a­ vörös kormányhoz. Elsősorban a bombavető repülőgépeket akarták kézre­­keríteni, bombázni akarták Tatuant és a spanyol nemzeti flotta legnagyobb ma­rokkói kikötőjét, Gentát, onnan pedig Valenciába akartak repülni. Franco tábornok az események hírére Spanyol—Marokkóba érkezett. A nemzetiek nagy offenzi­­vája Bilbao ellen Paris, március 31. A spanyol polgárháború északi front­ján, a baszk tartományban szerdán reggel új offenzivát kezdtek a nemzeti csapatok. A támadás a baszkföld fővárosa, Bilbao ellen irányul. A nemzeti csapatok tüzér­sége napfelkeltekor megkezdte a támadás előkészítését s órákon keresztül lőtte a köztársasági csapatok állásait. A köztár­sasági tüzérség viszonozta a tüzelést. Délelőtt kilenc órakor a nemzeti gyalog­ság roh­imra indult s ettől kezdve egyik gyalogsági támadás a másikat követte. A vörös csapatok elkeseredetten vé­dekeznek s az esti órákig érkező jelen­tések szerint egyelőre még tartani tudják állásaikat. A veszteségek mindkét olda­ AZ OLASZ KIRÁLY BUDAPESTI ÚTJA egyúttal fontos külpolitikai tárgya­­lások időpontja lesz Róma, március 31. Az olasz királyi pár budapesti láto­gatására — a Tribün­a értesülése sze­rint — május második felében kerül sor. A királyi pá­rt, gróf C­­­ano külügyminiszter is elkíséri Budapestre- s ezért a külügyminiszter ankarai útja ny­á­r­r­a marad. I * A Corriere della Sera budapesti tudó­sítója nagy cikkben számolt be lapjában azokról a nagyszabású előkészületekről, amelyekkel Magyarország az olasz ural­kodócsalád látogatását várja. Az olasz újság megemlékezik arról, hogy a királyi párt leányuk, Mária királyi hercegnő is elkíséri a budapesti útra. Politikai kö­rökben nagyjelentőségűnek tartják azt, hogy III. Viktor Er­áimél király és csá­szár kíséretével jön Budapestre gróf Ciano olasz külügyminiszter is, aki a ki­rályi látogatás ideje alatt a két országot érintő kérdésekről az illetékes magyar tényezőkkel beható tárgyalásokat folytat. Magyar területen,­­Nagykanizsán lesz az első ünnepélyes fogadtatás. A kor­mány nevében gróf Teleki Béla főispán, a város nevében pedig Krátky István polgármester fogadják az olasz uralko­dót. Az ünnepi fogadtatáson megjelenik a kerületi országgyűlési képviselője, gróf Bethlen István is. Itt csatlakozik a ki­rály kíséretéhez a kormányzói kabinet­irodájának főnöke, vitéz Keresztes-Fi­­scher Lajos tábornok. III. Viktor Emá­nuel király magyar ezredesi egyenruhá­ban lépi át a határt, tekintettel arra, hogy 1931. óta tulajdonosa a kaposvári 6. számú gyalogezrednek, amelynek egy zászlóalja Nagykanizsán székel. Ez alka­lommal az egész ezred Nagykanizsán lesz s a király szemlét fog tartani ez­rede felett. Budapest székesfőváros­­a lázas buzga­lommal készü­lt a­­királyi fogadtatásra, mert a habora óta ez az első eset, hogy királyi látogatót fogadhat. A Keleti­pályaudvart a fascizmus vesszőnyaláb­jaival és a savoyai-ház címereivel díszí­tik fel. A pályaudvar előtti térségen szembetűnő helyen, állványokon helye­zik el azt a két római márvány császár­szobrot, amelyet a Nemzeti Múzeumban őriznek. Az olasz uralkodópárt a Keleti­pályaudvaron a kormányzó és felesége fogadják. Ott lesz a kormány, az ország­­gyűlés mindkét házának elnöksége­i meg­jelennek az egyházi, polgári és katonai főméltóságok. Budapesti tartózkodása keretében az olasz királyi pár egy kirándulást is tesz­ Esztergomba. Monitorok kíséretében a Zsófia hajó viszi III. Viktor Er­áiméit, családját, a kormányzót, a kormányt és a meghívott előkelőségeket Esztergomba, ahol Serédi Juszt­inián bíboros-hercegprí­­más látja vendégül. Az olasz királyi csa­lád Esztergomban megtekinti a neveze­tes ásatásokat és a bazilikát. Nagy katonai díszszemle is lesz, amely­ben az ország minden fegyveres alaku­lata részt vesz. A király és a kormányzó a Mussolini-téren felállítandó tribünről fogja végignézni a fényes katonai pará­dét. Este az Operaház díszelőadást ren­dez, utána pedig a székesfőváros ad nagyszabású fogadást Az olasz király résztvesz még egy gödöllői, vadászaton és ellátogat az Örkényi lovasiskolába. A kiseitant konferencia a Magyarországhoz és Ausztriához való viszonyt akarja tisztázni Belgrád, március 31. A­z olasz és a jugoszláv lapok értesü­lése szerint megerősítik azt a hírt, hogy Sztojadinovics jugoszláv miniszterelnök a közeljövőben Rómába utazik gróf Ciano legutóbbi belgrádi látogatásának viszonzására. Belgrád figyelmét egyébként most már a csütörtökön kezdődő kisantant-konfe­­rencia köti le. Jugoszláv részről Sztojadi­novics miniszterelnök-külügyminiszter, román részről Antonescu külügyminisz­ter, cseh részről Krofla külügyminiszter vesz részt a konferencián. Úgy Anto­nescu, mint Krosta útban vannak Bel­grád felé és csütörtökön reggel érkeznek meg. A k­isan­tan­t- konf­erencia legfőbb programpontja, a kormányhoz közelálló Politika értesülése szerint, annak a kér­désnek a megvizsgálása lesz, milyen kap­csolatok állanak fenn az egyes kisantant­­államok és a római jegyzőkönyvek álla­mai között. Főleg az Ausztriával és Ma­gyarországgal való viszony kérdését akarják tisztázni. Szóba kerül a bulgár­­jugoszláv barátsági szerződés, valamint az olasz-jugoszláv politikai és gazdasági egyezmény is. Belgrád március 31. Négy hónappal ezelőtt francia, részről Jugoszláviának, Csehszlovákiának és Ro­mániának­ közös megsegítési szerződést ajánlottak tők. A főfeggaljrta NEMZETI UJSÁG 3 április 1. Magyar királyi Osztálysorsjáték 86.000 sorsjegy 48.000 nyeremény fő te nagy nyerem­ények: i ná 1.000 i­ 43á 2.000i 23á 3.000»A* s 21a 4.000 dlN ta V l 24á 3.000 «■ 3 32á 10.000 eanl á 13.000 a % •w £ 21á 20.000eA ó 1 á 23.000 O M « 1 á 33.000 01 SS 1 á 40.000 om dly a401 á 43.000 ■B dl9» X 1 á 30.000C •dl0«1 1 á 33.000E K­*N­a 911 á 70.000 W u di X 1 á 100.000*c a 1 á 300.000­ 1 na 400.000 stb. stb. aranypengő. Az elérhető legnagyobb nyeremény ,700.000. Az I. oszt. sorsjegyek hivatalos Ara­­f Nyolcad­­ Negyed Fél Eposz */, nensro 7 14 28 pengrö penpő pRíipo Minden rendelést pontosan teljesít Ordódy Béla dr. m. kir. osz­tálysorsjegy főárusító Teréz-körút 7. Tel.: 12-19- 32 vonatkozólag Csehszlovákia és Románia­ már válaszolt, Sztojadinovics jugoszláv miniszterelnök azonban még adós a vá­lasszal. Úgy látszik tehát, hogy a kis­­an­tantállamok belgrádi tanácskozásain szóba kerül a megsegítési paktum kiter­jesztése is. Azonban jugoszláv politikai körök véleménye szerint Sztojadinovics miniszterelnök nem járulna hozzá a kis­­antant garanciapaktum kiterjesztéséhe­z. Krofta átutazott Budapesten Krofta cseh külügyminiszter, aki szer­dán délben Prágából a belgrádi kis­­an­tant-kon­ferenc­i­ára indult, szerdáról csütörtökre virradó éjjel átutazott Buda­­pesten. A berlini gyors némi késéssel 11 óra 50 perckor futott be a Keleti-pálya­­udvarra. A cseh termeskocsi ablakai le­függönyözve voltak és mint jelezték, Krofta külügyminiszter már jóval előbb nyugovóra tért. Krofta kíséretében utazik Jina kabinetfőnök és Spa­­cek, a kisantant állandó tanácsá­nak főtitkára. A berlini gyorssal együtt érkezett meg Budapestre Koler Milos budapesti cseh követ, akit Simák ügy­vivő és MHec sajtófőnök fogadtak. Koler követ megérkezése után elhagyta a pá­lyaudvart, majd a cseh külügyminiszter termeskocsiját átkapcsolták a belgrádi gyorshoz, amely fél 1 órakor gördült ki a pályaudvarról. SÚLYOS BEL­POLITIK­AI VÁLSÁG JAPÁNBAN Váratlanul feloszlatták a képviselőházat Tokió, március 30. A ja­pán parlamentet szerdán váratla­nul feloszlatták.. Az új választásokat áp­rilis 30-án tartják meg. A Haya­s­hi,kormány elhatározása a legnagyobb meglepetés erejével hatott, mert az állandó belpolitikai válság elle­nére sem számoltak azzal, hogy a kor­mány már mos­t új választásokat ír ki. A japán parlamentben már hónapok óta nincs kormányképes többség s ezért bukott meg negyed évvel ezelőtt a Hi­­rota-korm­ány is. A Hayashi-kormány­ megalakulása szintén nem tudta tisz­tázni az erőviszonyokat s a régi kor­mánypárt, a szeigukai­ párt éppúgy küz­dött a kormány ellen, mint a legnagyobb ellenzéki párt, a minszejto-párt. Mind a két párt azzal vádolta a Hirota-kor­­mányt, majd a Hayashi-kormányt is, hogy semmit sem tesz az egyre erősbödő katonai befolyás ellen. A Hayashi-kor­mány ugyan megkísérelte, hogy külön­böző engedményeket tegyen a parla­menti pártoknak, de így sem tudott összehozni kormányképes parlamenti többséget.

Next